Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-09 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKl DN MEGYEI BÍZÓI tsAgänak napilapja XXXVI. évf. 83. szám Ára: 1,40 Ft 1981. április 9. csütörtök Parlamenti küldöttségünk hazaérkezett Latin-Amerikából Szerdán hazaérkezett Budapest­re a magyar országgyűlés kül­döttsége, amely Péter János alel- nök vezetésével hivatalos látoga­tást tett Latin-Amerikában: a Kolumbiai Köztársaságban, a Ve­nezuelai Köztársaságban, a Pana­mai Köztársaságban, a Nicara­guái Köztársaságban, a Mexikói Egyesült Államokban és a Kubai Köztársaságban, az ottani parla­mentek meghívására. A delegá­ciót a Ferihegyi repülőtérien Apró Antal, az országgyűlés elnöke fo­gadta. Jelen volt az érintett or­szágok magyarországi diplomá­ciai képviseletének több vezetője A tőkés export növelése érdekében 4. oldal Fehér tulipán 5. oldal A KPM KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG ÁPRILISI TENNIVALÓI Végzik az útfenntartást, megkezdték az útépítést A kedvező időjárás beköszön­tésével egyidejűleg megkezdődtek a megye állami útjain is a javító, felújító és korszerűsítő munká­latok. A burkolatok kátyúzása már március elején jelentős erő­ket kötött le, azonban még igen sok munka van hátra, különösen a Baja környéki utaknál, ahol több volt az olvadási kár, s ame­lyek javítása még jelenleg is fo­lyamatban van. A felújítási ten­nivalókról beszélgettünk Pogány Károllyal, a KPM Közúti Igaz­gatóság vezetőjével. Mint megtudtuk, a felújítási munkák keretében elsőként a kes­keny burkolatú utak szélesítése kezdődött el Bócsán, a Bócsa— Kiskunmájsa közötti úton és a kelebia—bajai úton, az 53-as számú főút és Csikéria közötti szakaszon. Még ebben a hónap­ban elkezdik a Taksony—Kecske­mét közötti útszakaszon a 12 ki­lométer hosszúságban megmaradt 3 méteres szakasz szélesítését. Nagy erővel, több munkahelyen kezdte meg a felújító és korsze­rűsítő munkákat az igazgatóság megrendelésére a kecskeméti Köz­úti Építő Vállalat. A kecskémét— lászlófalvi úton a befejező mun­kák elvégzésével átadják a for­galomnak az új .kecskémét—ti- szakécskei utat. Az Észak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat megkezdte a kecskeméti Vízmű utcai csomópontban a csatorna­építést, eközben a DEM ASZ be­fejezte a közvilágítás korszerűsí­tését. A csomópont kiépítése vár­hatóan még az év első felében el­készül. Dolgozik a vállalat az 54- es számú kecskémét—sükösdi főút. vonalon is, ahol szélesítési és pá- lyamegerősítési munkát végez­nek. Várhatóan még ebben a hó­napban elkezdik az 55-ös számú út Szeged—Baja között a Tatahá­za és Mélykutat összekötő út szé­lesítését és pályamegerősítését. A pályaépítéssel egyidőben megkezdték a forgalomtechnikai berendezések felújítását és kor­szerűsítését. Először Kecskemét térségében készülnek el az útbur­kolati jelek, majd ezt követően a nagy forgalmú főutak és a városi átkelési szakaszok útburkolati je­leit újítják fel. Kecskeméten a jobb tájékozódás céljából a fő­utak bevezető szakaszain úgyne­vezett térképes útirányokat elő­jelző zöld táblákat helyeznek el. E rendszer továbbfejlesztéseként már az első félévben további út­szakaszokon helyeznek él ilyen típusú elő- és útirányjelzőket.' Ilyen .táblát kap a soltvadkert— kiskunmajsai, a lajosmizse—kun- szentmiklósi, a szakszentmárton— szabadszállási és a kalocsa—bács­almási út G. G. Folytatódik a nagyüzemi szőlőtelepítés A kiskunfélegyházi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben elő­ször 1955-ben telepítettek szőlőt de akkori művelési móddal és fajtaösszetétellel. Majd 1963-ban folytatták ezt a munkát már hu­zalos támberendezés mellett de még fejiműveléssel termesztettek olasz rizlinget, muskat ottőnél-t, saszla-t, hárslevelűt és kékfran­kost. A megfelelő fajta és a ter­mőhely 'kiválasztását mi sem bi­zonyítja jobban, mint a megyei és országos -borversenyeken elért arany-, ezüst és bronzérmek. A kékfrankos hozta a szövetkezet­nek a legnagyobb elismerést ami­kor Sopron 700 éves jubileumán megrendezett nemzetközi vörös- • A jól előkészített talajba hidroforéval mélyített bor-fesztiválon- TOT nagydíjat az oltványokat kapott. löt szándékoznak eltelepíteni a környékbeli szövetkezeti gazda­ságok. A Vörös Csillag TSZ 150 hektárnyit tervezett az elkövetke­ző időszakra. Jelenleg az első 27 hektáron folyik a munka, amelyet gondos területkiválasztás, meli­oráció és tápanyagfeltöltés előzött meg. Hidrafúróval mélyítik az oltvá­nyok helyét így a szaporítóanyag már nedves közegbe kerül. A betelepített sorokat ezután feke­te fóliával takarják le. Ennek elő­nye, hogy a gyommagvak nem tudnak kikelni, mivel nem éri őket fény, a talaj nem száraid ki és a fekete szín miatt hamarább felmelegszik. Több éves kísérletek bizonyították, hogy az eredési arány sokkal nagyobb így, mint a fóliatakarás nélküli telepítések­nél. A műanyag négy évig marad a sorokon, ezt követően vegyszer­rel irtják a már megerősödött tő­kék körül a gyomokat A zwed- geltrebe és a kékfrankos ültet­vény 1985-ben fordul termőre, 12—15 tonna szőlőt érlelve hek­táronként. Selb László főágazatvezető-helyettes lyukakba helyezik A nemzetközi elismerés adta az mázzá Kiskunfélegyháza körzeté- ötletet a Középmagyarországi ben a vörös bort adó szőlőfajták Pincegazdaságnak, hogy szorgal- telepítését, ötszáz hektár kékszó­• A fekete fólia terítésével számos gyomirtó kapálást takarítanak meg. <Opauszky László felvételei) Nemzeti zászlót kapott Kecskemét a társadalmimunka-mozgalomban elért eredményeiért Mint arról lapunkban beszámoltunk, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nem­zeti zászlót alapított az MSZMP XII. kong­resszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított település- fejlesztési társadalmi mozgalom legjobbjai­nak elismerésére. E kitüntetést Bács-Kiskun megye több települése — köztük Kecske­mét is — elnyerte. A megyeszékhelynek a nemzeti zászlót tegnap rendkívüli tanács­ülésen adták át. Dr. Mező Mihály, Kecskemét váiro6 Tanácsának elnöke köszön­tötte a tanácstagokat és a meg­hívott vendégeket, majd átadta a szót S. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa titkárának. — A pánt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. év­fordulója tiszteletére meghirde­tett településfejlesztési mozga­lomban, illetve ennek országos méretű kibontakozásában kezde­ményező szerepe volt Bács-Kis­kun megyének, így Kecskemét városának is — mondta az Orszá­gos Tanács titkára. — Kecskemét mindig jelentős település volt a Duna—Tisza közén, s ezt a rang­ját napjainkban is meg tudta tartani, elsősorban azzal, hogy fej­lődése . a terveknek megfelelően régóta dinamikus. Ehhez persze nem elenged ők csupán a tervek, elképzelések, hanem a végrehaj­tásban, a feladatok megvalósítá­sában nagyon szükséges a társa­dalmi összefogás. Bács-Kiskun megye székhelyének lakossága évtizedek óta olyan szellemben él és dolgozik, amely jó biztosí­téka annak, hogy emberivé, ott­honossá formálja települését, s ez az együtt cselekvés nap mint nap észrevehető Kecskemét arculatá­nak változásában, a város fejlő­désében. E gondolatok jegyében adom át Kecskemétnek a nemzeti zászlót — mondta S. Hegedűs László: A kitüntetést a megyeszékhely lakossága nevében dr. Mező Mi­• S. Hegedűs László (jobbról) és dr. Mezó Mihály a zászlóval. hály vette át. Mint mondta, a vá­ros nemcsak a zászlóval, hanem ennek hátterével, vagyis a lakos­ság, az üzeanek, vállalatok kollek­tíváinak önzetlen társadalmi munkájával is sokat nyert, ami­nek az elmúlt öt év alatt 547 millió forint volt az értéke. A tanácsülés további részében Fehér Sándor, a városi népfront- bizottság elnöke a településfej­lesztési versenyben kimagasló eredményt elért kollektíváknak és személyeknek emlékplakettet adott át. Ezután Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese gratulált a megyeszékhelynek ki­tüntetése alkalmából. Mint mond­ta, a 19 megyeszékhely közül Kecskeméten kívül két település kapott hasonló kitüntetést, tehát nem kis eredménnyel büszkél­kedhet a város. A megyei tanár» általános elnökhelyettese el­mondta, hogy 1963 óta a telepü­lésfejlesztési versenyben Kecske­mét 15 alkalommal ért él helye­zést, s hétszer első lett, téhát a céltudatos, jó szervező munkáival előkészített, társadalmi összefo­gáson alapuló településfejlesztés­nek hagyománya van Kecskémé-, ten. A program további részében a tanácstagok megnézték a város általános rendezési tervét bemu­tató filméit, amelyhez dr. Kor- bonits Dezsőmé, a VÁTI tervező­je fűzött szóbeli kiegészítőt. A tanácstagok megvitatták, s elfo­gadták a város fejlesztési irá­nyait a jövő század elejéig meg­határozó tervet. A tanácsülés bejelentésekkel fejeződött be. T. L. • A tanácsülés résztvevői. (Méhes! Éva felvételei) Voltak és vannak kétkedők. Ha eddig jó volt így, ezután is jó lesz — módon bölcselke- dök. Okét nehéz mozgósítani. Azután vannak kömiyen lel­kesednie, hamar éUobbanók, a komolyabb nehézségek elől meghátrálók. Bennük tartani kell a lelket. S vannak még — bizony — közönyösek is. Akiknek minden mindegy. Akiket föl kell rázni. S akkor még terv is kell, ilyen-olyan engedély, papírok. A „bürok­rácia” útvesztői! fis még min­dig nincs vége. Hiszen anyag is kell, szerszám is, esetleg gépek. Szakértelem... Egy­szóval nagyon nagy dolog! Akik csinálták — és egyre többen csinálják! —, azok tud­ják igazán. Valamit létrehoz­ni, megteremteni... Szinte a semmiből... őszinte elisme­rést, tiszteletet érdemlő vál­lalkozás. Mindez csak egy módon le­hetséges: összefogással. Olva­som a híradásokat: gázveze­ték, vízvezeték, útburkolat, járda készül ilyen módon, fis még mennyi minden! Napkö­zi otthonok, óvodák, játszóte­rek ... Kié mindez? A miénk. Az építőké. Az építők gyer­mekeié. Természetesen azoki is, akiket még nem sikerült meggyőzni a közős munka hasznáról, öröméről. Ám ezeknek a száma egyre csök­ken, és a legtöbben éppen az eredmények láttán változtat­tak magatartásukon. Amikor csodálkozva torpanták meg egy-egy társadalmi összefogás­sal létrehozott iskola, bolt, színházterem kapujában: — Hát ilyesmi is lehetséges? És legközelebb talán már első­ként veszek kézbe a lapátot, a vakolókanalat. Volt idő, amikor mindent a tanácstól vártunk. Járda kel­lene? Majd a tanács... Veze­tékes vizet szeretnénk? Szó­lunk a tanácstagnak:.. S így tovább. Természetesen a ta­nács nélkül ma sem megy. Hiszen terv, engedély kell, s vannak hatósági feladatok is. A tanács szervezi, összehan­golja a társadalmi munkát, a <tanács ad saját fejlesztési alapjából, vagy a lakossági, vállalati hozzájárulásokból anyagot, eszközt stb. A ta­nácstag az, aki bekopog, , aki elmondja, hogy mit szeretne a lakosság, és mire képes a ta­nács, s milyen további lehe­tősépek nyílnának, ha... S a feltételes módot többnyire nem sokáig kell használni, mert a „ha” szócska mögé felsorako­zik a lakosság és felsorakoz­nak a vállalatok. A társadalmi munka, a la­kossági összefogás '— igénye­inket kielégíteni, s céljainkat elérni — nélkülözhetetlen. S nem is mindig „felhőkarcoló­kat” keB építeni. Vannak ke­vésbé látványos, ám éppen olyan fontos feladatok is: közterületek tisztán tartása, parkosítás, faültetés... Vagy egy-egy iskola, Óvoda, az üzem, vagy annak néhány szo­cialista brigádja által történő patronálása. A pénz- és idő­rabló javítási, karbantartási, felújítási munkálatok közö­sen történő elvégzése! E mun­káknak kettős a haszna: a gondoskodás folytán megoldó­dik a gyermekintézmények karbantartásának * örökösen vissza-visszatérő gondja, s ugyanakkor csökken az amúgy is szűkös szolgáltató részlegek terhelése, ami végül a lakos­ság részére végzett építő-javi- tó tevékenység gyorsaSB, ered­ményesebb ellátásában érezte­ti jótékony hatását. Ügy hiszem, nem kell bi­zonygatni mindennek a társa­dalmi hasznát. A köz érdeké­ben végzett társadalmi tevé­kenység szocialista építő mun­kánk fontos alkotóeleme. Ezt bizonyítják a naponta megje­lenő híradások és a település­fejlesztési versenyben elért kiváló eredmények is. S. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents