Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-09 / 83. szám

1981. április 9. • PETŐFI NÉPE • 3

9 1944. október, Szeged: Szovjet katonák dúlt városban.

a

felszaba.

9 Balra: 1944. december 21. Debrecen: Az ideiglenes nemzetgyűlés padsoraiban.

9 Fenn: 1945. február, a Dunánál: Szovjet és magyar katonák hidat építenek.

Az új élet első hónapjai

Százki lene vennégy napig tartott, amíg a szovjet csapatok, amelyek 1944. szeptember 23-án megkezdték Magyarország felszabadítását, Nemesmedvesnél kiverték az utolsó fasiszta katonákat az ország földjéről. Április negyedikét, e történelmi napot már olyan nép köszönthette, amely igyekezett megtanulni és kezébe venni saját sorsának intézését, és egy szabad Magyarország megteremtését.

A szovjet katonai parancsnokságok — a szovjet politikát képviselve — kezdettől fogva azon voltak, hogy támogassák mindazokat az erőket, amelyek a demokratikus kibontakozást, az újjászületést szolgálták. A régi köz- igazgatás helyükön maradt hazafias képviselői (hiszen a leghír- hedtebb fasiszták félelmükben amúgy is elmenekültek) éppúgy számíthattak támogatásukra, mint a sorra megalakuló nemzeti bizottságok, vagy — központi irányítás híján más elnevezéssel — megalakult népi szervek. ,Az élet megindítását, a közellátás és közműellátás megszervezését, a legsürgetőbb újjáépítési munkák megkezdését (például a szétrombolt vasútvonalak helyreállítását) már az új élet első napjaiban mindenütt megkezdték. Az ágyú- szót, a csatazajt, még hallani lehetett, de csontig soványodva, éhesen, rongyosan, meggyötörve építettük már az új életet.

December 3-án, amikor az ország nagyobb része még a hitleristák és magyar csatlósaik kezén volt, a négy demokratikus pártból és a szabad szakszervezetekből alakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Szegeden meghirdette programját, kijelölté Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének útját: „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország. Mindennek ellenére az M. N. F. Front azt hirdeti: lesz magyar újjászületést ... Ha a magyar nép maga

veszi kezébe sorsának intézését, akkolr Magyarország megmenekülhet és újjászülethet.”

December 21-én pedig Debrecenben — e program megvalósításaként — újjászületett a magyar államiság. Amikor az ideiglenes nemzetgyűlés összegyűlt, az ország területének még mintegy negyven százaléka a fasiszták kezén volt. A már felszabadított területek népgyűléseken megválasztott képviselői azonban az egész nemzet, a magyar nép nevében cselekedtek, amikor megszakítva a negyedszázados ellen- forradalmi korszak „jogfolytonosságát” magukat a „magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjének” nyilvánították. A megalakított ideiglenes nemzeti kormány legelső- ülésén legsürgősebb feladatának jelentette ki, hogy „szakít az eddigi német szövetséggel, és haladéktalanul fegyver- szünetet köt a Szovjetunióval, és a vele szövetséges hatalmakkal”. A második ülésen, még az 1944-es esztendő vége előtt pedig a kormány egyhangúlag hadat üzent a fasiszta Németországnak. Az első derrhokratikus magyar kormány Moszkvában, 1945. január 20-án, vagyis a magyarországi katonai hadműveletekben döntő szerepet játszó budapesti csata, vége előtt aláírta a fesvverszüneti egyezményt. Az újjászületett magyar állam pedig hozzálátott az antifasiszta magyar hadsereg megteremtéséhez. „Fogion fegyvert minden maevar a haza és a magyar nép felszabadítása érdekében.”

Időközben a legöntudatosabb, legáldozatkészebb munkások, sokszor a puszta kezükkel kikaparva a romok közül a gépeket, dolgozni, termelni kezdtek. Megalakultak az első üzemi bizottságok. Később ezeknek jogait a kormány éppúgy rendelettel ismerte el, mint ahogyan az új, az egész országot átfogó közigazgatás helyreállításában is a népi önkormányzatok útján haladt.

Ugyancsak népi önkormányzati szervek, a sok helyütt még a rendelet megjelenését megelőzően megalakított földosztó bizottságok osztották fel a földet a dolgozó parasztok között. Ezeréves per dőlt el, amikor 1945. március idusán megszületett a földreformról szóló törvény. Nemcsak a magyar parasztság követelte ezt, hanem az egész magyar nép. Nagyon jellemző, hogy a Magyar Kommunista Pártnak 1945 februárjában Budapesten tartott első nagygyűlésén is ez a 'jelszó ragyogott az emelvény felett: „Föld! Kenyér! Szabadság!”

Olyan történelmi változások zajlottak \e, illetőleg kezdődtek meg még azokban a hónapokban, amikor hazánk területén még nem fejeződtek be a hadműveletek, amelyek a nemzeti történelem aranylapjaira kívánkoznak. S a felszabaduló nép ezer és ezer tanújelét adta, hogy tisztában van vele: a maga és hazája sorsa szorgalmától, odaadásától és áldozat- készségétől függ. A felrobbantott vasúti sínek helyreállítása éppen- úgy emberfeletti erőfeszítéseket igényelt, mint Budapest megmentése az éhínségtől, vagy pedig a járványveszély leküzdése. A szovjet utászalakulatok és magyar dolgozók közösen tették használhatóvá a vasútvonalakat. S éppen az ország teljes felszabadulásának napján — ugyancsak közös munka eredményeként — adták át Budapesten a forgalomnak a harmadik ideiglenes hidat, amely a kivétel nélkül felrobbantott egykori gyönyörű Duna-hi- dak helyett összekötötte nemcsak Pestet és Budát, hanem az ország két részét is.

1945. április negyediké olyan országra virradt, amely már tudta, hogy a szabadság révén olyan kincs birtokába jutott, amellyel élni joga, történelmi kötelessége.

9 1945. március eleje, Budapest: Hajón érkezik Dunaföldvárról az első élelmiszer-szállítmány.

9 1945. március. A főid azé, aki megműveli.

A KÓRHÁZI PÁRTVEZETŐSÉG MUNKÁJÁRÓL

Megvalósult tervek, további törekvések

Amint az új kórház negyedik emeleti. folyosóján várakozva nézelődöm, hirtelen az az érzésem, támad, hogy ugyanazt a helyzetet átéltem már. Gyorsan tudatosodik is bennem: pár évvel ezelőtt az Izsáki úti kórházban, a jóval kevésbé tágas baleseti sebészet folyosóján várakoztam épp így, mint most is dr. Gréczy Imrére, a ■ kórház pártvezetősége titkárára. Mint akkor, ezúttal is megbeszélt időre érkeztem. S lám, partnerem mint annak idején, most is a műtőiből jön elő.

—> Restellem, de közbejött..‘. Két műitét volt soron — közli Gréczy Imre kissé fáradt hangon elnézést kérőn, miközben a főorvosi szobájába tessékél.

— A gyógyítóműhelyben a gyógyítás az elsőbbség — mondom meggyőződéssel. S máris a több mint három évvel ezelőtti beszélgetésünk kerül szóba, A főorvos pártvezetőségi titkár ugyanis megjegyzi:

— Nemcsak az új kórház lett immár megszokott valóság, a káderpolitikai törekvéseink is megvalósultak. Azóta csaknem öt- vennel gyarapodott az orvosi létszám: a jövevények 40 százaléka megyebeli. A kórház melletti egészségügyi dolgozók két háza elősegítette a letelepedésüket. Szívesen jöttek, jól érzik magukat A korszerű feltételek vonzóak. Arra is 'ügyeltünk, hogy a műszaki gárda olyan jól képzett szakemberekből álljon, akik azt is érzik, hogy egészségügyiek, hogy munkájuk a betegek, a gyógyítást szolgálja.

— Szakmai téren tudomásom szerint Gréczy Imre egyéni éle-, tóben is történt változás.

— Igen, elsajátítottam az ortopéd szakmát. így most már a Kiskunfélegyházán működő kollégámmal ketten képviseljük ezt a hiányszakmát a megyében. Egyébként négy osztályvezető főorvost saját kádemeveléssel biztosítottunk. Oj a röntgenszakos, a radiológus s a két korábbi mellett van egy. új belgyógyászati osztály.

Aztán megtudom, hogy a több mint három évvel ezelőtti 'beszélgetésünk óta a kórház pártveze- tősége megkötötte az együttműködési szerződést a Szegedi Orvostudományi Egyetem pártbizottságával, a káderutánpótlás egyeztetett biztosítására, az oktatási feladatok ellátására és á tudományos-szakmai együttműködésre.

— Ügy értékeljük, hogy kór- házépítés idején a beruházó és a kivitelező vállalatok pártszervezetével való együttműködésünk is meghozta az eredményit. Bár gondjaink ennek ellenére is maradtak. Ezek többnyire abból adódnak, hogy a szállítók némelyike nem állta a szavát. Akadt néhány olyan körülmény is, amely akadályozza a biztonságos munkavégzést. Például a konyha és a kiszolgáló helyiségek műanyag padlózata, amely eddig három balesetet okozott Pedig előre jeleztük, hogy csúszásmentessé kéne tenni, de ez eddig sajnos nem történt meg.

Szellőztethet őség hiánya, miatt eleinte nehéz helyzet volt a röntgenben, holott ezt is jeleztük. Emiatt nem sikerült a rendelőintézetből a járóbeteg-rendelést idehozni, pedig szerettük volna A központi sterilizálóban hasonló hiányosság okozott gondot. Mindenesetre az új körülményekről való folyamatos tájékoztatással igyekeztünk megelőzni a birtokbavételkor az ideges légkör kialakulását.

A kórházi pártvezetőség munkájáról, terveiről kérdeztem, Gréczy Imre azonban előbb fontosnak tartja mégemlíteni, hogy az intézményben kihasznált mind a •680 ágy, ami jelzi mennyire kellett,az új kórház, amelynek rendeltetése, hogy legyen meg a le.'v hetőség a " megyében a legmagasabb szintű ellátásnak. Ezt a célt szolgálja az idegsebészeit, az endoszkópos osztály, ugyanezt célozza az idén beszerezendő ultrahang diagnosztika. Ilyen az egyelőre húsz ággyal működő ortopédia, a mozgásszervi betegeket, sérülteket ellátó sebészeti részleg.

— Rendkívül fontosnak tartom az Izsáki úton egy 80 ágyas mozgásszervfi rehabilitációs osztály létrehozását célzó tervet, mert lehetővé teszi majd az orvosi rehabilitációs munkát! A mozgás- sérültek protetikai eszközökkel való ellátása is itt történik majd. Idővel, remélhetőleg pár éven beliül a gyógyászati segédeszközök gyára kirendeltséget létesít a kórházban. Az a tény pedig, hogy a megyei egyesített egészségügyi intézmény évente 1,2 millió járóbeteg ellátását végzi, felveti az új rendelőintézet létrehozását a kórház területén. A szakmai programja máris formálódik — említi jólesően Gréczy főorvos.

Aztán megismételve a pártvezetőség munkájára vonatkozó kérdésemet, lendületes magyarázatba kezd.

— A párt XII. kongresszusa az

egészségügy területén dolgozó kommunisták számára is megjelölte az irányt. A megyei párttá- zóttság intézkedési tervet dolgozott ki az egészségügy fejlesztésére. Ezt megtárgyalta a megyei egészségügyi aktívaülés. A tervet a múlt évi összevont taggyűlésünkön ismertettük, hiszen nekünk itt helyben, a kecskeméti ellátás fejlesztésére kell adoptálnunk. Az összevont taggyűlés határozatának megfelelően a megyei tanácsi és a kórházi vezetéssel, valamint a városi tanáccsal közösen fejlesztési tervet dolgozunk ki. Ennek megtárgyalása a közeljövő feladata, a lényeg azonban, hogy nagyon alapos program legyen.

Száműzni az iitt-ott még formális elemeket és igazi tartalmat adni az integrációnak — ezt Ugyancsak fontos feladatként szabta meg az összevont taggyűlés. E tekintetben nagy felelősség hárul a kórházi osztályok vezető főorvosaira, hiszen átfogóan ismerniük kell területüket, elemezniük a betegségek előfordulását, élővé, intenzívvé tenniük a kapcsolatot az alap és járóbeteg ellátást végző kollégáikkal.

Az anya- és csecsemővédelem területén kialakultnak és jónak mondható az integrációs szellem. A belosztályokon adottak az alapjai. Dr. Biilánczki Ferenc vezető belgyógyász például tavaly ötven körzetet látogatott meg a megyében, A sebészet területén dr. Lóránd Pál hasonlóan segíti a szakmai munkát. Jó, erőteljes az együttműködő kapcsolat a gyermekosztályon; dr. Tóth György volt a kezdeményezője példáiul az iskolai szűrésnek.

Igen lényeges feladat a régi kórház színvonalbeli különbségének rekonstrukcióval váló megszüntetése, az újhoz hasonló körülmények megteremtése.

Jól állunk az ifjú szakemberek

tekintetében, sok a fiatal tehetséges és.közéleti feladatokra is szívesen vállalkozó orvos. Nagy feladat hárul tehát a KISZ -bizottságunkra, a KISZ párttaggá nevelő munkájára, befolyásának növelésére, az értelmiség körében, Mellesleg dr. Markó László sebész titkárral az élén, eredményesen tevékenykedik a KISZ-bizottság. Korábban akadt olyan nézet, hogy előbb a szakma, utána a társadalmi munka. Nekünk az a véleményünk, hogy az orvos a rendelőn •túl is orvos, a közéleti munka során szerzett tapasztalataink hivatása gyakorlásában is hasznát veszi és viszont. Egyébként a KISZ ajánlásával a pártba felvett négy fiatal közül hárman orvosok.

A pártépítési munkacsoportunk annak lehetőségét vizsgálja, hogy milyen formában alakuljon ki a nagyüzemi pártirányítás. Az egyesített intézmény összlétszárna ugyanis meghaladja kétezer- százat A párttagoké is százharminc fölé növekedett. Előbb- utőhb az egészségügyi pártbizottság létrehozása látszik célszerűnek, szükségesének. Irányításához tartoznának a gyógyszerészek a KÖJÁL, a mentők, a szociális otthon. Felvetődik az igénye, mert színvonalasabb, hatékonyabb pártirányítást tenne lehetővé. Az alapvető cél, a jó egészségügyi ellátás a gyógyítás érdekében.

Megítélésünk , szerint az új kórházban a betegek jobban érzik magukat, mert s többet tudunk nyújtani. A beteg ugyanis a környezetből ítél és abból, hogyan bánnak, beszélnek véle. Ezt a jó légkört kell továbbfejleszteni. Amin szervezéssel okvetlenül segítenünk kell, az az ágy melletti létszám növelése. Ennék szükségessége a súlyososztályok ellátására' még sürgetőbben vetődik fél — fejezte be mondanivalóját dr. Gréczy Imre. P. I,

NAPKÖZBEN

Kis beruházás?

Manapság, amikor valamely, a köz javát szolgáló nagyobb beruházásról oly sok szót váltunk (már van is rá szavunk: nagy- beruházás), egy kissébbé — adott esetben egy családé — legfeljebb az utcában beszédtéma.

Danyi József családjával Kecskeméten, a Szarvas utca 25. szám alatt még tavaly nyáron elhatározta, bogy szabadulni fognak a házi szennyvíztől. Érthető emberi igény szülte azt a tervüket, hogy a háztartási szennylé ezentúl ne az ő és a szomszéd telkét, pincéjét, garázsát áztassa, hanem folyjon egyenesen az utcai közcsatornába.

Az elhatározást — ahogy már ilyenkor lenni szokott — tett követte. No és a kezdeti' költség természetesen. A helyszínrajz: 700 forint. Ennek alapján már kezdhetett valamit Danyi József. Cementet, bányakavicsot, zsaludeszkákat és vasakat vásárolt, amelyek az udvari ikerakna elkészítéséhez kelletek. Ezzel kész volt a belső (udvari) közmű, ára a kapuig számítva 7110 forint.

Ez viszont — mint később látni fogjuk — annyit jelentett a családi csatornázás során, mintha a készülő öltönynek megvannak a gombjai és a zsebbélései. A ruhát (ez esetben az utcai csatlakozásig terjedő szakaszt), azonban még ezután kell rá- vagy hozzá-,szabni”.

Tulajdonképp ennek se volna — ma sincs — akadálya. Miután az állampolgár — aki mindezt egy tanácstagi beszámolón előadta és a tényállásról e sorok írója is meggyőződhetett —, mint megrendelő kapcsolatba lépett levél útján az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalattal, akkor kezdte csak számolni az ő beruházását.

Eddig kiadott 7110 forintot. Nem kis összeg, de a család jólétéért egyszer áldozhat az ember. Csak amikor kézbe vette a másik fél — a vízmű — árajánlatát, akkor hagyott alább vállalkozókedve. A csatornabekötési: ugyanis a telekhatáron belüli első tisztítóaknától 16 ezer 742 forintért végezné el a vállalat, azaz az összes költség 23 ezer 852 forintot tenne ki.

— Nem sok ez egy kicsit?! — békétlenkedett a különben békés állampolgár.

Még nem mondtuk, hogy a bekötés az úttesten mintegy 10 méteres szakaszt érintene — tehát ahogy Danyi József megjegyezte: „Nem a világ vége!”

A vízműnél megkérdeztük Szekeres István főmérnököt, miért fogott ennyire vastagon a ceruzájuk. Azt felelte, az anyagárak miatt. Egy aknafedőt például 1200 forintért 'tudnak beszerezni. Ami pedig a költségvetés további 22 tételét illeti, azok is igencsak költségesek. Kezdve a gyalogosoknak készült közúti hídtól (hat négyzetméter faanyag szükséges hozzá), a szabályozó és tiltó utasítást tartalmazó oszlopos táblák felállításától, a fejtett föld felrakásától az osztályozatlan kavicsból való talajjavító réteg elkészítéséig — kiderül, mi minden tartozéka (kísérője) egy házi csatorna-összeköttetésnek.

Tudjuk, hogy a munkavégzés és az anyag nem olcsó a vízműnél sem. E cikk írására nem afféle számlaellenőrzés késztetett bennünket. Inkább arra szeretnénk választ kapni olvasóinktól és a csatornázó szakemberektől, mondják, vagy írják meg nekünk, látnak-e lehetőséget olcsóbb, gazdaságosabb megoldásra a családok csatornaépítésénél. (Például a földmunkát ki-ki alapon, aki tudja, maga végezhetné.)

A hatékonyság — mint példánkból i$ kitűnik —, úgy látszik a nagyvállalatokén kívül kezd bevonulni (rosszabb kifejezéssel: begyűrűzni) a családi költségvetésbe is.

Kohl Antal

Árleszállítás

verekedéssel

9 Amikor a londoni Harrods áru. házban megkezdődött a hagyományos tél végi árleszállítás, a tömeg csak az elektromos árok oszt*, lyán ötezer font értékű tv-készn- Iéket és lemezjátszót tört össze.