Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-18 / 141. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 1«. szám Ára: 1,40 Ft 1981. június 18. csütörtök Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését /június 18-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájé­koztató és az 1981. évi népgazdasági terv eddigi végrehajtásának tapaszta­latait összegező jelentés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Az első félévben meggyorsult a beruházások üteme Ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Tegnap Kecskeméten, a Zöld­ségtermesztési Kutató Intézetben ülést tartott az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. Az ülésen részt vett dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titká­ra. Mint . ismeretes, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 25-fe hívta össze az or­szággyűlést. Az ezzel, vagyis a nyári ülésszak előkészítésével kapcsolatos feladatokat dr. Boza József, a megyei képviselőcsoport vezetője ismertette kollégáival. A téma megtárgyalásában szót kért dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a párt Központi Bizottsá­gának titkára, Bács-Kiskun me­gye 8. számú választókerületének országgyűlési képviselője. —t A kormány javaslata alap­ján az országgyűlésen megtár­gyaljuk a Magyar Népköztársa­ság 1980. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést, s jóllehet, sok szó esik majd a tavalyi eredményeinkről, gond­jainkról, de ez a napirend jó al­kalmat ad fontos gazdaságpoli­tikai kérdések megvitatására is — mondta dr. Korom Mihály. — A javasolt második napirend­del, tehát, a statisztikáról szóló törvény eddigi végrehajtásának megvitatásával kapcsolatban azt jegyzem meg, mint volt igazság­ügyi miniszter is, hogy a jog nagy kodifikációs árhulláma le­vonulóban van. Állíthatom, hogy a következő években minimális­ra csökken a törvényalkotás és -módosítás. Ezért előtérbe kerül az országgyűlés ellenőrző funk­ciója, amely alkotmányos köte­lessége. Azért mondom ezt, mert a nyári ülésszakon is egy tör­vény végrehajtását fogjuk ellen­őrizni, s a képviselők elmond­hatják véleményüket, hogy a végrehajtásban mi volt a helyes, és mi az, amin a jövőben vál­toztatni kell. Ezután dr. Korom Mihály az országgyűlés belső ügyrendjével kapcsolatos módosítási javasla­tokról tájékoztatta a csoportot, majd a képviselők rátértek a má­sodik napirendi téma megtár­gyalására. Tohai László, a. megyei tanács általános elnökhelyettese, a me­gyei tanács 1980. évi költségve­tésének végrehajtáséról, s az idei első félévi tapasztalatokról adott tájékoztatást. JULIUS 1-TOL Mint azt az idei költségvetési és fejlesztésialap-gazdálkodás eddigi tapasztalataival kapcso­latban elmondta, az éves költ­ségvetés jóváhagyott összege 2 milliárd 941 millió forint. Ehhez hozzá kell számítani az előző évi pénzmaradványt, amely 322 mil­lió forint. Eddig a bevételek tel­jesítése kielégítő, de a tervezet'c kiadásokat illetően problémád vannak. Gondot okoz például az, hogy a 680 ágyas új megyei kór­ház a számítottnál is drágábban üzemel. A pénzügyminisztériVimi normatívát jóval meghaladja az egy ágyra jutó költség. Ezér t az első félév tapasztalatai alapján a Pénzügyminisztériummal és az Egészségügyi Minisztériummal közösen rendezni kell az ú j kór­ház' reális működési költségeit. Az idei évben a megyé.-nek 1 milliárd 3 millió forint fejlesz­tési alap áll rendelkezésére. Ez a lakás és kórházi célcsoport csökkenése miatt 200 millióval kevesebb a tavalyi összegnél. Az év első négy hónapjában a pénzforrások egynegyedét hasz­nálták fel a tanácsok. Az előző év kezdetéhez képest növekedett a lakásépítésre, az oktatási in­tézményekre és a Közművekre fordított összeg nagysága, ami azt jelenti, hogy ütemes volt a beruházás. Ez nagyon jelentős eredmény, mert a középtávú ter­vek jóváhagyásának, elhúzódása ellenére, sikerült az átmenetet zökkenőmentessé tenni. , — Az elmúlt év végén, s az év elején átadott gyermekintéz­ményekben megkezdődött az ok­tató-nevelő munka, és legtöbb­nél a beruházás második üteme­Elterelik a bányakavics-szállítást az E5-ÖS főútvonalról MÁSODTERMESZTÉS, GONDOS NÖVÉNYÁPOLÁS Pótolják az aszály és a jégverés okozta veszteségeket W.ént most tornatermet -építenek •— mondta Tohai László. — Baja, Kiskunfélegyháza, Kiskő­rös mellett több nagyközségben, például Kecelen, Kerekegyházán és kisebb településeken is új tan­termeket alakítottak ki. Legna­gyobb gond Kecskeméten van, ahol az őszi tanévkezdéskor csak szükségtantermek kialakításával tudják elhelyezni a diákok egy részét. Tehát kiemelt feladat, hogy a városközpontba tervezett 24 tantermes iskola építését so- ' ran kívül kezdjék el. Tájékoztatója végén a megyei tanács általános elnökhelyettese a következő években kezdődő fejlesztések eldöntésének és kö­rültekintő előkészítésének jelen­tőségéről beszélt. A témával kapcsolatban Tóth Ferencné és dr. Boza József kép­viselő tettek fel kérdéseket, s az ezt követő vitában Miskó István és dr. Gajdócsi István képviselő, valamint dr. Romány Pál kért szót. Az ülés további részében Tassi Gyula, a Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának helyettes veze­tője az igazgatóság munkájáról adott tájékoztatást, majd a kép­viselők a Zöldségtermesztési Ku­tató Intézet munkájával ismer­kedtek dr. Balázs Sándor főigaz­gató kalauzolásával. ­Ezt követően dr. Köröm Mi- • hály dr. Romány Pál társaságá­ban a lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezetbe látogatott, ahol Deák István tsz-elnök adott át­tekintést a közös gazdaság mun­kájáról. T. L. Tegnap Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megye szál­lítási bizottságainak, Volán vál­lalatainak, valamint egyéb fu­varozó vállalatainak és szövet­kezeteinek képviselői megbeszé­lést tartottak Kecskeméten, a bá­nyakavics-szállítás E5-ös útról való eltereléséről, mivel a teher- gépj árművekről leszóródó ka­vics rendkívül balesetveszélyes­sé teszi a közlekedést. A Bács-Kiskun megyei szál­lítási bizottság korábban kez­deményezte a KPM Közúti Fő­osztályánál, hogy a kavicsszállí- tást tereljék el erről a fontos, nemzetközi főútvonalról. Ennek nyomán történt olyan intézkedés, •hogy a, KPM Kecskeméti Közúti Igazgatósága a Kecskemét—La­dánybene—'Tatárszentgyörgy — Gyón—Dab as—Bugyi útvonal kecskemát—ladánybenei szaka­szát' hat méterre szélesítve te­gye alkalmassá a nehezebb fu­varok, így a bányakavics-szállí­tás lebonyolítására is. Pogány Károly, a KPM Kecs­keméti Közúti Igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy a mintegy nyolcmillió forintba kerülő útszélesítés ez év június 30-ig elkészül. Ily módon július 1-től a forgalom E5-ös útvo­nalról való átterelésének aka­dálya nincs. A tanácskozás résztvevői a helyszínen is megtekintették a mintegy tizenhárom , kilométer hosszúságban szélesítésre kerü­Kora tavasszal a fagy, később a több he­tes aszály, legújabban pedig a D una mentén, valamint a Bácskában a jégverés okozott szá­mottevő kárt Bács- Kiskun mezőgazdasá­gának. IK veszteség pót­lására megyeszerte megtet ték a szükséges előkészületeket. Az aszály miatt kipusztult növényi kultúrák he- .lyett, zöldségfélét, tö- meg,takarmányt ' má­sodnövényként igyé- kezinek minél nagyobb felületen termeszteni. A Bajai Mezőgazda- sági Kombinát egyik kerületében kiörege­dett, letermett gyü­mölcsöst vágtak ki a közelmúltban. A he­lyét eredetileg ugarnak szánták, ahová néhány éves várakozási idő után’ újból gyümölcsöst telepíte­nek. A nagyüzemet ért elemi csapás, a terméskiesés pótlására a napokban magágynak készí­tették elő ezt az egész területet, és .tömegtakarmánynak silónö- . vényt vetnek. A rémi Dózsa Tsz-ben a nö­vényvédelem az egyik fő mód­szer, ami csökkentheti a káro­kat. A nádudvari KITE techno­lógiája szerint a 600 hektáron vetett kukoricát a szövetkezet nö­vénytermesztő gépészei másod­szor vegyszerezik. Először a ve­tés előtt permetezték a talajt, hogy kiöljék a károsító gyomo­kat. Az akkori aszályos hetekben azonban a még oly erős vegyszer is teljesen hatástalannak bizo­nyult. Sajnos, erről a termelési rendszer körzeti , megbízottjai nem tájékoztatták elég körülte­kintően a vegyszeres kezelés előtt a szakmunkásokat. Most a lóvéi alá permeteznek hasonló cfillaí, különféle vegyianyagokat, hátha segít. A rémi Dózsa Tsz gazdái azonban megtalálták a gyökeres megoldást, a jól bevált kfipálást. Arra vállalkoztak, hogy Ki-ki a napi munkája után, a nagyüzemi kukoricaterületen személyenként egy-egy hektáron maga írtja ki a kártevő gyomot a kukorica kö­zül. Fáradozásukért — a kerese­tükön kívül — a legsj:ebb ellen­szolgáltatás a tisztán kezelt, 600 hektáros kukoricaföld látványa, és a minden bizonnyal megfe­lelő termést adó takarmánynö­vény lesz. Kérdés, ki fogja meg­fizetni a szövetkezetnek azt -a kárt, amit a nem elég szaksze­rűen felhasznált drága növény­védő szer; aszályos • időben tör­tént kiszórása és hatástalansága okozott. Szélviharral kísért jég pász­tázta végig kedden Bács-Kiskun jelentős Tészét, különösen a me­mmm mm I • A kiöregedett gyümölcsös helyén hagyott ugart készítik elő a Bajai Mezőgazdasági Kombinátnál. másodnövény vetésére lő utat, s az ott folyó munkála­tokat. Egyhangúlag úgy foglal­tak állást, hogy szállításaikat átirányítják erre az útvonalra annál is inkább, mert felelőssé­get éreznek az E5-ös nemzet­közi főútvonalon való baleset- mentes közlekedés biztosítá­sáért, amely fontos népgazdasá­gi és társadalmi érdek. A négy megye szállítási bi-. zottságának állásfoglalásához csatlakozott a KPM Autófelügye- let és Közlekedésrendészet azza’l az elhatározással, hogy július el - seje után fokozottabb ellenőrzés,- sei segíti az E5-ös főútvon,'al tisztaságának megóvását, ezált al balesetveszélyességének cső k- kentését. N. O. 9 Gondos növényápolással .óvják a kukoricát a rémi Dózsa Tsz-ben. (Pásztor Zoltán felvételei) gye nyugati felét. Mezőgazdasági kultúrákat károsított a jég Bá­tyán, Dusnokon, Sükösdön, Bát- monostoron, Csátalján, Nagyba- racskán, Jánoshalmán. Az Álla­mi Biztosító szakértői még az­nap megkezdték a kárbecslést Dusnokon és Jánoshalmán, s folytatják a következő napokban a többi községben. Hajós—Érsek­halma közelében gépjárművek­ben okozott nagy kárt a jégve­rés. Dusnokon jércetojás nagy­ságú jégszemek hullottak, s tíz perc alatt tönkretették a község határában, valamint a belterüle­ten a kerti vetemények jelentős részét. Ugyanitt több száz ház­nak a tetőzetét is megrongálta a szél- és jégvihar. Jánoshalmán valamennyi me­zőgazdasági üzemben-jelentős a jégkár. A Petőfi Tsz az idén már kétszer kapott jeget, amely 415 hektár búzát, 376 hektár ku­koricát, 58 hektár pritaminpapri­kát sújtott. Gondos növényápo­lással igyekeznek helyrehozni az elemi csapás okozta veszteséget, és számítvg az újabb csapadék­ra, másodnövényt vetnek. A dusnoki Munkás—Paraszt Tsz-ben úgyszintén rövid te­nyészidejű másodnövény kerül az aszály, valamint a jég által károsított növényi kultúra he­lyére. Szerencsére, a határ egyes részeit a pásztában hullott jég elkerülte. Egy nagyobb szántón a korábban rendrevágott zöld­borsó alig károsodott. Ezt most gyorsított ütemben gyűjtik össze, és csépelik ki a szövetkezet gaz­dái, hogy a még feldolgozásra alkalmas borsószemből minél többet szállíthassanak a tartósí­tóiparnak. A határ távolabbi fe­lében a későbbi érésű zöldség­féle ez alkalommal szintén meg­menekült a jégveréstől. Termé­sére számít a közös gazdaság. K. A. BÚZATERMESZTÉSI BEMUTATÓ FÜLÖPSZÁLLÁSON Favorit lehet a GK Csongor . Ném véletlen', hogy a búzatermesztéssel kapcsolatos ta­nácskozások k tilönös figyelmet érdemelnek.' Hisz mindennapi kenyerünkről, van szó. Ez tükröződött tegnap a Fülöpszállá- son tartott 'búzatermesztéssel kapcsolatos, fajta- és műtrá­gya-kísérlet .ek bemutatóján is. A megyén tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet, valamint a te­rületi szövetségek és a Magyar Agrártudományi Egyesület közös re ndezésében megtartott tanácskozáson közel száz ga­bonatermesztéssel foglalkozó szakember vett részt. Megnj diójában dr. Magassy Dá­niel, a Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatóhelyettese ■ többek között hangsúlyozta: — A fülöp- szállá/'si rendezvény lassan hagyo­mány os jelentőséggel bír. Évek óta 'itt találkoznak a szakembe­rek és a kutatók, s megtesz­nek mindent annak érdekében, hogy a tudomány —, a kölcsön­hatás elvei alapján — minél előbb tel-melőerővé alakuljon át. Szólt arról, hogy a szegediek áMal nemesített, már állami elis- rj verésben részesült búzafajta, a (JrK Csongor, alkalmas arra. hogy ! a Rána fajtákat felváltsa. A közép­korai, kemény kenyérbúza nagy í sikerre számíthat a termesztők körében. Elmondotta azt is, hogy Magyarországon programba vet­ték a durum búza termesztését. *A szegediek által nemesített GK Minaret és GK Basa jó tulajdon­ságokkal bír, beltartalmi értékben és termőképességben felveszi a versenyt a legjobb külföldi faj­tákkal. Baranyában és Csongrádi­ban már nagyobb területen ter­mesztik ezt a tésztagyártásra al­kalmas búzafajtát. A déli megyék közül Bács-Kiskunban eddig nem sil-.érült termőterületet találni er- • re. Pedig a szakemberek vélemé­nye szerint a Békéscsaba, Pécs vonaltól délre kockázatmentesen termeszthető. Előnye még a búzá­nak, hogy „megelégszik” a gyen­gébb minőségű talajjal is, jólle­het, a betakarított szemek átvéte­li ára magasabb, — 4500 forint tonnánként. A kutatóintézet igazgatóhelyet­tese elmondta még a jelenlevők­nek, hogy kísérleteik bizonyítják: az őszi árpa az a gabonanövény, amelyik leginkább hasznosítja a vizet, az őszi árpa képes legke­vesebb vízzel „előállítani” egy ki­logramm szemet. Különösen fon­tos ez ilyen aszályos esztendőben, homokos területen. Harmati István, a GKI tudomá­nyos osztályvezetője a búzafajták speciális műtrágyázásának fontos­ságáról szólt. Arról, hogy a gabo­natermesztésnél rendkívül lénye­ges a fajta megválasztása, a meg­felelő agrotechnika, a műtrágyá­zás. El kell dönteni a gazdaság­nak, hogy intenzív, vagy extenzív körülmények között kívánja ter­meszteni a búzát. S mindenkor az arra megfelelő fajtát kívánatos választani, és csak akkor érdemes vetni nagy termőképességű gabo­nafajtát, ha a különleges „bánás­mód”, a mindenre kiterjedő ag­rotechnika adott. Kísérletek bizo­nyítják ugyanis, hogy jó talaj­előkészítés, elegendő műtrágya esetén 30 százalékos termésnöve­kedés érhető el. Abban az eset­ben természetesen, ha a növény- védelem sem hagy kívánnivalót maga után. Szó volt a műtrágya-hasznosí­tásról is. Állami gazdaságokból vett adatok szerint az egyik nagy­üzem 401 kilogramm műtrágyával 6,1 tonna gabonát aratott, nem messze tőle egy másik gazdaság ugyanennyi hatóanyag felhaszná­lásával csak 3,1 tonnát hektáron­ként. Egy harmadik gazdaságban pedig, ahol 250 kilogramm nitro­gént. foszfort és káliumot alkal­maztak, a termés meghaladta a 6 tonnát. A „szórás” még akkor is hatalmas, ha bekalkuláljuk a kü­lönböző termőhelyi adottságokat. Jó tanácsként mondotta el az osztályvezető a szakembereknek, hogy a magas műtrágyadózist cél­szerű két-három részletben ki­szórni. Elsősorban azért, hogy a tápanyag-hasznosulás minél jobb legyen. Felhívta a figyelmet a túl­zott mértékű műtrágya-felhaszná­lás veszélyeire. Ugyanis egy bi­zonyos adagon túl a serkentőnek szánt anyag már méreg, és ter­méscsökkentő hatása van. A me­gyében 372 ezer hektár humusz­ban gazdag, réti talaj van. A ter­mőréteg itt nitrogénben különö­sen gazdag. Ezt a gazdaságoknak mindenütt célszerű kihasználni. Az előadásokat a Gabonater­mesztési Kutató Intézet fülöpszál- lási kísérleti telepén egyfajta összehasonlító és agrotechnikai kí­sérleteket felvonultató bemutató követte, ahol a szakemberek lát­hatták a különbözőképpen kezelt talajokban növekvő gabonafajtá­kat. Sz. P. M. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents