Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-22 / 118. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: az or­szág középső részén általában kevés felhő. Máshol Időnként megnövekvő felhőzet, legfeljebb a nyugati, délnyugati megyékben szórványos záporral, zivatarral. Megélénkülő délkeleti, déli szél. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 9, 14, legmagasabb nappali hőmérséklet 23, 29 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete tegnap 11 óra- kor Siófoknál 19 fok volt. (MTI) _______________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI, évf. 118. szám Árftt 1,40 Ft 1981. május 22. péntek Spanyol küldöttség látogatott a megyeszékhelyre A Spanyol Kommunista Pánt hazánkban tartózkodó küldöt­ted programjuk negyedik napján Kecskemétre látogattak. Emilio Ramon Rodriguez, Leganes vá­ros polgármesterének első he­lyettese, Jose Manuel Cervara, Sevilla egészségügyi tanácsnoka, a SKP Központi Bizottságának tagjai, Jordi Borja, a Katalán Egyesült Szocialista Párt KB tagja, parlamenti 'képviselő és Mando Gomez de la Torre, Ca­diz város polgármesterének első helyettese, egészségügyi tanács- nok mindenekelőtt Katanics Sán­dornak, a megyei pártbizottság titkárának tájékoztatóját hall­gatták meg csütörtökön délelőtt, a pártbizottság székházában Bács- Kiskun életéről, társadalmi hely­zetéről és az egészségüggyel kapcsolatos fontosabb kérdések­ről. Az eszmecserén részt vett dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP Központi Bizottsága egészség­politikai alosztályvezetője is. Ezt követően a 'kecskeméti vá­rosi tanács épületében dr. Mező Mihály tanácselnök fogadta a delegációt. Ott volt Németh Fe­renc, a városi pártbizottság tit­kára1, dr. Gubacsi László, a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályvezetője és Kerényi József Yibl-dljas építész, országgyűlési képviselő. Kíséretükben tekin­tették meg a város régi épületeit és újjáalakult központját, a Naiv Művészek Múzeumát, a Kodály- intézetet, a Tudomány és Techni­ka Házát, valamint a hunyadi- városi körzeti orvosi rendelőt. Délután az új megyei kórhá­zat keresték fel a vendégek, ahol dr. Gubacsi László adott tájékoz­tatást az egészségügyi progra­mokról. Dr. Losoncz Mihály fő­igazgató-főorvos és dr. Gréczi Imre pártveeetőségi titkár pe­dig bemutatta a 680 ágyas kor­szerű létesítményt és munkáját. H. F. • Katanics Sándor tájékoztatja a Spanyol Kommunista Párt küldött­ségét. (Tóth Sándor felvétele) Megbeszélés a megye iparáról Az Ipari Minisztérium, vala­mint a megye párt- és tanácsi vezetői Kecskeméten Bács-Kis­kun iparáról és -további fejlesz­tésének lehetőségeiről tartottak megbeszélést. A tanácskozáson az Ipari Minisztériumot Gábor András miniszterhelyettes, a me­gyei tanácsot dr. Gajdócsi Ist­ván, -tanácselnök, a megyei párt- bizottságot pedig Suhajda Ist­ván, osztályvezető képviselte. A tárgyalás jelen,tőségét alá­húzza az a tény, hogy Bács-Kis­kunban minden negyedik ke­reső az Iparban dolgozik, amely­nek évi termelési értéke meg­haladja a 25 milliárd forintot. A megye ipara fontos 'belföldi és egyre növekvő exportigényeket elégít ki. A külföldi megrende­lések részaránya a termelésből meghaladja a 30 százalékot. A minisztérium és a megye képviselői értékelték a vállalati gazdálkodásiban végrehajtott szer­vezeti változások hatását. Meg­állapodtak abban, hogy figye­lemmel kísérik az egyes vállala­ta tok helyzetét, s megvizsgál­ják, milyen segítséget nyújthat­nak gazdálkodásuk javításához. A tárgyalások során további ész­szerű szervezeti változtatások le­hetőségeit is megvitatták. Té­mája volt a megbeszélésnek az energiagazdálkodás és -takarékos­ság is. Gábor András a .tanácskozás után felkereste az év elején ön­álló vállalattá szervezett Kecs­keméti Zománc- és Kádgyárat. Tájékozódott az első negyedévi termelési és gazdálkodási ered­ményekről, valamint a 430 mil­lió forintos rekonstrukcióról,' amely .még az idén befejeződik. —fry —6 Tennivalók a közlekedésben Megkezdték a vasút rekonst­rukcióját, és kielégítették az egyé­ni közlekedés gyors ütemű fej. lődésével kapcsolatos igényeket — emlékeztetett a közlekedési ága­zat tevékenységét évek óta irá­nyító, meghatározó program leg­főbb eredményeire csütörtöki saj­tótájékoztatóján Urbán Lajos köz­lekedés- és postaügyi államtitkár.1 A VI. ötéves tervben a közúti közlekedés már nem fejlődik az eddigi gyorsasággal, a korábbinál előbbre lép viszont a vasút. A közúti szállításban például a Vo­lán az előbbi tervidőszak 42 szá­zalékos növekedésének alig felét tervezi, míg a vasút teljesítmé­nye a korábbi 3,5 százalékkal szemben 8—10 százalékkal fejlő­dik. Követelmény: a közlekedés ön­finanszírozása is, amelyhez eddig még csak szerény lépéseket tet­tek. A tárca javaslata, hogy az árufuvarozási díjakat a költségek szintjére emeljék olyan differen­ciálással, amely jobban ösztönöz a korszerű, a gazdaságos szállítá­si módszerek alkalmazására. Az államtitkár szólt arról is, hogy egyelőre legalább egy-fcét évig nem .járható a személyszállítási díjak változtatása. (MTI) VÁLTOZOTT A PIAC IGÉNYE Parajt, konzervborsót termesztenek Kalocsa környékén A Kalocsa környéki kertészeti nagyüzemeket is érintette ez a változás, bár a tartósítóipar vál­lalataival fennálló évtizedes kap­csolatukat nem csorbította. A bátyai, a fajszi, a kalocsai, a dusnokd, a hartai és a többi te­lepülés mezőgazdasági üzemei a paprikánál jobban keresett fű­szer- és drognövények, kerti vé­lemények javára módosították a zöldségfélék területét. A legjobb minőségű kertészét! termékek számára igyekeznék piacokat szerezni, s mind széle­• A dusnokl szövetkezet 40 hektáron termeszt az idén parajt. Eddig 260 tonnát gyűjtöttek össze erre alkalmas géppel, s szállítottak Bajára. Győrbe. Budapestre hűtőipari feldolgozásra. (Pásztor Zoltán felvétele) sebb körben alkalmazzák ^azt a jól bevált módszert, hogy nagy­üzemi területen a legjobban gé­pesíthető zöldségféléket termesz­tik a konzerv- és hűtő ipar szá­mára. A háztáji- és kisgazdaság­ban pedig a munkaigényes vete- mények termesztését szorgalmaz­zák. A bátyai Piros Paprika Tsz- ben többek között a konzerv- babot termesztik nagyobb mér­tékben, Dusnokon a parajt, to­vábbá a levélzoldként és szárít- mányként is értékesíthető kap. rőt, petrezselymet. A fűszerpap­rika vetésterületét járásszerte mérsékelték. K. Ä. Változott a piac igénye, a káposztafélék, a fűszerpap­rika, a paradicsom iránti ke­reslet kissé mérséklődött. Megközelítőleg 10 százalék­kal csökken ennek következ­tében a megye zöldségterü­lete, és számos gazdaságban módosult a kertészeti növé­nyek vetésszerkezete. A for­galmazó vállalatok, valamint a tartósítóipar teljesítőké­pességét, értékesítési lehető­ségét figyelembe véve, a me­gyében mintegy 20 ezer hektáron lehet annyi zöld­ségfélét termeszteni, ameny- nyi a szükségletet fedezi. Bács-Kiskun a BNV-n A szerdán megnyílt tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár ez­úttal nemcsak a rendkívül gyors műszaki fejlődést tükrözi, hanem azt is, hogy a kiállító hazai vál­lalatok rugalmasan igyekeznek alkalmazkodni a változó világ- gazdasági körülményekhez. Hű képet ad arról, hogyan szándé­koznak a VI. ötéves terv fő cél­kitűzését: a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének helyreállítását és megszilárdítását elősegíteni. Aki a magyar kiállítóktól hatal­mas gépmonstrumokat vár, ilye­neket is láthat, ám sokkal több érzékeny műszert, híradástechni­kai, automatikai, számítástechni­kai berendezést. Felvonul ter­mészetesen a vegyipar, a szer­számgépipar, az építőipar, a jár­műipar is korszerű termékeivel. Ebben az előkelő sorban — amelyben a külföldi versenytár­sak is látványos 'bemutatókkal szerepelnek — Bács-Kiskun me­gye ipara sem szorul a háttér­be. S ez annál is inkább örven­detes, mert a megye ipara ter­melésének több mint egyhanma- dát külföldön, jórészt a tőkés pia­cokon értékesíti. Az alábbiakban a megye üzemeinek BNV-n ki­állított termékeiből mutatunk be néhányat. N. O. • Asztali másológép, amely az Irodagép és Finommechanikai Vállalat kiskőrösi gyárában készül. • Űj típusú motorszerelvényeket, légsűrítőket, légfékszerelvényeket hozott a BNV-re a Kismotor, és Gépgyár bajai gyára. • Az MMG Automatika Művek kecskeméti vezérléstechnikai gyárának termékei is bő teret kaptak a vásáron. Az egységes vázrendszerű mn- szerszekrények mellett a képűnkön látható gázveszélyjelző-készfilékűk keltette fel a szakmai körök figyelmét. • HI-FI-követelményeknek megfelelő kazettás magnetofon mechanikákat, ipari mágnesfejeket áIH_ tott ki termékeiből a vásáron a Budapesti Rádió- technikai Gyár kecskeméti gyára. (Straszer András felvételei) 9 Az Űjpesti Gépelemgyár hidraulikus munkahengesei. kecskeméti gyárának azási kultúr Nyári egyetemek Az idén 23 nyári egyetemet szervez a TIT; a rendezvények­nek 21 város ad otthont — jelen­tette be Kurucz Imre, a társulat főtitkára a csütörtökön tartott sajtótájékoztatón. Elsőként — immár tizedik al­kalommal — június közepén a kecskeméti óvodapedagógiai nyá­ri egyetem nyitja meg kapuit. Az elsősorban a hazai érdeklődők­nek összeállított előadássorozat az óvodai nevelő munka felada­taival foglalkozik. Először népesül be alkalmi hallgatókkal a Győri Műszaki Főiskola előadóterme: itt üzem­szociológiai, munkaszociológiai és munkaszervezési témákról folyik majd az eszmecsere. Ifjúságpoli­tikusok, tudományos kutatók tar­tanak előadásokat. Salgótarján­ban a tízéves ifjúsági törvényről, eredményeiről. Legnagyobb múltú nyári egye­temünk — a debreceni — immár 53. alkalommal szolgálja a ma­gyar’ nyelvhez és irodalomhoz, a magyar kultúrához kapcsolódó ismeretek terjesztését. Újdonság az alföldi városban, hogy — a testvérvárosi kapcsolatok ápo­lásának szép példájaként — ösz­töndíjasokat látnak vendégül Bulgáriából, Lengyelországból, a Szovjetunióból és Finnországból. Zalaegerszegen a népművészet a •téma. A résztvevők a magyar népművészet - egyes ágait, vala­mint Bartók Béla népdalgyűjtő munkásságát tanulmányozzák. Két nyári egyetemet — köz- gazdaságit, valamint állam- és jogtudományit — rendez a fővá­ros. A nyári kurzusokon az előadóik sorába számos tudós, kutató, tu­dományos és közéleti személyi­ség kapcsolódik be. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján angol, francia, német és orosz nyelven szinkrontolmácsolás se­gíti az előadások követését. (MTI) Panaszkodott az egyik isme­rősöm nemrégiben: csoportos utazáson vett rész Törökor­szágban, s nagy csalódás érte. Programon kívül útba ejthet­ték volna — kis kitérővel — Rodostót, Rákóczi és Mikes Kelemen egykori lakóhelyét. Ám mi történt? A csoport többsége leszavazta az ötletet, mondván, hogy kevesebb idő jut a bazárra, vásárlásra. Áfás. Megkeserítette egyik barátom napjait Velencében, hogy az utazótársak még a felülmúl­hatatlan, páratlan szépségű Grand Canale palotái előtt is a behozható cikkek árairól csevegtek egymással. A riasztó példákat sorolhat­nám tovább, a saját tapaszta­lataim alapján is. Hallottam beszélni kakaóról és mosógép­ről, a moszkvai Tretyakov Képtárban; lehangolt Varsó­ban, amikor a Tudomány és Kultúra Palotája kilátóján az eladatlan téli szalámiról folyt a szó mögöttem; s bevallom, sírni —, vagy káromkodni — lett volna kedvem, amikor a Lomnici-csúcs közelében alkal­mi dohányárusnak csapott fel a kiránduló magyar csoport néhány tagja. S nem is csupán erről van szó, nemcsak a túlzott vásárlá­si lázról, az örökös „valutá­zásról”, hanem másról, sokkal többről is. Arról például, hogy sokan minden felkészülés, szel­lemi-lelki előkészület nélkül indulnak neki a nagyvilágnak. Nem túlzás, de vannak olya­nok, akik semmit nem tudnak annak az országnak a múlt­járól, jelenéről, gazdasági éle­téről és kultúrájáról, amelyet mint turisták meglátogatnak. Jó néhány emberrel talál­koztam már külföldön, akiről kiderült a teljes tájékozatlan­ság. Arról nem is szólva, hogy az illető nép nyelvén egyetlen szót sem tudott szólni. Pedig mondjuk a „jó napot”., a „kö­szönöm", a „mennyibe kerül”, s a hasonlóak előzetes meg­tanulása alig kerülne némi fá­radságba. Vagy mondjuk azt megérdeklődni, hogy mennyi az adott ország, város lakosai­nak a száma,' és mi az, amit ott szellemi épülésünkre, gaz- . dagodásunkra látni lehet és érdemes. Örvendetes a mostanában mindenfelé felerősödött utazá­si vágy. Jó, hogy vonaton, re­pülőgépen és gépkocsival egy­re többen és többen felkere­kednek, hogy világot látott emberekké váljanak. De meny­nyivel nagyobb, szeplőtlenebb lehetne az örömük, ha az ed­diginél többen alaposabban ké­szülnének az utazásra. Ha nem hiányozna táskájukból, zse­bükből a térkép, az útikalauz, az ismertetőfüzet. És ami en­nek a kérdésnek a másik ol­dala: ha még többen fényké­pezőgéppel, filmfelvevővel, no­tesszal igyekeznének megrögzí­teni az élményt, a látottakat; mindazt, ami maradandó em­lékké válhat a múló időben. Mert utazási kultúra nélkül nincs és nem is lehet eredmé­nyes utazás. Ha azt akarjuk, hogy a kirakatoknál, pultok­nál, áruházi polcoknál mesz- szebbre lássunk, akkor sokol­dalúan, időben és elmélyülten kell készülni az utazásra, a várható élmények átélésére, befogadására. , . V. M. 4r i * ,4 /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents