Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-18 / 141. szám

1981. június 18. 0 PETŐFI NÉPE 0 3 Szeptemberben megkezdődik a tanítás a felújított Újkollégiumban Teljesen' új arcát mutat­ja a kecskeméti Üjikollégium Villám István utca felőli szár­nya. Kész a homlokzat, mind­össze némi aprómunka van hátra. De belül még javában dolgoznak. El is kél a szor­goskodás, mert vészesen kö­zeleg az augusztus 20-i átadá­si határidő, s addig még mint­egy 30 millió forint értékű építés-szerelést keljt elvégez­ni. Aki kicsit is járatós az építőszakmában, tudja, hogy ez micsoda feladat. A munkát be lehet, és be is kell augusztus 20-rá fejezni — tájékoztatott Veliczky Ist­ván, a városi tanács általános elnökhelyettese, a kéthetente sorra kerülő egyeztető tár­gyalások koordinálója. Július 15-től négy-öt fázisba!^, sza­kaszosán adják át az építők az üzemeltetőnek az I. ütem­hez tartozó, a Villám I. ut­cából a Kálvin tér sarkáig ter­jedő épületrészt. Elkészül addigra az oktatá­si egység, a tornaterem, a Ijő- központ és kazánház, ame­lyet az eredeti tervtől elté­rően rögtön a városközponti távvezetékre kötnek rá, s be­fejeződnek az építési mun­kák a díszteremben, ahová majd az ország legszebb, 6 millió forint értékű hangver­seny-orgonáját szerelik be. Az átadásra kicsinosítják az Üjkollágium előtti közte­rületet és felszabadítják a belső udvar egy részét is. Jelenleg mintegy 150—200 szakember — a generál kivi­telező BÁCSÉPSZER mun­kásai, valamint több alvállal­kozó — dolgozik az épületen. A Kőfaragó Vállalat a főlép­csőház és a folyosó burkola­tát készíti, az Iparművészeti Kivitelező Vállalat a műmár­vány felületeket újítja fel, a Fővárosi Üveges Ktsz pedig az ólomüveg ablakokat ja­vítja. Jól halad a nagytorony C Innen már csodaszép. ■ cserepezése, amit kisiparos vállalt fel, s hozzáfogtak a Szabadság téri szárny tető­cseréjéhez is. A munkálatot gyorsítandó, további kapacitást keresnek, s az ÉPSZISZ ígéretet tett ar­ra, hogy asztalosai, szobafes- tő-mázolói besegítenek. Készülődnek az - épületcse­réhez az érintett iskolák is. Az ének-zenei beköltözik (igaz, az 1981—82-es tanév­ben még a jelenleginél ke­vesebb tantermet használhat), a közgazdasági szakközépisko­la pedig ’ elfoglalja végleges helyét az eddigi Kodály-isko- lában. Az biztos, hogy a költözkö­dés, az augusztus 20-i átadás az építők fegyelmezett, pon­tos, jól szervezett munkája «léikül elképzelhetetlen. De ugyanerre van szükség ahhoz is, hogy az Űjkollégium jövő év augusztusára teljesen meg­újulhasson. V. T. • Készül a műmárvány. (Méhesi Éva felvételei) TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI FELHÍVÁS A megyeszékhely tettre buzdít A megyei tanács múlt héten tartott üléséről, a megye VI. öt­éves tervének megtárgyalásáról hírt adó másfél oldalas tudósítás mellett már .nem sok hely jutott a lapban a második napirend­nek, vagyis a településfejlesztési verseny eredményeinek. (Erről egyébként még külön tanácsko­zást is tartanak a nyáron, tehát lesz rá, mód, hogy pótoljuk a mulasztottakat.) így arról is csak egy tényközlő sor jelent meg, hogy a településfejlesztés ötéves versenyében a városok között az első helyet Kecskemét szerezte meg. Ezt a tényt most nem azért emeljük ki, hogy bármilyen mó­don sértsük vele a többieket, hi­szen szokásunkhoz híven az idén is sorra vesszük a nyertes köz­ségeket, városokat egy-egy ösz- szegező riport, tudósítás erejéig. De Kecskemét most mégis fi­gyelmet érdemel, mert a városi tanács közreadta 1981. évre szó­ló településfejlesztési felhívását, amit kis füzet alakban égyszerű házi nyomdai úton készítettek el — remélhetőleg kellő példány­számban. Biztosan azért vártak ezzel az év- közepéig, mert ál­talában ilyenkorra van lehetőség az elmúlt esztendő értékelésére, a pénzügyi lehetőségek feltárá­sára. Meggondolandó azonban a jövőt illetően, hogy a füzetben is felsorolt feladatok nem hozha- tók-e nyilvánosságra már az év kezdetén, hogy a mozgósítás és a megvalósítás is hatásosabb és reálisabb lehessen. De most ma­radjunk a kezdeményezésnél, ami vitathatatlanul elismerést érdemel. Az eredményekre támaszkodva A felhívás bevezetőül az ötéves tervben elért városfejlesztési eredményekről tájékoztatja a la­kosságot. Ezek közül a társadal­mi munka szempontjából is leg­jelentősebb volt, hogy az óvodai helyek száma mintegy ezeröt­százzal nőtt a tervezett ezerrel szemben. Nagy társadalmi össze­fogással valósult meg a szociális otthon száz, az öregek napközi otthonának ugyancsak sZáz befo­gadó hellyel való bővítése. Az öt esztendő alatt több, mint ötszáz millió forint értékű társadalmi munka egészítette ki az egyéb forrásokat. Mindezeknek nagy része volt abban, hogy a város elnyerte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által meghir­detett versenyben az első helye­zettnek járó nemzeti színű zász­lót. Az eredmények közé sorolan­dó, hogy ez időszakban megszűnt a társadalmi munka spontán jel­lege, megteremtődött az összhang a tervek és a segítő kollektívák, gazdasági egységek között. Újabb lehetőségek A felhívás a továbbiakban a társadalmi munka újabb lehető­ségeit tárja fel, s azt kéri a vá­ros üzemeitől, intézményeinek dolgozóitól, hogy társadalmimun- ka-felajánlásaikkal, kommunis­ta műszakok szervezésével segít­sék a gyermekintézmény-hálózat bővítését. Kérik a tanácstagok mozgósító feladatvállalását a jár­daépítés, a gázvezeték-építés, parkosítás, fásítás, sőt az útépí­tés kiterjesztéséhez is. Az utób­binál az úttükör és a felület vég­leges kiképzésének a költségeit a tanács magára vállalja, a gépe­ket biztosítja. Nagyarányú se­gítségre számítanak a szabadidő­parkok, játszóterek, sportfelüle­tek, a lakóházak előtti kiskertek kialakításánál, megóvásában, egész' évi gondozásában. Az elmúlt .évben szerződést kötöttek a város gazdálkodó.egy­ségeivel a közelükben lévő és általuk vállalt területek környe­zetének fenntartására, társadalo­mi őrlésére. Felelősek a környezetért Lehet, hogy ha felsorolnánk a füzetben található 133 vállalat, szövetkezet, gyáregység, hivatal, intézet, gazdaság, kereskedelmi egység, tanintézet, iskola, s egyéb szervezet nevét, valamint a hoz­zájuk tartózó és gondjaikra bí­zott1 területet, azt mondanák a kecskemétiek, hogy ha már az elmúlt évben is létezett a szer­ződés, vajon miért nem volt en­nek nyoma mindenfelé a város­ban. Miért van az még ma is, hogy a város egyes boltjai, üzle­tei előtt időnként nyoma sincs a takarításnak? Az építési terü­letek környéke ma is rendezet­len, a szemétlerakók tájékán is ott a számét, sok az „illegális” szemétlerakóhely, a szeméttel teleöntött árok, a gondozatlan zöldsáv stb. Ügy hisszük, ebben nem a városi tanács kezdemé­nyezése a ludas. De az bizonyos, hogy az idei feladatok között az első helyre a szerződések telje­sítésének ellenőrzését,<-a vállalá­sok teljesítését kell sorolni. Vagyis, hogy a felsorolt szer­vezetek ne csak " „ajánlásnak” tekintsék ezt a füzetet, hanem olyan feladatmeghatározásnak, amelyhez — ha már egyszer csatlakoztak — kötelesség iga­zodni. S ilyen szempontból a kecskemétieknek a bajai példát lehetne ajánlani. Baján ugyanis az ellenőrzésnek a módját „tár- sadalmasították” igen hatéko­nyan, amiről majd még külön is hírt adunk lapunkban. S ajánla­ni szeretnénk a kecskeméti kez­deményezést is azoknak, akik szívesen vállalják a településfej­lesztési verseny szervezését, or­ganizációját, ami nem kis fel­adat. Az új ötéves terv első évé­nek közepén járunk. Érdemes és közhasznú dolog tanulni egy­mástól. T. P. Sokféle szörnyűség megesik a/.1 emberrel életében, amire előre nincs felkészülve. De lehet-e,pél­dául várni a jeget, amely pilla­natok, percek alatt zúdul az ég­ből alá. Pásztásan, egy képzelet­beli vonal mentén pusztítva. Ez történt kedden reggel fél hatkor a Jánoshalma melletti Kiserdőben, ahol alig néhány percig tomboltak fékevesztetten a felhők és a szél. A hózivatar, mint egy zsarnok végrehajtó, kí­méletlenül megszedte magáét a kertekben. n □ □ Május utolsó napjai óta nagy a forgalom a Kiskunhalasra ve­zető út melletti jánoshalmi ZÖLDÉRT felvásárlótelepen. Ko­sarakkal .megrakott kerékpárok, fogatok, meggyel, cseresznyével terhelt motorok, .autók sorakoz­nak. Egyszóval mindenféle jár­művel szállítják a gyümölcsöt. Kedvezően alakult az idei esz­tendő, hiszen a tavaszi fagyok a növények jó részét megkímél­ték. Ráadásul majd két héttel korábban lehetett a szedéshez hozzáfogni, mint tavaly. A kis­erdei kerttulajdonosok is örül­tek, hiszen ha túl lesznek a cse­resznyén, több idő marad a sző­lőre. □ □ □ Kedd, reggel nyolc óra. A fel­vásárlótelep élete — a külső szemlélő számára — hasonlóan kezdődött, mipt az elmúlt na­pokban. Az erre közlekedők nya­kukat tekergetik a teli rekeszek, kosarak láttán. Szinte szájukban érzik a mindenütt pirosló, ropo­gós cseresznye és a pattanósra érett meggy zamatát. A termelők beszélgetését hallva, azonban zordabb jövő bontakozik ki a derűsnek ható regéel 'ellenére. □ □ □ Egy sárga Babettár.ól szedege­ti le kosarait Molnár Jánosriá, és rakja át a gyümölcsöt a 6Í kilós világos színű exportrekeszekbe. — Ezt még , tegnap szedtük. Eddig már 4 mázsát adtunk le, de ez a pár rekesz az utolsó, amit el tudtunk .hozói. Idén már semmilyen gyümölcsöt nem fo­gunk eladni. Ez a hajnali’ jég tönkreverte az almát, a körtét, pedig abból is szépen ígértek a fák. Hiába a sok munka, oda a termés — mondja. □ □ □ Van, aki már gyümölcs nélkül érkezik lemondani Balázsné Ágai Matild felvásárlónak a vasárnap 0 Nem maradt ép termés Növök Rostás Kálmán kertjében, ahogy máshol sem a közelben. 0 A kívülálló szemében egy átlag hétköznapinak tűnik a munka a felvásárlótelepen. vagy hétfőn ígért gyümölcsöt. Az idős emberek szeméből köny- nyek törnek elő, ahogy elmesé­lik újra és újra a kertben ta­pasztaltakat. Faddi Károlyné elkeseredetten ül le az üres ládákra, amelyek lehet, hogy az idén már nem .telnek meg gyümölccsel, és me­séli a szörnyűséget. — Egyszerre csak tiszta szürke lett minden. Iszonyú szél kere­kedett. Jaj istenem, végünk van gondoltuk, de azért erre nem számoltunk. Éppen hogy csak védett helyre tudtunk menekül­ni, onnan láttuk, bár ne is lát­tuk volna, azt á pusztítást, min­dent elintézett. Az 1200 négy­szögöl gyümölcsöst, az egy ka­0 Pusztulás a szőlőben. 0 Molnár Jánosné: — Ez idén az utolsó termésünk. tászteri hold szőlőt, pocsékba ment az egész. Nagyon nitka, hogy pocsolyát látni a Kiserdő­ben, most meg annyi a víz, hogy alig lehet átlábalni a posza ho­mokon. De hiába jött esővel, a mogyorónyi jég, rajtunk ez nem segített. □ □ □ Néhány perc múlva magam is meggyőződhettem az elmondot­takról. Az északkeletről jött szél és jég elfektette a kukori­cát, _ letördelte a gyümölcsfák hajtásait, a cseresznye, meggy a földön piroslik. A diónyi almák, amelyek .ellen tudtak állni a géppuskázó jégdaraboknak, bar­nára verten kapaszkodnak — egyelőre — a gallyakhoz. A ho­mokon akkora csatornákat vá­gott a víz, hogy a csirkék a ke­rítés alatt itt tudnak kijönni. Növök Rostás Kálmán éppen kerítéskapuját zárja, amikor ta­lálkozunk. — Most megyek jelenteni a biztosítóhoz a kárt. Sajnos, jég­re nem kötöttem szerződést, de a házat is megmozgatta ez a sorscsapás — mondja, miközben nyitja újból a lakatot. Tavasszal fagyot kaptam, most meg ez. Az itteni borpincének voltam a ve­zetője, most mentem nyugdíjba. Ezért is lett volna jó ez a 800 négyszögöles kert, amit tulaj­donképpen két-három éve kezd­tem el művelgetni. Itt mindent én csináltam. Ügy szeretném, ha olyan lenne, mint ahogy a nagy­könyvben meg van írva. — Nézze például ezt a hajtást — mutat egyet a sok közül. — Tíz centiméteres szakaszon 18 helyen hagyta rajta a jég a „fo­gát”. A ház északkeleti fala, amit nemrégen meszelt, a vakolatig leverve. Mintha géppisztoly-so­rozat kaszálta volna végig. Próbálom biztatni, de hiába, nagyon elkeseredett. Nem is a termést fájlalja, mert a meggy­fái idén hoztak először néhány szemet. Viszont a koronaalakítást újra lehet kezdeni, ez ismét leg­alább három-négy év veszteség. □ □ □ pí kiskunhalasi út felé halad­va, egyre többen igyekeznek ve­lünk szemben, nem kímélve ko­csit, motort vagy saját magukat. Alig fogadják a köszönést. Siet­nek felmérni a kárt... Cz. P, A magyar mezőgazdaság a lipcsei Ágra kiállításon Lipcsében június 20. és július 12. között megrendezik az Ágra nemzetközi mezőgazdasági szak- kiállítást, amelyen ezúttal is részt vesznek a magyar állami gazda­ságok, szövetkezetek, iparvállala­tok. A markkleebergi kiállítási te­rület ötévente ad otthont e nagy­szabású seregszemlének. Most ar­ra törekedtek a szervezők, hogy a vásárra látogató szakemberek mind teljesebb körű képet kapja­nak a kiállító országok mezőgaz­daságának és élelmiszeriparának komplex fejlődéséről, ezért külön dokumentációs kiállítást szervez­nek, a bemutatókat szakmai ta­lálkozók, tájékoztató előadássoro­zatok is kiegészítik. Az Ágra egyik látványossága az élőállat-bemuta­tó lesz. A KGST-országok összesen mintegy tízezer négyzetméternyi kiállítási területet igényeltek, a HUNGEXPO több minit 500 négy­zetméteren mutatja be a hazai ipar és mezőgazdaság újdonságait, közöttük a Magyar Tudományos Akadémia Mairtonvásári Kutató Intézetének növénytermesztési rendszerét, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban, a Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszerben és a Nádudvaron megvalósított korszerű gazdálkodási módszere­ket és azok eredményeit. ■A hazai iparszerű állattenyész­tést az ISV, a KA—HYB és a ITUNGAHIB képviseli Lipcsében. Kiemelt helyen szerepel a magyar üdítőital-gyártás, mindenekelőtt a hazai alapanyagból készült hű­sítők. Ezekből a helyszínen kósto­lót is rendeznek. Az Agrán külön helyet kapnak a mezőgazdasági gépek karbantartásával és javítá­sával foglalkozó cégek bemutatói. A kiállítás dokumentálja a KGST- tagországok mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködését is, különös tekintettel arra, hogy az .Agrával egyidejűleg tartják meg Lipcsében a KGST mezőgaz­dasági állandó bizottságának so­ron következő ülését. (MTI) Több mint 3 milliárd forint a szeszipar rekonstrukciójára Nagyobb beruházásokat, re­konstrukciókat hajt végre ebben a tervidőszakban a szeszipar. A prognózisok szerint a termékei — a keményftő, az élesztő, a ta­karmányfehérjék, az ipari szesz, az ecet stb. — iránt olyan mér­tékben fokozódik az igény, hogy a tervezett beruházások nélkül 1985-ben e termékeknek, már mintegy harmadát importálnunk kellene. A korszerű gyártósorok­kal és az új üzemekkel viszont hazái termelésből fedezhető a szükséglet. Az összességében 3.3 milliárd forintos beruházási program el­ső eredményeként hamarosan megkezdi a termelést az új sza­badegyházi folyékonycukor- és szeszgyár, amelyben évente 50 ezer tonna folyékony cukrot, 2 ezer vagon szeszt és 36 ezer ton­na takarmányt állítanak elő ku­koricából. Az új üzemben si­kerrel fejeződött be az úgyneve­zett hidegpróba, és ezekben a napokban indul az igazi próba­üzem; az első kukoricaadagok átalakítása cukorrá. A hazai cu­korszükségletnek mintegy 8 szá­zalékát fedezi majd ez a gyár, növelve ezzel a cukortermelés és -ellátás biztonságát. A Győri Szeszgyárban folya­matban lévő rekonstrukció ke­retében olyan sűrítőberendezést szerelnek fel, amellyel az eddig Dunába vezetett, a vizet szeny- nyező, ám értékes fehérjeanya­gokat tartalmazó ipari szenny­vízből' Vinasz nevű takarmány­adalékot állítanak elő. Évente 35 ezer tonnát vonnak ki a szenny­vízből. A Vinaszt különösen s szarvasmarhatartók hasznosíthat­ják jó eredménnyel. A rekonstrukció máshol is azo • kát a gazdaságos megoldásokat részesítik előnyben, amelyek egy­úttal a környezet védelmét is lehetővé teszik. Az Ászári Ke­ményítőgyár rekonstrukciójának egyik célja olyan berendezés fel­szerelése, amely a szennyvízből kivonja azokat az anyagokat, amelyekből szintén értékes ta­karmány készíthető. Ugyancsak itt a korszerűsítés eredménye­ként a textil- és papíripar szá­mára készülő keményitöszárma- zákok gyártása is lehetővé vá­lik. Ezeket eddig importálták. A keményítőgyártás kapaci­tásának növelésével több. a dia­betikus' készítmények alapjául szolgáló szőlőcukrot adhatnak majd az élelmiszeripari üze­meknek. A rekonstrukciós program so­rán korszerűsítik a Bajai Ecet­gyárat. a szabadegyházi Végi szeszgyártó üzemet pedig me­laszról kukorica feldolgozására állítják át. A tervek szerint az élesztőgyártás fokozására új üzem épül majd: a korszerű ke­nyérgyári technológiákhoz ugyan­is több élesztőt igényel a sütő­ipar. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents