Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-08 / 82. szám

1981. április 8. • PETŐFI NÉPE • 5 A KALOCSAI TANÁCS VB MEGTÁRGYALTA — ISKOLAÜGY II. Szakemberképzés a XXI. századnak Perber áll vagy pereskedik? Az ősi város végrehajtó bizottsága halad a korral. Ülésein felhasználja a technika vívmányait. Mikrofonok lógnak a hosszú tárgyalóasztal fölött, magnó pörög az elnöki asztal mellett. Vetített képekkel teszik szem­léletesebbé az előterjesztést, ha szükséges. Fontosabb ennél is: az újra fogékonyan, a változásokkal számolva döntenek "a testü­let elé kerülő ügyekben. A meglódult világ­ban persze a legkiválóbb vezető sem tudhat mindenről, nincs olyan széles látókörű em­ber, aki részletesen ismerné a legfontosabb gazdasági, kulturális területeket, ezek egy­másra hatását. Csak akkor remélhető előrevi­vő, az ügyeket jó irányba moz­gató, a korparancsot a helyi le­hetőségekkel megvalósító, vagy a realizálás felé irányító döntés, ha alkalmas szakértők megvizsgál­ják a javaslatok színét és visszá­ját. A kérdést .ritkán teszi úgy fel az élet: a jót vagy a rosszat választják-e? Még a legelőnyö­sebb, a legszerencsésebb változ­tatásnak is lehetnek árnyoldalai. A hátrányok tudatában, az intéz­kedés kellemetlen, egyben-más- ban netán visszahúzó következ­ményeinek ismeretében voksolni a mégis előnyösebbre, a mégis korszerűbbre: ez az alkotó testü­leti magatartás. Az afféle állásfoglalás olyan előterjesztést és kiegészítést té­telez föl, mint a kalocsai. Külö­nösen akkor, ha a sürgető helyi átszervezések egybeesnek orszá­gos reformokkal. Mint most, ami­kor gyakorlott pedagógusok, he­lyi irányítók némi aggodalommal várják a fakultatív, a szabad vá­lasztásra épülő tantárgycsoportos oktatás bevezetését. Fenntartá­saik és félelmeik ellenére termé­szetesen minden lehetségest meg­tesznek az adott új lehetőségek maximális kihasználására. Az I. István Gimnáziumban és Szakközépiskolában — például — szakmai előképzést is nyújtanak a népi díszítőművészet elsajátítá­sához, segítik az érettségihez kö­tött, helyileg különösen fontos szakmák elméleti és gyakorlati megalapozódását. Vagyis egy pil­lanatra sem tlveszthetők szem elől a városnak és vonzáskörze­tének mai és holnapi, sőt távo­labbi igényei. □ □ □ Elénk vita alakult ki a mező- gazdasági szakközépiskola új ar­culatáról. Többen attól tartanak, hogy a némi — azt hiszem meg­alapozatlan — iróniával „gulyás­képzőként” emlegetett szarvas­marha-tenyésztői képesítést nyúj­tó tagozattal úgy járnak, mint a korábban rájuk erőszakolt ba­romfiipari szakközépiskolával. Nyilvánvaló: még a legkorsze­rűbb „csibegyár” * sem kíván érettségizett alkalmazottakat Az érdekelt lányok és szülők böl­csességét dicséri, hogy az erőtel­jes agitáció ellenére elzárkóztak ettől az iskolatípustól. Tetszetős a Kalocsa környéki kertészeti kultúrákra hivatkozók — nö­vénytermesztési jellegű szakkö­zépiskolát szorgalmazók — érve­lése is, de talán még meggyőzőb­bek azoké, akik szerint a meglé­vő hasonló intézmények is bené­pesítés! gondokkal küszködnek. A végrehajtó bizottság további vizsgálódás után foglal véglege­sen állást, amelyhez sok támpon­tot kapott a művelődési állandó bizottság magas színvonalú elő­terjesztésétől. Dr. Szvétek Sán­dor, a pedagógiatudomány orszá­gosan elismert művelője, az ösz- szefüggések érzékletes kifejtésé­vel, megvilágító példákkal tolmá­csolta a szakbizottság vélemé­nyét. A résztvevők messzeme­nően egyetértettek az országos irányításban az utóbbi másfél évtizedben tapasztalható kapko­dás kemény bírálatával. □ □ □ Riasztó példaként emlegették — egyebek között —. hogy kis hazánkban 1500 szakmát oktat­nak a szakmunkásképző intéze­tekben. Nincs olyan tudományos intézmény, amely öt-tíz évre elő­re meghatározhatná, hogy egy-egy egészen apró részterületen hány emberre lesz szükség. Arról nem is beszélve, hogy az elaprózott­ság miatt némely szakmát csak 5—6 helyen sajátíthattak el az érdeklődők, ami a kollégiumi el­látással az utazási kiadásokkal alaposan megnövelte ■ a képzési költségeket. A szerzett oklevél túlságos specializáltsága erősen korlátozta az elhelyezkedési le­hetőségeket. A kalocsai végrehaj­tó bizottság szerint a néhány éve csökkentett választék még mindig szükségtelenül „bőséges”. Lényegében elfogadható az a törekvés, hogy minél többen ta­lálják meg lakóhelyükön vagy annak közelében a Számukra kí­vánatos képzést adó iskolát. Minden iskolatípus elsősorban fő feladatának teljesítésére össz. pontosítsa erőit; ezzel is egyet­értettek. A közismereti iskolák dolga az általános műveltség megalapozása. Olyan képzett fia­talok kerüljenek a szakmunkás- képzőbe — ezt Romány Pál, a megyei pártbizottság első titká­ra is hangsúlyozta felszólalásá­ban —, akik jól írnak, olvasnak, számolnak, ismerik hazánk tör­ténelmét, eligazodnak a nagyvi­lágban. „Csak akkor állhatjuk meg helyünket az egyre élesebb gazdasági versenyben, ha első­rangú szaicemberek kerülnek ki az e célra létesített intézetekből”, állapította meg egyebek között. Természetesen mindez feltételezi a karbantartott általános mű­veltséget, de ennek megalapozá­sa, előtérbe helyezése nem lehet a szakmunkásképzők alapvető dolga. □ □ □ A végrehajtó bizottság kisebb módosításokkal, finomításokkal fogadta el a határozati javasla­tokat. Bár néhány kérdés nyitva maradt — élelmiszeripari szak- középiskola létesítése?, mi lesz a megszűnő óvónőképző szakközép- iskolából? — sokat tett ez a tes­tületi ülés. Olyan információkhoz jutottak tagjai, amelyeket más várospolitikai ügyekben is bősé­gesen kamatoztathatnak; még tá­jékozottabbak az iskolai ügyek­ben. Heltai Nándor A karikatúra határai Beszélgetés Kaján Tiborral ÉDES ANYANYELVŰNK — SZÉP MAGYAR BESZÉD Sikeres középiskolás­versenyek A bajai III. Béla Gimnázium rendezte az idén a tavalyi nyer­tes jogán a megyei Édes anya­nyelvűnk . nyelvhasználatii, vert senyt* Amíg a középfokú oktatá­si intézményekben szervezett versenyek győztesei az írásbeli forduló tesztlapjain dolgoztak, Szende Aladár, az MTA Nyelv­tudományi Intézetének tagja, a Magyar Nyelvőr szerkesztője a kísérő tanároknak tartott elő­adást. Míg a zsűri a megválaszolt fel­adatlapokat javította, a diákok és nevelők Baja néprajzi, hely- történeti nevezetességeivel ismer­kedtek. Ehhez a látogatáshoz kö­tődött a szóbeli forduló. Három feladat közül választhattak a diákok: családi .élménybeszámo­ló a látottakról, felszólalás egy bajai kirándulás támogatásáért osztályfőnöki órán, a hagyomány­ápolás szükségességének bizonyí­tása KISZ-taggyűlésen. Ki tréfásan, ki komolyan, ki líraian rögtönözte a háromper­ces beszédművet. A bíráló bizott­ság tagjai (Szende Aladár, Bon- czos Miklós igazgató. Hegedűs Józsefné tanár, Sümegi György- né szakfelügyelő) így állapította meg a végső sorrendet: 1. Lovász Edit, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium (tanára: Dankó Gé­za), 2. Homonnay Ildikó, a bajai Bereczky Máté Kertészeti Szak- középiskola (tanára: Módos Györgyné), Kovács Nóra, a bajai III. Béla Gimnázium (tanára: BernschUtz Sándor), 4. Csajányi Melinda, kecskeméti Katona Jó­zsef Gimnázium (tanára: Hordós Károly), H. Tóth Tibor, kiskun­félegyházi Móra F. Gimnázium (tanára: drf Borbély Imréné). öt versenyzőt külön dicséret­ben részesítettek. Az első két helyezett képviseli megyénket az őszi sátoraljaújhe­lyi országos elöntőben. Mintaszerűen rendezte meg a Szép magyar beszéd megyei ver­senyét a Katona József Gimná­zium. Igényesek, tartalmasak voltak a szabadon választott szö­vegek. Számos kiejtési-értelmezé- si nehézség elé állította a ver­senyzőket a kötelező szöveg. A tavalyihoz hasonlatos volt a szín­vonal, és még mindig akadtak beszédhibával birkózó diákok. (Vajon hogyan működött esetük­ben ■ az iskolai zsűri?) A legjobbak: 1. Rajeczky Gab­riella, Bányai Júlia Gimnázium (fanára: Dankó Géza), Fekete Ildikó, Radnóti Gimnázium (ta­nára: Zárday Tamás), 3. András Ildikó, Radnóti Gimnázium (ta­nára: Jeneyné Paty Nagy Sarol­ta), 4. Varga Andrea, Katona Jó­zsef Gimnázium (tanára: Sár­kány Ernőné), Ferró Márta, Damjanich Gimnázium (tanára: Varga Lászlóné), A győri országos versenyen az első két helyezett vesz részt. Tóth Piroska Kaján Tibornak Zenit és radír címmel újabb karikatúrakötete jelent. meg. A címlapon egy árva cérúzácsŐnk' körül' háfágvo ’ rá9í- rqk sorakoznak. ■ ■ — A ceruza ennyire fél a ra- dirrktól? — Fél, de nem ijed meg. Kü­lönben a munkánknak semmi ér­telme sem lenne. A karikatúra a bírálat eszköze. A dicsőítő kari­katúra: abszurdum. Bár sokan azt mondják, hogy a radírra szükség lehet. — No jó. De ennyire? — Egyik korszakban többre, a másikban kevesebbre. Daumier-t, a híres francia képzőművészt le­csukták egy Lajos Fülöpről ké­szített rajzáért, amelyben az1 uralkodót mindent felfaló Gar- gantuának ábrázolta. Daumier fél évig ült a börtönben. A múlt század második felében pedig a minisztereket is kigúnyolhatták a Borsszem Jankó hasábjain. Más idők, más erkölcsök, más politi­ka. — Sokan azzal vádolják a hu­mort, s ezen belül a karikatúrát is, hogy kritikai szerepe látszóla­gos, és a valóság az, hogy leveze. tik az indulatokat: nevetésben oldják fel az emberek jogos pa­naszait. — Karikatúrája válogatja. Ahogy a giccs, a kommersz iro­dalom hamis megnyugvást ad, úgy a karikatúra is elringathat: a problémákkal szemben fölény­érzetet adhat. De a valódi kari­katúra, amint a valódi művészet is, fölerősitheti az emberek fejé­ben a lámpást, tudatosítja az el­lentmondásokat, a bajokat, és így hozzájárul, hogy az embe­rekben egységes vélemény ala­kuljon ki, ami elengedhetetlen a közös cselekvéshez. Ha nem így lenne, miért üldözték volna a karikatúrát például a fasizmus éveiben? — Ma sem lehet mindent ki­gúnyolni. Hogyan találja meg a karikaturista azokat a határokat, ameddig elmehet? — A 1 karikatúra a sajtóval együtt született meg, tehát hét­köznapi és politikai művészet. Bi­zonyos események megítéléséhez azonban szükség van némi időre, és ezért a karikaturista nem tűz­het ceruiávégre mindig mindent és mindenkit.. Tulajdonképpen — és ez tálán nemcsak a karikatu­ristára érvényes — örökké a ha­tárokat keresgéljük. A lehetséges és a lehetne két pontja között kutatjuk azt, ami megfogalmaz­ható. Daumier is ezt tette. Le­csukták. Szabadulása után már csak a magánélet eseményeit raj- zolgatta. — Az egyik legutóbbi karika­túrán Marx Károly tartja a Marx téri felüljárót, miközben alap és felépítmény viszonyáról elmélke­dik. Hogyan született ez a rajz? — A Marx tér felé járok haza, és úgy ötödik-hatodik alkalom­mal — látva a befejezetlen hidat — eszembe jutott, hogy meg kel­lene rajzolni. Aztán rápillantot­tam az utcatáblára: a Marx té­ren vagyok. Eszembe jutott, amit Marx az alapról és a felépít­ményből mondott. Persze mindez nem ilyen gyorsan és logikusan történt... Egységes képpé kel­lett fogalmazni a különböző ele­meket: a felüljárót, Marx Ká­rolyt és a gondolatot. Mindezt fejben végeztem el: Marx a té­ren áll, a villamoson ül... Vé­gül megszületett a végső változat és azt lerajzoltam. — Ritkán jelenik meg karika­túrakötet Vajon miért? — A könyvterjesztő vállalatok szerint nem lehet eladni. Ezt nem tudom. De az biztos, hogy a ka­rikatúra „népművészet”. Akárho- vá megyek: gyárba, iskolába, mindig találok egy-két karika- turistát, akik rajzaikat a faliúj­ságon közszemlére teszik. Jobbí­tó szándékkal megfogalmazzák a helyi problémákat. Gondolatokat termelnek. Ez a dolgunk. Kaján Tibor Munkácsy-dijas karikaturista, a Magyar Népköz- társaság érdemes művésze hat­vanéves. • Shakespeare. Lenn: Einstein. Az áll ige ős. l.nnugor erede­tű szó. Gyakran használjuk, mert sok jelentést fejlesztett ki, és sok származéka van. A Magyar ér­telmező kéziszótár 25 jelentését tartja nyilván. Származékai kö­zül megemlíthetjük az állás, ál­lat, állam, állapot, állomás, áll­vány, az állít, állhatatos szava­kat, amelyek összetételekben és továbbképzett alakban szókin­csünket jelentősen gyarapítják. Gyakori használatát az is nö­veli, hogy nagyon sok terpeszke­dő kifejezés igei tagja lehet. Ré­gebben az lyen szókapcsolatok elég nagy ré.zét hibásnak tartot­ták, de ma máir használhatósá­guk és elterjedtségük szempont­jából kell ér1'' élni őket. Sokszor egyszerű igék A is helyettesíthe­tők, de néha szükség van rájuk a hivatalos nyelvben és az állan­dósult kifejezésekben. A térden áll nem helytelen, sőt néha csak ez a stílusos (pl. tér­den állva kér). Semleges stílus­árnyalatú egyszerű igei megfele­lője (térdel, térdepel) nem pótol­ja a szókapcsolatot. A szövetség­ben áll valakivel is helyes kife­jezés. Egyszerűbb megfelelői (szövetséges valakivel, szövetsé­gese valakinek) azonban termé­szetesebbek. Az arányban áll vagy van va­lamivel elvont fogalmakról szól­va tagadva néha szükséges is (jövedelme nem áll vagy nincs arányban igényeivel). Konkrét fogalmak összehasonlításában a melléknévi állítmány is megfele­lő (a fuvarköltség arányos a tá­volsággal). A köz(ép)pontjában, köz(ép)pont- ban áll is eléggé szemléletes ki­fejezés. De egyszerűbben fogal­mazva is megfelel' (ö az érdeklő­désnek a középpontja). Sőt más megoldások is lehetnek ő a leg­fontosabb, a legfőbb, a fő sze­mély). Általánosan használt képszerű ki. fejezés: lángban, tűzben áll vala­mi. Más árnyalatú kifejezéssel: csupa láng, lángba borult. A gyanú alatt áll és az össz­hangban áll is elfogadhatók. De egyszerűbben is ki lehet őket fe­jezni: gyanús valaki, gyanakod­nak rá; összhangban van, össz­hang van köztük. Nem helytelenítik nyelvta- naink a következő szerkezeteket sem: abból áll, perben áll, vitá­ban áll, megfigyelés alatt áll, de kifejezhetjük őket egyszerűbben, természetesebbe -ran is. Az abból, valamiből miből? áll a dolog lényegére sszetételére, al­kotórészeire is - , Ezeknek német megfié s van, de mégsem helyű - ■ ókét. Pl.: a lakás háton ál áll, a könyv öt fejezi. í A. Egysze­rűbben így mond, .. uk: a lakás­nak három szobája van, a lakás háromszobás; a könyv öt fejezet­re oszlik, öt fejezete van. Perben átl valakivel. Ezt is el­fogadjuk, de egyszerűbben is ki­fejezhető: perben van, pereske­dik valakivel. Ugyanígy valami­lyen (jó vagy rossz) viszonyban áll valakivel. Ezt is kifejezhet­jük így is: valamilyen viszony­ban van valakivel, valamilyen (jó vagy rossz) a viszonya vala­kihez. A vitában áll is így fejez­hető ki egyszerűbben: mtatkozik, vitázik, vitában van valakivel. Német mintája ellenére is el­fogadhatjuk a valakinek a szol­gálatában áll szókapcsolatot is. Egyszerű, színesebb megfelelői: valakinél szolgál, dolgozik, vala­kinek az alkalmazottja. Nem helytelen a kapcsolatban, össze­köttetésben áll sem. Egyszerű igével kifejezve színtelenebb len­ne. Nem egy szókapcsolat hivata­los nyelvi vagy hivatalos ízű ki­fejezés. A rendőri felügyelet alatt áll állandósult kifejezés. Nem is lehet másképpen monda­ni. A fellebbezés alatt áll és a vád alatt áll is nagyon hivata­los fzű kifejezés. Ezeket is el kell fogadnunk ebben az alakjukban, mert ha átfogalmazzuk őket, mást fejeznek ki. Ha megfelleb­beznek valamit, az nem a meg­fellebbezett állapotra, hanem csak a folyamatra utal. Ha azt mondjuk, hogy vádat emeltek el­lene, inkább csak a vádemelés előzményeire utalunk, nem pedig a vád alá helyezés következmé­nyeire. A megfigyelés alatt áll is hivatalos ízű kifejezés, de ma­gyarosabb így: megfigyelnek, megfigyelés alatt tartanak vala­kit. Ha azt olvassuk, hogy pi. a kirakat rendezés alatt áll, na­gyon hivatalos ízűnek érezzük a közlést. Pedig mennyivel egysze­rűbb és magyarosabb is így: a kirakatot rendezzük, esetleg ren­dezik. A döntés előtt áll nagyon el­koptatott képes kifejezés. Hasz­náljuk helyette a hagyományo­sabb döntenie kell, itt a döntés ideje, elérkezett a döntés perce kifejezést. Túlságosan gyakran használ­juk az abban, annyiban, miben? valamiben áll kapcsolatot. He­lyettesíthetjük névszói vagy név- mási állítmánnyal: annyi a kü­lönbség, a lényeg, hogy ...; fő érdeme az egyszerűség; mi a mű értéke? mi a veszély? A szándé­kában áll is mesterkélt kifejezés. Helyesebben: ez a szándéka, ezt szándékozik tenni. Néhány terpeszkedő kifejezés eUen szól hogy fölöslegesen bo­nyolítottak. Az érdekében áll he­lyett mondjuk, inkább így; érde­ke, joga valami, joga van vala­mire. A minden gyanún felül áll helyesen: nem lehet gyanús, még a gyanú árnyéka sem érheti. A levelezésben állunk helyett mondjuk azt, hogy levelezünk valakivel. Ha valaki őrizet alatt áll, inkább mondjuk azt, hogy őrzik, őrizetben van. Feleslegesen használt germa- nizmus a hatalmában áll és a szabadságában áll szókapcsolat is. Mondjuk inkább így: megtehet valamit, szabad valamit megten­nie. Az áll ige szókapcsolatait azért tárgyaltuk ilyen részletesen, hogy példát mutassunk a minél egy­szerűbb, közvetlenebb és termé­szetesebb fogalmazásra. . Kiss István A TELEVÍZIÓBÓL JELENTJÜK Janus Pannonius három napja A XVI. században élt nagy magyar költőről, Janus Panno- niusról irt drámai játékot forgat­nak a televízió stúdiójában. A darab rendezője Ruszt József: — Történelmi, de fiktív játék. Természetesen van valóságos alapja Kulin Ferenc Mátyás ki­rály költőjéről írott drámájának. Volt egy összeesküvés Mátyás el­len, nagybátyja Vitéz János ve­zetésével, amelybe a költő is be­lekeveredett. De, hogy ki, s mi­lyen mértékben szervezte ezt, az itt ebben a játékban nem lénye­ges. — Janus Pannonius életének melyik periódusáról szól a da­rab? — A hdlála előtti, három nap­ról van szó. 'Addigra már a költő szerveze­tét felemésztette súlyos tüdőbe­tegsége, élete értelmetlenné vá­lik több okból is. Csalódik Ró­mában, Mátyásban úgy is, mint költő és mint amatőr politikus, ö a nagy haladás hive, és termé­keny kreátora rádöbben, hogy Róma cserbenhagyta, eretneknek tekinti, hiszen protestáns szelle­miségű, s az európai török elleni küzdelem helyébe most már a protestáns eretnekek elleni harc került. Janus jövőbe látása, meg­sejtése a következményekről: a Dózsa-féle parasztfelkelésről, a törökök inváziójáról életének ér­telmét is lerombolja. S ezért ha- sov.lik meg, hiszen Mátyás már nem a törököt üldözi, de pápai jóváhagyással sarcolja az északi területeket, a huszitákat. Ez a hagy költő, a korabeli magyar szellemiség vezetője, a király el­vesztett barátsága után, kiszorít­va a hatalomból, száműzve pécsi püspökségébe, hiúságának áldo­zata lesz, .megharagszik Mátyás­ra. — Mennyiben rajzol a szerző hű képet a költőről? — ■ Eredeti portré ez a drámá­ban, beleálmodva egy költő ab­szurd helyzetét, amikor történel­mi súllyal politizálni kezd. A da­rab egyébként éppen attól lesz izgalmas, hogy elképzelhető: mindez így történhetett! — Hogyan vélekedik a rende­ző a drámáról, a dráma nyelve­zetéről? — A dráma nyelvezete nem archaizál, de képi szóhasználata, sőt mondatszerkezete is régies, bár vannak benne mai kiszólások is. A szerzővel, a „Kibékithetet-- lenek” elsőműves Írójával más­fél éven át dolgoztunk a forgató­könyvön. Ügy érzem drámai Ígé­ret. Valamiért én nagyon szeret­tem ezt a darabot, tisztának és egyúttal groteszknek érzem Hogy viliért? Mert három nap alatt, mig az események játszód­nak a költő olyan felismerésekre kényszerül, amely eljuttatja sa­ját tragédiájához. A dráma főbb szerepeit Kozák András, Trokán Péter és Sinko- vits Imre játsszál?. Sz. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents