Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-04 / 129. szám

XXXVI. évf. 129. szám Ára: 1,40 Ft 1981. június 4. csütörtök Kádár János fogadta a Libanoni Kommunista Párt főtitkárát Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán a KB székházában fogadta a küldöttség élén hazánkban tartózkodó Georges Haouit, a Libanoni Kommunista Párt fő­titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleménycserét foly­tattak a nemzetközi élet idősze­rű kérdéseiről, a közel-keleti helyzetről, valamint a két párt kapcsolatáról. Kádár János, az MSZMP, a magyar nép szolida­ritásáról biztosította a Libanoni Kommunista Pártot és minden hazafias erőt a belső reakció és az izraeli beavatkozási kísérletek elleni harcában. A találkozón jelen volt Joseph Bouakl, a Libanoni Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja és Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. (MTI) SOK GONDOT OKOZ AZ ASZÁLY Felhívás a mezőgazdaság dolgozóihoz Kecskeméten — dr. Király László, a bizottság titkára ve­zetésével — tegnap ülést tartott a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága. A testület székházában lezajlott ta­nácskozáson elsőnek a mezőgazdaságban kialakult rendkí­vüli helyzetet tárgyalták meg. Megállapították, hogy az idei időjárás máris sok kárt okozott, ezért szükséges, hogy az üzemek megfelelő intézkedéseket tegyenek ezek pótlására. Elhatározták, hogy felhívást intéznek a mezőgazdaság dol­gozóihoz. Ennek szövege a következő: Az idei rendkívül kedvezőtlen időjárás — a hosszú, kemény tél, a tavaszi fagyok és az aszály — jelentős károkat okozott és okoz a mezőgazdasági nagyüzemek­ben és a kisgazdaságokban egy­aránt. Kiesések keletkeztek a csonthéjas gyümölcsösökben, megkéstek a primőrök, és az aszály hatására helyenként ke­vesebb takarmány várható a tervezettnél. Felhívással fordulunk tehát a megye minden mezőgazdasági nagyüzeméhez, valamint a kis­termelőkhöz, hogy az időjárás okozta kiesések ellensúlyozására — a helyi lehetőségeket figye­lembe véve — tegyenek intéz­kedéseket. Használják ki az ön­tözési lehetőségeket, a száraz időjárás miatt a gyomirtó vegy­szerek hatása elmaradt. ezért haladéktalanul szervezzék meg a gépi és a kézi kapálást. A le­hetőség szerint minél több má­sod- és tarlóvetést végezzenek, elsősorban a kieső takarmányok pótlására. Gondoskodjanak a/, utak, árokpartok, töltések fűter­mésének teljes mértékű haszno­sításáról. A kieső árbevételek pótlására fordítsanak különös gondot az állattartás hozamainak növelésére, minőségének javítá­sára, és az ésszerű takarmányo­zásra. Maximálisan használják ki a kiegészítő , tevékenységben rejlő bővítési lehetőségeket. A bizottság fejhívása végezetül arra kéri a felvásárló, feldolgo­zó és forgalmazó vállalatokat, hogy valamennyi megtermelt árut időben és szervezetten ve­gyenek át a nagy- és kisüzemek­től, és minél zökkenőmenteseb­ben juttassák el a fogyasztók­hoz. A bizottság végül megtárgyal­ta a mezőgazdasági nagyüzemek anyag-, gép- és «alkatrészellátá­sának gondjait, majd a Kecske­méti Erdőfelügyelőség tevékeny­ségét. K. S. I Kedvező az állategészségügy A megyei tanács vb ülése * A megyei tanács végrehajtó bizottsága, Tokai László elnökle­tével szerdán ülést tartott. A na­pirend szerint elsőként a szövet­kezeti ellenőrzés hatékonyságá­nak vizsgálatáról készített elő­terjesztést vitatta meg a testü­let Miklós Zoltánnak, a Bács- Kiskun megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnökének írásos előterjesztése, szóbeli kiegészítő­je alapján. A népi. ellenőrzési bizottság megyeszerte végzett témavizsgá­latának célja az volt, hogy meg­állapítsa-: az ellenőrzés tovább­fejlesztésére 1977-ben, 1978-ban hozott kormányintézkedéseket Bács-Kiskun ipari, mezőgazdasá­gi, fogyasztási szövetkezetei mi­ként hajtották végre. A vizsgálat 16 mezőgazdasági, 6 ipari, 4 ál­talános fogyasztási és értékesítő szövetkezetre, továbbá ezek me­gyei, illetve területi szövetségei­nél működő revizori irodák el­lenőrzési tevékenységére terjedt ki. A szövetkezetek a belső ellen­őrzési feladatait szervezeti mű­ködési szabályzataikban hatá­rozták meg, szövetkezetenként eltérő részletességgel. A revizori irodák az érdekelt szövetségek elnöksége által jóváhagyott éves terv alapján végzik feladatukat. A szövetkezetek két évenkénti átfogó ellenőrzése a fő tenniva­lójuk. Néhány kivételtől eltekint­ve, ennek eleget tesznek.' Igen hasznos, ha munkájukat össze­hangolják a szövetkezeti ellen­őrző, illetve felügyelő bizottsá­gok ténykedésével. Sajnos, a kö­zösen végzett vizsgálat nem álta­lános. A végrehajtó bizottság állás- foglalása szerint fejleszteni kell az ellenőrzés módszereit. Külö­nös figyelmet fordítva az intéz­kedések eredményességére, az utóellenőrzésekre. Ezután Bács-Kiskun megye ál­lategészségügyi helyzetét, a me­gyei állategészségügyi állomás munkáját- dr. Kovács Gyula igazgató főállatorvos írásos tá­jékoztatója, valamint dr. Király László mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályvezető szóbeli ki­egészítője alapján vitatta meg. A testületi ülés a megyei állat­egészségügyi állomás tevékeny­ségével, az állategészségügyi helyzet elemzésével kapcsolatos témakör vitájában elismerését fejezte ki a megyében működő állatorvosoknak, akik közül szá­mosán a szakmai tevékenységü­kön kívül a közéletben is részt vállalnak a mindennapi munká­ban. A megyében működő száz­huszonhét állategészségügyi állo­mási, valamint hetvenegy üzemi állatorvos, valamint a velük együttműködő tanácsi szervek, állami gazdasági, szövetkezeti testületek érdeme is, hogy Bács- Kiskun immár kilenc éve jár­ványmentes. Az 1980-ban befejezett tbc- mentesítéssel korszakos jelentő­ségű munka zárult le Bács-Kis­kun szarvasmarha-egészség­ügyében. Nagyon fontos, hogy a megye kedvező állategészségügyi helyzetét valamennyi állatfajnál megőrizzük, továbbfejlesszük, hiszen mezőgazdaságunk terme­lési értékének a felét ma már az állattenyésztés adja. Az egyéb tennivalók mellett a sza­kosított és a hagyományos ál­lattartó telepek zártságát kell fő feladatnak tekinteni. A tájékoztatót a testület jóvá­hagyólag tudomásul vette, majd a végrehajtó bizottság ülése be­jelentésekkel ért' véget. K. A. Budapestre érkezett Lazar Mojszov A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására szerdán hazánkba érkezett a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének küldöttsé­ge Lazar Mojszovnak, a JKSZ Központi Bizottsága Elnöksége elnökének vezetésével. A delegá­ció tagja Bosko Krunics, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a Vaj­dasági KSZ tartományi bizottsá­gának elnöke és Vlado Janzsics, a JKSZ KB Elnökségének vég­rehajtó titkára. Fogadásukra a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Ko­rom Mihály^ a KB titkára, Ma- róthy László, a budapesti párt- bizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes And­rás, a KB titkára, Berecz János, Győri. Imre, a KB osztályveze­tői, Szépvölgyi Zoltán, a főváro­si tanács elnöke, a KB tagjai, Ballai László, a KB osztályveze­tője. Jelen volt Simon Pál, ha­zánk belgrádi és Milan Veres, a Jugoszláv Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. Délután az MSZMP Központi Bizottságának székházában meg­kezdődtek a magyar—jugoszláv pártközi megbeszélések. A magyar tárgyaló csoportot Kádár János vezeti. Tagjai: Ko­rom Mihály, Gyenes András, Berecz János és Simon Pál. A JKSZ Lazar Mojszov vezette tárgyaló csoportjának tagja Bosko Krunics, Vlado Janzsics és Milan Veres. (MTI; MEGYÉNKBEN VAN MÉG TENNIVALÓ BŐVEN Gyepgazdálkodási bemutató • Nagy sikert aratott a gépbemutató a szakemberek körében. Országos gyepgazdálkodási bemutatónak adott otthont tegnap a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszer gyep- és húsmarha-hasznosítási alközpontja 200 szakember jelenlétében tár gyalta meg a gyepgazdálkodással kapcsola­tos időszerű feladatokat. Katona István, a gazdaság igaz­gatója bevezetőjében szólt arról, hogy manapság már nem lehet az állatartást és a gyepgazdálkodást külön-külön kezelni. E kettő együtt szerves egységet alkot, s magas színvonalon művelt gyep­terület csak kiváló tulajdonságok­kal bíró állatokkal képzelhető eL Oravecz Sándor, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztérium főelőadója hangsúlyozta, hogy ál­lattenyésztésünk elmúlt öt év alatt elért eredményei kötelezik a gyep­pel foglalkozó szakembereket. Hisz 1976. évi változatlan áron számítva az állattenyésztés bruttó termelési értéke 3,3 százalékkal növekedett, amely lényegesen meghaladta a mezőgazdaság egé­szének fejlődési ütemét. Ezt a növekedést alapvetően nem az állatlétszám emelkedése adta, hanem döntően az új fajták és hibridek széles körű elterjesz­tésének eredménye volt. Takarmánygazdálkodásunk fon­tosságát mutatja", hogy 50 milliárd forint értékű takarmányt etettünk fel az állatokkal egy év alatt, majd kétszer annyit, mint ameny- nyit növényvédő szerekre, műtrá­gyára, vetőmagvakra, üzem- és kenőanyagokra felhasználtunk. A szántóterületünk 60 százalékán több mint 3 millió hektáron ter­melünk takarmányt. Ezen felül 1,3 millió hektár a gyepterület. Nem közömbös tehát, hogy e je­lentős nagyságú földdarabon mi­lyen hatékonysággal termelünk. A gyepgazdálkodásban öt év alatt 33 százalékos termésátlag­növekedést értünk el országosan. Távaly egy hektár gyep 168Q kilo­gramm szénát adott. Szomorú tény, hogy először sikerült az 1938. évi termésátlagot túlhaladni. Fon­tos figyelmeztető adat lehet ez, hisz búza- és kukoricatermésünk már 2,5-szerese a 43 év előttinek, de a tejtermelés is másfélszeresé­re növekedett. A tavalyi termésátlagokat vizs­gálva, megállapította az előadó, hogy Győr—Sopron megyében például 3,6 tonna szénával fizet a föld hektáronként. Fejér megyé­ben is többet takarítanak be 2,5 tonnával, s akik a legvégén kul­lognak a sorban: Somogy megye, hektáronkénti 1,36 tonnával, és Bács-Kiskun megye 1,1 tonnával. Pedig a bátyai Piros Paprika Tsz 105 hektár átlagában 10,7 ton­na szénával dicsekedhet, és töme­gét tekintve legalább ennyire ér­tékes a kiskunfélegyházi Lenin Tsz eredménye, ahol 2122 hektá­ros területen 6,5 tonna a lejövő széna mennyisége. Végezetül az előadó megjegyez­te, hogy továbbra is csökken a gyepterület hazánkban. És sajnos, tovább tart az a folyamat, hogy a jobb minőségű gyepeket feltö­rik és szántóföldi művelésre al­kalmatlannak vélt területeket pe­dig vonják a gyephasznosításba. Pedig a legelők átlagos aranyko­rona-értéke 5,88, szemben a szán­tóterület 20,2 átlagával. Bemutatkozott a tanácskozáson a holland Van Der Have vetőmag­cég is. A holland magas gyepter­melési kultúra lehet a biztosítéka annak, hogy kiváló vetőmagvak révén hazánkban is jelentősen emelkedjék az egy hektárra eső termésmennyiség. Tájékoztatót adott a nálunk ki­váló gépei által jól ismert Hesston cég is. A gépbemutató során, munka közben tapasztalhatták a jelenle­vők, hogy a világban sok helyütt rendelkeznek már olyan gépekkel és berendezésekkel, . amelyek gyorssá és tökéletessé teszik a fű betakarítását. Sz. P. M. Véget ért az űrkutatási tudományos ülésszak Befejeződött szerdán a Magyar Tudományos Akadémia Interkoz- mosz Tanácsának kétnapos tudo­mányos ülésszaka az Akadémia székházában, amelyen a magyar űrkutatás tíz esztendejének gya­korlati eredményeit elemezték a szakemberek. A zárónapon az első szovjet— magyar űrpáros sikeres visszaté­résének évfordulója alkalmából ismertették a közös űrrepülés tu­dományos programjában szerep­lő, a Szál jut—6 fedélzetén elvég­zett feladatokat, és levetítették azt a filmet, amit az űrhajósok az űrállomás fedélzetén készítettek. Ezután a kozmikus biológia és az orvostudomány szakmai eredmé­nyeiről hangzottak el előadások, például arról, hogy miként hat a súlytalanság az izomzatra, az ideg- rendszerre és az egyensúlyi szer­vekre. Több előadás a műholdak­kal, a műholdadatok számítógé­pes felhasználásával foglalkozott, például az ózonnak és a fény inf­ravörös tartományának a szondá­zásával. (MTI) Pontosan szállít megrendelőinek az MMG kecskeméti gyára Termelési előirányzatait túltelje­sítve, eredményes első negyedévet zárt áz MMG kecskeméti Vezérlés- technikai Gyára. A munka lendülete a továbbiakban sem hagyott alább, különösen azok után, hogy a hazánk felszabadulásának évfordulója alkal­mából átadott új szerelőcsarnokban is folyik már a munka. A megrendelők — amelyek közül a leg­nagyobb a Szovjetunió — elégedettek le­hetnek a szállítási határidőkkel. Kéré­sükre ugyanis nem egy esetben még koráb. ban is útnak indítják az árut. Ily módon most már bizonyos, hogy a megrendelt 157 ezer darab Zsiguli-műszerfal. a 17 olaiszi. vattyú-állomás és tartályparki áutomatikus irányító berendezés az első félév végéig el­készül. Az idén. június végéig — csupán a fon­tosabb termékeket említve — legyártanak 400 darab elektromechanikus építőszekrény elemet a híradástechnikai és a műszeripar részére. A robbanásmentes folyadék-áram­lásmérő berendezésekből 1200-at készíte­nek. Több mint kétezer darab olyan egy- és kétcsatornás tápegységet szállítanak meg­rendelőinek, amelyek mérő érzékelő ké­szülékeknek szolgáltatnak energiát. A gyár nagyobb munkái közé tartozik még a füst. és hőjelző biztonsági berendezések gyártá­sa. amelyek rendszertervezését is a kecs­keméti üzemben végzik. Ezekből 30-féle tí­pust készítenek. Éppen ezzel kapcsolatos hír az is, hogy egy SZM—4-es szovjet szá­mítógéppel gazdagodott a gyár műszaki fejlesztési részlege, amelyet elsősorban a rendszertervezéshez használnak. A későb­biekben azonban a számítógépet fel kíván, ják használni a házon belüli ügyvitelgépe­sítéshez, valamint a készletgazdálkodáshoz. N. O. • Képünkön: az MMG kecskeméti Vezér­léstechnikai Gyárának úgynevezett nagy­berendezés-szereidé je. (Straszer András felvétele) Akinek van, s akiknek lesz lakásuk 3. oldal Szalmonellajárvány a megyei kórházban S. oldal Tudomány-technika 4. oldal Egy nagy gazdaság árnyékában 4. oldal Nyitott kapuk — de meddig? 5. oldal Sport, A mi otthonunk 7. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents