Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
T rn f0 Várható ldójárái ma eatlg: általáI 11 1,1 A KAS ban gyengén, néha erőiebben felhős U/Vfunnnu ég csapadék nélkül. Eleinte élénk, gyakran erfis, néha helyenként viharos, majd lassan mérséklődő. északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általiban 8, 13, a legmagasabb nappali hőmérséklet 25 fok kOrOl. A Balaton vize' tegnap Siófoknál 20 fo kos volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 158. szám Ára? 1,40 Ft 1981. július 1. szerda Kádár János Borsod megyébe látogatott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden az esti órákban Borsod-Ábaúj-Zemplén megyébe érkezett. Kíséretében van Ballai László és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetője. Részt vesz a látogatáson Gyurkó László író, országgyűlési képviselő; A Központi Bizottság első titkárát megyei és helyi vezetők Mezőkö. vesden fogadták: Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Pataki István, a mezőkövesdi tanács elnöke és Szilágyi János, a járási hivatal elnöke. Juhász Péter, a mezőkövesdi városi-járási pártbizottság első titkára üdvözölte a pártbizottság székházánál a gépkocsiból kiszálló Kádár Jánost. Az ünnepi külsőt öltött varosban régi matyó szokás Szerint nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyeret és a megye világhírű tokaji borából kóstolót nyújtottak át matyó népviseletű fiatalok, úttörők pedig vörös szegfűvel köszöntötték a vendégeket. (MTI) LEONYID BREZSNYEV ÉS WILLY BRANDT TALÁLKOZÓJA A vitás kérdések megoldásának egyetlen eszköze a tárgyalás Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg- | , felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden.« Kremlben fogadta Willy Brandtot, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökét, a Szocialista Internacionálé elnökét. A baráti, konstruktív légkörű találkozón szovjet részről jelen volt Andrej Gramiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, és Borisz Ponomarjov, a politikai bizottság póttagja, a KB .titkára'. Nyugatnémet részről részt vett a megbeszélésen Hans-Jürgen Wischnewski, az SPD elnökhelyettese. A találkozón mindkét fél nagy aggodalommal szólt a nemzetközi helyzet romlásáról, különös tekintettel a fegyverkezési hajsza fokozódására, a világ sok részép kialakult háborús tűzfészkekről, s a háborús veszély ezekkel kapcsolatos fokozódásáról. Hangsúlyozták azt a meggyőződésüket, hogy a jelenlegi helyzetben mindent meg kell tépni az enyhülési politika folytatásáért, az enyhülésnek katonai területre történő kiterjesztéséért, a béke megőrzéséért és (megszilárdításáért. Egyetértettek abban, hogy a vitás kérdések megoldásának egyetlen megbízható eszköze olyan tárgyalások folytatása, amelyeknek résztvevői valóban érdekeltek a kedvező eredmények elérésében, s készek e tárgyalásokat az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveiből ’ kiindulva folytatni. Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt a megbeszélésen kifejtette álláspontját az európai középhatótávolságú nukleáris rakéták kérdésében, s leszögezte, hogy e problémát a korábbiakban említett elvek alapján lehet és kell is megoldani. Mindkét fél síkra- szállt a SALT-tárgyalások folyÖT ÉV EREDMÉNYEIT ÉRTÉKELTEK Településfejlesztési nagy aktíva Kalocsán A városok között Kecskemét lett az első Tegnap Kalocsán, a városi tanácsháza nagytermében településfejlesztési nagyaktívát tartottak a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a megyei népfrontbizottság rendezésében. A megyei nagyaktíván a tavalyi, s az elmúlt öt év alatti településfejlesztési munkát értékelték és meghirdették az idei, illetve a következő fél évtizedes, versenyt. A Himnusz hangjai után a Kalocsai Művelődési Központ és Ifjúsági Ház, valamint az I. István Gim. názim és Óvónőképző Szakközépiskola kamarakórusai adtak műsort. Ezután Farkas József, a megyei népfrontbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, közöttük Romány Pált, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, a járási, városi, községi pártbizottságok, tanácsok és tömegszervezetek képviselőit. A nagyaktíván Búza Dezső, a megyei tanács településfejlesztési. műszaki és kommunális bizottságának elnöke terjesztette elő a tanácsok 1980. és 1976—1980. közötti településfejlesztési munkájának értékelését, az 1981. évi feladatokat és az 1981—1985. közötti ötéves verseny meghirdetését, amelyet június 10-i ülésén a megyei tanács elfogadott. Búza Dezső beszéde fső I T .£ te • Farkas József £ nyitotta meg P fJF ■ L ••• a nagyaktívát. FEJUESZTÉSÉPT s j fJB S tatása és a madridi találkozó sikeres befejezése mellett. Hangsúlyozták, hogy senkinek sem szabad katonai fölény megszerzésére törekednie, s mindenkinek elő kell segítenie a katonai szembenállás szintjének csökkentését, leonyid Brezsnyev hangsúlyozta: a NATO militarista köreinek soha nem látott méretű fegyverkezési hajsza kibontakoztatására irányuló törekvése nem hozza meg számukra a katonai erőfölényt, viszont tovább nehezíti az amúgy is bonyolult nemzetközi helyzetet. Emlékeztetett arra, hogy az SZKP XXVI. kongresz- szusa átfogó, a nemzetközi légkör egészségesebbé tételét célzó programot hirdetett meg. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az 1970-ben Moszkvában aláírt szerződés és más kétoldalú megállapodások alapján az NSZK-val folytatott hosszútávú és sokoldalú együttműködés megszilárdítására törekszik. Willy Brandt leszögezte: a Német Szociáldemokrata Párt arra törekszik, hogy az NSZK aktívan elősegítse az enyhülést, a különböző államok, köztük a Szovjetunió és áz Egyesült Államok közötti kölcsönös megértés erősödését. Annak a véleményének adott hangot, hogy Leonyid Brezsnyev közelgő NSZK-beli látogatása és Schmidt kancellárral folytatandó tárgyalásai európai és világméretekben is elősegítik majd a pozitív tendenciák fejlődését. Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt egyetértettek abban, hogy az SZKP és az SPD képviselői közötti kapcsolatok és vélemény- cserék mind a két ország kapcsolatai, mind pedig a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása szempontjából rendkívül nagy jelentőségűek. (MTI) Bács-Kiskun megyében a településfejlesztést segítő társadalmi munkának mély gyökerei, jelentős múltra visszatekintő értékes hagyományai vannak. A megyei tanács és a megyei népfrontbizottság által szervezett éves településfejlesztési versenyek minden évben újabb és újabb ösztönzést és mozgásteret adtak a lakosság, a társadalmi szervek, vállalatok, szövetkezeitek és intézmények társadalmi munkájához. A mindenkori versenyfeltételek rugalmasan alkalmazkodtak a változó, fejlődő közösségi igényekhez, s ezek minél jobb kielégítésre ösztönöztek. A helyi pártszervezetek és tanácsok, azok tagjai, a Hazafias Népfront helyi szervei és más társadalmi szervek nagy és eredményes munkát végeztek a verseny szervezésében, a feltételek megteremtésében. A településfejlesztési verseny mozgósító ereje abban van, azért tudott«már 1959 óta a társadalmi munka és a céltudatos település- fejlesztési tevékenység szervezője lenni, mert az évek során felhalmozódott tapasztalatok terjesztésének fórumává vált, de sohasem lett elavult szokások rabja, nem merevítették meg felesleges megkötések. Az 1976—1980-as évek településfejlesztési versenyfeltételei szorosan kapcsolódtak az V. ötéves tanácsi fejlesztési tervek célkitűzéseihez, s annak minél eredményesebb megvalósítását kívánták előmozdítani. A versenyfeltételek célul tűzték, és elő kívánták mozdítani a tanácsok saját és megosztott bevételeinek gyarapítását, a pótlólagos bevételek keretében — elsősorban: a lakás, közmű, gyermek- intézmények építésére — átvett pénzeszközök növelését, társadalmi munka végzését, azon belül külön a földutak javítására, karbantartására fordított társadalmi munka szervezését és értékelését, a tanácsi fejlesztésialap-felhasz- nálásokból az egészségügyi, a kulturális és a vízgazdálkodási feladatok teljesítésének szorgalma- ' zását, a lakáséDÍtési terv (megvalósítását. a bölcsődei, óvodai helyek számának növelését. Hárommilliárd forint Az elmúlt években országosan is kimagasló eredményeket értünk el a közcélú társadalmi munkában bizonyságául, hogy a városi és községi tanácsok, népfrontbizottságok sikerrel mozgósították a dolgozókat és kollektívákat. Nagyfokú ösztönzést jelentett az MSZMP XII. kongresszusának határozata, mely kimondja: „A lakosság társadalmi munkájára építve, támogassuk szervezési és más intézkedésekkel a város- és községfejlesztést.” A helyi tanácsok fejlesztési tevékenységét az V. ötéves tervidőszakban jól segítette és a rendelkezésre álló anyagi eszközöket jelentősen növelte a lakosság és a különböző kollektívák által végzett (több mint 3 milliárd forint értékű társadalmi munka. Az igen aktív társadalmi részvétel és a jól szervezett tanácsi koordináció együttesen járult hozzá a tervezett fejlesztési célok megvalósításához a megye egész területén. Helyi összefogással épült néhány jelentősebb beruházás, például Vaskúton 6 tantermes általános iskola, tornaterem és tanuszoda, Tiszakécskén a vállalatok társadalmi munkában folyamatosan elvégzik az egészségügyi és kulturális intéarhények karbantartását, felújítását. A meglevő épületekből nagyarányú társadalmi munkával alakítottak ki 100. óvodai és 40 bölcsődei helyet, s az öregek panzióját. Kecskeméten a házgyárban keletkező hulladékbetonból több kilométernyi. járdát építettek társadalmi munkában. Igen jelentős a BÁÉV dolgozói által épített, mintegy 17 millió forint értékű gokart-versenypálya is. A megye területéről a felsoroltakon kívül még számtalan példát lehetne említeni. A Hazafias Népfront megyei elnöksége 1979 augusztusában felhívással fordult a települések lakóihoz, hogy csatlakozzanak a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kezdeményezett országos társadalmi munka-mozgalomhoz. Ezen belül — a kezdeményező budapesti Sziklai Sándor brigád javaslata alapján — megyénk gazdálkodó szerveinél a szocialista brigádok kongresszusi műszakokat szerveztek, döntően a gyermekintézmények fejlesztésének támogatására. Ilyen célra mintegy 8 millió forint folyt be a helyi tanácsok számlájára. A két évig (tartó kongresszusi versenytmozgalom eredményeként a megye területén összesen mintegy 600 millió forintnyit érő társadalmi munka elvégzésére került sor. A verseny folytatódik A VI. ötéves tervidőszakban a települések fejlesztésére- az eddigieknél is sokkal jobban kell összpontosítani az állami és a társadalmi erőket. A lakosság életszínvonalának megtartását — figyelemmel a nem növekvő költf Búza Dezső értékelte az elmúlt ötéves településfejlesztési versenyt. ségvetési pénzeszközökre is — a ‘tanácsok, a területükön működő összes egyéb szerveknek, a települések minden lakosának a bevonásával képesek csak biztosítani. E cél érdekében Bács-Kiskun megye Tanácsa a VI. ötéves tervidőszakra is verseny meghirdetését tervezi, A települések közötti féjlesztési verseny, javasolt feltételeit a VI. középtávú tervidőszak kiemelt társadalompolitikai céljainak ■ figyelembevételével alakították ki. A VI. ötéves terv időszakában is szükség lesz a tartalmi és formai elemek megújhodására, talán jobban mint eddig bármikor. Az elmúlt évek tanulságait egybevetve a jövő feladataival, a teljesség igénye nélkül — felsorolok néhány ajánlást a társadalmi munka szervezésére: Mindenekelőtt ott lehet jó eredményeket elérni, ahol megtalálják a társadalmi munka szervezésének kor. szerű formáit. Bátran igényelni kell és okos érvekkel meg lehet nyerni az ■ üzemek, gazdaságok kollektíváit egy-egy fontos — a település fejlesztését elősegítő — feladat elvégzésére. A szocialista nagyüzem a maga emberi tudatformáló, kollektívát összekovácsoló erejével, technikai, gépi eszközeivel és koncentrált szellemi bázisával igen nagy feladatok hatékony megoldására alkalmas a társadalmi akciók során is. Az üzemek dolgozói általában a település lakói is egyben, ezért nem lehet, és nemis idegen számukra a városuk, községük érdekében végzett munka, amelynek gyümölcsét maguk is élvezik. A kollektívák, az egyének csak akkor mozgósíthatók eredményesen, ha olyan célokat tűzünk ki, amelyek valóban közérdekűek, s amelyek mindenekelőtt a társadalmi munkában részt vevők érdekeit is szolgálják. A közvetlen érdekeltség miatt is jól mozgósíthatók a dolgozók társadalmi munkára óvodák, iskolák, közmüvek, parkok, sportpályák építéséhez. Szorgos munka a TI 94\ l Hazánkban hektáronként csupán 1,7 tonna az átlagos széna- termés. Ha a gyepet, rétet gondozzák, trágyázzák, szakaszosan legeltetik, a lehetőség szerint öntözik is, akkor az országos átlagnak a kétszerese, háromszorosa a főhozam. Bács-Kiskun megyében hasonló a helyzet, még a Duna—Tisza közi talajokon is számos tartalék rejlik az ésszerű gyepgazdálkodás megteremtésében. Az utak, árvédelmi és vasúti töltések fűtermésének hasznosítása úgyszintén közérdek. Ha jó eső van, újra kisarjad a növényzet. Kiskunfélegyházán az E5-ös útvonal mentén napok óta gyűjti a gyorsan nőtt füvet egy négytagú csoport. Dobos Mihály közöttük a legidősebb, neki van a legtöbb gyakorlata a kaszálásban. Társai, Fazekas Antal, valamint az idősebb és az ifjabb Kállai László. A két Kállai a nevenapját is a réten töltötte. Első a fűkaszálás, hogy -el ne vénüljön a szénának való. Ha biztonságban van a takarmány, utána lehet névnapolni. A kecskeméti határban a Magyar—Szovjet Barátság Tsz szennyvízöntözésű gyepterületéről géppel gyűjtik a tömegtakarmányt' a szövetkezet dolgozói az állattenyésztő telep számára. Gyorsan haladnak az ótermés kiemelésével a silótelepen, hogy az újat tegyék a helyére. Az ésszerű takarmánygazdálkodást folytató szövetkezetben mindig van annyi tartalék, hogy ne érje meglepetés az állattenyésztőket. • A nagyaktíva résztvevőinek egy csoportja. Csakis a lakosság, a kisebb- nagyobb kollektívák tényleges igényeinek ismerete alapján lehet „testre szabott” célokat meghatározni. Ebben, és a munkák szervezésében a legtöbbet a helyi népfrontaktivisták, a tanácstagok tudnak segíteni, de nem nélkülözhető egyetlen társadalmi és tömegszervezet, a tanácsi apparátus aktív közreműködése sem. A környezetvédelem és a 'köz- tisztasági feladatok az elvárható környezetvédelmi kultúra megteremtése mind jelentősebb helyet igényel a társadalmi munkában Ugyancsak tartalmában és formailag is új elemekét igényel a már meglevő társadalmi vagyon óvása, megvédése, és éppen a kisebb pénzügyi lehetőségek miatt szükséges a társadalmi munka nagymérvű kiterjesztése a fenntartási, felújítási teendők végzésére is. A társadalmi munka általában nem szervezhető teljesen anyagi fedezet nélkül, hiszen a tanácsnak a szükséges anyagról gondoskodnia kell. Ezért a helyi tanácsok akkor járnak el helyesen, ha fejlesztési terveikben már előre reálisan számba veszik azokat a célokat, amelyekre felméréseik és tapasztalataik szerint tár- sadalfni munka szervezhető. A rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket pedig úgy kell elosztani, hogy a társadalmi munkával végezhető feladatok támogatására legyen mód. Külön feladatot jelent megtalálni azokat a célokat és helyes módszereket, amelyek segítségével a városközponti, vagy új lakótelepi lakosság mozgósítható. (Vannak már jó tapasztalatok, például Kecskeméten, Baján. Ezeket el kell terjeszteni. Tovább kell kutatni a lehetőségeket, a szellemi munka fokozottabb bevonására a települések fejlesztéséért folyó társadalmi munkába. Műszaki szakem- jbanek, közgazdászok, művészek és a legkülönfélébb tudományágak képviselői egyaránt rendkívül sokat tehetnek városuk, községük fejlesztése, szépítése érdekében. Az ifjúságot is az eddigieknél jobban kell mozgósítani a településfejlesztési társadalmi munkára. Hosszan lehetne még sorolni a VI. ötéves terv időszakában ránk váró feladatokat. Alapvető célkitűzés a lakosság jobb ellátása, életkörülményeinek megtartása — ha lehet javítása — és ennek érdekében szükséges és érdemes mozgósítani a lakosságot és a kollektívákat a közérdekű társadalmi -munkára a már folyamatban levő középtávú terv éveiben is. A településfejlesztés élenjáró aktivistái, a legjobban dolgozó városok és községek vezetői vannak most együtt. Az eredményekért önöket — valamennyi ükét — nagy nagy elismerés és köszönet illeti. Kérem találjanak alkalmat arra, hogy az önkéntes feladatot vállaló dolgozóknak továbbítsák a köszönő szavakat. A település, a szűkebb környezet fejlesztése, rendbentartása továbbra is fontos feladatunk. Az előterjesztés után a megyei településfejlesztési nagyaktiva hozzászólásokkal folytatódott. Felszólalásában Gert István, Kalocsa város Tanácsának elnöke a társadalmi munka szervezésének jelentőségéről beszélt. Szókóla Imre, a hartai tanács elnöke, a nagyközség lakossága által végzett sokirányú társadalmi munkáról tájékoztatta a résztvevőket. A nagyaktíván szót kért dr. Mező Mihály, Kecskemét város Tanácsának elnöke, s a társadalmi munkamozgalom közösségformáló erejét elemezte. Galgó- czi Vince, a kelebiai tanács elnöke felszólalásában egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy az önzetlen munkavégzéshez nagyon lényeges a lakosság bizalmának a megnyerése. (Folytatás a 3. oldalon.)
