Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-04 / 129. szám
1981. júniua 4. # PETŐFI NÉPE 9 5 FELVÉTELI ELŐZETES BUDAPESTRŐL ÉS GÖDÖLLŐRŐL (IJI.) Nyitott kapuk - de meddig? Rendkívül nagy mindazoknak a felelőssége, akik a felsőfokú oktatási intézetekben való továbbtanulás lehetőségeiről döntenek. Még akkor is. ha a túljelentkezés nem annyira látványosan magas, mint a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szokott lenni. Gólyák lesznek ? A Budapesti Műszaki Egyetemen például pontosan 2232-en jelentkeztek az 1270 helyre. Ez az alábbiak szerint oszlik meg: Keretszám Jelentkezők Bács megyei jelentkező Építőmérnöki kar 210 389 14 Gépészmérnöki kar 270 330 21 Építészmérnöki kar 100 226 6 Vegyészmérnöki kar 100 212 5 Villamosmérnöki kar 390 723 24 Közlekedésmérnöki kar 140 252 16 ezen belül hajózás 60 100 — KIÁLLÍTÁS A MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Goór Imre festményei és grafikái Több, mint hatvan alkotással — festményekkel, cink- . és linómetszetekkel, illetve grafikákkal — találkozhatnak a látogatók Goór Imre festőművésznek Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban május 17-én megnyílt kiállításán, amely iránt már a megnyitó napján is nagy érdeklődés nyilvánult meg. Szokatlan ugyanis, hogy egy kiállítási megnyitón több, mint kétszáz ember van jelen és ez mindenképpen jelez valamit. Mint ahogyan azt a tényt sem szabad elhanyagolni és figyelmen kívül hagyni, hogy a kiállítási vendégkönyvbe napról napra szaporodnak a bejegyzések, az elismerést. a tetszést nyilvánító sorok. Lapunknak adott tájékoztatójában Györgyi József tanulmányi osztályvezető elmondta, hogy — a sok* évi tapasztalat szerint — csak a legjobban felkészültek számíthatnak biztos sikerre. S hózzátette azt is, hogy a Bács- Kiskun megyéből, különösen pedig a kecskeméti Katona József Gimnáziumból pályázók általában jól veszik az akadályt, és megállják helyüket a továbbiakban. Ennél is nagyobb arányú érdeklődésről számolt be dr. Szu- hay Miklós rektorhelyettes' a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Ezer jelentkezőből válogatják ki azokat, akik a négyszázas keretszámon belül első éves hallgatóként megkezdhetik a tanulmányaikat, őszre. Bács-Kiskun megyéből összesen negyvennégy jelentkezési lapot tartanak nyilván. Az írásbelit kö_ vető szóbeli vizsgákat június 29- július 3-a között teszik le matematikából és történelemből. Ami a kollégiumi lehetőségeket illeti, azoknak a vidéki diákoknak biztos az elhelyezése, akiknek a családjában nem haladja meg az egy főre jutó átlagkereset a kétezer-ötszáz forintot. Ezen felül egyénileg bírálják el az igé- . nyékét, de meglehetősen csekély a kérelmezők esélye. Tehát indokolt. hogy időközben nézzenek albérlet után. akárcsak a Műszaki Egyetem leendő, hasonló családi hátterű „gólyái”. Átirányításra számítva Kereken négyszer annyian szeretnének bejutni az Allatorvostu- dományi Egyetemre, mint ahány hallgatót felvehetnek. A keretszámuk száz, s csupán Bács-Kiskun megyéből huszonötén jelentkeztek. A budapesti felvételhez legalább 16 és fél — 17 és' fél pontot kellett elérni az eddigiekben — dr. Kovács László Miklós rektorhelyettes szerint, aki ehhez hozzátette, hogy a Hódmezővásárhelyi Állategészségügyi Főiskolájukra szokták átirányítani azokat a fiatalokat, akik ezt a mércét nem érik el, de megfelelnek a vizsgákon. Oda ugyanis kevesebben — kétszázan — pályáznak a száz helyre. Kedvezőbb a Kertészeti Egyetem iránt érdeklődők esélye. A 122 jelentkező közül nyolcvanan kezdhetik meg tanulmányaikat a tartósítóipari karon. Korábban előfordult, hogy három, és félszeresre emelkedett a túljelentkezés aránya. Dr. Gasztonyi Kálmán dékán azt Is megemlítette, hogy az egyetemen úgynevezett kétszintes oktatást vezettek be. jó eredménnyel. A hallgatók három év múlva üzemmérnöki végzettséghez juthatnak, s további két esztendő szükséges a mérnöki okle. vél megszerzéséhez. A termesztési kar hetven helyére csaknem kétszázan juttatták el a jelentkezési pályázatukat. Or. Karai János dékán elmondta, hogy az elmúlt évek —■. egyébként változó — gyakorlata alapján 16,5. pont alatt nehéz bekerülni az intézménybe. Az egyetem immár hosszabb ideje elége-r dett a jelöltek nagy többségével. Külön örömükre szolgál, hogy nem hiányzik a jelentkezők közül az úgynevezett kertészdinasztiák akár harmadik nemzedékre szóló folytatása sem. De természetesen mások előtt is nyitva állnak az egyetem kapui — a megszerzett és a felvételin tanúsított tudástól, képességektől függően. A klub is szurkol A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karát 313-an célozták meg. Ez csaknem háromszor akkora létszám, mint ahány fiatalt fogadni tudnak. A tizenhat Bács-Kiskun megyei jelentkezőnek is elég szoros mezőnyben kell tehát helyt állnia a kémiából és biológiából összetevődő vizsgákon. A fizikai munkát végző szülők gyermekeinek egyébként háromnapos, bentlakásos előkészítő tanfolyamot szerveznek. Aki „egyetemi polgárrá” válik, kollégiumi helyhez is jut — azzal az előzetes feltétellel, hogy mindent megtesz a bukás elkerüléséért. A mezőgazdasági gépészmérnöki karon sokkal kevésbé erős a verseny: százhatvanan pályáznak 120 helyre —' a tanulmányi osztályon kapott információ szerint. A kilenc Bács-Kiskun megyei pályázó fizikából és matematikából bizonyíthatja tudását június második felében, a többiekkel együtt. Itt a szűkebb hazából jelentkezőkért az egyetemen működő Bács megyei klub tagsága is szurkol. Dr. Balló Béla tanárral és Vaszkó Mihály negyedéves klubtitkárral az élen, ez a közösség rendszeresen ellátogat a Duna— Tisza közi állami és közös gazdaságokba. intézményekbe, hogy közelebbről is megismerkedjenek a leendő munkahelyekkel. Mezei István Mivel magyarázható mindez? Természetesen nem csupán azzal. hogy Goór Imre — akit költőként is számon tartanak a megyében és az országban egyaránt — régen nem tekinthető pálya, kezdő fiatalnak, hiszen mint festőművész évtizedek óta jelen van Bács-Kiskun művészeti közéletében. Talán közel járunk az igazsághoz. ha azt mondjuk: a jó kiállítás. a valóban művészetet jelentő alkotások, a közönséget nem kísérleti alanynak tekintő tárlatok mindig is vonzzák az értőérdeklődő embereket. Goór Imre alkotásai ugyanis — véleményünk szerint — nem öncélú trükkökkel, nem kétes értékű zsonglőrködéssel. a látogatók meghökkentésének szándékával születtek, hanem egy önmagát is • Kopjafák (linómetszet). 9 Udvar (olaj). újra és újra próbára tevő— tehát kísérletező —. a színek és arányok harmóniájára, a tiszta, ságra és a pontosságra törekvő művész kiérlelt, érzelmileg és értelmileg is kiegyensúlyozott alkotásai. S ezt a látogatók észreveszik. méltányolják. Említettük, hogy Goór Imre kísérletező. örökkön újat. jobbat létrehozni szándékozó. művész. Véleményünk szerint éppen fz az egyik legnagyobb érdeme. Az a művész ugyanis, aki lemond a kísérletezésről. megreked fejlődésének egy pontján, s előbb- utóbb konzervatívvá, önmaga — esetleg mások — ismétlőjévé válik legjobb szándékai, törekvései ellenére is. Mindkettőre — az eredményes kísérletezésre és a beszűkülésre is számos példát lehetne hózni csupán a képzőművészet területéről. Mit láthatunk Goór Imre kiállításán. milyen képeket, metszeteket? Az utóbbi két esztendő — a művész kanadai meghívása óta eltelt időszak — terméseinek legjava fogadja a látogatót. A festmények- közül különös figyelmet érdemelnek azok. amelyek a kanadai Sziklás-hegységben és az Alacsony-Tátrában szerzett élmények alapján születtek (Sziklás hegyoldal. Havas csúcsok. Gleccser stb.). de megemlíthetjük az Udvar című olajfestményt is. Ezek a képek Goór Imre kísérletező hajlamának sikeres termékei. s bizonyítékai annak, hogy az újra való törekvés nem öncélú nála. mert általa új értékek születnek. A cink-, a linóleummetszetek, a grafikák megalkotása — a festményekhez hasonlóan — ugyancsak fegyelmezett embert, biztoskezű művészt igényel. Goór Imre ebben a „műfajban” legjobb alkotásaival egyedülállónak számít. Csupán a figyelem felkeltése miatt említjük meg például a Születés, élet. halál című triptihonját. vagy a Kopjafák című metszetét (mindkét linómetszet ragasztott, aplikált fes. tett olaj), de idesorolhatjuk a művész kanadai kiállítássorozatának gerincét képező cinkkarcok gyűjteményének legjobb darabjait is. A Kopjafák, a triptihon immár gazdára talált, de több más alkotás mellett is ott találjuk a kis cédulát, amely azt jelöli, hogy megvásárolták. A tárlatot megtekintette az a bizottság is. amely az idei nemzetközi zománcművészeti tábor előkészítése céljából éppen az első napokban Kecskeméten tar. tózkodott. A kiállításon látott metszetek alapján Goór Imre meghívást kapott az alkotótáborba. Többek között ez is jelzi, hogy sikeres kiállításról van szó. s hogy a látogatók a zárás napjáig — június -7-ig — színvonalas alkotásokat láthatnak Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban G. F. Beszámoló taggyűlésen a bácsalmási pedagógusok (Tudósítónktól) A mindenkori naptári esztendő zárásához képest máskor, az oktatási év végén tartják beszámoló taggyűléseiket a pedagógus pártalapszervezetek. Ebből az alkalomból találkozott nemrég Bácsalmáson is több mint harminc kommunista óvónő, tanító, és tanár -r- négy oktatási intézmény. négy pártcsoportjának a képviseletében. Markulin Márk alapszervezeti titkár, a többi között örömmel nyugtázta a politikai képzettséget: az egyetemi és főiskolai végzettség mellett tizenketten fejez, ték be eredményesen a marxizmus—leninizmus esti egyetemet, s a szakosító tagozat ismeretei is kamatoznak. Számos időszerű kérdést elemzett például az 1980 81-es tanév elméleti konferenciájának tizenhét, résztvevője. Az egyéb munkakörben dolgozókat a politikai vitakör rendezvényeibe igyekeztek bevonni. A vezetőség véleményét tolmácsolva. a beszámoló jónak minősítette a szervezettséget: minden harmadik pedagógus az MSZMP-hez tartozik. A külső kapcsolatok építéséhez a tömegszervezetek pártirányítása járul hozzá. A csaknem száz nagyközségi pedagógusból hetvenhetén kapcsolódtak be az iskolafalakon belüli vagy kívüli társadalmi tevékenységbe: tizenheten háromnégyféle megbízatásnak is eleget tesznek. Az alapszervezet nagyobb részt nőket tömörít. S aligha lehet független a jelenlétüktől, hogy az érintett intézmények vezetése állandó feladatának tekinti a lányok. asszonyok élet és munka- körülményeinek javítását, politikai és szakmai fejlődésük elősegítését. Külön értékelték a tizenhárom csoporttal, összesen négyszázhu- szonnégy kisgyerekkel foglalkozók óvodai munkáját. Bár több lányról és fiúról gondoskodnak, mint amennyi helyük van. a legjobbak energiájából jut a testi és anyanyelvi nevelés fejlesztésére, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű kicsinyek felzárkóztatására is. Az általános iskolában sok más között a tehetséggondozásról sem feledkeztek meg. Mindehhez társul a napközi, diák- és nevelőotthon, valamint a kisegítő iskola munkája. A gimnáziumban pedig kiemelt feladatként igyekeztek csökkenteni a tanulók indokolatlan terhelését, napirendre tűzték az értékeléssel kapcsolatos kérdéseket is sikeresen alapozták meg a matematikai, fizikai, biológiai közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgákat. Emellett igazán nagy gonddal törődtek a fizikai foglal, kozású szülők gyermekeivel, ami korántsem egyetlen évre jellemző. A hatékonyságra vall. hogy a továbbtanulásra jelentkezettek nyolcvanhat százalékát vették fel legutóbb a különböző felsőoktatási intézményekbe. Molnár József 9 Sziklás hegyoldal (olaj). SUMONYI ZOLTÁN: /Nagy Lajos emlékének/ NYOLC KÖZÖTT rajzanak ki a (7.) De ezt a tanár már nem hallja, sűrű fekete csíkot hagyva maga után, kifordul a parkolóból. Az iskola felől ekkor jön visz- sza az orvosnő, és amikor a ház sarkához ér, fejét hátrahajtva, arcát a nap felé fordítja, s néhány másodpercre megáll. A fotós felesége már kinyitotta a kocsi ajtaját, de ahogy meglátja a lecsukott szemmel napozó nőt, egy kis bocsánatkérő félmosollyal átszól az autók fölött. — Ugye nem haragszik, hogy Szilvit is a maga nyakába varrtam? De tudja, ma semmiképp sem késhetek el. És már olyan késő van... — De hót ez természetest És Igazán semmi az egész! Igazán! Viszontlátásra! Mindketten kocsiba ülnek, és a PC rendszámú 1300-as piros Lada. meg az IL-es Simca három másodperc különbséggel, fél nyolckor hagyja el a panelház előtti parkolót. 8. AZ ISKOLÁSOK NEGYED NYOLC ÉS HÁROMNEGYED házból, a nagyobbak egyedül, a kisebbek szüleikkel. Azután háromnegyed nyolc és nyolc óra között még van valami mozgás, egy-egy autó húz ki, vagy egy taxi érkezik — mint például ma is nyolc előtt négy perccel, amikor az egyik negyedik emeleti lakó. a taxisofőr segítségével parkettacsiszoló gépet emel ki egy Zsl- guli-Combi hátsó ajtaján —, de pontban nyolc órakor szinte varázsütésre leáll az élet a panelház körül. Már csak huszonöt, autó áll a parkolóban, ezek délutánig, esetleg holnap reggelig sem mozdulnak mostani helyükről; gazdáik ma az autóbuszon vagy villamoson való utazás mellett döntöttek. A huszonhatból, három ponyvával letakarva, köztük a bokszért sétáltató IM-es Traban- tos Skodája is, ezek garantáltan csak hétvégi — esetleg kéthetenkénti — autókázásra használt gépkocsik. Visszaélve most a magyar nyelv játékosság adtá lehetőségével, azt is mondhatnánk, hogy ezek az autók csak azért vannak, hogy legyenek. A ZU-s piros Skodának például — amelynek hátsó szélvédő üvege előtt kis fehér csipketerítőn esztergált f igólya álldogál — pontosan úgy, ahogy fönt a vitrinben is, még a műszerfalát is letakarták egy házilag készített mintás kartonhu- zattal. Ne süsse, ne szívja ki a színét a nap! Ami igaz az igaz. nyári hőségre lehet ma számítani. A nap még ugyan hol elbújik, hol'elő-, bukkan a felhők közül, de ha nem látni is a korongját, erős opálos fény vetül a panelház környékére. Ebben a már kora reggel álmosító. párás és mozdulatlan derengésben, amikor a házak csaknem kiürülnek, s a mégis otthon maradók: a kismamák, a csecsemők, és az öregek pedig még nem jelennek meg a játszótereken és a parkokban — most. fél kilenc előtt néhány perccel szokatlan mozgás kezdődik az Árpádhíd étterem előtt. Három autó jelenik meg: egy rendőrségi Volga, egy csörlős kis teherautó és égy gerendákkal, deszkákkal megpakolt pótkocsis ZIL. A rendőrök kiszállnak, körüljárják a szélső ház kocsiparkolóját. Majd kihívják a házmestert, és rövid tanakodás után erélyes karmozdulatokkal intéz, kednek. hogy a csörlős teherautó szállítsa el innen azt a négy-öt személygépkocsit, amelyeknek fegyelmezetlen gazdái semmibe vették az előzetes felszólításokat, és otthagyták őket a parkolóban. Pedig tudhatnák már, hogy itt este hétre kordonnak, tribünnek és dobogónak kell állnia, amelyen a tíz napig tartó angyalföldi ifjúsági napok megnyitóünnepségét fogják megtartani! 9. ANGYALFÖLD meglehetősen mostoha gyermeke a lexikonoknak. Az írókat még csak megihlette ez a .terület, ha nem is olyan gyakran és nosztalgikusan, mint Budapest más, irodalmilag nemesebb része: a Tabán, a Józsefváros. a Ferencváros vagy Óbuda —. de azért Angyalföld sem panaszkodhat. A regények és elbeszélések szerzői két — merőben ellentétes — ok miatt helyezték a cselekmény színhelyét erre a városrészre. Kezdetben, a múlt század végén azért, mert sem ők. sem olvasóik nem ismerték Angyalföldet — igaz ugyan, hogy nem is igen volt mit ismerni rajta —, s így megeresztett fantáziával a legképtelenebb dolgokat is leírhat, ták. ha az Angyalföldön történt. Ami persze azt is jelenti, hogy, ha csak hírből ismerték ezt a távoli és titokzatos városrészt, akkor ez a hír nem lehetett valami hízelgő. Mindenesetre a romantikus francia elbeszélések és az angol gyárregények mintájára a ko. rai magyar kapitalizmus „modern” erkölcsrajzához Tolnai Lajos Nagy Ignác, de még Jókai és Bródy Sándor is a Dráva utca. Váci út vagy á Gömb utca vidékét festi hitelesítő háttérül. S még az is lehet, hogy nem minden alap nélkül. Később viszont, századunk húszas éveitől, éppen azok szerepeltetik írásaikban, akik nagyon is ismerték vagy ismerik. Mert ott laktak, mert ott dolgoztak, vagy mert valamely dolog miatt fontos része volt az életüknek. Elég csak Kassák Lajos. Déry Tibor. Illyés Gyula. Vas István nevét említeni. a regényeikre vagy emlékező esszéköteteikre gondolnunk! Mert az „Angyal, föld”, a „Befejezetlen mondat”, a „Beatrice apródjai”, a „Nehéz szerelem” cselekménye Angyalföldön vagy Angyalföldön is történik. és ezekkel a művekkel igazán büszkélkedhet a városrész. De a lexikonból, útikalauzokból nem sokat tudhatunk meg róla. A Budapest Enciklopédiából például semmit! Ott még címszóként sem szerepel. Az Üj Magyar Lexikon első kötete, amely 1961. ben jelent meg az Akadémia Kiadónál. így tájékoztat: „Angyalföld: Bp. egyik legfontosabb munkásnegyede. 1930-ig a VI., azóta a XIII. kerület része. a Váci út és a rákosi rétek között terül el. Legrégibb gyára a Láng Gépgyár és a mai Gheor. ghiu Dej Hajógyár. A századforduló után rohamos ipari fejlődés színhelye volt. A felszabadulás előtt hírhedt volt nyomorúságos lakásviszonyairól, azóta a szocialista fejlődés egyre inkább korszerű városnegyeddé alakítja át. Lakossága jelentős szerepet játszott a főváros forradalmi munkásmozgalmában.” Ez bizony nem sok! Az 1973- ban megjelent Budapest Lexikon már jóval részletesebben foglalkozik vele; közli az 1971-es főbb statisztikai adatokat, és bár elég rendszertelenül és hiányosan, de a terület történelméből is felvillant. részleteket. Most anélkül, hogy ezt is szó szerint idéznénk, ismerkedjünk meg mégis közelebbről a panelház vidékével! Budapést csak alig több mint száz éve világváros, de megnöveléséhez elég volt a térképet átrajzolni. s nem kellett benépesíteni lakatlan pusztaságokat. Amolyan Kolumbusz-tojásféle megoldás volt ez akkor is; város- fejlesztés magyar módra. A Pesttel és Budával időközben szinte összeérő önálló településeket: kisvárosokat, nagyközségeket, falvakat kebelezte be a kettős - város, de az alkotóelemek hivatalosan vagy félhivatalosan, esetleg csak a köznapi beszédben máig is őrzik régi nevüket. Ké-' sőbb újabb városokat, községeket csatoltak a fővároshoz, s így Nagy-Budapest közigazgatási területén valójában egy sor kisvárosban lakik a főváros népe. Legalábbis egyelőre, s legalábbis szóhasználatuk szerint. Óbudán. Újpesten, Rákospalotán. Rákos- szentmihályon, Pesterzsébeten, Pestlörincen, Pestimrén, Csepelen, Kőbányán és így tovább, és így tovább. S e régi nevek eredete is könnyen kideríthető. Ám azt, hogy Angyalföld miért Angyalföld és mióta, senki nem tudja pontosan. Pedig az elnevezés jóval későbbi, mint a többi városrészé; százhúsz-száz- harminc évesnél semmiképp sem öregebb. (Folytatjuk) ír