Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-25 / 147. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MUNKÁSOK EZREIT ÉRINTI Ülést'tartott . a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 147. szám Ára: 1,40 Ft 1981. június 25. csütörtök A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságai 1981. június 24-én Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a megyei pártbizottság első titkára, elnökletével kibővített ülést tartott. A tanácskozáson a testület tagjain kívül részt vettek: a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi és járási pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács tisztségviselői és osztályvezetői, a jelentősebb megyei intézmények és a társadalmi szervek, valamint több nagyüzem vezetője. A pártbizottság ülésén részt vett Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle Szerkesztő Bizottságának elnöke. A megyei pártbizottság meghallgatta .és elfogadta: t 1. Romány Pál előterjesztésében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1981. június 18-i üléséről szóló, az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az 1981. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól szóló / tájékoztatót. A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta: 2. Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára előterjesztésében a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1980. évben hozott határozatainak végrehajtásáról adott jelentést. 3. A pártbizottság állást foglalt, hatáskörébe tartozó szémélyi kérdésekben. Németh Ferencet, a kecskeméti városi pártbizottság titkárát — a KISZ megyei Bizottságának volt első titkárát — felmentette a megyei pártbizottság ifjúsági bizottságának tagsági funkciójából. A testület Gráner Gyulát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkárát, a pártbizottság tagjává, és az Ifjúsági Bizottság tagjává kooptálta. A szociálpolitika fejlesztéséről tárgyalt a Minisztertanács A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Marjai József miniszterelnök-helyettes beszámolóját a közelmúltban a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásáról, valamint a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság budapesti ülésszakáról. Megbízta a Gazdasági Bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az ülésszak határozatainak végrehajtására. A Minisztertanács áttekintette a vállalati jóléti és kulturális alapok képzésének és felhasználásának tapasztalatait. Megállapította, hogy az 1976 óta működő rendszer bevált, az alapokban rendelkezésre álló összpg évről évre dinamikusan növekedett, s tavaly elérte a 7,3 milliárd forintot. Az érvényben lévő szabályokat a rendszer alapjainak érintetlenül hagyása mellett, a Minisztertanács állásfoglalása szerint úgy kell továbbfejleszteni, hogy több lehetőség nyíljon a jóléti ellátásra fordítható összegek ésszerűbb elosztására és fel- használására. A kormány — a tudománypolitikai bizottság javaslata alapján — az országos középtávú kutatási-fejlesztési tervet „Az egységes szociálpolitikai koncepció fejlesztését szolgáló kutatások” című programmal egészítette ki, a kutatások irányítására a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a felsőoktatási intézmények kutató-fejlesztő munkájának helyzetéről szóló jelentést. Megállapította, hogy a tapasztalatok kedvezőek, ezért helyeselte (és jóváhagyta a kutatási feltételek javítására előterjesztett javaslatokat. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1981. második félévi munkatervét. (MTI) Képviselő — választóival 3. oldal Vakáció veszélyekkel 3. oldal Tudomány—technika 4. oldal Fogyasztói árpolitika, 1981 4. oldal Munkára nevelnek a Szovjetunióban 3. oldal A mi otthonunk 7. oldal Benke Valéria Iá Tegnap egész napos látogatásra Kecskemétre érkezett Benke Valéria, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja. Változatos program keretében ismerkedett Bács-Kiskun életével, a szocialista építés eredményeivel. Délelőtt tíz óraikor a vendéget Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta a pártszékházban. Ezt követően Benke Valéria részt vett a megyei pártbizottság ülésén^ majd vendéglátóinak társaságában ismerkedett Kecskemét szellemi életével, művelődési intézményeivel, művészeti műhelyeivel. Először ellátogattak Bozsó János festőművész műtermébe, meg teki ntették az értékes néprajzi gyűjteményt, majd megnézték a Naiv Múzeum kiállításait. Ebéd után az előzetes programnak megfelelően a vendég a megyei és városi vezetők társaságában a Gépipari és Automatizálási . Műszaki Főiskolára látogatott. Itt dr. Kapitány Sándor főigazgató tájékoztatta őt az intézményben folyó oktató-nevelő munkáról, a szakemberképzés eredményeiről. Ezt követően közösen megtekintették a főiskola korszerűen felszerelt műszaki-oktatási laboratóriumait, többek között az intézmény büszkeségeit: a számítógéppel irányított fröccsöntőgépet és „polariszkóp” elnevezésű optikai műszert. A Politikái Bizottság tagja a „laboratóriumi séta” során elbeszélgetett a gyakorlati képzést végző pedagógusokkal és a'gépeken, műszerekkel dolgozó hallgatókkal. • Ismerkedés a korszerű oktatási berendezésekkel a műszaki főiskola laboratóriumában. A továbbiakban a műszaki főiskola központi épületében találkozott a megyeszékhely értelmiségének képviselőivel: tanárokkal, írókkal, mérnökökkel, valamint a művelődési munka irányítóival és a felsőoktatás képviselőivel. Miután dr. Körös Gáspár, a városi-pártbizottság első titkára rövid tájékoztatást adott a megyeszékhely társadalmigazdasági helyzetéről, a jelenlevők kérdéseket tettek fel Benke Valériának. Az eszmecsere során szó esett többek között az értelmiség közéleti szerepléséről, az értelmiség és a munkásosztály kapcsolatáról, a tudás társadalmi hasznáról és elismeréséről, valamint a műszaki fejlesztés, a szakemberképzés és a káderutánpótlás időszerű kérdéseiről, s az ezzel kapcsolatos további teendőkről. A Politikai Bizottság tagja a látogatási program befejezéseként a megyei vezetőkkel együtt a Kiskunsági Nemzeti Parkkal ismerkedett, ahol dr. Tóth Károly igazgató adott tájékoztatást az ott folyó munkáról. V. M. Júliusban három megyei üzem áttér az ötnapos munkahétre A megye állami és szakszervezeti szervei az ötnapos munkahétre való áttérés megfelelő előkészítésére a megyei tanács osztályainak, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának, a szövetkezetek megyei szerveinek, s több vállalatnak a képviselőiből koordinációs bizottságot hoztak létre. Különösen fontos szerep hárul a bizottságon belül a megyei tanács munkaügyi osztályára, amely nyomon követi az ötnapos munkahéttel kapcsolatban megjelenő rendelkezéseket és figyelemmel kíséri a megye üzemeiben folyó előkészítő munkát. Az osztály vezetőjétől, dr. Tóth Imrétől arról kértünk tájékoztatást, hogyan haladnak az előkészületek, é? mely megyei üzemek térnek át az idén az ötnapos munkahétre. Az osztályvezető elmondta, hogy igen széles körű felmérések folynak megyeszerte, ezért a koordinációs bizottságba bevonták a MÁV, a Volán, a posta és több más szolgáltató szerv, valamint a helyi szakmaközi bizottságok képviselőit is. Sok mindenre figyelemmel kell lenni az előkészítő munka során, különösen a munkásszállítás és egyéb szolgáltatások ügyében. — Természetesen a munka zöme a vállalatokra és a szakmai szakszervezetekre vár — mondotta a továbbiakban Tóth Imre. — A vállalatoknak ugyanis önerőből kell megteremteni az átállás feltételeit. Olyan intézkedési tervet készítenek, amelynek végrehajtásával pótolni tudják az új munkarend bevezetésével járó munkaidőajap- és a vele összefüggő kieséseket. .Fontos feladat például a termelés szervezettségének növelése, a vállalaton belüli munkaerő-gazdálkodás javítása, vagy a más szervekkel való kapcsolatok egyeztetése. Az a lényeg, hogy az ötnapos munkahét bevezetése után nem csökkenhet sem a termelés, sem a dolgozók keresete. A koordinációs bizottság a vállalatok belső ügyeibe nem avatkozhat be. Annál inkább segíthet a más vállalatokkal, illetve szervekkel való együttműködés összehangolásában, a sajátos helyi igények kielégítésében. Ilyen például Kecskemétén a lépcsőzetes munkakezdés megszervezése. A vállalatoknak van még ideje az új munkarendre való áttérés intézkedési tervének gondos elkészítésére. A. termelő vállalatok zöme ugyanis 1982. január 1-vel tér át az ötnapos munkahétre. Az egyéb intézmények és szervezetek pedig legkorábban a jövő év júliusában. Három megyei üzem azonban három és fél ezer munkásával néhány nap- múlva már az új munkarend szerint dolgozik. A Bajai Finomposztó Vállalat július elsejétől már minden szombatot szabaddá tesz dolgozói részére. Az üzem vezetése példamutató gondossággal dolgozta ki az erről,szóló intézkedési tervet. Az éves termelési tervet teljesítik a munkaidőalap csökkenése ellenére is. A jól kidolgozott szervezési intézkedések mellett alkalmazzák az úgynevezett Wer- ner-féle munkamódszert, s 10 százalékos termelékenységnövekedéssel számolnak. Ezenkívül korszerűsítették a vállalát belső irányítási rendszerét, s a továbbiakban következetesen vizsgálják a termelési költségek alakulását. “■ Az intézkedési tervet az üzemi demokrácia minden fórumán megtárgyalták. A bajai és a bácsalmási gyár dolgozói — élükön a szocialista brigádokkal — mun- kaverseny-vállalásaikba is beépítették a vállalati intézkedési terv végrehajtását. A Papíripari Vállalat kiskun- halasi gyára is áttér július 1-vel az ötnapos munkahétre, az anya- vállalat terveinek megfelelően. A gyár vezetősége garantálja, hogy az ezzel kapcsolatos követelményeknek önerőből tesz eleget, és megteremti a lehetőségét az éves tervek teljesítésének. Az idén honosítja meg az új munkarendet a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár is. Az ötnapos munkahét bevezetését azonban július közepére tervezik, ami arra utal, hogy a feltételeket csak ettől az időponttól tudják biztosítani. A koordinációs bizottság — mondotta végül a munkaügyi osztály vezetője — mind a három üzemnél nagy figyelemmel kíséri majd a gyakorlati tapasztalatokat. A tanulságok igen hasznosak lesznek a többi megyei üzem új munkarendjének kidolgozásánál. N. O. • A Bajai Kinomposzto Vállalat bácsalmási gyárában ugyancsak július 1-én térnek át az ötnapos munkahétre. NEMZETKÖZI KOLLOKVIUM KECSKEMÉTEN Műanyagok szerepe a mezőgazdaságban Egyre korszerűsödő mezőgazdaságunk, már jó ideje nem nélkülözheti a műanyagokat: 1960-ban például 850, 1975-ben 23 ezer 300, tavaly 42 ezer tonnát használtak fel a nagyüzemi gazdaságok , és a kiskertek. Egy évtized múlva, pedig háromszor többre lesz vszükség, előreláthatólag. Ezzel összefüggésben a Magyar Agrártudományi Egyesület szakosztálya, a Műszaki és a Természettudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun megyei Szervezete, a Kertészeti Egyetem, kertészeti főiskolai kara, valamint a Műanyag- ipari Kutató Intézet háromnapos nemzetközi kollokviumot rendezett Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A szocialista országok, műanyaggal foglalkozó vezető szakemberei mellett, megjelen? tek az NSZK és Franciaország kutatói is. A nemzetközi kollokviumot — amelyen részt vett dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Csáky Csaba, a „MAE ügyvezető főtitkára is — dr. Somos András akadémikus, a „műanyagok a mezőgazdaságban” nevű szakosztály tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Egyebeik között szólt arról, hogy hazánk 1968 óta tartozik a CIPA, a műanyagok felhasználásával foglalkozó nemzetközi szervezet tagjai sorába. Jean-Claude Garnaud, a CIPA főtitkára a nemzetközi szervezet hatásköréről és azokról az újabb eredményekről beszélt, a melyeket: a műanyagok felhasználásával ér-, telkei a földkerekségen.' A világkonferenciák egyik gazdája 1972- ben éppen Magyarországon volt. Tavaly Portugália adott otthont, két év. múlva pedig Mexikóban találkoznak a műanyagkutatással foglalkozó szakemberek. Az eszmecserék rendszerint jótékonyan hatnak az ország műanyagiparának fejlődésére. Ezután dr. Szántó István vezérigazgató a műanyagok mező- gazdasági alkalmazásának lehetőségeiről szólt1: felhasználhatók az anyagmozgatásnál, csomagolásnál, készülhet belőlük fólia, lemez, 1 palack, láda, rekesz, rakodólap; ' építőipari burkolóanyagként jó hő-, hang- és víz- szigetelők; ajtót, ablakot, redőnyt állítanak elő belőlük. Nagyobb elterjedésre számíthatnak a talajtakaró fóliák is, amelyek a szőlő- és gyümölcste- lepítéseknél 3—4 évig biztosítanak gyommentességet — amikor a fiatal ültetvények még érzékenyek a növényvédő szerekre. Bizonyára sokan kipróbálják majd az újdonságnak számító kettős falú polikarbonát növényházat: egyet már felállítottak Keszthelyen, és újabbakat építenek Óbudán, Szentesen. Az új növényház előnyei közé sorolják, hogy sokkal olcsóbb tartószerkezetet igényel, hiszen a négyzetméternyi műanyag súlya nem több két kilónál. Fényáteresztőképességét pedig hosszú ideig megtartja, ütésálló, tehát az esetleges jégvihar sem tesz b^nne kárt. Sok műanyagot igényel az öntözés és a vízgazdálkodás is. A szőlőtermesztésben minden évben számottevő jég- és madárkárral számolnak a gazdaságok. Ezt a különböző hálókkal, lehet elhárítani, mérsékelni. A Magyar Viscosa Gyár 1250 tonna Netlon márkanevű polipropilén gyártását tervézi. A nemzetközi kollokvium színhelyén kiállítást. is rendeztek, amelyet dr. Macskásy Hugó tudományos tanácsadó nyitott meg és dr. Szabó Ambrus a „műanyagok a mezőgazdaságiban”- szakosztály titkára mutatott be az érdeklődőknek. Ma előadások és korreferátumok hangzanak el, holnap pedig a bel- és külföldi szakemberek megtekintik a vízfüggönyös fóliasátor és a csep- penikénti öntözés alkalmazását a soroksári bemutatón, s megismerkednek a legújabb talajtakaritási eljárásokkal is. 4 Sz. P. M. ő és kisbalta MIMI A címet alkotó két, találomra megnevezett áru bizonyos szempontból két végletet képvisel a hazai kereskedelmi forgalomban. E két véglet frappáns jellemzésére nyelvtani kifejezések jutnak-, eszembe több birtokos — több birtok, illetve egy birtokos — egy birtok. Az a bizonyos szempont pedig, melynek alapján ■ vizsgáljuk őket: az üzletekben elénk táruló váilaszték. Megyek az ABC-be (Kecskemét, városközpont) és' látom: rekeszek százaiban a legkülönbözőbb ízlést kielégítő — a- jó ég tudja hány, de legalább 30 fajta — üdítő ital, literes ■ és kétdecis palackokban. De említhetném a tejtermékek és húskészítmények hűtőpultját, vagy az édességek, illatszerek gondoláig is. Az ember csak ámul, bámul és valósággal nehezére esik eldönteni: melyiket vigye. A bőség zavara ez. Amit — sajnos, túlságosan is sűrűn — .felold egy másik tapasztalás, miszerint a 2—300 méterrel arrébb, netán Baján, Duna- patajon, vagy teszem azt, Kun' fehértón levő hasonló rendeltetésű üzletben — noha van hozzá .hely és eladó elegendő — mindezen áruféleségnek csak a töredéke található meg. Másik példa. Kisbaltát (de említhetnénk kiskést, vasalót, füstcsövet, vagy más nélkülözhetetlen háztartási eszközt, szerszámot 'is) akarok venni. Keresem a vas-, a műszaki, a a sport-, az úttörő- és ezermester boltban, a Vidia-szak- üzletben: nincs. Végül a lakás- felszerelések áruházában 'találok,, de csak egyetlen egyet, sorrendben is a legutolsót. Osztrák import, ami még nem lenne baj, hanem a mérete, az nem felel meg; túlságosan kicsi, amolyan gyújtást aprítani való. Nekem viszont hasábfa vágására alkalmas szeKer- ceszerűség kellene. Miként a többi vásárló, én is tisztában vagyok vele: igényeink, fogyasztási szokásaink nehezen kiismerhetők,. következésképp bonyolult dolog a kereskedelem. És azzal is, hogy mostanság szinte minden elárusító egységben az ossz benyomás ugyanaz: tömve valamennyi polc és pult, sőt a raktár is. Vagyis: mára az a legdöntőbb változás, hogy van mit kínálni, szemben azokkal az évekkel, amikor a nincs okozott nem kevés gondot. Ősi igazság, hogy a kereskedelem , van a lakosságért, és nem fordítva, továbbá, hogy mindenki a piacról él. Hát ezért sem hatnak meg engem a minden év . elején menetrendszerűen hallható-olvasható — az idén is többszőr elhangzott — nyilatkozatok arról, hogy a szerződéskötések alapján a forgalmazók optimisták, hogy határozottan javult az. ipar és a kereskedelem kapcsolata, valamint hogy mindkét fél érzi: az igények kielégítése közös érdek, hiszen az emberek ezután várhatóan az eddiginél is jobban meggondolják, mire, milyen minőségű árucikkre költik a pénzüket. Szóval, ha az üzletekben felkészültek a fogadásunkra, és kiszolgálásunkra, rendben van. Ezzel vannak megbízva, ez a kötelességük. De visszatérve az üdítő italra és a kisbaltára —, s az összes ilyen típusú, kisebb-nagyobb közszükségleti termékre —, a boltba járók százezreivel egyetemben képtelen vagyok megérteni: miért nincs, aminek . lenni kéne, s még inkább: miért nincs mindenütt, ami van. Barátom, aki történetesen préselő szakmunkás az egyik műanyagüzemben, a maga egyszerű módján azt mondja: neki teljesíteni kell a normát, különben elsején laposabb lesz a boríték. Járjon ugyanilyen következményekkel a lazítás az egész vonalon, kezdve nála, a gyártónál, egészen a megrendelőig, az üzletvezetőig. Más szóval: ha meg akar élni, mindenki végezze el a dolgát tisztességesen. Nem fölösleges ezt hangsúlyozni az üzleti, piaci tevékenység, az áruválaszték kapcsán sem, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy napjainkban megnövekedtek — mindenekelőtt minőségében — a kereskedelemmel szemben támasztott társadalfni követelmények, s hogy az ágazat dolgozóinak nap mint nap új, eleddig szokatlan feladatokat kell megoldaniuk. K. F.
