Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-03 / 79. szám

1981. április 3. • PETŐFI NfiPE • 5 Klasszikus vígjáték a színházi műsorban Bemutató ma este dalomról. És nem elfogult, te­hát a visszahúzódó erőket is ép­pen úgy fölmutatja, mint a han- dabandázó fiatalokat. Olyan élő karaktereket ragadott meg, hogy a társadalmi, politikai vitákban néhány hónap alatt fogalommá váltak a szerepek nevei. Megszü­letett a famuszovizmus, a csac- kijizmus. Ez utóbbi az lehet, ami nálunk Hűbele Balázs ÁTany László művéből. Még azok is tudják, hogy milyen ember a Hűbele Balázs, akik nem olvas­ták a Délibábok hősét. Sok a be­szélő név Gribojedov vígjátéká­ban. Csackij bódultat, álmodozót je­lent. O az első olyan hős az orosz irodalomban, aki felesle­gesnek érzi magát, mert noha pontosan látja a bajok okát, több ok miatt cselekvőképtelen. Ilyen Anyegin, Pecsorin a Ko­runk hősében, Turgenyevnél Ru- gyin, Csehovnál Ivanov. Hosszan folytatható a sor. Talán az egyik legkarakteresebb, legkeményeb­ben megrajzolt közülük: Csackij. Puskin nagyon szerette Griboje- dovot. Sokra tartotta és segítette, de neki is elég baja volt a hata­lommal. Őrülteim, amikor megtudtam: javaslatomra műsorra tűzik ezt a klasszikus vígjátékot. Eddigi pá­lyám során erősen vonzódtam az orosz kritikai realizmushoz, mert a legtöményebben, a legtehetsé­gesebben ők mutatták fel Kelet- Európa múlt századi bájait. Ez a vonulat eléggé hiányzik a mi irodalmunkból: kísérleti szinten, irodalmunk második vonalában találhatók ilyen szándékú alkotá­sok. Mindent elnyomott a kedé­lyes anekdota és a romantika. Mivel a magyar színház elszo­kott a verses formáktól, eléggé nehéz Az ész bajjal jár hiteles előadása. Éles, maró, kemény da­rab, nálunlt ellágyuló rímekben. Arra törekedtünk, hogy könnyed­ségével, természetességével hat­nak a párbeszédek. Ebben a fran­ciák, oroszok jeleskednek, ná­lunk eddig nem nagyon sikerült. Ézért nem vált sikerszerzővé itt­hon Moliére, ezért hatottak erő­sebben Magyarországon az ugyanezt az életanyagot feldol­gozó orosz prózai művek. Dramaturgiailag kitűnően meg­oldott mű. A Csehov-sorozatok, az abszurdok után könnyen le- hántható a francia vígjátékot mintázó naiv felhámja, olyan vastag valóságtartalma. Ügy érzem: sikerült jól kihasz­nálunk a másfél hónapos, nem túl sok próbaidőt. A legközeleb­bi napokban, a pénteki bemuta­tón, a hétvégi előadásokon eldől, hogy mit eredményezett igyeke­zetünk. Ezzel zártuk a beszélgetést, mert a főbb férfiszerepeket ala­kító színészek — Bácskai János, Lakky József, Tóth Máté, Maró- ti Gábor, ffl. Horváth József, Kiss Jenő, Vitéz László — megbeszé­lésre várták a szaunában. A fizi­kailag is fárasztó próba után pi­henten elemzik majd a tanulsá­gokat Szép feladathoz jutott Varga Katalin és Borbáth Ottilia is. H. N. Gyanússá, kirekesztetté bélyegezte Gribojedovot I tudása, a nagyvilágban szerzett sok tapasztalata. I Összeköttetéseinek, a gyakorlati tettektől húzódozó | természetének köszönhette, hogy néhány hónapos [| börtönnel megúszta a dekabristákhoz fűződő kap- | csolatainak következményeit. „Az ész bajjal jár... I mindig, mindenütt, de kevés helyen annyira, mint i o cári Oroszországban. .. V Novikovot és Ragyiscse- | vet, az első orosz realistákat, halálra ítélték, majd I Szibériába küldték, Puskint a Kaukázusba és sa- .] jót birtokára száműzték, Lermontovot, Puskin halálá­II rá írt ódája miatt a Kaukázusba..." irta a talán 1 első modern gondolkodású orosz drámaíró, Gribo- 1 jedov kapcsán Szerb Antal. Olyan országban, ahol az ész i bajjal jár, mint a cári biroda- j lomban, annak a ténynek a ki- : nyilvánítása is bonyodalmas, hogy az ész bajjal jár. Még ak­kor is, ha a társadalmi igazság- ! talanságoktól és bornírtságoktól | tüzelt felvilágosult hazafi vígjá- | tékba burkolja elkeseredett segí- 9 tő szándékát, kacagtató történet i takarja forradalmi kritikáját. A fanatikus, bemaszlagolt per- | zsáktól viszonylag fiatalon fel- J koncolt diplomata-író nem érhet- | te meg fiatalon írt vígjátékának I bemutatóját. Magyarországon a csak 1947-ben került színre. Az első jelmezes összpróba j után beszélgettem Illés István- | nal, a 160 esztendősen friss mű | kecskeméti előadásának rendező- | jével. — A méltán világhírű színda- | rabot nálunk csak a Nemzeti, a | Csokonai és a Madách Színház | mutatta be. A Szovjetunióban ál- j landóan műsoron van. Van egy | színházi legenda körötte: Qtt jó | a társulat, ahol ki tudják osztat- | ni. Állandó vizsgadarab az orosz, || az ukrán, az örmény, a grúz és a í többi köztársaság színművészeti 3 főiskoláin, mert tele van jobbnál- | jobb epizódszerepekkel. Óriási I feladat a férfi főszereplőé, Csac- j kijé és az öreg Famuszové. Csodálatosan pontos látlelet ; a múlt század eleji orosz társa­• A „titkok tu­dója”, Kamu- szó v (középütt: Lakky József) és az úri társa­ság. (Méhesi Éva felvétele) ÚTTÖRŐÉLET Ünnepélyes csapatgyűlések A hét végére jó néhány meg­hívót hozott az Úttörőéletnek a posta: megemlékezésre, csapat­gyűlésre, ünnepségre szólnak, ar­ra az eseményre, amit valameny- nyi úttörőcsapatnál megtartanak, emlékezvén hazánk felszabadulá­sának 36. évfordulójára, örven­detes az, hogy mennyire sokféle­képpen, A>kszínűen készülnek kisdobosaink és úttörőink erre az eseményre! Hány csapatnál sza­kítanak a megszokott hagyomá­nyokkal, és helyezik előtérbe a lényegesebbet, azt, hogy a saját elképzelésük szerint ünnepelnek. Ez nyilvánvalóan nem azt jelen­ti, hogy szakítanak a kerettel, az ünnepélyes (mozgalmi formákkal. Most is az egyenruhában sora­koznak fel a rajok, hallgatják a megemlékezés szavait. Ezután pedig következik az ünneplés. Akad csapat a megyében, ahol valamennyi raj legjobb szavaló- ját, akad ahol minden őrs né­hány tagját küldi a dobogóra —, így áll össze szép, színes mű­soruk. Van, ahol kiállításon mu­tatják be a Battonyától Nemes - medvesig végigjárt utat — a tablókhoz természetesen a csapat apraja és nagyja gyűjtötte a ké­peket dokumentumokat. Kap­tunk olyan meghívót is, ahol há­zi koncert köszönti április negye­dikét. Köszönjük valamennyiőtöknek, hogy emlékezetesen, szépen, tar­talmasán ünnepeltek, értitek és érzitek ennek a napnak a nagy jelentőségét. Kívánunk jó pihenést is a ta­vaszi szünetben, hogy újból tel­jes lendülettel foghassatok a kö­vetkező hetekben a tanuláshoz. TUDÓSÍTÓINK JELENTIK Dávodról új tudósító jelentke­zett, Csillag Csilla. Levelében ar­ról számol be, hogy csapatának őrsei „35 éves az úttörőmozga­lom” — címmel javában kutat­ják a községükben működd csa­pat történetét. A feladatokat fel­osztották, Csilláék az úttörőgár­da, az alakulási időszak élmé­nyeit. dokumentumait, valamint a csapat külföldi kapcsolatait térképezik fel. Sikerült kinyomozniuk az első úttörővezetők nevét: Lankovics János, Gazdag János, Kiss Júlia és Gál János foglalkozott Dávo- don az első vörösnyakkendősök- kel. Felkeresték őket és megtud­ták, hogyan éltek, mit játszottak, énekeltek a hajdani pajtások. • Jól sikerült az idén is a hagyo­mányos farsangi karnevál a kecskeméti Halasi úti iskola út­törőcsapatánál —, írja Piroska Erzsi. Az eseményt a csapatot patronáló MEZŐGÉP Vállalat ebédlőjében tartották, a KISZ- fiatalok segítségével. A belépő­jegyek és a büfé bevételéből ezekben a napokban adnak pos­tára pénzt, a halasi otthon építé­sére. • Jó programot állított össze a tavaszi szünet idejére a kecske­méti Szalvai Mihály Üttörőház. A kisdobosoknak április 6-án, hétfőn mesefilmet vetítenek, ked­den ügyességi vetélkedőt rendez­nek, szerdán játékot készítenek, csütörtökön táncházat tartanak. Az úttörők részére 6-án és 11-én asztalitenisz-versenyt tartanak, kedden, 7-én játékdélelőttöt, 9- én, csütörtökön táncházat szer­veznek. • A kaskantyúi úttörőcsapat Weöres Sándor raja arról tudó­sítja az Úttörőéletet, hogy a he­lyi nyugdíjasklubban köszöntöt­ték március 15-ét, a klub Sándor és József nevű tagjait. Úgy érez­ték valamennyien, hogy az idős emberek örültek nekik, és kö­szöntőjüknek. §„A BÉNA, NYOMORÉK VÁROSBAN PEZSEG AZ ÉLET Egy szovjet tiszt rajzos naplója 1945-ről AC$ UtlIOf Háború dúlta, még alig eszmé­lő országunkban csak lassan, fo­kozatosan indult meg az élet. Mindent elölről kellett kezde­nünk. Különös, elszomorító lát­ványt nyújtott azokban a napokban Budapest. S mégis, a figyelmesen vizsgálódó szem az éleinek, az élni akarásnak ezer és ezer jelét figyelhette meg. Kokorin, a szovjet katonatiszt a Vörös Hadsereg művészcsoport­jával érkezett Magyarországra. Ez a társulat közvetlen a háború kitörése után alakult meg szí­nészekből, zenészekből, képzőmű­vészekből, hogy a harcoló kato­nákat szórakoztassa a fronton, a háború szüneteiben. Kokorin főhadnagynak akkori­ban egyetlen teendője volt, a ro­mokban heverő országokban: raj­zolni! De nemcsak rajzolt,-hanem háborús naplót is vezetett. Az­tán, amikor eljött az ideje, visz- szautazott a hazájába, katona­zsákjában a rajzmappával és a naplóval. Múltak az évek, Kokorin raj­zaitól, naplójáról, mely úgy tűnt, végleg elveszett a szemünk elől, nem is tudhattunk, amíg egy sze­rencsés véletlen közbe nem szólt. A véletlen, vagy pontosabban, a véletlen felfedező Menczer Gusztáv volt, aki 1975-ben a Bu­dapesti Történeti Múzeum fő­igazgatójával, Horváth Miklóssal járt kint Moszkvában. — Jubileumi kiállításra szánt anyagokért mentünk ki. Néhány olyan grafikát is kaptunk, ame­lyekre a főigazgató nem is szá­mított. Feltűnő volt ennek az is­meretlen művésznek a munkája. Az egyik rajz, még jól emlék­szem rá, reverendás papot ábrá­zolt hátizsákkal. Az ismeretlen rajzoló annak idején alaposan körülnézhetett nálunk. Sietve megérdeklődtük a címét, és fel­hívtam őt telefonon. A meglepő­dött Kokorin megígérte, hogy el­jön szállodánkba, és hoz néhá­nyat a régi rajzok közül. Megle­petésünkre egy naplót is muta­tott. — A rajzos napló stílusa, közvetlensége rendkívül megra­gadott — meséli a felfedező. Azt kértem tőle, hadd vihessem ma­gammal Magyarországra. — Már kétszer volt szívinfark­tusom — védekezett félig tréfá­san, félig komolyan Kokorin. — S ha elveszne... Végül ráállt a kérésemre. Men­czer Géza Budapestre érkezve le­fordította a napló szövegét. A múzeumban pedig laponként le­fényképezték az értékes doku­mentumokat, amely hamarosan visszakerült Moszkvába. Még azon az őszön önálló kiállítást rendeztek Kokorin naplója alap­ján készült rajzokból és a szö­vegből. Kokorint pedig feleségé­vel együtt meghívták a kiállí­tásra. Az eredeti napló vékony kis fü­zet gépírásos fordítása. Mit lá­tott és jegyzett fel a szovjet gra­fikusiművész, \ a Vörös Hadsereg katonája 1945 tavaszán? — Rendkívül jellemző Koko- rinra az a néhány sor, amivel írását kezdi — vélekedik a fel­fedező, és olvasni kezd: ' „Életemben legmeglepőbb érzés volt — írja —, amikor egy kis ország ismeretlen városának föld­jét először érintettem. Minden városnak van .illata’, és én min­den érzékemmel igyekeztem ezt megragadni.” — Nézzük tovább. „Budapest a romok és a kiégett roncsok városa és mégis gyönyö­rű maradt.” „Órákon át nézzük a szétrom­bolt hidakat Az ember, komo­lyan, sírva fakad”. „A béna, nyomorék városban pezseg az élet. Az emberek igen gyorsan alkalmazkodnak a körül­ményekhez”. „Ugyanaz a kíváncsiság, mo­solygós tekintet ha rajzolsz. Egy orosz tiszt Ezenkívül németül is, angolul is beszél. Sehogysem tud­ják egyeztetni ezt” „Ezt a virágárusnőt egy kávé­házban rajzoltam. Végül odajött a pincémő, és ■ letett elém • egy szál rózsát. A virágáruslány küldte a rajzért” A BORBÉLY „Réztányér az ajtó felett. Tudd, ha ide belépsz, megborotválnak, megnyírnak.” AZ ITALOK „Bor, Sör, Pálinka — Rendkí­vül fontos szavak”. — Ezt a naplót tükörnek te­kinthetjük — néz fel az össze­csukott füzetből Menczer Gusz­táv, akinek szívügye lett ez az 1945-ös írás —, a felszabadulás utáni év tükre. — Kokorin a felszabadulás után nem jött többé Magyaror­szágra? — De igen, még a hivatalos meghívás előtt, és erről az útjá­ról is készített egy újabb rajzos napiócskát. — Találkozott azóta a rajzoló­val? — Ha Moszkvában járok, so­hasem mulasztom el, hogy fel­keressem, vagy legalábbis felhív­jam őt telefonon. Bevallom, minden alkalommal bizonyos szo­rongással keresem. Félek, hogy már nem él, hiszen beteges, és nem is fiatal. Mit is mondhatnék még! Koko­rin igazi művész. A pesti életet akarta lerajzolni. Azokban a ne­héz napokban szeretettel közele­dett hozzánk, és olyannak ábrá­zolt bennünket, amilyenek való­ban voltunk: romok között élő, megújulás után sóvárgó, eleven embereknek. Sz. B. Figyelemre méltó szép beszá­molót kaptunk a Helvécia—mat- kói úttörőcsapat tudósítójától, Újvári Ildikótól. Mint írja a há­rom helvéciai iskola csapatai kö­zött nemes verseny alakult ki az elmúlt napokban: nagyszabású Bartók-vétélkedőt rendeztek. Természetesen előbb valameny- nyien összegyűjtötték Bartók Bé­la életútjának dokumentumait, tanulták az általa gyűjtött dalo­kat A verseny bíráló bizottsága elnökéül felkérték Pelsőczi Jó­zsefnél, a kecskeméti ének-zenei általános iskola tanárát. A vetélkedőn a csapatot patro­náló üzemektől kapott ajándéko­kat, díjakat osztottak ki. • Programmal várja a bajai út­törőház is a kisdobosokat és út­törőket a tavaszi szünet idején. Április 7-én, kedden a kisdobo­soknak a Dunához, rendeznek ki­rándulást. Lesz sportvetélkedő, gombfocibajnokság, főzőverseny és játszóház is. Rekettye Sándor vezetésével pedig Barangolás hangszerországban... Buday Dezső nevét vette fel Kecskeméten a Forradalom ut­cai iskola —, írja Kócsó Emilia csapattudósító. A honismereti szakkör tagjai ebből az alkalom­ból felkeresték a megyei pártbi­zottság munkatársát, Bársony Ferencet, s kérték: tartson elő­adást iskolájuk névadójáról. Emí- liáék buzgón jegyzetelték a hal­lottakat, és úgy döntöttek, hogy további adatokat, dokumentumo­ka beszerezve és megtudva az is­kola földszinti előterében kiállítá­son mutatják be a névadó életút­ját. Azután szép albumba gyűjtik a képeket, levélmásolatokat, egyéb dokumentumokat. * Szavalóversenyt rendeztek a hotényegyházi úttörőcsapatnál — írja Kovács Judit. A kisdobosok vetélkedőjén az elsős Farkas Eri­ka, a másodikos Polgár Csilla, a harmadikos Valter Éva és a ne­gyedikes Zsurek Éva került az élre. Az úttörők szavalóversenyét két kategóriában tartották: az ötödikesek-hatodikosok vetélke­dőjén a hatodikos Bencze Ágnes, a másik csoportban a hetedikes Félix Zsolt jeleskedett. Jutkáék- nál hamarosan megrendezik a Szép magyar beszéd versenyt is. Selmeci Katalin Rejtvényfejtőknek Az elmúlt héten közölt kisdobosrejt­vény helyes megfejtése: cirkuszi lón (Elfogadtuk a póniló. a ló, és a beta­nított ló — meghatórozásokát is.) A sorsolás a kővetkező kisdobosoknak kedvezett, részükre könyvnyereményt postáztunk: Bajnóczi István* Tass; Óvári Zoltán* Kelebla; Holies Mónika, Kecskemét; Kóltai Pál, Ágasegyháza; Cseri Judit* Kunszállás; Kalmár £va* Bocsa; Szilber Roland* Állampuszta; Kósa Irén, Soltszentimre; Rencsár Zi­ta, Tompa; Simon Gábor* Apostag.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents