Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-28 / 123. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf 133. szám Ára: 1,40 Ft 1981. május 28. csütörtök Ma zár a BNV A BNV-n szerda volt a szakmai programsorozat utolsó napja. Számos üzletkötésre is sor került. A BUDAVOX Vállalat 16 millió rubeles megállapodást írt alá 'S MASPRIBORINTORG szovjet külkereskedelmi egyesüléssel. A szerződés alapján 12, illetve 60 csatornás korszerű átviteltechnikai berendezéseket és mérőmű-' szereket, valamint mikrohullámú rádióreléket szállítanak a Szovjetunióba. A BUDAVOX híradástechnikai egyesülés, a KOVO csehszlovák külkereskedelmi vállalattal is megállapodott a BNV-n. ARM típusú tranzit-telefonközpontot szállítanak 22 ezer vonallal, amit Pil- zenben szerelnek fel. Ugyancsak a KOVO -cég részére 1,8 millió rubel értékben telefontechnikai részegységeket exportálnak. Szerdán felkereste a BNV-t Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. A vendéget Kőrösvölgyi László, a HUNGEXPO megbízott, vezér- igazgatója fogadta, majd kalauzolta körsétáján. « Ma a BNV utolsó napján egész nap a nagyközönség látogathatja a vásárvárost. (MTI) TANÁCSKOZÁS AZ OKTATÁSI IGAZGATÓSÁGON A munkássá válás folyamata Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Oktatási Igazgatóságán .tegnap a munkássá válás folyamatának tapasztalatairól egész napos tanácskozást rendezett az intézmény pártépítési tanszéke és szociológiai csoportja. Szabó Lajos', az Oktatási Igazgatóság vezetője köszöntötte a résztvevőket: a járási, és városi pártbizottságok képviselőit, az üzemi pártszervezetek vezetőit, a meghívott dolgozókat, szocialista brigádtagokat, iskolaigazgatókat, az Oktatásai Igazgatóság tanárait. Ezt kövétően Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg a tanácskozást: — A munkássá válás folyamatának társadalmi, gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában — mondotta1 — különös fontosságát és aktualitását adja, hogy a fejlett szocialista társadalom építésében minőségileg. új és a korábbinál is bonyolultabb feladatok megoldása vár ránk. A nemzetközi ideológiai osztályharc éleződése, gazdasági életünkben az extenzív szakaszról az intenzív szakászra való áttérés új módon felvetődő követelményei igénylik a munkásosztály, a párt vezető szerepének a további erősödését. Az egész társadalom számára fontos kérdés, hogy a munkásosztály milyen lényegi jegyeket hordoz magában. A továbbiakban arról beszélt, hogy a munkásság létszámában, összetételében jelentős változásokon ment át, s hogy a legnagyobb létszámú osztály, amely az anyagi javak, a nemzeti jövedelem zömét termeli, s munkájának eredményei képezik a népgazdaság más ágazati felépítésének alapját. Termelő tevékenysége által társadalomfenntartó szerepet tölt be. Osztályhelyzetéből fakad politikai funkciója: a szocialista társadalom vezető osztálya. Az elmúlt évek rohamos társadalmi és műszaki-technikai fejlődésének hatására a hagyományos értelmezéshez képest kitágultak az osztály keretei, melynek merev megvonása nem is lehetséges. Az osztály állandó mozgásban van, s a szocializmus előrehaladásának mér(Folytatás a 2. oldalon.) Településtisztaság, ügyintézés, ellenőrzés a megye tanácsi vezetőinek megbeszélésén Fontos témákról tanácskoztak tegnap Kecskeméten a városi ta-i nácsok és a járási hivatalok elnö_ kei. a megyei tanács osztályvezetői dr. Gajdócsi Istvánnak, a megyei tanács elnökének vezetésével. Első napirendi pontként Bács-Kiskun ' települései tisztaságának helyzetét vitatták meg, majd a tanácsi ügyintézés korszerűsítése és egyszerűsítése érdekében tett- intézkedések eredményeiről, s az ezzel kapcsolatos feladatokról tájékozódtak. Meghallgatták az 1980-ban tartott gazdasági-pénzügyi ellenőrzések tapasztalatait összegző előterjesztést, végül pedig a megyei tanácselnöki értekezleten elhangzottakról kaptak tájékoztatást. A települések tisztaságáról Sándor Béla, a megyei tanács ÉKV osztályának vezetője vázolt képft. Általában javuló munkáról számolt be., de néhány gondra is felhívta a figyelmet. Ezek közül kiemelkedő, hogy bár vannak jó helyi kezdeményezések, a tanácsok ezeket — az esetek többségében azért, mert nincs rá pénzük — nem tudják sem felkarolni, sem .elterjeszteni. Jelentős károkat okoz a rongálás, és nincs velük arányban a bírságolás: 1980-ban például 287 esetben került erre sor, és összesen 20 ezer forint volt a kiszabott büntetés. Az átlagosan nem egészen 70, forintos „bírság” (69,68 Ft) nem mondható visszatartó erejűnek. örvendetes ugyanakkor, hogy a szervezett szemétgyűjtés az utóbbi két évben jelentősen fejlődött, s megkezdődött az engedély nélküli szemétlerakóhe- helyek felszámolása is. Számokkal kifejezve az eredményeket: a városi lakások 55 százalékából menetrend szerinti pontossággal szállítják el a hulladékot, tavaly például összesen 300 ezer köbmétert. A 21 nagyközség közül 16- ban szintén megoldották ezt a kérdést, és hat kisközség is a szervezett szemétszállítás útjára lépett. A feladatok sorában említette az előadó a kisközségek, az üdülőkörzetek / együttműködésének elterjesztését; a lakótelepeken pedig az osztályzott szemétgyűjtés bevezetését (annak érdekében, hogy a tovább hasznosítható papír- és rongyhulladék és a megsemmisítendő háztartási számét külön konténerben gyűljék össze). Kincses Ferenc, Baja város Tanácsának elnöke pesszimista hangvételű kezdőmondattal nyitotta hozzászólását: a „szemét, mondotta, évek óta gyűlik”. Ismertette egy számítás eredményét, mely szerint családonként és évente 1 tonna szemét kelet, kezik. ami például Baján 100 e2er köbméteres mennyiséget jelent esztendőnként, ám csak 40—45 ezer köbméter szállításáról. tárolásáról. megsemmisítéséről tudnak gondoskodni. 35 millió forintra lenne szükség öt év alatt, de csak ötmilliójuk van. további gond, hogy drágák és törékenyek a műanyag szemét- gyűjtők,, kétmillió forint egy kuka-gépkocsi. Megoldásként' — egyetértve Sándor Bélával — nem elsősorban az anyagi erők mozgósítását, hanem a lakosság nevelését, tájékoztatását és mozgósítását javasolta, annak az elvnek a gyakorlati elterjesztését, hogy a „kultúrember nem szemetel.” Több felszólaló után (Ír. Ár- vay Árpád a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára számolt be az ügyintézés korszerűsítéséről, egyszerűsítéséről. Mondanivalójánál c lényege az volt: ma már minden lehetőség megvan arra. hogy helyben intézhessék az állampolgár ügyeit, méghozzá az illető ügy „fajsúlyához” méltó gyorsasággal. Helyes lenne továbbá. ha a tanács ügyfélszolgálati irodái együttműködnének a vállalatok, üzemek' jogsegély szolgálatai vat mert számos esetben egyszerűsödhetne ezáltal is az ügyintézés. Szigeti Péter osztályvezető, a tavalyi ellenőrzések tapasztalatait elemezve rámutatott: alaposan fel kell készíteni a revizorokat, másrészt pedig növelni kell a helyi tanácsok munkatársainak felelősségérzetét is. Ez utóbbira egy példát fímlített: revizori vizsgálat tárta fel, hogy egy kecskeméti járási nagyközsgében négy hónap óvodai napközi diját sikkasztották el. és a helyi tanács ügyintéződének nem tűnt fel, hogy több mint negyed évig szünetelt a, befizetés. A kár egyébként 80 ezer forint! A tanácselnökök és osztály- vezetők értekezletén felszólalt- Romó.ny Pál, a megyei pártbizottság első titkára is. és azt hangsúlyozta, hogy a tanácsokban. folyó munkát, — bármilyen jellegű legyen is az — politikai jellegű tevékenységnek tekinti a lakosság, ami miatt az ennek megfelelő határozottsággal, nyíltsággal és elvszerűséggel kell dolgozniuk az államigazgatás munkásainak. B. J. • A lombosodé gyümölc sfáU fokozott növényvédelmet igényelnek. ellene Sem az őszi, se m a tavaszi vetésű növények az elmúlt hetek időjárása »nyomán nem fejlődnek úgy, mint ahogy kellene. Az áprili s közepi fagyok után a csapadékhiány jelent gondot. Me gviselte a növényeket a május eleji erős szél és homok- verés. Jóllehet, állománykipusztulás alig történt. Egyik helyütt az aszály ellen védekeznek, a t iszaalpári nyárigát tövében vis ,zont a belvíz jelent gondot. Cs ,ak ezekben a napokban sikerül ,t befejezni a kétezer hektár ku ikoricának szánt talaj előkészítés ét. Az árvíz visszavonulása utár i a gazdaságok mindenütt nagy erőket vonnak össze a terület ú; jbóli műveléséhez. A. tiszaalpári ' Tisza táj Termelőszö- vetkezetber, például földbe karült már 4' 10 hektáron a rövid tenyészidejű kukorica magja. A megy ében a 125 ezer hek tár kukorica 85 százaléka kikelt. A talaj-elől cészítés és a vetés minősége - — figyelembe véve a késői szár itásokat és az átlagosnál nagyob’a tömegű szármaradványt, valami nt a száraz talajt — kielégítő. A k özös gazdaságok gyakorlatilag b efejezték a lucerna első ka- szálá sát. A megyei értékelés szerint hektáronként 1831 kilogramm szén satermésfc takarítottak be, arm »ly épp a kedvezőtlen időjárás föl’ytán 10 százalékkal kevesebb, mi nt tavaly volt a hasonló idő- sz akban. Nagyüzem van az üvegházakban és a fóliasátrakban is. A primőrök 1 legyűjtése után megkezdődött a ?másod- és utóhasznosítás. Megfelelő ütemben halad a görög- és sárgadinnye, a paradicsom, a paprika, valamint a káposztafélék palántázása is. A gazdaságok zöme a hét végére befejezi a palántapótlásokat is. Jó ütemben haladnak a növény- védelmi munkák. Permetezni kell a gabona-lisztharmat, a kukoricabarkó és .a burgonyabogár ellen. Az almásokban már a hetedik, nyolcadik permetezésnél tartanak, míg a szőlőben ezekben a napokban kezdik az első permetezést. A növényvédőszer-ellátás a korábbi éveknél sokkal kiegyensúlyozottabb, a hazai ipar biztosítja már jó néhány korábban importból beszerzett hatóanyagot. A tovalyelőtti 44 ezer hektár öntözhető területből 1980-ban már csak 36 ezer hektár volt géppel, berendezéssel ellátva. S ennek a csökkent területnek is csupán egyhatodán, egyhetedén folyik ezekben az aszályos napokban is a víz kijuttatása. Az öntözött területek alacsony arányát többféle okkal magyarázzák a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály szakemberei. Sok helyütt az öntözési költségek nincsenek arányban a várható termésnövekedéssel. Az új vízdíjak megállapításakor sok gazdaság úgy döntött, hogy inkább vállalja az aszálykárral járó 0 A meleg időjárás következtében nagy figyelmet követel a fóliasátrak szellőztetése. )(Mé- hesi Éva felvételei.) veszélyt csak azért, hogy megszabaduljon a jelentős költségtől. A teljes igazsághoz tartozik, hogy a vízidíjak aránytalanul megnőttek. A nemesnádudvari öntöző- fürthöz tartozó Hosszúhegyi Állami Gazdaság például hektáronként csak alapdijként 1780 forintot fizet Ehhez jön még a felhasznált víz köbméterenkénti költsége. Az a helyzet tehát, hogy a vízellátottság megfelelő —'jobb mint tavaly —, öntözőberendezés van, s a gazdaságok jó része mégsem él a lehetőséggel. Pedig megyei szinten bizonyos, hogy sok száz tonna töblettermést jelentene, ha idejében vízhez jutnának a szomjazó vetésék. A paprikatermelő gazdaságok Harta, Fájsz, Dusnok és Sükösd határában viszont locsolják a kultúrát. Sz. P. M. ZÁRSZÁMADÁS ÖT ÉVRŐL, ÜJ LAKÁSRENDELET ELFOGADTÁK HETÉNYEGYHÁZA EGYESÜLÉSI KÉRELMÉT Ülést tartott Kecskemét város Tanácsa Az a kct és fél gépelt oldal terjedelmű határozat, amelyet tegnap délutáni ülésén fogadott el Kecskemét város Tanácsa, csak a számok szűkszavú, rideg stílusában nyugtázza a megyeszékhely V. ötéves tervi fejlődését. A 2 milliárd 549 millió 23 ezer forintos feglesztésialap-felhasználás a kívülállónak nem mondja meg azt, hogy t.ovább javultak az életkörülmények, új lakótelepek, közintézmények, nagyvárosi üzletek épültek; hogy a felszabadulás óta á tadott új otthonok egyharmada készült el 1975 és 1980 között. Néhány beszédesebb számot tehát feltétlenül ide kell írnia a tudósítónak. Fontossági sorrendben tehát a következő adatok jelzik a százezer lakosú megyeszékhely ötéves fejlődését: 6321 új lakás, 777 új kórházi ágy, 260 új bölcsődei, 1520 új óvodai hely, két 16 tantermes új általános iskola, új klubkönyvtár a Műkertvárosban, és a Széchenyivárosban, két új múzeum egészíti ki a teljességre nem törekvő képet. Mindezekért a városi tanács köszönetét és elismerését fejezte ki a társadalmi és tömegszervezeteknek, a gazdálkodó egységeknek, a város egész lakosságának. A zárszámadási beszámoló után nem kevésbé fontos témával foglalkozott dr. Mező Mihály elnökletével a .testület: 1/1981-es számmal új rendeletet .alkotott a lakásügyi jogszabályok helyi végrehajtásáról. A rendelet részlete-, zi, hogy ki és milyen feltételekké -1 kaphat otthont a megyeszékh e- lyen, s módosította az igényjof'o- sulitság korábbi szabályait is. Ezentúl tanácsi bérlakásra .'azok jogosultak, akiknek az egy főre jutó átlagos havi jövedelm e a 2200 forintot nem haladja meg. A szövetkezeti lakáshoz jut,ás feltétele a maximum 3200 fforintos egy főre jutó átlagos ha' ri jövedelem, az ennél többet keresők OTP-lakást kérhetnek, il’ietve magánerőből építkezhetne) c. új vonása a rendeletnek, he ,gy részletekbe menően szabályé zza az igények kielégítésének sorrendjét; ezen belül előnyt ad annak például, aki kifogástala ,n életvitelű, kiemelkedő munkát ’ /égez és a város társadalmi élebiben is eredményesen működik közre. A jövőben elsősorban a zok kaphatnak lakást Kecskemété' a, akik már öt éve itt laknak vág ,y itt dolgoznak. Újból szabályozz? i a rendelet a Fiatal Házasok Otthonába való bejutást is. Az újj feltétel a korábbi 15 ezer f orin t helyett 30 ezer forintos előtake irékosságot ír elő (összhangban e, július 1-től életbe lé^pő kormányrendelettel) és a ha- Vi 800 forintos eddigi kötelező'ifjúsági takarékbetét-fizetést 1000 forintra emeli. így biztosítható, hogy az előtakarékosság és az ifjúsági takarékbetétben összegyűlt összeg a jövőben is elegendő legyen egy kétszobás OTP-lakás előtörlesztésének kiegyenlítésére. Az új tanácsrendeletet egyébként a tanács a közeljövőben füzet alakiban is megjelenteti. A témához szorosan kapcsolódott a következő napirendi pont: az igények után a lehetőségekről adott számot Veliczky István, a tanács általános elnökhelyettese. A lakásellátottság helyzetéről, javításának lehetőségeiről szólva hangsúlyozta, hogy mindenképpen fel kell építeni 4800 új otthont a VI. ötéves tervben, ami azonban csak enyhíti a gondokat. További feladat új garzonház építése, a Vacsd közben és Hetényegyházán telkek kijelölése és a közművesítése, a sajáterős lakásépítés szervezett segítése, a cserék központosított támogatása és koordinálása. A legfontosabb elv: ha az államnak nincs is elég pénze, az állampolgár kapjon lehetőséget, hogy saját erőből oldja meg gondját. Ezt követően — dr. Sánta László vb-titkár előterjesztésében — azzal az előterjesztéssel foglalkozott a testület, amely Kecskemét város és Hetényegyháza község közigazgatási területének egyesítését javasolta. Hetényegyháza választásra jogosult lakosságának 89,5 százaléka személyes aláírásával is egyetértett azzal, hogy a község egyesüljön a megyeszékhellyel, amelynek eredményeként ■új lehetőségek nyílnának a lendületes fejlődés előtt. Az egyesülést határozatban kezdeményezte Hetényegyháza község Tanácsa, és ezt a határozatot örömmel fogadta a kecskeméti Városi Tanács is. Az elfogadott döntés kimondja, «hogy az egyesülést követően Kecskemét város Tanácsa is kötelességének tartja a hetényegyházi költségvetési feladatok ellátását a jelenlegi szint állandó emelésével, a fejlesztési célkitűzések további maradéktalan megvalósítását. Az egyesüléssel Kecskemét népessége meghaladja a százezer főt. Kecskemét város Tanácsa utolsó előtti napirendi pontként új megyei tanácstagot választott Farkas Gábor Ybl-díjas építész személyében; ő dr. Horváth István helyett (aki, mivel más beosztásba került, lemondott erről a tisztségéről) foglalja el a megyei tanácstagi széket. Kecskemét város Tanácsának ülése interpellációkkal és bejelentésekkel fejeződött be.
