Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-09 / 133. szám

1981. június 9. • PETŐFI NÉPE • 5 A Hunyadi János utca 5. szá­mú épületszárny egyemeletes, klasszicista stílusú. Két szintet átfogó, ion-fejezetes falpillérek­kel, kőlábazattal és pillérfejezet­tel.” Az épület egyházi funkciójának megszüntetése után ideiglenes la­kásokat alakítottak ki. Vészesen romlott a műemlék állapota, ami­kor elhatározták, hogy itt lesz Kalocsa művelődési központja. Kerényi József Ybl-díjas irá­nyításával arra törekedtek, hogy új célú felhasználásával az em­„Elemzések, szemlék, fordítások" • A csatlakozó szárny, jelenleg zeneiskola. béri környezetalakítás folyama­tosságát érzékeltessék. Az érseki palota közelében mű­ködő kulturális intézmény azóta az ősi város egyik nevezetessége, a korszerű műemlékvédelem egyik beszédes példája. Belső te­reit a Szépművészeti Múzeumtól letétként kapott barokk és rene­szánsz szoboröntvények díszítik. (H. N.—P. Z.) A mongol könyvkiadás számos érdekességgel jelentkezett a kö­zelmúltban. Megjelent — többek között — C. Kasbátar, a neves mongol író, esszéista és kritikus új könyve „Elemzések, szemlék, fordítások” címmel. A kötet a szerző több tanulmányát tartal­mazza a modern mongol iroda­lomról, részleteket közöl szovjet klasszikus költők műveiből, ame­lyeket ő fordított mongolra. N. Bancrag a mongol nép sza­badságharcának epizódjait idézi fel, ihletett módon ábrázolva a Mongol Népi Forradalom győzel­mét. Más népek irodalmi alkotá­sai is szerepelnek a legújabb könyvek sorában, így N. Popel „Forradalmi Mongólia” és A. I. Pokriskin „A háború ege” című alkotásának mongol fordítása került most az olvasóhoz. • Az I. István utcai homlokzat. ÉLETSORSOK Elegáns. ezüstös fejű férfi sétál a kecs­keméti Kossuth-téren. Odalépek, megállítom. Magam sem tudom miért. Sohase váltottunk tíz szónál többet, pedig régóta ismerem Kóbori Pált. Naponta találkoz­tunk. O a színházba ment, én a szerkesztőségbe. Megvan! A hiánya késztetett arra, hogy megszólítsam. Hóna­pok óta nem láttam. Mi történt vele? Aligha betegeskedett. Csak he­gyi embereken láttam ilyen gyö­nyörű piros arcszínt. Kortalan­nak tűnik. Friss, érdeklődő tekin­tet felesel ősz hajkoronával. * — Nyugdíjba mentem. Szebben i$ búcsúztathattak volna csaknem 'harmincévi szolgálat után. Mi [mindent megéltem és mégis fáj ,éz á figyelmetlenség. ; — A nyugalom, a kiegyensú­lyozottság szobrát faraghatnák önről. Hiába keresem bajos, pró- báltató idők nyomait derűs ar­cán ... — Világéletemben optimista voltam, így szoktatott a sorsom. Hat hónapos koromban hagyott itt bennünket az apám. Még a háborúból hozott kór vitte el. Anyám néhány esztendővel élte túl. Székelyudvarhely mellett, kis faluban neveltek rokonok. Taní­tóm pakolt szekérre és vitt be a marosvásárhelyi, gimnáziumba. Odaállított az igazgató elé: kár lenne, ha elkallódna. Ügyesen fúr-farag, muzikális, és az esze is jól fog. így kezdődött. Gyengébbek tanításával, furu- lyázással egészítettem ki szerény ösztöndíjamat. Hamarosan szár­nya alá vett az ottani katonaze­nekar. Játszottam koncertjeiken, megszerettek. Bőgöztem és fuvo- láztam, kedveltem más művésze­teket is. Az irodalmi önképzőkörben ki­váló írókkal ismerkedhettem meg. Kitűnő tanáraim közül szí­vesen említem Molter Károlyt. Álmomban sem gondoltam, hogy valaha én is eljutok abba a vá­rosba, ahol ő diákoskodótt, amelyről oly szépen írt kedvelt regényében. — Mi szél hozta ■— már meg­bocsásson — Erdélyből a Kiskun­ságra? — A háború. Behívtak, rész­ben emiatt hagytam abba egye­temi tanulmányaimat. Bugacra kerültem. Élt ott egy ifjú tanító­nő, megismerkedtünk. Toyábbso- dort a vihar, de már ide jöttem haza. ~ « — Azonnal a színházi zenekar­hoz került? — Megkezdett jogi tanulmá­nyaimnak köszönhetem, hogy a községházán alkalmaztak. Nem A színházi nagybőgős Katonafiatalok képei fértem a bőrömbe, és mivel ad­dig csak a Sallai-, a Kökény- és a Herédi-kocsmák gondoskodtak a bugaciak szórakoztatásáról, énekkart, színjátszó csoportot, ze­nekart szerveztem. Behoztak a városházára. A be­gyűjtési hivatalba kerültem. Megértettem: a parasztemberek­nek is hozzá kell járulniok a kö­zös terhek viseléséhez, de a tu­datos igazságtalanságoktól, a Ceg­lédről idekerült erőszakos tanács­elnök módszereitől viszolyogtam. Fölmondtám. Megündorodtam az íróasztaltól. Kettős életet éltem. Érzéket­lenséget, önzést kívánt munkám, lelki emelkedettségről, az igazság­ról beszéltek az ének- és zenekari próbákon. Vásárhelyi Zoltán volt kórusában én énekeltem a Mát­rai-képek tenorszólóját, alapító tagja voltam a mai városi szimfo­nikus zenekar távoli elődjének, a VAOSZ-zenekarnak. Másodkar­mester a helyi fúvószenekarban. — Megnézhette magát a Rákosi időkben, aki otthagyta a rábízott posztot! — Mit árthattak egy építőipari segédmunkásnak. Sajnos, kide­rült, hogy középiskolát végeztem. Ismét irodistát csinálták belőlem. Innen hívtak a színházhoz. — Megtalálta számításait? — Az anyagiak kevéssé foglal­koztattak. Nem hittem, hogy ilyen elsorvasztott zenekartól me­gyek nyugdíjba. Abban remény­kedtem, hogy a társulat 26 zené­sze — kiegészítve a közeli kato­nazenekarral, a jobb amatőrökkel — operát is játszhat Kodály váro­sában. Ebből alakulhat ki a helyi szimfonikus együttes. - Donizetti Szerelmi bájital-ában mutatkoz­tam bé. A Feketeszárú cseresznye magyar nótáival búcsúztam. Gyö­nyörű, ugye? Különben hatezer előadáson, összesen mintegy két és fél mil­lió embernek játszottam. Szerencsére lekötnek utazá­saim. Szenvedélyesen járom fele­ségemmel a világot. Székely gye­rek csak a szabadban érezte iga­zán jól magát. Egyik tanárunk­kal bejártuk a nagy erdélyi -he­gyeket, megismerkedtünk a virá­gokkal, - a fákkal, az ősi emlé­kekkel. Rettenetesen sajnálom, akik néhány ruhadarab után mászkál­nak gyönyörű helyeken, akik nem tudják, hogy az utazás már a fel­készülésnél kezdődik. Mindent elolvasok a kiválasztott ország­ról amihez hozzájutok, amit időm enged. Nagyszerű barátságokat köszön­hetek nyelvismeretemnek és ké­nyelmes útitempónknak. Sohase rohanunk. Felejthetetlen hetet töltöttünk például egy jelentékte­lennek mondott francia kisváros­ban. Hazatérve külön-külön albu­mokba földolgozom a látottakat, hallottakat. Segítségükkel köny- nyen fölidézhetem emlékeimet, amikor előadás tartására kérnek. Sűrűn kérnek. így telnek napjaim. Ma is ját­szom a szimfonikus zenekarban, részt veszek a fotóklub foglalko­zásain: Csak akkor szorul el a szívem, amikor az utcán megszólít vala­ki: „Művész úr, mikor játszanak valami jót?” A Szocialista Kultúráért érem­mel kitüntetett sokoldalú zenész­nek hiányzik a színház. Szíveseb­ben dolgozna többet az amatőr művészeti mozgalomban, segíte­né a Megyei Művelődési Közpon­tot, ha többször, hívnák. Heltai Nándor Még a KISZ X. kongresz- szusára készü­lőben kezde­ményezte a magasabb egy­ség^ hogy ki-ki a képességei­nek legjobban megfelelő mó­don vegye ki részét az alko­tó munkából. Ha nagy sza­vakat akar­nánk hasz­nálni, ez min­denképp az if­júság szocia­lista nevelésé­nek ügyét szol­gálja azzal együtt, hogy mozgó­sították az úgynevezett „szunnya­dó erő”-ket. A különböző alakulatoknál több mint hétszáz mű készült el a képzőművészeti felhívásra, és jelentkeztek a helyőrségi műve­lődési otthonok is. Ezek közül a kiskunfélegyháziban nyílt meg a gazdag termésből válogató kiállí­tás. A tárlat a kollektív címnek megfelelően tükrözi a „világot, amelyben élünk”. Festmények, grafikák, plasztikák és fotók mu­tatják be portré- és másféle áb­rázolásban a katonaéletet, a fe­szültebb pillanatokat és a pihe­nés idejét. De túl is lépnek a körletek, gyakorlóterepek hely-- színén a könyvtári és lakótelepi' környezetbe, sőt az irodalmi il­lusztrációk világába. Az emeleti teremben negyven fiatal műveit láthatja az érdeklő­dő. Tóth János festményei és raj­zai lalán többet is árulnak el, mint a biztató tehetséget. Mellé­jük zárkózik fel Müller Árpád KIÁLLÍTÁ ÉLEGYHÁZÁN Drapériás alakja és Katón,. J- mű grafikája, Hartung Sándor illusztrációsorozata József Atti­la: Mondd mit érlel. Hazám'és az Altató című verseihez, Györffy hajós két szobra és Zrínyi-dom- borműve. De méltán tetszenek többeknek ifj. Kurucz D. István, Tóth István, Henn László, Gábor Imre, Futó Tamás és mások mű­vei is. Változatosan egészítik ki környező világunk megjelenítését Farkas József, Kiss László, Mil- tényi Tibor és Erdélyi Gábor fo­tói... A hónap közepéig nyitva tartó tárlaton a sorkatonáktól a tiszt- helyettesen át a tisztekig szere­pelnek a résztvevők. Mint emlí­tettem, Tóth János tizedes egé­szen magas fokozatot képvisel a munkáival. Hiába, itt a rangokat másféle mérce szerint adják. H. F. • Futó Tamás plakátterve. BÁCS-KISKUN MEGYE MŰEMLÉKEI A kalocsai művelődés^ központ Néhai Bozsó Ferenc osztályve­zető-főmérnök sajnos kéziratban maradt munkájában így írta le a volt nagyszemináriumot. „Az I. István király út 2—4. számú ház barokk stílusban, 1760-ban épült. Kétemeletes, koronázó és válasz­tó jaárJ^nnya),, ,Á, föl<is£ip,jija£)bla,- -»kolfc-felett; va^ól-t- szegőüldít-disz,-as sBbÍ^8kbnl^t%dáaYBK9ÍI^^ apácarács van. A főbejárati kapu gazdagon díszített, csigás, két álló konzolos, püspökcímeres kő­képzésű megoldással. Felirata: 1760. Az I. István király út 6. szá­mú házhoz csatlakozó, eklektikus stílusú szárnya száz évvel fiata­labb. SUMONYI ZOLTÁN: /Nagy Lajos emlékének/ 11. Két vagy három hétig élt a fiam Tripoliszban, leszámítva a vasár­napokat. Milyen furcsa, hogy már teljesen elfelejtettem ezt a tizen­két év előtti novembert, és most, hogy bontják a hírhedt telepet, egycsapásra beugrik a kép. Hihet­tem volna-e, hogy valami közöm lesz az immár végérvényesen le­gendák ködébe vesző Tripolisz- hoz?j 12. HÁROMNEGYED TÍZKOR még mindig csöndes a panelház kör­nyéke. A kismamák, nagymamák, egyéb gyermeksétáltatók még nem jöttek le a. parkba, pedig már igazán meleg van, tizenkilenc fo­kot mutat a hőmérő. De az ab­lakból kinézve ez nem érzékelhe­tő . pontosan: a nap hol előbújik néhány percre, hol eltűnik a fel­hők között. Ha ki is süt, lukak- ban világít át a felhőkön, mert a budai hegyek még párás ködben vannak, csak vékony körvonalai­kat látni, a Duna fölött is ké­kebb, sűrűbb a köd — itt viszont szokatlanul fényesen csillognak az autók szélvédő üvegei. Ezekből pedig a kismamák, nagymamák, dédik még mindig nem tudták el­dönteni, hogyan öltöztessék fel a gyerekeket. Ábrahámné éppen ezért jön ki a folyosóra, hogy a liftakna mel­letti ablakon lenézzen a Váci út felőli parkra. így délelőtt az a napos oldal, s hátha lent van már valaki, amiből aztán tájékozód­hatna a kinti hőmérsékletről. S ahogy lenéz, látja, hogy egy vilá­goskék Zsiguli áll be a parkoló­ba. pontosan a ház bejáratával szemben. Csak nem az IE-s Tra- bantos jött haza háromnegyed tíz­kor? Ez önmagában is szokatlan, mindenesetre figyelemre méltó dolog, hiszen a Híradástechnikai Gyárban sem jár le két és fél óra alatt a munkaidő. És Ábrahárh- nénak nem i$ csal a szimata, hogy itt valahai nem természetes dolog történik. A műszerész kiszáll a Zsiguliból, gyanakodva körülnéz, bezárja a kocsi ajtaját, aztán a másik oldalon kisegít egy szőke fiatal nőt, és sietve bemennek a ház kapuján. A hetedik emeleti folyosón álldogáló fiatalasszony még megvárja, amíg megindul fölfelé a lift, majd gyorsan be­megy a lakásba, és a kémlelőlu- kon kilesve, izgatottan vár az elő­szobában. Ábrahámné negyven év körüli asszony, magas, erős, vonzó kül­sejű nő, aki szülési szabadságon tartózkodik otthon. Van már egy gimnazista lánya meg egy tízéves fia. de negyvenedik évéhez köze­ledve pánikba esett, és ahogy, ő mondta: ellenállhatatlan vágyat érzett arra, hogy még egyszer egy tejszagú csecsemőt tarthasson a karjaiban. Kísérlete, amelynek si­kertelenségétől annyira félt, hi­szen az már a közelgő öregségről győzhette volna meg, a vártnál eredményesebbnek bizonyult, há­rom hónapja egészséges ikreknek, két fiúnak adott életet. Így aztán, az addig kényelmesnek mondható egy plusz két fél szobás lakásuk egyik napról a másikra elvisel­hetetlenül kicsi lett, most már hónapok óta szaladgálnak egyik hivatalból a másikig, hogy szö­vetkezeti lakásukat valami minő­ségi cserével nagyobbra válthas­sák át. Ez persze nem olyan egy­szerű. sőt. egyelőre kilátástalan­nak látszó dolog. Pedig hat em­bert már nagyon nehéz elhelyezni ebben a lakásban. Még ha a gye­rekek egyneműek volnának, vagy a második is lány lett volna! De egy tizenhét éves lány nem lak­hat tíz éves .öccsével a kétszer négyes alapterületű cellában, az ikrek pedig elfoglalnak egy fél szobát. Mindezek a gondok és a dup­lájára szaporodó házimunka mel­lett a dolgos Ábrahámné így fél tíz után már mindennel elkészül, és kifejezetten unatkozik a lakás­ban. Ügy érzi, hogy be van zár­va, és tétlenségre ítéltetett. Ezért áll most izgatottan az előszobá­ban, s szemét az ajtó kukucskáló- gombjára szorítva várja, hogy mi fog történni a folyosón. A hetedik emeleten kattanva áll meg a lift, hallatszik a liftajtó csapódása, majd a folyosói üvegajtóé is, és a kemlelőnyílás előtt elvonul a mű­szerész és a szőke fiatal lány. Hallatszik a kulcs fordulása a zárban, s ahogy becsukódik az IE-s Trabantos lakásának ajtaja. Aztán csönd van a folyosón. Ábrahámné még mindig hom­lokával támaszkodik az ajtónak, izgatottan számol magában ötve- nig — hadd vetkőzzenek csak le, gondolja, s egy pillanatig maga is meglepődik a gonoszságán. Az­tán kimegy a folyosóra, tétova, óvatos léptekkel — hogy esetleg észrevétlenül még vissza is for­dulhasson — odamegy a műsze­részé^ ajtajához, és végül mégis­csak ’bezörget a Jevélnyílás alu­mínium fedelével. Minthogy több­szöri zörgetés után sem hall be­lülről semmi neszt, egy pillanatig arra gondol, hogy megfutamodik, vagy hogy bezörög a dédihez, és neki mondja el, mit látott. De mégiscsak erőt vesz rajta a va­dászszenvedély, és hosszan nyom­ja a csengőt. Így is csak a negye­dik hosszú csengetésre hall bent- ről valami zajt, majd tompa lép­teket, azután óvatosan kinyílik az ajtó. Egy résnyire csupán, de az asszony jól látja, hogy a mű­szerész mezítláb van, piros-fekete csíkos frottír fürdőköpenyben, és dühös arccal mered rá. — Mit akar... Tériké? — Ne haragudjon. Szabó úr — kezdi bizonytalanul, mert arra még nem is gondolt, hogy mit fog mondani a férfinak. — Ne ha­ragudjon, hogy zavarom, de lát­tam, hogy jön a felesége ... Zavartan és suttogva mondja ezeket, de közben érzi, hogy be­lepirul a hazugságába. — A feleségem?! Nem igaz! Menjen a fenébe! És Szabó becsapja a nő orra' előtt az ajtót. Tériké tanácstalanul áll egy darabig a zárt ajtó előtt, aztán gyorsan visszamegy a laké idegesen kétszer is elf' kulcsot a zárban. Valami szerű szorongás fogja az ikrekhez a kisszobáb akkor nyugszik meg vala amikor látja, hogy a fiú sen fekszenek a dupla kis áh, -an. sétához öltöztetve, türelmesen várják az indulást. De Ábrahámné még nem mer velük kilépni a fo­lyosóra. Szabót — noha biztos benne, hogy Tériké hazudik, hiszen ilyenkor nem jöhet haza a fele­sége a gyárból — mégiscsak ala­posan megzavarja ez az incidens Furcsa szorongás szállja meg. úgyhogy elmegy a kedve az egész kalandtól, szerelemtől, mindentől. Ingerülten pakolnak össze, tün­tetik el a nyomokat, magukra kapkodják a ruhát — s ahogy jöttek, óvatosan és nesztelenül lépve elhagyják a házat. A Zsi­guli csikorogva fordul ki az Ár­pád Étterem felé. 13. Ábrahámné csak ekkor .pakol­ja fel az ikreket, nagy üggyel- bajjal tolja be a liftbe a széles gyerekkocsit, és , lemegy a ház előtti parkba. Ahogy kilép a ka­pun, megcsapja a meleg; a lakás­ban sokkal hűvösebb van. és arra nem is gondolt, hogy szinte ká­nikulai hőség van a szürke pá­rás égbolt alatt. Megkönnyebül- ve látja, hogy a hídtöltés felőli részen, a hinták és a homokozó melletti pádon már ott ül a dédi és a szomszéd házból egy fiatal- asszony. Odamegy hozzájuk, s legalább könnyít a lelkén, ha megosztja velük a Szabó-féle ka­landot. Különben is, az asszonyok egyet ^fognak érteni vele, nem ta­lálnak majd semmi kivetnivalót abban, hogy ő megakadályozott egy házasságtörést. De sőt! Min­den rendes ember ezt csinálta volna az ő helyében! Meg aztán szolidaritás is van a világon, tartsanak össze az asszonyok, se­gítsék egymást a házi tűzhely megóvásában is. Mert ő úgy meg­sajnálta azt a szegény kis Joli­kát, aki nyolc órán át, mint egy gép dolgozik a szalag mellett, míg a férje mindenféle kis kurvákat akar felhozni a lakásba. Már éppen azon gondolkozik, hogy miként kezdjen a történet­be, hogy azért az ő szereplését le­hetőleg kedvező színben tüntesse fel. -amikor a dédi megelőzi. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents