Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-26 / 121. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János fogadta Dimitr Sztanisevet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn fo- gadlta a hazánkban tartózkodó Ddimitr Sztanisevet, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón részt vett Gyenes András, az MSZMP KB titkára és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Marjai József Moszkvában tárgyal Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, aiki a szovjet kormány meghívására vasárnap érkezett hivatalos látogatásra a szovjet ; fővárosba, hétfőn Moszkvában megkezdte tárgyalásait. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 121. szám Ára: 1,40 Ft 1981. május 26. kedd Marjai Józsefet fogadta Ivan Arhipov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyettese. (MTI) Készülődés az építőtáborozásra A nyáron — a június 28-i kapunyitástól — csaknem 70 ezer középiskolás, főiskolás és egyetemista vállalkozik arra, hogy az idei, immár a 24. építőtábori évadban erősítse a KISZ épitőtábori mozgalmának, a diákok önkéntes munkavállalásainak hagyományait. A vakációban 103 központi táborhelyen, számos megyei 'szervezésű, és főiskolai, egyetemi építőtáborban ragadnak szerszámot a diákok, hogy meggyorsítsák a sürgető gazdasági idénymunkák elvégzését, vagy kipróbálják, az erejüket lakásépítkezéseken, út- és vasútépítéseken — mondották a KISZ KB építőtáborok bizottságán az MTI munkatársának. — A gimnazisták, a szakközép- iskolások és a szakmunkástanulók, s a felsőoktatási intézmények hallgatói a napokban veszik át á KISZ-től kapott megbízólevelüket és utazási utalványukat. ' A fiatalok többsége ebben az évadban is a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok gyümölcsöseiben, kukoricaföldjein, szőlőskertjeiben serénykedik majd. Az ország mezőgazdasági üzemei közül jó n?hány már évek óta fogad nyári diákmunkásokat. A tiszaföldvári Lenin Tsz tavaly először szervezett öntöző-építőtábort, s a jó tapasztalatok alapján idén is több száz fiatalt vár. Az Enyingi Állami Gazdaság és a békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezet e nyáron először nyit öntöző építőtábort. A legtöbb fiút és leányt, mintegy kétezret, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát károly- majori és sátorhelyi tábora fogadja, mindkét helyen a kukori- cacímerezési munkák meggyorsítására. Kecskeméten, Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Hatvanban és Nagykőrösön a konzervgyárak munkájába kapcsolódnak be az ország különböző vidékeiről érkező diákok. A vakáció idején 9 szakmai építőtábor népesül be, s mintegy 4 ezer. szakmunkástanuló mellett ezer gimnazista — „segédmunkás” is bekapcsolódik a budapesti, valamint a szegedi, a dunaújvárosi, a tatabányai és a szolnoki lakásépítkezések munkáiba. A Somogyi Erdőr és Fafeldolgozó Gazdaság az idén másodszor fogad mintegy 200 erdésztanulót a szántódi csemetekert gondozására. Jelentős feladatra vállalkoztak Hatvan környékén az M—3-as autópálya ú) szakaszának építkezésére érkező borsodi fiúk. Az M—1-es pályán hasonló munkákat végeznek négy turnusban Vas és Bács megyei ökölvívó fiatalok is. Az ifjú sportolók az ország más részeiből is a korábbinál nagyobb érdeklődést mutattak az elmúlt hónapokban a nyári építőtábori munkák iránt. Először jelentkeztek önkéntes építőtáborozásra cselgáncsozók. kifejezetten nehéz munkát kérve: ők Répceszentgyörgyön vasutat építenek majd. A nyár önkéntes diákmunkásait mindenütt megfelelő munka- feltételek. konkrét feladatok és jól felszerelt táborhelyek várják. A napi 6 órás munka mellett ezúttal is bőven válogathatnak majd kulturális, politikai és sportprogramok között. A vitafórumokon, a politikai témák között ezúttal első helyen szerepel majd a KISZ X. kongresszusán születő dokumentumok ismertetése. A táborokat sűrűn látogatják majd népszerű együttesek, a Radnóti Színpad társulata, s több helyen bemutatják az ifjúsági kabarét. (MTI) HÚSZÉVES A JÁNOSHALMI SZÖVETKEZETI KÖZÖS VÁLLALAT Ültetvénykorszerfisítés, állattenyésztést fejlesztő beruházás Nem sokkal a mezőgazdaság szocialista átszervezése után, közös vállalkozást alapítottak Jánoshalmán, a helyi termelőszövetkezetek. A kertészeti és állattenyésztési kultúrájáról ismert településen ugyanis az adottságokhoz alkalmazkodó termelés-szakosítást már az 1960-as években megkezdték. Az idén húsz éves jánoshalmi tsz-közi társulás a legelső működési szabályzatában, 1961-ben ezért jelölte meg legfőbb tevékenységének a szőlő- és gyümölcstermesztést, sertéstenyésztést, hizlalást. Bács-Kiskun megye második és hanmiadiik ötéves tervi, országos jelentőségű ültetvényprogramjá- ban tevékenyen részt vett a vállalkozás. Két évtized alatt olyan jelentőségű tér melésfej lesztő beruházást végzetrt mindkét kertészeti ágazatban, sőt az erdőgazdálkodásiban is, amellyel a társulást alapító szövetkezetek kü- lön-külön még igen kedvező gazdasági években is nehezen birkóztak volna meg. Jánoshalma és a közigazgatásilag hozzá tartozó Kéleshalom határálban az akikori földvédelmi törvény szerint ültetvénytelepítésre alkalmasnak tartott talajon jelenleg több mint másifél ezer hektár ültetvénye díszliik az időközben közös vállalattá átalakult gazdasági társulásnak. A nagyüzemi szőlők még magukon viselik az 1960-as éveknek megfelelő telepítési, művelési jelleget, Pincegazdasággal teremtett szerződéses kapcsolata. A működési szabályzat szerinti, nagyüzemi sertéstenyésztést, -hizlalást kezdettől fogva megfelelő keretek között folytatja a jánoshalmi vállalat. 1973-iban készült el Kéleshalom határában a társulás 2-es számú sertéstelepe, amelynek közelében terménytároló és takarmánykeverő üzem is működik. Az V. ötéves tervben igen eredményes állattenyésztési ágazat a következő éveikben megnöveli teljesítményét. 1985-től kezdve évente már 25 ezer vágósertést tud kibocsátani a két telep, amelynek korszerűsítésére 30 milliót költ majd a vállalat. • A Jánoshalmi Szövetkezeti Közös Vállalat kéleshalmi II. számú szakosított telepe. Középen a terményszárító, takarmánykeverő. A hizlaldát eltakarja a védőerdő. (Straszer András felvételei.) Az 1979-es és 1980-as gazdálkodási eredménye alapján másodszor kapta meg a Kiváló Szövetkezeti Társulás címet a jánoshalmi közös vállalat. A MÉM és a TOT álltai a közös vállalatnak adományozott kitüntetést Erdélyi Ignác, az MSZMP megyei bizottságának titkára adta át a vállalat igazgatójának Horváth Györgynek, akit egyúttal a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetéssel jutalmazott a TOT. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ezenkívül Kiváló Munkáért címmel tüntette ki Kerekes Sándorné igazgatóhelyettest, Török Ferenc „ kerületweze- itőt, Horváth József karbantartót, Dudás László energetikust, Kőszegi Lajos lakatost. K. A. • Bort szállítanak János, halmáról a társulás ültetvényének tér. méséből. korszerűsítésükre azonban már kidolgozta a programot a közös vállalat, s a következő esztendőkben meg is valósítja. Ezzel az üzemi szőlőknek nemcsak a művelése válik könnyebbé, korszerűbbé, hanem a 'termőképessége is megnő. A közös vállalat a kertészeti ágazatával összefüggő több termelési és kereskedelmi társulásnak is tagja. Igénybe veszi többek között a kiskőrösi szövetkezetek borászati közös vállalatának, továbbá a Mezőikémiának a szolgáltatásait is. A szőlő, a must, a bor- forgalmazásban legnagyobb jelentőségű a Közép-magyarországi VÍZTAKARÉKOSSÁG — HIÁNYZIK KÉT KÚT Kecskemét, a Tisza-vidék és Kiskunfélegyháza nyári vízellátása • A kecskeméti I-es számú vízműtelep. Bármilyen lesz is az időjárás az elkövetkező három hónapban — reméljük meleg, napsütéses, s csak kevéssé csapadékos —, a nyaraknak megvan az a „jó” tulajdonságuk, hogy a szokásos vízmennyiség többszörösének felvételére késztetik az embert és környezetét. Ebben a cikkben — Szekeres István főmérnök segítségével — igyekszünk megbízható képet festeni az Eszak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat három legkritikusabb körzetének ivóvízellátásáról, különös tekintettel a kánikulában várható csúcsfogyasztásra. A KECSKEMÉTI víznyerő rendszer technológiai színvonala megfelelő; alkalmas arra, hogy normális körülmények között, a kapacitás teljes kihasználásával, kielégítse a megyeszékhely víz- szükségletét. Ehhez hozzá kell tenni, hogy miként országszerte, e tájon is tovább romlottak a természeti adottságok, csökkent a kutak vízadó képessége. A város két vízműbázisa . naponta összesen 34 ezer köbmétert: tud adni. A tavalyi, méginkább az 1979-es, illetve az ezévd termelési adatokból — április—májusban' például az átlagos napi vízfelhasználás meghadlta a 34 ezer köbmétert — egyértelmű a következtetés: ez a mennyiség a legforróbb napokban nem lesz elegendő. Az eddigi rélkordkiibocsájtás — kirabolva a kutakat — 45 ezer köbméter volt, ám könnyen elképzelhető, hogy az idén tartósan 50 ezer fölé emelkedik a napi vízigény. Rendkívül fontos tehát, hogy a fogyasztók felkészüljenek a csúcsidőszakban elkerülhetetlen takarékos vízfelhasználásra. Sem a városi tanács, mint elsőfokú vízügyi hatóság, sem a vízmű vállalat vezetői nem .terveznek vízkorlátozást. Ha mégis sor kerülne rá, az ipari nagyfogyasztókkal kezdik, azok szerződött vízmennyiségét csökkentik a technológia által előírt minimumra. Az illetékeseknek meggyőződésük: amennyiben a nyári lakossági többletigényt (locsolás, kocsimosás sitib.) reggel 6 óra előtt, vagy este 9 után elégíthetik ki, nem lesz komolyabb probléma. Ami a helyzet jövőbeni javulását illeti, idézzünk két mondatat a megye települései vízgazdálkodásának hosszú távú fejlesztési koncepciój álból, melyet tavaly tárgyalt meg és hagyott jóvá a megyei tanács: „A megyeszékhely vízellátását távlatban is kiemelten kell kezelni. Indokolt a III. számú vízmű sürgős kialakítása folyamatos fejlesztése, később pedig a Tisza menti kistérségi vízmű bekapcsolása.” Nos, a III-as vízmű leendő helyén megtörtént a kísérleti kutatófúrás, ennek alapján készülnek a kiviteli tervek és folyamaitban van a területkisajátítás. Mindenekelőtt azonban — vallják a szakemberek — meg kellene gyorsítani a Il-es telepen folyó beruházást, s minél előbbre hozni annak befejezését. A TISZAI kistérségi, Tiszabö- göt, Tiszaikécskét, Kerekidambot, Laki teleket, Tőserdőt és Tiszaal- párt ellátó vízműrendszer az eredeti tervdokumentációban is meghatározott feladatokat már évek óta túlteljesíti. Várhatóan ezen a nyáron is az előirányzott napi 4 ezer köbméter víznek kft-, két és félszeresére lesz szükség ahhoz, hogy a fogyasztói igényeknek maradéktalanul megfeleljenek. Ez, annak ellenére, hogy a névleges kapacitás az 1980-ibain végrehajtott fejlesztés után is csupán napi 7 ezer köbméter, a tartalékok bevezetésével és a vízadó rétegek egyáltalán nem veszélytelen. túlterhelésével esetleg elérhető lenne. Csakhogy a tavaly megfúrt két új kút üzembe helyezését a határérték feletti ammónia tartalom miatt az egészségügyi szervek egyelőre nem engedélyezik. így a legfeljebb napi 7—8 ezer köbméter víz, azaz a szükséglet kétharmadának kitermelésével rend. kívül nehéz nyár elé néz a vállalat, s nyilvánvalóan az üdülőterületek minden lakója és vendége is. Meg kell jegyezni, hogy a két új kút vizében talált ammónia teljesen ártalmatlan az emberi szervezetre, veszélyessé akkor válik, ha a csövek fertőtlenítéséhez használandó klórral találkozik. Talán lehetne keresni egy olyan megoldást, hogy az egyébként nem túl gyakori klóro- zás időtartamára, illetve azt megelőzően egy-két nappal kiiktassák a rendszerből az ammóniás kutakat. A vállalat vezetői felhívják még a figyelmet a Tisza mentén felszínre hozott ivóvíz magas metántartalmára és kérik, hogy nagyobb mennyiség kivételekor iríindenki gondoskodjon a helyiség megfelelő szellőztetéséről. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, mint ismeretes, évek óta az átlagosnál is súlyosabbak a gondok. Tavaly tavasszal egy emlékeztetőben az illetékesek rögzítették: „A város vízellátása szempontjából még rövid távon is biztosítékot csak az jelent, ha a Il-es számú (Alpári úti — K. F.) vízműtelepen legalább négy kutat előzetesen bekötnek.” És mi van most? Az I-es telep négy kútjával együtt még minidig csak hat forrás .táplálja — összesen naponta mintegy 7 ezer köbméter vízzel — a vezetékhálózatot. A júliusi—augusztusi napokban az igény feltehe. tőén 10 ezer köbméter, de ezt pontosan nem lehet meghatározni, mivel még sohasem sikerült teljesen kielégíteni. Hiányzik tehát két kút, s amíg hiányzik — remélhetőleg már nem sokáig — ugyanolyan — ha nem nagyobb — ellátási zavarokkal és hatósági tilalmakkal kell a lakosságnak számolni, mint 1980 különben hűvös és csapadékos nyarán. (Zárójelbe kívánkozik: a mai napig nincs a vízmű vállalat kezelésében az Alpári úti terület, jóllehet már egy évvel ezelőtt meg kellett volna kapnia. Következésképp eddig építési engedélyt sem tudtak szerezni.) Kiskunfélegyházáira vonatkozóan egyébként készen áll egy 45 millió forintos vízműfejlesztési program, aminek a VI. ötéves tervidőszakban feltétlenül meg kell valósulnia — mégpedig arányos pénzügyi ütemezés mellett —| hogy 1985-iben végre elviselhető — mi több: normális — legyen a városban a vízszolgáltatás. K. F. any nap egy Jó néhány vállalatnál megkezdődött a visszaszámlálás: közeleg július elseje, az ötnapos munkákét bevezetésének startja. Ettől az időponttól kezdődően azoknak a folyamatosan, illetve három vagy több műszakban termelő üzemek és gazdasági egységek számára nyílik mód a rövidített munkahét alkalmazására, ahol a fizikai dolgozók több mint fele ilyen munkarendben dolgozik. Nemrégiben a Bányász Szakszervezet tanácskozásán a bányaipari vállalatok szak- szervezeti titkárai megállapították: az ágazat csak úgy tud eleget tenni a népgazdaság követelményeinek (az ország 25 millió tonna szenet vár az idén a bányászoktól), ha az ötnapos munkahét bevezetése következtében kieső munkaidőt korszerű munkarend megteremtésével és fejlett termelési technika alkalmazásával ellensúlyozzák. Ami a munkarendet illeti, mindez bizonnyal sok változtatást, alkalmazkodást igényel a közlekedési, kereskedelmi, egészségügyi és a szolgáltató vállalatoktól, valamint a kulturális és oktatási intéz’ menyektől. Az ötnapos munkahét ugyanis szinte minden helyen megváltoztatja a munka kezdésének és befejezésének időpontját. Több okból is. Például a villamosenergiafogyasztási grafikonok műszakváltás idején igencsak alábbesnek. Ez is egy tartalék- illetve veszteségforrás a sok közül, s amelynek meg_ szüntetését több vállalat a műszakok „át lapátolásával” tervezi. Ez azt jelenti, hogy egy-egy negyedórában a délelőttös műszak még, a délutá- nos már dolgozik. Mindez természetesen „felborítja” a régi beosztást, s ezzel együtt a közlekedési menetrendet is. S ha már a közlekedésnél tartunk, érdemes megemlíteni, hogy nemcsak a személyszállítás csúcsidőszakai változnak majd meg. Az árufuvarozás élé is nagyobb követelményeket állít, hogy a rendelkezésre álló idő évi 26 nappal rövidül. Hogy a maradék időt a szállítási vállalatok jobban kihasználhassák, ehhez a termelő cégeknek is folyamatosabb, egyenletesebb termékkibocsátásra kell felkészülniük. Az előbbiekben már szó esett a veszteségekről, a tartalékokról. Mint ahogy a munkaügyi miniszter egy tájékoztatón elmondta: a szabadság és betegség nélkül számított egésznapos igazolt és igazolatlan távoliét miatt kieső munkaidő jelenleg átlagosan mintegy 3—5 százalék. További 10—15 százalékos veszteség származik abból, hogy a dolgozók ugyan megjelennek munkahelyükön, de a munkaidő egy részében vezetési, szervezetlenség» hiányosságokból vagy fegyelmezetlenség miatt ténylegesen nem dolgoznak. Van tehát tartalék: a munkaidőalap egyötöde. Ez persze különbözőképpen oszlik meg a vállalatok közt, de már 2—3 százalékos tartalék kiaknázása is elegendő ahhoz, hogy az ötnapos munkahét bevezetésének sokat hangoztatott feltétele, az ötnapos munkahét önerőből való megvalósítása lehetővé váljon. A Pamuttextilművek gyáraiban intézkedési tervet készítettek a rövidített munkahét bevezetésére. A tolnai gyár terve egyebek közt a következőket hangsúlyozza:. a tartalékok feltárásával mérsékelik az állásidőt és a veszteségidőt. Persze, akadnak olyan vállalatok, amelyek — átmenetileg — kényszermegoldáshoz nyúlnak. A Papíripari Vállalat kibővített szb-ülésén például elmondták: a munkások jelentős része dolgozik folytonos munkarendben. Az ötnapos munkahét bevezetését követően náluk 40 órára csökken majd a heti munkaidő. A kiesés pótlására 230 új dolgozóra és 18 millió forint többletbérre lenne szükség. Miután sem szakképzett munkaerő, sem ekkora összeg nem áll a vállalat rendelkezésére, átmenetileg a túlórák növelését tervezik. ■ Az ötnapos munkahéttel kapcsolatban nemcsak a gazdasági vezetőknek, hanem a tanácsoknak, s a külünböző társadalmi szervezeteknek is akad teendője. A különböző helyeken hozott intézkedések összehangolása érdekében Bács-Kiskun megyében koordinációs bizottság alakult. Ily módon — a vállalati önállóság csorbítása nélkül — minden bizonnyal zökkenőmé ntesebb lesz az átállás, és kevesebb módosításra, változtatásra 'lesz szükség az első start, július elseje után. M. P.
