Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-05 / 130. szám
1981. június 5. • PETŐFI NÉPE • 3 Borsos palacsinta A BALATON-MENTI bódéka- valkádban láttam egy palacsintasütőt is. Kínálatát érdemes lett volna górcső alá venni, annál in* kább, mivel égy-egy példány mérete a háztartási „szabvány” felét sem érte el. Ezzel szemben az ára... Tessék gondolni egy számot, amely mint palacsintaár, a nyersanyag költsége és a munka díján, no meg az adón túl a gyártónak és forgalmazónak tisztes nyereséget, jó színvonalú megélhetést ad. Megvan? Akkor kérem, szorozzák be ezt kettővel, és ezek után megtudják, amit én — so- kadmagammal — kiírva láttam. Sieteik leszögezni: nem vagyok palacsintasütő-ellenes és tisztában vagyok vele, hogy ilyen hi- vatású honfitársaim többsége szorgalmas munkával és szolid árképzéssel segíti a lakosság ellátását. Továbbá azt is tudom, hogy nélkülük nemigen ehetnénk palacsintát a Balaton partján. KORÁNTSEM csak a „palacsintaszektorral” szeretnék foglalkozni, azt inkább vegyük jelképnek. A körülírtan méltatott árkalkulációval dolgozó palacsintasütőt pedig az élősdiség jelképének. A téma ugyanis igazából ez. Jelenünkben az ellátás kiegyensúlyozott, ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy bizonyos termékekből és szolgáltatásokból helyenként és időnként nem keletkezett hiány. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában azonban immár ennek ellensúlyozására is vannak módszereink. Például az, hogy a kereslet mérete szerint az állami, illetve szövetkezeti szektor számára nem kifizetődő javak létrehozására közgazdasági és más ösztönzőkkel serkentjük az egyéni vállalkozókedvet is. A módszer közhasznának az apróbb, ám oly fontos szolgáltatásokat végző kisiparosok nélkülözhetetlen tevékenységétől kezdve egészen a szálláshelyihiányt enyhítő fizetővendég-szolgálatig megannyi gyakorlati bizonysága van. Az egészséges és vállalkozónak-megbízó- nak egyként hasznos törekvések közé olykor azonban visszás jelenségek keverednek. EGY VÁLASZTÉKOS öltözetű és modorú középkorú férfivel nemrég összehozott sorsom az egyiik kisváros pinceéttermének asztalánál. Újdonsült ismerősöm első féldecije után közölte, hogy ahol gyanútlanul délebédemet költőm, az voltaképpen az ő törzsasztala. A konyakutánpótlás ütemterv szerint érkezett, amelynek hatására asztaltársam lassanként elárulta, hogy a foglalkozása: tapétázó. Miután poharát pertura koccintotta traubi- szódámhoz, nekibátorodva megkérdeztem tőle: — Ne haragudj, de majdnem egy órája együtt ülünk — munkaidőben. Mégis: tapétázni mi- Kor szoktál? — Ó, én magam nem értek hozzá — nyílt kerekre naivitásom miatt a szeme. — Egy-két ember mindig akad az építőiparból, aki éppen szabadságon, táppénzen vagy két munkahely között van, és érti ezt a mesterséget. En csak az esetleges ügyfeleket keresem itt a vendéglőben és másutt. Aztán igyekszem meggyőzni őket róla, hogy habár valamivel többért vállalom fel a munkát, mint az állami vagy a szövetkezeti' cég: gyorsabban és jobb anyagiból dolgozom. Emberünkkel nem az a baj, hogy maszek, hanem az, hogy a saját munkájával arányban nem álló módon magas jövedelemre tesz szert. Ráadásul a munkaerőt valalhonnét elvonja, hiszen a munkát az általa fekete mellékállásban dolgoztatott emberek végzik. Gyanítható, hogy e „munkaerők” a főállásukból való gyakori hiányzásukkal teremtenek meg egyfajta keresletet. ' NAGYÜZEMI gyalusbarátom beszélte el: nemrég rövid úton kilépett a gyárból egy olyan munkatársa, akiről még rosszakarója sem állíthatta, hogy gyenge szakmunkás lett volna. A volt kollégát az üzemi brigád nem sokkal később a piacon pillantotta meg, ahol éppen húsz kilogramm paradicsom kilónkénti árából próbált lealkudni egy forintot az őstermelőnél. Ilyen spórolós lenne vagy talán befőzésre készülődnek otthon? — ta-' nakodtak a nyomába szegődő volt brigádtársak. Hamarosan meehökkenve láthatták: egykori kollégájuk a sikerrel lealkudott árú gyümölcsöt a termelő standjától alig száz méterre már három forinttal drágábban kezdte el árusítani. A hasonló esetek megelőzésének nyitja egyebek mellett abban van, hogy mindent — így a nyerészkedést is — nevén kell nevezni, és annak megfelelően megítélni. Talán az imént elbeszélt ügy is példázza: a jelenség veszélye nemcsak az, hogy valahol három forinttal drágább lesz a paradicsom. Sokan állítják, hogy a végleges megoldást csak az áruk és szolgáltatások fölös bősége hozhat. Ám addig sem ülhetünk ölhetett kézzel az említett visszás jelenségek láttán. Tehát — megint csak sarkosan forgalmazva — a spekulációt bőségtől vagy hiánytól függetlenül kellene megszüntetnünk, elkövetőivel szemben pedig alkalmazni kell a törvény szigorát. Az ilyen úton szerzett magas jövedelmek ugyanis csak akkor nem irritálóak vagy éppen csábítóak, ha a közvélemény azt tapasztalja: pünkösdi királyság ez. A célt elérendő, az ellenőrzésre hivatott szerveknek is megvan a maguk szerepe. POLITIKAI követelményről van szó. A pártkongresszus határozata egyebek mellett így fogalmaz : „Határozott intézkedésekkel gátat kell emelni az olyan jövedelmeknek, amelyek spekulációból, visszaélésből erednek, amelyek mögött nincs tisztességes munka”. Ellenkező esetben ugyanis — kezdő példánk témájához visszatérve — tartalmazhat az a palacsinta kívánság szerint diót, lekvárt, túrót avagy mákot: ámde ára szerint mindenképpen borsos lesz. R. T. J. Lidicére emlékezve Felejteni kell, hogy élni tudjunk. Ezt fogalmazta meg ismerősöm, amikor jópár esztendővel ezelőtt megnézte Andrzej Wajda Tájkép csata után című filmjét. De nemcsak felejteni kell, ugyanolyan fontos emlékezni és emlékeztetni is. Emlékezni a fasizmus, a második világháború borzalmaira, amelyek kitörölhetetlenül beleivódtak az azokat átélő, túlélők vérébe, sejtjeibe — s akiknek valóban jó lenne, ha tudnának felejteni. Emlékeztetni kell viszont az ifjabb nemzedéket a szörnyűségekre, arra, hogy ha elszabadulnak a vad indulatok, tébolyultak diktálnak a világnak, veszélybe kerül az emberiség. Hogy ne lehessenek, akik értelmetlen pusztításokban tobzódnak, mészárlásokban, mint amikor 1942. . június 10-én a fasiszták leromboltak, a föld színével tettek egyenlővé egy csehszlovákiai falut, Lidicét. Kiirtották a lakosságot, 1800 halálos ítéletet hoztak, a község nevét törölték a térképről, hogy semmi sem emlékeztethessen azokra, akik szembe mertek szállni a világuralmi álmokat dédelgető hitleristákkal. Tévedtek, akik ezt óhajtották. Lidice emléke ma is él. Évről évre szerte a világban megkoszorúzzák a mártírhalált haltak márványtábláit, emlékműveit, mert akik élnek,' ma is emlékeznek és emlékeztetnek. Azért, hogy többé ne legyen háború. Az emberek élni akarnak. Békében. Ezért üdvözölték az SZKP XXVI. kongresszusának az egész emberiség érdekét szolgáló békejavaslatait, ezért rendezik meg hazánkban immár minden esztendőben a béke- és barátság hónapot, amelynek Bács- Kiskun megyei rendezvénysorozatát zárja a ma délután Kalocsán sorra kerülő magyar—csehszlovák barátsági nav. a béke- ayülés, és az emlékmű megkoszorúzása. Mert ha valóban ‘ élni akarunk, akkor tudnunk kell: valamikor volt Lidice is. Váczi Tamás Levéltárosok tanácskozása Első vándorgyűlését rendezte csütörtökön Szombathelyen a Magyar Könyvtárosok Egyesületének levéltári szekciója, amely a hatvanhat hazái levéltár és irattár mintegy hatszáz dolgozójának szakmai-érdekvédelmi szervezete. A vándorgyűlésen kiemelték: a levéltárakban dolgozók szakmai képzésére, tapasztalatcseréjére nagyobb figyelmet kell fordítani, mert az egységes szemlélet általános igény az iratkezelésben és az iratfeldolgozásban egyaránt. HETÉNYEGYHÁZA—KECSKEMÉT Közösen könnyebb Mint arról olvasóink értesültek, a kecskeméti Városi Tanács elfogadta Hetényegyháza kérelmét a megyeszékhellyel való egyesülésére. Milyen változások, fejlődésbeli előzmények érlelték meg a helyzetet idáig? Az élet úgy alakult, hogy a valaha zsellérek, kisparasztok, városi kereskedők, iparosok, s alkalmazottak által bérelt és művelt nyíri határrész a felszabadulás utáni évtizedtől új arculatot öltött. 1952-ben Hetényegyháza néven öhálló település, 1973. áprilisától pedig városkörnyéki község lett. Ma már négyezer-kétszázán lakják, 4136 hektáros területét, s ami különösen szembeötlő: az utóbbi évtizedek rohamos építkezésével és a mind nagyobb számú kiskerttel a község egyre közelebb „nyújtózik” a városhoz. Azonkívül, hogy Hetényegyháza és Kecskemét tanácsépülete is elég közel: 9 és fél kilométerre fekszik egymástól, a két helység legszélső házai közt alig több mint 5 kilométer van — jó néhány egyéb körülmény is indokolja, hogy e két település közigazgatásilag egységes egészet alkosson. A négyezer-kétszáz hetény- egyházi lakosból kétezer-négyszáz kereső. Ezeknek a fele Kecskemétre jár dolgozni. Ök és családjaik itt, illetve innen részesülnek kereskedelmi alapellátásban, kulturális igényeik kielégítésében a megyeszékhely szerepet játszik. Számos hetény- egyházi fiatal tanul kecskeméti középiskolákban. Vonzza a két település lakosságát az is, hogy erős a rokonsági kapcsolat. A korábban kitelepült kecskeméti családok mindig hazajöttek a városi házakban élő szülőkhöz és rokonokhoz. A hetényegyházi szülők gyermekei csaknem mindany- nyian kecskeméti születésűek. S ami nem mellékes, mintegy ezer kecskeméti lakosnak van már Miklóstelepről, Orihegyen át Hetényegyházáig (Szarkásig) hétvégi kiskertje, ahová szabad idejében kijár dolgozgatni. Az erdőgazdaság nyíri kerülete (a nyíri erdő) kedvelt kiránduló- hely. Jó levegője, amelyet nem szennyez semmilyen ipari üzem, felüdülés minden városlakó számára. Sorolhatnánk tovább, melyek azok a megváltozott körülmények, amelyek bizonyítják, Hetényegyháza Kecskemétnek ma már több, mint vonzáskörzet. És viszont. Ezért, kezdve az olyan gondoktól, hogy ma még 23 forintba kerül egy mázsa szén, egy forint 50-be a tégla darabjának a kiszállítása a kecskeméti TÜ- ZÉP-telepről Hetényegyházára, sok tekintetben jelenthet segítséget — nemcsak egymásra utaltságot! — az egyesítés. Szó van róla, hogy az UNIVER ÁFÉSZ átadja tüzelő- és építőanyag-telepét a TÜZÉP-nek. tgy nem kell majd az építőanyagokat sem a forgalmas és veszélyes — He- tényegyházát az egyetlen irányból megközelíthető — Izsáki úti útkereszteződésen át szállítani. Ehelyett közvetlen a hetényegyházi vasútállomásra küldhetik a szállítmányokat. Tehát gyorsulhat az építkezések üteme. Az egyesítésre vonatkozó javaslatot Hetényegyházán 43 fórumon tárgyalta meg a lakosság. Nagy többsége, csaknem 90 százaléka egyetértett vele. Így miután a megyei tanács, majd a kormány és az Elnöki Tanács is állást foglal az egyesítésről, s ha megerősítik a Kecskeméten elfogadott kérelmet, az együttes tanácstestületben a harmincöt hetényegyházi tanácstaggal kiegészülve száznegyvenhatan képviselik majd a több mint százezer lakosú várost. Azt a Kecskemétet, ahol a hosszú távú lakásépítési program keretében számolnak a sokak számára hasznos hetényegyházi telekhasználat lehetőségével is. A lakosság ügyeinek napi intézésére tanácsi kirendeltség lesz hivatott Hetényegyházán. Mint Martonosi József községi tanácselnök és dr. Szombathy Zoltán, a kecskeméti Városi Tanács szervezési és jogi osztályának vezetője elmondotta: az építési, az anyakönyvi, az adó-, a haszon- bérleti ügyeket, az állatkísérőlapok kitöltését, stb. ezentúl is ott, helyben intézik, változatlan létszámmal. A várható egyesi-' tés ugyanis nem elsősorban adminisztratív változásokkal, mint inkább gyakorlati haszonnal, a lakosság életének további javulásával jár együtt. K—1. Jakabszállásról Ágasegyházára 1 Páratlan kiskunsági panoráma a kilátóból. K. F. Újabb gyalogtúra-útvonal, mely még az Alföldet lakó ember számára is számtalan meglepetést rejteget. Hossza' körülbelül 20 kilométer, zöldszínű sávval jelzik —, mert rpsze a Zöld úton a Kiskunságban elnevezésű túramozgalomnak (erről később ejtünk szót) —, s bár a terep különösen nyári hőségben alaposan próbára teszi a vállalkozókat, egy-egy szabad szombaton vagy vasárnap reggeltől késő délutánig, 8—10 óra alatt, kisebb-nagyobb pihenők közbeiktatásával is kényelmesen teljesíthető. E sorok írója a tanú rá: megéri —í akár családostól is — nekivágni __ • A jakab- szállási vasútállomás, faoszlopán a zöld jelzéssel. A Kecskemét—Kiskunmajsa között közlekedő kisvonat Jakab- szállási állomásának egyik faoszlopán pillanthatjuk meg az első jelzést, mely Bugáéról jön, és mindjárt egy hosszan nyújtózó, vizenyős, ezer színben pompázó, tücsöktől-bogártól zsongó, vadvirágos réten vezet keresztül. A környék gólyák vadászó, bíbicek tömeges fészkelőhelye. Pár száz méter megtétele után szinte kételyei támadnak a turistának: valóban az agyoncivilizált huszadik század végén él? Elszórtan vakító-fehér tanyák, távoli kutya- csaholás, tehénbőgés, kicsapva a jószág legelni, a lustán kanyargó kocsiút porában lópatkó és abron- csos kerék nyoma, arrébb kaszáját villogtató parasztember — háborítatlan, idillikus kép; ötvenhatvan évvel korábbra, vagy akár a múlt századba képzelhetjük magunkat.' Ez az érzés később még több ízben is hatalmába keríti a puszta hihetetlenül sok látnivalóján csodálkozó idegent. * 50 Egy elhagyottnak tűnő, kopár tanyaépület mögött enyhén balra fordulva a Ludas-tói erdő széle felé vesszük az irányt. Az akácos—nyárjas mentén haladva, az első nyiladéknál ismét balra tartunk, majd egy pompás fenyvesliget után elérjük a tóba vezető, ilyenkor teljesen száraz csatornát. A jelzés jobbra a parton visz, egészen a kiépített kis hídig, azon át közelíthetjük meg a mintegy 50 hektár kiterjedésű (nyílt vízfelület 18 hektár), átlagosan 60—70 centiméter mély szikes tavat. Az időjárás hatására rendkívül ingadozó vízállású tómederben halat tenyésztenek, részben ezért is gazdag különféle nemes madarakban (kócsag, vörös- és szürkegém stb.) Átkelve a kecskémét—kiskőrösi kisvasúton, a Ludas-tói, már elnéptelenedett iskolánál ivóvizet — NYÁRI KEDVEZMÉNYES ÜDÜLÉSEK. Az Állami Ifjúsági Bizottság az idén is jelentős anyagi támogatást nyújt a középiskolás és dolgozó fiatalok nyári üdültetéséhez. A diákok velencei és balatonszemesi tábora két- két turnusban Bács-Kiskunból összesen 800 fiatalt vár. Az egyhetes nyaralás ára teljes ellátással 350 forint. Beutalók még kaphatók. igényelni lehet az Express megyei irodájában (Kecskemét. Rákóczi út 32.) A dolgozó fiati- lok á nyár folyamán öt turnusban, összesen 310-en, Velencén, a tó partján, négyágyas, zuhanyozófülkés kőépületekben pihenhetnek. Számukra az üdülőjegy ára égy hétre teljes ellátással 680 forint. Ugyancsak az Expressz megyei irodájában lehet még jelentkezni. — KEMPINGTALÁLKOZÖK. A Magyar Természetbarát Szövetség június 12—14. között Bala- tonakalin rendezi meg a természetbarát kempingezők évadnyitó országos találkozóját, melyre csillagtúra jelleggel érkeznek a résztvevők. A találkozón sok érdekes programra, vetélkedőre kerül sor. A Csehszlovák Természetbarát Szövetség június 5-től 8-ig Roz- novban (Zsolnától 40 kilométer) tartja a Duna menti országok kempingtalálkozóját, melyre egyénileg is mindenkit szívesen látnak. Megyénket hivatalosan a természetbarát szövetség két elnökségi tagja képviseli. Wk^ • Erdőszélen, vadvirágos rétek szomszédságában. és kellemes természeti környezetben pihenőhelyet találunk. Mögötte telepített fenyves, majd változatos-szép homoki vegyes erdő vár ránk, üdítő levegőjével, és kötetlen, mély talajával. A kacs- karingós, töbhször elágazó szekérút egy gólyafészkes, széles udvar- tartású volt nemesi major mellett fut ki az erdőből. Ez utunk fele, a gémeskút iható vizet ad, a ház körül fenyőligetben leheverhetünk, uzsonnázhatunk. Ezután már az ágasegyházi— orgoványi természetvédelmi területen sétálhatunk tovább. Tocso- gós, zsombékos rétek, nádasok, elvétve művelt parcellák, ismerős kunhalmok kísérnek hosszan bennünket. Figyeljük a jelzést, sokszor — fa nem esvén útba — egy- egy letűzött karó mutatja a helyes irányt. A legmagasabb homokdombon 30 méteres kilátó áll: messziről észrevehető, az is eligazítja a vándort. A kilátón vigyázzunk; látszik, nem régi, lépcsőit azonban máris megrongálták. Azért nyugodtan fölmászhatunk, az elénk táruló panoráma kárpótol minden bosszúságért. A terület belvizeit levezető Csiraszéki csatornán átívelő egyetlen hídon túl a valamikori Platter nagybirtokra érünk. Jobbról kiterjedt legelő — ez az igazi puszta —, balról bekerített mocsár. Hamarosan a sándortelepi iskola következik, ami már a falu közelségére utal. Szaporodó tanyák, gyümölcsösök között széles ho- mokúton jutunk Ágasegyháza főutcájára. Ez a mintegy 5 kilométeres szakasz is mutatja a kiskunsági települések kiterjedt, szépen prosperáló tanyavilágát. Utunk a takarékpénztárnál fejeződik be — a következő pedig itt kezdődhet a fülöpházi buckák felé —, ahol az autóbusz-megálló is található. A túrázóknak javasoljuk, hogy a Kecskemét-Átrakó állomásról 7 óra 55 perckor induló kisvonattal utazzanak Jakabszállásra. Ágasegyházáról a délutáni órákban több autóbusz, és a Fülöpszállásról érkező személyvonat is elérhető. KISHÍREK — Diákturisták. Bács-Kiskun megye középiskolás diákturistái a tanév utolsó túráján vettek részt a napokban. A Balaton melletti Ki lián telepen 27 középiskola 230 növendéke adott egymásnak randevút. A négynapos találkozó legnagyobb sikert aratott rendezvénye a túraverseny volt, meiy Balatonszepezd és Zánka térségében, változatos terepen, 41 csapat nevezésével zajlott le. Ebben kiemelkedő eredményt értek el a Kiskunfélegyházi 608. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai. akik az első és a második helyet szerezték meg. t Pihenő, és uzsonnázóhely a Ludas-tó partján.
