Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-10 / 84. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. április 10. események sorokban NEW YORK __________________ A leszerelési világértekezlet előkészítésével foglalkozó ENSZ- különbizottság szerdai ülésén fel­szólalt IJácz Pál nagykövet, ha­zánk állandó ENSZ-képviselője. Elmondta, hogy a magyar kor­mány kezdettől fogva tevékenyen támogatta a leszerelési világérte­kezlet összehívását. Meggyőződésünk, hogy min­den. a fegyverkezési hajsza meg. fékezése és az általános és teljes leszerelési irányába tett lépés a béke ügyét, az egész emberiség létérdekét szolgálja —állapítot­ta meg. ATHÉN ______________________ Több mint ötezren tüntettek szerdán este Görögország NA- TO-tagsága miatt. A szónokok követelték az amerikai katonai támaszpontok felszámolását. Indulásra kész az űrrepülőgép Indulásra készen megérkezett szerdán a floridai légikikötőbe John Youkmg és Robert Crippen űrhajós, akik a Columbia űrrepü­lőgép fedélzetén indulnák Illata világűribe. Az újszerű űrjármű sajátossá­ga, hogy úgy száll fel, mint egy űrhajó, és úgy ér földet, mint egy repülőgép — vagyis szárnyakkal siklik és kereken gurul. Az angol nyelvű elnevezés — a „Shuttle” szó — pedig ingázást jelent, a gép ugyanis többször is elindítható az űrbe. Tervek szerint az indulás ma közép-európai idő szerint 13 óra 50 perckor lesz. Ha minden rend­ben zajlik, akkor két nap, 6 és fél óra utazás, illetve 36 Föld körüli fordulat után landol-a Columbia kaliforniai Edwards katonai légi- támaszponton. Befejeződött a beszámolók vitája a Csehszlovák KP kongresszusán A magyar küldöttség dél-csehországi látogatása Negyedik napjához érkezett Prágában a CSKP XVI. kong­resszusa. Csütörtökön reggel 9 órakor a csehszlovák kommunis­ták 1450 küldötte több száz bél­és külföldi vendég jelenlétében ült össze, hogy befejezze a XV. kongresszus óta eltelt időszak munkájáról, valamint a párt és a társadalom további feladatai­ról, az új ötéves tervről folyta­tott vitáját* A kongresszusi vita tömör, tárgyszerű felszólalásaiban Cseh­szlovákia életének minden fon­tos kérdése hangot kap. Termé­szetszerűen a gazdasági fejlődés témái vannak előtérben, de sok szó esik a politikai tömegmunka, az eszmei és erkölcsi nevelés, a szellemi élet helyzetéről és ten­nivalóiról is. A küldöttek nem tartózkodnak a bíráló észrevéte­lektől, a fogyatékosságok feltárá­sától sem, s az ilyen felszólaláso­kat különösen nagy érdeklődéssel kísérik a kongresszus résztvevői. A CSKP XVI. kongresszusa délután zárt ülést tartott, s ezen Újjáválasztotta a párt vezető szer­veit, a központi bizottságot, to­vábbá a CSKP Központi Ellen­őrző és Revíziós Bizottságát. Ez­után e két testület megtartotta első ülését, amelyen megválasz­tották legfőbb tisztségviselőiket. A választások eredményét a ma délelőtt lezajló záróülésen jelen­tik majd be. • Dél-Csehországba, Jindrichuv Hradec városába látogatott csü­törtökön a CSKP XVI. kongresz- szusán részt vevő MSZMP-kül- döttség, amelyet Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezet. A delegációt elkí­sérte Vaclav Moravec budapesti csehszlovák nagykövet is. A nagy történelmi múltú vá­rosban a magyar küldöttség virá­got helyezett el az internaciona­listák emlékművén, majd gyűlé­sen találkozott a város lakossá­gának képviselőivel. Vaclav Span, a megyei pártel­nökség tagja köszöntötte a kül­döttséget, kiemelve a két ország, a két nép szoros baráti kapcso­latait és együttműködését. Délután az MSZMP küldöttsége Straz Nad Nezarkou községbe lá­togatott el, és felkereste az itte­ni termelőszövetkezetet. A ma­gyar vendégek a látogatás után megtekintették Stribrec község­ben a csehszlovák realista iroda­lom nagy képviselője, Ivan Olb- racht emlékhelyét. (MTI) Elhallgattak a fegyverek Libanonban Bolgár jubileum Szárkisz libanoni elnök szerdai tűzszüneti felhívása nyomán las­san elhallgattak a fegyverek Bej­rutban és Zahléban. Zahléban át­menetileg a rendőrség és a csend­őrség tartja fenn a rendet. Még mindig nehéz megbízható képet alkotni a veszteségekről.. A legfrissebb adatok szerint leg­alább kétszázan vesztették életü­ket, s több mint hatszáz a 'sebe- sültek száma. Mint Georges Haui, a Libanoni KP főtitkára felhívta rá a figyelmet, az áldozatok ma­gas számáért elsősorban azokat a falangista katonai vezetőket ter­heli a felelősség, akik mind Bej­rutban. mind Zahléban sűrűn la­kott városnegyedekben állították fel tüzérségi ütegeiket, és az is­kolákat, templomokat, sőt a kór­házakat is katonai támaszpont­ként használták fel az arab bé­kefenntartó erők ellen indított támadásaikhoz. . Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke Brian Urquharttal, az , ENSZ-fő- titkár különmegbízottjával talál­kozva elmondta, hogy bár a fa­langista tüzérség rendszeresen lőt­te a bejrúti palesztin menekült- táborokat, a palesztin ellenállás távol tartotta magát az ütközetek­től. A mostani konfliktus a PFSZ elnöke szerint az izraeli—falan­gista együttműködés egyenes kö­vetkezménye. Az As-Sark című bejrúti lap szerint a falangisták ötezer mili- clstát vontak össze Zahléban, nagyarányú provokációjuk főpró­ba volt a május 1-re tervezett általános offenzívához. (MTI) SZÓFIA A bolgár állam megalakulá. sának 1300. évfordulójával kap­csolatos rendezvényekről dön­tött az idei évforduló megünnep. lésére létrehozott jubileumi bi­zottság, amelynek elnöke Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke. Az ünnepi rendezvények igen változatosaknak ígérkeznek. A bolgarisztikával foglalkozó tudó­sok világkongresszusán kívül külön tudományos ülésszakot szentéinek a bolgár nyelv és iro. dalom 13 évszázados fejlődésé­nek. Május végén Szófiában tart­ják meg a nemzetközi építésze, ti biennálét. A jubileumi bizottság három új állami kitüntetés létesítését javasolta az államtanácsnak. A KÖZÖS FELELŐSSÉG TUDATÁBAN Pártértekezletek Lengyelországban — Szerdán Lengyelország szá. mos pontján tanácskoztak a vaj­dasági pártbizottságok és a nagy­üzemi aktívák. A vezetők és a •vezetettek' közvetlen" kapcsolatait szorgalmazó minapi KB-határo- ' Zát 'éftelfriébérí kérdés-felelet jel­legű találkozón vett részt, a poli­tikai bizottság két tagja: Henryk Jablonski államfő a Krakkói Építőipari Gép- és Berendezés Gyárba, Józef Pinkowski pedig a sochaczewi, CHEMITEX. üzem. be látogatott. A Trybuna Ludu tudósítása Jablonski válaszaiból kiemelte a politikai bizottságon belül viták­ra, illetve a Lengyelországi ese­mények jellegének megítélésére vonatkozókat. Ami az előbbit il_ leti. az államfő kifejtette, hogy a véleménykülönbségekből és vi­tákból „végül egységes állásfog­lalás alakul ki és ez jobb, mint az a hamis egyöntetűség, amely a múlt szeptember előtti állapo. .-tokát-.--jellemezte, amikor is a valóságban sokkal több volt a '■Nézetkülönbség- mint most”. Második témacsoport beveze­téseként a Trybuna Ludu el­mondta, többen sérelmesnek ta. lálták az eseményekkel kapcso­latban az „ellenforradalmi” jel­ző használatát. Henryk Jablons. ki válaszként óvta a jelenlevőket attól, hogy alábecsüljék mind­azokat az erőket, amelyek a párt­egység szétverésére törnek. Len. gyelország szövetségi kapcsolata­it fenyegetik, „rámutatott, hogy nincs fegyveres ellenforra. dalomk de ami a tudati szférá. ban zajlik, végülis, eszmei zűr­zavart idézhet elő magában a pártban is”. Józef Pinkowski a sochaczewi aktíván kifejtette, hogy megíté­lése szerint „a társadálomban fo. kozott mértékben tapasztalható az ország sorsa iránti közös fele­lősség tudata. A szélsőséges erők •Kezdenek háttérbe szorulni. A politikai vezetők mind jobban érzik hogy valamennyi kérdés­ben felelősség nehezedik rájuk, és ez a tény nagy mértékben meggyorsította a bydgoszczi konf­liktus rendezését is”. A Trybuna Ludu híradásaiból ítélhetően az aktívák és ülések légköre, hangneme erősen kri. tikus volt. Lódzban és Radom- ban ismét nagy hangsúllyal me­rült fel a kialakult társadalmi­gazdasági válság vétkeseinek fe­lelősségre vonása, tevékenységük „elmélyült eszmei értékelése”, a párt sorainak határozott megtisz­títása. 1 NYUGAT-EURÓPA A párbeszéd mellett HA VALAKI föl akarja mérni az NSZK szerepét és súlyát a nyugati szövetségi rendszerben, e hetek során jó alkalma lehetett rá. Csaknem minden szövetséges kormány képviselője vizitelt ugyan az új amerikai vezetésnél, de csupán Bonnból három minisz­ter is járt Washingtonban. Majd Genscher alkancellór, külügymi­niszter Moszkvába utazott. A bizonytalan és feszült euró­pai helyzetnek ma két fő jelleg­zetessége van: az Egyesült Álla­mok felől áradó hűvösebb légkör, valamint az a javaslatsor, ame­lyet az eseményeket higgadtan fogadó szovjet kormány állít ez­zel szemben. Nem az NSZK dön­ti el a dolgok menetét, de a dip­lomáciai mozgás, amelynek részé-* TŐI tanúi vagyunk, két jelenségre mutat. Egyrészt: mindkét világ­hatalom fontos partnernek tekin­ti — más-más okból, mértékben és módon — Bonnf. Másrészt: a ^ nyugatnémet—amerikai viszony egyben az Egyesült Államok és Nyugat-Európa kapcsolatait is tükrözi. Az egyetértést és a né­zetkülönbségeket egyaránt. Ilyen körülmények között Járt Hans- Dietrich Genscher a szovjet fő­városban, anélkül, hogy közvetí­tőnek nevezte volna magát. Nem is volt az. ‘EMLÍTSÜNK MEG egy, a túl­oldalon sokat használt és a hely­zet fölméréséhez igen használha­tó kifejezést: „Kettős határozat”. A NATO 1970-es döntéséről van szó, ennek értelmében megkezdik a közép-hatótávolságú amerikai rakéták gyártását, és 1983-ban fölállítják őket Nyugat-Európá- ban (indoklásuk szerint) szemben - a hasonló kaliberű szovjet fegy­verekkel. . Ezzel párhuzamosan és ugyanekkor ajánlatot tettek a Szovjetuniónak tárgyalásokra az esetleges korlátozásról. E dupla­döntés — dióhéjban — jól mu­tatja: miben egyeznek és miben nem az amerikai és a nyugatné­met kormányférfiak. (Hangsú-r lyozzuk itt a kormány fogalmat, mert magukban a bonni koalí­ciós pártokban is vannak, akik élesen bírálják az amerikaiakat.) KÖZÖSEN VALLJA Washing­ton és Bonn, hogy a rakétákat fel kell állítani, de amíg az ame­rikaiak nem sietnek a’ tárgyalá­sokkal, az NSZK — és velük a többi nyugat-európai állam — sürgeti a párbeszéd megkezdését. Nem szeretnék túlságosan lehű­teni a kelet—nyugati viszonyt. A NATO „mindenképpen fegyver­kezzünk, de azért tárgyaljunk is” kissé fából vaskarika elgondolá­sával szembe állította javaslatát Leonyid Brezsnyev az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott beszédében: fagyasszák be a kö­zép-hatótávolságú rakéták jelen szintjét Európa mindkét felén, és tüstént üljenek asztalhoz. E meg­oldás előnye, hogy nem folytatód­na a verseny, nyugodtan keres­hetnék a kölcsönösen elfogadható fegyverkorlátozási rendszert e te­rületen. Nyugat-Európában e be­fagyasztást — szakszóval morató­riumot — eleve elutasították, de azért nyugtalanul és reményked­ve várták, mit végez Genscher Washingtonban, mit mond és hall Moszkvában. Az. NSZK alkancellárja és külügyminisztere elmondta a szovjet fővárosban, hogy vélemé­nye szerint a Szovjetunió „fő­tt Genschert Moszkvában fogadta Leonyid Brezsnyev. lényben van” az említett raké­ták tekintetében, ezt a „hátrá­nyát” a Nyugat be akarja hozni, a szovjet befagyasztási javaslat viszont „állandósítaná ar egyen­lőtlenséget”. Nagyon fontosnak tartaná azonban az NSZK, hugy a két világhatalom minél előbb megkezdje a párbeszédet. Válaszul a szovjet vezetők kifej-/ tették: a NATO kettős határoza­ta a fegyverkezési verseny folyta­tását jelenti, hiszen a Szovjet­unió nem engedi, hogy azt a hoz­závetőleges erőegyensúlyt, amely ma Európában fennáll, felborít­sák. Genscher megkérdezte, hogy Brezsnyev javaslata a befagyasz­tásról a tárgyalások előfeltételét jelenti-e vagy sem? A válasz úgy hangzott: a Szovjetunió nem tá­maszt semmilyen feltételt, a kong­resszuson elhangzottak csak egy nagyon előnyös változatot képvi­selnek. Készek azonban minden előzetes kikötés nélkül is asztal­hoz ülni. A pillanatkép tehát Európáról 1981 áprilisában így ír­ható le: az Egyesült Államok megindította nagy fegyverkezési programját, s a tárgyalásokat egyelőre másodrangúnak tekinti; a Szovjetunió megállást ajánl, és az. eszmecsere azonnali megindí­tását. HA GYORS MÉRLEGET vo­nunk a múlt hetek diplomáciai mozgásából, főleg a nyugatnémet politikusok washingtoni érdeklő­déséről és Genscher külügymi­niszter moszkvai tárgyalásairól szólva, megállapíthatjuk: egymás véleményének jobb megismerésé­nél sokkal tovább nem jutottak. Az NSZK és az Egyesült Álla­mok hivatalosan biztosították egy­mást „a teljes egyetértésről”, va­lójában azonban mind Bonn, minti a többi nyugat-európai fő­város arra szeretné rászorítani az amerikaiakat, hogy minél előbb hajlandók legyenek tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunióval. Tatár Imre TYIHONOV LINZBE LÁTOGATOTT V A gazdasági együttműködés a tárgyalások napirendjén Szabó Zoltán, az MTI tudósító­ja jelenti: BECS Ausztriai hivatalos látogatásá­nak negyedik napján, csütörtökön Nyikolaj Tyihonov szovjet mi­niszterelnök az osztrák fővárosból különvonattal Mauthausenba uta­zott, ahol megkoszorúzta az egy­kori koncentrációs táborban a ná­cizmus áldozatainak emlékművét. Ezt követően Linzben felkereste a Vőest-Alpine acélművet, Auszt­ria legnagyobb ipari üzemét. A szovjet kormányfőt elkísérte vi­déki útjára Josef Staribacher osztrák kereskedelmi és ipari mi­niszter. A linzi üzemben Nyikolaj Tyi­honov jelenlétében a PROM- S2IRJOIMPORT szovjet külke­reskedelmi vállalat és a Vöest- Alpine képviselői szerződést ír­tak alá 800 ezer tonna csővezeték szállításáról a Szovjetunió szá­mára. A felső-ausztriai ' üzem 1983—86 közötti időszakban tesz eleget a hozzávetőlegesen 14 mil­liárd schilling értéket képviselő kötelezettségének. Osztrák részről kiemelték, hogy a csütörtökön aláírt szerződés jelentősen előse­gíti a munkaalkalmak biztosítá­sát, különös tekintettel aura, hogy az elmúlt hetekben az osztrák államosított ipar több felső-auszt­riai és stájerországi üzemeiben nagyobb arányú elbocsátásokat terveztek. A Szovjetuniói Minisztertaná­csának elnöke a késő délutáni órákban visszautazott Bécsbe. Nyikolaj Tyihonov hivatalos ausztriai látogatása ma fejező­dik be. «. A szovjet sajtó nagy figyelmet szentel Nyikolaj Tyihonov mi­niszterelnök ausztriai látogatásá­nak. A Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellárral folytatott megbeszélések — számolnak be a tudósítások — baráti, tárgyszerű légkörben mentek végbe. Vala­mennyi találkozón tükröződött, hogy mindkét fél érdekelt az eny­hülés folyamatának fenntartásá­ban, a szovjet—osztrájj kapcsola­tok további bővítésében és elmé­lyítésében. A nemzetközi kérdé­sek között megkülönböztetett fi­gyelmet szenteltek a tárgyaló felek a készültség csökkentése, a béke megőrzése módozatainak, ezen be­lül az új szovjet békekezdemé­nyezéseknek. Idézi a szovjet sajtó azokat a bécsi politikai megfigyelőket, akik a mostanihoz hasonló magas szin­tű találkozóknak nagy jelentősé­get tulajdonítanak a két ország baráti kapcsolatai szempontjából. Az osztrák fővárosból tudósító szovjet újságírók arról is beszá­molnak, hogy nem csupán a kor­mányfői tárgyalásokon érződik Ausztria elkötelezettsége az eny­hülés mellett: az osztrák társa­dalom széles rétegeiben talált tá­mogatásra az enyhülés folytatását célzó szovjet békeprogram. (MTI) Gyenes András hazaérkezett Brüsszelből Gyenes András, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára április 6—9. között látogatást tett Brüsszel­ben. Látogatása során találkozott és megbeszéléseket folytatott a fran­kofon és la flamand szocialista pártok képviselőivel a nemzetkö­zi helyzet alakulásáról, különö­sen az európai térség békéjének és biztonságának időszerű kérdé­seiről. Kölcsönösen fontosnak ítélték az enyhülési politika ered­ményeinek megvédését, az euró­pai földrész sorsát közvetlenül veszélyeztető stratégiai és takti­kai fegyverzetek korlátozását, il­letve az "ehhez szükséges tárgya­lások mielőbbi elkezdését. Az MSZMP képviselője és a belga szocialista vezetők megerősítették készségüket a pártjaik közötti 'kapcsolatok folytatására. Gyenes András megbeszélése­ket folytatott A Belga Kommunis­ta Párt több vezetőjével is. Át­tekintették a nemzetközi politi­kai élet és a nemzetközi kommu­nista mozgalom időszerű problé­máit, kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről és pártjaik tevékenységéről. A szí- K véiyes, elvtársi .légkörül megbe- * szőlőseken megállapodtak a két- “ oldalú 'kapcsolatok és együttmű- i ködés továbbfejlesztésében. * Gyenes András csütörtökön este * hazaérkezett Budapestre. (MTI) „ o DÚL A HÁBORÚ IRÁN ÉS IRAK KÖZÖTT Közvetítő bizottság Bagdadban Az el nem kötelezett országok mozgalmának négytagú bizott­sága szerdán Bagdadba érkezett, hogy közvetíteni próbáljon a harcban álló Irak és Irán között. A kubai, zambiai és az indiai külügyminiszterből, valamint a PFSZ egyik vezető diplomatájá. ból álló bizottság' nem dolgozott ki rendezési javaslatokat, ha­nem egyelőre a két fél álláspont­járól kíván tájékozódni — mon­dották a diplomaták megérkező. sükkor. Hozzáfűzték: a két or­szág háborúskodása veszélybe sodorhatja az el nem kötelezet­tek egységét, lévén mindkét, fél tagja a mozgalomnak. A mintegy 300 kilométer hosz- szú fronton a harcok változat, lanul folynak. Az elmúlt 24 órá­ban jelentős anyagi károkat okoztak egymásnak a két. ország csapatai. Elsősorban kölcsönösen katonai célpontok ellen intéztek ► támadásokat. (MTI) A NSZEP KONGRESSZUSA ELŐTT A népgazdaság eredményei Kocsis Tamás, az MTI tudósí­tója jelenti: BERLIN A népgazdaság egész fejlődése szempontjából eredményes öt esz­tendő mérlegét készítették el a Német Demokratikus Köztársa­ságban a Német Szocialista Egy­ségpárt szombaton megnyíló X. kongresszusának küszöbén. Az elemzések összességükben az egész 70-es évtized mérlegét egyedülállónak minősítik, amit nemcsak a gazdaság Számokban kifejezhető fejlődése és az élet­színvonal ehhez kötődő (emelke­dése alapján ítélnek meg így, ha­nem nem utolsósorban magasra értékelve azt, hogy az NDK nép­gazdasága törés nélkül, fokozato­san hozzáigazodik a példátlan ütemben és mértékben változó vi­lággazdasági körülményekhez. Ezeknek az összetevőknek az Ismeretében a szocialista terme­lési viszonyok erejének és alkal­mazkodóképességének tulajdo­nítják ázt, hogy 1981-ben az NŐK- népgazdaság immár óránként 232 millió márka értéket termel, ami csaknem 100 millió márkával több, mint az egy évtizeddel ko­rábbi teljesítmény volt. Az ered­ménylista fontos elemének tekin­tik, hogy a népgazdaság jelenleg 717 milliárd márka értékű álló­alappal rendelkezik, ami több, mint 250 milliárd márkával na­gyobb érték, mint 1970-ben volt. Az a fejlődés minőségi színvona- I lát is jelzi, hogy az NDK ipará- * ban az automatizáltság foka 1980 végén elérte a 49 százalékot, szemben az 1970-es 33 százalék­kal. Döntő szerepet tulajdoníts- ■ nak a fejlődés ösztönzői körül a | teljesítményelv mind következe- I tesebb érvényesülésének a terme- I lés minden ágazatában és szaka- I szá ban: ennek jegyében vezették I be a IX. pártkongresszus — 1976 I — óta a teljesítményekhez köz- I vétlenül igazodj béreket, fizeté- I seket 1,8 millió munkás, 100 ezer J művezető és ■ további 350 ezer a [ | termelést irányító dolgozó számá- jl Ta. Az NDK-gazdaság teljesítmé- I nyeit elemezve kiemelik azt is, hogy 1971 óta 100 milliárd már­kát fordítottak lakásépítésre és lakáskorszerűsítésre: ennek ré-.j szeként az elmúlt 5 éves terv­időszakban 2,5 millió ember la­káskörülményei javultak meg. Az 1981—85-ös terv irányelvei­nek megvitatása a X. kongresz- szus egyik feladata lesz, Willy Stoph miniszterelnök előterjeszté­se alapján. Az NDK-nak a. 80-as években megvalósuló gazdaság­politikai stratégiája fő vonalaiban azonban már tisztázódott. Ennek első számú követelménye az egy­mással összehangolt gazdaság­politika és szociálpolitika to- I vábbvitele, ami biztosítja a nép- gazdasági eredmények visszatük­röződését a lakosság anyagi és I kulturális életszínvonalában. m|

Next

/
Thumbnails
Contents