Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

1981. április 1. • PETŐFI NÉPE • 5

Zeneművészeti szakközépiskolát létesítettek Kecskeméten

A Művelődési Minisztérium javaslata és a Bács- Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1980. novemberi határozata alapján ez év szeptemberében a kecskeméti Ko- dály-iskolában megindítják az első zeneművészeti szakközépiskolai osztályt. Az elmúlt napokban felvételiztették az ország különböző városaiból — egyebek között Vácról, Aszódiól, Gödöllőről, Százhalombattáról, Budapestről — érkezett fiatalokat, s természetesen a megyénkben jelentkezőket. Ebből a2 alkalomból kérdeztük meg a városi tanács művélődési ö$ztályának vezetőjét, Széki Bálintnét, milyen elképzelésekkel, anyagi és személyi feltételek megteremtésével kívánják elindítani Kecskeméten az említett iskolatípus első osztályát.

— Mikor született meg a zeneművészeti szakközépiskola , létrehozásának gondolata?

— Körülbelül 10—12 évvel ezelőtt. Kecskemét közoktatásának hosszú távú tervében ekkor szerepelt először a zeneművészeti szakközépiskola. A távlati elképzelésekben még azt is olvashatjuk. hogy ha a feltételek arra megérnek, talán 1990 körül Idetelepítik valamelyik tanárképző főiskola ének-zene tagozatát. A fejlesztést természetesen nemcsak „felfelé”, de „lefelé” is tervezzük. Felmerült a zenei óvodá létrehozásának gondolata; nem a jelenlegi, hanem intézményesített formában. Kecskemét így válna valóban az ország zeneoktatásánák egyik központjává.-— Mivel indokolják a kecskeméti zeneművészeti szakközép- iskola szükségességét, lévén hogy a közelben — Szegeden és Budapesten — van ilyen iskolatípus?

A fővárosi és a szegedi szakiskola nem bocsát ki elegendő szákembert. Országos és helyi tapasztalatok bizonyítják, hogy szükség van középfokú végzettségű zenészekre. Így enyhíthetjük például a sok problémát okozó vqríóshiányt. Vagy mondhatnám azt is, ami a megyei tanács vb- határozatának indokolásában is szerepel: szükséges ez az iskolatípus, hogy minél több képzett, tehetséges fiatalból válogathassanak majd a zeneművészeti főiskolákon, valamint hogy megfelelő létszámban bocsássunk közművelődésünk rendelkezésére olyan embereket, akiknek munkaköre igényli a középfokú zenei felké- -SítÜlteégét.1' Au jövőben ezen a-"területen egyre több ilyen szakemberre lesz szükség.

— Jó néhányon azt állítják, hogy a zeneművészeti szakközépiskola oktatásunk jelenlegi gyakorlatában zsákutcát jelent. Több megoldhatatlannak tűnő pedagógiai problémát hordoz, így például: mit kezdenek majd a művészi ambíciókkal induló, és útközben vagy tanulmányaik végén csalódott fiatalokkal?

Valóban nagy gondot jelent, hogy a kevésbé tehetséges fiatalok előtt beszűkül a pályaválasztás; elsősorban a továbbtanulás lehetősége. Előfordul, hogy valaki esetleg másodikos korában jön rá, hogy nem kíván zenész lenni. Ebben az esetben bizony csak kemény különbözeti vizsgákkal veszik át valamelyik általános tantervű gimnáziumba, lévén, hogy a zeneművészetis osztályoknak kevesebb a közismereti óraszáma, sőt ezek évfolyamkénti felosztása is más, mint az előbbieké, Kecskeméten azonban ezen is tudunk segíteni...

— Mi lesz az a speciális helyzet, lehetőség, amit Kecskemét nyújt majd?

— Először is, hogy a szeptemberben induló kecskeméti zeneművészeti szakközépiskolában már az új dokumentumok szerint tanítanak. Ez azt Jelenti, hogy a közismereti óraszám közelíti az általános tantervű gimnáziumokét. Mindemellett ne \|elejtsük, ott lesz a párhuzamos énekes osztály, ahol eddig is ugyanolyan óraszámban tanítottak minden tantárgyat, mint a város bármely gimnáziumában. A zenész és éne- jUgjL J o^tály 3 tanári 1 kára piyáHazokból az emberekből áll. így tehát minden további nélkül átveszik a zeneművészetiben továbbtanulni nem kívánókat, esetleg a meg nem felelteket. Ez utóbbiak közül azokat a . diákokat, akikről időközben kiderül, hogy nem tudnak jelentősebb fejlődést produkálni hangszerükön. A szakemberek szerint ugyanis egy 14 éves fiatal tehetségét, elkövetkező négyéves fejlődését roppant nehéz százszázalékosan megjósolni. Az énekes osztály létével tehát' bizonyos fokig kivédjük a „zsákutcát”. Mindemellett a zeneművészetis osztályba bevisszük a nyelvi és egyéb fakultációt. így talán kevesebb lesz a csalódott, a többféle pályaválasztási lehetőségtől megfosztott fiatal.

— Milyen anyagi alapokkal és szakembergárdával kívánják megindítani az új osztályt?

— A Művelődésügyi Minisztérium erre az évre 800 ezer forintot ad a Kodály-iskolának. Ezt minden évben megkapják és elkölthetik hangszerekre, zenei szakkönyvekre, kottákra. Ez a pénzösszeg nagyon fontos az intézmény számára; hiszen a jó minőségű hangszerek rendkívül drágák. Például szeptemberben két zongorát vásárolnak darabonként 150 ezer forintért. Az iskola tanárlészámát pedig folyamatosan fejlesztik. Hangszeres tanár feltétlenül kell, ebben az évben legalább kettő. Erre a feladatra zeneakadémiát végzett művésztanárokat próbálunk megnyerni.

— Mondjon néhány mondatot a kollégiumi elhelyezésről, és az iskola életében szinte létkérdésként emlegetett helyiségproblémáról ...

— A tervek szerint a Kodály- gimnázium és a zeneművészeti szakközépiskola 1981 végéig beköltözik az Üjkollégiumba. Ugyanígy az általános iskola, legkésőbb 1982 januárjáig. Itt a hangszeres gyakorlótermektől a nyelvi ' laboratóriumig minden rendelkezésre áll majd a diákoknak. A kollégiumban pedig valamennyi vidéki vagy fővárosi zeneművészeti szakközépiskolásnak tudunk helyet adni.

P. E.

Néptánc fesztivál Szegedem

Az idén is megrendezik Szegeden a nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivált, amelyen a hazaiakon, kívül Bulgáriából, Csehszlováhiából, Hollandiából, Jugoszláviáiból, Mongóliából, az NDK-ból, 1 Romániából és a Szovjetunióból érkező együttesek is részt vemnek. A július 11-től július 20-ig tartó találkozón a hazai színeket a vegyipariak Bartók Béla, a helyiipariak Bihari János, a MEDOSZ kertészeti egyetemi együttese, a Vasas és a Szeged T áncegyüttesek képviselik. A Iá tványos megnyitót a tiszai part] fal lépcsősorai előtt tartják meg,! több mint félezer néptáncos közreműködésével. Az együtteslek háromszor adnak műsort az újszegedi liget szabadtéri színpadján, s gálaestjeiket július 19-én é:t július 20-án a szabadtéri játékok programjának keretében a Dóm téren tartják meg. A külföldi c söpörtök a város különböző po ntjain fesztiválhangulatot teremt ő rögtönzött programokat is rendeznék. A fesztivál alkalmából július 19-én és 20-án nép- művészeti vásár lesz Szegeden. (MTI,)

Újabb fórum a vidéki színházaknak

F'órumot nyújt, újabb lehetőségiét ad a budapesti bemutat- kozásra a színházak társulatainak a Néphadsereg Művelődési Kciza. Az intézmény színházterme a nyilvános előadásokon nyit- vst áll a nagyközönség előtt — jegyeket a helyszínen árusítanak. A. tervek szerint a színházteremben ezentúl rendszeresen pódiumra lépnek a vidéki együttesek. Április első felében a Kaposvári Csiky Gergely Színház és a Debreceni Csokonai Színház művészei vendégszerepeinek a zuglói színházban.

Április 8-án a kaposváriak Kleist: Az eltört korsó című vígjátékát, április 9-én Zorin Varsói melódiáját adják elő. A Debreceni Csokonai Színház is két művel vendégszerepei. Április 10-én Németh László: Villámfénynél című drámáját, április 13-án pedig Poljakoff: Cúkorváros című müvét mutatják be. (MTI)

HAZÁI

Zalakaros áldott vize

Zalakaros, a néhány évtizede még Ismeretlen kisközség, ma a reumások Mekkája. Nyáron hosz- szú .'kocsisor, a parkoló autók százat vezetik az utast, aki először jár e helyen, a strandhoz. Am télen se néptelen a thermál- fürdő és környéke. Hazaiak és külföldiek keresik, fel — úgy 700—800 ezren évente. Gyógyulást keresnek az „áldott vízben”, amely sok organikus anyagot és sót tartalmazó alkálikloridos és hidrogénkarbonátos, jódos, kénhidrogénes hévíz, jelentős fluorid, metaborsav és metakorasav tartalommal. Kiválóan alkalmas mozgásszervi és reumatikus fájdalmak, ideges panaszok és nő- gyógyászati bajok kezelésére. De jó tapasztalatokat szereztek a fogínygyulladás orvoslásában is.

A 96 fokos hévizet a véletlen hozta a felszínre, amikor 1960- ban olaj után kutattak Zalakaros határúban. S az olaj helyett gyógyhatású meleg víz tört. fel kétezer méter mélységből a fúrások nyomán. A D—6-os ther- málkút vizét 1971-ben nyilvánította gyógyvízzé az egészségügyi miniszter. E vízzel előbb szabad strandfürdőt építettek, majd ahogy nőtt az érdeklődés, fedett

medencét is létesítettek. 1975- ben készült el a harmonikatetős csarnok, amely két medencét fed be — így télen is használhatóvá vált a zalakarosi thermálfürdő. A nyitott medencékben 36 fokos, a nyitott uszoda medencéjében 26 fokos víz várja a strandotokat. A fedett részhez kád- és súlyfürdő, fiziko- ás hidrotherá- piai kezelés, masszázs, állandó orvosi rendelés, szaktanácsadás szolgálja a betegek gyógyulását. Az egészségesek kedvelt szórakozása a szauna, amelyhez úszásra alkalmas hideg vizes medence csatlakozik. Strandszezonban bevezették az éjszakai fürdést is.

Zala megye egyik legszebb táján a 7. számú főközlekedési út közelében, Nagykanizsától 18 kilométerre, az országhatártól (Le- tenyétől) 38 kilométerre, Zalaegerszegtől és Keszthelytől 40 kilométer távolságra épült ki a nyaralófalu. A Balaton közelsége (30 kilométer) miatt a tó üdülővendégei is könnyen és gyakran keresik fel Zalakarost, a gyümölcs- és szőlőkultúrájáról isimert települést.

A megszállni vágyókat 80 személyes B kategóriájú szállóban

r • ii> ^ ;

tudják fogadni. Első osztályú nyaralófalut alakítottak ki 30 alpesi nyaralóházból, amelyben 120 vendég lakhat.

Autóskempingjében is több száz turista találhat szállás helyet. De majdnem minden' zalakarosi házon is ott a felirat: „szoba kiadó!” A közeljövőiben élkészül a 450 személyes SZOT- szálló. S bővítik a fürdőt, új fedett részt terveznek gyógymedencékkel, olyan gépekkel, felss serelésekkel, hogy a súlyos mozgásszervi betegségben szenvedők is igénybe vehessék a fürdőt.

A nagyhírű .hévízi, harkányi, hajdúszoboszlói gyógyvizek melle egyre több új fúrású hazai thermálfürdő zárkózik fel. Űj létesítményeivel, kellemes klímájával a szelíd hajlatú domboldalon fekvő Zalakaros is egyre népszerűbb. Visszatérő vendégei — Ausztriából, Jugoszláviából, s az ország minden részéből jó hírét viszik szét.

K. M.

HARMÓNIA

Egy kapu Kecskeméten, a Szultán utcában. (Straszer András felvétele)

sízMwmmmM

Gyerm

A kiváló énekeseiről oly méltón világhírű Bulgária nem szűkölködik ragyogó muzsikustehetségekben a legfiatalabbak között sem. Ennek példája az 1953-ban megalapított bolgár gyermekfilharmóniai zenekar, amely az egyetlen ilyen fajta zenei együttes a világon. Tagjai 8—17 éves fiatalok. Az utánpótlás folyamatos, és ezt a szófiai úttörőpalota zene szakköreinek legtehetségesebb gyermekeiből válogatják ki. Ide négy-ötéves gyermekek is szép számmal járnak, közülük a legjobbakból lesznek a jövendő „filharmonikusok”. A gyermek- filharmóniai zenekar vezetője az első napoktól kezdve mindmáig Vladi Szimenov. A varázslóknak becézett, tehetséges gyermekek

repertoárján Weber, Verdi, Beethoven, Csajkovszkij, Wagner, Berlioz mellett hazai szerzők, így Pancso Vladigerov művei is szerepelnek.

A gyermekmuzsikusok a hazájukban megrendezett több száz koncert mellett több külföldi sikeres fellépést is maguk mögött tudnak. Így hangversenyt adtak már a Szovjetunióban, az NSZK- ban, Belgiumban, Ausztriában. Olaszországban, Svájcban, Franciaországban, Angliában és Brazíliában is. A fiatalok művészi megbecsülését mutatja, hogy a ' nemzetközi gyermekév alkalmából ők szerepeltek a New York-i ENSZ-palotában is, igen nagy sikerrel.

HELYTÖRTÉNET_______________

Egy középkori falu hétköznapjairól

Érdekes helytörténeti kiadvány jelent meg a közelmúltban a bajai Türr István Múzeum sorozatában. Egyetlen falu — Szeremle — két évszázadnyi történetére rávilágító forrásokat tett közzé Kapocs Nándor és Kőhegyi Mihály, Szeremle középkori oklevelei a Zichy-okmánytárban címmel. Az 1323. és 1964. között latin nyelven írt oklevelek először váltak magyarul is hozzáférhetővé a helytörténészek és a múlt iránt érdeklődők számára. Az oklevelek fordítása előtt a szerzők röviden ismertetik az oklevéladási gyakorlat kialakulását, az okleveleket kibocsátó testületeket és személyeket, a nemesi vármegye szerepét a jogszolgáltatásban.

A középkorban az oklevelek legtöbbször valamilyen jogi ügygyei kapcsolatban Íródtak. Szeremle esetében erre sokszor került sor; mivel ez a falu a bátai apát birtoka volt, míg a szomszédos Bátmonostor, Páli és Lak a Töttös családé. A két birtokos között gyakran támadt vita, hogy hol húzódott a közös birtokhatár. Ilyenkor a bíróság utasítására a szomszéd birtokosok, egyházi emberek, megyebeli nemesek jelenlétében végigjárták a birtokok határait, a helyszínen megjelölték, majd írásba foglalták. Az 1393-ban és 1411-ben elvégzett határjárás során földrajzi nevek tucatjait jegyezték fel, így őrződött meg például Gyékényestó- háta, Haraszterdő, Fintaholt- dunája, Pózna-sziget, Vata csűrje neve. A középkori földrajzi nevek közül három található meg ma is: Csőtelek, Hatsziget és Sebesfok.

A birtokvitákon túl a szomszéd birtokosok emberei gyakran támadtak egymásra, és igyekeztek minél nagyobb kárt okozni a másik félnek. 1395-ben és 1401-ben a bátai apát Szeremlére vitte Töttös László jobbágyait. 1395- ben a bátmonostoriak lehalászták az egyik szeremlei halastavat, 1406-ban ugyanezt csinálták a szeremleiek Töttös László birtokán. 1405-ben Töttös a bátai apát rétjét kaszáltatta le, 1406- ban az apát emberei egy Bát- monostorhoz tartozó erdőt irtottak ki. 1406-ban a szeremleiek hajtottak el sertéseket a Töttösök birtokáról, 1423-ban a bátmonostoriak az apát szarvasmarháival tették ugyanezt.

A hatalmaskodások, károkozások ügyében készített oklevelek hosszan sorolják az elkövető szeremlei jobbágyok és mások neveit. Ebben' a korban már általános a kettős név használata. Sok esetben a foglalkozás neve került a keresztnév elé, mint például Szűcs Miklós, Halász Bálint, Varga Tamás, Asztalos Benedek vagy Vászonárús Pál, Tómester Fülöp és Fazékgyártó Pál esetében. A nevek másik része jellemző tulajdonságot fejez ki vagy ragadványnév: Vak Illés, Vörös István, Húlthajú Lőrinc. Vannak olyan személynevek is, melyek a származás helyére utalnak: Dalocsai Mihály, Madarasi Illés, Mohácsi György. A személynevek vizsgálata alapján sok értékes adatot lehet kapni a középkori települések lakosságának származásáról, foglalkozásáról, a névadás szokásairól.

A kötet többségét kitevő birtokperekkel kapcsolatos oklevelek mellett még két irat érdemel nagyobb figyelmet 1391-ből származik az az oklevél, amelyben Bodrog megye gonosztevőit írták össze, mivel — az oklevél szavait idézye — az országban megsokasodtak a tolvajok, rablók és más megrögzött gonosztevők. Ilyen összeírás, más szóval levelesítés alkalmával kijelölt személyek egy-egy megyében fa- luról-falura haladva jegyzékbe vették a megnevezett gonosztevőket, majd a megyei közgyűlésen bűnösnek mondták ki őket. Ezután az összeírt személyeket bárki elfoghatta és megölhette minden bírói eljárás nélkül. A szóban forgó jegyzékben szereplő 85 illető közül a legtöbb tolvaj, de akadt köztük útonálló, férjgyilkos, okirat- és pecséthamisító is. A gonosztevők túlnyomó része a szolgák és jobbágyok közül került ki.

A másik érdekes oklevelet 1422-ben Alszegeden állították ki, és az alszegedi bíró tájékoztatja benne a szeremlei bírót Mátyás mesterről, aki Alszegedről Szeremlére költözött A rövid értékesítésből kiderül, hogy Mátyás mester felesége korántsem volt egy feddhetetlen életű asszony, hiszen Alszegeden tolvajlás miatt bebörtönözték. A falu közösségét vezető bírónak tehát tanácsos volt az új jövevényeket „leinformálni”, előző lakóhelyükről tájékoztatást kérni.

Az oklevelekben előforduló helynevekből kitűnik, hogy a középkori Bodrog megye Duna menti részén sokkal több falu létezett régen, de nagy részük az évszázadok során elpusztult. Így tehát a kötet nemcsak Szeremle, hanem a környék többi településének múltjába is elkalauzolja az olvasót Székely György