Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-28 / 123. szám
1981. május 28. • PETŐFI NEPE • 3 Nyári tárlatok Szegeden A hazai képzőművészek egyik rangos seregszemléjére, a szegedi nyári tárlatra több mint hatszáz alkotást küldtek el az ország különböző városaiban élő művészek. A képző- és iparművészeti lektorátus döntése alapján mintegy százötven alkotó két és félszáz műve — festmény, grafika, kisplasztika — kerül közönség elé a Szegedi Képtár kétemeletes épületében a július 19-től szeptember elejéig nyitva tartó kiállításon. A. nyári hónapokban ezenkívül még tizenkét időszaki kiállítás nyílik Szegeden. Május 31-től július közepéig ugyancsak a képtárban tekinthetik meg az érdeklődők Növák András festőművész, valamint Kovács Éva keramikus- művész tárlatát. A szegedi múzeum kupolagalériájában július 18- án nyílik Markolt György és Orr Lajos szobrászművészek kiállítása. A Bartók Művelődési Központban június 26. és július 30-a között Vinkler László grafikai, ugyanott július 5-től 26-ig Polgár Ildikó kerámiái és, Szécsényi Lenke textiltervező munkáit mutatják be. A Bartók Művelődési Központ augusztus 2. és 30. között ad otthont a hazai fotóklubok szegedi szalonjának, amelyet ezúttal .tizenhetedik alkalommal rendeznek a szegedi ünnepi hetek időszakában. Ugyancsak itt lesz látható Cseri László fotókiállítása is. A Juhász Gyula Művelődési Központban július 25-től augusztus 8-ig Mónus Ferenc keramikus népi iparművész és augusztus 15-től 29-ig Berkovics Anna keramikusművész kiállítása várja a“ látogatókat. A fiatal képzőművészek stúdiójának tárlata augusztus 15-től 30- ig lesz nyitva az ifjúsági házban. A szegedi Somogyi Könyvtár július 18-tól augusztus végéig Magyar szépirodalom—könyvművészet címmel mutatja be az intézmény ritkaságait. A Gulácsy La- jos-teremben július közepétől augusztus végéig Szabó Erzsébet illetve Pájer Emília és Kun Éva iparművészek munkáiban gyönyörködhetnek az érdeklődők, a múlt év legszebb könyveit pedig a technika házában mutatják be nyomdáink. (MTI) Ötvenmillió, szifonpatron A szifonpatron-gyártás bővítésére és rekonstrukciójára Összefogott a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat és a veszprémi Bakony Művek. A szifonpatron üzem gépeinek mintegy 60 szá_ zalékát a Bakony Műveknél korszerűbb berendezésekkel váltják fel, ugyanakkor felújítják az üzemépületeket is. A Bakony Művek 25 millió forintot fordít a' rekonstrukcióra, a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat pedig 20 millió forinttal járul hozzá saját fejlesztési alapjából. Az összefogás eredményeként a je. lenlégi évi 30 millió darabos szifonpatron termelés 1983-ban évi 50 millió darabra emelkedik. r" Árubemutató az agrokémiai központban Kedden kezdődtek a megyei növényvédelmi és agrokémiai napok. A háromnapos rendezvény- sorozat ideje alatt az agrokémiai állomás központjában árubemutatót tart az AGROKER és a TSZKER. Vegyszereken kívül kisgépeket, különböző eszközöket állítottak ki, amelyet meg is vásárolhatnak az érdeklődők. Sok kistermelő is meglátogatta a bemutatót. LEGKISEBB NÉZŐINEK KEDVEZ A TV Gyermeknapi rendezvények Egész napos, változatos programmal készülnek a fővárosban a gyermeknapra: több tízezer apróságot szórakoztatnak a hét végén a művelődési házak, az ifjúsági parkok. A kőbányai Csajkovszkij-park- ba invitálja a gyerekeket a Pá- taky István Művelődési Központ. A MOM Szakasits Árpád Művelődési Ház hagyományos vasárnapi játszóháza a gyermeknap jegyében nyitja meg kapuit a legkisebbek előtt. Közös műsort állít össze a Fővárosi Művelődési Ház, és a Budapesti Művelődési Központ. A Fehérvári úton ez alkalommal a Szegedi Nemzeti Színház művészei szerepelnek. Az újpesti gyerekek a kerületi úttörőház .táborában vendégeskedhetnek, | Gyermekműsort sugároz vasárnap a rádió és a televízió. A „Gyertek játszani” című műsort a tatabányai úttörőház előtti parkból közvetíti a rádió. A nemzetközi gyermeknapot és a Magyar Úttörők Szövetségének 35. születésnapját köszöntő szabadtéri programra csaknem tízezer gyereket várnak. Az alkalmi színpadokon többek között bemutatják a „Házasodik a motolla” című irodalmi-zenei összeállítást — a Bányász Irodalmi Színpad tagjainak közreműködésével —, a Pécsi Nemzeti Színház ifjú művészei pedig Jékely . Zoltán „Csunyika” című énekes, zenés, táncos, jelmezes mesejátékát adják elő. Mikrofont kap a rádióból ismert Dominó-család is. A műsorban 20—30 gyermek dominókockákkal ügyeskedhet, a történelmi dominó versenyzői pedig dátumokkal, évfordulókkal, helyszínekkel csatázhatnak. A nyelvi dominóban orosz, angol, francia és magyar nyelven számolhatnak,-, szavalhatnak, pörgethetik a nyelvüket. A tatabányai városközpontban felállított sátrakban, pavilonokban a. gyermeklapok szerkesztői vetélkedőkre invitálják a legkisebbeket. A „Csináld magad” Utcába té- rők makramét, papírsárkányt, re- pülőmodellt és sokféle más játékot készíthetnek. Az úttörőházban egykori úttörővezetőkkel találkozhatnak a gyerekek. Legkisebb nézőinek „kedvez” reggeltől késő délutánig a televízió. „A kengyelfutó gyalogkakukk legújabb kalandjai” című népszerű filmsorozat újabb epizódjának vetítését követően a Mátyás király juhásza című verseszenés mesejátékot közvetíti felvételről — a Székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásában. Ismét jelentkezik a „Breki és a többiek”, majd — 15.40-től — „Bezzeg az én időmben!" gyermeknapi vidámságok és komolyságok kerülnek a képernyőre. Gyermekkorának emlékezetes pillanatait eleveníti föl többek között Fehér Klára, Koncz Zsuzsa. Somos Ágnes, valamint Rodolfó és Gál völgyi János (MTI) Tanfolyam a mozgássérültek helyzetének javításáért Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Továbbképző Intézete tanfolyamot indít a mozgássérültek helyzetének javításáért. „A megváltozott munkaképességű dolgozók helyzetének rendezése*’ című tanfolyam keretén belül ismertetik mindazokat a társadalombiztosítási jogszabályokat, amelyek kapcsolatosak az 1/1967. (XI. 22.) MüM—EüM—PM. számú rendelettel. További célkitűzés, hogy az előadásokon a hallgatók megfelelő tájékoztatást kapjanak az 1975. július 1-én hatályba lépett egészségügyi és társadalombiztosítási jogszabályokról, amelyek szoros összefüggésben vannak a rehabilitációs rendelkezésekkel. A tanfolyamot az ELTE Jogi Továbbképző Intézete (Budapest, V., Egyetem tér 1—3.) 1981. augusztus 31. és szeptember 11. között tervezi, háromnapos kurzusokban. A tanfolyam témái között szerepelnek az alábbiak: — A megváltozott munkaképességű dolgozók védelmének orvosi indokai; — a velük való foglalkozás vállalati feladatai, figyelemmel a munkaerőgazdálkodás aktuális kérdéseire; — a szakszervezetek feladatai a rehabilitációval kapcsolatban; — a tanácsok hatásköre és intézkedései a megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatban; — a megváltozott munkaképességű dolgozók anyagi ellátása. Az előadók között a téma legjelesebb szakértői szerepelnek. Az ELTE Jogi Továbbképző Intézetének szervezési csoportja 1981. július 15-ig várja a jelentkezőket a 173-563-as telefonon, vagy személyesen az intézetben. Részvételi díj: személyenként 340 forint. A fogyasztó pártján, a kereskedelmet segítve A társadalmi ellenőrök tapasztalataiból Háromszázharminc választott szakszervezeti tisztségviselő: társadalmi-kereskedelmi ellenőr tevékenykedik megyénkben a fogyasztók érdekképviseletében. A szakszervezettel és a helyi tanácsok kereskedelmi osztályaival, csoportjaival együttműködve szerepük, különösen az utóbbi évtizedben, jelentősen megnőtt. Bács-Kiskunban, ahol egy munkanapon körülbelül negyedmillióan vásárolnak fogyasztási javakat, a társadalmi ellenőrök évi 2 ezer vizsgálatukkal jó szolgálatot tesznek dolgozó társaiknak, végső soron minden fogyasztónak. Lámpa, égővel — és a papucs ára Az áruellátás színvonalának a figyelemmel kísérése a legfontosabb feladatúik. Emellett a tavalyi, második félévi 1200 megyei próbavásárlás, súly-, minőségi, szavatossági és egyéb vizsgálat számos hasznos tanulsággal járt. Gondi Zoltánná, társadalmi ellenőrzési csoportvezető például arról számolt be Kiskunfélegyházáról: a megyei tanács kereskedelmi és az SZMT közgazdasági osztálya segítsége, útmutatása alapján 163 csoportos és 64 egyéni ellenőrzést végeztek. Súlyos, kirívó hibával nem találkoztak. Amire viszont felfigyeltek: a 70—80 fillér—1 forint „rászámolás”, a 2—3 dekás súlycsonkítás egyes élelmiszer- boltokban, nem egyedi eset. Voltak olyan üzletek, ahol hibás, apró gyümölcs, vagy zöldség fölé tették ki az első osztályú ártáblát. Észlelték, hogy egyes húsboltokban már akkor előkészítették a húst darálásra, amikor a vevő még meg sem érkezett. Az egyik ' háztartási üzletben a pvc-sző- nyeg ferde vágását tették szóvá, a műszaki áruházban pedig azt, hogy az eladó majdnem ráfizetett: egy lámpát égővel 7 forint 50 fillérrel kevesebbért számlázott. A BRK Kisáruháza cipőosztályán viszont már a fogyasztó kárára tévedtek. A férfipapucsot 212 helyett 250 forintra árazták. Jelzéseiket megszívlelik Félegyházi tapasztalat viszont az is, hogy a Centrum Áruházban nincs cipő, kötöttáru és konfekciótermék árcédula nélkül. Az ár is kedvező a vevők többségének. Az idén áprilisban férfiöltönyt 850-től 2030 forintig lehetett kapná. Ugyanott választékbővítésül árusítják a budapesti Haladás Szövetkezet, a Ramóna Finomkötöttáru Ktsz, egy törteli szövetkezet és a helybeli háziipari szövetkezet számos termékét. Az azonban kívánatos volna, hogy a 37-es és a 38-as férfiingekből többet kínáljanak, s lenne fianell és pup- lin férfipizsama. Ugyanakkor, amikor a kereskedelmi dolgozók udvariasságát sem hallgatták el Gondi Zoltánná és társadalmi munkatársai, tapasztalták, hogy jelzéseiket a kereskedelem vezetői