Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
I PETŐFI NÉPE • 1981. április 12. A TAVASZI FÖLDSZEMLÉK ELŐTT Csökkent a parlagterület a megyében Üzérkedés ..mesterfokon” A termőföld nemzeti kincs. Hasznosítására és védelmére az utóbbi időben több párt- és állami határozat hívta fel a figyelmet. Ezek azt is hangsúlyozzák, hogy a termőföld hazánk egyik legfontosabb természeti erőforrása, melynek tartalékait még alig tártuk fel. Hasznosítását, művelési kötelezettségének érvényesülését a hatósági ellenőrzés — elsősorban a határszemlék — nagymértékben elősegítette. Az intézkedések nyomán számottevően csökken a parlagterület, meggyorsult az elhagyott romos tanyák felszámolása. A mezőgazdasági nagyüzemek többségében javult a gyepgazdálkodás. Megindult a különféle — vízügyi, közlekedési, bányászati stb. — rendeltetésű termőterületek mezőgazda- sági mellékhasznosítása és gyommentesítése. be a mezőgazdasági termelésbe, illetve több mint 100 hektár tanácstól átvett parlagot kezdett művelni. Az idei határszemlék április közepe táján kezdődnek. Az előkészítésük megtörtént, a megyei földhivatal elkészítette a szemlék ütemtervét, a párt és tanácsi szervekkel, a mezőgazdasági nagyüzemekkel és az érintett szakintézményekkel együttműködve. Horváth Józseffel, a megyei földhivatal vezetőjével arról beszélgettünk, hogy az utóbbi esztendőkben milyen eredményeket értek el a földihasznosításban, menynyire volt foganatja az erre vonatkozó intézkedéseknek. — 1976-tól az elmúlt esztendő végéig számos földrendezés, önkéntes csere történt. Mindez több mint 21 ezer 500 hektár területet érintett. Számottevően csökkentek a parlagok, a vetetten szántók. Összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy 1976-ban a szemlék során még csaknem 23 ezer 500 hektárnyi volt az ilyen terület, tavaly alig haladta mega 6 ezer hektárt. Évről évre több romos tanyát szüntetnek meg. Az V. ötéves terv időszaka alatt csaknem 2 ezer 600 tanyahelyet vontak a termelésbe. Említést érdemel az is, hogy ugyancsak az elmúlt fél évtizedben az illetékes intézményekkel közösen 17 községben több mint 1700 zártkertet alakítottunk ki. Ha a mezőgazdasági rendeltetésű földek más célra történő fel- használásának alakulását figyeljük, megállapíthatjuk,, hogy az összes ilyen terület a mi összesítéseink szerint a már említett öt év alatt nem éri el a 10 ezer 500 hektárt. Ebből is csaknem 9 ezer hektárt erdősítettek. Érdekes, hogy a földfelajánlás évről évre csökken. Míg 1976-ban meghaladta az 1700 hektárt, ta- . vady csak 600 hektár körül volt. Mindent összevetve a föld értéke egyre nő és jelentős szemléletváltozást tapasztalunk az utóbbi években. Az elmúlt évben 62 mezőgazdasági nagyüzem több mint 9 millió forint állami támogatás igénybevétele mellett mintegy 300 hektárnyi területet — tanyahelyet, utat és így tovább. — vont Külön téma a megyében a gyephasznosítás. Annál is inkább, hiszen az elmúlt évi összesítések szerint 136 ezer hektár rét és legelő van a megyében, a nagyüzemek és a legeltetési bizottságok kezelésében. Ezért a szemlék során megkülönböztetett figyelemmel ellenőrzik ezek hasznosítását. Erről a következőket mondja a megyei földhivatal vezetője: — Nagy tartalék a gyepek hozamának folyamatos növelése. Ezzel a kérődző állatállomány tömeg takarmány-igényének egyre nagyobb hányadát lehet megtermelni, jelentős szántóterület szabadulhat fel más növények számára. A VI. ötéves tervidőszak növénytermesztési előirányzatai csak abban az esetben teljesíthetők, ha a jelenleg töimegtakarmány-ter- mesztésre lekötött szántóterület országosan mintegy 200 ezer hektárral csökken. A tavaly megtartott gyepszemlék jelentős mértékben hozzájárultak a rét- és legelőgazdálkodással kapcsolatos szemléletváltozáshoz. Az idén még tovább szeretnénk lépni, ezért a szemlék során messzemenően figyelembe vesszük a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nemrég kiadott erre vonatkozó irányelveit. A- megye mezőgazdasági | üzemeinek és legeltetési bizottságainak használatában lévő gyepterületek alig töibib mint fele termő- képes, a többi talajvédő gyepként vehető számításba és jórészt csak erdősítésre alkalmas. A helyszíni ellenőrzés során a bizottság figyelembe veszi, hogy melyek azok a rét- és legelőterületek, amelyek szántóföldi művelésre alkalmasaik. E tekintetben főként a nagyüzemi táblák közé ékelődő — 6 hektárnál kisebb —, legfeljebb alkalmilag hasznosított gyepeket vesszük számításiba. Végezetül az idei főbb feladatokról szólva a következőket mondja Horváth József: — Az elképzelések szerint 2 ezer 500 hektár területet érintő földcserét valósítanak meg az idén a mezőgazdasági nagyüzemek. Ezeknek nagy jelentősége van, hiszen lehetővé teszi a nagyüzemi táblák jobb kialakítását. Jó példa erre a Helvéciái Állami Gazdaság és a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet ezer hektárt érintő földrendezése. A múlt év őszén a szemlék során talált parlagon lévő szántó- és szőlőterületet tovább csökkentjük az illeté- • kés intézményekkel történt közös megállapodás alapján. Szeretnénk több mint 8 millió forint állami támogatós felhasználásával ismét mintegy 400 tanya megszüntetésével újabb területeket művelésbe vonni. Még annyit megállapítanék, hogy a törvény értelmében szankciókat is kell alkalmaznunk azok ellen, akik nem művelik meg földjeiket. Tavaly is sor került ilyenre. A büntetés mértéke például nagyüzemeknél a hektáronkénti aranykorona-érték ezerszerese. Nekünk az . a véleményünk, hogy ilyen intézkedések csak végső esettben indokoltak, inkább arra törekszünk, hogy a használók megműveljék földjeiket. Abból több haszna van a népgazdaságnak —, hangoztatta végezetül a földhivatal vezetője. K. S. PÁRTALAPSZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL A negyedik évtized kezdetén Az utánpótlás biztosított A Volán 9. számú Vállalat bajai kirendeltsége pártalap- szervezetének titkára, Miklós Miklós, amikor a pártépítésről kérdeztük, azonnal a KISZ-alapszervezetről kezdett be-, szélni. a BACSMOBIL Ipari Szövetkezet — A pártépítési munka nálunk a KISZ-alapszervezetre épül, ugyanis a kirendeltség dolgozóinak hatvan százaléka negyven év alatti. Nyolcvan tagú az alapszervezet, s a KISZ-vezetőség nagyon fontos feladatának tartja a párttaggá nevelést. Az elmúlt évben két fiatalt, egy adminisztratív munkakörben dolgozót, s egy munkást ajánlottak a párt soraiba, akik kiválóan végezték KISZ- megbízatásukat. Emellett szocia- listabrigád-tagok, s emberileg, magatartásukkal kiérdemelték ezt a bizalmat. Mondanom sem kell, hogy nemcsak a KISZ ajánl párttagokat, akadnak önként jelentkezők is. A közelmúltban egy szo- cialistabrigád-tag kérte felvételét a pártba, s a pártcsoportbizalmi, még a vezetőség is beszélgetett vele. Kiderült, hogy több fegyelmi vétsége is volt, nem járt be rendszeresen a munkahelyére, és munkabércsalást is elkövetett. Ezt az embert nem javasolta a pártcsoport. A KISZ-ajánlás megfontolt A KISZ-alapszervezet vezetősége és tagsága nagyon alapos és megfontolt ajánlásaiban. Ebben az évben újabb két fiatalt jelöltek, olyanokat, akik a társadalmi munkában éppen úgy, mint gazdasági feladataik ellátásában kiválóan tevékenykedtek. A párt- alapszervezet taggyűlése egyhangúan ' szavazott a két fiatal KISZ-ista felvétele mellett. — őszintén szólva a pártépítésnek van ‘ bizonyos, szerintem bürokratikus akadálya. Miután ebben az évben két KISZ-istát vettünk fel párttagnak', újabb tagot neim vehetünk fel csak a jövő évben, pedig van jelentkező. Egy negyven év körüli művezető, aki egyben szakszervezeti munkában is jeleskedik, s más pártfeladatot is végez, nem lett ugyan elutasítva, csupán azt kértük, várjon egy évig. Ezzel, sajnos, nem lehet egyetérteni, mert akkor kell erősíteni sorainkat, amikor erre minden lehetőség megvan, nem élhetünk a számok bűvöletében. Ügy vélem, ezt a jelentkezőt ettől függetlenül felvesszük, verekednem kell egy kicsit a pártbizottságon. A pártcsoportok munkájának jó hatása A pártalapszervezet hatvanöt tagot számlál, erőteljes a fiatalítás, mégis úgy tűnik, a párttagság elöregedett. Ennek oka, hogy a nyugdíjasok nem jelentkeznek át más pártalapszervezetekhez, ugyanis képtelenek beilleszkedni az új környezetbe. Nyilvánvalóan jobban érzik magukat ott, ahol mindenkit ismernek, s hozzá tudnak szólni a vállalat belső ügyeihez. Szerencse, hogy a pártalapszervezet vezetősége képes foglalkoztatni a nyugdíjasokat, azaz pártfeladatokat bíz rájuk. Érdekes, hogy ezek az ízig-vérig Volán-dolgozók még a pártoktatásban is részt vesznek. — A pártépítés munkáját jelentősen segíti az a környezet, ahol a hat pártcsoport tevékenykedik. A legtöbb kommunista a gépkocsivezetők között van, akik a vállalat minden munkahelyén megfordulnak. Ők maguk is tesznek ajánlásokat, a párt csoportgyűléseken megbeszélik az ezzel kapcsolatos tennivalókat, s a viták tüzében kikristályosodik, kit javasolnak felvételre. A pártalapszervezet tagsága és vezetősége ma már abban a helyzetben van, hogy válogathat. Jelentkező van bőven, de nem mindenkinek az ügyét bocsátjuk a taggyűlés elé. Egy példát erre. Egyik dolgozónk felkeresett, s előadta, hogy szeretne párttag lenni. Jól dolgozik, mostanában nincs is vele semmi különösebb baj, de korábban volt egy rendőrségi ügye, s úgy döntöttünk, várjon. A pártalapszer- vezetből 1976 óta nem lépett ki senki, sőt, akkor sem történt ilyen, csupán három párttagot kellett eltanácsolni. Kettőt azért, mert nem fizették a tagdíjat, egyet pedig azért, mert úgy érezte, ha már párttag, akkor követelőzhet. Gyakorlott káderek A Volán 9. számú Vállalat bajai kirendeltségénél —, s ezt már nem a párttitkártól tudjuk —, van tekintélyük a kommunistáknak. Ami igaz, az igaz, a párttitkárok közül Miklós Miklós az, akinek sikerült egy teljes ciklust végigdolgoznia, s az is, hogy ismét megválasztották. Korábban ugyanis egymást váltották szinte évente a párttitkárok, s ez a pártmunka rovására ment. A pártépítéshez tartozik, hogy ma már az alapszervezet vezetőségének sikerült olyan kádereket kinevelnie, akik bármikor funkcióba kerülhetnék. Ezek a fiatalok — mert róluk van szó — Iskolázottak, politikailag magas színvonalú tudást szereztek, van gyakorlatuk a pártmunkában. A pártépítésnek ez a módszere dicséretes és követendő. Gémes Gábor A kecskeméti BÁCSMOBIL Ipari Szövetkezet a közelmúltban. ■tartott, feiner-’ i. legzáró- közgyűlésén az V. ötéves^? - tervidőszak, valamint a múlt észtendő eredményeinek értékelése mellett megemlékezett alakulásuk 30. évfordulójáról is. Csontos Gáspárral — aki hatodik éve elnöke a szorgalmas kollektívának, és alig néhány hónappal az alakulás után lépett a szövetkezet tagjai sorába —, erről a hármas jelentőségű közgyűlésről beszélgettünk a napokban. — Harminc évvel ezelőtt 29-en alakították a szövetkezetét, s közösen láttak hozzá kezdetleges eszközeikkel az autók és főleg motorkerékpárok javításához — kezdte emlékezését az elnök. — Az első évben 1,1 millió forint volt az árbevétel. A múlt évben szövetkezetünk 218 dolgozója a 35,8 millió forintos árbevételi tervét 38,4 millió forintra teljesítette. Az alapítók közül ötén még ma is dolgoznak, a nyugdíjasok, vagy már nem nálunk dolgozók közül is heten elfogadták a közgyűlésre meghívásunkat. Azt hiszem, nem szükséges most feleleveníteni a harminc esztendő minden állomását. Az V. ötéves tervidőszak alatt — amelynek célkitűzéseit teljesítettük — fejlődött szövetkezetünk a legtöbbet. öt év alatt mintegy 9 millió forintot fordítottunk különböző — a munkánkat segítő — beruházások megvalósítására. Létrehoztuk a kedveltté vált autósboltot, amelynek forgalma egyre növekszik. Tavaly például a tervezett 3 millió forinttal szemben forgalma elérte a 3,9 milliót. Tavaly készült el a Szegedi úti új épületünk, ahol végre megfelelő helyet kaptak a motor- kerékpárok javításával foglalkozók. Űj helyiségbe költözött a boltunk, és felvevő irodát létesítettünk. Befejezés előtt áll , az üreg- és alvázvédelemmel foglalkozók új műhelye, s ugyancsak jó ütemben folyik az egész telep fűtésének rekonstrukciója. A múlt esztendő szövetkezetünk életében azért is jelentős, mert a besorolásunk ipariból szolgáltatóvá változott. Tavaly már termelésünk 90 százaléka volt ipari, fogyasztási és lakossági szolgáltatás. Lakatosaink még foglalkoznak különböző élelmiszeripari gépek prototípuséinak gyártásával, de fő tevékenységünk — szolgáltató jelleggel — a használatban lévő gépek javítása. Ugyancsak szolgáltatást végez a hűtőgépjavító részleg. Az idén már nemcsak a kereskedelemnek és vendéglátóiparnak dolgoznak, elvállaljuk a lakosság körében egyre jobban elterjedő mélyhűtő ládák garanciális és fizető javítását is. Az idei esztendő remélhetően >*': 1 Óiéit 0 Kosa József, az új műhely vezetője az ELKON S 200 univerzális motorvizsgáló műszer üzerabe- helyezését végzi. II >1 mm MHI igpr-í."-^ i 55 Az üzérkedők ténykedése minden esetben arra irányul, hogy ■valamit megszerezve, azon haszonnal adjanak túl. Ennek az „alapesetnek” azután számtalan variációja lehetséges, mint ahogyan arról az utóbbi évtizedek bűnügyi statisztikája is meggyőz bennünket. Az üzérkedők minden esetben olyan árucikkel, anyaggal, alkatrésszel foglalkoznak, ami vagy hiánycikk és ezért nehézen beszerezhető, vagy bár hazai gyártmányú Is van belőle, de a külföldit — még ha azonos, netán silányabb minőségű is — jobban veszik az emberek. Nem egy üzérkedési bűnsorozat lebonyolításánál gyakran nagy és bonyolult manipulációra van szüksége az elkövetőnek a haszon zsebretételéig. De, hogy a legnehezebb és legbonyolultabb megoldásokra is van vállalkozó, azt éppen a Kecskeméti Járásbíróságon a közelmúltban befejezett ügy bizonyítja. Az ilyen manőverek véghezviteléhez egy ,ember nem elegendő, így természetes, hogy sokan érdekeltek voltak az ügyben, akik különböző módon kapcsolódtak az Almási Mihály (Kecskemét, Széchenyi körút 1.) által elindított láncolathoz. Gumiaprítók Almási Mihály mindössze harminchat éves volt, amikor 1971 júniusában hetedik munkahelyére, a Szerszámgépipari Művek Kecskeméti Gyárához került, mint anyagbeszerzési csoportvezető-helyettes. Éveken át kiemelkedően jól végezte munkáját, kiváló dolgozó lett, s közben elvégezte a kereskedelmi főiskolát is. Ez utóbbi képesítését azután igen „eredményesen” kamatoztatta üzérkedései során. Mert Almási Mihály —' alighogy megkezdte tanulmányait a főiskolán — máris hozzáfogott a jogtalan haszon- szerzéshez. 1976 őszén a marton- vásári Üj Élet Tsz-ben járt, ahol a főmérnök közölte vele, hogy szüksége lenne a gazdaságnak két darab gumdapritó hengerre. A főmérnök azt is megmondta, hogy a hengereket egy budapesti kisiparostól tudja beszerezni (nevet, pontos címet, sőt, névjegykártyát adott). Almási fel is kereste az illető kisiparost, akitől - meg is jíásáirolia a két szerszámot, és Blldápéstről Kecskemétre' ázállö- tótfa, ‘ Ittr^á két hengert.-komplett hengerszékké átalakíttatta, majd 1976 októberében testvérének, Almási Ferencnek a segítségével 90 ezer forintért értékesítette a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat (MAGÉV) kecskeméti kirendeltségénél, ahol „kapcsolata” volt Horváth Ferenc (Kecskemét, Kertváros, Majális utca 5.) kirendeltségvezető személyében. Csakis így tudta megtenni Almási Mihály, hogy eladóként ő lett feltüntetve az okmányokon, s később ő vehette át a kiutalt 90 ezer forintos vételárat. A szerszámok végül is eljutottak Mar- tonvásárra, de úgy, hogy közben Almásának ötezer, Almási Ferencnek ugyancsak ötezer forint haszna származott. m • A lakatosrészlegben Gugolya András egy Uvegzáró-berendezés javításán dolgozik. (Opauszky László felvételei) jelentős minőségi javulást hoz. Befejezés előtt áll ugyanis az új műhelyünk, , amelyet 2 millió forintos beruházással hozunk létre. Az itt elhelyezett diagnosztikai sor korszerű műszereinek használata lehetővé teszi a zárt technológiás vizsgáztatást, de igen sokat Segít az egyéb javításokat végző szerelőknek is a hi- bamegállapításokban. Szövetkezetünk 11 szocialista brigádja igen sokat tett eddigi eredményeink eléréséért, remélhetően a jövőben is teljesítik vállalásaikat. O. L. Magas haszon Ezt az ügyletet számtalan hasonló követte, s nem egy esetben jóval busásabb haszonnal. Természetesen mindig más és más szerszámok cseréltek gazdát olyan módon, hogy az üzérkedők — nevezetesen Almási Mihály és az ügy másodrendű vádlottja, Horváth Ferenc — állami vállalatok * szabályszerű működésével leplezték bűncselekményeiket. Almásinak például az az akciója, amelyet 1977 tavaszán indított el, 24 ezer forint „tiszta” hasznot hozott. Itt a következőről volt szó: Az említett'időben Almási Mihály egy darab húszbélyeges automata fröccsszerszámot készíttetett Farkas Péter budapesti kisiparossal. A szerszám elkészült, és azt Almási 25 ezer forintért megvette. Azonnal a Hungária Műanyagfeldolgozó Ipari Szövetkezethez szállíttatta, ahol kipróbálták. Miután megállapították, hogy kiváló a szerszám, már Vitte is tovább Almási a megszokott helyre, a MAGÉV kecskeméti kirendeltségére, ahol Farkas Péter kisiparost tüntetve fel eladóként, 60 ezer forintért eladta, ' majd 1977. április 25-én — felszámítva a MAGÉV hasznát is — 66 ezer forintért a SZIM kecskeméti gyára részére megvásárolta. E meglehetősen bonyolult akcióból- — mint már említettük — Almási Mihály 24 ezer forint haszonnal került ki. Az ügyletek ilyenforma „meg- csavarására” azért volt szükség, mert a SZIM kisiparostól nem vásárolhatott szerszámot; Almási viszont vásárolt, azt eladta a MAGÉV-nek, i s onnan megvette a gyárnak. Amint már mondtuk — a hasznot minden esetben lefölözte. Persze, nem mindig sikerült a nagy haszon. Előfordult, hogy maga Almási Mihály is belegabalyodott az ügyletekbe, s mikorra lezárta, csupán ezer forinttal lett gazdagabb. Összességében azonban Igen szép summát gyűjtött össze, mert a korábban példaként ismertetett 24 ezer forintos haszonhoz hasonló jövedelem • máskor is előfordult. Ehhez szintén a budapesti Farkas Péter kisiparos révén jutott, akitől 1977 végén 1 darab 25 tonna nyomóerőt elbíró kivágószerszámot és egy darab 25 tonna nyomóerőit elbíró mélyhúzószerszámot rendelt. Megrendelt viszont egy darab kétbélyeges, 64 grammos töltőterű gumifröccsszerszámot is, amelyet Farkas Péter ugyancsak elkészített. Nos, ezeknek a szerszámoknak — ugyancsak többszöri áttétellel, fiktív eladók feltüntetésével, mások belekeverésével történt eladása, illetve a SZIM-nek történő megvétele után Almásinak újabb 24 ezer 700 forint tiszta jövedelme származott. Bedolgozók De Almási Mihály kapcsolatban volt a budapesti Hungária Műanyagfeldolgozó Ipari Szövetkezettel is, ahonnan műanyag és gumi alkatrészeket vásárolt évek óta a gyár részére. A szövetkezet átlagosan nyolcvan bedolgozót alkalmazott, de 1975 előtt Kecskemétről nem volt bedolgozója. Almási felvetette a szövetkezet elnökének, hogy vegye fel az apósát bedolgozónak. Ez 1975-ben sikerült is, Almási vállalta, hogy átveszi az anyagot, Kecskemétre szállítja, és a kész terméket visz- szafuvarozza Budapestre. Miután ez a kapcsolat jónak bizonyult, Almási rábírta az elnököt, hogy szélesítse a kecskeméti bedolgozók körét. így is történt. Csakhogy Almási becsapta a bedolgozókat, hiszen az elszámolást ő készítette, s mindig kevesebb teljesítményt — darabszámot — írt a lapokra a ténylegesnél. Az így jelentkező „többletet” fiktív nevekre számolta el, és a munkabért zsebrevágta. Ez a bűncselekmény-sorozat szintén nagy odafigyelést és folyamatos könyvelést igényelt, s bizony nem kis összegről volt szó, hiszen Almási Mihály 174 ezer forint munkabért vett fel, amiből a ténylegesen felmerült kiadásait, leszámítva^ alig kevesebb, toibt'89‘tétoí'íoritit/i haszna származott. , Ha együttesen vesszük a szerszámok vétele-eladása, majd újbóli megvásárolása, valamint a bedolgozói rendszer alapján Almási Mihály által „megforgatott” összegeket, az derül ki — amit a bíróság is megállapított — hogy az üzérkedést „mesterfokon” bonyolító csoportvezető-helyettes 586 ezer forint értékű árura, illetve munkabérre követte el a bűncselekményeket, s ezáltal ösz- szesen 140 ezer forint jogtalan jövedelemre tett szert. Meglepő, hogy akik vele üzleti kapcsolatba kerültek — néhány kivételtől éltekintve — tudták, hogy mire készül Almása, mégsem zárkóztak el, mégsem tiltakoztak, s legtöbbjük már az első szóra, az első jelre hajlandónak bizonyult a manipulációra. Mindig akadnak társak Megnevezhetnénk Őket is, de szerepük, részvételük és főképpen anyagi hasznuk annyira elenyésző, hogy büntetésük is néhány ezer forint, néhány hónapi szabadságvesztés, több évi próbaidőre felfüggesztve. Meggyőződésünk továbbá, hogy legtöbbjük-' nek eszébe sem jutott volna letérni a becsületes munka útjáról, ha nem jön Almási Mihály, ha ő nem sürgeti, szorgalmazza, javasolja mindazt, amire neki szüksége volt a haszon érdekében. Az is általános érvényű tapasztalat azonban, hogy ha felbukkan valahol egy gátlástalan és az üzérkedést szinte hivatásszerűen gyakorló valaki, mindig társakra akad, akik a nagy, a kicsi és a legkisebb akadályokon is átsegítik ... A Kecskeméti Járásbíróság Almási Mihályt halmazati büntetésként egy év és tíz hónap börtönre ítélte, két évre eltiltotta a közügyektől, és arra kötelezte, hogy a Kecskeméti Bírósági Gazdasági Hivatal felhívásának kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg az államnak 70 ezer forint elkobzás alá eső értéket. Horváth' Ferenc büntetése egy év börtön és 10 ezer forint pénz-mellékbüntetés. A szabadságvesztés végrehajtását a bíróság három évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. A többiek — összesen tíz vádlott volt az ügyben — kettőtől kilencezer forintig terjedő pénzbüntetést, illetve néhány hónap felfüggesztett szabadságvesztést kaptak, vagy próbára bocsájtóttá a bíróság. Az Ítélet még nem jogerős. G. S.
