Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-15 / 164. szám

1981. július 15. • PETŐFI NÉPE • 5 Egy iskola négy helyen Kecskémét kisfái határrészén a Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Intézet ilyen-oly{in elnevezéssel és \ profillal ötvenkét évig szol­gálta szakemberképzéssel a Kiskunság híres kertészeti termelését. Kisfáiban ideális kö­rülmények, lehetőségek teremtődtek meg hosszú idő alatt a kertész és dísznövény- kertész szakmunkásképzéshez. Minden együtt volt ott, ami „szükségeltetik”: a tanügyi épület, a diákotthon, és a gyakorlati oktatás iskolai centruma a teljes felszereléssel. A nagymúltú iskolának búcsút mondtak diá­kok. tanárok: az 1980—1981-es tanév volt az utolsó Kisfáiban. Szeptemberben új he­lyen — pontosabban helyeken — kezdődik, illetve folytatódik majd a szakmunkásképző élete A változásról, a jövőről, a további le­hetőségekről beszélgettünk Tiba Istvánnal, az intézet igazgatójával, miközben megnéz­tük a készülő új oktatási létesítményeket. A cserepes növények ápolása közben. NYELVŐR Behozzuk vagy pótoljuk a lemaradást? Távol egymástól — Hová menjünk először? — kérdezi az igazgató. — Miért? Hány helyre kellene menni? — kérdezek vissza. — Négy helyre. A leendő új iskolába, a kialakulóban lévő új gyakorlóközpontba, a Bányai Jú­lia diákotthonba, mely tanulólá­nyainkat fogadja, és a 607-es Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet kol­légiumába, ahol fiú tanulóink kapnak helyet. — Lássuk először a gyakorlati oktatás lehetőségét — javaslom. Kocsival negyedóra múlva a helyszínen vagyunk: a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövet­kezetben. — Tanulóink ide járnak majd egyebek között gyakorlatokra, ez lesz az iskola gyakorlócentruma, ahol munkaelosztásra gyülekez­nek reggelenként. Ott, azok az öt­száz négyzetméter alapterületű fóliaalagutak már nekünk készül­tek — magyarázza Tiba István. -T- A termelőszövetkezet megfele­lő nagyságú szólő—gyümölcs-be- mutatókertet is rendelkezésünkre bocsát. Ebben az új. egyemeletes épületben pedig munkatermek, szertárak, öltözők, mosdók lesz­nek. Ugyanitt kialakítanak szá­munkra egy tizenkétszer huszon­négy méter alapterületű gépmű­helyt is. — Mindezt kinek a költségén? ,, — A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumtól kapott a termelőszövetkezet két és fél millió forintot, szakmunkásképzé­si alapból, azzal a feltétellel; hogy azt a szakmunkásképzés gyakor­lati oktatásának a fejlesztésére kell felhasználnia. A gépműhely létesítésének egy egész hattized millió forint költségéből egy egész egytized milliót a megyei tanács adott, a többit a termelőszövetke­zet viseli. Innen azzal a reménnyel távo­zunk, hogy az új tanév kezdetére, de legkésőbb szeptember végére elkészül a gvakcriócentrum min­den létesítménye, a gépműhely is, amelyhez ottjártunkkor még hozzá sem kezdtek. Irány az új iskola. Szerény lehetőségek Kecskeméten, a Hegedűs-köz­ben, a 623-as Ipari Szakmunkás- képző Intézet tőszomszédságában áll már a hat tantermes új tan­ügyi épület. A belső szakmunká­kon szorgoskodnak a kivitelezők. Reális lehetőség van arra, hogy szeptember elején itt nyissák meg az új tanévet. Sorra járjuk a MEZÖPANEL- ből összeszerelt, hatszázötven négyzetméter alapterületű, föld­szintes épület helyiségeit: az elő­csarnokot, a tantermeket, a leen­dő tanárit, Igazgatói, igazgatóhe­lyettesi szobákat, a gazdasági iro­dát, a szertárat. A falakon gáz- konvektorok helyei jelzik: az is­kolát vezetékes gázzal fűtik majd. — Elégedett az épülettel? — kérdezem az igazgatót. — Csak részben. A hat tante­rem elegendő; a jelenleginél több osztály indítását is lehetővé teszi. Az épület mégis szűkös lesz. Nincs helye például a több mint nyolcezer kötetes iskolakönyvtár­nak, nem épült tornaterem, nincs közös helyiség, melyben a fiata­lok klubéletet élhetnének. nem lesz raktározási lehetőség, s gon­dot okoz az Intézmény ötven évig kötelezően megőrzendő irattárá­nak az elhelyezése is. Azt már csak mellesleg említi és mutatja, hogy érthetetlen szép­séghibákkal 'készül az épület. Egy tanteremben például — a világon minden bizonnyal egye­dülálló módon — esőcsatornát terveztek és építettek be, az isko­latábla melletti sarokba. A terve­ző egy rossz ceruzavonását szent­írásnak vették az építők, s ezzel merőben újat produkáltak. Egy másik tanteremben, ugyan­csak a tervező és a kivitelező kö­zös „erőfeszítésével!', megspórol­tak egy ablakot a három közül. S éppen az iskolatábla melletti ab­lakot helyettesítették panellel. Állandóan égetni kell majd a vil­lanyt. Az új iskolaépület egyébként abból a pénzből épült, amellyel a Szőlészeti és Borászati Kutató In­tézet megváltotta a régi kisfái is­kolát. További gondok — Mivel utaznak a gyerekek a gyakorlati foglalkozásokra; van-e, lesz-e elegendő hely számukrp, a diákotthonokban,, amelyek befo­gadják őket? — faggatom tovább az igazgatót. — Az utóbbival, a diákotthoni lehetőséggel kezdem — mondja —, mert ez a legkomolyabb problé­ma. Mint tudja, vidéki tanulóin­kat két diákotthon fogadja, kötött létszámmal. Most például negyven új elsős lánynak és kilenc fiúnak adnak helyet Sokan visszamond­ták jelentkezésüket, amikor meg­tudták, hogy nem lakhatnak diák­otthonban. Így történt meg, hogy nem tudtuk teljesítem a ■ megyei tanács által előírt nyolcvannyol- '■as elsőosztályos tanulólétszámot. Ez a gondunk a jövőben növeked­ni fog, hiszen a nyolcadik osz­tályt végzettek száma nő. s' így várható, hogy iskolánk iránt is tovább fokozódik az érdeklődés. Nem megnyugtató, hogy nincs saját iskolabuszunk, mely tanuló­csoportjainkat szállítaná a gya­korlati foglalkozásokra és vissza a városba. A kialakult helyzetben egyébként nem is egy, hanem két iskolabuszra is szükség lesz, ha több osztály egyidejűleg megy gyakorlatra. • Tiba István igazgató. összegezés helyett Tiba Istvánnak az egyik szeme sir (mert sajnálja a kisfái komp­lex intézményt), a másik szeme nevet (mert végül is megoldáshoz közeledik az ügy). Messzemenően bízik abban, hogy a mezőgazdasá­gi szakmunkásképző jól felkészült, lelkes tanári kara az új helyzet­ben is képes lesz az oktatási-ne­velési feladatok megoldására. Hi­szi, hogy a tanulók továbbra is nagy akarással készülnek majd a tanulmányi versenyekre, amelye­ken — országos szinten is — ki­emelkedő eredményeket értek el az utóbbi években. Meggyőződése továbbá, hogy az iskola fejlődése nem áll meg, nem állhat meg. hiszen Bács-Kis- kunban ez az egyetlen olyan szakmunkásképző intézet, amely kertészekké, illetve dísznövény­kertészekké képezi a fiatalokat, s irányítja a felnőttek 'kertész szakmunkássá és betanított mun­kássá képzését. Rapi Miklós Az idegen szemléletet tükröző szavakat, köztük általában a ger- manizmusokat, a régebbi puriz- musra (nyelvi tisztaságra) törek­vő nyelvművelés helytelennek, kévülendőnek bélyegezte. Ma már az ebben a rovatban is ismerte­tett emberközpontú, sőt helyeseb­ben közlésközpontú nyelvművelés nem ítéli el egyértelműen az ide­genszerűségeket, hanem a nyelvi jelenségeket a beszélő szempont­jából, a szavak felhásználhatósága szerint tartja elfogadhatónak, vagy elvetendőnek. Ezt a szemléletváltozást most a következő igekötős igék tárgya­lásával mutatjuk be: átmegy be­beszél, behoz, bejön, felvág, kijön, kimegy, kitesz, kivisz. Ezeket az igéket alapjelentésükben, amikor az igekötők bizonyos irányulást fejeznek ki, nem hibáztatjuk, csak ha átvitt értelmű használa­tuk idegen szemléletet tükröz. . Az átmegy igének átvitt értel­mű használatát (erjedésbe megy át, az állam tulajdonába megy ál) lehet igényesebben, választéko­sabban így kifejezni: erjedni kezd, az állam tulajdonába kerül. A bebeszéli neki, bebeszéli ma­gának német hatásra hely télen ül használt szerkezetek. Mondjuk inkább így: elhiteti vele vagy ma­gával; azt hiszi vagy képzeli ma­gáról, hogy... A behoz igének átvitt értelmű használata nem felel meg a ma­gyaros szemléletnek (behozza az el- vagy lemaradást, a hátrányt, a késést, a mulasztást, a vesztesé­get). Helyesebben így mondhat­juk pótolja az el- vagy lemara­dást. a hátrányt a mulasztást; helyrehozza, pótolja, megszünteti a késést; pótolja, meg- vagy visz- szatéríti a hiányt, a kárt, a vesz­teséget. Az új divatot, eljárást, újításokat hoz be -féle szer­kezeteket már meghonosodottnak tekinthetjük a mindennapi nyelv­ben, de azért az igényes beszéd­ben az új divatot, eljárást stb. in­kább meghonosítják, bevezetik, akalmazzák vagy elterjesztik. A bejön ige használat-* :s sok­szor kifogásolható. Például: a szekrény bejön az ebédlőbe; a kertből bejön évente Vv- fo­rint; harminc éve jött be forint; bejött a rossz idő. Az igényesebb közlésben mondjuk így: s szek­rénynek az ebédlőben lesz a he­lye, ott fog állni; a kertből be­folyik, adódik évente kétezer fo­rint; harminc éve került forga­lomba a forint; beállt a rossz idő. Ugyanígy lehet magyaros szem­léletűvé tenni a következő kife­jezéseket is: bejött helyett győ­zött. befutott a ló a versenyen; a tipp inkább beválik, mint bejön; a taps el- vagy felhangzik; a vá­lasz a várakozásnak megfelelően befut, vagy beérkezik. A felvág igének henceg, kér­kedik jelentése német hatásra alakult ki. A társalgási nyelvben nagyon elterjedt, de azért hasz­náljuk helyette a magyarosabb nagyzol, büszkélkedik, kérkedik, hivalkodik, vagy ezekhez hasonló jelentésű igéket is. A kijön kélt átvitt értelmű használata kerülendő germaniz- mus: 1. kijön a pénzből, fizeté­séből, keresetéből. Magyarosabb, választékosabb: megél belőlük. 2. (Jól) kijön valakivel helyett így mondjuk szemléletesebben: összefér, vagy megfér vele. 4Irány János is így írta A fülemülében: „Péter és Pál, tudjuk, nyárban / Összeférnek a naptárban.” A kimegy igének is német ha­tásra alakult ki néhány jelentés­árnyalata. Ezeket csak az igény­telenebb nyelvhasználatban ítél­hetjük el: kimegy a színe; ki­megy a divatból, forgalomból; kimegy az eszéből, a fejéből; ki­megy a folt a ruhából. Válasz­tékosabban, színesebben így mondhatjuk: színét veszti, vagy hagyja, ki- vagy megfakul; kiko­pik, kiszórul, eltűnik a használat­ból; elfelejti, megfeledkezik róla; a folt eltűnik, vagy valami eltün­teti. Szürkesége miatt azonban mindenképpen kerüljük a min­den csak arra vagy oda megy ki, hogy bosszantson.. kifejezést, így szebb, magyarosabb: az a célja, arra irányul, vagy abban csúcsosodik ki a célja, hogy bosz- szantson. A kitesz ige szükséges szavunk, de néha nem magyaros, mert szó­szaporító módon terpeszkedik el, főként a kereskedelmi és a hiva­talos nyelvben. Például: Meny­nyit tesz ki a számla összege? (=É Mennyi a számla összege?). Ez sokat tesz ki (= Ez sok vagy sokra rúg). A telek 200 négyszög­ölt tesz ki (= 200 négyszögöl, el­éri a 200 négyszögölt). 500 forin­tot kitevő tartozás (= 500 forint vagy forintnyi tartozás). A tsz 2000 hektárt kitevő földje (= 2000 hektárnyi vagy hektáros, vagy hektár nagyságú földje). A kivisz igének is idegen hatás­ra alakult ki megvalósít, véghez­visz, valóra vált jelentése is. Ilyenkor az említett jelentést ki­fejező igéket használjuk. Tehát a tervet valósítsuk meg, akaratun­kat váltsuk valóra. A vállalatnál pedig nem kivisszük, hanem el­intézzük, hogy szabadságot kap­junk. A kivisz átvitt értelmű kivihető igeneve helyett pedig a színesebb, konkrétabb jelentésű megfelelőit használhatjuk. A cél tehát le­gyen elérhető, megvalósítható, az ötlet, terv, elgondolás pedig meg­valósítható. valóra váltható, vég­hezvihető. A lakás átépíthető, vagy esetleg a lakást át lehet épí­teni. Az utca csatornázásáról is mondjuk azt, hogy elkészíthető. Ahelyett pedig hogy valami vala­kinél könnyen kivehető, mondjuk azt. hogy elérhető nála. A kivihetetlenre ezek a megol­dások kínálkoznak: elérhetetlen, megvalósíthatatlan. >■ !ghez 'he­tet len, elkészitheietlen. Kiss István A SZEGEDI STÚDIÓ MŰSORA A KÖNYVESPOLCRA AJÁNLJUK: • Július 17-én, pénteken este 8 órakor, a második csatornán kerül a közönség elé a szegedi körzeti stúdió Régészet a Dél-Alföldön című műsora. Ola­jos Csongor műsorvezető (képünkön balra) kérdé­seire dr. Goldman György, a békéscsabai, dr. Kő­hegyi Mihály a bajai és dr. Trogmayer Ottó a sze­gedi múzeum régésze válaszolt. Régészet a Dél-Alföldön Kötetek a Kriteriontól Szabó T. Attila a magyar nyel­vészet Sütő Andrása. Neve ösz- szeforrott az erdélyi magyar nyelvészeti kutatásokkal. A ma­gyarországi könyvpiacra is elju­tott az Erdélyi Magyar Szótörté­neti Tár első két kötete, amely olyan csúcsteljesítmény, mint ko­rábban a Szarvas—Simonyi-féle Nyelvtörténeti Szótár. Szabó T. Attila egymaga tudományos mun­kaközösségeket pótol. Könyvtá­rak, levéltárak mélyéről fárad­hatatlan kutatómunkával érté­kes nyelvészeti, művelődéstörté- 1 ne ti adatokat bányászott elő. Még a könyvhéten több Krite- rion-kiadvány érkezett, amelyek­re valószínűleg kevéssé figyelt az olvasóközönség — éppen e neve­zetes akció sokféle újdonsága, iz­galma miatt. Szabó T. Attila vá­logatott tanulmányainak és cik­keinek negyedik kötete Nép és nyelv címmel került ki a nagy­szerű kiadó műhelyéből. Első kö­tete pontosan egy évtizeddel ez­előtt jelent meg: az Anyanyel­vűnk életéből, két éven belül új­ra két kötet, majd hosszú szünet után e legújabb. Hogy Szabó T. Attila több mint 1 millió (!) cé­dulája kincsesbánya, eddig sem volt ismeretlen, most a sokrétű­ségéről is meggyőződhetünk. A válogatásban éppen úgy megta­láljuk a népszerű nyelvészet sa­játosságaival foglalkozó írásokat, mint a nyelv- és nyelvjárástörté­net tárgykörébe tartozó okfejté­seket, s tanulmányokat. A hely­névtörténet módszere és gyakor­lata című fejezet jó néhány, ma már bizonytalanul mondott vagy értelmezett helynévre ad tudo­mányos magyarázatot. Az 1764-es székely-irtás, genocídium színhe­lyét még íróink, művelődéstörté­nészeink közül is sokan Mádé- falvának nevezik, holott e kis település nevét az Amadé sze­mélynévről kapta. A köznyelv az „a”-t határozott névelőnek hívén mint feleslegest elhagyta, s így lett Mádéfalva. A népi élet — népi műveltség címszó alatt egy- begyűjtött írások túllépik a nyelv­tudomány kereteit, csupán kiin­duló pontjuk az, akár a „kaptál-e piros csizmát?” népi szólás törté­netét olvassuk, akár egy 18. szá­zad végi trágyázási babonát mu­tat be a szerző. Ez a gazdag és érdekes tárház a tiszteletre mél­tó elődök és a korán eltávozott kortársakra való emlékezéssel zárul Dávid Ferenctől Bárczi Gé­záig. Nyelvi, de ’lem nyelvészeti tel­jesítmény George Sbarcea román, író könyve, a Szép város Kolozs­vár című is. Sbarcea kétnyelvű író: „Ez a könyv belső kényszer­ből született. Magyarul írtam ...” Régi kolozsvári emlékeit eleve­níti fel, író- és művészbarátai emlékét, amikor még fiatalos ra- 'koncátlansággal élte vidám éveit a Szamos partján. Sbarcea a ma­gyar irodalom hű barátja, lefor­dította — többek között — Szántó György, Karácsony Benő, Ligeti Ernő számos regényét, Ady no­velláit, Füst Milántól a Felesé­gem történetét. Jó ismerője. Bo­dor Pál, így vall róla az utószó­ban: ..G. Sbarcea nemcsak két- és többnyelvű román író. Sbar­cea a magyarság -okát belülről ismeri. Az észjárásunkat, a nosz­talgiáinkat, az indulatainkat. Azt, amit kimondunk, és azt, amire nincs szavunk. Tudja, miként hat ránk egy dallam kósza fosz­lánya, egy ízes szó, egy név. Tud­ta már a szép Bodó Anna előtt — de tőle még mélyebben, a hall- . gatás mélységével is megtanulta. Sbarcea jó román. Olyan jó ro­mán, hogy abból erre is telik.” Az utóbbi években több könyv került ki romániai magyar írók tolla alól, amelyeknek témája az utazás — hol nosztalgikusan, hol felfedező örömmel. Bálint Tibor Nekem már fáj az utazás című kötete nyitotta a sort. Sza­bó Gyula vaskos kubai útinap­lója volt a folytatás, de még a lírikusok is felvonultak (például Lászlóffy Aladár). Kántor Lajos, . akit eddig irodalomtörténészként, kritikusként ismertünk, szintén egybegyűjtötte úti tűnődéseit, miként korábban Sütő András tette. A Szárny és gyökér Kántor utazási ábécéje az Adriától Zü- richig. Amszterdamban Tótfalusi Kis Miklós, Apáczai nyomait ke­resi, Utrechtben szintén korai elődeit. Budapesti élményei szín­háziak. De Németh László Nagy családjának bemutatója mellett megtalálja a valóságos, mai nagy családot is — csak kuszábban — ahol együtt él a deresedé hajú író 1—2 felesége, közös gyerek és az új házasságból származó, anyó­sok válogatott gárdájával körít­ve. Számára Kassa nemcsak a dóm és Rákóczi, de huszadik szá­zadi Közép-Európa is; Fábry és Brancusi, Ady és Mattis-Teutsch. Kölnben Léger, Henry Moore egyenrangú Moholy-Naggyal, s a városok, ha ép kéz építette eket, csak ízlésben különböznek. Kán­tor könyve nem baedecker, <js élvezetes irodalmi kalauz — min­dig egy békés Európában gon­dolkodva, a reménykedő humá­num szemüvegén keresztül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents