Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. június 25. V •> Űrhajósvendégeink Kőbányán Szerdán Kőbányán a Magyar— •Szovjet Barátság Parkban foly­tatódott a szovjet űrhajósvendé­gek programja. A magyar, szov­jet és vörös zászlókkal díszített parkban Leonyid Popov, Valerij Rjumin űrhajósok és Vlagyimir Satalov altábornagy a szovjet lé­gierő főparancsnokának űrhajózá­si helyettese tölgyfát ültetett el. A faültetés után a szovjet űr­hajós küldöttség tagjait körül­vették azoknak a kőbányai üze­meknek, intézményeknek a dol­gozói, akik társadalmi munkában részt vettek a 22 holdas pihenő­kért létrehozásában. események i£0 r o k b an WASHINGTON _______________ Ed win Meese, Reagan elnök különleges tanácsadója kedden gazdasági szakemberek előtt el­hangzott beszédében kijelentet­te, hogy Washington még az idén megkezdi a tárgyalásokat a Szov­jetunióval a közép-hatótávolságú eurórakétákról. Amint ezek a tárgyalások megkezdődtek, az Egyesült Államok kész felújítani a tárgyalást a Szovjetunióval a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról — mondta. ATLANTA ~ „A mikroszkopikus vizsgálat nem mutatott ki eltérést” az at­lantai rém 28. áldozataként nyíl- í vántartott 27 éves Nathaniel Ca-* tér hajában talált anyagszálak és a meggyilkolásával vádolt Wayne jB. Williams fotós lakásában, a szőnyegen és az ágytakarón ta­lált szálak között, továbbá az ál­dozat testén talált néhány szál ku­tyaszőr azonos Williams német ju­hászának szőrszálaival — vallotta kedden az atlantai rendőrség bűnügyi laboratóriumának egyik technikusa. További tanúk, vala­mint Williams meghallgatása után dönt a bíróság arról, es­küdtszék elé utalják-e az ügyet. BAGDAD ~ Befejezte munkáját1 az Arab Interparlamentáris Unió rendkí­vüli ülésszaka, mely az iraki nuk­leáris tudományos-kutatóközpont ellen elkövetett izraeli agresszió tényét vizsgálta. Az összegző do­kumentum határozottan elítéli a barbár izraeli támadást és han­goztatja,' hogy az arab országok­nak támogatásukról • kell biztosí­taniuk Irakot a cionizmus és az amerikai imperializmus agresz- sziójával szemben. Az ülésszak résztvevői felhív­ták az arab országok kormánya­it, hogy hozzanak határozott in- tézkedéseket és szankciókat az Izraelt politikailag és gazdasági­lag támogató Egyesült Államok ellen. A szankciók magukban fog­lalnák az Egyesült Államokba irányuló arab olajszállítmányok embargóját, amerikai bankok bojkottját. (MTI) MURFREESBORO „Aki 3 dollárt fizet, gyémántot lel”'— ez lehetne a mottója az Arkansas állambeli Diamonds állami parknak, ahol ekkora ösz- szeg befizetése ellenében bárki kedvére „guberálhat” egy elha­gyott felszíni gyémántbánya he- pe-hupáin. Carrpll Blankenshipre és feleségére kedden rámosoly- gott a szerencse: 8,82 karátos gyé­mántra bukkantak a bányatör­melékek között. Hat év óta ez a legnagyobb gyémánt, amit ezen a területen találtak. A közelmúlt­ban egy itt előkerült 5,15 kará­tos gyémántot 10 ezer dollárra értékeltek a hozzáértők. Jobboldali összeesküvés Madridban Üjabb demokráciaellenes, szél­sőjobboldali-katonai összeeskü­vés nyomaira bukkant a rendőr­ség Spanyolországban. A belügy- minis?ter kérésére kedden a mad­ridi katonai körzet parancsnoka elrendelte három magas rangú tiszt, Antonio Sicre Canut ezre­des, Ricardo Garcitorena Salva ezredes és Ricardo Saenz De Ynestrillas őrnagy letartóztatását. Az utóbbi Tejero alezredessel együtt az 1978 évi Galaxia-ügy néven ismertté vált összeesküvés, 'egyik fővádlottja volt. A rendőr­ség három' polgári személyt is le­tartóztatott. A részletek egyelőre n.'iii ismeretesek, csak annyit tud­ni, hogy az őrizetbe vett katonái és szélsőjobboldali polgári szemé­lyek a február. 23-i puccsot kö­vetően számos összejövetelt tartot­tak és nyomukra a rendőrség a mű' hét végén Madridban elkö­veti, fasiszta terrorcselekmények tetteseinek felderítésére indított vizsgálat során jutott. (MTI) NÉGY KOMMUNISTA MINISZTER Megalakult az új francia kormány • Szerdán megtartotta első ülését az újonnan alakult francia kor­mány. Képünkön: 'a kabinet kijelölt kommunista miniszterei, út­ban az ülésre. (Telefotó — MTI.) PÁRIZS Baracs Dénes, az MTI tudósíió- ja jelenti: A Francia Kommunista Párt a második világháború utáni idő­szakban vett részt de Gaulle tá­bornok kormányában, majd azt .követően 1947 májusáig több pol­gári kormányban, és> Paul Rama- dier zárta ki őket az * indokínai gyarmati háború ügyében támadt nézeteltérés miatt, az ébredő hi­degháború légkörében. Az új Mauroy-kormány tagja Charles Fiterman, aki az FKP Politikai Bizottságának és a köz­ponti bizottság tiktárságának tag­ja : a kormány protdkoll-listáján, a kiemelt államminiszterek között harmadik helyen szerepel, a köz­lekedési tárca élén. A 48 éves kommunista vezető eredeti fog­lalkozására nézve villanyszerelő. Tizennyolc éves kora óta tagja a pártnak, 1973-ban választották a központi bizottság tagjává, 1976 óta tölti be jelenlegi pártfunk­cióit. Fontos szerepet játszott a szocialista párt és a kommunis­ták közötti tárgyalásokban. Anicet Le Pors, az FKP KB tagja, szenátor, 50 éves, és a párt legismertebb közgazdászai között szerepel, .több könyv szerzője. A hatvanas években a pénzügy­minisztérium előrejelzési osztá­lyának vezetője volt. Anicet Le Pors a közigazgatással és az ad­minisztratív reformokkal foglal­kozik maid a miniszterelnök alá rendelt megbízott miniszterként. Jack Ralite, az új egészségügy­miniszter 1979 óta tagja a ' párt központi bizottságának, 53 éves, Párizs vörös övezetének egyik képviselője — egyike annak a hét kommunista jelöltnek, akit a nem. zetgyűlési választások első fordu­lójában választottak képviselővé. Jack Ralite a nemzetgyűlés kultu­rális, családi és .szociális kérdé­sekkel foglalkozó ' bizottságának volt tagja eddig. Az 53 éves Mar­cel Rigout, a szakmai képzés új minisztere, az előző nemzetgyű­lésben a kommünista képviselő- csoport alelnöki volt, eredeti fog­lalkozása esztergályos. Rigout ugyancsak tagja az FKP KB-nak. TEHERÁN Kedden megtartotta első ülését az iráni ideiglenes elnöki tanács amely az alkotmány értelmében az eltávolított Baniszadr elnök he­lyett gyakorolja az államfői funk­ciókat — közölte szerdán a tehe- ráni rádió. A keddi megbeszélésen Raf- szandzsani ajatollahot bízták meg azzal, hogy — az Irak elleni há­borút irányító — legfelsőbb nem­zetvédelmi tanácsban képviselje az elnöki testületet. A kommunista minisztereken túl új tagja a francia kormány­nak Pierre Dreyfus, a 73. éves iparügyi miniszter, aki a Renault- művek elnök-vezérigazgatója volt korábban, s akit Mitterrand elő­ször egyik Elysée-palotabali ta­nácsadójának nevezett ki. Robert Badinter, az új igazságügy- miniszter híres ügyvéd, aki a ha­lálbüntetés elleni harcával hívta fel magára a figyelmet. Mitterrand elnök továbbra is valamennyi szocialista áramlat­nak, csoportnak képviseletet biz­tosított a kabinetben, amely a kommunisták részvételével az egész baloldalt testesíti meg. A kulcsfontosságú tárcák élén nem történt változás: a hatalmi appa­rátust ellenőrző belügyminiszté­rium, a nyugati szövetségesek sze­mében kulcsfontosságú „külkap- csolatok minisztériuma” és a had­ügyminisztérium élén, a gazdasá­gi életet ellenőrző gazdasági, va­Határoztak az. uj elnök rnegyjj-j lasztásának időpontjáról 'is, fi-! gyelembe véve, hogy az iráni al­kotmány ötvennapos határidőt ad erre. Az első fordulót július 24-re tűzték ki. Amennyiben ak­kor egy jelölt sem kapja meg az abszolút többséget,,, az iráni vá­lasztóknak egy héttel később újra az urnák elé kell járulniuk. Radzsai miniszterelnök az Et- tela At című lap szerdai számá­ban közölte, hogy megpályázza az elnöki tisztséget. „Ha a nép akarja, elfogadom ezt' a posztot” — mondotta. lamint költségvetési itárca, továb­bá a munkaügyi tárca vezetésé­ben nem történt változás. * Szerdán' délelőtt Párizsba érke­zett George Bush amerikai alel- nök. Bár Washington hivatalosan Pá­rizs belügyének tekinti a kommu­nista miniszterek részvételét a francia kormányban, a megfigye­lők szerint természetesen ez a vál­tozás képezi majd a megbeszélé­sek hátterét. A Párizsban megjelenő Interna­tional Herald Tribune szerint „egyes nyugati körökben” attól tartanak, hogy bár a kommunis­ták nem kaptak kulcstárcákat, a párizsi döntés precedenst teremt­het Olaszországban, ahol a kom­munista párt jóval erősebb. A tárgyalások közvetlen témá-. ja a francia—amerikai kapcsola­tok ellmélyítése. Csehszlovák—afgán barátsági szerződés * A hivatalos" baráti látogatáson Cséhszlbvákiábán tartózkodó af­gán párt- és kormányküldöttség, amelyet Babrak Karmai, az Af­ganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára vezet, szerdán Prágában befejezte tárgyalásait a Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, köztársasági elnök vezet­te csehszlovák delegációval. A megbeszélések végeztével Babrak Karmai és Gustáv Husák aláírta Afganisztán és Csehszlo­vákia barátsági és együttműködé­si szerződését, amely megteremti a feltételeket a két ország kapcso­latainak további fejlesztéséhez. IRÁN Az ideiglenes elnöki tanács ülése NAPI KOMMENTÁR Az idő sürget! Mióta — tehát meglehetősen ré­gen —' feljegyzett, írott történe­lemről beszélhetünk, számtalan nemzetközi méretekben is jelen­tős okmányt örökített meg a diplomácia igencsak vaskos kró­nikája. Mégsem túlzás az a meg­állapítás, hogy az a drámai erejű felhívás, amelyet Moszkvából ^a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa intézett a világ parlamentjeihez, történelmi távlatokban is a leg­jelentősebb dokumentumokhoz tartozik. így lenne ez akkor is, ha csak azt néznénk, hogy a világ egyik politikai és katonai nagyhatalma fordul a „Vox humana”, az em­beri hang figyelmeztető zengésé­vel a földkerekség népképvisele­teihez. De most még ennél is többről van Szó és ebben a mon­datban a „most” a kulcsszó. A szovjet b.ékefelhívás időpontja az, amely több .szempontból is olyan mélységesen megalapozot­tá teszi ezt a hangvételben és céljaiban egyaránt emberséges ok­mányt. Az időpont egyik jelentőségét egyrészt egy dátum adja. Az á tény, hogy a felhívás kibocsátása egybeesett a Szovjetunió elleni hitszegő hitlerista támadás negy­venedik évfordulójával, a politi­kával nem intenzíven foglalkozó számára is nemcsak világossá, ha­nem megindítóan látványossá tesz egy rendkívüli összefüggést: azt, hogy a békefelhívást olyan ország tette közzé, j amely az em­beriség egész, vérontásban éppen nem szűkölködő történetében a legszörnyűbb pusztítás színhelye volt, amely a legtöbb áldozatot hozta mai nyugalmas nappala­inkért .és éjszakáinkért. „Ez volt — mondotta a békeokmányt ün­nepélyesen előterjesztő beszédé­ben a Legfelsőbb Tanács ülésén Leonyid Brezsnyev — a legsúlyo­sabb háború, azok közül, amely valaha is népünk osztályrésze, bármely nép osztályrésze volt.” Egy ilyen nép békefelhívásának mindenki másnál nagyobb a ta­pasztalati és erkölcsi fedezete, hi­szen úgyszólván ma sincs szovjet család, amelynek hajlékában ne ápolnák az örökre eltávozottak feledhetetlen emlékét. *Ez az év­forduló, tehát á múlt, a kibocsá­tás időpontjának egyik faktora. De nem kevésbé fontos tényező a jelen és a jövő szem előtt tar­tása. „Földünk — hangoztatja a felhívás — már most is telítve van tömegpusztító fegyverekkel. De az ilyen fegyyerek felhalmo­zása folytatódik. • mind rafinál*’ tabb, mind pusztítóbb fegyvere* két hoznak létre. Nyugat-Euró- pában sok száz új nukleáris ra­kéta számára készítenek elő ki* lövőhelyéket. „Ha ezt a rideg tényt összevetjük azzal a nem kevésbé riasztó ténnyel, hogy Washingtori nyomására nyugaton frontális támadás indult az eny­hülés valamennyi vívmánya el-, len, majdnem matematikai pon­tossággal kapjuk meg a’ felhívás­nak az időtényezővel kapcsolatos következtetését: „Minden egyes,' a tárgyalások szempontjából el­vesztett nappal növekszik a nuk­leáris konfliktus kockázata... az idő sürget!” Ma nincs, nem lehet a Földön 'fontosabb feladat, mint a béke védelme. Az emberiség jövője függhet attól, hogy a másik ol­dalon , megszívlelik-e a szovjet békefelhívást, és ha igen. mikor teszik ezt. H. E. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Osztrák harckocsik Argentínának Jelentős belpolitikai vihart kavart Ausztriában Lánc belügymi­niszter nyilatkozata arról, hogy a kormány jóváhagyta 57 „Kürassi­er” típusú harckocsi eladását Argentínának. Egy korábbi, a chilei Pinochet-rezsimmel tervezett üzletet az akkori tiltakozási hullám megakadályozott, a jelenlegit azonban már aligha lehet feltartóz­tatni, mivel már megkezdődött a harckocsik — vagy ahogy újab­ban 'a Kreisky-kormány tagjai nevezik: lánctalpas járművek — át­adása a. megrendelőnek. A fegyvereladás körüli vita kedden tető­pontjára hágott: a Steyr-Daimler-Puch AG simmeringi gyárajelőtt valóságos ütközet zajlott fi - ,,K«rassier”-export ellenzői éff"hívei-’kö-" zött, a harckocsikat szállító vasúti szerelvény továbbhaladását azon­ban nem tudták megakadályozni. A közlekedési szakszervezet ve­zetősége bojkottintézkedéseket1 helyezett kilátásba. * A biztonságról és a közrendről Varsóban szerdán ülést tartottak a lengyel belügyminisztérium ve­zetői, és a vajdasági rendőrparancsnokságok képviselői. A tanács­kozáson, amelyen részt vett Stánislaw Kania, a LEMP KB első tit­kára, a biztonság és a közrend fenntartásával összefüggő kérdések­ről volt szó, a központi bizottság nemrég tartott XI. plénuma hatá­rozatának megfelelően. Felszólalásában Kania hangsúlyozta az ország belső nyugalmának és rendjének jelentőségét a szocialista megújulási folyamat helyes menete szempontjából. t JAPÁN: A térnyerés anatómiája r-—-irr—.1 -T—«»■ • ' _ *».*«•*> • Exportra várakozó gépkocsik ezrei Jokoszuka kikötőjében. AZT MONDJÁK,.minden csoda három napig tart. Ám a „japán csoda”, azaz a szigetország meg­hökkentően gyors gazdasági fej­lődése, átalakulása immár három évtizede tart. A másodi'kj világ­háborúban vesztes, mélypontra jutott távol-keleti szigetország ma a tőkés világ második gazdasági hatalma és számos szakértő, így az ismert amerikai jövőkutató Hermann Kahn szerint az ezred­fordulóig jó néhány stratégiai ágazatban megelőzi majd az Egyesült Államokat. Napjaink tőkés világában, amelyre a recesszió, a munkanél­küliség és az infláció párhuza­mos növekedése jellemző, Japán kuriózumszámba megy. Noha a kétszámjegyű növekedési ütem­nek itt. is’vége — s ebben az ér­telemben a szigetországban szin­tén visszaesésről beszélnek —, eredményei mégis az egész nyu* gáti világban irigységet kelthet­nek. MI A TITKA a szinte feltar­tóztathatatlan japán térnyerésnek? Az évtizedek óta tartó folyamat annál rejtélyesebb! mivel köztu­dott, hogy Japán jó néhány ás-' ványkincset (alumínium, olaj, vas stb.) kénytelen' külföldről be­hozni, s hogy földjének mindösz- sze egyhatoda művelhető. Kelet- és Nyugat-Európában egyaránt sokan vannak, akik a magyará­zatot olyan ' jelenségekben1 kere­sik, amelyek. időközben anakro­nisztikussá váltak. Az 50-es évek­ében kialakult és mindmáig ható nézet szerint Japán kereskedel­mi fölénye versenytársaival szem­ben az alacsony béreken, a döm­pingárakon nyugszik. Am ez a té­nyező a múlté: a szigetország bér- színvonala immár megközelítette I a vezető ipari országokét. Ha­sonló, s legalább ilyen sűrűn emlegetett „tévhit”, hogy a japán dinamizmus fő oka a modern ipa­ri üzemek túlsúlya. Ez nyilván igaz volt az 50-es—60-as évek­ben, hisz a világháború után szinte a semmiből kezdtek hozzá az ipar újrateremtéséhez, s az új létesítmények korszerű techno­lógiája egy ideig forrása lehetett a fölénynek. De időköziben három és fél évtized telt el. KÜLÖNÖSEN az amerikaiak és a nyugat-európaiak vádolják gyakran a japánokat a szabadke­reskedelmet sértő, nem vámjel­legű akadályokkal, afczal, hogy áruik hátrányban vannak a szi­getország piacán. Ez bizonyos fo­kig ma is létező probléma, de aligha lehet magyarázat arra az évről évre ismétlődő hatalmas kereskedelmi' mérlegtöbbletre, amelyet a szigetország verseny­társaival szemben elér. Az igaz­ság ugyanis az, hogy a japán pia­con kíméletlen verseny folyik a hazai termelők között is, a minő­ségi követelmények igen maga- szik, s ehhez járul még a japán fogyasztók túlzott ragaszkodása, kötődése a hazai termékekhez. Nem megalapozott az az érv sem, amely a viszonylag, szűkre sza­bott katonai kiadásokban véli felfedezni a versenyképesség tit­kát. Mert igaz, hogy arányaiban talán elmarad, a . szigetország fegyverkezése a NATO-államok- tól, de abszolút nagyságát te7 kintve máris a hetedik a világon. Hovatovább az amerikai hadi­ipar attól tart, hogy gyümölcsö­ző piacai egy részét (űrkutatás, elektronika, repülőgépgyártás stb.) elveszti a japán előretörés miatt. / Ha tehát mindez tévhit, mi a magyarázat? A válasz azokban a történelmi hagyományokon nyug­vó nemzeti sajátosságokban ke­resendő, amelyek Japán útjait egyértelműen megkülönböztetik a többi fejlett tőkés államétól. Ezt egészítik ki olyan általános jellemzők, mint a magas terme­lékenység, kiváló piacismeret, in­formáltság, az erőteljes kutatás- fejlesztés, a legfejlettebb techni­ka nagymérvű felvásárlása az egész világon. AMI A JAPÁN ŰT egyedi vo­násait illeti, ezek között kiemel­kedik az emberi tényező, maga a japán munkás. Fegyelmezett, terhelhető, tanulékony, munka­intenzitása igen nagy. Egyetlen példa: 1979-ben Japánban sztráj­kok miatt 1,4 millió munkanap esett ki, az Egyesült Államokban 30 millió. x Legendás az újdonságokra Való gyors reagálás. Hatékony licenc- politikát folytatnak, s magas színvonalú a műszaki kutatómun­ka. A sikerek egy másik zálogát maguk a japánok is abban lát­ják, hogy a gazdasági tevékeny­ség nem annyira az egyéni, in­kább a csoportmunkán nyugszik. V. Afanaszjev, a moszkvai Prav­da főszerkesztője (ismert szocio­lógus) írta Japánban, a Toyo Ko- gyo autógyárban tett látogatásá­nak tapasztalatairól: „Nincs sem­miféle meó. Mindenki magát el­lenőrzi, \ minden következő az előzőt.” A szovjet szakértő ki­emelte a pontosság, a szervezett­ség, a munka- és technológiai fe- ■ gyelem jelentőségét. Afanaszjev értékelése megszívlelendő, an­nál is ■ inkább, mivel nyíltan ki-, fejtette: nemcsak Nyugat-Euró- pa, Amerika, hanem a szovjet, s általában a szocialista vállalatok is „tanulhatnak a vezetés művé­szetében a japánoktól”. Hogy tőkés viszonyok között a kiscsoportok eredményesen mű­ködhetnek, abban kétségkívül közrejátszik ez a tény: Japán munkaerő-állományának negy­ven százaléka életre szólóan szer­ződik vállalatával. Igaz, ennek hátránya a vállalattól való szin­te teljes függőség, előnye viszont a relatív biztonság, az, hogy de­konjunktúra esetén sem tehető utcára a dolgozó. Ugyancsak ere­deti, megkülönböztető vonása a japán gazdaságnak, hogy a nagy- vállalatok — ellentétben Nyugat- Európával vagy Amerikával — zömmel nem egyéni tulajdono­sok, részvényesek kezében van­nak, hanem rendszerint bankok, kereskedőházak birtokolják. En­nélfogva a legjelentősebb cégek, például az elektronikában érde­kelt Toshiba, Fujitsu vagy az acélgyártó Nippon Steel nincs annyira rákényszerítve, hogy rö­vid távon maximális profitot biz­tosítson. Figyelmük középpontjá­ban így a gyors növekedés, a jö­vőbeni pozíciók megszerzése áll­hat. ■ ;; 7/- , T0KÉS VISZONYOK között egyedülállóan széles, hatékony a tervezési rendszer is. Amíg/ más nyugati államokban, például Franciaországban a tervezés csak jelzésjellegű, Japánban a kor­mányzat erőteljes nyomást gya­korol a magántőkés vállalatokra a Gazdaságtervezési Intézet által kitűzött konkrét fejlesztési, célok megvalósítása érdekében. Nem utolsósorban ennek a széles kö­rű állami befolyásolásnak kö­szönhető, ' hogy a szigetország versenytársainál erősebben össz­pontosít az ún. stratégiai ágaza­tok, a számítógép- s félvezető­gyártás, az optika,i a képátvitel fejlesztésére. A távoli szigetország gazdasá­gi térnyerése tehát nagyon is kéz* zeifogható „titkókon” nyugszik. A nemzeti ■ sajátosságok hasznosí­tása, a gyors reagálás, a fogyasz­tóhoz való nagyfokú alkalmaz­kodás — tömören ezekkel magya­rázható a „japán csdda”. Győri Sándor y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents