Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-12 / 136. szám
AZ MSZMP BÁCS KÁKON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 136. szám Ára: 1,40 Ft 1981. június 12. péntek ppí I ^ Kádár János fogadta Nyikolaj Talizint Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, csütörtökön a KB székházában fogadta Nyikolaj Talizin szovjet miniszterelnök-helyettest. a magyar—szovjet gazdasági és műszaki—tudományos együttműködési kormányközi bizottság szovjet tagozatának elnökét, a bizottság XXVII. ülésszakán hazánkban tartózkodó szovjet delegáció vezetőjét. A szívélyes elvtársi légkörű eszmecserén részt vett Marjai József. a kormány elnökhelyettese, a bizottság társelnöke. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) Ki a szabadba I 3. oldal Házunk tája 4. oldal Úttörőélet 5. oldal Magyar-nigériai tárgyalások Csütörtökön Budapesten megkezdődtek a magyar—nigériai hivatalos tárgyalások. Az Ország- ház delegációs termében tartott találkozón Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Alhadzsi She- hu Shag ári, a Nigériai Szövetségi 'Köztársaság elnöke vezette a küldöttségeket. A magyar tárgyaló csoport tagjai: Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelA megyei pártbizottság és tanács már korábban döntést hozott arról, hogy elkészítették Bács- Kiskun megye agrártermelésének vizsgálatáról és a fejlesztés előrejelzéséről szóló tanulmányt, amely az ezredfordulóig ad prognózist. Ebben a témában tanácskoztak tegnap Kecskeméten a Kertészeti Egyetem főiskolai karának tanácstermében az érdekeltek. Az eseményen részt vett dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, Erdélyi Ignác; a megyei pártbizottság titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. Ezenkívül jelen voltak a munkabizottságban részt vevő tudományos intézetek, mezőgazdasági üzemek vezetői. Dr. Matos László, megyei tanács elnökhelyettese — a munka- bizottság vezetője — bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a megye agrártermelésének összefoglaló áttekintése rendkívül nagy jelentőségű. A cél egyrészt a fejlődés bemutatása, másrészt a továbblépés lehetőségeinek kutatása. Bács- Kiskunban kialakultak már korábban olyan termelési körzetek, amelyek speciális növények termesztésében jeleskednek. Ilyen a mezésügyi miniszter, Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi •miniszterhelyettes és Vadász Frigyes, hazánk nigériai nagykövete. A nigériai tárgyalócsoport tagjai: Ishaya S. Audu külügyminiszter, A. Ebun Oyagbola asz- szony, tervezési miniszter, A. Ibrahim Gusau mezőgazdasági miniszter, Sylvester Vgoh, a tudományos-műszaki ügyek minisztere, Victor Masi pénzügyminiszter és Lawrance Fabunmi, a Niszőlő, gyümölcs- és zöldségtermesztés. Érdemes szót ejteni a fűszer- és gyógynövényekről is. A húsz évre szóló előrejelzés lehetővé teszi az egyes ágazatok fejlesztésének összehangolását. A munka a jövő év első felében fejeződik be, több száz szakember részvételével. Így már a VI. ötéves tervidőszakban is segítségére lesz a tanulmány a mezőgazdasági üzemeknek. A hozzászólások során hangsúlyt kapott, hogy a megye mezőgazdasági termelése országosan is meghatározó jellegű, tehát rendkívül fontos egy ilyen hosz- szú időre szóló előrejelzés. Bács- Kiskunban az agrárviszonyok erőteljesen befolyásolják az életviszonyokat. A prognózis elősegíti, hogy az üzemek jobban tudják: miképp fejlesszék az egyes ágazatokat, hogyan hasznosítsák földterületüket. A tanulmányt az Agrárgazdasági Kutató Intézet véglegezi. A tudományos munkát is az intézet fogja össze. A résztvevők Csete Lászlónak, a kutatóintézet igazgatóhelyettesének aláírásával készült tématervjavaslatot némi módosítással elfogadták. K. S. gériai Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete. A szívélyes légkörű tárgyaláson — az MTI tudósítójának értesülése szerint — behatóan foglalkoztak a magyar—nigériai kétoldalú kapcsolatokkal, ezeken belül elsősorban azokkal a lehetőségekkel és módokkal, hogy Magyarország miként vehet részt a nigériai gazdaságfejlesztési elképzelések megvalósításában, továbbá véleménycserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről is. (Folytatás a 2. oldalon.) Gyár és egyetem szerződése Együttműködési szerződést költött a Magyar Hűtőipar bajai gyára, és a Kertészeti Egyetem. Az együttműködés célja a bajai hűtőháznál folyamatban levő 600 milliós beruházás optimális hasznosítása, komplex szervezési program kidolgozása és megvalósítása, közös érdekeltség alapján. A jelentkező többleteredményből részesedik a Kertészeti Egyetem is. Már az idén elkezdődött egy hároméves közös program, amely évekre lebontva tartalmazza a konkrét feladatokat, és hogy a többleteredményBŐl milyen arányban részesedik a gyár, illetve a Kertészeti Egyetem. Ez az első eset, hogy egy egyetem vállalkozik ilyen szervezési munkára. Hasonlót eddig csak nyugati cégek vállaltak. A szerződést a Kertészeti Egyetem részéről aláírta dr. Dimény Imre, az egyetem rektora és Kozma Pál professzor, rektorhelyettes. A bajai hűtőház részéről Vd- sárhelyi György igazgató és Varga József szervezési csoportvezető látta el kézjegyével a hasznosnak ígérkező szerződést. Sz. F. ELŐREJELZÉS AZ EZREDFORDULÓRA Tanulmány készül a megye mezőgazdaságáról Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Tudomásul vette Lázár György miniszterelnök tájékoztatóját Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Kormánya elnökének magyarországi baráti látogatásáról. A Minisztertanács a munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a Szakszervezetek Országos. Tanácsa előterjesztése alapján módosította a nyugdíjak és egyéb rendszeres ellátások évenkénti minimális emelésének mértékét, és határozott a házastársi pótlék összegének felemeléséről. A rendelkezések értelmében a nyugdíjak és az egyéb rendszeres ellátások évenkénti emelésének h%vi legkisebb összege a jövőben az eddigi 70 forint helyett 100 forint lesz. A nyugdíjak rendszeres évenkénti 2 százalékos emelésére vonatkozó szabály változatlanul érvényben marad. A nyugdíjasok házastársi pótlékának összege 100 forinttal nő. A rendelkezések ez év júniusától lépnek hatályba, a nyugdíjasok a júniusi kifizetéskor a módosított összeget kapják. A Minisztertanács tájékoztatót tárgyalt meg az 1980. évi munkavédelmi helyzetről. Megállapította, hogy a munkavédelem eredményesebbé tételét célzó intézkedések, a széles körű felvilágosító, nevelő és ellenőrző munka hatására csökkent az üzemi balesetek száma, mérséklődtek a foglalkozási megbetegedések. A kormány elismerését fejezte ki az állami és a társadalmi szerveknek, a gazdálkodó szervezeteknek eredményes munkavédelmi tevékenységükért, s felkérte az érintetteket az ötéves tervidőszak munkavédelmi féladatainak gondos előkészítésére és eredményes megoldására. A Minisztertánács módosította a közúti személyfuvarozás szabályzatát. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy a közületi szervek saját autóbuszaikkal — a közlekedési vállalatokéval azonos feltételek mellett — bekapcsolódhassanak a személyszállításba. A közlekedési vállalatok a menetrendi ben meghirdetett távolsági járat kimaradása, vagy jelentősebb késése esetén kötelesek az utasokéi nak kártalanítást fizetni. A kormány a VI. ötéves tervidőszakra vonatkozó területfejlesztési célokkal összhangban módosította az országos település- hálózat fejlesztéséről szóló 1971. évi határozatát. Ennek értelmében megszűnnek az egyes településkategóriák népességszámára vonatkozó előírások, és módosul több település besorolása is. A Minisztertanács megerősítette az Állami Tervbizottság határozatát a gabonatároló hálózat arányos és gazdaságos fejlesztésének a VI. ötéves tervidőszakra szóló beruházási programjáról. Az építéshez a saját beruházási forrásokkal is rendelkező vállalatok és szövetkezetek • költségvetési juttatást kaphatnak pályázat alapján. Ennek elbírálásakor elsősorban a mezőgazdasági üzemek telepein építendő anyag- és energiatakarékos, olcsó megoldású, közúton és vasúton jól megközelíthető tárolók részesülnek előnyben. A kormány jóváhagyta a Gazdasági Bizottság beszámolóját a szerződéses kötelezettségek hiánytalan teljesítésére tett intézkedések eredményeiről, és a szállítási előírások betartásának tapasztalatairól. Megbízta a Kereskedelmi Kamarát, hogy dolgozza ki a piaci magatartás és a jóhiszemű üzleti megállapodások alapelveit. A Minisztertanács jóváhagyta az Állami Ifjúsági Bizottságnak az ifjúsági turizmusról, az ifjúságnak adandó kulturális, sport- és turisztikai kedvezményekről, valamint a fiatalok körében népszerű szórakozási formák fejlesztéséről szóló előterjesztéseit. (MTI) 614 MILLIÓS BERUHÁZÁS A MOHÁCSI-SZIGETEN Összefogás a Bácskában a mezőgazdasági terület rendezésére és átfogó hasznosítására • A Margitta-szigeti Vízgazdálkodási Társulat dolgozói átereszt építenek és kiszélesítik a Déli-főgyűjtő csatornát. 9 A tereprendezés, vízelvezetés után. eltűnnek a víznyomás okozta mélyedések, károk a búzaföldről. (Straszer András felvételei.) A csapadék hiányát még a jobb vízháztar- tású bácskai földeken is nehezen viselte el a növényzet. Hercegszántón két hónapon keresztül mindössze 22 milliméter eső hullott, egyötöde az ilyenkor szükséges mennyiségnek. A Lenin Tsz gazdái éppen ezért költséget nem kímélve lombtrágyáz- tatták ígéretesen szép búzájukat. Így pótolták bizonyos mértékben a tápanyagot, nedvességet, amit a kiszáradt talajból végképp nem tudott felvenni a kenyér- gabona gyökérzete. Olyan száz hektárok fölött keringett a légi permetezőgép, amelynek búzatáblái közepén frissen felszántott hatalmas foltok jelezték: onnan nemrég pá- rolgott még el a belvíz, kipusztítva az ősszel odavetett kalászost. Különös játéka ez az időjárásnak, az egész Mohácsisziget sajátos domborzati viszonyainak. Nem véletlenül fognak most össze két szomszédos megye mezőgazdasági üzemei, hogy saját erőből és állami segítséggel felülkerekedjenek ezen a nehéz helyzeten. A Duna—Tisza köze nyugati felének legmélyebben fekvő csücskéről van szó, ahol Bács-Kiskun és Baranya gazdaságai több mint húszezer hektáron átfogó belvízrendezési, csatorna- és útépítési, földterület-táblásítási tervet szándékoznak közös erővel megvalósítani. Részt vesz ebben a két ötéves tervidőszakra kiterjedő komplex meliorációs munkában a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, a mohácsi Dunavölgye, a dá- vodi Augusztus 20., a hercegszántói Lenin, a dunafalvi Kossuth, a nagybaracskai Haladás, a bát- monostori Kossuth, valamint a szeremlei Dunagyöngye Termelőszövetkezet. A térségben érdekelt gazdaságok által alapított Margitta-szigeti Vízgadálkodási Társulat még 1979-ben el is készíttette a tanulmánytervet a budapesti Vízügyi Tervező Vállalattal. Ennek során nyolc év alatt 614 millió forintos költséggel készülne el a beruházás. Főművekként épült tíz kilométer hosszú csatorna és 50 kilométer csatornabővítés, továbbá két szivattyútelep, másodpercenként öt köbméter vízszivattyúzási teljesítménynyel. Üzemi jellegű feladatként valósul meg húszezer hektár vízrendezése, táblásítása, ötezer hektár talajjavítása, ezer hektáron táblán belüli tereprendezés, ami a nyár elejéig tartó belvíz- borítást már eleve megakadályozza. Az egész térség vízkészletének kormányzását, a szükség szerinti felhasználását segíti elő hétszáz hektáron a talajcsövezés. A beruházás kivitelezésében közreműködik többek között az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, az érdekelt vízgazdálkodási társulat, s bizonyos üzemi feladatokat végeznek majd el a társult gazdaságok, amelyek a pénzügyi hozzájárulásukon kívül az építkezésben, a föld-, és építési anyag szállításában is részt vesznek. Az általános rendezés következtében egyedül a hercegszántói Lenin Tsz-ben száz hektárral gyarapodik a mezőgazdaságilag művelhető terület, de a szövetkezet Mohácsi-szigeten fekvő ezer hektárján is ■— ami egyötöde a szántójának — biztonságosabbá válik a nagyüzemi termelés. K. A. Változott munkaképessé Sajtóban, rádióban, tévében sokat foglalkoznak mostanában a mozgássérültekkel, a csökkent munkaképességűekkel, szellemi fogyatékosokkal. A rokkantak évének nyilvánított idei esztendőben természetes ez: igyekeznek a közvélemény figyelmét hangsúlyozottabban ráirányítani a segítségre szorulók problémáira, a velük való törődés esetleges gondjaira. Sokszor mégis lehangolok ezek a tudósítások, pedig hasznosak. Nem a tartalmuk, közölt fényeik, hanem inkább amiatt, hogy a részvét, a sajnálkozás hangján szólnak a különféle okokból hátrányos, néha nehéz helyzetbe jutott emberekről. S ezzel a hangvétellel rendszerint adományokra, vagy más segítségre akarnak serkenteni. Kell a segítség sok sérültnek, olykor anyagi segítség is. A szociális gondok azonban nálunk nem jótékonysági kérdések. Baleset következtében mozgásképtelenné vált rokkantak tolókocsija például nem függhet senki jószívűségétől, nem lehet adomány. S ha egy brigád elkészíti, mert nem kapható, s motort is szerel rá, ne azért tegye, hogy jótékonykodjék. Az adomány megalázza a rászorulót, akinek a sorsa mások irgalmától függ, s ezért hálára van kötelezve minden odavetett krajcárért is. A jószívű adakozó és a hálálkodó elfogadó — pofon az emberi méltóságnak. Az egyenlő esély elve rendszerünk alaptétele. Nemcsak a jóeszű tanyasi gyerek továbbtanulását kell segíteni, a bármi más okból csökkent esélyeket is ki kell egyenlíteni. S ez nem lehet csupán karitatív tevékenység. A társadalmi egyenlőségnek és annak az emberiességnek, humanizmusnak az alapkövetelménye, amely rendszerünk legfőbb ismertetőjegye. Pénztárcánkra célozva, sajnálkozásával senki se akarjon hát könnyekre fakasztani, bármilyen fontos és sürgős lenne is sok esetben az azonnali segítség. Arra figyelmeztessen, hogy a szocializmus kiteljesítésének nagy munkájában, a rokkantak egyenjogúsítása terén is vannak még feladataink, s jelenlegi viszonyaink közt e feladatok megoldásához még sokszor egyének, ki- sebb-nagyobb közösségek segítségére is szükség van. Sajnos, hivatalos szervek sem mindig az egyenjogúság, az egyenlő esély megteremtésének érdekében végzik idevágó munkájukat, hanem olykor a jószívű nagybácsi képében tetszelegnek. Elvárják a kérelmezést, s a juttatásért a hálát, lehetőleg az ügyintéző név szerinti sajtódicséretével. A legfőbb veszélye ennek az egyéni jótékonyságnak az egység megbontása: a beteg, a sérült, a rokkant kívül kerül a társadalmon, gondot okozó nyűggé, teherré válik. Sokan odáig jutnak, hogy közéjük sorolják a nyugdíjasokat, az öregeket is, s valami külön, nem kötelező, hanem jószívűségből fakadó adakozásnak tekintik, ha néha egy kis süteménnyel, kirándulással, kultúrműsorral segítenek pótolni azt, ami a teljes emberségből még nem valósulhatott meg, mert szűkösek az anyagi viszonyaink. A másik veszélye a karitatív szemléletnek a már ugyancsak elterjedt nézet: a sérültek, a rokkantak gondozása, egyenlő esélyeik megteremtése kizárólagosan állami feladat. Ha államunk nem tfyózi, hát adakozunk, fölajánljuk, épüljenek csak az otthonok, intézetek, szakszerű személyzettel, ők jobban tudnak majd bánni a lakóikkal, ellátják őket. Esetleg karácsonykor meglátogatjuk őket és igen, szóljanak, ha elromlik a vízcsap. így szigetelödik el, így re- kesztődik ki a társadalomból, a közösségből, a közösség életéből éppen az a személy, akinek fokozottabb mértékben lenne szüksége a közösségre ahhoz, hogy megtarthassa emberi méltóságát, hogy érezze, rá is szükség van még, rá is számítanak, ő is hasznos és nélkülözhetetlen tagja társadalmunknak, a mi új világunknak. Ezért kap most nálunk egyre nagyobb hangsúlyt a rehabilitáció: az ellátás nem fejeződik be az orvosi gyógyítással, hanem kiterjed arra is, hogyan térjen vissza a dolgozók közé, milyen munkára alkalmas a sérült, a rokkant, akinek régi munkaképessége nem állt helyre egészen. „Csökkent munkaképességű”, mondtuk eddig, hivatalosan is. Ezzel csökkent értékű emberré is minősítettük. „Változott munkaképességű” mondja egy új határozat, helyesen tiltva a „csökkent” jelző használatát. Igen, a szó is fontos. Aki a szakmáját nem tudja folytatni, de másutt még kiválóan megállhatja a helyét, miért volna csökkent munkaképességű, főleg pedig csökkent értékű ember? A szóhasználat a gondolkozásmód tükre. Remélhetőleg az új elnevezés nemcsak tapintatból, udvariasságból született, sőt bizonyos vagyok benne, hogy már a szavakban is kifejezésre juttatjuk az örvendetesen változott felfogást. Rajtunk áll, hogy elveinket hogyan valósítjuk meg, nemcsak a munkában, hanem gondolkodásunkban, magatartásunkban — s még a szóhasználatunkban is. H. J.
