Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-09 / 107. szám

. VlLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-I KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 107. szám Ára: 1,40 Ft 1981. május 9. szombat A finn külügyminiszter pénteki programja Pénteken a Külügyminisztéri­umban folytatódtak és befejeződ­tek a magyar—finn hivatalos kül­ügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes és Paavo Wäyrynen kö­zött. A tárgyaló felek a meglbeszé-. lés során a nemzetiközi helyzet főbb kérdéseit tekintették át. Megkülönböztetett figyelmet for­dítottak a nemzetközi béke, a le­szerelés és áz enyhülés kérdései­re, ezen 'belül is elsősorban az európai biztonság és együttműkö­dés . problémájára. A tárgyalásokon részt vett Matusek Tivadar, hazánk helsin­ki és Osmo Väinölä, a Finn Köz­társaság budapesti nagykövete is. A tárgyalások befejezése után, a délutáni órákban, Lázár György a Minisztertanács elnöke a par­lamentben fogadta Paavo Vayry- nent. A szívélyes légkörű találko­zón részt vett Púja Frigyes, va­lamint Matusek Tivadar és Osmo Väinölä. (MTI) ÜLÉST TARTOTT AZ SZMT A szakszervezetek szerepe a gazdasági munkában A Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa tegnap ülést tar­tott, amelyen az idei gazdasági év eddigi tapasztalatairól tárgyalt, majd feladattervet dolgozott ki a szakszervezetek XXIV. kongresz- srusa határozatának, és a megyei küldöttértekezlet állásfoglalásai­nak végrehajtására. A tanácsko­zást Neiner János, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd Princz László, az SZMT titkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa ez év január 23-i ülése meghatározta a szakszervezetek 1981. évi termelést és gazdálko­dást segítő feladatait — mondot­ta többek között az előadó. — Az e/.zel kapcsolatos munka ellenőr­zésének eddigi tapasztalatairól kí­vánunk számot adni. Az idei év egyben az új közép­távú terv indításának az eszten­deje is, amely a vállalatok 5 évre szóló fejlesztési koncepcióinak ki­dolgozását, a vállalati középtávú 1 tervek elkészítését és jóváhagyá­sát is igényli. Ez viszont fokozot­tabb tevékenységet kíván mind a gazdasági vezetőktől, mind a szak­szervezeti szervektől, a demokra­tikus fórumoktól. A szakszervezeteknek lényeges feladata volt a gazdaságpolitikai célkitűzések és tervfeladatok el­fogadtatása, s a konkrét felada­tokra való mozgósítás. Az üzemi tanácskozások nyomán a dolgozó kollektívák magukénak érzik cél­jainkat, terveinket. Készen áll­nak arra, hogy az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a népgazdaság előtt álló felada­tok végrehajtására. A gazdálkodás első negyedévi főbb mutatói csak­nem minden ágazatban kedvezően alakultak. A termelés — a piaci versenyhez alkalmazkodva — kedvező irányban változott» A szo­cialista ipar termelése az I. ne­gyedévben 15,3 százalékkal volt több az elmúlt év hasonló idő­szakáénál, amit az újabban üzem­be helyezett termelő kapacitások, s a javuló piaci viszonyok tettek lehetővé. Jelentős eredmény az is, hogy a; termelés bővülése teljes egészében a termelékenység nö­vekedéséből származott. Mindemellett a termelés növe­kedési üteme differenciált volt. A minisztériumi ipar — amely­nél elsősorban érzékelhető a bőví­tett kapacitások belépése — ter­melése 20,4 százalékkal haladta meg a bázis időszakot, míg a ta­nácsi ipar 2 százalékkal, a szövet­kezeti ipar termelése 5 százalék­kal maradt el a tavalyi szinttől. A differenciált fejlődés ágaza­tonként is jelentkezik. A nehéz­iparban a termelés "375 százalék­kal nőtt. A megyei székhelyű gép­ipari vállalatok 6—7 százalékkal termeltek többet, a termelés és az értékesítés elérte az 1979. évit. A tőkés export, további dinami­kus növekedése várható, nem éri el azonban a létrehozott kapaci­tások termőképességének megfele­lő szintet. A könnyűiparban ugyancsak lé­nyeges változás következett be az­által, hogy kapacitását meghaladó piaci kereslet jelentkezett. Itt is jövedelmezőbb gazdálkodás, és az export további fokozása várható. Nehezíti a helyzetet az állandó­sult munkaerőhiány. Az első négyedévben az élelmi­szeripar termelése, ezen belül is a minisztériumi iparé növekedett a legdinamikusabban, 57 száza­lékkal. A pénzügyi szervek jelzése sze­rint — néhány ipari ágazat kivé­telével — a tervezettnél minden ágazatban nagyobb nyereséget ér­tek el, összességében lő száza­lékkal volt több a vállalati ered­mény az 1979. évinél. így a be- ruházásiforrás-képzés a tavalyi­nál valamivel több volt. A saját források mennyisége nőtt, az ál­lamilag juttatott források szűkül­tek. Összességében ez évben is az előző évivel azonos beruházási ki­fizetésekkel számolnak. A fel­használási tervek a hitelpolitikai irányelvekkel összhangban van­nak. A céloknak megfelelően, a befejezetlen beruházások állomá­nya csökkent. Az első negyedév tapasztalatai tehát arról tanús­kodnak, hogy a vállalatok, szövet­kezetek döntő többsége érzi és érti a megváltozott közgazdasági környezet által diktált feladato­kat. A januári állásfoglalás alapján igyekeztünk minél több segítséget nyújtani a vállalati szakszerve­zeti szervezetek részére, a szo­cialista munkaverseny szervezésé­hez és irányításához. Hangsúlyoz­ni kívánom, hogy jelentősen emel­kedett a munkaverseny színvo­nala. A vállalások jobban alkal­mazkodnak az időszerű gazdasági, gazdálkodási követelményekhez. A vállalások homlokterébe a terme­lő munka hatékonyságának eme­lése, a termékek és szolgáltatá­sok minőségének javítása került. Ez azonban még nem általános. Helyenként a formalizmus, a fo­lyamatos munkavégzés feltételei­nek hiánya gátolja a versenymoz­galom kibontakozását. A célirányos gazdálkodás előse­gítése érdekében átfogó mozga­lommá kell fejlesztenünk az anyag- és energiatakarékosságot, a ráfordítások csökkentését, a ki­váló minőség elérését. Enélkül nem állhatunk helyt a fokozódó nemzetközi versenyben. A januári tanácsülésünkön jo­gos bírálat illette az 1980, évi vál­lalati bérpolitikai magatartást. Ebben a vonatkozásban is előbb- relépésről számolhatunk be. A vállalatok többsége a népgazda­sági tervben szereplő 4,5—5,2 szá­zalékos bérfejlesztést tervezte, amelynek forrása: a létszámcsök­kenés, az elmúlt évi bértartalék, és kisebb mértékben a hatékony­ság javulása. A béreik felhasználása jobban kapcsolódik a munka szerinti el­osztás követelményéhez, az ösz­tönzés iránya pedig a gazdálko­dás hatékonyságának javításé­ihoz. Ebben nagy szerepe volt a szakszervezeti 'bizottságok és gazdasági vezetők jobb együttmű­ködésének, előkészítésében pedig a bizalmi testületeknek. Ezt a folyamatot azonban továbbra is figyelemmel kell kísérni, segíte­ni, ahol szükséges változtatni, hogy megteremtődjenek a bérfej­lesztések forrásai. Az ötnapos munkahét beveze­tését minden dolgozó ember Örömmel üdvözli, és kész a szük­séges feltételek megteremtéséért a reá háruló feladatokat elvé­gezni. Az ötnapos munkahét be­vezetése azonban igen nagyfokú előkészületi munkát és szerve­zést igényel, amelyhez időben hoz­zá kell fogni. Az SZMT és a szak­mai megyei bizottságok ezért minden segítséget megadnak az ezzel kapcsolatos feladatok vég­rehajtásához. Ezért legfőbb fela­datunknak tekintjük, hogy az öt­napos munkahét bevezetése a ki­tűzött célokkal összhangban va­lósuljon meg. Tapasztalataink szerint —mon­dotta ezután az előadó — a bizal­mi testületek egyre inkább kez­dik beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Felelősséggel vesz­nek részt a gazdasági célkitűzések kialakításában, a dolgozók alko­tó, cselekvő készségének kibonta­koztatásában, tudatuk formálá­sában, ezzel együtt a helyi poli­tika alakításában és végrehajtá­sában. A VI. ötéves tervek, valamint az ötéves tervidőszakra szóló kollektív szerződések készítése, a munkaverseny-szabályzatok mó­dosítása még tart. A középtávú tervekben a vállalatok jelenlegi ismeretei többnyire csak a terv­időszak első feléig konkrétak, a második felére még több kérdés vár pontosításra és tisztázásra. A tervek véglegesítése és megvita­tása május—június hónapban történik. Az év eddig eltelt hó­napjainak gyakorlata azt mutat­ja, hogy a vállalati tervek vég­rehajtása jól indult. Az évkezdet zökkenőmentesebb volt az előző évinél, bizonytalanságból, szer­vezetlenségből , anyagellátási hiá­nyosságokból adódó zavarok azon­ban továbbra is tapasztalhatók. A továbbiakban fontos teendő az SZMT 1991. januári tanácsülé­sén elfogadott állásfoglalás soron következő feladatainak végrehaj­tása. A szakszervezeti szervek kö­veteljék meg a gazdasági vezetés­től az értékesítési feltételek meg­teremtését, a termelés és realizálás összhangjának biztosítását, a mun­ka szervezettségének javítását, s mozgósítsák a tervek megvalósí­tására az üzemek dolgozóit. A beszámolót vita követte, amelynek 'keretében a testület ki­lenc tagja szólalt fel. A tanácsko­zás úgy döntött, hogy a szakszer­vezeti szerveknek az év hátralé­vő részében is következetesen végre jcell hajtani az SZMT ja­nuári •ülésének állásfoglalása alapján meghatározott feladato­kat. Ezután Némái Sándor, az SZMT titkára a Szakszervizetek Megyei Tanácsának és elnöksé­gének öt évre szóló feladattervé­hez fűzött szóbeli kiegészítést. Az ülés a feladattervet jóváhagyta. N. O. ÜLÉST TARTOTT AZ A béke- és barátsági hónap országos A hitleri fasizmus feletti győ­zelem 36. évfordulója alkalmá­ból pénteken a Parlamentben ülést tartott az Országos Béke­tanács. Az ünnepi eseménnyel egyben megkezdődött a béke- és barátsági hónap, a magyar béke- mozgalom hagyományos, orszá­got átfogó eseménysorozata. A tanácskozást — amelyen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára — Sebestyén Nándomé, az Orszá­gos Béketanács elnöke nyitotta meg. Kiemelte: az idei béke- és barátsági hónap kapcsolódik a Béke-világtanács kezdeményez­te nagy nemzetközi akcióhoz,, amely május 4—10. között az európai biztonság és leszerelés ügyéért mozgósít. A megnyitót követően Berecz János, az MSZMP Központi Bi­zottsága külügyi osztályának vezetője, az OBT elnökségi tagja tájékoztatta a testületet az idő­szerű nemzetközi kérdésekről. A nemzetközi helyzet változá­sai újabb lendületet, még széle­sebb összefogást sürgetnek min­den felelős politikai tényezőtől, társadalmi szervezettől a háború elkerülése érdekében — hangsú­lyozta. — A változások különö­sen a fejlődő országokat jellem­zik. Ezekben az államokban lát­ják, tudják: az emberiség kifej­lesztette, létrehozta azt a tudo­mányos és termelőerőt, almely- lyel az elmaradottak kilábalhat­nának a szegénységből, az anal­fabetizmusból. A harmadik világ csak töredékében jut hozzá ezek­hez a vívmányokhoz, s az ott élők óhatatlanul arra a következ­tetésre jutnak: kívülálló erők akadályozzák saját erőforrásaik hasznosítását, továbblépésüket. Ennek következményeként forra­dalmasodnak a pártok, a vezetők, á népek általában, s — a köz­vetlen beavatkozások nyomán — konkrétan is harcba szállva az imperializmussal. Az imperialista körök — ment a történelemiben így szokták meg — erővel, erőszakkal próbálnak válaszolni. Mindezek ellenére lé­tezik az enyhülés, de nem olyan mértékben, ahogyan mi szeret­nénk. Létezik a hidegháborús lég­kör is, de nem annyira, mint az 1950-es években. A legdöntőbb: a sok összetevőből álló nemzet­nyitánya közi erőviszonyokat a másik ol­dalon nem tudták megbontani. Berecz János ezt követően hangsúlyozta', hogy a nemzetközi békemunkában az elszántság mellett mind nagyobb szükség van a bölcsességre, az összefogás, a megegyezés készségére. A vi­tákban félre kell tenni a türel­metlenséget, hogy a forradalmi munkásmozgalom eredményesen szélesíthesse az összefogását a nem forradalmi munkásmozga­lommal, s olyan , más erőkkel, amelyek készek a béke Irányába haladni. Ezután Kovács Béla, az Orszá­gos Béketanács főtitkára szálait fel. Rámutatott: az OBT titkár­sága a Hazafias Népfronttal, a szakszervezetekkel, a KISZ-szel, az MSZiBT-vel, a TIT-tel, a szö­vetkezetekkel, valamennyi tár­sadalmi tömeg- és rétegszerve­zettel, valamint az egyházak kép­viselőivel közösen dolgozta ki a béke- és barátsági hónap célki­tűzéseit, programját. A Béketanács ülésén felszólalt a béke- és barátsági hónap al­kalmából hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség vezetője, Vla­gyimir Szafronov, a szovjet bé­kebizottság tagja is. Aláhúzta: a szocialista országok béketörekvé­seinek megvalósításához nagy­mértékben hozzájárulnak a ma­gyar békeharcosok, az egész ma­gyar haladó közvélemény. A további felszólalásokban Gyávái Gyula, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója a tőkés orszá­gokban kibontakozó békekezde­ményezések, köztük a Brüsszel­ből elindult, európai biztonsági övezet kialakítását célzó javas­lat jelentőségét méltatta. Bara­bás Miklós, a Demokratikus If­júsági Világszövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy a KlSZ-kong- resszus előkészítése jó alkalmat jelentett a fiatalok széles körű mozgósítására. Farkas József, a HNF Bács- Kiskun megyei titkára, a Duna— Tisza közötti terület béke- és ba­rátsági tevékenységét ismertette, kiemelve a május 14-én Kecske­méten sorra kerülő tudományos konferencia jelentőségét. Straub F. Brúnó, a napokban akadémiai aranyéremmel kitüntetett tudós részt vett az idén Bécsiben meg­rendezendő nemzetközi konferen­cia előkészítő tanácskozásán, amelyről1 beszámolva kiemelte: különböző pártok, polgári erők Megyei megnyitó Pénteken a lajosmizsei művelődést házban nyitot­ták meg a békehónap Bács. Kiskun megyei rendez­vénysorozatát. A megyei nagygyűlésen dr. Sütő Gyu­la, az Országos Béketanács titkára mondott beszédet, méltatva az esemény jelen­tőségét. Az ünnepségen a békemozgalom jeleseit a ,Békéért” emlékéremmel és emléklappal tüntették ki. A megnyitó ünnepséget követően egy hónapon át a népek szolidaritásának jegyében zajlik .a békehó­nap Bács-Kiskun megyei programja, amelynek ke­retében 40 rendezvényre kerül sor. 106 község ipari és mezőgazdasági üzemé­ben tartanak koszorúzási ünnepséget, megemlékezése­ket a győzelem napján. Május 18-án Baján és Sü- kösdön magyar—szovjet barátsági napra kerül sor, 25-én pedig Kiskőrösön magyar—mongol barátsá­gi napot rendeznek. A bé­kehónap záróeseménye jú­nius 5-én Kalocsán lesz, ahol nagygyűlésen, ko­szorúzási ünnepségen em­lékeznek Lidicére. képviselőit hívják konstruktív eszmecserére. Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke az aktívan politi­záló lányok, asszonyok nevében szólalt fel. Elmondotta, hogy az idén Prágába hívják össze a nők világkonferenciáját. Sémái Mihály, a Magyar ENSZ- fársaság, valamint az ENSZ- társaságok Világszövetségének elnöke a világ valamennyi orszá­gát feszítő gazdasági nehézségek­re utalt. A föld lakossága — ma 4,4 milliárd — 2000-re eléri a 6 milliárdot. Az ENSZ 1982-re, a leszerelés jegyében rendkívüli ülésszakot hív össze. Mindent meg kell tenni, hogy az ugyan­csak a világszervezet által meg­hirdetett leszerelési évtized ne váljon a fegyverkezési verseny tragikus veszélyekkel fenyegető tíz esztendejévé. (MTI) Többszörös kiváló a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Kutatási és gazdálkodási szempontból egyaránt sikeres tervidőszakot zárt a Zöldségtermesztési Kutató Intézet. 1976 óta kétszer részesült miniszteri elismerésben, és az országos versenyben szerzett érdemeiért háromszor kapta meg a Ki­váló Intézet kitüntetést. A kecskeméti székhelyű tudo­mányos intézet tevékenységére az 1980-as esztendő tette fel a koronát, sikerrel pályázhatott a kiváló címre. Megközelítőleg J6 millió forint lett tavaly a gaz­dálkodási eredménye, és 150 milDió a bevétele. Az intézet jel­legének megfelelően, 1980-ban is a nemesítés volt a legfontosabb feladat. 1976-tól 1980-ig az inté­zet tudományos munkatársai öt­ven elismert fajtával gyarapítot­ták a zöldségfélék hazai válasz­tékát. Tavaly kapott állami elismerést a szintetikus cecei és a góliát ét­kezési paprikafajta, a makói bronz vöröshagyma, a tétényi áit- teléló póréhagyma. A kobakosok közül a téli laskatök, a kecske­méti saláta Ft és a smaragd Ff salátauborka, a tétényi nővirágú Fi, a kecskeméti csemege és a kecskeméti keseredésmentes kon­zerv uboricafajta részesült álla­mi elismerésben. Az intézet két fűszerpaprika-kuitaitó állomásán előállított és az utóbbi években miinősített fűszerpaprika-fajtákat ma már az országos termőterület 90 százalékán alkalmazzák. Ebben az évben kapott állami elismerést az első hazai, hímste­ril alapon előállított sárgarépa- hibrid, a fertődi korai F( és a fértődd félhosszú pasztinák. Most került bejelentésre egy étkezési paprika, egy paradicsomhibrid és egy fajta, egy görögdinnye és egy sárgadinnye-hibrid, a több­féle ellen állóképességű uborka- fajta, zöldbabfajta, valamint egy pattogatni való kukoricahibrid. Az intézet történetében eddig 161 fajta kapott állami elismerést, s 56 fajtajelölt szerepel a fajtakí­sérletekben. A ZKI-nek jelenleg 248 olyan zöldség- és egyéb ker­tészetitermék-faj tája van, amely­nek fajtafenntartó nemesítését az intézet tudományos munkatársai végzik. A nemesítő munkában a nem­zetközi mércét veszik figyelem­be a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. A fűszerpaprika, a csemegepaprifca, a paradicsom, az uborka, a hagymanemesitési eredmények is azt bizonyítják, hogy az európai színvonalat ál­talában elérik. A ZKI kecskeméti telepén, makói állomásán, buda- ■tétényi, kalocsai és újmajori egy­ségeiben hasonló minőségű fajtá­kat tudnak nemesíteni, fenntar­tani, mint a hazánknál fejlet­tebb mezőgazdaságú országok. Az intézet több kutatója tu­dományos munkaterületének kül­földön is jól ismert szaktekinté­lye. A fontosabb növények ku­tatásában vannak olyan vezető egyéniségek, akiknek munkájára bizton számíthat a hazai zöldség- termesztés, és aki k képesek a megfelelő ’ utánpótlás kiépítésére is. A ZKI szakmai tevékenységé­nek további lehetőségeit tárta fel az 1979-ben elkészült klímaház, amely főként a nemesítöknek nagy segítség, de egyéb kutatási célra is felhasználják az intézet tudományos munkatársai, akik széles körű kapcsolatban vannak más országokkal. Már évek óta igen aktívan te­vékenykednek a Zöldségtermesz- tési Kutató Intézetben azirány- ban, hogy a szakmai eredménye­ket átadják a nagyüzemi és ház­táji gazdaságoknak. A termelési rendszerekkel, a modelitársulá- sokkai, a zöldségé gazaihoz tar­tozó vállalatokkal — HUNGARO- FR.UCT, ZÖLDKER, Hütőipar, Vetőmagtermeltető — elég szo­ros az együttműködés. A ZKI- nek háromszáznál több mezőgaz­dasági üzemmel van szaktanács- adási jellegű szerződése. Mindez az új kutatási eredményeknek, termelési tapasztaltatoknak mi­előbbi gyakorlati alkalmazását mozdítja elő. Ezek és egyéb közérdekű te­vékenységek járultak hozzá ah­hoz, hogy a Zöldségtermesztés! Kutató Intézet ismét elnyerte a Kiváló címet. Csütörtökön dél­után intézeti ünnepségen adta át dr. Láng István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese a MÉM és a MEDOSZ által adományozott ki­tüntetést. Az ünnepségen részt vett Romány Pál, az MSZMP megyei bizottságának első titká­ra is. A Kertészeti Egyetem kép­viseletében dr. Somos András akadémikus, a megyei vezető- szervek képviseletében pedig dr. Matos László, megyei tanácsel­nök-helyettes fejezte ki jókíván­ságait. Dr. Balázs Sándor főigaz­gató mondott ünnepi beszédet, amelyet a kitüntetések és jutal­mak átadása követett. K. A.'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents