Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-27 / 122. szám

1961. május ZI. • PETŐFI NEPE 9 5 N y t A magyar kultúrközpont épülete Helsinkiben. RÖVID sétaútnyira Helsinki központjától, a Paasivuori utcá­ban modem épület ötMk a finn fővárossal ismerkedő idegen sze­mébe. A kapunál réztábla: Ma­gyar Kulturális és Tudományos Központ. Üj az épUlet és új az intézmény: taivaly november vé­gén nyílt meg. Gáti Tamás igazgató a nyitás utáni napokról mesél. A vendég­látó örömével magyarázza, mit tudnak kínálni a látogatóiknak. A háromezer kötetes könyvtár pol­cain sűrű rendben sorakoznak a történelmünket, kultúránk múlt­béli és mai alkotásait, tudomá­nyos eredményeinket, mindenna­pi életünket, hazánk idegenfor­galmi nevezetességeit, tájegysé­geink népművészetét bemutató magyar és más nyelvű kötetek, folyóiratok, újságok. Egy másik helyiségben a muzsika kedvelői tallózhatnak több mint ezer le­mez között, a komolyzenétől a népdalokon át a beatig. A nyelvi laborban audiovizuális eszkö­zökkel egyszerre hatan tanulhat­nak magyarul. Hamarosan saját filmgyűjteménye is lesz az inté­zetnek. Nem hiányzik a kényel­mes társalgó, tanácskozószoba, koncert-, illetve előadóterem sem, sőt még kis konyha is van, ahol adandó alkalommal magyaros falatokat sütnek, főznek. Az ott­honos légkört árasztó pasztellszí­nek, a falakat és a polcokat dí­szítő magyar képzőművészeti al­kotások kellemes harmóniát te­remtenek. A HELSINKI magyar központ­ról igazán elmondható, hogy régi hagyományra, széles szellemi bá­zisra építheti munkáját — gon­doljunk csak a két ország példa­mutatóan fejlődő kulturális és gazdasági kapcsolataira. A tu­risztikai érdeklődés felfelé ível: évente 20—30 ezer finn keresi fel Magyarországot. „Frontáttörés” tehát aligha vár az intézetre, dol­ga inkább az eddigi ismeretter­jesztés, felvilágosítás gazdagítá­sa. Ezt szolgálják a rendezvények. Gáti Tamás nemzeti színű szala­gos kartonborítót mutat. Ebbe fűzve terjesztik a havi műsort. Idén még öt koncertet szerveznek magyar művészekkel, főiképpen a Blartók-év jegyében. Nem marad­nak ki a programból a folklór­műsorok. Ifjúsági, művészeti, gaz­dasági, külpolitikai kérdésekről terveznek előadásokat, s bizonyá­ra érdeklődést keltenek a grafi­kai, fotóművészeti kiállítások, akárcsak az irodalmi műsorok, például a Déry-est. A propagálás­ba számítanak a rendkívül nép­szerű Finn—Magyar Társaságra, amelynek központja ugyanebben az épületben van. Egyes kiállítá­sokat a fővároson kívül is bemu­tatnak majd. Támaszkodni sze­retnének a magyar városokkal testvérvárosi kapcsolatot ápoló tizenöt finn városra. Tervezik, hogy felveszik a kapcsolatot a helsinki iskolákkal. Termeiket föl­ajánlják oktatási célokra, például arra, hogy egy-egy magyar tár­gyú zeneórát, földrajzórát az in­tézet falai között tartsanak meg a tanárok. A Kodály Társaság már­is jelentkezett. A MAGYAR turistának sem haszontalan betérnie az intézet­be, sok Finnországra vonatkozó hasznos tanácsot kaphat. És azt seim érdektelen látnia, miként munkálkodnak kultúránk északi követei a két rokon nép közötti ősi szálak szorosabbra fűzésén. L. Z. Stúdiószínházak találkozója Miskolcon Miskolcon — ahol immár tize­dik éve működik a stúdiószínház Játékszín néven — rendezik meg • hazánkban első ízben a stúdió- színházak találkozóját. Annak idején, 1969-ben Choins- ki Riadó című darabjával avatták a miskolci Játékszínt, s az elő­adás olyan sikeres volt, hogy meghívást kapott a szarajevói -'^fesztiválra; Néhány évnyi-i>hul- a '>|,JIámvölgy Után, öt éve isíriét1'fel­lendült Miskolcon ez a kísérlet, amikor a Csapodét madárkát tűzték színre, melyet azóta is műsoron tartanak. Legutóbbi be­mutatójuk Enquist: A tribádok éjszakája volt, a színház épületé­ben levő intim kis teremben. Az elmúlt években az ország­ban egyre több helyen alakult ha­sonló jellegű stúdiószínpad, s a miskolciak kezdeményezésére most június 1. és 10. között meg­hívásos alapon kerül sor találko­zójukra. Az esemény szakmai fó­rum, nem vetélkedő, nem ver- . S.eny, nem, fesztivál, Az alkotók i egymás proäbk- v rétéit, s alkalmuk nyílik vitáikra, beszélgetésekre. Meghívták a debreceni Csoko­nai Színház stúdiótársulatát P. X. Kroetz Felső-Ausztria és Fé­szek című előadásával. A buda­pesti Nemzeti Színház a Buda­pest Orfeummal, / a Vígszínház Rimbaud-estjével, a Népszínház Jobba Gaibd Egy este Lady L-nél című önálló estjével, a szolnoki Szigligeti Színház H. Pintér Szü­letésnap, a kecskeméti Katona József Színház Tolnai Ottó Vég­eladás című művével vesz részt. A miskolci Nemzeti Színház két alkalommal lép fel Ruzante Csa­podár madárkájával és a már említeti Enquist-darabbal. A találkozón a színházi szak­emberek megvitatják a stúdió- színházak szerepét a magyar szín­házi kultúrában., K. M. BÁCS-KISKUN MEGYE MŰEMLÉKEI A kalocsai érseki kastély Olyan békésen, derűsen nyúj­tózkodik díszes parkjában a ka­locsai érseki kastély, mintha ezt a vidéket sohasem zargatták vol­na dúló hadak. Csak a délnyuga­ti szárnyba beépített vastag fal- maradványok utalnak az itt állt erődítésre. Az Árpádok korában emelt háromemeletes őrtorony mellett Róbert Károly idejében épített várkastély a törökökkel vívott harcokban pusztult el. A történelmi köztudathan elég­gé máig sem méltányolt Mária Terézia uralkodásának különösen sok értéket teremtő utolsó évtize­dében és az őt követő II. József kormányzása alatt nyerte el mai alakját, egészült ki a XVII. szá­zad végén épített nyugati szárny. Ellső pillanatra leolvasható, hogy a búcsúzásra készülő barokk üzenete. A lángoló gótikával, a méltóságteljes román stílussal, a magasba törő, vagy méreteivel ható dinamika után, az új funk­ciók kielégítésére alkalmas rene­szánsz szigorú céltudatosságát felváltó, dús formáikkal hömpöly­gő barokk hullámai is elcsende­sednek, amikor Batthyány Józseí érsek megrendelésére Oszwald Gáspár elkészítette terveit. Az épülettömb U alakú, mint az akkoriban bővített budai ki­rályi palota, a veszprémi, püspöki székhely, a fertődig a gernyesze- gi kastély. A hanyatló barokk ki- vagyi szellemének megfelelően a főhomlokzat a leghangsúlyozot- tabb: Homlokzatból előreugró fair ész (malit), széles, háromszö­gű, az érseki címerrel díszített oromzat, csigavonalas (ion) vég­ződésű faipiHérsor, rézsútosan el­helyezett oszlopokon nyugvó, fel­tehetően egy helyi mester ügyes­ségét dicsérő vasráccsal kerete­zett erkély növeli jelentőségét. Az épület jobb és bal oldalán, a második emeleti ablakok fölött húzódó füzérdíszek már a kifeje­zésmód erőteljes változására, az úgynevezett copf stílus jelentke­zésére utalnak. Az érseki kastély belső beren­dezésének méltatása külön cikk feladata lehet. Most csak Dürer Albert metszeteire (az első eme­leti folyosón), a Maulbertsch-fres­kókra (a kápolnáiban és ennek előterében), a muranói üvegcsil­lárokra, a keleti szárnyban elhe­lyezett — egyebek között sok 17,15 előtt kiadott magyar vonatkozású nyomtatványt (hungairicát) tar- italmazó — könyvtárra hívjuk föl a figyelmet. (H. N—P. Z.) NYELVŐR Felfut vagy fejlődik egy iparág? KÖNYVTÁRI STAFÉTA Bibliográfiák Halasról Nem először kapnak vissz­hangot Fekete Dezső bibliog­ráfiái lapunk hasábjain. Ku­tató, gyűjtő, feltáró és leíró­rendszerező munkái egyaránt nélkülözhetetlenek a munkás- és úttörőmozgalom, az agrár- sajtó és művészettörténet fel­dolgozásához. Ez a tevékeny­ség rendszerint ott lendült fel,' ahol éppen dolgozott: koráb­ban a bácsalmási, egy idő óta pedig a kiskunhalasi Városi- Járási Könyvtárban. A Mai magyar költők—írók című kiadványsorozat példá­ul elérte a huszonnegyedik folytatást. Újdonsága, hogy az összeállításba bekapcsolódott Hatvani Zoltán fiatal könyv­táros, aki ily módon — épp az idősebb pályatárs kezdeménye­zésére — a bibliográfiák ké­szítésének beavatottjává válik. Példa ez arra is, hogyan kell fokozatosan továbbadni a sta­fétabotot — a felhalmozódott gyakorlati tapasztalatokat —, amivel egyébként elvileg min­denki tisztában van, csak sok helyütt a megszerzett tekintély féltése vagy más okok miatt nem gyakorlat. A 24. ilyen kiskunhalasi bibliográfia Fekete Sándor iróniák, az Űj Tükör című he­tilap főszerkesztő-helyettesé­nek munkásságát térképezi fél. Az apropót ismét az szol­gáltatta, hogy a vendég olva­sói találkozóra érkezett a Gő­zön István Művelődési Köz­pontba. Mintegy bevezetőként Fekete Sándor könyvei szere­pelnek időrendi sorrendben — kezdve a tizennyolc éves költő Kamaszhangon és Ifjúság cí­mű versesköteteitől a reform­kori és Petőfi-tanulmányokon, életrajzokon, színműveken át egészen a Gyorsuló idő soro­zatban megjelent, Deák Fe- rencre való emlékezésig. Ha valiaki a kritikákra kíváncsi, azok fölsorolását is megtalálja. Ezután következnek az egyéb kötetekben, antológiákban napvilágot látott írások, vala­mint a folyóiratokban és heti­lapokban megjelent cikkek, illetve a szerzővel foglalkozó pályafelmérések, beszélgeté­sek — köztük piáidéul a Pető- . fI Népe.1973 januári interjúja. Mindezek számbavételé .rajzol­ja ki a költői-írói-kritikusi - irodalamtörténészi- újságírói- szerkesztői életutat. Minden bizonnyal nem volt véletlen Fekete Sándor meg­jegyzése a rendezvényt köve­tően: minden írónak el kelle­ne jönnie Kiskunhalasra. Már­mint az olvasói vélemények és kérdések meghallgatása mellett azért, mert ezekre az alkalmakra készülnek a bibli­ográfiák — segítve a közönség tájékozódásált, eligazodását és mintegy elébe menve az elkö­vetkező lexikai, tudományos munkáknak. Egyszóval: alapot adnak az értékelő bizonyítvá­nyokhoz, miközben a bibliog­ráfiák készítőiről és közmű­velődési hasznosítóikról eleve jó bizonyítványt állítanak ki. — halász — Amint már többször is foglal­koztunk vele, az igekötők gazdag­ságának is nagy szerepe van stí­lusunk árnyalttá, színesebbé téte­lében. Ezt bizonyíthatjuk be a fel, föl igekötő tárgyalásával is. Ez a meg és az el után a leg­gyakoribb igekötőnk. Eredeti je­lentése: (térben) emelkedve, ma­gasabbra (irányulva). Pl. föímegy (magasabb helyre), fölnéz (az ég­re). A nyelvi fejlődés során újabb jelentései is kialakultak. Így kife­jezheti a cselekvés, folyamat befe­jeződését, mozzanatosságát (fel­fal, fellázad), a mennyiségi vagy erkölcsi növekedést (felszaporo­dik), az érzelem fokozódását (fel­izgul), a nyomósítást (felbiztat, feldicsér), sőt egyéb jelentésválto­zásait nem említve a sűrítésnek is kiiváló eszköze (fölcsenget vala­kit). Ezt az igekötőt használhatjuk minden olyan esetben, amikor mást fejez ki, mint egy más ige- kötős vagy igekötő nélküli ige. A megbecsül (értéke szerint bánik vele) mellett a felbecsül valami értékének 'becsléssel való megál­lapítását fejezi ki. A megemlít mellett a felemlít szemrehányás­ként való megemlítést jelent. Az általánosabb jelentésű megkér mellett táncra vagy tisztség ellá­tására utal a felkér ige. A meg­szabadul jelentése általánosabb, mint a valamely kötöttségtől való megszabadulást jelentő felszaba­dul igéé. De néha a mondottak ellenke­zője is igaz, ha a fel igekötős ige értelmét szemléletesebben fe­jezi ki egy más igekötős ige. Ilyen igepárokra gondolunk: felaprít — szét- vagy összeaprtt, feldarabol — szétdarabol, felgyógyit — meggyógyít, felhörpint — felhör­pint. Ilyenkor gondosan kell mér­legelni, hogy melyik ige haszná­lata a jobb. Néha a változatos­ságra törekvés indokolja más ige­kötős vagy esetleg igekötő nélkü­li ige használatát. A sportnyelvi feljön vagy feljövőben van a csa­pat helyett inkább mondjuk azt, hogy előretör, javul, felnyomul, feljavul a csapat. Az átvitt értel­mű hivatalos ízű fellép igét ige- kötő nélküli ige is jól helyettesí­ti. Tehát az igényekkel, követelé­sekkel, váddal lép fel terjengős kifejezések helyet! äz igényéi, követel, vádol egyszerűbb és ma­gyarosabb. Ugyanígy az értekez­leten fellép helyett a mondaniva­lótól függően mondjuk ezeket: be­szél, beszédet mond, tiltakozik, stkraszáll valamiért, javasol va­lamit. Német hatásra terjedtek el a következő 'kifejezések: fellép a járvány, a súlyos betegség, a se­besültnél a vérmérgezés; nehézsé­gek, tünetek lépnek fel. Mennyi­vel magyarosabb így: járvány tört ki vagy ütötte fel a fejét; a be­teg súlyosan megbetegedett; vér­mérgezést kapott; nehézségek, tü­netek mutatkoznak. A felszámol ige mint a likvidál magyarítása elfogadható az ilyen kapcsolatokban: felszámolják az üzletet, a vállalatot. De helytelen, ha a megszüntet jelentésében használják: felszámolják a bar­langlakásokat, az elmaradottsá­got, a munkanélküliséget, a gyar­mati rendszert. Tehát ezeket meg kell szüntetni. Néha más igék is 'nagyon szemléletesek. Pl. a céget feloszlatják, a bandát kiirtják, az összeesküvést felgöngyölítik. Ha az Igekötős forrna idegen szemléletet tükröz, magyarosabb, hagyományosabb igét válasszunk helyette. A felhagy valamivel he­lyett inkább az abbahagy a jobb. A gyakran kifogásolt, henye di­vatszóvá lett, grafikonszemléletű. fogalmazásmódot tükröző felfut, felfutás szavak helyett jó köz­nyelvi szavakat használhatunk. Felfut a könnyűipar, a gyártott termékek mennyisége, a termelés magyarosabb így: az ipar fejlődik, a mennyiség növekszik, a terme­lés fokozódik, erősödik. Ha az eredményességet is ki akarjuk fe- jelzi, az igekötős igék a jók: ki­fejlődik, ki- vagy megemelkedik, megnövekszik, megerősödik. A felfutást a fejlődés, a felfuttatást pedig a fejlesztés helyettesítheti. A felhoz ilyen kapcsolatait: felhoz valamit Halaki ellen, hibá­ul hoz fel szebben így fejezhet­jük ki: érveket sorakoztat fel va­laki ellen, azt rója fel neki, hibá­ul rója fel, azt veti a szemére. Német ige szó szerinti fordítá­saként keletkezett a fölfektet ige a hivatali nyelvben. Aktát, kimu­tatást, listát kérdőívet, főkönyvet stb. szoktak felfektetni. Helye­sen: aktába foglal, ügyiratot ké­szít valamiről, kimutatást kezd vezetni, kérdőívet köröz, új fő­könyvet nyit. A feltalálja magát helyett is könnyen „találhatunk” magyaros kifejezéseiket. Pl. kivág­ja magát valamiből, visszavág, könnyen beleilleszkedik valami­be, jól érzi magát valahol. Jogosan kifogásolható a bizal­mas- stílusrétegbe tartozó felhúz és felszed is. Az első helyett él­jünk ezekkel a szavakkal: _ fel­bosszant, feldühít, felmérgesít felpaprikáz, méregbe hoz, ugrat. A másodikat is könnyen helyette­síthetjük. Felszed egy kilót, sok pénzt szed fel, influenzát szedett fel: ezek helyett ez a választéko­sabb: hízik egy kilót, sok pénzt vett fel vagy keresett, influenzát kapott. Még néhány adattal 'kiegészít­jük a mondottakat. Sokan a fel igekötős formát logikátlannak vélik ilyen igékben: felborul, fel­bukik, feldől, pedig ezek ugyan­úgy nem helytelenek, mint a fel­fordul ige sem. A legtöbbször ki­fogásolt ige a felmerül. Azzal ér­velnek, hogy merülni csak lefelé lehet, pedig a logika ellenére is szemléletes a felmerülés. Vajda János is használta: „Múlt ifjú­ság tündér taván /Hattyúi képed fölmerül.” Erről is sok vita folyt: a tervet fel- vagy lebontjuk? Ma­gyarázatul csak ennyit: ha csoma­got kapunk, mit csinálunk vele? Fel- vagy lebontjuk? A felszere­lés igekötő nélküli alakja-, a sze­relés pedig a sportolók és a fia­talok nyelvében sportfölszerelést és általában ruházatot, öltözéket jelent. Kiss István SIKER A „HAZÁNKMEZŐGAZDASÁGA DIÁESZEMMEL” PÁLYÁZATON Huszonegy díj a megyébe került A Magyar Mezőgazdasági Mú­zeum az idén tizenegyedszer hir­dette meg a „Hazánk mezőgazda­sága diákszemmel" című országos pályázatot az általános és a közép­iskolák tanulói számára. Azóta összesen csaknem 38 500 pálya­munkát, dolgozatot és képzőmű­vészeti munkát küldték be a fia­talok, s ezek közül 2849-et díjaz­tak. A rajzókból, batikoltból és kisplasztikákból minden éviben kiállítást rendeztek a múzeum­ban. Az anyag egy részéből ván­dorkiállítást állítottak össze, s azt az ország számos városában, és külföldön is bemutatták. Az idei, tizenegyedik pályázat­ra 2172 . pályamunka, dolgozat, rajz, textil, 'batik, 'kerámia és kis­plasztika érkezett be, ezernyolc- százhetvenhét általános iskolai tanulótól. A középiskolások két- százkiienicvenöt dolgozattal vet­tek részt a pályázaton. A képző­művészeti anyagot most is kiállí­táson mutatják be Budapesten, a Vajdahunyad-várban. A kiállítás június 7-ig tekinthető meg. Az országos pályázaton ismét sikerrel vettek részt Bács-Kiskun megye diákjai. • A megye általános iskolásai­nak negyvenhárom munkája sze­repel a kiállításon, s ezek közül tizenegyet díjaztak. Rajzáért dí­jat kapott R ideg Csilla, a homok- mégyl általános iskola, Boros Oláh Judit, a' 'kiskőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola, Markó Tünde, a kiskőrösi Bem József Általános Iskola, és Balogh Dávid, a keceli Arany János Általános iskola ta­nulója. A kiskunfélegyházi Bat­thyány Általános Iskola három fiatalja, Molnár Emese. Szabó Jó­zsef és Kovács Sándor, valamint a soltvad-kerti Általános Iskola tanulója, Kévés János, kerámiáért kapott díjat. Biczefe Tibor, Sipos Agnes és Péteri Tibor textiil-ba- tik pályamunkáért kapott egyéni dijat Mindhárman a kunszent- miiklósi művelődési otthon szak­körében tevékenykednek. A pedagógusok munkáját azzal ismerte el a Mezőgazdasági Mú­zeum, hogy azoknak, akik évről évre segítették tanulóikat, jutal­mat adott. Dobó Imre,, a kiskun­félegyházi /Batthyány-iskola, ta­nára a csoportos kerámia-kisplasz­tika, Hont László kunszentmik. lásd tanár pedig a csoportos tex- ti'l-bati'k kategóriában kapott pá­lyázati díjat. Nagy Ágnes, a fajszi iskola ta­nulója kertészeti témájú dolgoza­tával harmadik díjat nyert, Vig Katalin kisszállásd tanuló pedig ugyanebben a kategóriában ju­talomban részesült. Jutalmat ka­pott Dajka Gábor, a kecskeméti Kandó Kálmán úti Általános Is­kola tanulója is, aki a lakóhely környéki fákról, ligetekről, erdők­ről írt figyelmet érdemlő dolgo­zatot. Középiskolásaink hét díjat és öt jutalmat édemeltek ki a .pályá­zatra beküldött dolgozataikkal. Ellső díjat nyert Végh Ernő, a kis­kunhalasi Szilády Áron Gimná­zium tanulója, aki az „.Állattartás egykor és most” című témaköré­ben nagyüzemi technológiákat ismertetett. Harmadik díjjal ju­talmazták a Szilády gimnázium, két tanulóját. Irányi Nórát és Molnár Veronikát, akik szűkebb hazájuk, Kiskunhalas agrántör- ténelmi emlékeiről írtak, továbbá Gulyás Andreát — ugyancsak e gimnázium diákját, — aki a ház­táji gazdaságok szerepéről írt dolgozatot. Gáspár László, a bács­almási Hunyadi gimnázium diák­ja környezetvédelmi írásával ér­demelt ki harmadik díjat. Juta­lomban részesült: Százdi József, a .bajai Tóth Kálmán Szakközép- iskola diákja, a kiskunhalasi Szi­lády gimnázium több tanulója akik kettesével összefogva írtak dolgozatokat: Gesztesi Piroskáés Jenei Éva, Gál Gabriella és Koór Márta, Kelemen Emese és Kato­na Miklós, valamint Vágó Mária. A bácsalmási Hunyadi gimnázi­umbál Boros Ildikó és Raztife Ti­bor érdemelt jutalmat. A több mint tíz éve elindított országos pályázat legnagyobb haszna az, hogy sok ezer fiatal­ban felkeltette a mezőgazdasági szakmák iránti érdeklődést, s hogy sokan erre figyelemmel vá­lasztották élethivatásul a legkü­lönbözőbb mezőgazdasági szak­mákat. R. M. V Kultúránk északi követe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents