Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-10 / 134. szám

^TTT* IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma eatl(: időnként erősen megnövekvő gomolytelhőzet, helyenként záporral, zivatarral. Meg­élénkülő, Időnként megerősödő déli, délnyugati szél. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 15 és I» tok között, a legmagasabb nap­pali hőmérséklet 27 és 32 tok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXJ^VI. évf. 134. szám Ára: 1,40 Ft 1981. június 10. szerda Ma érkezik hazánkba a nigériai államfő Losonczi Pálnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, meghí­vására, ma hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezik Alhadzsi Shehu Shagarl, a Nigériai Szövetségi Köz­társaság elnöke. Sajtóposta «. oldal Pedagógiát kísérletek Bács-Kiskunban S. oldal CSOMAGOLT HURKA, KOLBÁSZ, ŰJ ÉDESIPARI TERMÉKEK Nyár az élelmiszer-kereskedelemben Kétszázhat üzletével meghatározó szerepe van a lakosság ellátásában a Bács-Kiskun megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalatnak. A második ne­gyedévre 342 millió 870 ezer forint értékű árú érté­kesítését tervezték, amit — Boros Tibor igazgató- helyettes szerint — minden valószínűség szerint tel­jesítenek. A második negyedév közelgő vége egyfajta szám­adás. évszakváltás, újabb, fogyasztói termékek meg­jelenésének az ideje is az élelmiszer-kereskedelem- ben. — Miként tapasztalhatjuk ezt mi. fogyasztók, napi vásárlásaink során? — Erre kértünk választ, a BÉK vezetőhelyettesétől. A bolti adatok azt mutatják, hogy a mostani ke­reslet a múlt év azonos időszakához képest, vala­melyest mérséklődött Ügy látszik, a fogyasztók is takarékosabban bánnak (és bánhatnak) a pénzükkel, mint tavaly ilyenkor. Kedvező jelenség, hogy a vál- , tozatlanul kiegyensúlyozott alapellátáson belül a zöldség- és gyümölcsárak alacsonyabbak, mint vol­tak egy évvel ezelőtt. Az aszály korábban szedésre érlelt többféle zöldséget, és gyümölcsöt amelyek ol­csóbban keltek' el, mint máskor. Csupán néhány példát. A karfiol kilogrammját 1980 júniusában 35. az idén viszont csak 16 forintért adták a BÉK üz­leteiben. Olcsóbb az. újburgonya is: hat forinttal. Most 20, tavaly 26 forintba került. A zöldborsó ® A kecskeméti fogyasztói ára az egy évvel ez- Kéttemplom előttinek' éppen a felére esett. ' közi ABC-nek Most 16 forint. Még szembetűnőbb havonta 30—40 a 'különbség két jellegzetes idény- ezer forint ér­árunál: a földiepeméi és a korai tékű a gyü- cseresznyénél. Az előbbit. 25 mii- mölcs-, zöld- liméteres nagyságban egy éve ségforgalma. még 70 forintért lehetett kapni — (Méhesi Éva most 20 forint. A másik gyümöl- felvétele.) csért, a cseresznyéért is keveseb­bet kérnek, mint egy esztendeje. Egy kilogramm most 14 forint, jóllehet tavaly még 32 forint volt. i A korai melegben az utcán át való árusítást is korábban kezd­ték a BÉK kijelölt üzleteinél. Az idén húsz boltnál kezdtek utcai standon árusítani, felerészben 'Kecskeméten. Ismert, közkedvelt megyeszékhelyi utcai stand pél­dául a Kéttemplom közi ABC-é, a széohenyivárosi 1176-os, a Pe­tőfi Sándor utcai szalagházi és a kiskecskeméti Hullám vendéglő­vel átellenben levő üzleté. Közü­lük kiemelkedik forgalmával a Kéttemplom közi, ahol 30—40 ezer forintért vesznek havonként zöldséget és gyümölcsöt a vásár­lók. A zöldséggel és a gyümölccsel egyidőben kelendő cikk utcán át a jégkrém is. Ennek az árusítása céljából a vállalat tizenhat 70 li­teres mélyhűtőkocsit vett, egyen­ként 9200 forintért. A fehér-piros kis kocsik — amelydere az el­múlt őszi BNV-n figyeltek fel a vállalat vezetői — az utcai er- nyők alatt jó szolgálatot tesz­nek eladónak és vevőnek egyfor­mán. Nyári újdonság, hogy a kecskeméti Széchenyi téri 1207-es Tejbár külső (utcai) árudájában a fagyasztott jégkrém mellett megkezdték a hűtött gyümölcsle­vek eladását is. A késő tavaszi, nyár eleji el­látás természetesen nem korláto­zódhat csupán a friss gyümölcs­re, zöldségre és az üdítőkre. A Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Kiskunfélegyházi Húsipari Vál­lalat gazdasági együttműködése a fogyasztók érdekét szolgálja. En­nek a lényege: a BÉK csomago­ló kisgépeket és optikai mérleget vásárolt a húsipari vállalat ré­szére, amely ezeknek a használa­tával pár hét óta kétféle kimért hurkát és kolbászt készít elő bol­ti eladásra, fehér habszivacs tál­cán, fóliával takarva. A más-más súlyú — és árú — csomagokért nem kell sorban állni; épp úgy kiválaszthatók, mint bármely más hűtött termék. A keksz és egyéb édesipari ter­mékek esetében is elkelne ha­sonló együttműködés a Magyar Édesipar megyénket is ellátó gyá­raival. Erről is szó volt azon a megbeszélésen, amelyet az élel­miszer-kereskedelem és a Magyar Édesipar vezetői tartottak nem­rég egymással. Jóllehet a Zamat, Keksz- és Ostyagyár sütőkemen­céiből évente 11 ezer tonna keksz és teasütemény kerül a hazai bol­tokba, e mennyiség folyamatosab­ban lenne kapható, ha a csórna- . golásban a BÉK is részt tudna vállalni. Hamarosan további 26 édesipa­ri termék kerül az üzletekbe. A 35 dekagrammos Party töltött linzer, a Sport kávékeverék (őrölt babkávé és pótkávé féle-fele arányban), a diós ostya, a kóku­szos nugáttábla, a Rézi-Mézi méz- ízű cukorlencse, stb. mellett meg­jelennek a negró-, valamint a zöldalma- és az egyéb gyümölcs­ízű rágógumik is. K—I. ELFOGADTÁK A VÉGLEGES PROGRAMOT Készülődés a Hírős Napokra Hírül adtuk, hogy szeptember 3-a és 8-a között ismét megrende­zik Kecskeméten a Hírős Napo­kat. Az előkészítő bizottság teg­napi ülésén elfogadták az ese­ménysorozat végleges programját. A tanácskozást dr. Matos László, a bizottság elnöke vezette, jelen volt dr. Mező Mihály, a bizottság elnökhelyettese, dr. Molnár Ist­ván, az AGROINFORM főigaz­gató-helyettese. A bizottság má­sik elnökhelyettese, Pfenning Gyula ismertette a tervezett ren­dezvényeket. Szeptember 3-án és 4-én kerül sor az országos kertészeti napok­ra, amelynek plenáris illését a Megyei Művelődési Központban rendezik. Másnap szakcióülésekre és üzemi bemutatókra kerül sor. Szeptember 4-én és 5-én a Ker­tészeti Egyetem kecskeméti főis­kolai karán szakmai tanácskozást tartanak a mezőgazdasági válla­latok irányításával kapcsolatostul. Ügyvitelszervezést, ' gépesítési és mérőműszer-bemutató is lesz. A szokásos kertészeti kiállítás és termékbemutató ez alkalommal nem á vasútkertben, hanem a Megyei Művelődési Központ elő­csarnokában és termeiben kap helyet. Az élelmiszeripari kiállí­tást és bemutatót viszont a Tudo­mány és Technika Házában ren­dezik. A kisgépkiállítást az Alföld Áruház melletti betonozott par­kolón helyezik eL Lesz ezenkívül kisállatbemutató. Még több rendezvény színesíti a Hírős Napok eseménysorozatát. Lesz országos kutyakiállítás, me­gyei ugró- és díjlovagló verseny. A Hírős Napok szüreti felvo­nulással és foíklórbemutatóval zárulnak, erre is a városközpont­ban kerül sor. A megyéből tíz táncegyüttes, mintegy háromszáz­ötven részvtevővel mutatja be tudását. A tanácskozáson megállapítot­ták, hogy a rendezvények előké­szítése megfelelő ütemben törté­nik. A várható nagy idegenfor­galomra való tekintettel felkér­ték a megyei tanács vb kereske­delmi osztályát, gondoskodjon ar­ról, hogy részben a vendéglátó vállalat, részben pedig egyéb, köz­ellátással foglalkozó üzemek a város egyes helyein birka- és ha­lászcsárdákat, sörözőket nyissa­nak. A ZÖLDÉRT pedig néhány zöldség- és gyílmölcselárusító ideiglenes pavilont állít fel. A központi kertészeti bemuta­tón és a kistermelők által, kiállí­tott termékeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kertészeti osztályából álló zsűri bírálja el. Arany-, ezüst- és bronzplaketteket, oklevelet kap­nak a helyezettek. K. S. Gondos munkával ellensúlyozzák az aszálykárt Fülöpszálláson Jászszentlászlón másodnövényt termesztenek Szinte percek alatt beitta a ho­mok azt a csekély nedvességet, amit Jászszentlászlón legutóbb kapott. Annyi volt csupán, hogy éppen elverte az út porát. A köz­ség határában év elejétől kezdve 106 milliméterrel kevesebb csa­padékot észleltek, mint más esz­tendőkben. Itt vízszerzési lehető­ség lényegében nincs. A Dongér- csatornában alig található víz. Abból öntözni azért sem lehet, mert a védettnek nyilvánított Pé- teri-tó vízvilágát táplálja. A jászszentlászlói tsz földjén februárban elvetett borsó május­ban nedvességhez már alig jutott, s a forróságban, tűző napban el­sárgult, kipusztult. A vetőmag­nak 160 hektáron termesztett hü­velyes növény tarlójába szükség- megoldásként, másodnövényt vet a közös gazdaság. Az elmaradt esőt a szövetkezet őszi árpaföld­jén sem képes már pótolni a Me- dárd-napot esetleg követő csapa­dék. Az aszály miatt kényszer­érett kalászos aratását június kö­zepéig megkezdi a szövetkezet, hogy helyén úgyszintén takar­mányt termesszen. A terméskiesést ily módon pó­tolhatja más növényfajjal a Jász­szentlászlói Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet. Az utóbbi évek­ben telepített, és korszerű ültet­vénnyé átalakított szőlő ápolásá­ra nagy gondot fordít a közös gaz­daság tagsága. Az ültetvény vegyszeres gyomirtását hozzáér­tően elvégezték, így a gyomok nem szívják el a tápanyagot a kultúrnövénytől. A szőlő egyelőre kedvező képet mutat, jó termést hozhat, ha a jég el nem veri. Kanyó István tsz-elnök bízik abban, hogy a jászszentlászlói ha­tárt sokáig nem kerülik már el az esőfelhők. A másodvetésűből és a főnövényként termesztett tö­megtakarmányból akkor mégis­csak megfelelő termést tud össze­gyűjteni a szövetkezet. A gyep el- «ő növedéke kétségkívül szép ho­zamot adott. Hektáronként 3,7 tonna jó minőségű gyepszénát ta­karított be a gazdaság. Szerencsés megoldás volt a Hesston típusú körbálázógép be­szerzése, ennek segítségével szin­te tápanyagveszteség nélkül s igen rövid idő alatt lehet bizton­ságba helyezni a tömegtakar­mányt. Ez is gyarapítja az ága­zat bevételét. Emellett a jász­szentlászlói tsz a közös állomány szükségletén felüli mennyiségű takarmányt lisztnek, pelletnek feldolgozva, mint szárítmányt ér­tékesíti, ami szintén keresett cikk, gazdaságosabban forgalmazható. A szövetkezet néhány éve üzembe helyezett takanmányszá- rítóját most újabb berendezéssel 9 Már helyén van az óriási száritóhenger. Az elektromos vezetéket szereli a jászszentlászlói téesz szakmunkása. 9 Az idén kétezer tonnával több szárított takarmányt készítenek a ki­bővített üzemben. (Tóth Sándor felvétele.) kiegészítve, bővíti. Az építést, szerelést a közös gazdaság gya­korlott szakmunkásai végzik. Ez­zel a megoldással a beruházást mintegy fele költséggel tudják te­tő alá hozni. Az ikerszárítóval kétezer tonnával több takarmány-' lisztet, pelietet képes majd gyár­tani, itthon vagy külföldön érté­kesíteni a jászszentlászlói közös gazdaság. Fülöpszálláson is megérzik a hosszan tartó aszály következmé­nyét. A Vörös Csillag Tsz földjé­nek csupán kisebb hányadát le­het öntözni. Azt, ami a csatorna közelében fekszik és tömegtakar­mányt terem. A határ nagyobbik felében nincsen vízszerzési lehe­tőség. Ott viszont a kalászos ga­bona és az olajosnövény díszük. Az idén mindkettő megsínylette a szárazságot. A szövetkezet gaz­dái kultdvátorral kapálják a nap­raforgó sorközeit, hogy amennyi­re lehetséges, megőrizzék a ned­vességet. A Vörös Csillag Tsz a Gabona- termesztési Kutató Intézet helyi kísérleti telepével sokéves kap­csolatban van. A tudományos eredményeket is felhasználva fej­leszti szántóföldi növénytermesz­tését. Különösen a búza és a ta­karmánygabona növekvő hoza­mában tükröződnek az együtt­működés eredményei. A mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter:, valamint a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa kö­zelmúltban adományozott dicsé­rő oklevele ezt jutalmazta. Az országos szeryek elismerésének birtokában a fülöpszállási szövet­kezet gazdái jelenleg azon fára­doznak, hogy felülkerekedjenek az időjárás okozta termelési ne­hézségeken. K. A. • Kultivátorral porhanyítják a napraforgó sorközeit a Vörös Csillag Tsz traktorosai a fülöpszállási ha­tárban. (Pásztor Zoltán felvétele.) A fagy és aszály jelentős terméskieséseket okozott az esztendő első öt hónapjában a mezőgazdaságban. A legtöbb gondot most az jelenti, hogy miképp lehetne a károkat pó­tolni. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági szövetkezetek vezetői azon munkálkodnak, hogyan tudnák más ágazatok­ban jobb eredmények elérésé­vel egyensúlyban tartani a gazdálkodást, veszteség nélkül zárni az esztendőt. Készülnek ■ az intézkedési tervek. Ahol le­hetőség van, ott öntöznek, több másodnövényt vetnek, a ter­vezettnél jobban fejlesztik az állattenyésztést, bővítik a mel­léktevékenységet. Kétségtelen, hogy nagy kü­lönbségek jelentkeznek egyes üzemek teherbíró képessége között. Az eddig is . jól gazdál­kodó egységek könnyebben tudnak átállni egy másik tevé­kenységre. Kedvezőtlen körül-, mények között, mostoha adott­ságokkal nehezebb a váltás. Törekvésekkel azonban megye- szerte találkozunk, amit bizo­nyít az is, hogy az elmúlt na­pókban egyre több híradás szól arról, hogy mit szándékoznak tenni a gazdaságok a károk el­lensúlyozására. Az említett fagy- és aszály­károkon túlmenően gondot okoz az is, hogy nincs elegen­dő alkatrész a gépekhez, beren­dezésekhez. Pedig az idén' az aszály miatt valószínűleg ko­rábban kezdik az aratást, tehát a felkészülés sürgős. Ezen a nyáron különösen fontos, hogy az üzemek segítsék egymást, a felszabaduló gépeket átcsopor­tosítsák. Többen panaszkodnak a szakemberek közül, hogy az öntözés drága, hiszen a vízdíj több mint tízszeresére emelke­dett. Mégis szükség van a ta­lajnedvesség pótlására, hogy egyáltalán legyen termés, il­letve a hozamok növekedésével ellensúlyozni lehet a magasabb ráfordítást. Nem beszélve ar­ról, hogy másodnövény-ter- mesztést elsősorban ott érde­mes folytatni, ahol lehetősáp nyílik a mesterséges csapadék­ellátásra. A szabadszállási Le­nin Termelőszövetkezetben például mintegy 100 hektáron B wmfflffl »WIWIMl i zöldbabot és kínai kelt vetnek, I másodnövényként, s az öntő- I zési lehetőség maximális ki- I használásával igyekeznek a E hiányzó csapadékot pótolni. Szinte üzemenként változ- I nak a lehetőségek. A petőfi- I szállási Petőfi Termelőszövet- I kezeiben a kiesés mérséklésé- I re a silókukoricát szemes ku- H körienként takarítják be. A B kiskunfélegyházi Lenin Ter- fl melőszövetkezetben az ipari ■ ágazatok létszámát emelik, I hogy ezáltal azok termelését I és árbevételét növeljék. Most. még nem lehet tudni, I hogy a fagy ■ és az aszály ér- I tékben milyen károkat oko- I zott és azt mennyire tudják I ellensúlyozni az említett intéz- I kedést tervekkel a gazdaságok. Mindenesetre azt máris érzé­kelhetjük, hogy rugalmasan al­kalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, ami a nagy­üzemi gazdálkodás nagy erejét bizonyítja. Az utóbbi években nem kényeztette el az időjárás a mezőgazdaság dolgozóit. Min­den esztendőben sikerült le­küzdeni a gondokat és a tarta­lékok feltárásával, szerkezet- váltással ellensúlyozni a káro­kat. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy idén is időben hozzákezdtek a kiesé­sek csökkentését szolgáló in­tézkedések végrehajtásához. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents