Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-20 / 116. szám

1981. májul 20. • FET0FI NÉPE • 5 Szolnok megye népművészete három teremben A Kecskeméti Katona József Múzeumiban'április 30. óta láthat­ja a közönség a szomszédos Szol­nok megye tájegységeinek, a Jászságnak, a Nagykunságnak, Tiszafüred vidékének, Szolnok környékének és a Tiszazugnak a népművészetét bemutató kiállí­tást. Akárcsak korábban már jó­mé hány rendezvény, ez a kiállí­tás is a múzeumok közötti kap­csolatok eredményeként jött lét­re. Legutóbb — bizonyára sokan emlékeznek még rá — Somogy megye mutatkozott be ilyen jel­legű kiállítással Kecskeméten. Ez a kiállítás sok múzeumbarátnak, a népművészeti értékek iránt érdeklődő embernek nyújtott ma­radandó élményt. □ □ □ Nem kevésbé látványos, és sem­mivel sem szegényesebb a szol­nokiak ugyancsak három terem­ben rendezett népművészeti kiál­lítása. A tárgyak sokasága között könnyen eligazodik a látogató. Egy térképen ötvenöt fotó szem­lélteti, érzékelteti, hogy Szolnok megyében milyen jelentősebb népművészeti központok, tájak alakultak ki, s azoknak milyen termékeik vannak. A tárlök, il­letve tárgycsoportok mellett ma­gyarázó szövegeket olvashatunk. Megtudhatjuk, hogy kiemelkedő népművészeti központként tart­ják számon Tiszafüredet, ahol a háziipar mellett a nyerges, az asztalos és a szíjgyártó ipar, va­lamint a kerámiaKiészítés is hí­ressé vált. A mezőtúri fazekasok, szűcsök, csizmadiák és asztalosok nemcsak a várost szolgálták ki, hanem az egész Nagykunságot. A Jászság több településén rangos szűcs, csizmadia, és szűrszabó mesterségek alakultak ki. Az árok­szállási kőművesek, az apáti ta­kácsok és a ladányi épületaszta­losok ugyancsak több falut ellát­tak. Kunszerttimártonnak és Kis­újszállásnak eltérő stílusú, külön- fcülön jellegzetes szűcsipara volt. Karcagion és Jászjákóhalmán pe­dig főként festett bútorokat ké­szítettek. A népművészeti köz­pontokból származó tárgyak ere­detét mindenütt számon tartot­ták: országszerte ismerték egye­bek 'között a tűni korsót, a füredi nyerget, a karcagi lócát. Q; □ Q, neortv* Mindezt kitűnően reprezentálja a kiállítás. Bemutatja Tiszafüred, Mezőtúr és Tószeg nagy hírű fa­zekasmestereinek a remekmun­káit. A tószegi fazekasok egyéb­ként a Duna—Tisza közét. Kecs­kemét, Nagykőrös és Cegléd kör­nyékét látták el zöldmázas kerá­miákkal. Láthatjuk a jászsági, a Szolnok környéki és a nagykunsá­gi népviseleteket. Több tárlóiban sorakoznak a szebbnél szebb pa­rasztpolgári ruhák, szűrök, subák. Ízelítőt ka<p a látogató a falusi kovácsmesterek szépmívű mun­káiból. Megismerkedhetünk to­vábbá a hajdani pásztor élet kel­lékeivel, a jellegzetes fekete és fehér textilhímzésekkel, a lakás­belső berendezésekkel, a régi pász­torok által készített bőr-, fa- és szarumunkákkal. A kiállítás szinte a teljesség igényével tárja elénk az ország egy nagy területének régmúltban gyökerező, sokszínű népművésze. # Kunsági szűrök. • Falusi kovácsok szépmívű mun. kái. Jobbra: fazekasmesterek re­mekművei, (Tóth Sándor felvéte­lei) tét, s annak továbbélését a jelen­ben. Ez a rendezvény is arra hív­ja fel a figyelmet, hogy meg 'kell őriznünk népművészeti értéke­inket. A megnyitón dr. Selmeczi László kandidátus, a szolnoki mú­zeum igazgatója ezzel kapcsolat­iban találóan hivatkozott Kodály Zoltánra, aki a népzenét zenei anyain yelvnek nevezte, s mindent elkövetett azért, hogy a magyar népzene minél szélesebben be­épüljön az egész zenei életbe. Hangsúlyozta, hogy ugyanígy a népművészet a társadalom mű­C vészeli anyanyelve, amelynek tartalmát és formáját minél job­ban el kell sajátítanunk ahhoz, hogy továbbfejlesztett formájá­ban, megváltozott tartalommal, mint történelmileg legrégibb népi örökség, szocialista kultúránk, mindennapjaink szerves részévé váljék. □ □ A hasonló jellegű kiállításcse- rék bizonyára folytatódnak majd. Ezzel széleskörű iközön- ségigényt elégítenek ki múzeu­maink. Rapi Miklós KISZ-KONCRESSZLSr ELŐTT Az értelmiségi fiatalokról Beszélgetés Fekete Tibor KISZ KB rétegtanács-titkárral Napjainkban sok szó esik az ifjúság helyzetéről, megítélésé­ről, s mivel rendkívül heterogén a kép — az életkor, a tár­sadalmi helyzet, vagy a környezet különbözősége miatt is —, arra a kérdésre: Milyen ma az ifjúság? — nehéz lenne olyan értékítéletet mondani, ami általánosan igaz. Hogy job­ban megismerjük a mai fiatalok életét, munkáját, gondolko­dását, véleményét, politikai, erkölcsi magatartását, először tisztában kell lennünk azzal; milyenek az ifjúsági rétegek, csoportok. Csak így kaphatunk választ arra a kérdésre is: Hogyan látják jövőjüket az értelmiségi fiatalok? Fél évtizede a KISZ Központi Bizottságában — a többi rétegtanács mellett — megalakult az értelmiségi fiatalok tanácsa. Titkára Fekete Tibor, akivel most a kongresszus előtt beszélgettünk a tanács munkájáról, sajátos feladatairól. — iAz értelmiségi fiatalok gond­jai eltérnek a mai ifjúság általá­nos problémáitól, amelyek már korábban, mondhatni a IX. kongresszus előtt is ismertek vol­tak ... i— A rétegtanácsok életrehívásia éppen azt a célt szolgálta, hogy a fiatalok különböző rétegeinek feladatait, szerepét, az ifjúsági mozgalomban való aktívabb rész­vételét segítsük. Az értelmiségi fiatalokra vonatkozóan figyelem­mel kell lennünk, hogy komoly szakmai ismeretekkel rendelkez­nek, ők a mozgalmi munkát is a szakmai munkájukkal hozzák összefüggésbe, s így vállalják szívesen. Nem általában, hanem egy-egy értelmiségi csoportra le­bontva vizsgáljuk gondjaikat: Az értelmiségi fiatalok taná­csában kilenc munkabizottság dolgozik. Agrár, jogász, kutató, műszaki és közgazdász, művész, népművelő, orvos pedagógus és újságíró. Az elmúlt öt évben szin­te valamennyi bizottság áttekin­tette a fiatalok helyzetét. Egész­ségügyi, államigazgatási és igaz­ságügyi ifjúsági napokat, tudo­mányos konferenciákat rendez­tünk; összesen 64 konferencián, 2272 előadáson, 6800 fiatal szak­ember vett részt. — Hány értelmiségi KISZ-tagja van a szövetségnek? — Jelenleg 875 ezer tagja van a szövetségnek, ennek 29 százalé­ka értelmiségi fiatal. Az öt esz­tendőt tekintve, a KISZ-tagok száma 53 966 fővel gyarapodott, ebből egyetemet, főiskolát vég­zett 30 605 fiatal. A létszámnö­vekedés 56,8 százaléka értelmi­ségi. Ügy vélem, e jelentős növe- vekedés a rétegeket érintő szín­vonalas, vonzó programoknak is köszönhető. — Feltételezem, hogy felmé­réseik során nemcsak arra ke­restek választ, mi érdekli a fia­talokat, milyen gondokkal küzde­nek, hanem arra is, hogy mit vár­nak a KlSZ-töl, például segítsé­get a pályakezdésben... — Igen. A különböző csopor­tokat, szakmákat vizsgálva szem­ügyre vettük külön-külön is, mi­lyen a képzésük, hogyan készítik fel őket a munkára, milyen lehe­tőségeik vannak a szakmai to­vábbképzésre. milyen elhelyez­kedési lehetőségek állnak a friss diplomások rendelkezésére, és egzisztenciális helyzetükről is igyekeztünk reális képet alkotni. Egyetlen, közös gondja az értel­miségi fiataloknak; a képzés mi­lyensége. Sajnos 'bármilyen sza­kot is nézünk, legyen az orvos, mérnök, közgazdász, vagy peda­gógus. kiderült, hogy a felsőfo­kú képzésünk túlságosan elmé­leti orientációjú, és a gyakorta, ti munka alapjaival nem ismer­tet meg. — A lakáskérdés, családalapí­tás olykor leküzdhesetlennek tű­nő nehézségei mellett a fiatal ér­telmiségiek leggyakrabban, il­letve ezzel összefüggésben fizeté­süket .keveslik. — Az a 'baj, hogy a pályakez­dő értelmiségi fiatalok nem életkereset — vagyis nem azt a teljes összeget számítják amit majd egész munkában töltött éveikben keresnek, hanem a munkás fiatalokéhoz hasonlít­ják fizetésüket. Ej kezdetben átlagosan valóiban kevesebb, mint a szakmunkásoké, de pályájuk későbbi időszakában egyre job­ban meghaladja azt, olymódon tehát életkeresetük összege lé­nyegesen több a munkásokénál. A keresetek figyelembevétele mellett tapasztalatunk szerint a fiatal értelmiségiek sem úgy vá­lasztják meg általában munkahe­lyüket, hogy figyelembe vennék, hol hajtják a legnagyobb hasznot a társadalom számára, hanem úgy. hogy mivel szeretnének fog­lalkozni, hol van ismeretségük, ml esik legközelebb a lakóhe­lyükhöz, esetleg divatos-e a mun­kahely stb. Ha a fiatalok ala­csonynak tartják keresetüket, abban már rétegek kereseteivel való összehasonlítás mellett, igé­nyeik is tükröződnek. Hiszen leg­többjük a pályakezdéssel egyidő- ben alapít családot, tehát otthonit kell teremtenie, ami megfelelő színvonalú kereset, vagy a szülők maximális támogatása nélkül ne­hezen valósulhat meg. — Két-háromszáz, sőt ezer forinttal több fizetésből is lega­lább húsz évig kellene lakásra gyüjteniwk. Mit tervez a KISZ, hogyan segítenek majd a lakás- szerzés szempontjából hátrányos helyzetben lévő értelmiségi fia­taloknak? — Én nem látom helyzetüket ennyire kilátástalannak. Az ugyan tény, hagy a mérnök kevesebb kedvezményt kap a vállalattól, mint a munkás, vagy nem is kap, de az is igaz, hogy kevés olyan értelmiségi fiatal van. aki tanul­mányai befejezése után, legké­sőbb tíz évvel — ne tudná meg­oldani lakáshelyzetét. Mindezek­kel együtt, kétségtelen, hogy az értelmiségi fiatalok lakáskilátá­sa ma a legrosszabb. A komgresz- szusi levél vitája során is számos javaslat született, ilyen az az ál­láspont, hogy a fiatalok lakás­gondjait ne a társadalmi munka- megosztásban elfoglalt hely sze­rint oldjuk meg. Erről, és a (beszélgetésünkben felmerült valamennyi kérdésről bizonyára sok szó esik majd a X. KISZ-kongresszuson. Bízunk abban, hogy megoldásukra hatá­rozatok, hasznos javaslatok is születnek. G. Barta Agnes A FÁKLYA ÚJ SZÁMA A magyar nyelven napvilágot látó szovjet lap, a Fáklya 10. szá­mának a gazdasági élettel foglal­kozó riportjait és írásait áthatja az a szellem, amely az SZKP nemrég véget ért XXVI. kongresz- szusán az életszínvonal-politika sokoldalú továbbfejlesztésében s az új feladatok kijelölésében fo­galmazódott meg.t Így képet ka­punk a dzsizaki sztyeppe (Uzbég SZSZK) homoksivatagjának gya­potföldekké változtatásáról, az él­tető viz odavezetéséről. Egy másik riport a Volgái Au­tógyárba kalauzol, ahol átlagosan húsz másodpercenként gördül le egy autó a szerelőszalagról. Vaszi- lij Blokov huszonhat éves moszk­vai munkás elkészítette személyes boldogulásának, szakmai előre­haladásának ötéves tervét, s ezt sikerült is megvalósítania. Jövőre a mérnöki oklevelet is megszer­zi, egyébként szakmai versenyt nyert, sportol és szeretik a mun­kahelyén. Élete alakulása — egy fiatalember jellemző sorsa. Kör­nyezetvédelmi kérdéseket is felvet a Bajkál—Amur vasúti fővonal és a Bajkál-tó kapcsolata, tudomá­nyos cikk foglalkozik a témával. Gyermekoldalt is közöl a lap. A színes képpel illusztrált összeállí­tásban egy kis bálnáról olvasha­tunk. Már foglalkozott az újság a Rolan Bikov vezette tv-klubbal, s most újabb érdekes műsorról jelent meg cikk — szabad idő és a fiatalok témakörben. A szerkesztőség legújabb vál­lalkozása egy dokumentumsoro­zat közlése. Az írás a hitleri har­madik birodalom rejtélyeibe ve­zet be. Érdekes és romantikus hangu­latú, színes képekkel szemléltető riport mutatja be azt a filmet, amely Gyenyisz Davidovról, a na­póleoni idők hires huszárjáról és költőjéről szól. A lap hagyományos anyagai so­rában most,is megjelenik az orosz nyelvű olvasmány, a keresztrejt­vény, a filmismertető és a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza mű­sora. nem teszek, még haveri alapon se, legfeljebb annyit, hogy álta­lában 'hölgyék az ügyintézők és miittudomén, kedveskedik nekik az ember; viszek három szál szegfűt, vagy ha névnapja van, legfeljebb egy üveg pezsgőt... Hogy más hogy csinálja?... Hát föltételezem: hasonlóan ... Hogy is mondjam... szóval előzőleg el kellett volna mesélni az egészet, mert mi, mármint a cégem, a megyei iparcikkválla­lat, csak nagyon-naigyon kis há­nyadát kapjuk meg a beérkező mennyiségnek. Most az alkatrész­re gondolok elsősorban, mert... hogy mondjam... mi cseppek va­gyunk a tengeriben. Az AFIT a bejövő alkatrész hatvan százalé­kát eltesz«. A megmaradt negy­ven százalékon osztozik az AUTÖ- KER, a MOBIL, ez a kettő. Hogy tudok ebből többet elcsípni, mint más? Ott ikezdem, hogy hát em­bere határozza meg. Hogy ki mennyire viseli szívén az üzlet menetét, mennyire érez iránta felelősséget. Hogy bejön ugye­bár a vevő a boltomba és szinte szégyellem azt mondani néki: nincs, sajnos nincs. Úgyhogy ... bizonyos idő után kialakul az em­berben egy olyan, hogy mi a ke­lendő, mi a kurrens, amit keres­nek. Végsősoron nem ördöngösség ez. Ügy megyek oda, minit... Hát na, jómodor az kell hozzá. Akkor. Hát nyilván, hogy én ké­nek, meg jelentek, ahogy katoná- éknál szokás. Szerencsém van a hölgyekkel, mert nem tudom, hogy érték-e a nyelvükön, vagy mi. de valóban még mindenütt sikerült a kellő hangnemet meg­ütni, és általában mindenütt ka­pok is, amiért úgy beugrók, illet­ve hát megmondják, hogy na, ek­kor jöjjön, ekkor lesz ilyen' ki­írás, amolyan kiírás, ami annyit jelent, hogy az AUTÓKER ugye most már áttette számítógépre az elosztást, és ki vannak zárva a kiskapuik, meg az umbulda, akár­milyen jó is az ismeretség a kap­csolat, minden ... Tíz darabból csak tizet léhet elosztani és kész. Viszont hogy nem havi 190 órám fekszik benne, az tuti. Nem nagyon szoktam így órára lebon­tani, de .talán úgy tudnám érzé­keltetni, hogy hetente általában három-négy napot távol vagyok. Mert, ha nem érek oda, nem va­gyok ott, 'hoppon maradok. Ki kell szagolni, rá kell érezni, de előfordult az is, azt hiszem 'két esetben, hogy volt jelzés: most gyere. Döntő többségben persze nekem kell résen lenni, különben elhappolják az árut Persze ez sze­mélyes érdekem is, mert a forga­lomból élünk... — Hogy némely kisiparosnál általában minden megtalálható? Hát ez sajnos így van. Én tudom, hogyan csinálja. Ügy, hogy ha például egy nagyobb 'boltba be­fut egy komolyabb tétel... hát én tapasztaltam az előző mun­kahelyemen; odaértem az üzlet­be és van az a Gyursánszkl autókereskedő, a legnagyobb tán az országban, milliós készletek­kel, ott a Jász utcában, a menye, a fia, a lánya, az egész ibagázs csinálja, hatalmas méretekben megy e biznisz, úgyhogy... be­ugrott ő is és az égvilágon min­dent elvitt előttünk. Egy pesti AiFXT-boltbóI... Mi meg, szegény kis ürgéik, csak lestünk. Hogyan csinálta? Hát a bonyolítást csak sejtem, azazhogy pontosan tu­dom; megkapta az illető a ma­mit ... Egy biztos: kenőpénzt tőlem még soha senki nem kért, nem látott. Az viszont sajnos előfor­dul, hogy megkönnyékeznek. Itt helyben is, nagyon sokszor. Hogy uram, segítsen már rajtam, nem leszek hálátlan. Meg konkrétan is. Megesett, hogy hozta a vevő a 'borítékot — Skoda-gumi, min­dig visszatérő téma — megcímez­ve, benne válaszborítékkal, vá­laszlevéllel, hogy „azonnal jöjjön a gumiként” és csak annyit te­gyek, írjam be a dátumot, hogy mikor, ragasszam le és dobjam postára. A levélke mellett meg 300 forint. Ilyenkor mit csináljon az ember? Mire végigolvastam, az illető eltűnt. Aztán két hét múlva sikerült meghozni neki és én visszaadtam a stekszet. Egy dömsödi koma volt, meg lehet kérdezni ... Számtalanszor van, hogy odasúgják: „egy százast rá­teszek darabonként, csak szerez­zen”. — Véleményem szerint nagyon nagy ellentmondás van a sze­mélygépkocsiik műszaki állapota, üzembiztonsága és az alkatrész- ellátás között. Megszigorították ugye az idősebb évjáratú kocsik műszaki vizsgáját most már évente ibe kell mutatni őket. A megnövekedett forgalom nyil­ván indokoltja ezt. Pótalkatrész­ről viszont nem gondoskodunk a javításokhoz. Úgyhogy az autós társadalom rettenetes nagy po­font kap ezzel. Hogy... hát nincs javítókészlet, nincs utánpótlás. Például Trabant-hengerre azt mondták, hogy az idén nem Is lesz az országban. Nem fognak behozni. Határozottan merik állí­tani. Akinek ilyen baja van, az tegye félre bizonytalan Időre a szerkezetet, vagy pedig 7690 fo­rintért vásároljon egy komplett motort. Itt most éppen van egy, esetenként érkezik, egyébként ez sincs. Vagy: netán „tükörradiál- jai” vannak az úrvezetőnek? Nincs pardon, megbünteti a ren­dőr. És hol reklamálhat? Na? hol?... Ennek ellenére a jó kereskedő sose mondja, hogy uraim, ne is reménykedjen. Nem. Meg van ren­delve. De tényleg. Nálam mindig minden meg van. rendelve. Pró­bálok úigy segíteni, hogy vagy megmondom nyíltan: nálam ne számoljon rá, én képtelen va­gyak szerezni és akkor tanácsot adok neki, hová forduljon, me­lyik szakboltot, kisiparost keres­se meg, vagy végeredményben ott az AFIT, a kimondott márka­szervizeik, ott .próbáljon szeren­csét. Ha meg nem sürgős, meg­nyugtatom: várjon egy kicsit, mert a jövő héten megyek Pest­re és majd hívjon föl, vagy ha er­re jár. lépjen be és én konkrét választ adok: bízhat-e vagy sem. — Elképzelni is szörnyű: mi lenne, ha minden üzletvezető ilyen lenne, ennyit nyargalászna. hrusztcillna. Nagy tépés lenne ak­kor. De az alkalomtól függően, biztosan megtalálnám akkor is a csatornákat, az ügyintézők szi­véhez vezető utat. Valószínű, hogy be kéne valamit dugni a zsebekbe... Higgye el nekem, szerencse, hogy vannak lusta, lagymatag kereskedők is. De va­lóban. őszintén mondom: sokszor hiá­ba ajánlanának bármennyi kész­pénzt, hiába. Fájó szívvel, de ki­fakadtam már párszor: uram, ha elém rakna tízezer forintót, vagy letenné a havi fizetését, Wartburg kuplunigszerkezetet akkor se bí­rok keríteni. Végeztem, kerek perec. Nem bíróik, na. Most ezt átvetítve az én kapcsolataimra: én is felkínálhatnám akár az egész évi 'béremet annak az autó­keres halijaik endnek, akkor se lenne. Hát a nincsből nem lehet. Ha a saját 'részemre kellene? El­mennék a Gyursánszkihoz, mást nem tehetek. Mert sajnos ott le­het kapni. Rengeteg olyan hiány­cikk van, amit ő... jattól is per­sze, megteheti, nem vonják fe­lelősségre ... meg ő annyi kisipa­rossal dolgoztait, amennyivel alkar. Én, én nem vásárolhatok maszektól. Ö megveszi, legyártat­ja. Kézifék-huzalokat, dugattyút, akármilyen gyűrűket, hüvelyeket, záraikat, fékbetéteket, mindent ami csak kell. Erre nekem nincs módom. Azért'valahogy meg ké­ne ezt vizsgálni az illetékeseknek. Mert meggyőződésem, hogy sző­kébbre lehetne szorítani a hiány­cikkek listáját, ha valaki törőd­ne véle, utánanézne és... és biz­tos vagyok benne, hogy itt ná­lunk Is meg lehetne ezt oldani __ H át a vállalati érdek is ezt kí­vánná a nyereség. Nem?... — Summázva az egészet: sen­kit, kollégákat megsérteni nem akarok, és nagyképűnek tűnni se szeretnék, de ha az ember utána, megy személyesen, szívén viseli az üzletet, bajlódik vele, a leg­nagyobb nehézségek ellenére is elő lehet teremteni az árut. Ha mennyiségileg nem is a szükség­letnek megfelelően, mert... mert talán nem is engednének meg sokkal nagyobb raktárkészletet, de mégis... Rendkívül fáradsá­gos meló, de azért, össze lehet hozni. Hogy a vevő is megmarad­jon, és ne távozzon üres kézzel, ugyanakkor a készlettel is úgy gazdálkodjanak, hogy az a köz szempontjainak megfeleljen és hát ezen 'kívül megtaláljam a sa­ját számításomat is. Szóval na­gyon, de nagyon bonyolult do­log ez. kérem... Kutas! Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents