Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-16 / 165. szám
p VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BEFEJEZŐDTEK MMAGYAR—GÖRÖG TÁRGYALÁSOK Lázár György hazautazott Athénből ATHÉN Szerdán délelőtt befejeződtek Athénban a magyar—görög kormányfői tárgyalások, és a nap fo- • lyarnán véget ért Lázár György- ' nek, a Minisztertanács elnökének hivatalos görögországi látogatása. A szerdai megbeszélésen — amelyen Lázár György és Geor- giosz Rallisz mellett ismét részt vett a magyar kormányfő kísérete, és a görög tárgyaló delegáció is — a nemzetközi helyzetet tekintették át. Egyetértőén hangsúlyozták a béke és az enyhülés eredményeinek megvédésére, a fegyverkezési hajsza visszafogására irányuló erőfeszítések szükségességét, és kifejezték reményüket, hogy a madridi találkozón egyértelmű döntés születik az európai leszerelési értekezlet ösz- szehívásáról. Egyetértés alakult ki a két miniszterelnök között abban is, hogy a nagyhatalmak különleges szerepe, felelőssége mellett a kis államoknak is megvan a maguk felelőssége a béke, a biztonság megőrzésében, és különösen vonatkozik ez a háborúról és a békéről egyaránt nagy történelmi tapasztalaitokkal . rendelkező európai kis államokra, így Magyarországra és Görögországra is. A kormányfői találkozón közös .közleményt fogadtak el. Lázár György hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Georgiosz-Ralliszt, a Görög Köztársaság miniszterelnökét, aki a meghívást örömmel elfogadta. Konsztantin Karamanlisz, a Görög Köztársaság elnöke szerdán hivatalában fogadta Lázár Györgyöt. A Minisztertanács elnöke átadta Kádár János és Losonczi Pál üdvözletét a görög államfőnek, majd szívélyes hangú eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet és a magyar—görög kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről. A nap folyamán Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Theoharisz Rendisz kíUügyminisz- tériumi államtitkár kicserélte a két ország között korábban megkötött jogsegélyszerződést megerősítő okiratot, valamint a tudományos és műszaki együttműködésről ugyancsak korábban aláírt egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzéklet. A találkozón, amelyen részt vett Arisztidisz Kalancakosz kereskedelmi miniszter is, az üzletemberek részletesen érdeklődtek a magyar gazdasággal, vállalatokkal való együttműködés lehetőségéi és formái iránt. A hivatalos tárgyalások befejeztével Lázár György és kísérete az Athéni Nemzeti Múzeumban megtekintette az ókori görög művészetet reprezentáló gyűjtemény egy részét. * A Minisztertanács elnöke és kísérete szerdán este hazautazott Görögországból. Az athéni Hel- linikon repülőtéren Georgiosz Rallisz miniszterelnök, a görög kormány több tagja, számos hí- „ vatalos személyiség és a magyar nagykövetség tagjai búcsúztatták a magyar vendégeket. A két ország himnuszának elhangzása után a görög kormányfő a külön- gép lépcsőjénél vett búcsút Lázár Györgytől. (MTI) , XXXVI évi. 165. szám Ám: 1,40 Ft 1981. július 16. csütörtök Kádár János látogatása a Népszabadságnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán látogatást tett a Népszabadság szerkesztőségében. Találkozott a szerkesztőség vezetőivel, tájékozódott a lap munkájáról, elvtársi beszélgetést folytatott időszerű poHitikai kérdésekről, és megtekintette az új ofszetnyomású lapkészítés szerkesztőségi létesítményeit. (MTI) HAVASI FERENC FELSZÓLALÁSA A LEMP kongresszusa folytatta munkáját VARSÓ Szerdán dálélőtt a központi bizottság beszámolója fölötti vitával folytatta tanácskozását a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusa. Ezt megelőzően a reggeli órákban a küldöttek zárt munkatanácskozást tartottak, ahöl elsősorban a központi bizottság első titkári funkciójának betöltéséről, illetve az első titkár megválasztásának mikéntjéről volt szó. Határozat született arról, hogy az első titkári tisztre az újonnan megválasztandó központi bizottság állít jelölteket. E jelöltek elfogadásáról a kongresszus'nyílt szavazással dönt, majd titkos szavazással választja meg az első titkárt. A párt új vezetője egyidejűleg tagja lesz a KB politikai bizottságának is. A munkaülésen a küldöttek meghatározták a központi vezető szervek megválasztásának módját. A KB tagjait és póttagjait a központi revíziós és központi pártellenőrző bizottság tagjait és póttagjait a kongresszus választja meg titkos szavazással. További eljárásbeli döntések is születtek: a politikai bizottság tagjainak, a titkárság tagjainak és a KB titkárainak számát — a KB javsalatára — a kongresszus határozza ideg, nyílt szavazással. A tagok és titkárok személyéről a KB dönt, titkos szavazással. A tanácskozás első napján, a referátum után a mandátumvizsgáló bizottság elnöke beszámolt arról, hogy a kongresszuson 1955 küldött vesz részt, akiknek több mint kétharmada szellemi dolgozó, 22,3 százaléka munkás és valamivel több mint 10 százaléka paraszt — jórészt egyéni gazdálkodó. A testvéripártok képviselői közül kedden elsőként Viktor Gri- sin, az SZKP küldöttségének vezetője, a PB tagja szólalt fel. A bevezetőben utalt az SZKP KB- nak, a LEMP KB-hoz, a közelmúltban küldött levelére, majd hangsúlyozta: „Az a véleményünk, hogy a lengyel kommunistáknak, Lengyelország dolgozó népének kell kivezetnie az országot a válságból. Pártunk, s a szovjet emberek azonban nem maradhatnak közömbösek, ha egy testvéri szocialista országban a szocializmus sorsáról van szó. Az ilyen internacionalista álláspont jelentősége annál is nagyobb, mert Lengyel- ország azimperializmus tömeges méretű politikai és ideológiai nyomásának célpontja lett.” Viktor Grisin a továbbiakban rámutatott, hogy a szocializmus vívmányainak elismerése nem jelenti az elkövetett hibák igazolását, s tolmácsolta 'pártja meggyőződését: „A lengyel kommunisták képesek arra, hogy helyreállítsák (Folytatás a 2. oldalon.) Az óvodák munkája iskola-előkészítő Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a Bács- Kiiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Napirendjén több közérdekű téma szerepelt. A testület megvitatta a Hajós nagyközség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának tevékenységéről előterjesztett beszámolót, amely részletesen foglalkozott a helyi hatósági munkával, az Oktatás, a közművelődés és az egészségügy fejlesztési eredményeivel, a soron következő feladatokkal, _ gondokkal és problémákkal. A végrehajtó bizottság határozatában megállapította egyebek között, hogy a hajósi tanács kiemelkedően jól és eredményesen működik együtt más szervekkel, s ennek eredményei a fejlesztés számos területén megmutatkoznak. A határozat a továbbiakban megfogalmazza mindazokat a legfontosabb teendőket, melyek a helyi tanácsra hárulnak. Második napirendként a megyei művelődésügyi osztálynak az óvodák iskola-előkészítő munkájáról, az intézmények személyi és tárgyi feltételeiről szóló tájékoztatót hallgatta meg a végrehajtó bizottság. Az elhangzottakból kitűnik, hogy az óvodahálózat fejlődése a megyében az utóbbi nyolc-tíz éV alatt gyorsult meg: 1972-ben még csak 14 160, 1980ban már 25 400 kisgyerek járhatott óvodába. Az intézmények jelentős része azonban — különösen a városokban, főként pedig Kecskeméten —, túlzsúfolt. Az óvodahálózat bővülésével egyidejűleg fokozatosan javultak a személyi feltételek, is. Az óvónők több mint 94 százaléka rendelkezik ma már képesítéssel. A mennyiségi fejlesztés, a működési feltételek javítása mellett nagy gondot fordítottak az óvodai nevelési program követelményeinek a teljesítésére. Nagy figyelemmel gondozzák a gyerekeket. Egyes óvodákban kiemelkedő eredményeket értek el az esztétikai ne-, velésben. Általában jónak mondható a világnézeti, az anyanyelvi nevelés, a testnevelés. Az utóbbi időben erősödött az óvodáknak a családdal és az iskolákkal kialakított kapcsolata. A vita alapján a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy részletes feladattervet kell kidolgozni az óvodahálózat általános fejlesztésére, annak érdekében, hogy az intézmények még- jobban eleget tudjanak tenni iskola-előkészítő funkciójuknak. A vb-ülésen a továbbiakban bejelentéseket tárgyaltak. HOVÁ TŰNT A BURGONYA HÁTTÉRIPARA ? Gazdasági társulással fejleszthető A földművelő emberek sok évtizedes tapasztalata szerint a páros esztendőkben a gabonafélék, páratlanokban a kapásnövények hoznak jobb termést. 1981 páratlan. A Medárd-napot követő hetekben sorozatos csapadék áltatta meg a szántókat, kerteket, erőre kaptak a kapásnövények. Még a később érő kalászosoknak is jót tett. Megyeszerte virágzik a burgonya. A korai fajtákat már árusítják a boltokban, a piacokon, a nyári burgonyából is bőséges lenne a kínálat, a kereskedelemnek azonban jelentős óburgonya- készletei vannak. Mi lesz a burgonyával? Ez a kérdés foglalkoztatja a termesztőket és a forgalmazókat egyaránt. Ha olyan a kínálat, akkor miért nem igyekszik a kereskedelem a fogyasztóknak kedvezőbb áron túladni a készletein? A táplálkozási szokások lassabban, de mégis változnak. Csökkent a kereslet. Ez mutatkozik meg a burgonyaértékesítés számaiban, nem különben a növény vetésterületének alakulásában. A Duna—Tisza közén emberemlékezet óta mindig termesztettek burgonyát. A mezőgazdaság átszervezése utáni esztendőkben 14— 16 ezer hektár között ingadozott a megyei vetésterülete. Az 1970- es évek elejére ez 7—8 ezerre esett vissza. Amikor a közgazda- sági körülmények • változtak, legelőször az állami gazdaságok hagyták abba a termesztését. Máig sincs százalékban kifejezhető burgonyaterületük. Csupán itt-ott néhány hektár, az üzemi étkeztetés szükségletének fedezésére. Tavalyelőtt 6,5 ezer hektáron termesztettek a megyében a burgonyát, ebből 1972 hektár volt a szövetkezetek nagyüzemi ás háztáji vetésterülete. Az elmúlt évben a az ágazat megyei mezőgazdasági szakigazgatás 4,5 ezer hektár burgonyát tartott nyilván. A Homokhátság és a Duna mellék néhány szövetkezete az 1970-es éveknél szerényebb vetésterületen, de a korábbinál jóval több burgonyát termesztett a korszerűbb fajták és technológiák alkalmazásával. Az 1970-es évek második felében, a Kecskemét környéki szövetkezetek kezdeményezésére, társulás is alakult az ákkor Mező- termék, majd Zöldért, legújabban Bács-Kiskun megyei Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat nevet viselő kereskedelmi ■ szerv és több szövetkezet részvételével. A kapcsolatok kölcsönös elhidegülése, mindenekelőtt a gazdaságok ágazati költségeit sem fedező burgonyaárak miatt, nem tudta betölteni hivatását Az 1981 februárban újjáalakult intenzív buigonyatenmesztő társulás koordinátoraként is 'működő megyei szövetkezeti kereskedelmi vállalat a napokban a Duna menti burgonyatermesztő körzet központjában, Dunavecsén szervezett tanácskozást az ágazat helyzetének elemzésére, a betakarítással, tárolással, a termés megóvásával, értékesítésével ösz- szefüggő teendők egyeztetésére. Ott voltak a szakminisztériumok, a párt- és állami szervek, mézőgazdasági üzemek, vállalatok, tudományos intézetek képviselői. A szövetkezeti zöldség-, gyümölcskereskedelmi vállalat 14 ezer tonna burgonya átvételére szerződött a társuláshoz tartozó 7 szövetkezettel. A termés azonban ennél többnek ígérkezik. A- vállalat legfeljebb 10 ezer tonnát tud elhelyezni a megyében és a megyehatáron túli partnereinél. Az ezen felüli mennyiség forgalmazását viszont nem tudja saját erejéből megoldani. Számít a A megyei szállítási bizottság júniusi ülésén a MAV- igazgatóság és a Volán vállalat jelentése a szállítási teljesítmények növekedéséről adott számot — az év első négy hónapjának eredményei alapján. Megállapították azonban azt is, hogy nem mutat ilyen kedvező képet a fuvaroztatók rakodási készsége, ami bizony a tavalyihoz képest romlott. A felszólalók elmondták, hogy a rakodási készség javítását a létszámhiány nehezíti, s arról is beszéltek, milyen vonakodva hajlandó még a termelő vállalatok jelentős része a korszerű eszközök — konténerek, rakodólapok — alkalmazására. Az elhangzottakat összefoglaló Tohai László, az MSZB elnöke így fogalmazott: „A rakodási készségről már évek óta beszélünk, de sajnos a megyében ennek a készségnek a tendenciája gyengülő, az átlagosnál mindig rosszabb." Nem restelltük a fáradságot, s a Petőfi Népében „visz- szalapoztunk” egy esztendővel. Tavaly — a fuvaroztatók nyári egyetemén tartott előadásában hasonlóképpen szólt erről Tohai László: „Bács- Kiskunban évek óta kedvezőtlenül alakul a késve rakodott vasúti kocsik száma. Eves szinten az állásidő mennyisége meghaladja a 700 000 órát, míg a kifizetett kocsiálláspénz az utóbbi három év átlagában több mint 23 millió forint. A késett rakodás objektív okain és nehézségein — tehát az infrastruktúra és gépi eszközök, valamint az élőmunka hiányán túl, vasútüzemi, szervezési jellegű hibák is hozzájárulnak a késések előidézéséhez." — Mondotta tehát 1980 nyarán a megyei szállítási bizottság elnöke. De mint láttuk, az idén sem szólhatott a rakodási készség javulásáról. A folyamat irányát megváltoztatandó határozott úgy a testület, hogy a jövőben minden ülésen beszámoltat egy- egy fuvaroztatót szállításainak, rakodási készségének alakulásáról. Célszerűségi szempontból — a beszámoltatást a legrosszabb paraméterekkel rendelkező vállalatokkal kez- dik. Az írásban benyújtott számadást az adott vállalat képviselője szóbeli kiegészítéssel terjeszti elő, s az ezt követő tárgyalás során összevetik a fuvaroztató és a szállító vállalat azonos témakör• Vegyszeres permetezéssel óvja a burgonyát a dunavecsei Béke Tsz. (Méhesi Éva felvétele) Belkereskedelmi Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, továbbá a SZÖVOSZ segítségére, a hazai szükségleten felüli mennyiség exportjában. A Bács-Kiskun megyei burgonyatermesztés sorsa mindezzel sincs megoldva. A felvásárlási árak továbbra sem fedezik a termelési költségeket, a forgalmazásét sem, hiszen a kereskedelmi vállalat is ráfizetett 1980-ban a burgonyára. Mi hát a kiút? A társulási megállapodás sajnos, a megoldás módját nem tartalmazza. A dunavecsei határban az idén várhatóan 33 tonna burgonyát lehet betakarítani hektáronként, de ebből legfeljebb hektáronként 20 tonna az étkezési minőségű, a jelenlegi kereskedelmi szabványnak megfelelő méretű. A Bácskában és a Duna mellé-, kén máig is található néhány régi üzemépület állami vagy szövetkezeti gazdaságban, amely egykor szeszgyár volt. Most magtár. Az országban két helyen működik olyan üzem, hmelyben burgonyakeményítőt vagy szeszt lehet készíteni. Ugyanakkor gyógyászati és ipari célra külföldről hozzuk be nagy költséggel az alkoholt. A kenyérgyárak ugyancsak külföldről behozott burgonyapehely- lyel készítik a krumplis kenyeret. A nagyüzemi állattenyésztő telepek tartástechnológiája olyan, hogy oda higiéniai és egyéb okiból az étkezési célra nem alkalmas apró burgonyát be sem lehet vinni. Bács-Kiskun burgonyatermesztését kiegészítő háttériparra, biztonsági tartalékra van hát szükség. A szerény beruházási lehetőség ellenére, az érdekelt mezőgazdasági üzemek, a kereskedelmi vállalatok, a szakminisztériumok támogatásával azonban képesek lehetnek ennek megvalósítására belátható időn belül. A megyei zöldség-, gyümölcskereskedelmi szövetkezeti vállalat felügyeleti szerve, a SZÖVOSZ is bizonyára részt tud venni ebben az összefogásban, amikor az anyagi eszközök előteremtéséről kell dönte-. ni. A lakosság teljes körű ellátása, a népgazdaság érdeke is indokolja ezt a lépést. K. A. ben kialakult véleményét, tapasztalatait. Megvizsgálják az árufogadási készség — elsősorban a konténeres árufogadás — helyzetét a kereskedelemben, boltokban. Végigkísérik az áru útját feladótól a fogadóig. Ezzel nem a felelős személy „kinyomozása”, nem a felelősség feltárása a cél, hanem — hogy céltudatos munkával tegyék zökkenőmentessé, folyamatossá az áruszállítást. Hogy ne hiányozzék egy „szem” se, illetve ne legyen „gubancoló- dás” az árutovábbítás láncán. Célirányos álláspontja a megyei szállítási bizottságnak, hogy nem szabad olyan szerződést kötni, amely eleve magában foglalja a késett árukezelés lehetőségét. Ez csupán „egy pár" az állásfoglalások sorából, de markánsan kiütközik belőlük az időtényező fontosságának hangsúlyozása. Mint ahogy e nélkül nem képzelhető el fuvarozók és fuvaroztatók harmonikus együttműködése. Az egész gazdaságpolitika Szempontjából ugyancsak perdöntő ágazatban nem létezhet összehangolt munka az időpontok fegyelmezett betartása nélkül. A szállítás, s vele a rakodás a termelési, elosztási és fogyasztási szférákat ösz- szekötő folyamat. Ha tehát, ebben a tevékenységsorban ■ valahol vétenek a pontosság ellen, annak következményei nemcsak az adott „ponton” mutatkoznak, hanem hatásuk ebből az ágazatból továbbhatol, át a termelésbe- (pl. ha késik az anyag, alkatrész), s még tovább az elosztásba is (tavasszal kerülhek üzletekbe a téli holmik; romlik a gyümölcs, mert egy napig állt ki- rakatlanul a vagonban stb.). Bízvást reméljük, hogy — iáiként a fuvaroztatók múlt évi nyári egyetemén, úgy a mostamn is a legfontosabb témák egyike lesz az időtényező meghatározó szerepe a rakodási készség feljavításában. A rakodási feltételek korszerűsítését szolgáló anyagi ráfordítások növelésén, a beruházásokon túl, feltétlenül szükség lenne valami — a bizottság meghatározásával élve — „igazán ösztönző, érdekeltséget teremtő szabályozó rendszer bevezetésére”. Olyan szabályozó' alkalmazására, „amely nem teszi kedvezőbbé a vagonok késedelmes kikezeléséért járó büntetés kifizetését, mint az időben való kikezelés elvégzéséért járó esetleges többlet munkabér kifizetését". Ha valahol, úgy a szállítás- rakodás sebességénél ezernyi összefüggésben — s mondhatni a bőrünkön — érzékelhető, hogy az idő valóban: pénz. T. I. R. M.
