Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-11 / 85. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 1981. április 11.

PÁRTALAPSZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL

Normarendezés előtt és után

A Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékgyára arról volt nevezetes a városban, de a vállalaton belül is, hogy magasak a teljesítmények. Az elmúlt évben az azt megelőző évhez viszonyítva, 126 százalékos volt a teljesítés, de éves tervüket nem teljesítették, 40 milliós lemaradás mutatkozott. A bajai gyárban a gazdasági és pártvezetők már nem most, de korábban felismerték a baj okát, a laza normát Ezért döntöttek úgy az év elején, hogy tartják a bérszínvonalat, a készleteket, de egyben meghatározták a feladatokat, azaz teljesíteni a tervet, szigorítani a normát.

Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Mezei Antallal, a Il-es partalapszervezet titkárával.

— Az év elején a partalapszervezet, de a többi pártalapszer- vezet is, értekezleteken beszélte meg a tennivalókat, s megszabtuk a fő irányt: a normalazaságok megszüntetését. Kikértük ehhez a KISZ, a Szakszervezeti tagok véleményét is, beszélgettünk a munkásokkal. A vélemény egyhangúan az volt, hogy jogos, és kell a normákat rendezni, de a nor- marendezést követően olyan szervezeti intézkedések szülessenek, amelyek biztosítják a folyamatos anyagellátást. A következő lépés a szervezeti átalakítás volt. Ez egyrészt személyi átcsoportosításból állt, azaz a megfelelő embereket a megfejelő helyre tettük, másrészt korszerűsítettük a munkaszervezést. Mindezek után döntött úgy a gazdasági vezetés, hogy március 1-től rendezni kell a normákat. A bajai gyáregységben a normaidőt átlagosan 20 százalékkal csökkentették, amely azt jelentette, hogy egyes helyeken ennél magasabb, máshol kevesebb

vol a szigorítás. Ezzel egyidejűleg 18 százalék bérvisszaadást kaptak a dolgozók, azaz növeltük az alapbért.

Ezzel a gazdasági intézkedéssel gyakorlatilag a gyár munkásai között jó hangulatot teremtettek, mindenki elégedettnek mutatkozott. Sajnos, sokan nem egészen pontosan Ismerték fel, hogy a normarendezés előtti bérszínvonal eléréséhez sokkal többet és jobban kell dolgozni. A pártalap- szervezet titkárának, aki egyben a szerelőműhely művezetője is, akadtak gondjai és tapasztalatai is.

— A legnagyobb gondunk jelenleg a folyamatos munka biztosítása. Akad egy-két olyan munkahely, ahol nem folyamatos az anyagellátás. Sokat kell magyaráznunk emiatt az embereknek, hogy ahol sok a munka, oda át kell csoportosítanunk olyan helyről, ahol csak állásidőt fizethetnek. A kommunistákra számíthatunk először. Az ésszerű munkaerő-átcsoportosításhoz az ő segítségüket kértük, s ők vállalták. Mondani sem kell, hogy a többiek követték őket. Fel kell készülnünk arra, hogy megoldjuk az elektrolakatos és az elektromos-műszerész képzést, hiszen ma már gyártmányaink főleg ezeket a szakismereteket igénylik.

A gazdasági munka segítése valamennyi pártalapszervezet feladata. Erre vajon hogyan készülnek?

— Nagy feladat hárul a kommunistákra, a pártcsoportokra. A párttagságunk aránylag fiatal, s arra kell törekednünk, hogy megfelelő. folyamatos legyen a munka. Propagandatevékenységünkben a gazdasági intézkedések népszerűsítésre kell törekednünk,

ami igen szívós és kemény munkát jelent. Muszáj megtennünk, hiszen finomítanunk kell a normarendezés utáni állapotot Hangsúlyoznám, hogy a bérvisszaadás- saf nem keresnek többet az emberek, mint eddig, de többet kell dolgozniuk, s ezt is meg kell értetni mindenkivel. Lehet, hogy ez népszerűtlen feladat lesz a továbbiakban is, de nem engedünk ebből. A munkaszervezést keli jobban és ésszerűbben megoldani, s akkor mindenki elégedett lesz.

A bajai gyárban tényleg eléje mentek a problémáknak és a továbbiakban is politikai eszközökkel, felvilágosító szóval, agitáció- val, a munkások véleményének kikérésével tették sínre a normarendezés dolgát. A 10—15 éve a gyárban dolgozók részére differenciált bérezést alkalmaztak, és szigorúan a teljesítményhez kötötték.

— A normarendezést követően mi úgy látjuk, hogy a pártalapszervezet valamennyi tagjának operatív munkát kell kifejtenie a munkaszervezésben éppen úgy, mint az anyagellátás biztosításában tetten kell érni a visszásságokat, a gondokat és azt jelezni a gazdasági vezetéknek. Hogy mit várunk a normarendezéstől? Alapvetően azt, hogy folyamatos lesz az árukibocsátás, a munkaerő-kihasználás, nem lesznek termelési csúcsidők, a dolgozók és a gyár érdeke azonosulni fog. Minőségileg jobb munkát várunk, s úgy véljük, nyugodtabb lesz a munkahelyi légkör, javulnak az emberi kapcsolatok.

A jó együttműködésnek a bajai gyárban ezután nyilvánvalóan közös lesz a gondja és az öröme.

Gémes Gábor

HAL TATÁRÓL

• A Tatai Állami Gazdaság halászai megkezdték a Tatai-tó lehalászását. Folyamatos munkájukkal az idén mintegy húsz vagon hallal segítik a komáromi elárusítóhelyek ellátását

Mikroszámítógépes automata rajzasztal

A hagyományos íróeszközök mellett fénysugárral is rajzol, va_ lamint késsel kivágja a kívánt mintát az a mikroszámítógépes vezérlésű rajzasztal, amelynek egy NDK-beli és egy hazai vállalat megkezdte sorozatgyártását. Ez a berendezés egyébként az idei lipcsei vásáron mindkét gyártó számára — aranyérmet nyert. A rajzasztal olyan pontossággal és gyorsasággal dolgozik — 30 mik. ronos eltéréssel, percenként 15 méter vonalat húz —, amely jóval meghaladja az emberi kéz lehetőségeit. (MTI)

Jól hasznosítják a homokos talajt

Patyl László elnökkel és Csitári Tibor főagronómussal járjuk a kunszállási határt. A végtelennek tűnő dűlőutakon nagyot zökken a kocsi s helyenként pedig ügyelni kell a gépkocsivezetőnek, hogy be ne ássa magát a homokba.

— Változatos, viszonylag gyenge .földekkel rendelkezünk — mondja Csitári Tibor. — Már sok homokot megfogtunk, erdősítéssel és más erre alkalmas növényekkel, de még mindig van 500 hektárunk, amin hagyományos kultúrák termesztésével még az önköltség sem térül meg. Két éve kisparcellákon kísérleteket kezdtünk a Gabonatermesztési Kutató Intézettel a homok hasznosítására. Búza, cirok, napraforgó, őszi és tavaszi árpa és más növények fejlődésének figyelemmel kísérése után már több biztató eredményt értünk el. Az idén ősszel például 150 hektár őszi árpát vetünk, reméljük, meghálája a vele való munkát. Néhány éve a termesztési rendszer tagjaként cirokkal is foglalkozunk. Ez az ipari növény jól bírja a homokot, az idén már 300 hektár termését szeretnénk betakarítani, illetve értékesíteni. A múlt évben először vetettünk napraforgót. Az idén már 250 hektáron kerül földbe a vetőmag s ebből ötven hektár termése madáreleségként exportra kerül.

— Érdemes bekapcsolódni a termelési rendszerekbe — veszi át a szót az elnök. — Nemcsak szakmai tanácsokkal segítik munkánkat, hanem olyan nagy értékű univerzális gépeket bocsátanak a rendelkezésünkre, amelyek megvásárlására, bizony nem tudom mikor gondolhatnánk saját erőből.

Most érkezett például egy amerikai gyártmányú tárcsa és egy NSZK-ban készült MULTITIL- LER munkagép, a kettő értéke 2 millió forint. A tárcsa szántás nélküli, rendkívül energia- és vizái m

idején, mégpedig elismerésremél- tó szorgalommal — teszi hozzá. — Tavaly 10-íéle tésztát készítettek, a 2200 mázsa termék előállításával 12 millió forinttal járultak hozzá a közös árbevételhez. Az idén 3200 mázsa tésztát gyártanak, s várhatóan árbevételük eléri a 16,3 millió forintot.

— Hogyan tudják egyszerre ennyivel növelni a termelést?

— Már a múlt éviben jóval több tészta készült, mint az előző években. A hagyományos kézi munkával mindössze 1500—1600 mázsát tudnának készíteni. Tavaly, saját .erőből és saját elképzelések megvalósításával gépesítettük az üzemet. Metélő, gyúró, nyújtó és egyéb gépek teszik könnyebbé és termelékenyebbé a munkát. No, meg a felfutás annak is köszönhető, hogy termékeink iránt egyre nagyobb az igény.

Jól segítik árbevételünk növelését az építők, a pálinkapalackozók, a festők és más kisebb-na- gyobb értékű tevékenységet végzők is.

Az alaptevékenységünk természetesen a legfontosabb — mondta befejezésül az elnök. — Mindent elkövetünk azért, hogy a 155 hektár szőlőnk korszerűsítése sikeresen fejeződjön be, és végre tudjuk hajítani a 150 hektár — későbbre tervezett kékszőlő-telepítési terveit Mindent elkövetünk azért, hogy a 109 hektár gyümölcsösünkből minél több áru kerülhessen értékesítésre.

O. L.

takarékos munkára képes, tökéletesen bedolgozza a talajba a szármaradványokat. A másik gép egy menetben igen jó magágyat készít A termelési rendszer május elején nagyszabású bemutatót repdez, ahol már ml is be tudunk számolni a gép használatának tapasztalatairól.

Egy hatalmas tábla szélénél megállunk, ahol sűrű porfelhőtől kísérve egy Rába Steiger forgolódik.

— Itt kezdjük meg holnap a napraforgó vetését — tájékoztat Csitári Tibor. — A talajelőkészítésbe a napokban már bekapcsolódnak az új gépek is, reméljük jó munkát végeznek majd.

A dűlőút túloldalán lánctalpas traktor dübörög, hatalmas ekéjével mélyen túrva a homokot.

— Sok kisebb-nagyobb, semmire sem alkalmas, terület ékelődik a művelhető táblák közé — mondja az elnök —, fenyőt telepítünk ide, később a növekvő fácskák útját állják a sűrűn fúvó, homokot vivő szélnek.

Kőrútunkat a gépudvaron át a tésztaüzemben fejezzük be.

— Azt hiszem, nem kell bővebben okát adni, hogy miért jöttek létre a melléküzemek tíz évvel ezelőtt? — kérdi az elnök, majd rövid tájékoztatót ad 150 dolgozójuk tevékenységéről. — Legnagyobb a száraztészta-üzemünk, átlag hatvan-hetven nőnek ad állandó elfoglaltságot. A melléküzemek dolgozói természetesen besegítenek a csúcsmunkák

9 Szabó István szerelő előkészíti

a

MtJLTITILLERT.

• Cseri Istvánné és Tóth Jánosné a tészta, nyújtógép kezelői.

\

Szolgáltatások — női szemmel

Ha van téma, amelyrSl — úgymond — nem lehet leizállnl, ai a sióitól* tatás. A szolgáltatások, mondhatni, úgy hozzátartoznak mindennapi ele* tdnkhSs, mint — nagy szót mondok látszólag — á munka. Mert hát nemde azért Is dolgozunk, hogy keresetünkből teljen lakásunk karbantartására, rádlónk-tévénk Javítására, elromlott háztartási gépünk rendbehozására, el* pótalpalásra, vagy a gépkocsi ellátására az autószervizben. S akad-e ember, akinek ezek valamelyikéről he lenne mondanivalója?

A szolgáltatások színvonalának fejlesztéséhez ezért kell folyamatosan figyelemmel kísérni a lakosság véleményék hogy Illetékes szolgáltató szervezetek, Irányító apparátusok, társadalmi szervek ennek Ismeretében Intézkedjenek. Így a szakszervezeti szerveknek sem kOzOmbOs, hogy az életszínvonal-politikának e fontos területe, a szolgáltatás miként fejlődik. Összhangban a megye VI. Ötéves tervi koncepciójával, Ilyen meggondolásból tűzte legutóbbi ülésének napirendjére ezt a kérdést az SZMT elnöksége.

Az elnökség — a jelentésben foglaltak s a hozzászólások alapján úgy értékelt, hogy a még meglévő gondok, hiányosságok ellenére is jelentősen fejlődött megyénkben a szolgáltatás. Támogatja a VI. ötéves tervkoncepcióval összhangban álló további elgondolásokat, s megkülönböztetett figyelemmel kíséri a végrehajtást.

Az egyes felszólalók is a kétségtelen fejlődés elismerésével kezdték fejtegetéseiket, de éppen a minél hatásosabb, gyorsabb változtatás céljából inkább a szolgáltatóiparban magukat makacsul tartó hiányosságokról beszéltek. Minden bizonnyal jóleső elismeréssel nyugtázták a férfi hozzászólók, hogy milyen alapos felkészültséggel adta elő mondanivalóját Farkas Pálné (BRG), a fiatal elnökségi tag. Mondhatjuk úgy is, nem véletlenül. A szolgáltatások helyzetéről készült jelentést az SZMT nőbizottsága is megtárgyalta előzőleg, és saját tapasztalatai mellett, az ott elhangzott véleményeket is tolmácsolta. Ilyeneket :

Alkatrész — csúszópénzért

Az egyes háztartási gépek gyorsabb — és kifogástalanabb — javításának'fő ellensége az alkatrészhiány. Filléres alkatrészek nem kaphatók, s ha szerelőt hívnak, vagy maguk talpalnak a beszerzésért, csak csúszópénz álrán sikerül a pótlás. Gyakori eset, hogy többet számláznak, mint amennyi a valóságos munka volt. Minthogy azonban a lakosság többsége laikus a „tételek” megítélésében, kifizeti, amit kérnek.

Sok — rosszul ellátott terület van a megyében — tette a következő észrevételt a fiatalasz- szony. Egyúttal jó kezdeményezésről is beszámolhatott. A nőbizottsági ülésen részt, vevő ME. SZÖV-nőfelelős elmondotta, hogy javaslatukra a külső területeken Összegyűjtik a hibás gépeket, és kijavítva szintén együtt hozzák vissza. Nagy könnyebbség ez a külterületieknek, nem kellegyenként becipelni az elromlott gépeket a szervizbe, aztán heteken át toporogni, érdeklődni, készen van-e már a masina.

A csereágynemű sikere

A csereágynemű-szolgáltatás bevezetéséről csak a legjobbakat mondhatják az asszonyok, ezért szeretnék, ha a megye egész területére kiterjesztenék. (Szentkirályi Ferenc, a megyei tanács ipari osztálya részéről úgy nyilatkozott, hogy a textiltisztítás, illetve a textíliák kölcsönzésének• további jelentős bővülésével számolhatunk a VI. ötéves tervben. Nekik is az a tapasztalatuk, hogy a bérágynemű kedvező fogadtatásra talált, s ha igény van másutt, van lehetőség a kiterjesztésre.)

Tipikus női probléma a fodrá- szati ellátás nehézkessége. Sokan töltik hiábavaló várakozással idejüket, míg rájuk kerül a sor. Márpedig fodrászhoz járók számára sem közömbös az időtényező. Egyes helyeken bevezették az időre való bejelentkezést, miért nem lehet ezt általános gyakorlattá tenni? (Szentkirályi Ferenc szerint az előre bejelentkezést egy-két üzletnél — nem hivatalosan — próbálják, de úgy tudják, nem vált be, mert aki bejelentés nélkül megy, esetleg két- három órát is várhat, míg a bejelentkezőket ellátják, s máris kész a panasz. Tehát nem lehet egységesen bevezetni, mert konfliktushoz vezet.)

Nem jók a nők tapasztalatai ruhavarratáskor sem. A ktsz-ek- nél kevés a női munkaerő, nem találják elég vonzónak ezt a szakmát, az utánpótlás gondot okoz. (Gaborják Csaba, a megyei tanács tervosztályának csoport- vezetője már előbb elmondotta, hogy bizonyos munkaerőhiány a

szolgáltatás majdnem minden ágára érvényes. Ezért meghatározó lesz a hatékonyság növelése, a technika korszerűsítése és a magasabb anyagi, erkölcsi elismerés. A VI, ötéves tervben mindenképpen problematikus a munkaerőhelyzet. A 70-es években például igen visszaesett a méretes ruha- varratás. nincs utánpótlás.)

„Gyors”>sarkalás: 3 hét

A szolgáltatóhelyek nyitvatar- tása az egy műszakban dolgozók munkaidejéhez igazodik —< vetette fel Farkas Pálné a továbbiakban. Akik három műszakosak, nem tudják elintézni ügyeiket, ha viszont munkaidő alatt kéredzkednek el, azt se jó szemmel nézik. (Szenkirályi Ferenc emlékeztetett rá, hogy pár évvel ezelőtt már intézkedtek a szolgáltatóhelyek nyitvatartásáról. A legfontosabbak, így a GELKA, Patyolat, AFIT, a megye városaiban reggel 6 órától nyitva vannak. Nem tudja, a külső területeken ezt hogy oldották meg, de ha ilyen igény merül fel, megvizsgáltatják, és a kérelemnek helyt adnak.)

A cipőjavításnak is főként a nők a szenvedő alanyai. A divatos — és enyhén szólva nem olcsó — női csizmák sarkai például igen hamar elkopnak, s milyen jó lenne, ha a gyorsjavító azonnal tudna segíteni. De az a döbbenetes helyzet, hogy a gyorsjavító sokszor csak két-három hétre tudja vállalni. Addig miben járjon, aki nincs úgy felkészülve? (A tervosztály jelentéséből: „A ruházati szolgáltatásoknál az előzőeknél mérsékeltebb ütemű fejlődéssel számolunk. Ezen belül azonban van néhány kiemelten megoldandó feladat. Így további anyagi ráfordítást tervezünk a lábbelijavítás ' műszaki fejlesztésére — gyorsjavító szalonok és köznonti műhely formájában. Az előirányzott beruházásokkal a jelenlegi hosszú vállalási időt megfelelő szintre tudnánk csökkenteni.”)

Rakd össze, ha tudod

A bútorvásárlásokkal összefüggésben is volt észrevétele a nőbizottságnak. Hazaszállítják az új bútorokat, de ahhoz már külön szerelőt kell hivatni, hogy —» mondjuk — a szekrényelemeket összerakja, mert* az átlagvásárló ehhez nem ért. Miért nem úgy szállíttat haza a BÚTORÉRT, hogy egyúttal az összeszerelést is elvégeztesse? (Sándor Béla, a megyei tanács ÉKV osztályának vezetője egyetért a javaslattal, hogy a készen megvásárolt elemes bútorokat szakember szerelje össze, de ez a kereskedelmi szolgáltatások körébe tartozik. Legalább erről a „vonalról” is megy jelzés.)

Örömmel üdvözli a nőbizottság, hogy a lakáskarbantartás és -felújítás kiemelt feladatként szerepel a VI. ötéves tervben. t Jó, hogy felújítják a korszerűtlen, elavult lakásokat, hiszen nagyon sokan laknak még komfort nélküli otthonokban. Farkas Pálné szerint jobban kellene propagálni az ÉPSZISZ lakáskarbantartó tevékenységét, mert a lakosság nagy része nem is tud erről. (Korábban Sándor Béla vázolta a lakossági építőipari szolgáltatásokkal kapcsolatos megyei kezdeményezéseket, új formákat, közte az ÉPSZISZ mint bázisszervezet szerepét. Erről majd legközelebb szólunk.) ,

Szót emelt még Farkas Pálné azért, hogy nincs összhangban egyes autóbuszok indulásának, valamint a műszakkezdéseknek az időpontja... Felszólalása mindenképpen azt igazolta, hogy a nők, háziasszonyok — gondoskodó családanyai szerepüknél fogva is — igen érzékeny „fokmérői” a szolgáltatások helyzetének.' Szavukra fokozottan figyelni kelL Tóth István

Április 15-től

az építkezőket gazdag választékkal várja Szegeden az Alföldi TÜZÉP alkalmi vására

A legújabb fal- és padlóburkoló lapokból, bejárati ajtókból, fa, fém, és műanyag hőszigetelő ablakokból, és még sok más termék nagy választékából válogathat, bevezetési árengedménnyel vásárolhat.

ALFÖLDI TÜZÉP ALKALMI VÁSÁR ÁRUHÁZÁBAN Szeged, Marx tér „C” pavilon

1441

i,