Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-19 / 142. szám

\ 1981. június 19. • PETŐFI NÉPE • % Megvalósulóban a gázprogram Baján Baján, 1887-ben épült a gáz­gyár. A Sugovica-partra való te­lepítést az indokolta, hogy a sze­net, amiből a gázt állították elő, vizen szállították ide. Kezdetben a gázt az utcák és a lakások vi­lágítására használták. .A gyár 1945 márciusában megszüntette működését, a szén­ihiány miatt, s nagy nehézségek árán 1946 szeptemberében in­dult meg ismét a gáztermelés. Az emlékezetes 1956-os jeges árvíz elöntötte a gázgyárat, amelyben március 11-től 18-ig le­állt a termelés, j Az ottani és vá- rpsi dolgozók emberfeletti helyt­állása azonban megmentette a pusztulástól a gyárat, és így újra megindulhatott a gázellátás. 1963- ban a beruházások eredménye­képpen 2966-ira nőtt a fogyasztók száma. 1967-ben 5 regionális vál­lalat alakult az OKGT felügye­lete mellett, s a bajai üzemegy­séget a DÉGÁZ-ihoz csatolták. A fejlesztés eredményeként a leve­gős és vízgőzös benzinbontó be­rendezések üzembeállításával a termelés elérte az évi 7 millió köbmétert, s a fogyasztók száma 4 és fél ezerre emelkedett. Ezért vált sürgőssé a földgáz Bajára való vezetése. Megkezdő­dött a város utcai gázhálózatának alkalmassá tétele a földgáz- használatra. Több mint 40 kilo­méter vezetéket kellett kicserél­ni, a munka csaknem 65 millió forintba került. Az új vezetékek Rendszert dolgozott ki a favá­gás és szállítás szervezésének kor­szerűsítésére az Erdészeti Tudomá­nyos Intézet: számítógépes adat- feldolgozás segítségével összeállí­tott munkaprogram szerint min­den beruházás nélkül 20—30 szá­zalékkal növelhető a napi faki­termelés, javul a gépek kihasz­náltsága. Az új rendszer a gya­korlatban is sikerrel vizsgázott, több mint 65 százaléka mű­anyag cső. A bajai íöldgázprog- ram célul tűzte ki, hogy 1980. szeptember 30-ra a város vala­mennyi készülékébe földgáz ke­rüljön. Az utcai vezetékcseréken kívül szükségessé vált mintegy 4 ezer fogyasztónál a régi vezeté­kes csőkötések felszámolása, az át nem állítható készülékek cse­réje, valamint a földgáztüzelésre alkalmas készülékek átállítása. Mindezek a munkálatok tavaly augusztus közepére befejeződtek. A jól előkészített és szakszerű, gyors munka eredményeként több mint 13 ezer - készüléket állítot­tak át a fűtési idény megkezdé­séig. Így a 4728 fogyasztóból a té­len már több mint 1300-an fű­tésre is használhatták a föld­gázt. Jelenleg a lakosság részéről a már gázzal ellátott lakásban a gázfűtés lehetőségének a megte­remtése az igény. Ez mintegy 800—1000 lakást érint. Eddig mintegy 600 igény érkezett a DÉGÁZ-ihoz. A városi tanácshoz 1981 már­ciusáig beérkezett igények azt mutatják, hogy mintegy 23 utcá­ból kérték a lakosok a gázve­zeték megépítését, ez várhatóan 400 fogyasztót érint, s 4 és fél kilométer vezeték kiépítését te­szi szükségessé. E vezeték építése tanácsi és lakossági hozzájárulás­sal válik lehetővé. Ez azt jelen­alkalmazásával a Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság­ban tavaly 10 millió forinttal nö­vekedett a nyereség, s a fakiter­melők jövedelme átlag 20—30 szá­zalékkal emelkedett. Az új rendszer iránt más erdő- gazdaságok is érdeklődnek, a töb­bi között a Mátrai és a Dél-alföl­di Erdőgazdaság. , ti, hogy a városi tanács megren­delésére a lakossági hozzájáru­lással és társadalmi munkával — ez utóbbi a munkagödrök ki­ásásával és visszatemetésével jár — oldható meg az utcai vezeték kiépítése. A DÉGÁZ elsősorban a már meglévő gázszolgáltatási problémákat oldja meg. Jelenleg a Szabadság utcában, az Aponyi utcában, a Petőfi Sándor utcá­ban, a Tóth Kálmán utcában a már. meglévő középnyomású ve­zetékek pvc-fóliás bevédését vég­zik a városgazdálkodási vállalat segítségével. A Bokodi úton nyo­másszabályozó beépítésére kerül sor. Ezzel a környékbeli lakóte- - lep gázellátási gondjait kívánják megoldani. Az idén várhatóan mintegy 400 új fogyasztó bekap­csolására számítanak, s ezzel a fogyasztók száma 5400-ra emel­kedik. Egy éven belül további ezer új fogyasztó bekapcsolása várható. A kommunális közületi fogyasztók földgázfűtési igénye szinte korlátlanul megoldható. Meg kell említeni, hogy a gáz- szerelési munkákban a DÉGÁZ szakemberein kívül folyamatosan segít a Dunamenti Szolgáltató Szövetkezet, a Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat, a Vas- Fém Ktsz, a városgazdálkodási vállalat, és többen a kisiparosok közül is. Nyugodtan mondhatjuk, hogy jól halad a megvalósulás útján a bajai földgázprogram. Szabó Ferenc Az 1981—82-es tanév munkarendje A Művelődési Minisztérium közzétette az 1981—82-es tanév munkarendjét. Eszerint az általá­nos és középiskolákban szep­tember 1-én, az állami zeneis­kolákban szeptember 1—5. között tartják a tanévnyitó ünnepséget. A dolgozók általános és középis­koláiban szeptember 7-én kez­dődnek a foglalkozások. Az alsó- és középfokú nevelési­oktatási intézmények nappali ta­gozatán az első tanítási nap szep­tember 2-a. A téli szünet decem­ber 21-től 1982. január 3-ig tart. Az első félév január 30-áp feje­ződik tíe) a. íéléyV. osztályzatokat 1982. február, ö-oén ,kozlik, a ta­nulókkal. A tavaszi szünet ápri­lis 3. és 13. között lesz. A középiskolák valamennyi tagozatának IV., valamint az egészségügyi szakiskolák III. osz­tályos tanulói — a végzősök — számára május 8-án tartják az utolsó órákat, ekkor lesz a bal­lagás. A gimnáziumi fakultatív tárgyak záróvizsgáit május 10. és 15. között, az állami zeneisko­lákban a beszámolókat legkoráb­ban május 17-től tartják. Az érettségi írásbeli vizsgák a nemzetiségi gimnáziumokban május 14-én, a gimnáziumok és a szakközépiskolák nappaü tago­zatán május 17-én kezdődnek. A gimnáziumok és a szakközépis­kolák esti és levelező tagozatán május 31-e az érettségi írásbeli vizsgák kezdetének napja. Az érettségi-egyetemi, főiskolai fel­vételi közös vizsgadolgozatokat május 24-én és 25-én írják a ta­nulók. A gép- és gyorsíróiskolák­ban június 14-én, 16-án, 17-én, 18-án és 22-én kell megtartani a vizsgákat. Az utolsó tanítási nap az alsó- fokú nevelési-oktatási intézmé­nyekben, a középiskolák I—III. osztályaiban, a szakmunkásképző iskolákban, a gép- és gyorsíró iskolákban, valamint az egész­ségügyi szakiskolák I—II. osz­tályaiban június 12-e, a dolgozók középiskolái I—III. osztályaiban május 29-e. (MTI) Nagycsaládosok a textiliparban A textiliparban dolgozók több mint 8 százaléka nagycsaládos, il­letve ,í gyermekét egyedül nevelő szülő. Az e kategóriákhoz tarto­zók aránya a kötszövőiparban a legalacsonyabb, ezt követi a gyapjúipar és a rövidáruipar. Az Albertfalvai Cérnázógyárban pél­dául a dolgozók 18,3 százaléka, a Magyar Gyapjúfonő és Szövő­gyárban 14,2 százaléka, a Győri Kötöttárugyárban csaknem 13 százaléka, a Békéscsabai Kötött­árugyárban pedig 12 százaléka so­rolható ebbe a kategóriába. A textilipari dolgozók szakszer­vezete 39 vállalat 140 gyáregysé­gében készített felmérést — a vál­lalati szociálpolitikai bizottságok bevonásával — a nagycsaládosok és egyedülálló szülők helyzetéről, a szociális gondoskodás módjairól, Megállapították, hogy a több mint 4200 nagycsaládos szülő 80 szá­zaléka három gyermeket nevel, a négy, öt, illetve ennél többgyer­mekesek aránya lényegese^ kisebb, a fennmaradó 20 százalékot teszi ki. A csaknem 5 ezer, gyermekét egyedül nevelő szülő között 224 a férfi. A nagycsaládos szülők többsége — 90 százaléka a fizikai dolgozók körében található. A textilipari vállalatok, üzemek szakszervezeti bizottságai jól is­merik a nagycsaládosok és gyer­meküket egyedül nevelő szülők élet- és munkakörülményeit. Az üzemek többségében — amennyi­ben a nagycsaládosok, illetve egyedülállók igénylik az egy-, vagy kétműszakos beosztást, il­letve a három műszak alóli men­tesítést, a gazdasági vezetők ezt szinte mindenütt lehetővé teszik, s más kezdeményezéseket is biz­tosítanak számukra. így például gyakori, hogy az egyedülálló szü­lők munkaidejének beosztása az iskola kezdetéhez igazodik. Több vállalatnál! külön üzemrészeket alakítottak ki, délelőttös munka­renddel. A nagycsaládokból kike­rülő bölcsődés- és óvodáskorú gyerekek elhelyezésénél elsőbbsé­get biztosítanak a vállalati intéz­ményekben, és szükség esetén elő­segítik a gyermek felvételét a ta­nácsi bölcsődékbe, óvodákba is. Az egyedülálló szülők részére le­hetővé teszik önköltségesen, vagy inaokolt esetben kedvezményes áron — az étel hazavitelét. A szakszervezeti bizottságok a nagycsaládosoknak, illetve a gyer­meküket egyedül nevelő szülők­nek az iskolaév kezdetén iskolá­zási segélyt adnak, ezenkívül nyá­ron az üdüléshez vagy év végén a karácsonyi bevásárláshoz is se­gítséget nyújtanak a leginkább rászorultaknak. Az összes segély­keretnek átlagosan 35—40 száza­lékát fordítják a szakszervezeti bizottságok e két réteg támoga­tására. A vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy amíg a társada­lompolitikai intézkedések eredmé­nyeként, általában a gyermekes családok életkörülményei javul­tak, a nagycsaládosok, és a gyer­meküket egyedül nevelő szülők anyagi helyzete még mindig ked­vezőtlenebb az átlagosnál. (MTI) Favágás és szállítás — korszerűbben Szövetkezetek... kisiparosok i Szikes tavak mentén ZŐUŰTON .0** "***, Egy rövid, kb. hét kilométeres szakasz — az 52-es főutat a ke­rekegyháza—szabad- szállási vékony beton­nal összekötő turistaút — ismertetése előtt ejtsünk néhány szót a már több ízben emle­getett Zöld úton a Kis- kynságban elnevezésű túri stamozgalomról. Maga a kiírás, a meg­hirdetés egészen újke­letű; a hatvannégy ki­lométer hosszú út kijelölésével, felfestésével ez év tavaszán készültek el a megyei ter­mészetbarát szövetség társadalmi munkásai. A KISKUNSÁGBAN • Emlékplakett a tú­ra teljesítőinek. Az akció legalábbis kettős cél­lal szerveződött. Egyrésztbemu­tatni a természetjáróknak, a tá­ji, botanikai, zoológiái stb. szép­ségek, értékek iránt érdeklődő gyalogos turistáknak hazánk ed­dig kevésbé ismert területeit, s főképp a Kiskunsági Nemzeti Parkot. Másrészt: a Pest me­gyei piros jelzésekbe? Ladány- -benénél csatlakozva megvalósí­tani azt a régi elképzelést, mi­szerint a főváros közvetlen kö­zeléből jelzett úton lehessen el­jutni Bugacra. (Bugac-Felső vas­útállomáson folytatódik a há­rom héttel ezelőtt általunk ecse­telt piros jelzéssel, amely a pusz­tán és az ősborókáson keresztül a Móricgáti-tanyák megállóhe­lyig vezet; Pest megyében pe­dig a következő az útirány: La- dánybene—Apa j puszta—Döm- söd—Kiskunlacháza—Öcsa— Isaszeg—Gödöllő—Magyarkút —Nógrádverőce—Törökmező, ahol — már 'Nagymaros fölött — ta­lálkozhatunk az országos kék tú­ra jelzéssel.) A volt Kiskun túrát felváltó, és azt részben magába foglaló zöld sáv tehát Bugac-Felső vas­útállomástól indul ki és a la- dánybenei autóbuszmegállónál ér véget. Bárki, bármikor és bár­milyen részletben teljesítheti, amit egy postai levelezőlapon az előre meghatározott hat bélyeg­zőhely (Bugac-Felső Vasútállomás, fülöpjakabi iskola, ludastói is­kola, villányi erdészház, sarlós­pusztai lovastanya, ladánybenei vendéglő) pecsétjével lehet iga­zolni. Akinek ez sikerül és a le­velezőlapot elküldi a Bács-Kis- kun megyeli Természetbarát Szö­vetségnek (Kecskemét, Klapka u. 35., 6000.), emlékplakettet kap. • Csendélet a Szívós-széknél. keztünk. Lejegyeztük már több­ször, figyelmeztetjük hát ismét a vidék vándorait: szigorúan vé­dett, az UNESCO által is nyil­vántartott, óvott területen já­runk. Ezzel összefüggésben idéz­zünk talán a KNP igazgatóságá­nak egyik > tájékoztató táblájá­ról két mondatot: „A Duna—Ti­sza közi szikes tavak mésziszap-, és korai diagenezisű dolomitkép­ződése' 1 (édesvízi környezetben) mai ismereteink szerint világvi­szonylatban is páratlan. Gazdag a vízi madárvilág: gulipán, nagy­kócsag, kanalasgém, goda, bíbic, sirály és a récék különböző fa­jai.” Talán emlékezünk még az el­múlt pénteken vázolt ágasegyhá­zi körtúrára. Akkor egyebek kö­zöt ezt írtuk: „Egy volt iskola- épületnél (most a KNP kutató­szállása) kelünk át az úttesten (az 52-esen) és kertes tanyák mel­lett, szőlők végében, továbbra is kellemes környezetben válunk el a zöld csíktól.” Most viszont in­nen kezdjük a sétát, mégpedig északi irányban, amerre a zöld jel kalauzol bennünket. Az ár­nyas, kanyargós hamokút a Fü- löpházáról Nyugatnak tartó, még szélesebb Kondor-dűlőbe torkol­lik. Itt jobbra fordulunk. Kisebb- nagyobb erdőfoltok, -sávok, akác-, nyár-, olajfák —, elszór­tan tagi gazdaságok szegélyezik utunkat. Pár száz méter, és balról csil­logva jobbról náddal, mocsár­szaggal kitágul a határ: a Szap­pan-, illetve a Szívós-székhez ér­nyújtózó Kondor-tavat. Pihen­hetünk egy keveset, azután au­tóbusszal visszautazhatunk, avagy különösebb megerőltetés nélkül folytathatjuk a túrát Sarlóspusz­tára. Erről az utolsó, valamint a legelső, a bugac—jakabszállási szakaszról legközelebb, két rész­letben számolunk be olvasóink­nak. KJSHÍREK A falu előtt balra, akácosba, a Szívós dűlőre kanyarodunk. Ez már a környék legnagyobb vizé­nek, a Kondor-tónak a partja. A talaj továbbra is kötetlen és mély; elhagyottnak tűnő szőlő­darabok, ápolt veteményesker­tek, tanyaudvarok, száradó nád­kúpok teszik változatosabbá a tájat. Nem futunk ki a hirtelen elénk táruló tágas, szikes-színes rétre, közvetlenül a víz mellé (ahol egyébként a Madártani In­tézet Kiskunsági Madárvártája is megtalálható), hanem élesen, balra fordulva szokatlanul dús vegetációjú, ismerős bucka-vonu­latok közé érünk. Kis idő után megint fölvesz- szük az északi irányt és egyene­sen, nyárfa- és fenyőerdőket, -le­gelőket, zsom-békos kaszálókat, gyümölcsösöket érintve — köz­ben egy a tóiba igyekvő csator­nán is átkelve, s időnként a vil­lany póznákon elhelyezett jel­zésekre is ügyelve — az előző­leg már beharangozott keskeny betonra jutunk. Ez Szabadszál­lás—Balázspuszta. A műúton jobbra, Kerekegyháza felé kb. egy kilométert teszünk meg, majd a buszmegállónál mégegy- szer megpillanthatjuk az idáig — KISKUN KUPA. A kiskun­félegyházi természetbarátok az elmúlt hét végén nagy sikerrel rendezték meg Kecskeméten és a szikrai erdőben a II. Kiskun Kupa városismereti és túrave- zetési versenyt. Ezen a Bács- Kiskun megyeieken kívül mis­kolci, szegedi és szolnoki ver­senyzők is részt vettek, összesen hatvannégyen. A városismereti vetélkedőt a kecskeméti Typog- ráfia csapata nyerte, míg a túra­vezetésben az Abci Vasas 1 ver­senyzői diadalmaskodtak. — HÉTVÉGI KEMPINGHÍR­ADÖ. A Magyar Camping és Ca­ravanning Club tájékoztatása sze­rint e hét végén Budapesten a Hárs-hegyi kempingben 100 sá- torozót és 150 lakókocsival érke­zőt várnak. A Római fürdői kem­pingben sátorhely 50, lakókocsi- hely 100 fő részére szabad. Szin­te minden Balaton-partd kem­pingben korlátlan számban fo­gadnak vendégeket. Balatonfü- reden telt ház lesz, a zamárdi Autós I. kempingben már csak a lakókocsival érkezők férnek el. Tekintettel a hűvösebb idő­járásra, valamennyi dunántúli, észak-magyarországi és alföldi kempingben találnak helyet a sátorozók; Pécsett, a Mandulás kempingben, a harkányi fogadó­ban, a győri motelben, a soproni kempingben, a mátrafüredi—sás­tói motelben üres szobákkal, il­letve faházakkal is tudnak szol­gálni. K. F. figyelmét felhívjuk a (Kecskemét, Korona u. 2. sz. A művelődési ház mögött, Tel.: 12-926.) AJÁNLATÁRA: • por- és páramentes armatúrák, belsőtéri lámpatestek, • robbanásbiztos 2 x 20, 2x yo, 3 x yo W lámpatestek • (fénycsővel, vagy fénycső nélkül), • HGL külsőtéri lámpatestek, t fényvetők (tükrös, halogén és HGL izzós) • villanymotorok, szellőzők, • földkábelek, jelzőkábelek, zománchuzalok NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATOK. 1208 # A Kondor-tóban „fürödni, állatot fürdetni és horgászni hatóságilag tilos!” Ki a szabadba! a\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents