Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-07 / 132. szám
ÜNNEPI KÖNYVHÉT 1981 Valóságfeltárás — írószemmel KILENC SZÍNMŰVÉSZ SZERZŐDÖTT KECSKEMÉTRE AZ IGAZGATÓ AZ ÚJ ÉVAD ELŐKÉSZÜLETEIRŐL „Sokoldalúságra törekszünk” pl könyvhét minden évben visszatérő kö- Mi'hí a focival, úgy vagyunk a színházzal is, örülünk, ha örülhetünk tetei köze tartozik az Iroszemmel című. A gazdag . ‘ y . 1 . választékból ez tart leginkább közeli kapcsolatot a valaminek. Az Osztrigás Micit viszonylag kedvezően fogadta a közönvalósággal. Az írások ihletője és kiindulópontja egy- ség. A bemutató döccenői után jól összeállt, az előadás, fogynak a jeegy társadalmi, gazdasági jelenség, amelynek érdé- gyek és máris halványulnak a korábbi csalódások emlékei, mes utánanézni, megvilágítani az emberi követkéz- _ ményeiti illetve fordítva. Az idei válogatás a tavaly Csodát aligha varhatunk az uj évadtól, de tálán picivel több muvé- megjelent riportokból, szociográfiákból nyújt át két szetet, valamivel jobb színházat igen. Ha sikerülnek az elgondolások, tucatra valót. ismét százezer fölé emelkedhet a nagyszínház látogatottsága. Különösen így. összegyűjtve, és — néhány éve Pelle János szerkesztésében — elrendezve tetszik elő. hogy milyen széles sávot pásztáznak be a szerzők reflektorai a mindennapok útjaiból, útvesztőiből. Ingázó építőmunkás, fonónő. vasutas, esztergályos. termelőszövetkezeti tag életéből villannak fel részletek, az előbb még Debrecen környékén járunk, aztán az egykékről nevezetessé vált őrségbe ruccanunk át. hogy utána a Duna—Tisza közi homok gazdag falujában. Soltvadkerten találjuk magunkat. Ha az elmúlt esztendő legnagyobb hatású és leglátványosabb eseményeit, úgymond mérföldköveit keresem, akkor valóban hiába ütöm fel a gyűjteményt. Az írások inkább bizonyos folyamatok, társadalmi fejlemények elemzőivé szegődnek. Az is igaz, hogy nem mindig emelkednek írói feldolgozottságává a témák. Tehát gyakran földközelben maradnak. Néha szinte érezni a hajnali váróterem-, sár-, alkohol-, vagy csöves-szagot is. De a minősítésnél mindenképp eldöntendő, hogy hol. mikor és menynyiben hitelesít ez a megjelenítésmód és mikor jelenti a megcélzott életjelenség ábrázolási kudarcát. Egyelőre a megközelítés sokféleségét jelzik a műfaji változatosságok. Ismerem, látom őket — kezdi szereplőinek a bemutatását Bartha Gábor. Naplót és vallomást ad közte Mátvus Aliz. Szabó Lívia megfigyeli. hogy „Üresen állnak az üzemegységek", aztán ismételten rákérdez:.. — Hol vannak a munkások? Hova mentek és miért?" Taar Ferenc is kérdez. aztán tisztázza a.válaszokat. Az egyéni tragédiába forduló öregkori magány indítja el Tamás Ervin oknyomozását, s eközben a statisztikai eligazításról sem mond le. Egy tipikus mai konjunktúralovagot preparál ki izgalmasan Brády Zoltán a, Valóságból ismert Nedeczky-ügyben. Az elsődleges és felszínes látványon lép túl Csalog Zsolt méltán keresetté vált soltvadkerti szociográfiája, s szinte láttatja a figuráit ironikus ..vetítőbei endezésével" Mis- kolczi Miklós... Íme, csupán leírok én is. de hát a huszonöt szerző tnind a huszonhat írását mégsem nevezhetem meg. S az idézeteim sem tehetnek ki háromszázhatyan oldalt. mint amennyit az Irószemmel kötete számlál. A2"ÍS'tg,ájt‘'VlSzont. hogy nem minden megnevezett' szei^^rnpv^i^ipzlk a gyíwerfiefty él?&ijajf$a. ^1 Változatlanul azok az alkotások a legizgalmasabbak. amelyek az elmúlót és a születőt próbálják megragadni. Nagyon nehéz dolog ez. hiszen minden percben távolabb vagyunk a múltunktól, a jelenünk ts azzá válik, s a jövő egyre átélhetőbb. bár nem föltétlenül úgy. ahogy tervezgettük. Néha egy újfajta gazdasági egyesülés jelenti ..az új minőség kezdetét és igét étét" — beruházáshoz juttatva azokat a településeket is. amelyek egyébként aligha számíthattak volna mozgalmasabb fejlődésre, ugyanakkor meggyorsítva fájdalmas elhalásokat. így reméli Sajtos Géza igazgató is. Szerinte a műsorterv is segíti. jelzi, hogy 1981 82-ben jobb legyen a színház és a közönség kapcsolata. — A megelőző évadok tanulságai érlelték ki azt a meggyőződést. hogy jelenlegi helyzetünkben sokoldalúságra kell törekedni. A terv összeállításánál előtérbe helyeztük a közönség érdeklődését. Azt várjuk, hogy az eddiginél többen járnak előadásainkra, és így lehetővé válik a bemutatók számának csökkentése. Olyan darabokat is kiválasztottunk. amelyek társadalmunk, közéletünk, általában jelenünk közérdekű gondjairól szólnak, méghozzá határozottan Az említettekkel egységben a színház folytatni kívánja régebbi és frissebb hagyományait. Mindenekelőtt a magyar drámára (beleértve a határainkon túli magyar drámát is), valamint a közönség- és színésznevelés szempontjából egyaránt fontos, nagy klasszikus alkotások bemutatására gondolunk. Célunk, s reményünk is, hogy a kategóriák között nem lesz éles határvonal. — Gondoltak a diákokra, ifjúmunkásokra is? — Természetesen. A szocialista eszmeiségű magyar és klasszikus alkotások többségét ajánljuk a fiataloknak. — Mivel nyitják az új évadot? — Színházunk — úgy véljük — különösen az utóbbi évadokban jelesen kivette részét a magyar dráma patronálásából. Mégis sok ,azj'ádósSá'gúnik"á kortárs. de kü- lflhős^h XX. századi magyar dráma legjobb alkotóival és a közönséggel szemben. Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című drámájával köszönt- jiik ősszel közönségünket. Ezzel az író születésének 60. évfordulójára is emlékezünk. A tragikusan elhunyt írónak ezt a művét már másutt is játszották, mi imégis örömmel készülünk rá, mert a jövőben nem törekszünk minden áron ősbemutatókra. Hasonló meggondolás vezetett bennünket, amikor Fejes Endre Rozsdatemetőjére gondoltunk. A csaknem harminc szereplő miatt előfordulhatnak szereposztási nehézségek. ezért eleve számolunk az író egy másik művével is. — Más magyar drámákat is láthatunk, hallhatunk? — Szereposztási adottságaink kiválóak. Bródy Sándor „legtisztább és leghiggadtabb" műveként számontartott A tanítónő előadására. Sütő András. Kocsis Isvtán. Tolnai Ottó és mások alkotásainak bemutatásával jelzett utat folytatjuk Csíki László Nagypapa látni akar benneteket, vagy az öreg ház című drámájának előadásával. — Klasszikusokkal is találkozunk a műsortervben? — Az 1931 82-es évad a német dráma évadja is. Ezért tervezzük Schiller Ármány és szerelem című drámáját, amely talán a legjobb példa az említett kategóriák közötti éles határ elkerülésére, és egyben folytatása lehet korábbi sikeres Schi ller-bemutatoknak. A klasszikusok időszerű kérdéseket is kifejezhetnek. Moheré Tudói,' nök-jé a- sznobizmus5 mus” — kritikáját adhatja. A történelmi hősteremtésről szól G. B. Shaw Szent Johanna című drámája. Tartalékként számolunk Gogol Háztűznéző vígjátékával. — A közönség joggal hiányolta a zenés játékokat. Hozzátartoznak a színvonalas szórakoztatáshoz. — Tökéletesen így igaz. Valószínűleg- nagy siker lesz Burkhard Tűzijáték című zenés vígjátéka. A klasszikusok sorában is említhettük volna Goldoni A chioggiai cse- tepaté-ját. melyet a vígjátékírás csúcspontjaiként tartanak számon. Évadzáró bemutatónk is ehhez a csoporthoz tartozik: Nestroy A két holdkóros című zenés bohózata. — Kamaraszínház? — Kérésünkre dramatizálta Zám Tibor Túl a poklon című kisregényét, ördögh Szilveszter A koponyák hegyén című könyvéből írt darabot részünkre. Nagy András mint ösztöndíjas készül drámával. Szó van Tolnai Ottó Sinkó Ervinről készülő drámájának bemutatásáról is — Tudjuk, hogy — sajnos— Andresz Katalin, Vitéz László, Mátrai Márta máshová szerződött. Nagyon hiányzik majd Gyar- mathy Ágnes díszlet- és jelmez- tervező is, (Békéscsabára távozott.) Kikkel erősítenek? — A kétdiplomás — színiművészetit és akrobataképzőt végzett — Virkonyi Szilvia. Dinnyés István a Népszínháztól jön Kecskemétre. Ábrahám Edit. Sipos László most fejezte be főiskolai tanulmányait Kaposvárról ketten szerződtek hozzánk: Garay József és (ifjú) Mucsi Sándor. Kovács Titusz eddig a debreceni társulat tagja volt. míg Németh László a győrié. Petényi Ilona ősztől nálunk folytatja pályafutását. Számítunk arra, hogy a fiataloknak szervezett stúdiónk tagjai közül néhányan idővel önálló feladatokhoz juthatnak. így készülünk az új évadra, amelyhez ezúton is kérjük közönségünk támogatását. A napokban megkezdett előbérletezések b;z' . ."ÍIÖSVJ Heltai Nándor : Sikerült ebben az országban tömeges létbiztonságot teremteni, ami hatalmas szociális vívmánynak számít. Ám egyes gazdasági szervezetek a méretüknél és túlhaladottságuknál fogva is eleve a maguk biztonságára rendezkedtek be. akár annak az árán. hogy látszatokkal adóznak a társadalmi fejlődésnek és dolgozóik többre, jobbra tartó igényeinek. Vannak. akik kiválnak belőle, felül akarnak emelkedni a túlontúl egységesítő közegben. Például önállósítják magukat, bedolgozóként végzik ugyanazt — csaknem kétszer akkora jövedelemért —. mint amit az „ázsiai szervezettségű” gyárban kellett csinálniuk, vagy épp a szövetkezeti társulás kivételszámba menő típusát testesítik meg. Mert vajon lehet-e igazán jól működőnek mondani valamit, ha vonzóbb és jobb nála az, amit meghaladott? Együtt él a kettő, Igen. „a világ megváltozott körülöttünk” — mint a riporter megállapítja, lapozgatva jegyzeteit. S alighanem többfelé általáno- Síthatóak a siklósi járási hivatal elnökének szavai: „A régi Ormánság nincs többé — feleli. — Az új bedig nem találja a helyét.” Erre a helyzetre sokféle választ talált ki az ember. Mindenekelőtt dolgozni kellene, kinek-kinek tennie a maga dolgát a közösségi elveknek megfelelően. Akik ezt kisszerű, unalmas és lehúzó programnak találják, netán akadályoztatva érzik magukat, azok közül sokan „vállalkoznak” — még úgy is, hogy épp a munkahelyüknek adnak legkevesebbet az energiájukból. S vannak, akik mással sem törődnek, mint hogy keresgéljenek a zavarosban. S gyakran bizony többet találnak, mint hihetnénk. Megint mások bizonyos, pótcselekvéseknél, az alkoholnál, csövezésnél kötnek ki. Az írószemmel — 80 az „új fázis” törekvéseit és emberi próbáit érzékelteti, s jó esetekben ki is fejezi. Mindenképp kár, hogy a kecskeméti Forrás az idén kimaradt ebből a vállalkozás-gyűjteményből. Halász Ferenc JÓBA TIBOR: Lobogsz majd... GRAFIKUSMŰVÉSZ — LINÓMETSZETBEN Fél élettel s ezer szerelemmel vagyok — már tudom én — kegyetlen adósod (hol vannak, jaj, a magány ha szívet^ ver, a beeezgető, csacsogó kicsi csókok?!) De — vad hevü láng, sose-volt-tűzű fény — lásd, itt maradok, csodaszép közeledbe s lebegsz majd kiomlott meséim egén, mint hajnali csillag a köd közepette. • A Magyar Nemzeti Múzeum. A jugoszláviai Zentán élő — immár világhírnek örvendő festő- és grafikusművésszel, And-I ruskó Károllyal készítettünk interjút ezúttal, méghozzá nem is mindennapi módon: kétszeri levélváltással és egy egész tárlatra való fa- és linómetszettel birtokunkban. amit a postás hozott a minap művészi gonddal csomagolva. Andruskó Károly metszeteiből néhány éve minden őszön közlünk a vajdasági kanizsai íróta- bor megnyitásának alkalmából. Alkotásaival is szemléltetően illusztráljuk a jugoszláviai és külföldi — elsősorban a szocialista államokból érkező — írók, költők, képző- és előadóművészek seregszemléjét. Andruskó Károly a Vajdaságban, Zentán született, 1915-ben, kubikoscsaládban. Ma is Zentán él, s ott alkotja legszebb grafikáit, fa- és linóleummetszeteit, fiatalos lendülettel, nagy életkedvvel és nem utolsósorban az alkotnivágyás boldogságában. Autodidakta. Elképzelhető hát, milyen nagy utat járhatott be, hogy elérkezhessen jelenlegi pozíciójába, az őt megillető helyre a művészvilágban. Beutazta kevés híján az egész világot; Európát Stockholmtól Firenzéig, Londontól Moszkváig. Ismerik a nevét és az ex libriseit — Európán kívül — Amerikában és Kanadában. Magyarországon jártában- keltében felsorolhatatlanul sok városban tartózkodott, s mindenütt hagyott csodálatos metszeteiből. Megörökítette a Halászbástyát, járt a rudabánvai aknákban, Esztergomban fába metszette a székesegyházat, Tokajban egy utcarészletet a szőlőhegy aljában. Tavaly decemberben az Országos Széchényi Könyvtár rendezésében, a budapesti Néprajzi Múzeumban kiállítása volt, amelyet dr. Hoffmann Tamás, a múzeum főigazgatója nyitott meg nagy érdeklődés közepette. Alkotásaiban mindig a valóságábrázolás az elsődleges szempont. Grafikái, metszetei tiszták, értelmesek, s éppen fezért érthetőek. Dózsa-sorozata linómetszetben például pontosan kifejezi a történelmi mondanivalót, ^z Aratók kezében a kaszák suhogását szinte hallani, ahogyan a metszetet szemléljük: Móra Ferenc századik születésnapjára ké- szítette emlékül. De fametszetben örökítette meg I Pálfy Gusztáv: Mementó. Móricz Zsigmond szülőházát is Tiszacsécsén. ugyancsak a nagy író 100. születésnapjára emlékezve. Művészi vénája kiapadhatatlan. Máris új alkotásokkal készül kiállítani a 29. Kanizsai Irótábor rendezvénysorozatában, s ezúttal, immár egy egész sereg magyar író és költő portréja mellé József Attila arcképmetszetét is elhelyezi majd a proletár- költő nevét viselő kanizsai könyvtár panteonjában. S közben elkészítette Balogh István, ugyancsak zentai születésű költő Szintarév című verseskötetének húsz illusztrációját is. Közöttük található a Dózsa-sorozatból fametszet, megkapó alkotása még a kötetben a Tisza-parti halásztanya, a Kubikosok, a Hazafelé és a (zentai) Tisza-parti vadgesztenye-fasor. Két éve készítette el miniatűr fametszetekből összeállított négyszer négy centiméteres nagyságú kötetét. A sötétzöld vászonkötésben összesen negyvenhárom két és fél centis fekete-fehér fametszetet nyomatott — Kanizsáról, „csöndes, poros, akáclombos” utcáiról, a festői szépségű Törökkanizsai út két oldalán, a három kilométer hosszú, „égigérő”, évszázados nyárfasoráról (még akkor nem irtották ki!), a Népkert valamikor híres Vigadójáról, a már réges-régen műemlék szerb templomáról, a nem túl hosszú, sugárútszerű főutca elején — és még sok szép tájáról, jellegzetes épületéről, amely valóban apró anzixként örökítette meg az immár 900. „születésnapjához" közeledő történelmi település sajátos arculatát, múltját és jelenét, mondhatni: a Bács—Tiszavidék egyik legkedvesebb városkájának egész hangulatát. Andruskó Károly (s ezt elfogulatlanul mondhatjuk) linóleumba és fába metszi szűkebb pátriájával együtt nem egyszer önmagát is — érzéseiben, művészetében, a táj. a vidék és az ott élő dolgos szorgalmas emberek iránti nagy-nagy szeretetével. Vass Imre # Metszet a Dózsa-sorozatból. • Kubikosok. 9 Hazafelé.
