Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

1981. május 5. • PETŐFI NÉPE • 3 JOGSZABÁLYOKRÓL ÉS A TENNIVALÓKRÓL ,4 KISZ-KONGRESSZUS KÜLDÖTTE Legtöbben még csak tervezik, de akadnak már olyanok is. akik elin- dúltak külföldre, világot látni. Az idegenforgalmi szezon előtt erről kértünk tájékoztatást Bódog Antal pénzügyőr őrnagytól,Bács-, Szolnok megye Vám- és Pénzügyőrségének parancsnokától. — Az év első három hónapjá­ban az előző év azonos idősza­kához viszonyítva, a forgalmi adatok hasonlóságot mutatnak. Minden évben igyekeztünk, s ezt tesszük most is, a nyári csúcsfor­galom lebonyolításához a feltéte­leken javítani, s várhatóan a me­gye három határátkelőhelyén zökkenőmentesen kelhetnek át ab utasok. Az elmúlt évekhez ké­pest lényeges változás nem tör­tént a vám- és devizarendelke­zésekben, mégis azt tanácsolom a külföldre utazóknak, hogy uta­zás előtt pontosan tájékozódja­nak a vám- és devizarendelkezé­sekről. Mi vihető külföldre? Mint megtudtuk a jogszabályok értelmében a magyar állampolgá­rok személyenként 400 forint ér­tékű külföldi fizetőeszközt tart­hatnak engedély nélkül birtokuk­ban. E valuták Magyarországról engedély nélkül kivihetők, azon­ban fontos tudni, hogy Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Románia és ■ Szovjetunió belső rendelkezései szerint az em­lített országok valutájának ere­detét igazolni kell. Erre a célra az illetékes helyek (OTP, IBUSZ stb.) adnak kiviteli engedélyt. A Lengyelországba utazó magyar állampolgároknak megfelelő ösz- szegű zloty fizetőeszközt kell vá­sárolni, ennek hiányában a be­utazást nem engedélyezik. A kiutazók engedély nélkül személyenként 200 forintot vihet­nek ki 50 forintnál nem nagyobb, címletekben. A hazatérés alkal­mával felmerülő kiadások fede­zésére az OTP-nél 1000 forint ér­tékig utazási csekket vásárolhat­nak, amely hat hónapon belül beváltható. Az nyilvánvaló, hogy a vásárolt külföldi fizetőeszközök a külföldi tartózkodás ideje alatt felmerülő ellátási, utazási költsé­gekre szolgálnak, nagyobb ará­nyú áruvásárlásra nem használ­hatók fel. A külföldre távozók az utazás céljának, időtartamának, vala­mint az évszaknak megfelelő, sze­mélyes használatú útiholmit vi­hetnek magukkal. Fogyasztásra közvetlenül előkészített élelmi­szerekből legfeljebb három nap­ra valót (húsipari termékből ösz- szesen 1 kilót, fajtánként fél kilót), legfeljebb 5 liter bort, 2 liter égetett szeszes italt, 500 ci­garettát, mosó- és mosogatószer­ből legfeljebb két kilót jogosul­tak kivinni. Ezen kívül szemé­lyenként legfeljebb ezer forint Összértékű ajándéktárgy vihető ki, de ez nem lehet nemesfém, bélyeg, vagy muzeális tárgy. Segíthetnek az utazók is Nem vihetők ki ajándékként a felsoroltak: szalámi-, és• kolbász­áru, nyers- és füstölthús, füstölt­szalonna, zsír, étolaj, .margarin, cukor, liszt, rizs, kávé, csokoládé, tejtermék, burgonya, szárazbab, mosó- és mosogatószer, babaápo­lási termékek, habszifon-készü- lék, papírzsebkendő, egészség- ügyi papír, Legó-játék, gyermek- lábbeli, csecsemőruházati cikk, függöny, szőnyeg stb. A külföld­re gépkocsival utazók üzemanya­got csak a gépjármű tartályában vihetnek ki, üzemanyagot külön kannában kivinni nem szabad. — Az utasok sokat tehetnek a gyors átkelés érdekében azzal, hogy az utazásra jogosító okmá­nyokat előkészítik, bemutatják, a vizsgálat során bejelentik és 'be­mutatják a magukkal vitt tár­gyakat, úticsomagjukat. A külön engedélyhez kötött áruk 'kivitele esetén az engedélyt előre beszer­zik és bemutatják. A magukkal vitt fcül- és belföldi fizetőeszközt és a kiviteli engedélyt a vizsgá­lók rendelkezésére bocsátják. A kiutazáskor kapott vámáru-nyi­latkozatot megőrzik, s amennyi­ben szükséges, visszaérkezéskor írásbeli nyilatkozatot tesznek. Vámárukezelés és nyilatkozat Akik visszaérkeztek már kül­földről, a behozott vámáruk vám­kezelését kötelesek • árunyilatko­zattal kérni. Amennyiben az úti­holmin felül olyan nem kereske­delmi mennyiségű vámárut hoz magával, amelynek belföldi for­galmi értéke az ötezer forintot nem haladja meg, szóban is nyi­latkozhat. Társasutazás esetén ez az értékhatár kétezer forint, ki­véve, ha az utas Albániába, Bul­gáriába, Csehszlovákiába, az NDK, a KNDK-ba, Mongóliába, Kubába, Lengyelországba, Romá­niába, a Szovjetunióba vagy a VDK-ba szervezett társasuta­zásból tér haza, mert a felsorolt országok esetében szintén ötezer forint az értékhatár. Amennyiben a behozott vámáruk belföldi for­galmi értéke az öt-, illetve a két­ezer forintot meghaladja, vagy az áruk mennyisége kereskedelmi mennyiségnek minősül, írásbeli árunyilatkozattal kell kérni a vámkezelést. — Az ötezer, illetőleg a kétezer forint értéket meghaladó értékű KONFERENCIÁK, BÉKEMENETEK, HATÁRTALÁLKOZÓK A békehónap rendezvényei Az Országos Béketanács kez­deményezésére az idén is sor ke­rül politikai közéletünk hagyo­mányos, az egész országot átfogó eseménysorozatára, a béke- és barátsági hónapra. A fasizmus felett aratott győzelem 36. évfor­dulója jegyében az OBT a Haza­fias Népfronttal, a KlSZ-szel, a szakszervezetekkel,» a szövetkeze­tekkel, más társadalmi, tömeg- és rétegszervezettel, valamint ■ az egyházakkal együttműködve a lakosság minden rétegét átfogóan szervezi a tavaszi akciókat. Az Országos Béketanácsnál hangsúlyozták: az akciósorozat az elmúlt esztendőkben is bizonyí­totta, hogy a Magyar Népköztár­saság kül- és belpolitikai céljai­nak valóra váltása egységes, tett- rekészséggel teli tömegbázison alapszik. A fővárosból és a megyékből érkezett kezdeményezések alap­ján már kialakult a béke- és ba­rátsági hónap akcióinak, rendez­vényeinek sora. Május 8-án az OBT, a szovjet békebizottság kül­döttsége, valamint a népfront képviselői az emlékezés koszorú­ját helyezik el a Vigadó téri szovjet hősi emlékműnél. Ugyanezen a napon 10 órakor a Parlamentben megkezdődik az Országos Béketanács ülése, amely egyben a hónap országos nyitó akkordja is. Május 8. és 12. között Budapesten és a megyékben kez­detét veszi a leszerelés kérdései­től az európai biztonság és együtt­működés témáin át az imperia­lizmus ellen küzdő népek és fel­szabadító mozgalmak melletti szolidaritásig, a nemzetközi hely­zet, a béke-viiágmozgalom szinte valamennyi területét érintő fó­rumsorozat. Május 9-én, a győ­zelem napján, valamennyi álta­lános és középiskolában, szak­munkásképzőben megemlékeznek á fasizmus feletti győzelem törté­nelmi jelentőségéről, Közvéleményünkben eddig is erőteljes visszhangot, teljes egyet­értést váltott ki az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott,'. az enyhülés eredményeinek megőr­zését, továbbfejlesztését szolgáló új szovjet békejavaslatok sora — húzták alá az Országos Béke­tanácsnál. Kecskeméten a téma­körről május 14-én tudományos konferenciát is tartanak. A béke- és barátsági hónap előkészítésé­ben részt vevő szervezetek a má­jusi akciót is fel kívánják hasz­nálni a szocialista országok kö­vetkezetes békepolitikájának méltatására. Május 4—10. között az Országos Béketanács az euró­pai .biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságával kö­zösen munkások, mezőgazdasági dolgozók, fiatalok, egyházi sze­mélyek részvételével rendez kö­zös találkozókat a békés egymás mellett élés, az enyhülés ered­ményeinek védelméről, a helsin­ki záróokmányban foglaltak mad­ridi értelmezésétől. Üj vonás­ként határtaiálkozókon, köztük magyar—osztrák, magyar—cseh­szlovák fórumokon szólnak azok­ról a feladatokról, amelyek meg­oldásával elmélyíthető kontinen­sünk békéje és biztonsága. A szocialista országok budapes­ti kulturális központjaival, va­lamint nagykövetségeivel kar­öltve sok városiban és községben tartanak barátsági napokat, he­teket. A hónap rendezvényeinek so­rába illeszkedik a Béke-világta- nács és az OBT fejlődési bizott­ságának budapesti együttes ülése is. A tömeges demonstrációk so­rába kívánkozik a május 15—17-i hagyományos Zamenhof-béke­menet, amelyet az eszperantó- szövetség az idén egy Bratisla­va—Brno—'Budapest találkozóval is összekapcsolt. A KISZ május 29-én összeülő j kongresszusának résztvevői, valamint sok buda­pesti és vidéki úttörőcsapat tag­jai fáklyás ■ békemenetre hívják majd az ifjúság legkülönbözőbb rétegeit. Már eddig is több százan jelentkeztek- békeribarátság kom­munista műszakra, (MTI) áruk után vámot kell fizetni. A fizetendő vám a vámáru belföldi forgalmi értékének 40 százaléka, amit 30 napon belül kell kifizet­ni. Felhívom a figyelmet, hogy a be -nem fizetett vám után napi 1 százalékos kamatot számítunk fel. Szükségesnek tartom azt is elmondani, hogy vámfizetési kö­telezettséggel számoljanak azok az utasok, akik nagyobb értékű tartós fogyasztási cikket hoznak magúikkal. A vámmentes keret, mint kedvezmény, személyenként kerül megállapításra, azt össze­vontan alkalmazni, még együtt utazó családtagok esetében sem lehet. A határsáv-forgalomra vonatkozó rendelkezések A megye lakossága — elsősor­ban a határ közelében lakók — közül 'sokan utaznak Jugoszlá­viába egyrészt rokoni, baráti 'kap­csolatok ápolására, másrészt ma­gáncélú utazásra. A határsáv­forgalomban utazók a határát­lépési engedély birtokában vihet­nek magukkal útiholminak minő­sülő tárgyakat, ezen felül 2 kilő élelmiszert (1 kiló kenyér, fél kiló hentesáru), két liter bort, fél liter égetett szeszes italt, 200 ci­garettát, továbbá a hivatás, fog­lalkozás gyakorlásához szüksé­ges szerszámokat, műszereket. Személyenként és esetenként 50 forint készpénzt, de havonként legfeljebb 200 forintot, és 300 fo­rint értéket meg nem haladó ajándékot. Visszautazáskor 800 forint bel­földi forgalmi értékű vámáruk­ból 300 forint vámmentes, 500 fo­rint érték után pedig 40 százalék vámot kell fizetni. — Szeretném felhívni az uta­zók figyelmét, hogy akik a beuta­zás során a vámárukat elrejtik, valótlan nyilatkozatot adnak, 10 ezer forint értékhatárig vám- szabálysértésit, 100 ezer forintig vámvétséget, ezen felül pedig vámbűntettet követnek el. Az az utas, aki a devizagazdálkodásról szóló jogszabályokat megsérti, 3 ezer forintig devizaszabálysértést, 10 ezer forintig devizavétséget, ezen felül devizabűntettet követ el. Ezek büntetendő cselekmé­nyek, az elkövetőket ezenkívül az utazásból is kizárhatják. A határ­őr-átkelőhelyek utasforgalmát szervező, ellenőrző határőrök és pénzügyőrök nevében is kérem az utasokat a rendelkezések betar­tására. Bízom abban, hogy az idegenforgalmi' szezon közmeg­elégedésre gyorsan és fegyelme­zetten bonyolódik le, s a hazaté­rők valóban jó közérzettel, szép élményekkel gazdagodva térnek vissza lakóhelyükre. G. G. A titkár tíz éve (Bács-Kiskiun megye legnagyobb ipari üzeme a B ÁCSÉP. A válla­lat csaknem hatezer dolgozójá­nak'a fele 30 év alatti, s közülük 527 a KISZ-tag, akik az idén új­ra Illés Tibort választották meg a KISZ-bizottság titkárának. Ezt megelőzően azonban a bajuszos­szakállas fiatalember kijárta az iskolát, a szó tágalbb értelmé­ben is. — Az építőiipari technikumot 1971-iben végeztem el, s utána ke­rültem az építőipari vállalathoz. Dolgoztam Kalocsán, majd a cég központjában, azután 1972-ben bevonultam katonának. Siófokra, a határőrökhöz. Ott lettem KISZ- titkár, s ott kaptam meg a párt­tagsági könyvemet is. Igaz, a ka­tonaságnál a munka más jellegű, nagyobb a szervezettség, éppen ezért könnyebb a szervezés. A leszerelés után újra a B ÁCS­ÉP következett, ahol 1976-ban megválasztottak alapszervezeti titkárnak. Két éve rá az alapszer­vezet a nagy létszám miatt ketté­vált. Ekkor megalakították a központ KISZ-vezetőségét, s et­től kezdve azt irányította Illés Tibor 1979-ig. — Akkortól vagyok a BÁCSÉP KISZ-bizottságának titkára. S ha eddig azt gondoltam, hogy a ko­rábbi alapszervezet összetétele — dolgoztak benne gépírótól a mér­nökig — sok gondot okoz, akkor KISZHbizottsági titkárként mond­hatom, hogy alaposan megmöveke- dett a munka. A fiatalok nem­csak sokféle szakmában dolgoz­nak, de ráadásul nem is egy tele­pülésen. Nehezíti a helyzetünket, hogy sok a bejáró, ök többnyire a lakóhelyükön KISZ-tagok, így nehezebb őket bevonni a vállalati KISZ-megmozdulásokba. Ennek ellenére az eltelt két év alatt két­százzal gyarapodott a taglétszám, s nyolc új alapszervezetet hoz­tunk létre. — Mi most a legfontosabb fe­ladatuk? — Legfontosabbá 1 kettő is van. Egyik az érdekvédelmi munka erősítése. Ezért a KlSZ-alapszer- vezetek felépítését is úgy módosí­tottuk, hogy az megegyezzék a vállalatéval. így hatékonyabban dolgozhatnak az üzemi négyszö­gek alsó szinten is, ugyanakkor a munkahelyi közösségek is jobban összékovácsolódhatnak. Mindez kihat a másik felada­tunkra, a termelés segítésére. A fiatalok — többségükben ifjúsági brigádokban dolgoznak — a söp- rögetéstől a találmányok benyúj­tásáig mindenből kiveszik a ré­szüket. Az ő munkájuknak is kö­szönhető, hogy a BÁCSÉP nem­régiben újra elnyerte a Kiváló Vállalat címet. Persze, vannak még lehetőségeink, melyek ki­használásában a KISZ-eseknek kell élenjárniuk. Illés Tibor — mint BÁCSÉP-es — tavaly ősz óta tagja a KISZ kecskeméti városi bizottságának is. — Való igaz, én az iparban dolgozó fiatalok életét ismerem jobban, a testületben mégsem el­sősorban az építőipart kell kép­viselnem. Ott, a többi bizottsági taggal együtt a város fiataljainak, tehát egyre nagyabb közösség­nek mozgalmi életét, munkáját fogjuk össze. S az természetes, hogy a KISZ- komgresszus küldötteinek is az egész megye ifjúságát kell kép­viselni. S akik szót kapnak az ifjúkoimimunisták e legmagasabb szintű tanácskozásán, azoknak is ezt az irányt kell követniük. A BÁCSÉP KISZ-bizottságának titkára maga is kongresszusi kül­dött. így a kérdés: Miről beszél­ne, ha felszólalna? — lehet, hogy nem pusztán elméleti. — Számtalan téma van, amit meg lehet és meg is kell vitat­nunk. Én, ha szót kapnék, két dologról beszélnék. Egyik a la­káskérdés — elsősorban a fiata­loké —, amit végre helyére kel­lene tenni. Meghatározni, kidol­gozni e témában a KISZ-nek a feladatait," lehetőségeit. Ugyan­csak megtárgyalásra vár az ér­dekvédelmi, érdekképviseleti munka. Ennek feltételei az ifjú­sági törvény megalkotása óta megvannak, előbbre lépni mégis csak az erős KISZ-szervezetek Jövőtanulás Aligha véletlenül került soro­zatban több, az ezerkoilencszáz- ötvenes éveket művészileg ábrá­zoló, vizsgáló alkotás a képer­nyőre. Mind nyilvánvalóbb, hogy közelmúltunk alaposabb ismere­te nélkül nehezebben találunk megfelelő választ mai és holnapi kérdéseinkre. A szocializmus so­rán újabban fölgyülemlett elvi és gyakorlati problémák helyes, a kor fejlődésirányában ható megoldása, a sokféle érdek elő­revivő közös nevezőjének megta­lálása a jelenségek mélyebb, táv- llatosahb tanulmányozását igény­li. Sokat segíthetnek az ötvenes évek tanulságai a helyes tájéko­zódásban. tudtak. Mert a törvényadta jog csak lehetőség. Hogy élni tud­junk vele, jól képzett KISZ-esekre van szükség. Kérdés persze, hogy a mai if- jú kommun isták megfelelnek-e a magasabb követelményeknek, megvan-e az általános műveltsé­gük, szakmai-politikai képzettsé­gük. Illés Tibor, aki maga is ta­nul, a marxista egyetemet végzi, nem késlekedik a válasszal. — Ügy érzem, igen. De a már megszerzett iskolai végzettség mellett — amely csak az alapot adja, adhatja meg, nélkülözhetet­len mindenki számára a folyama­tos önművelés, amelyet minden­képpen ösztönöznie és segítenie kell a KISZ-alapszervezeteknek. V. T. A Viadal érződött a leghitele­sebbnek, a legéletszerübbnek, no­ha a fiatalok és a középkorúak számára időnként érthetetlenül bukdácsoltak az események az érthetetlen logikájú hatalmi har­cok közepette. A Tanácselnök és a Jó Gazda összecsapásai a nép- színműves díszletek ellenére föl- izzítatták a levegőt, kitágították a ki tudja miért összeszűkített játékteret. Éreztük harcuk tétjét, meggyőző, hihető figurák szen­vedtek, dühöngtek, hadakoztak a képernyőn. Szőnyi G. Sándor leg­jobb rendezései közé sorolnánk a Viadal-t, ha a női szereplők meg­közelítenék a férfiak teljesítmé­nyét. (Igaz, lassanként nem lesz kire kiosztani az olyan paraszt­lány-, parasztasszony-szerepeket, amelyekben elsősorban a figura hat, játszik.) KÉPERNYŐ Tetőfedők Fönn a toronyban van hely bőven. S noha attól nem kell tartanunk, hogy a nagy tolongásban letapossák egymás lábát az ácsok-te- tőifedők, Lengyeltóti Tibor kisiparos meg két munkatársa, Pé­csi Imre és Molnár Sándor mégis ala­posan megnézi, hova lépjen. Elég egy rossz mozdulat, egy kis elmélázás, törik a korhadt tetőléc, és' az ács, akit lentről ámulva figyel az ut­ca népe nyaktörő mutatványaiért, már zuhan is a magas­ból. Most éppen a kecskeméti Űjkollé- gium tornyán dol­goznak. — Jár ezért veszé­lyességi pótlék? — kérdeztem a főnö­köt. — Nem. De ne­künk már nem is annyira veszélyes ez a munka. Meg­szoktuk. Néha érez­zük, hogy fúj a szél, kileng a tető, ilyen­kor jobban kapaszkodunk. — Vesznek magukhoz valami „nyugtatót” ? — Amikor dolgozunk, tilos a szeszes ital. Elvégre a saját testi épségünket tesszük kockára. Jól fölkészülünk, s minden i reggel úgy megyünk, a tetőre, hogy na­gyon vigyázunk. Rajtunk van a mentőöv és a biztosítókötél is. — Ez elegendő? — A munkavédelmi előírások szerint igen. De abszolút 'bizton­ság nincs. Azt md is tudjuk, hogy a tető meredek, és fentről éppoly messze van a föld, mint lentről a_ torony. Nekem — minden eshe­tőségre számítva — van egyéni életbiztosításom. — Különleges képesség, kép­zettség? — Nem kell. Egészség, erős szer­vezet és átlagon felüli szakmai ismeret viszont igen. Az a legke­vesebb, hogy valaki felmegy a te­tőre ... De ott dolgozni is kell ám! Mégpedig mindenki szeme láttára. — Cserébe jól keresnek. — Jól, de ennyi pénzt kevesebb és könnyebb munkával is össze­szedhetnénk. Bennünket viszont érdekelnek az egyedi, műemlék- jellegű épületek. Olyanok, mint Kecskeméten a színház, a Katona gimnázium, vagy éppen az Űj- kollégiu'm. Ennek tetején mintá­ba kell rakni a mázas cserepet. Majd nézze meg, ha kész lesz! Megnézem, s nézi majd a vá­ros népe, az idegenek is — Vajon gondolnak-e majd a tetőfedőkre? V. T. Makk Károly, A téglafal mö­gött című Déry-írásból készült tévéjáték rendezője az ábrázolt, tragikus következményű igazság­talanságban akaratlanul is vét­kes, jobb napokra érdemes üzemi „középvezető” szemszögéből vizs­gálta a társadalmi kórképet. Ugyanő — de jóval korábban — a kiszolgáltatott áldozat helyze­téből vázolta; hová vezethet a hamis tekintélytisztelet, a korlát­lan hatalom (9-es kórterem). Ep jellemeket, ép szervezeteket ron­csolnak a torzított értékviszo­nyok! Szőnyi G. Sándor Sarkadi korabeli, az élmény, az indulat hevétől fűtött írásainak felhasz­nálásával készült Viadal című tévéjátéka ismét más helyszínre, falusi környezetbe vitte a mai nézőket. Mindhárom alkotásban a ka­vargó emberi sorsok mögött ki­rajzolódó társadalmi háttér a meghatározó. Mindháromból ér­ződik, hogy tulajdonképpen nem az üzemben, nem az egészségügyi intézményben, nem a kis telepü­lésen dőlnek el a dolgok. „Ma­gasabb szempont” mozgatta az „éber” gyári főnököket, „közér­dekre” hivatkoztak a tisztességes ügyészt törvénytelenségre buzdí­tok, az intézmény „rangját” vél­ték óvni a kórházi felelőtlensé­gek eltusolói. Mindhárom mű szenvedői, hősei tőlük független erők kiszolgáltatottjai. Mindhá­rom mű áldozatai váratlanul, önhibájukon kívül kerülnek két­ségbeejtő helyzetbe. Mindhárom mű „főbűnöseit” éppen az álta­luk is elkövetett méltányta­lanság ésszerűtlenség, . önkényes­ség elviselőinek magatartása gon­dolkodtatja el. Kit így, kit úgy persze, de mindenképpen a kö­vetkezmények által 'befolyásolva döntenek a továbbiakról. Anna-Mária Tudjuk tapasztalatból, tudjuk tanulmányokból, tudjuk felméré­sekből, hogy a lakosság szemé­lyes ismerősének tekinti a kép­ernyőn esténként megjelenő tele­víziós személyiségeket. Magam is őszintén nagyrabecsülöm őket. Még azt is sejtem, hogy a népsze­rűség sem pótolja mindig a jó teljesítményeikről megfeledkező elismeréseket. Elhiszem: kollegá- lisan örülnek a munkatársaik si­kerének, boldogságának. Mégis, mégis egyre bántóbb szándékolat- lanul is önreklámnak ható sze­repeltetésük. Állami kitünteté­sek átadásakor kimaradhatnak tanácselnökök, kiváló dolgozók a közvetítésből: tévés véletlenül se. Közügyet csinálnak legben- sőbb háztáji ügyeikből. Baj van az arány- és stílusérzékkel! Aligha valószínűsíthető, hogy a kedves, aranyos, mosolygósán is komoly Takács Mari nagyon örült az Anná-Máriája (jól em­lékszem a névre, mi lesz ha té­vedtem?) érkezését tudató köz­lésnek. Értesüléseim szerint az elmúlt egy-két évben aktív mi­niszterhelyettes-asszony, jeles művésznő, tekintélyes közéleti személyiség adott életet egy-egy Ids magyarnak, de egy szót sem írtak erről a lapok, egy monda­tot sem szóltak' róla a rádióban. Az efféle közlések nem a híradó­iba valók. Egyébként jó egészsé­get, jó tévéműsorokat kívánunk a kislánynak, akinek növekedé­séről — ha így folytatódik — re­mélem időről időre értesülhetünk a képernyő jóvoltából. Remélem? Heltai Nándor Energiatakarékos üzem Százhalombattán Százhalombattán, a Dunai Kő­olajipari Vállalatnál korszerű katalitikus krakküzemet létesí­tenek. A francia Procofrance cég amerikai eljárás felhasználásával készíti és szállítja az új üzemet, amelynek különösen nagy előnye, hogy rendkívül energiatakaréko­sán működik. Az import értéke meghaladja a 60 millió dollárt, s az üzletben számos magyar építő­ipari és gépgyártó vállalat is ér­dekelt. Az új üzemben évente egymillió tonna olcsó, • nehezen értékesíthető olajpárlatot dolgoz­nak feL Az idegenforgalmi idény előtt

Next

/
Thumbnails
Contents