Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-07 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 105. szám Ára: 1,40 Ft 1981, május 7. csütörtök Losonczi Pál fogadta a kanadai parlamenti küldöttséget Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az. Országház Nándorfehérvári-termében fogad­ta a kanadai szenátus és képvise­lőház közös küldöttségét, amely Jean Louis Marchand, a szenátus elnökének vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodik Magyar- országon. A szívélyes légkörű ta­lálkozón részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke. Jelen volt Dorothy Jane Armstrong, Kanada budapesti nagykövete. Ezt követően a küldöttség a Külügyminisztériumba látogatott •Nagy János államtitkárhoz. Délután a vendégek megtekin­tették Szentendre nevezetessé­geit. Este Dorothy Jane Armstrong, Kanada budapesti nagykövete fo­gadást adott a kanadai parlamen­ti delegáció tiszteletére. (MTI) A lakosságot szolgálja Kereskedelmi aktíva Kecskeméten A kereskedelem közhangulatot alakító ha­tása nap mint nap érzékelhető az üzletek­ben, a pultok előtt és mögött. Növekszik a kereslet a jó termékek iránt, ami szüksé­gessé teszi az igények teljesebb és színvona­lasabb kielégítését, a vásárlási körülmények korszerűsítését. A tapasztalatok szerint jócs­kán akadnak kihasználatlan lehetőségek. Ezek feltárása és a továbblépés szükséges­sége tette időszerűvé, hogy a Bács-Kiskun megyei pártbizottság kereskedelmi aktívát hívjon össze székházának az üléstermébe. t Az aktívaértekezlet résztvevőinek egy csoportja. (Tóth Sándor felvétele) • Tegnap dél­előtt az érin­tett vállalatok igazgatói, szö­vetkezetek el­nökei, pártszer­vezeti tisztség- viselők, szocia­lista brigádve­zetők, a városok és járások párt­ós állami veze­tői találkoztak Kecskeméten, hogy kicserél­jék gondolatai­kat, javaslatai­kat a felada­tokról és azok megoldásáról. Ä tanácskozást Erdélyi Ignác, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizott­ságának titkára nyitotta meg. Külön is üd­vözölte dr. Sághy Vilmos belke­reskedelmi minisztert, Nyúl Emilt, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának al­osztályvezetőjét, Vas Jánost, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkárát, Romány Púit, a Bács-Kiskun megyei párt- bizottság első titkárát és dr. Gaj­dács! Istvánt, a megyei tanács elnökét. Vitaindító beszédet dr. Matos László, a megyei tanács elnökhe­lyettese mondott a kereskedelem jelenlegi helyzetéről és a felada­tairól. (A referátumot lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Majd hoz­zászólások következtek, amelyek egyaránt foglalkoztak az életkö-i rülmények javításának kereske­delmi lehetőségeivel, a lakosság alapellátásával, az idegenforga­lom fejlesztésével, és az új mű­ködési formák bevezetésének ta­pasztalataival. Tóthné dr. Sinkó Erzsébet, a kiskunfélegyházi ÁFÉSZ elnöke a nehéz munkát végző kereskedel­mi dolgozók fokozottabb megbe­csüléséért emelt szót, és az öthe- tes munkahét bevezetésének ne­hézségeiről beszélt. Az igények eddiginél jobb kielégítésére tö­rekszenek az üzlethálózat felújí­tásával, bővítésével és a kínálat alakításával is — jelentette ki Széli István, a Bács-Kiskun me­gyei Vendéglátó Vállalat igazga­tója. A hét elején se zárjuk el különféle nevezetességeinket a lá­togatók elől — kérte Nagy Erzsé­bet, az EXPRESS Ifjúsági és Diákutazási Iroda kecskeméti ki­rendeltségvezetője, és felpanaszol­ta, hogy egyre kevésbé vehetik igénybe a kollégiumokat a fiata­lok nyári elszállásolására. A közvetlen értékesítéssel is foglalkozó Helvéciái Állami Gaz­daság kereskedelmi csoportveze­tője, Hasúr József a folyamatos ellátást, szakmai felkészültséget, és udvarias kiszolgálást nevezte meg az eredmények zálogaként. Hazag László, a kecskeméti Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet igazga­tója egyebek között felhívta a fi­gyelmet a gyakorlati képzés gond­jaira, kettősségére. A ha tár menti árucsere-forgalom erőteljes növe­kedéséről számolt be Jankó Imre, a FŰSZERT vállalat igazgatója pedig a fejlesztés Szükségességé­ről és a színvonal emelkedésének fontosságáról beszélt. További ki­lencen írásban juttatják el észre­vételeiket és javaslataikat a me­gyei pártbizottságra. Jórészt a felvetett kérdésekből indult ki hozzászólásában dr. Sághy Vilmos. Mindenekelőtt az áruellátás jelentőségét emelte ki. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy jobban kell élni a kereske­delmi munka szervező erejével. Nagyobb figyelemmel megelőzhe­tők az indokolatlan ármozgások, s a vállalatok, szövetkezetek — a gazdálkodási eredményekre ala­pozva — többet tehetnek a dolgo­zóik anyagi mgbecsüléséért is. Vas János ugyancsak aláhúz­ta, hogy a vállalatok időben ak­názzák ki a bérfejlesztés lehető­ségeit. A közérzetet befolyásoló tényező a szociális helyzet is: a tervek kialakításában és valóra váltásába mindenütt jobban be kellene vonni a kis közösségek­kel kapcsolatot tartó bizalmiakat. Végezetül az ötnapos munkahét bevezetését megelőző érdekvédel­mi tárgyalásokról adott tájékoz­tatást. Az intézkedési elképzelé­seket társadalmi vitára fogják bocsátani. A kereskedelem legfontosabb társadalmi-politikai összefüggé­séit részletezte Nyúl Emil. A gaz­dasági növekedés ütemének csök­kenésével és az életszínvonal várható alakulásával együtt vál­tozik a jövőben a lakosság ke­reslete. Ehhez rugalmasan alkal­mazkodni kell az üzletekben, ven­déglátóhelyeken. A vitát dr. Matos László foglalta össze azzal az igénnyel, hogy az aktívaértekez­let résztvevői a munkájukban hasznosítják az elhangzottakat. H. F. NAGYGYŰLÉS LAJOSMIZSÉN Holnap a békehónap megyei megnyitója A. laijosmizsei művelődési ház­iban holnap megtartandó nagy­gyűléssel — amelyen .dr. Siltö Gyula, az Országos Béketanács tátikára mond beszédet — meg­kezdődik a béke- és barátsági hónap Bács-Kiskun megyei ren­dezvénysorozata. Az országban mindenütt meg- ünneplik a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 36. évforduló­ját. Az OBT a Hazafias Népfront­tal a társadalmi, tömeg- és ré­tegszervezetekkel együttműköd­ve évről évre akciósarozatot in­dít a béke megszilárdítására, a szocialista országok következetes íbékepoliitikájának bemutatására, melyre a mostanság eléggé ki­éleződött, feszültséggel teli nem­zetközi helyzetben múilhataftanui szükség van. Megmozdulásokat kezdeményez a népfront a ba­rátság elmélyítésére, kiszélesíté­sére, mély tovább erősíti a test­véri országok néped közötti kap­csolatokat. Az elmúlt esztendő akciói bi­zonyították, hogy a Magyar Nép- köztársaság béketörekvései, bél­és külpolitikája a lakosság szé­les körének egyetértésével, tettre- készségével találkozott. Ezt célozza az idei béke- és ba­rátsági hónap is. A megyei ren­dezvények keretében minden te­lepülésen megemlékeznek a győ­zelem napjáról, sor kerül a szo­cialista országok küldöttségeivel tartamló baráti találkozókra, szo­lidaritási nagygyűlésekre. Fontos esemény lesz, rangos előadókkal május 14-én Kecske­méten az SZKP XXVI. kongresz- szusának a katonai enyhülésre és a leszerelésre tett javaslataival foglalkozó tudományos konferen­cia. A béke- és barátsági hónap — amelynek jegyében különféle sportversenyeket és bemutatókat is rendeznek — június 5-én, az Immár hagyományos magyar— csehszlovák barátsági nappal, nagygyűléssel és a lidicei mártí­rok emlékművének megkoszorú­zásával fejeződik be Kalocsán. V. T. WALDHEIM SAJTÓKONFERENCIÁJA MOSZKVÁBAN A legfontosabb feladat a bizalom helyreállítása • Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke fogadta Kurt Waldheimet, az ENSZ fő­titkárát. Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: MOSZKVA Sajtókonferenciát tartott szer­dán reggel Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, aki a szovjet kor­mány meghívására tett látogatást, s kedden fogadta1 őt Leonyid Brezsnyev, valamint Andrej Gro- milko. A világszervezet főtitkára el­mondotta: megvitatták a nemzet­iközi helyzetet általában, s ezen 'belül a világ válságövezeteinek helyzetét. Szó volt a kelet—nyu­gati kapcsolatokról, a Közel-Ke­letről, Dél-Afrikáról, Namíbiáról és az ázsiai kérdéseikről. Megvi­tatták az európai helyzetet is. „Aggodalmunkat fejeztük ki a nemzetközi helyzet megromlása miatt, s hangsúlyoztuk, / vissza kell térni a nemzetközi megér­tés és együttműködés politikájá­hoz” — mondotta Waldheim, s köszönetét nyilvánította Leonyid Brezsnyevnek és Andrej Gromi- kónak a tartalmas megbeszélé­sekért. „A tárgyalások építőek, hasz­nosak voltak, lehetőséget adtak arra, hogy jobban megismerjem a szovjet kormány, és különösen Brezsnyev elnök álláspontját a világ problémáival kapcsolat­iban. Elégedetten távozom Moszk­vából, és igen hálás vagyok ezért a lehetőségért” — hangoztatta a főtitkár. Kérdésekre válaszolva Wald­heim kijelentette: megbeszélésein szó volt a Szovjetunió új béke­kezdeményezéseiről, különösen arról a javaslatról, hogy a nem­zetközi kérdések megvitatására a Biztonsági Tanács tartson csúcs- szintű ülést. Mint mondotta, a javaslatról konzultálni Kíván a tanács tagjaival. Ugyancsak szó volt a csúcstalálkozók hasznáról, s ebben az összefüggésben egy szovjet—amerikai csúcs lehetősé­géről. „Mivel a közelmúltban Washingtoniban jártam, módom­ban állt, hogy tájékoztassam Brezsnyev elnököt ottani tárgya­lásaimról, arról, hogy miként vé­lekedik az amerikai kormányzat a világ problémáiról, a jelenlegi súlyos helyzet megoldásának le­hetőségeiről” — hangoztatta a főtitkár. Waldheim elmondotta: a meg­beszéléseken részletesen megvi­tatták a leszerelés témakörét, a fegyverkezési verseny súlyos problémáját. Az ENSZ ugyan rendszeresen hoz erről határoza­tokat, de eddig nem született frontáttörés a fegyverkezés meg­állításában, a leszerelésben.' „Mindenfajta haladáshoz a le­szerelésben az államok és külö­nösen a két vezető nagyhatalom közötti minimális bizalomra van szükség. Nem tiltok, hogy ma ez a bizalom nincs meg. Ezért rend­kívül fontosak azok az erőfeszí­tések, amelyeket a bizalomnöve­lő intézkedések továbbfejlesztése érdekében tesznek. A bizalom nö­velése nemcsak a leszerelés terén éreztetné hatását, hanem a világ különböző válsággócainak meg­szüntetésében is” — mondotta a főtitkár. 'Ezzel kapcsolatban Waldheim aláhúzta: igen fontos az ENSZ- közgyűlés leszereléssel foglalko­zó rendkívüli ülésszaka. Azon mindenekelőtt a rendkívül ve­szélyes nukleáris fegyverkezés megállításával, a nukleáris lesze­reléssel kell foglalkozni. Méltat­ta a madridi találkozó jelentősé­gét, kijelentve: remélhetőleg Madridban folytatódik a Helsin­kiben megindult nagyjelentőségű folyamat a jobb megértés és együttműködés érdekében. A világ válságövezeteiről foly­tatott tanácskozásokról szólva el­mondotta: ismertette a szovjet vezetőkkel a főtitkár külömmeg- ibízottja pakisztáni és afganisztáni tárgyalásainak tapasztalatait. Megvitatták továbbá a délkelet­ázsiai helyzetet is. 'Namíbiáról szólva Waldheim hangsúlyozta, hogy az ENSZ folytatja törekvéseit a rendezés­re. Minden rendezésnek az ENSZ érvényes határozatán kell ala­pulnia — hangoztatta. A Közel-Kelet kérdéseiről, a libanoni válságról részletesen szó volt a moszkvai megbeszéléseken. Szovjet részről megismételték, hogy igazságos és átfogó rende­zésre van szükség, minden érde­kelt fél bevonásával, s ezt nem­zetközi konferencia útján lehet elérni. A szovjet vezetők aggo­dalmukat fejezték ki a libanoni válság kiéleződése miatt. Wald­heim egyébként úgy vélte, hogy az utóbbi napokban a válság eny­hült, s bizakodva szólt a megol­dás lehetőségéről. Kurt Waldheim elutazott Moszkvából, és szerdán rövid lá­togatásra Kijevbe érkezett. SIKERESEN ALKALM ECHNOLÖ* AT Növekszik au Az Alföldi Cipőgyár a múlt esz­tendőben mintegy 3 millió pár lábbelit állított elő. Ebből 550 ezer párat készített el a kecskeméti gyáregység, amely a vállalat leg­nagyobb múltú, ugyanakkor az önálló gazdálkodás tekintetében „legfiatalabb” üzeme. A cég pro­filjának rendezésével az utóbbi években a tatai és a kiskunfélegy­házi gyáregység a flexivarrott technológia alkalmazására speci­alizálódott, a kecskeméti, közpon­ti egységben pedig a szakmai nyel­ven ragasztottnak nevezett cipő­készítési módszert honosították -meg. Az utóbbi helyen tavaly a ragasztásos eljárás egy speciális változatát vezették be, sikeresen, amit a tőkésexport-megrendelé- sek bizonyítanak. Szögi Tibor, a kecskeméti gyár­egység igazgatója elmondta, hogy 1980-ban osztrák megrendelésire téli, férfi utcai sportcipőket kezd­tek készíteni, miután a vevő több hazai vállalat kínálatából az ál­taluk készített mintát választotta ki. E modell előállításához speciá­lis berendezésekre és ügyes ke. zekre van szükség, ugyanis a talp felillesztéséhez a felsőrész oldalának alját is meg kell mun­kálni. A talpak szállítását a meg­rendelő vállalta, így az árban a lábbelinek ez a része anyagkölt­ségként nem szerepel. Tavaly 59 ezer pár ilyen cipőt küldtek ki az osztrák partnernek, aki menet közben újabb tételre jelentette be igényét, s így az idén is elhagy­hatta már a gyáregységet auszt­riai címmel 36 ezer pár férfiláb­beli. Egy 70 ezer párra szóló újabb megrendelésre május ele­jén kezdik gyártani a tetszetős, ragasztott talpú öpőt. A múlt év­ben 10 ezer párat belföldön is eladtak ebből a termékből, az exporttól valamelyest eltérő kivi­teliben, de 'Ugyanolyan jó minő­ségben. A gyáregységnek az a feladata, hagy a vállalati központ terve­zőinek és az időszakosan alkal­mazott nyugati szakértő útmuta­tása alapján, az új modellek gyártásával minél inkább „'kihoz­za” a ragasztott technológiából, ami kihozható. Ennek jegyében termelnek a kapacitás felével az idén hazai értékesítésre lányka és fiúszanldálokat, esi zmá csirá­kat. A peremes talpmegoldással készülő gyerekcsizmákat belföldi forgalmazásra tervezték, de meg­tetszettek azok egy NSZK-beli. üzletembernek isi, aki 22 ezer pá­rat rendelt belőlük. Ez amellett szól, hogy az Alföldi Cipőgyár termékeire egyre inkább rájuk illik a ,münden piacon értékesít­hető” jelző.1 A kecskeméti gyáregység igaz­gatója arról tájékoztatott hogy az elsőként említett osztrák part­nernek a jól bevált gyártmány csizma -változatát és készítik majd- Sőt, félcipő- kialakításáról is tárgyalnak, 1962 tavaszára. A gyerekcipőkből exportra a néme­ten kívül holland vevőnek szállí­tanak Egy angol üzletfél női ci­pőket vásárol kisebb tételben. A ragasztott technológiával gyártott cipőket tisztes nyereség­gel értékesítik külföldön. Ez je­lentős mértékben közrejátszott abban, hogy tavaly a gyáregység kollektívája túlteljesítette az ered­ménytervét. A 163 millió forintos termelési érték mellett 6,3 millió volt a nyereségük. Az Alföldi Cipőgyár három gyáregysége közül az idén várha­tóan a kecskeméti készíti a leg­több cipőt tőkés exportra. Az el­ső négy hónapban a belföldiek­kel együtt összesen 199 ezer 698 pár lábbelit állítottak elő dolgo­zód, s ezzel a terv időarányos ré­szét megvalósították A 3,3 mil­lió forintos nyereségtervet túltel­jesítették az első negyedévben. Szögi Tibor kedvező jelnek tartja, hogy kevesebb fogyasztói rekla­máció érkezett hozzájuk ebben az időszakban, mint amennyire számítottak vagyis javul a termé­kek minősége. Ez a jó munkára ösztönző, tavaly bevezetett pre­mizálási rendszernek köszönhető. Az ezzel együtt alkalmazott mennyiségi premizálással elér­ték, hogy az új termékek készí­tésénél a termelékenység sem esett vissza. Az előző két ötéves tervben az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyhá­zi, illetve tatai üzemét korszerű­sítették. A VI. ötéves tervidő­szakban' a kecskemétire kerít sort a vállalat, ami bizonyára még jobb eredmények elérését teszi lehetővé. A. T. S. • Borsos József és Kovács Jánosné, a kecskeméti gyáregység minőség, ellenőrei az NSZK-ból kapott megrendelésre gyártott csizmákat vizs­gálják.

Next

/
Thumbnails
Contents