Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-09 / 133. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 133. szám Ára: 1,40 Ft 1981. június 9. kedd ÚJ SZOCIÁLIS ÉPÜLET • Napirendre került a munkahelyi körülmények korszerűsítése a Szabadszállási Vegyes és Építőipari Szövetkezetnél is. Üj szociális épületet emelnek a telephelyükön. A létesítmény betonelemeit a Szolnoki Betonipari Művektől rendelték meg, s a szövetkezet dolgozói szerelik össze. Képűnkön eZ látható. Az új szociális létesítményt november 7-éré tervezik átadni. (Pásztor Zoltán felvétele.) Békehónap után a békéért A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGOK TÁMOGATÁSÁVAL Meggyorsult az üzemi könyvtárak korszerűsítése a megyében Országszerte, így Bács-Kiskun megyében is jelentős köz- művelődési, munkásművelődési szerepet töltenek be a szak- szervezetek üzemi, letéti könyvtárai. Milyen lehetőségek vannak ma az ipari munkahelyeken a könyvkölcsönzésre, változtak-e, javultak-e ennek körülményei az utóbbi időben, s ha igen, milyen mértékben? E kérdésekre kértünk választ a napokban Ballabás Bélától, a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa kecskeméti, központi könyvtárának vezetőjétől. Véget ért a békehónap. A Hazafias Népfront, az Országos Béke- tanács a társadalmi és töimeg- szervezetekkel karöltve az idén is gazdag programot kínált a lakosság legkülönfélébb rétegeinek. Az országos rendezvények mellett minden megye, így Bács-Kis- kiül is számos baráti találkozónak, nagygyűlésnek völt a házigazdája. Az eseménysorozat a Lenin születésének 111. évfordulóján megtartott megemlékezésekkel, majd a magyar—bolgár barátsági napokkal kezdődött. Ezután következett a hivatalos megnyitó, a megyei békenagygyű- lés Lajosmizsén, ahol méltatták a hitleri fasizmus felett aratott győzelem jelentőségét. A győzelem napjáról egyébként a megye 112 településén,^ gyárakban, mezőgazdasági üzemekben, intézményekben is megemlékeztek. Számos baráti találkozóra került sor a szocialista országok képviselőivel. Kiskunhalason vietnami, Baján szovjet, Kiskőrösön mongol vendégek jártak. Kalocsán csehszlovák küldöttek vettek részt a béke- és barátsági napon. Volt tudományos konferencia Kecskeméten, amelyen az enyhülésre és a leszerelésre tett szovjet javaslatokról tanácskoztak, s ünnepi ülést tartott a katolikus papi békebizottság is. Az MHSZ-klubok versenyeket, bemutatókat rendeztek, volt Baján béke—barátság motorcsónak- verseny, amelyen elindultak a szocialista országok legjobbjai, de más városokban^ is találkozhattak a fiatalok és az idősebbek a béke és a barátság jegyében szervezett sportprogramokon. A kiállítások, filmvetítések, művészeti bemutatók ugyanazt a célt szolgálták, amit az ifjúsági fórumok, a békenagygyűlések, a baráti találkozók, tudományos tanácskozások, ünnepi megemlékezések: minél szélesebb körben megismertetni országunk békepolitikáját, az SZKP XXVI. kongresszusának békekezdeményezéseit, és mozgósítani a végrehajtás érdekében; ápolni a szocialista országikkal való barátságot, segíteni a demokratikus, a felszabadulásukért küzdő népeket, és forradalmi mozgalmakat. S noha az összegzésre még kevés volt az idő, az tény, hogy az elmúlt harminc nap eseményei közelebb vittek ehhez a célhoz. Ám a lidicei emlékmű megkoszorúzásával, amely a béke- és barátsági . hónap záróakkordja volt Eács-Kiskun megyében, a munka nem fejeződik be. Hogy a békét megőrizhessük, minden ember aktivitására szükségünk van. V. T. A könyvtári ellátás fejlesztésében, a megfelelő kölcsönzési lehetőségek megteremtésében — hangsúlyozta — ott értek és érnek el eredményeket, ahol az üze.- mi szakszervezeti bizottságok pártfogolják, magukénak érzik ezt az ügyet. S örvendetes: mind több a könyvtárügyért kiálló üzemi szakszervezeti testület. Ennek eredményeként a saját könyvtárakon kívül — melyek inkább szakmai jellegűek — gondoskodnak a központi ellátású szakszervezeti könyvtárak kulturált elhelyezéséről is. A megyében ma már harminchárom letéti könyvtár működik önálló helyiségben. Számos üzem az utóbbi néhány évben teremtette meg a könyv- kölcsönzés korszerű feltételeit. Egyebek között szép könyvtárhelyiséget alakítottak ki a Fémmunkás Vállalat Kecskeméti Gyárában, a Habselyem Kötöttárugyárban, a Bács 'megyei Építőipari Vállalat régi kecskeméti munkás- szállásán, a Baromfiipari Vállalatnál. A 9-es számú Volán Vállalat Kecskeméten most tervezi, bajai üzemében pedig már megvalósította a könyvtárat. Kiskunhalason a kötöttárugyár, Baján a Kismotor- és Gépgyár, Kiskunfélegyházán pedig a Húsipari Vállalat, valamint a Műanyag- és Villamosszigetelő Gyár dolgozói dicsekedhetnek ugyanilyen eredménnyel. Az utóbbi, a műanyag- gyári könyvtár egyébként a legújabb, az idén készült el, s csak a berendezésére mintegy százezer forintot költött az üzem. Az SZMT központi intézménye kétszázhuszonháromezres könyv- állományából ma száznegyvenhét letéti könyvtárat lát el olvasnivalóval, s ez mintegy hatvanöt- ezer dolgozót érint megyeszerte. Tíz éve e könyvmennyiségnek a felével sem rendelkeztek. Az üzemi könyvtárak látogatottak, A múlt évben például csaknem húszezer beiratkozott olvasó . kis híján háromszázezer kötet könyvet kölcsönzött. Az SZMT és az üzemek évről évre jelentős összegeket költenek a könyvállomány felújítására, bővítésére. Tavaly együttesen csaknem egymillió forintért vásároltak új könyveket. Az idén csak az SZMT újabb háromszázhetvenezer forintot irányzott elő ilyen célra. Figyelmet és elismerést érdemelnek azok, akik vállalkoznak a könyvtárosságra, annál inkább, mivel túlnyomó többségük ellenszolgáltatás nélkül végzi ezt a munkát. A letéti könyvtárosok összetétele meglehetősen különböző. Vannak köztük műszakiak, irodisták, fizikai dolgozók, s érdekes, hogy a többségük nő. A százötvenhat könyvtáros közül csupán' tíz a főfoglalkozású, ugyancsak tízen részmunkaidősek, tizenegyen tiszteletdíjasok, a többiek pedig társadalmi munkában kölcsönzik a könyveket. A központi könyvtár vezetője mindehhez még hozzáfűzte, hogy a komoly fejlődés ellenére e téren ma még’ számos megyétől elmarad Bács-Kiskun. Az elmaradás a dolgozók számához viszonyított könyvállománnyal, a gyarapításra fordított pénzösszeggel mérhető a legjobban. E színvonalbeli mutatók jóval alacsonyabbak, mint sok más megyében. Ezért is van jelentősége a tanácsi könyvtárakkal kötött megállapodásnak, jó együttműködésnek. Eszerint a megye községeiben, valamint két városban, Kalocsán és Kiskőrösön a tanácsi könyvtárak bekapcsolódnak az üzemi könyvellátásba. Az utóbbi időben ily módon jött létre új letéti könyvtár több munkahelyen. R. M. HnnsBUBi Kétszeresére növeli termelését az ÉVIG bajai gyára Az 1985-ig terjedő időszakra elkészített vállalati tervekre jellemző, hogy általában nem számolnak nagy ütemű évenkénti termelésnöveléssel, s ez összhangban áll a nép- gazdasági elképzelésekkel. Viszont nem jelenti azt, hogy egyes gyárainkban ne igyekeznének átlagon felüli tempóban kihasználni a termékeik iránti keresletet. Ez mondható el az Egyesült Villamosgépgyárról, s annak is a bajai gyáráról, ahol a tervidőszakban kétszeresére növelik a termelést. A város iparában az EVIG-i\zem tervezett legnagyobb mértékű termelésfelfuttatást erre az öt esztendőre. Természetesen ennek előzményei vannak, amint arról Farkas László, a bajai gyár igazgatója tájékoztatott. Először is egy egyenletes fejlődés: amióta az üzemet átvette az ÉVIG, minden évben megvalósították növekvő tervüket. Erre alapozva hajtottak végre az V. ötéves tervben jelentős korszerűsítést, amivel felkészültek egy színvonalas — keresletnek örvendő termék — a daruvezérlő berendezés nagy sorozatú előállítására. Tavaly 41 millió forint értékben szállítottak daruvezérlő berendezést a Szovjetunióba. Az idén már 60 százalékban szovjet megrendelésre termelnek, s a kiszállítandó berendezések értéke eléri a 100 millió forintot. Erre a 100 millió forint értékű rubelelszámolású exportra 1985- ig számíthatnak, ugyanis ez államközi egyezményben szerepel. Előfordulhat az is, hogy lehetőség nyílik a szovjet igények alapján tovább növelni a' kivitelt, s abban az esetben az EVIG-gyár 2. számú tervváltozatát valósítanák meg: 150 százalékkal növelnék a termelést 1985-ig. Szerényebb mennyiségben és értékben tőkés üzletfeleknek is szállít a bajai gyár egyéb cikkeket: köszörű- és polírozógépeket. Tavaly ez az export 2,1 milliárd forint értékű volt, ebben az esztendőben 6 millióra van kilátás. Céljuk az, hogy 1985-ben a dollárelszámolású exportban elérjék a 10 millió forintos értéket. (Jelentős mennyiségű bajai EVIG- termák közvetett módon, más hazai cégek, például a Magyar Hajó- és Darugyár gyártmányaiba beépítve jut el tőkés piacra.) A múlt évben a bajai gyár kollektívája 125 millió forintos tervet teljesített, öt év alatt 42 millióról növelték ekkorára a termelési értéket. Eközben a létszám kilencven dolgozóval gyarapodott, amely most kétszázhatvan. • Jelentős emberi munkát takarítottak meg a gyárban a célgépek egyikével, a saruzóval. Az üzem szakemberei maguk készítették. A VI. ötéves tervben létszámnövelésre nem alapoznak, sokkal inkább a termelékenységet fokozzák. Ehhez gépi beruházásokkal teremtették meg a lehetőséget. Nagy szerep jut a gyárban a célgépeknek, amelyeket külön kis kísérleti műhelyben konstruálnak. Ezek az eszközök létszámot pótolnak. Tavaly tanfolyamot szerveztek abból a célból, hogy minél több dolgozó elsajátítsa a félautomaták kezelését. Ezen a tanfolyamon a város más üzeméinek munkásai is részt vették, s érdemesnek tartották az i idén megismételni. Jó ötletekkel igyekeznek gazdaságossá 'tenni a termelést az ÉVIG bajai gyárában. A daruvezérlő berendezés automatáiba ezüst alkatrészeket építenek be. Ismeretes, hogy az ezüst ára is emelkedett az utóbbi időben a világpiacon, s ez növelte a költségeket. Ezt a munka jobb megszer- vézésével, a termelékenység fokozásával sikerült ellensúlyozni. A daruvezérlő berendezést az idén 32 százalékkal rövidebb idő alatt, állítják elő, mint tavaly. A tery szerint 1981-ben 36 százalékkal növelik a termelést. Ez nagy feladatot ró a kollektívára. A brigádok munkaversenyen >vál- lalták, hogy a I szovjet exportot” november végéig kiszállítják. Mint a gyár igazgatója elmondta, az első félévi tervet várhatóan 96 százalékra teljesítik. A kis mértékű elmaradásnak az a fő oka, hogy a gyorsan növekvő termeléshez kicsi a festőkapacitásuk. Ezen segít majd az új festőüzem, amelynek építését 9 millió forintos | költséggel előreláthatólag szeptember végére fejezik be. A. T. S.. Ha valaki hasznos és eredményes munkával javíthatja pénzügyi helyzetét, növelheti jövedelmét, mindennapi szó- használattal: ha valaki pénzhez jut, vagy tudja, hogy miképpen juthat pénzhez, akkor annak a közérzetét általában jónak ítéljük meg. Legalábbis feltételezzük az illetőről, hogy oka van a jó közérzetre. Természetesen, eszünk ágában sincs azt a „logikát” követni, amely régen — többnyire a giccs különféle változataiban — azzal „etette” a szegényeket, hogy a gazdagok tulajdonképpen ,szegényekl” — és milyen 'loidogtaianok tudnak lenni, niszen a pénz i nem boldogít. Valóban De azért csak legyen. És minél tőbe. mindenkinek. Egyetlen — de a szocialista társadalomban meghátározó — feltétellel: hogy a pénzhez és a több pénzhez ne kizsákmányolással, ne csalással, ne a társadalom vagy mások kárára, hanem' a munka valódi értékének és társadalmi hasznosságának arányában lehessen hozzájutni. És mostanában, amikor ugyan a mi népünk még számtalan gonddal küszködik, amikor éppen fejlődése révén jutott el újabb és újabb problémák megoldásának feladataihoz, most, amikor a dolgozók általános életszínvonala a történelmünkben korábban ismeretlen szintre jutott el, most kezd mind többet eszünkbe jutni, most kap mind több nyilvános fórumon is hangot az az igény, hogy azért az eleiünket mégse mérhetjük csupán a pénzen. Mindez, aligha hangozhatnék, jól nyugati üzleti körökben; a tőke a fogyasztót igyekszik az ember Személyiségéből „kiemelni” és „fejleszteni”, hogy a piacot, a divatot, az áligényeket és presztízs-fogyasztást is újratermelhesse. A mi világunkban ugyanekkor mind nagyobb hangsúly esik az életkörülményekre is, amelyek éppúgy hozzátartoznak az életszínvonalhoz, mint a jövedelmek. N.e tagad- ■ juk, persze, hogy meghatározó szerepe van azoknak a körülményeknek, amelyek ■ között ma és előreláthatólag még a közeljövőben a szocialista építést folytatnunk kell. Bonyolultabbak a külgazdasági viszonyok, magasabb mércéket kell állítanunk saját, belső gazdasági munkánk, belpolitikai tevékenységünk elé, s mindezekhez járul — illetve velük szorosan összefügg . — az a világpolitikai széljárás, amely, mint tudjuk, s aggódva látjuk, manapság nem az enyhülésnek kedvez. Mindemellett, ahol a takarékos beosztó, ésszerű, józan, emberileg is kiegyensúlyozott élethez megvannak az anyagi biz’osrté- kok — s hazánk állampolgárainak •túlnyomó többsége ezt elmondhatja —, ott az élet to- i vábbi fejlesztése; gazdagabbá tétele nem okvetlenül anyagi kérdés, - j Hogy környezetünkben például mekkora a tisztaság, a rend, hogy az emberi kapcsolatok mennyire épülnek az egymás iránti tiszteletre, hogy a viselkedésnek, utazásnak, szórakozásnak milyen kultúráját tudjuk megteremteni és elterjeszteni — ez nagyrészt nem pénzkérdés. Hogy a meg- I nőtt s a közeljövőben még' hosz- I szabb tartalmú szabad időt mi- I vei, s miként tölti öreg és fiatal, I munkás vagy pedagógus, az ! egyáltalán nem mindegy, és egyáltalán nemcsak és nem elsősorban pénzkérdés. Hogy meglévő értékeinket miként védjük, óvjuk, gondozzuk, hogy a közösség terei, utcái, épületei, parkjai, erdői milyen állapotban maradnak, hogy az emberek közti napi érintkezés nyelve, stílusa milyen, mindez életünk minőségéhez tartozik. S az is, hogy miként bánnak velünk, amikor vásárlók vagyunk, vagy ügyfelek a hivatalban, vagy betegek a kórházban, orvosi várőszöbc.kóo n, utasok zsúfolt járműveken; vagyis hogy miként sikerül tudatosan, sokféle eszközzel és nagyon sok türelemmel, ügyszeretettel olyan társadalmi légkört kialakítani, amelynek az eddiginél kulturáltabb, emberibb közegében a dolgozó ember viszonya is javul az őt • körülvevő világhoz, amelyet egyébként maga is épít. Mindez van, lehet és lesz is olyan fontos, mint a pénz. S legalább annyira meg kell küzde- nünk érte. Cs. I.