megszívlelik. Ez jellemző Baján is. Ott a Petőfi lakótelepi kis üzletből — Milnov Dániel ellenőr-kétszeri sürgetésére — végül mégiscsak megoldották az üres üvegek rendszeres elszállítását. fldőközben annyi üveg halmozódott fel a boltban, hogy a napi árut már alig tudták hová rakni.) Hétfő, péntek: az is hétköznap Természetesen a konfliktusvál- lalás is hozzátartozik ehhez a társadalmi fogyasztói érdekképviselethez. Az ellenőrökre, akik közül néhányan 30—40 vizsgálatot is végeznek esztendőnként, nemegy szer neheztelnek: „Mit szőröznek már megint?" Furcsa, hogy ezt a legtöbbször éppen egyik-másik fogyasztó mondja. A megyében és a székhelyén manapság már több mindenre kiterjed a társadalmi ellenőrök figyelme. Az SZMT Kecskeméti Városi Szakmaközi Bizottsága Vu- jovich Ferenc kereskedelmi albizottság! vezetővel és annak munkatársaival (negyvennégyen) hatásosan segítik a kereskedelem társadalmi felügyeletét. A tapasztalatok arra utalnak: hétfőn és pénteken nagyon különböző az ABC-k hús- és húskészítmény-ellátása. Míg a széchenyi- városi UNIVER ABC-ben bőséggel kapható mindenféle hústermék, a leninvárosi ABC hétkezdése ebben a tekintetben hiányos. A gyümölcs és a zöldség első, másod- és harmadosztálybeli keveredése (vagy inkább kevergetése?) Kecskeméten is tapasztalható tünet, s"amire oda kell figyelni: a vasboltokban — az edények kivételével — a termékek többségén nem tüntetik fel, mennyibe kerülnek. Ezekben a boltokban a kiszolgálás lassú, vontatott; a helyszűke vevőnek és eladónak egyaránt gond. Nemegyszer pedig apróságokért kénytelenek kimenni a vásárlók a BLK Szabadság téri vasüzletéből a Külső-Szegedi úti lerakathoz, mert amit keresnek, csak ott kapható. Még több megbecsülés? Társadalmi fejlődésünk határozott jele ez a fajta, nyílt kontroll, amellyel a „pult két oldala” jól áttekinthető. A munka tovább tart, mondhatnánk azt is: folyamatos azok számára, akiknek megbecsülése különösen az elmúlt évektől kezdve növekszik, de jobbára a kormányzat ösztökélésére, annak kezdeményezésére. Helyileg, néhány 'Kiváló Dolgozó kitüntetéstől eltekintve, még kevés a jele e társadalmi ellenőrzés rangjához illő elismerésének. Amint Almási Tibor, az SZMT munkatársa találóan megjegyezte: ,,A szakszervezeti életben a kultúrfelelős és a sportfelelős mellett — megítélésem szerint — ott a helye a társadalmi kereskedelmi ellenőrnek is.” Kohl Antal A Héderváry-kastély A Győr és Mosonmagyaróvár között elterülő Szigetköznek, a Duna két ágától körülölelt vadregényes tájegységnek egyik legvonzóbb települése a történelmi okmányokban már II. Géza óta emlegetett Hédervár. Mondák és legendák lengik körül a községet éppúgy, mint a környező romantikus, nemrég még ősi természetességében tobzódó vízivilágot. Hédervár nevéhez is legenda fűződik: az elmúlt korszakban körülötte folydogáló „hét ér”-ből (Mets-ér, Ladom-ér. Ba- gom-ér. Bak-ér, Pilling-ér, Sáros- , ér, Szőny-ér) változott Héder-re. A valóságban azonban a Graztól délre fekvő Wildon-ból Magyar, országra érkező Héder comes — A Héderváry-nemzetiség őse — a névadó, aki II. Gézától 1141— 42 körül kapta hűsége jutalma, ként birtokul ezt a vidéket. Az általa építtetett fa vár helyét nem ismerjük, csak a Képes Krónikából van róla tudomásunk. A szájhagyomány persze itt. is tudni véli. hogy a várkastély parkjának északi végében emelkedő dombon állt. A Héderváry-kastély jelenlegi állapota többszöri átépítés | nyomait őrzi. mégis harmoni- i kus szépséget áraszt. Az első ; pillantásra barokk 'benyomást, keltő épület három saroktornya közül a délkeleti., hatszögletű I lakótorony őrzi talán a legrégibb I építkezések emlékét. Feltehető- I leg a XIII. században épült, a I másik kettő az 1600-as évek kö- I zepéről való, s négyszögletes I tömbjüket buzogányszerű dísz- I ben végződő egyszerű sima sí. I sak fedi. A kastély puritánul egyszerű [ homlokzatát kosáríves kapu df_ szíti, valószínűleg a XVIII. század második felében készítették, a feltehetően korábban befalazott. s ma már csak egy címer, rel jelzett, másik kapu helyett. A kaput két empire stílusú XIX. század eleji szfinx őrzi. Szépen boltozott kapualjon jutunk be a négyszögletes, aprócska belső udvarra, amely elgondolkodtató megállásra késztet. Évszázados platánfa áll a közepén lombkoro- nája a fény. a nap felé igyekezve az épület tetőzete fölé maga. sodik. Vajha mi is ilyen féltő gonddal óvnánk most még fiatal platánfáinkat, mint ahogy őrizték eleink a mi gyönyörűségünkre. Fotósok hálás, bár munkaigényes célpontja ez a belső udvar. Nemcsak a tiszteletet ébresztő vénöreg platán, de a remekbe készült kovácsoltvas lámpatartó, a szépen kereteit kosáríves kapu, a neogótikus ívelésű nyitott folyosó, keretbe foglalt re. neszánsz domborművek. a Vi- czavak falra helyezett faragott címere ■*- bárhonnan nézzük is, részleteiben és egészében — ma. radandó élmény. A kastély északi homlokzatát a délihez hasonló egyszerűség jellemzi, kapuja előtt azonban igén szép klasszicista portikusz emelkedik. Az épületben jelenleg iskola működik, az egyszerű szobák és termek gyermekzsivajtól - hangosak. A település szélén emelkedő kastélyt hatalmas park övezi, amely ugyancsak megtekintésre érdemes. Valószínűleg ártéri erdőből szelídült franciás barokk kertté, majd a múlt század elején Petri Bernhard tervei alapján s személyes irányítá. sával alakult át a mai természetes tájképi hatásra törekvő angol kert. A 17 holdas területet több kilométeres sétautak hálóz, zák be. s a helybeliek által pataknak nevezett vizesárok osztja ketté. Kőből farágott szob. rok, padok.’ hatalmas vázák, a föléjük hajló lombokkal a park idillikus, romantikus részletei. De a növényritkaságok kedvelői is érdekességekre akadhatnak bolyongásuk során — a ki. nai páfrányfenyő, az amerikai tulipánfa például az egzotikus fák múlt század elején divatba jött telepítésére emlékeztetnek, az illatozó hársak. és a 38 méter magas fehérnyár méreteivel ragad el. szokatlanságával késztet megállásra az egymástól majd két méterre növő kőrisfa. me. Ivek hét méter magasban összetalálkozva, különös házasságként folytatják tovább közös életüket, s á kertépítő Bernhard emlékét őrzik az értékes és nagyméretű tiszafák. Sz. K. E. A pogány madonna Színes magyar bűnügyi filmvigjáték. Fősz Bujtor István. FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁN: Kecskemét Városi: Kalocsa: Kiskunfélegyháza: Kiskunhalas: Baja Uránia: máj. 28.—jún. 3. jún. 4.—jún. 7. jún. 8.—jún. 10. jún. 11.—jún. 13. jún. 14.—jún. 17.
