Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-30 / 100. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ímw 'AKs SZOT-díjak AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA---------------------------------------------------------------------------------------. XXXVI. évf. 100. szám Ára: 1,40 Ft 1981. április 30. csütörtök Szerdán, a SZOT székházában ünnepélyesen kiosztották az 1981. évi SZOT-díjakat. Az ünnépségen részt vettek: Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitká­ra, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A kitüntetéseket Gáspár Sán­dor adta át. Az 1981, évi SZOT-díjasok: Bán János riporter, Bodor Tibor szín­művész, Bretus Mária, Hetényi János táncművészek, Dajka Mar­git színművész, Dárday István— Szalai Györgyi író—rendezőpáros, Dobrai István karnagy, Fabók Gyula festőművész, Gábor Móric festőművész, Kállai Ilona színmű­vész, Lukács Ervin karmester, Marosán György író, Maróti La­jos író, Pallos Béla karnagy, Papp István vezérigazgató (Videoton), Pintér István tudományos főmun­katárs (Párttörténeti Intézet), Rapcsányi László riporter, Sas Elemér fizikus, Somogyi József szobrászművész és Szörényi Le­vente—Bródy János könnyűzene­szerzők. Az ünnepség után a SZOT el­nöksége fogadást adott a kitünte­tettek tiszteletére. (MTI) Kádár János Angyalföldön Kádár János, a Magyar Szocia­lista .Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára tegnap Angyalföldre látogatott. A közel­gő május elseje alkalmából tájé­kozódott a nagy múltú munkás­kerület hétköznapjairól, az élet- körülményekről, az itteni gyárak, üzemek eredményeiről, a • dolgozó kollektívák készülődéséről a mun­ka ünnepére. A program délelőtt a XIII. ke­rületi pártbizottságon kezdődött, ahol Deák Gábor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a pártbizottság első titkára adott tájékoztatást Angyalföld helyzeté­ről, az utóbbi időszakban elért eredményekről, s a gazdasági és politikai munka további terveiről. A találkozón részt vettek a párt­végrehajtóbizottság tagjai, vala­mint a kerület állami és tömeg­szervezeti vezetői is. A látogatás ezután a 38-as szá­mú országgyűlési választókerület­ben folytatódott, ahol Kádár Já­nost a házigazdák parlamenti képviselőjükként is fogadták. Ezt követően Kádár János föl­kereste a Forgácsoló Szerszám- ipari Vállalatot. A csarnok dolgo­zói a rövid, lelkes hangulatú munkásgyűléssel is emlé­kezetessé tették a látogatást. Kis Ferenc szakszervezeti főbizalmi szólt a vállalati kollektíva má­jus elsejei készülődéséről. Kádár János az ünnep alkalmából to­vábbi sikereket kívánva búcsú­zott a gyáriaktól. A Központi Bizottság első tit­kára délután részt vett és felszó­lalt a Medicor Művek kitüntetési ünnepségén a József Attila Szín­házban. A kerület egyik legnagyobb üzemének számító vállalat hosszú ideje tartó, eredményes munká­jával kiérdemelte a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendet és a kongresszusi munkaversenyben el­ért kiemelkedő sikereivel a Köz­ponti Bizottság kongresszusi zász­laját. Ez az elismerés az utóbbi 14 esztendőben megszakítás nélkül kiérdemelt kiváló vállalati cí­met, illetve más, hason­lóan magas kitüntetések sorát ‘ko­ronázta meg. A Medicor az egész­ségügyi berendezések exportőrei között a világsorrendben az el­ső tíz között szerepel. A magyar egészségügy műszaki feltételei­nek fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó munkáskollektíva a legutóbbi évtizedben termelését és exportját háromszorosára nö­velte. Kádár János felszólalásában átadta a Központi Bizottság üd­vözletét és elismerő szavakkal méltatta a Medicor Művek dolgo­zóinak eredményes munkáját. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára a késő délutá­ni órákban részt vett a Medicor Művek központjában a szocialista brigádok képviselői, az élenjáró dolgozók tiszteletére adott foga­dáson. (MTI) Űjabb brigádok, vállalatok és szövetkezetek vették át a kitüntetéseket • Kiváló minősítést kapott a Kiváló Áruk Fórumán a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet által gyártott bukósisak is. (Méhesi Éva felvétele.) Szerdán megyeszerte folytatód­tak azok az ünnepségek, amelye­ken' az MSZMP XII. kongresz- szusa és hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyben elért eredményekért átadták a kitüntetéseket a brigádoknak, vállalatoknak, szövetkezeteknek. Szánkon, az általános iskola tornatermében gyűltek össze a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzemének dolgo­zói. Ünnepségükön — amelyen a szónok méltatta május elsejé­nek, a munkásosztály nemzetkö­zi ünnepének jelentőségét — részt vett Trombitás István, a vállalat vezérigazgatója, s többen a megye, a (kiskunhalasi járá$ és a község közéleti személyiségei közül. A beszéd után kitünteté­sek átadására került sor, amely­nek keretében Hónig Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja nyújtotta át a szanki üzem 31 tagú Forradalmi szocialista brigádjának a munkaversenyben elért kimagasló eredményeiért az MSZMP Központi Bizottságának Kongresszusi Oklevelét. A kol­lektíva — amely a gázkutak biz­tonságos üzemeltetése mellett sok egyéb feladatot lát el és számos újítással járult hozzá a munka­sikerekhez — elnyerte a Szakma Kiváló Brigádja címet is. Herman István, a szanki üzem főfúrómestere Budapesten vette át a Szocialista Munka Hőse ki­tüntetést. * Hatodik alkalommal érdemel­te ki a Kiváló Vállalat címet a Kiskunhalasi Kommunális Költ­ségvetési Üzem, amit dolgozói tegnap a fegyveres erők klubjá­ban ünnepeltek meg. Az alig több mint tízéves múltra vissza­tekintő üzem tavaly már 66 mil­lió forint termelési értéket ért el, amiből 33,3 millió kommunális szolgáltatásból származott. Az utóbbi két esztendő eredményei­nek gyors növekedésében jelentős mértékben közrejátszottak a bri­gádok kongresszusi és felszaba­dulási munkaversenyben tett vál­lalásai. A megye legnagyobb kommuná­lis költségvetési üzemének szer­dai ünnepségén megjelent Kis- péter Imre, az MSZMP városi bizottságának titkára, Palsovics József, a HVDSZ megyebizottsá­gának titkára és Somogyi Antal, a helyi tanács elnökhelyettese. A Kiváló Vállalat oklevelet Kiss Albert, a Helyiipari és Városgaz­dasági Dolgozók Szakszervezeté­nek osztályvezetője adta át Csősz János üzemvezetőnek, aki ezt követően ünnepi beszédet mon­dott. Az üzem 360 tagú kollektívájá­ból kilencen Kiváló Dolgozó cí­met kaptak, Csősz János üzemve­zető Kiváló Munkáért miniszte­ri kitüntetésben részesült. Vár­hegyi Ferencné szb-titkár mozgal­mi tevékenységét a Kiváló Szakszervezeti Munkáért érem ezüst, fokozatával ismerték el május 1. alkalmából. * Kiskőrösön a Vegyes- és Épí­tő Ipari Szövetkezet dolgozói Ve­hették át a kongresszusi és fel- szabadulási munkaversenyben el­ért eredményeikért jutalmukat. Fogyasztási szolgáltatásuk az el­múlt évben is 3,4 százalékkal nö­vekedett, s maradéktalanul kielé­gítették a lakosság igényeit. Áru­termelésüknek már több mint fe­lét korszerű, gazdaságosan elő­állított cikkekkel teljesítették. Folyamatos gyártmányfejlesztő tevékenységük eredménye, hogy kilenc termékük kiváló minősítést kapott a Kiváló Aruk Fórumán. A szövetkezet tavaly 19 százalékkal növelte tőkés exportját. Jelentős sikereket értek el az anyag- és energiatakarékosságban, s szá­mos, egészségre ártalmas munka­helyet szüntettek meg. A tegna­pi ünnepségen az Ipari Miniszté­rium az OKISZ által adományo­zott Kiváló Szövetkezet címről szóló oklevelet Fodor Mária, a KiISZÖV elnökhelyettese nyúj­totta át a szövetkezet kollektívá­jának. V • Ünnepeltek szerdán a Szék- és Kárpitosipari Vállalat Kecske­méti Gyárában is. Az üzem az el­múlt esztendőben a korábbinál kevesebb létszámmal jelentősen túlteljesítette nemcsak termelési, hanem nyereségtervét is. Árbevé­teli előirányzata 283 millió forint volt, ezzel szemben 313 millió fo­rintot ért el. A gyár 1979-ben 36 millió forint nyereséget produkált. A követelmény tavaly már 48 millió forint volt, ám ezt is túl­szárnyalta 9,5 millió forinttal. Az eredmény elérésében nagy része volt annak, hogy a BNV-nagydí- jas Glória és a vásárdíjas Zsa­nett garnitúrájuk igen népszerű árucikk lett, s ezért nagy soro­zatban gyárthatták. Tőkés ex­portját a tervezett 50 millióról 52 millió forintra növelte a gyár. Ezek a sikerek késztették a vál­lalatot arra, hogy a kecskeméti üzemnek a Kiváló Gyár címet adományozza. Az ünnepségen, (Folytatás a 2. oldalon.) Számvetés öt esztendőről a megyei tanács ülésén Tegnap Kecskeméten ülést tar­tott Bács-Kiskun megye Tanácsa. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke üdvözölte a testü­let tagjait, az országgyűlési kép­viselőket, a meghívott vendége­ket, közöttük Bíró Dénesi, a Pénz­ügyminisztérium főosztályveze­tőjét, Kocsis Pált, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának terü­leti referensét. Mint ismeretes, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa április 12-re időközi országgyűlési képviselő- és tanácstagi választásokat tű­zött ki. A megyei tanács végre­hajtó bizottságának ezzel kapcso­latos intézkedését tegnapi ülésü­kön a megyei tanácstagok jóvá­hagyták, majd ezt követően dr. Gajdócsi István arról tájékoztat­ta a testületet, hogy április 12-én Bács-Kiskun megyében 11 tanács­tagi körzetben választottak a megüresedett helyekre tanácsta­got. Az állampolgároknak 99,6 százaléka szavazott, s valameny- nyi szavazat érvényes volt. A 11 tanácstagjelöltet megválasztották. Ezután a megyei tanács elnöke elmondta, hogy elhalálozás miatt megüresedett képviseletre Pálmo- nostora, Gátér községi tanácsok választottak új megyei tanácsta­got. A megyei tanács ügyrendi bizottságának javaslata alapján a testület Hegedűs János megyei tanácstagi mandátumát hiteles­nek nyilvánította. A megyei ta­nács új tagjának dr. Gajdócsi Ist­ván sikeres munkát kívánt. Az ülés további részében a me­gyei tanács elnöke előterjesztette a végrehajtó bizottság javaslatát a napirendre, amelyet a testület elfogadott. — öt év telt el azóta, hogy a megyei tanács testületé jóváhagy­ta a megye tanácsainak V. ötéves pénzügyi tervét, s ebben kijelölte a költségvetési gazdálkodás fel­adatait, a fejlesztési és fenntartá­si célokat, meghatározta ' ezek pénzügyi feltételeit — mondta a megyei tanács általános elnökhe­lyettese. — Másfél ezer dolgos hétköznap áll mögöttünk azóta, telve gondokkal, küzdelemmel, de a munka és az alkotás örömével is. Munkáskezek tízezrei, terve­zőik, kivitelezők, közéleti embe­rek, a megye lakói formálták va­lósággá azt, ami öt éve még csak terv, vagy elhatározás volt. — Mai tanácsülésünkön arról adunk számot, miként sáfárkod­tak a megye tanácsai a tervben biztosított lehetőségekkel, hogyan teljesítették fejlesztési és költség- vetési terveiket, s miként valósí­tották meg legfőbb feladatukat: a lakosság életkörülményeinek ja­vítását. A mai számadás alkal­mával jóleső érzéssel nyugtáz­hatjuk, hogy sikeres ötéves terv­ciklust zárhat a megye gazdasága. — Az V. ötéves tervben számot­tevően javultak megyénk lakos­ságának életkörülményei, s ebben nem kis szerepük van a tanácsok által működtetett és továbbfej­lesztett intézményeknek és köz­műveknek. A megye tanácsai költségvetésükből 11,3 milliárd forintot, fejlesztési alapjukból 7,1 milliárd forintot, együttesen 18,4 milliárd forintot fordítottak ezek­re a célokra. — A pénzforrásokat jól egészí­tette ki a lakosság társadalmi munkája, amelynek értéke az öt év alatt több mint 3 milliárd fo­rint volt. Az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka értéke megha­ladta az 5400 forintot, a megyék között ez nálunk a legmagasabb. Ennek is köszönhető, hogy a Ha­zafias Népfront által a párt XII. kongresszusa és hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója tiszte­letére indított országos település- fejlesztési verseny minden kate­góriájában értek el első és máso­dik helyezést városaink és közsé­geink. Ezúton is gratulálunk a kongresszusi zászlót nyert Kecs­kemét, Kalocsa, Tiszakécske, Ágasegyháza, s e versenyben ok­levelet kiérdemelt Kiskunfélegy­háza, Dunavecse, Harta, Csá tál­ja és Jászszentlászló lakosságá­nak, párt-, tanácsi és társadalmi szerveinek. Elismerés és köszönet illeti a megyei településfejleszté­si verseny évenkénti helyezettéit, s az ötéves verseny győzteseit. Ennek értékelésére egyébként a következő tanácsülésen kerül sor. Pénzügyileg megalapozva — A tervek megvalósításának egyik elsődleges feltétele, hogy azok pénzügyileg megalapozottak legyenek. A bevételi előirányza­tok teljesítése ezért mind a költ­A megyei tanács tegnapi ülésé­nek napirendje a következő volt: — Jelentés a megye tanácsainak V. ötéves pénzügyi terve és az 1980. évi költségvetés és fejlesz- tésialap-gazdálkodás végrehaj­tásáról. — Előterjesztés a megyei ta­nács és szervei szervezeti és mű­ködési szabályzatának felülvizs­gálatáról és az új szabályainak megállapításáról. — Előterjesztés a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1981. évi el­lenőrzési tervének jóváhagyására. — Személyi ügyek. — Interpellációk. A tanácsülésen az első napiren­di témához Tohai László, a me­gyei tanács általános elnökhe­lyettese szóbeli kiegészítést fűzött. ségvetési, mind a fejlesztési fel­adatok végrehajtását alapvetően befolyásolja. — Megállapíthatjuk, hogy a bevételi tervek reálisak- voltak, ezeket túlnyomórészt teljesíteni tudták tanácsaink, sőt jó szerve­zőmunkával terven felüli bevéte­lekhez is jutottak. A bevételek évek, illetve területek közötti szó­ródása sem haladta meg az elfo­gadható mértéket. Mindezek le­hetővé tették, hogy a tervek vég­rehajtását pénzügyileg megfele­lően megalapozzák, a tanácsok, s finanszírozási gondok ne zavar­ják az ellátási feladatok megol­dását, vagy a beruházási és fel­újítási tevékenységet A továbbiakban Tohai László a tervben szereplő költségvetési és fejlesztési feladatok megvalósítá­sáról szólt. Mint mondta, az ere­deti ötéves tervben az akkor is­mert bevételi előirányzatokhoz igazodva 9,8 milliárd forint fel- használását tervezték a költség- vetésből. Ténylegesen felhasznál­tak 11,3 milliárd forintot, a ter­vezettnél 14,4 százalékkal többet. A tervtúlteljesítés különböző mértékben ugyan, de a jog- és rendbiztonsági ágazat kivételével minden ágazatra jellemző; legna­gyobb — 18,1 százalékos — a túl­teljesítés a kulturális ágazatnál. Ezután részletesen ismertette a költségvetési feladatok teljesíté­sét, a kiadások szerkezetét, majd a fejlesztési alap felhasználását elemezte. — A tanácsi fejlesztési alap 7,4 milliárd forint' összegéből 7130 millió forintot használtak fel a tanácsok. Ez 9 millió forinttal több, mint a tervidőszakban ke­letkezett bevétel, ezért ennyivel csökkent az V. ötéves terv elején meglevő pénzmaradvány. A cél- csoportos kereteket gyakorlatilag teljes egészében felhasználtuk. . — A fejlesztési alap felhaszná­lásának ágazati szerkezetében legnagyobb arányt a lakásépítés képviseli. Erre a célra fordítót-, ták a tanácsok kiadásaik csaknem felét — 46,2 százalékát. — Az egészségügyi és szociális ágazat 14,6 százalékkal, a kulturális ága­zat 9,6 százalékkad, a víz-csator- na-közmű ágazat pedig 9,9 száza­lékkal részesedik a fejlesztések­ből. — A fejlesztések több mint két­harmadát a városok, 14 százalé­kát a községek, 18 százalékát á megyei tanács használta fel. Ez utóbbiból legnagyobb tételek: a megyei kórház beruházása, vala­mint a különböző vállalati támo­gatások. A tanácsi fejlesztések éves nagyságában jelentős eltérések .voltak. A tervidőszak közepétől ugyanis fokozatosan, de egyre ha­tározottabban éreztette hatását a beruházások visszafogása. Ezt részben az állami támogatás csök­kentésével, részben a beruházás­ra fordítható összegek felső hatá­rának — az úgynevezett beruhá­zási színvonalnak — meghatáro­zásával érték el a központi ter­vező szervek. — Ezek az arányok azt mutat­ják, hogy a középtávú tervek alatt szokásos, évről évre növek­vő beruházási lehetőséget most nem tudtuk elérni, s ez új hely­zet elé állította a tanácsokat. A visszafogott beruházási lehetősé­gek hatására a tervidőszak köze­pén ismételten át kellett tekinte­ni fejlesztési terveinket és rang­sorolni az egyes beruházásokat. Ezt tette a megyei tanács is, ami­kor a lakáscélcsoport 4270 la­kást tartalmazó eredeti tervét 4 ezerre kellett mérsékelni. Az éves tervek jóváhagyásakor a ta­nácsi testületek folyamatosan iga­zodtak az adott lehetőségekhez. Megfontolt és tervszerű fejlesztés — Értékelve a megye tanácsai­nak fejlesztési tevékenységét, azt állapíthatjuk meg, hogy az összes­ségében megfontolt és tervszerű volt, rugalmasan alkalmazkodott a változó körülményekhez, helye­sen tudott rangsorolni és súly­pontokat képezni. A tanácsok az V. ötéves tervükben szereplő va­lamennyi társadalompolitikailag fontos fejlesztési célt megvalósí­tották, s ezeknél a tervet túl is teljesítették. Ide összpontosították a pénzügyi forrásokat, az anyagi és műszaki feltételeket. Ugyan­akkor néhány kevésbé sürgető fejlesztési feladatot elhagytak, vagy későbbre halasztottak. — A megye történetében eddi­gi legnagyobb lakásépítési tervet teljesíteni tudtuk. Felépült a ter­vezett 25 ezer lakás, amelynek fel­tételeit a tanácsok nagy erőfeszí­tések árán biztosították. A laká­sok egyötöde állami erőből épült, s ezen belül 2554 volt a tanácsi bérlakás és 1397 a tanácsi érté­kesítései lakás. A négyezres mó­dosított célcsoportos lakásépítési tervünket 49 lakás kivételével tel­jesítettük. Ez a lemaradás 1980- iban következett be, amikor szin­te valamennyi lakásépítési for­mában a tervezettnél kevesebb épült. Az ötéves terv teljesítését a megelőző évek lendületesebb, tervet meghaladó építkezései ala­pozták meg. — A középtávú terv előirány­zatait 8,5 százalékkad haladja meg a társasházi lakások építése, ugyanakkor a tervezettnél 2,1 százalékkal — 220-szal kevesebb családi ház épült. Ez az igények változását mutatja, amely folya­matot terveinkben figyelembe vettük, de kisebb mértékben. A lakások 80 százaléka saját erő­ből épült személyi tulajdonú. — A társasházak építésében ki­emelkedő szerepe van az OTP- nek a lakótelepi saját beruházá­sú 4643 lakás létrehozásával, melynek tervét 8 százalékkal túl­teljesítették. Nagy segítséget nyújtott az OTP a célcsoportos lakások tervteljesítéséhez a pénz­(Folytatása a 3. oldalon.) Legfőbb feladatunk: az életkörülmények javítása Tohai László szóbeli kiegészítője

Next

/
Thumbnails
Contents