Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-12 / 109. szám

1981. május 12. • PETŐFI NÉPE • 5 Iskolakörzetesítés — utórezgésekkel Az életnek tanító iskolát mint­egy évtizede válaszút elé állítot­ta a jelen (társadalmi igénye. Sza­kítania kellett a népiskolai 'ha­gyományokkal, ha azt akarta, hogy a mai gazdaság és társada­lom követelményeinek megfelel­jen a tanítása. A szétaprózott is­kolahálózat szellemi erejének összefogására egyetlen út kínál­kozott; az iskolakörzetesítés. Fél évtizedes erőfeszítés nyo­mán így összegezhető az ered­mény : A körzetesítés lehetővé tette a szakrendszerű oktatás tel­jessé válását. A körzeti közpon­tok többsége a városhoz hasonló 'anulási feltételeket nyújt. Megnyugtatóan hangzik a kör­zetesítés eme summázata. A szü­lők és pedagógusok elégedetten vehetik tudomásul: a gyermekek tanulása aligha sínyli meg azt a hátrányt, hpgy esetleg apró fa­luban születtek. A körzeti isko­lákban szakképzett pedagógusok tanítják okos szóval, okos tanesz­közökkel. Ehhez két tény: 1. a falusi tanulók túlnyomó többsé­ge részesül szakszerű oktatásiban, 2. az utóbbi öt év alatt a me­gyék több száz millió forintot költöttek az alapvető taneszkö­zök beszerzésére. A lényeg: jó ügy, jó ; törekvés volt az iskolakörzetek kialakítá­sa. Ám, hogy az ezzel járó mun­ka, az ezzel járó erőfeszítés min­den szempontból megfelelő lett volna? — arra nem lehet egyér­telmű igennel válaszolni. Az utazás nyűge Az iskolakörzetesítés nem ki­zárólag pedagógiai kérdés. Sok­kal inkább a falusi társadalmat érintő életmódbeli, kulturális,, utazási, emberi (érzelmi), gyer­meknevelési kérdéskomplexum. A szülők többsége — még ha ésszel meg is érti — fájlalja a falusi iskola megszűnését. Évszá­zados hagyomány, anyai-apai em­lék fűzi hozzá. És ami most, szü­lőként éveken át élteti a fájdal­mat: a naponta utazó gyermek féltése. A megyei fórumokon, fa­lu napokon gyakran szóba került a körzetesítés nyomán született szülői aggodalom. Egy tanácstag á'Szülők töíAanjtúlatát á'-téétól szervezés" után kialakult "gázdái aggodalomhoz hasonlította, mond­ván : a központi iskolának is bizonyítania kell a maga előnyét, mint annak idején a téesznek! Csakhogy az iskolai produktum nehezen mérhető. Itt későn érik be a „tiszta búza”: nem az osz­tályzatokban, inkább a felnőtt (dolgozó Ifjú) felkészültségében, emberi adottságaiban tapintható. Mi az, amivel már most meg­nyugtathatjuk a szülőket? Az egyik az iskolabuszok óramű­pontosságú járata, a másik a nap­közi otthonok fejlesztése, elsőd­legesen a bejáró tanulókat istá- polandó. A falugyűlések vissza­térő panasza az utazás körülmé­nye. Jóllehet a Volán megyei igazgatósága együttműködik . a megyei vezetéssel az iskolások utaztatásában, ám menet közben mindig akadnak újabb és újabb fennakadások a közlekedésben, olykor az időjárás, olykor a tech­nika vagy éppen a gépkocsiveze­tő hibájából. Sajnos, mindez a gyermekeket sújtja, nem csoda tehát, ha a szülő (akinek minden iskolai „tudománynál” fontosabb a gye­reke!) az egész körzetesítésből el­sősorban az utazás nyűgét érzi. meg az otthon A körzetesítés másik érzékeny pontja a napközis ellátás. Az ál­talános iskolásoknak mintegy 35>—45 százaléka napközis, az arány megyénként más-más. A kérdés az: a járások és a város­környéki községek bejáró tanulói mennyiben élveznek elsőséget a napközibe való felvételnél? Vannak települések, ahol so­kallják a napközis étkeztetés költségét a szülők, ezért nem igénylik gyerekeik számára. Va­jon tudják-e, hogy a napközis gondozás egyik fő értéke a fel­ügyelet melletti tanulás? A fel­készítés a másnapi Iskolára. Saj­nos, gyakran az arra leginkább rászorult gyermekek maradnak ki a napköziből. Vannak ugyan a napközinek másfajta ellenzői is. Milyen in­dokkal? Ki azzal, hogy a gyere­kek ugyanabban a tanteremben „napköziznek”, ahol napközben tanulnak, olykor már utálják a termet is; ki meg azzal, hogy a pedagógus csak a rendre vigyáz, nem tanítja a gyereket. Mindezek részigazságok. Olyan gondok, il­letve aggodalmak, amelyeket a jobb iskoláztatás, a jobb nevelés igénye szült. Még szakemberek is felvetik, hogy a szakavatott ok­tatás ugyan egyértelműen a kör­zetesítés mellett szól, de nem tudjuk, hogy a falu, a család „mikroklímájából” reggel héttől este hatig kiszakított gyermek személyisége vajon nem sínyli-e meg .a zaklatottatab iskolás évek terhét? Különösen vonatkozik ez az alsó tagozatosokra. Az aggodalmak jogosaik. Ám az igény a szakrendszerű tanításra — jog és követelmény egyszerre. A megoldás útja nem a visszalé­pés, hanem az előrelépés. Vagyis: a körzetesítés — olyan igénnyel, hogy az utazást, a napközis élet körülményeit napról-napra jobbá, emberibbé tesszük. Falvak—iskola nélkül B Xz1 iskolakörzetesítés érzéke­nyen érinti az apró falvak kul­turális életét. Ezek jövőjét az idő meg a településfejlesztési program alakítja majd, kulturális közéletét a (szintén megújuló) művelődési hálózat hívatott istá- polni. Az egységes művelődéspo­litika egyelőre azt hangoztatja: erősíteni kell a központi iskola kisugárzó hatását az egész kör­zetre. Az oktatási intézmény nél­kül maradt falvak kulturális éle­tében a központi iskola pedagó­gusai mellett kapjon szerepet a helyiben lakó nyugdíjas pedagó­gus, az agrárértelmlség, az or­vos. Valamennyi értelmiségi, aki falun él. A körzetesítés szülte gondok és aggodalmak általában nem kér­dőjelezik meg a központi iskolák létrehozásának helyességét. Arra viszont köteleznek, hogy — a pe­dagógiai szempontok érvényesíté­sén túl — a körzeti iskoláztatást annak életmenetének szem előtt tartásával fejlesszük tovább. Olyanformán, hogy se a tanítás, se a gyerek, se a szülői érzés ne sérüljön meg. Balogh Ödön Felhívás! A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár zománcozó felületkezelő szakmunkássá képez 18 év feletti férfiakat 10 hónap alatt A tanfolyam kezdési időpontja: 1981 szeptember A KÉPZÉS munkaidő alatt fix kereset mellett, ingyenesen történik. A biztosított ALAPÖRABÉR 18 Ft. de a képzés alatt már teljesítményben lehet dolgozi, így a kereseti lehetőség 4500—-5500 Ft + prémium. A SZAKMUNKÁSVIZSGA letétele után a továbbfoglalkoztatást mindenkinek biztosítjuk. Minden szombat szabad, 5 évenként 1 év korkedvezmény! JELENTKEZNI lehet a vállalat személyzeti osztályán. CfM: KZK, Kecskemét, Halasi út 2. 937 BÁCS-KISKUN MEGYE MŰEMLÉKEI A bajai ferences rendház A törökök nem sokat törődtek a hódoltsági terüle­tek lakosainak „bolond hitével”, de a papok közül csak a kéregető csuhásokat. a ferencrendieket tűrték meg. Nagyobb számban azonban ők is csak a felsza. badító háborúkat követően telepedtek meg hazánk déli részén. 1700-ban építették első újoncházukat Baján, mint ez Koszta István és Kőhegyi Mihály gondozásában kivonatosan közölt háztörténetükből tudjuk. Régi. kisebb rendházukat kinőtték, és ezért 1722. ben új építéséhez fogtak. Először az északi és a déli szárny készült el. Az 1840. május elsején dühöngő tűzvészben a kolostor is erősen megrongálódott, de még ugyanabban az évben sikerült eltüntetni a Ián. gok pusztításának nyomait Így írja le Genithom István ha­zánk művészeti emlékeit bemu­tató könyvében az egykori feren­ces rendházat: „Bartók Béla ut­ca 4. Egyemeletes, tíztengelyes, folyosóján a bajai tűzvészre vo- natkozó ikronosztilkon (bizonyos 'betűit sortbaszedve, fontos évszá­mot tartalmazó vers). Barokk, XVIII. Átalakítva. A zárdaként sarkában Fájdalmas Sz. Mária szobra.” Az ifjúkori személyes élményt a tudós felnőtt szakértelmével öt­vöző Major Máté pedig így: „Állí­tólag középkori maradványokon emelt barokk épület. A stílusra jellemző formái inkább csak be­lül maradtak meg, mivel hom­lokzatát a XVIII. század végén átalakították... A kolostorból törvényszék lett, majd katonák települtek .bele. Az épület közvet­len környéke, az egész telek elha­nyagolt és rendetlen, emiatt is jó lenne valami közművelődési intézményinek átadni.” A majd egy évtizede nyilvános­ságra hozott javaslat ma is idő­szerű. (Heltai — Pásztor) „Jót, s jól” Találkozás Kazinczy­érmesekkel Április utolsó napjaiban rendezték meg immár hagyományosan, Győrben, a Kazinczy-versenyt. Iskolai, járási és városi, majd a megyei vetélkedő után négyen indulhattak Bács-Kiskunból, ketten a középiskoláik, ketten pedig a szakmunkásképző Intézetek képviseletében. Hármójuk bemutatkozását dí­jazták — Horváth Margit és Fekete Csaba Kazinczy-érmet, Papp Etelka a KISZ KB különdíját vehette át — Faragóné Búzás Margit tanárt pedig a Kazlnczy-emlékéremmel tüntették ki. Horváth Margit Papp Etelka A karcsú, szép arcú Mar­gitnak már csak néhány hetet kell vár­nia, hogy meg­kapja oklevelét a Kecskeméti Egészségügyi Szakiskolában. Kitűnő tanuló, céltudatos. A versenyre örömmel emlékezik. — Kecskeméten, á Hoffmann János utcai általános iskolában szerettem meg a verseket, a szép magyar beszédet. Nagyszerű ta­nárom volt: Borbély Ferencné. Itt, a szakiskolában ünnepélyeinken gyakran és szívesen szavalok, sza­bad időmben pedig meglehetősen sokat olvasok. A megyei verse­nyen második helyezett voltam, mehettem Győrbe! Ügy érzem, alaposan felkészültem Faragó ta­nárnő irányításával. Együtt is ol­vastuk Sütő Andrást, Juhász Fe­rencet, Váci Mihályt és klasszi­kusokat. Értelmeztük, megbeszél­tük a szöveget, és ez nekem so­kat jelentett... — Szeretnék leérettségizni, ké­sőbb továbbtanulni. Most dolgozni fogok, remélem odakerülök, aho­va kérelmeztem, a kórház inten­zív osztályára. Amit kislányként terveztem, sikerült! Betegágy mellett fogok dolgozni, különös figyelmet, pontosságot kívánó he­lyen. Fekete Csaba A szemüve­ges bátyai fiú­val a tervezett­nél egy nappal később sikerült csak találkoz­nom, mert az Arany Dániel matematika- versenyen vett részt. Két esz­tendeje él Kecskeméten, diákott­honban, és a Piarista Gimnázium II A-osztályába jár. — Kazinczy-verseny és mate­matikavetélkedő — ez széles körű érdeklődésre vall. Mi lesz a pá­lyaválasztásnál? — Orvosnak készülök! Tulaj­donképpen a természettudomá­nyok érdekelnek Igazán, de anya­nyelvűnk szépsége már általános iskolásként megkapott! Én a ver­senyekre való felkészülést min­dig nagyon komolyan . veszem. Ügy emlékszem, hatodikos vol­tam, amikor Karsai Istvánná ta­nárnő észrevette, mennyire sze­retem az irodalmat, a jó verseket. Sokat szavaltam abban az idő­szakban. A Kazinczy-verseny? Csodálatos élmény volt! Az ott kapott, kötelezőként elmondott Juhász Ferenc írta versprózán kí­vül én Adyt, József Attilát mond­tam. Az esemény minden apró emlékét elraktároztam magam­ban ... Csabát Zárday Tamás tanár készítette fel a győri eseményre. Örömmel tette, de hozzáfűzi, hogy kevés dolga -volt a II/A. osztály jeles tanulójának alig volt szük­sége segítségre. A Kiskunha­lasi Kereske­delmi és Ven­déglátóipari Szakmunkás­képző másod­éves tanulója Győrben a KISZ KB kü­löndíját érde­melte ki. Mind­össze öten kapták ezt a kitünte­tést. Amikor szépen zengő hang­ján megszólal, feszülten - kell fi­gyelni arra amit mond,piert_ könnyen belefeledkezhetünk’aho­gyan mondja. — A Szttts József iskolába jártam, Garas Mihályné tanárnő rend­szeresen foglalkozott velem, adott a kezembe olvasnivalót, prózát, verset. És küldött szavalni! Kü­lönféle versenyeken, bemutató­kon és seregszemléken vettem részt, élég gyakran értem el he­lyezést is... Győrben Illyés Gyula Bartók- centenáriumra irt cikkének rész­letét, és egy Szrmonou-költeményt mondtam el. Mindkettőt taná­rommal, Tóth Imrénével értel­meztük, és megbeszéltük a he­lyes kiejtés minden apró részle­tét is... A Kazinczy-verseny életem leg­nagyobb élménye volt. Az, hogy ott lehettem, hogy meghallgattak, hogy az egész város figyelmét él­veztük. Jövőre megkapom a szakmun­kás-bizonyítványt, ruházati eladó leszek. Szeretnék továbbtanulni, érettségizni. Azután? Természete­sen van a tanulással kapcsolatban távlati tervem is. Faragóné Búzás Margit A győri ese­ményen Ka- zinczy-emlék- érenxmel tün­tettek ki két pedagógust, a versenyzők fel­készítéséért végzett munká­jukat jutalmaz­ták. Egyikük, Faragóné Búzás Margit a Kecs­keméti Egészségügyi Szakiskola tanára, — Mindössze egy esztendeje dolgozom az iskolában —, mond­ja — Horváth Margit kiemelkedő képességeire pedagógustársaim is felhívták figyelmemet. Öröm volt számomra a vele való foglalkozás. Iskolánknak pedig örvendetes hí­re van Győrben, tavaly Baksa Agr.es növendékünk kapott Ka- zinczy-énmet. A díjnak, amit kap­tam, szívből örülök, de tudom, hogy ebben a kitüntetésben „ben­ne van” dr. Mészárosáé Nyitrai Éva kolléganőm is, hiszen a ta­valyi győztessel ő készült, dolgo­zott! Titkos reményünk, hogy jö­vőre is sikerünk lesz. KOrOmnyt érem, Kazinczy Ferenc nemes vonásait koszorúval Övezte ké­szítője, Borsos Miklós. Akik megkap­ták, bizonyára féltett kincsként Őrzik majd egész életükben, fis élnek, tevé­kenykednek a verseny névadójának szellemében: Jöt, s Jól! Selmecl Katalin Bemutatják Kodály Háryját Több zenés mű a Népszínház utazó társulatának 1981—82-es programjában A Népszínház utazó társulata rendszeresen felilép Bács-Kiskun- ban. Törzsközönségük és az elő­adásaik iránt érdeklődők mind nagyabb tábora bizonyára kíván­csian várja, hogy „mivel jönnek” ősszel, télen, „mit hoznak” a fel­nőtteknek, a gyerekeknek? Elkészült az új program. Szeptember 21-én a kicsinyek­nek szánt A póruljárt kísértet című mesejáték kerül színre Malgot István rendezésében. Ugyanő állította színre Kästner Az emberke című játékát is. Ezt 1982. január 25-től láthatják a kisdiákok. Meczner János irányí­tásával készülnek a HókJráiynő bemutatójára. A mesejáték októ­ber 5-től tekinthető meg. Február 1-én a Csinn-Bumm cirkusz (Szőnyi Zoltán—-László Endre) bemutatójának örvendezhetnék. Rendezője Petrik József. Bene­dek András A táLtosfiú című művét is elsősorban a 6—12 év 'közöttieknek ajánlják. Február 8-tól szerepel a műsorrendben. A felnőtteket október 5-től várja Tersánszky Jómi Jenő Kakuk Mard szerencséje című, háromfelvonásos bohósága. (Ren­dező: Petrik József). A Somer­set Maugham—Nádas Gábor— Szenes Iván Imádok férjhez menni színpadra állítására Ka­rinthy Mártont kérték föL Már a szürettől az utazó társulat prog­ramjára kerül. Meczner Jánosra szép feladat vár az Ármány és Szerelem megjelenítésének mű­vészi megszervezésével. Premier: február 15. 'Rá egy hétre kerül színre Kodály Háry Jánosa Ker­tész 'László rendezésében. Az együttes kialakult szokásai­nak megfelelően az 1980/81-es évad legsikeresebb előadásait, to­vább is műsoron tartja. H. N. A türingiai nyelvjárás és költészet 'Az erfurti Türingiai Néprajzi Központ munkatársai érdekes ki­adványt készítenek a türingiai .nyelvjárás és költészet megis­mertetésére. A jelentős mű érde­kesen ötvöd ez egykori népköl­tészet mestereinek és a ma nép­rajzkutatóinak munkáját. A német helyesírás úgy látszik nemcsak az e nyelvet tanulók számára, de maguknak az anya­nyelvűkét 'beszélőknek is okozhat némi nehézséget. Mindenesetre mind a hazaiaknak, mind a kül­földieknek jó szolgálatot tesz az NDK Akadémiai Kiadójának gon­dozásában megjelenő „Nyelv és társadalom” című sorozat 16. kö­tete, amely a Helyesírási Kutató- csoport tanulmányait teszi közzé. A neves germanisták között, akik e kötetet írták, ott találjuk több főiskola, köztük a rostocki Wil­helm Pieck egyetem tanárait, akik öt év óta folytatott kutatá­saikat teszik közkinccsé. °£Xó"ö£ló N Május 11-től 16-ig tájnapok a kecskeméti és kiskunfélegyházi centrum Áruházban GY0R-SOPRON MEGYE 11 ipari üzemének termékeiből vásárolhatnak. ) Szőnyeg, függöny, ágynemű, pamutpóló, fehérnemű, divat- és sporttáskák, játékok, műanyag háztartási cikkek, édesipari termékek. Teftintseh meg hipahatainliban a Győr-Sopron megyei termékek bemutatóját. 1701 oőo^oöoloöo Centrum Aruház

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents