Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-23 / 94. szám

1981. április 23. • PETŐFI NÉPE • 1 SPORT* SPORT - SPORT MÁR KÉSZÜLNEK A GOKARTOSOK Idénynyitó országos bajnokság Kecskeméten A MI OTTHONUNK Mozgás, kirándulás friss levegőn • A felvétel a múlt évben készült az egyik országos bajnokságon. Az ecjzésnapokon azonban hasonlóan a képen látotthoz, már edzenek a go- kartosok. Motorzúgástól hangos már a kecskeméti gokart-stadion, ké­szülnek a bajnoki versenyre a BÁCSÉP SC gokart-versenyzői. Nem lehet ezen különösebben csodálkozni, hiszen május 2-án és 3-án az országos bajnokság első fordulóját itt Kecskeméten rendezik meg. Már az első bajno­ki forduló nagyon érdekesnek ígérkezik, ugyanis a korábbiak­kal ellentétben hét géposztály­ban küzdenek a versenyzők a helyezésekért. Külön versenyt vívnak a nyugati motorokkal ren­delkezők és az úgynevezett BBK- géposztály rajthoz állói. E két géposztályban a BÁCSÉP SC él­versenyzői is indulnak. A BÁCSÉP SC gokart-szakosz­tálya harminc versenyzőt indít ezen az országos bajnoki fordu­lón, s természetesen szeretnék, ha mind a hét géposztályban eredményesen szerepelnének, hír­nevet szerezve Kecskemétnek és az egyesületnek. Mint megtudtuk, a versenyzők alaposan felkészül­tek, s ,a gépek is startkész álla­potban vannak. Falragaszokon szinte az egész megyében tudnak arról az olva­sók. hogy a BÁCSÉP SC bérleti hirdetményt tett közzé. Ez a bérlet hat versenyre — köztük két nemzetközi — biztosít belé­pési lehetőséget. A felnőttbérlet ára 120 forint, a diákbérleté pe­dig 60 forint. Ha figyelembe vesz- szük, hogy egy bajnoki verseny­napra a belépődíj 20 forint, ak­kor kitűnik, hogy a bérletek igen olcsó áron kerülnek forgalomba. A bérletek nemcsak a falraga­szokon feltüntetett helyeken, de az országos bajnokság verseny­napjain is a pálya külön pénztá­ránál megvásárolhatók. A közönség kényelmét szolgál­ja, hogy Kecskeméten a Kom- szomol térről a Volán 9. számú Vállalat külön autóbuszjáratot indít a gokart-pályára és vissza az érvényes helyi tarifával. Jól szerepeltek a kecskeméti úszók A teljes magyar élgárda, és 13 külföldi egyesület úszói indultak az elmúlt hét végén Budapesten, a Ko.mjádi uszodában rendezett ELEKTROIMPEX ’81. nemzetkö­zi úszóversenyen. Az igen nagy létszámú és rangos versenyen már a B-döntőbe jutni is szép eredménynek számított. A ver­seny előtti .beszélgetésünk alkal­mával Komáromi László, a KSC úszószakosztályának vezetőedzője is elsősorban a B-döntőtoe való jutást várta a nemzetközi ver­senyen induló négy kecskeméti úszótól. Nos, az edző csak keve­set tévedett, s az is örvendetes. Kozma Ivett ugyanis az előfuta­mok során a 400 m-es verseny­úszásban az eddigi legjobb ered­ményével az A-döntőbe verekedte magati'majd btt — tovább javít­va —; a ,7„ helyet .szerezte , meg. Időeredménye 5:24,9. Kozma Ivett a 200 m pillangóúszásban a B. döntőiben lett 7. helyezett 2:34,88- cal. A 200 m férfi mellúszásban a B-döntőiben 4. Bodor Gyula 2:37,5 idővel. A 100 m férfi mellúszás­Jánoshalmi Spartacus— Váci Penomah 12—9 (5—5) NB II. női. Vác. 150 néző. Ve­zette: Szotyori; Varga. Jánoshalma: Fritsch — Nagy 2, Debella I. 1, Mikó I., Debella K. 4, Mikó M., Juhász 5. Csere Gál, Honig, Szanyi, Lengyel. Ed­ző: Derűs Gábor. A jánoshalmi csapat idegenben is jól helyt állt. Már- az első gólt IFJÚSÁGIAK: Kecskeméti SC—DÉLÉP 2—C (1—0) Kecskemét, Vezette: Kulman. KSC: Peller — Balogh, Matko- vics, Udvarhelyi, Virágh, Petróczi, Soós, Szekeres, Lehota, Varga, Felföldi. Edző: Tóth Antal. A végig nagy fölényben játszó KSC a sok gólhelyzetből csak kettőt 'tudott kihasználni. Gl.: Lehota 2. Jók: Matkovics, Udvar­helyi, Soós, Varga, Petróczi. ban Harajka Róbert is B-döntős volt és ott 1 :ll,6-tal a 8. lett. — Kozma Ivettől vártám a jó eredményt — mondta Komáromi László edző —, de a helyezése, az A-döntőbe jutás számomra is meglepetés. Bodor Gyula az idén nagyon sokat javított, hiszen ta­valy még a 2:42 alá sem sikerült kerülnie, most viszont sorozatban úszott ennél közel 5 másodperc­cel jobbat. Harajka Róbert a hosz- szú betegsége után most kezd be­lelendülni, s a jelenlegi ered­ményénél többre képes. A négy kecskeméti úszó — Koz­ma Ivett, Bodor, Harajka és Tóth Ferenc — egyébként ma, csütör­tökön indul a vidék válogatott­jával a csehszlovákiai Zsolnára. öt első hely Szolnokon Vasárnap Szolnokon, a sátor­tetős fedett uszodában rendezték meg a négy vidéki város úszóver­senyét, s ezen a vetélkedőn jól szerepeltek a Kecskeméti SC sportiskolás úszói. A fiúk is há­Jánoshalma is a jánoshalmiak dobták, majd az első félidőben felváltva estek a gólok. A váciak egyszer vezet­tek, mert 4—4 után először ők vették be a JSE kapuját, s a szü­netig sikerült az egyenlítés. A második félidőben 9—9-ig együtt haladtak a csapatok, majd a haj­rában a jánoshalmi csapat egy­más után lőtt három góllal biz­tosította be a győzelmet. Jók: Fritsch, Debella K., Juhász. SERDÜLÖK: Kecskeméti SC—DÉLÉP 1—0 (1—0) Kecskemét. Vezette: Szentgyör­gyi. KSC: Szekeres — őrző (Zuborj. Pintér, Kovács L., Korpácsi, Tö­rök, Mészáros, Molnár (Banko- vicsj, Domokos, Szabó, Szauer. A kecskeméti csapat az első félidőben lőtt egy szép gólt, de többre nem futott az erejükből. Gl.: Török. Jók: Korpácsi, Sze­keres, Bankovics. rom érmes helyezést szereztek, a lányok közül Csányi Katalin és Bende Kornélia 2—2 számban, Zombori Judit, pedig egy szám­ban lett első. FIUK: 100 m delfin mellúszás: 2. Ko­vács L. 1:41,7, 3. Balia M. 1:44,8. 200 m úttörő hátúszás 2. Tóth F. 2:51,0. LÁNYOK: 100 m delfin mellúszás: 2. Ben­de K. 1:41,1, 50 m delfin hátúszás: 1. Bende K. 38,1, 100 m delfin gyorsúszás: 1. Bende K. 1:15, 7. 100 m úttörő gyorsúszás: 1. Csá­nyi K. 1:08,7, 200 m úttörő hát­úszás: 1. Zombori J. 2:50,8, 50 m úttörő pillangóúszás: 1. Csányi K. 35,8, 3. Zombori J_ 37,8. 100 m gyermek hátúszás: 3. Rigó.V. 1:22.3 100 m gyennek pillangóúszás: 3. Zombori K. 1:25. Végül a 6x50 m gyorsváltóban emelkedő korosztályonként fiúk és lányok vegyesen indulhattak. 2. Kecskeméti SC Sí (Bállá, Ben­de K., Sárközi, Zombori J., Tóth F., Csányi K.) 3:28,0. VÍZILABDA Visszavágott a Cegléd Ceglédi VSE—Kecskeméti SC 8—5 (2—0, 2—2„ 3—2, 1—2) OB II. A-osztály. Cegléd. KSC: Németh — Rozgonyi (1), Kiss, Simon B., Filep, Csornák, Végh (1). Csere: Villám (lj, Si­mon G., Vancskó (1), Jenei (lj, Hegedűs T. Edző: Magó Gábor. A hideg, szeles időben szabad­téri uszodában került sor a mér­kőzésre. A kecskemétiek köny- nvelműsködtek, sorra kihagyták a helyzeteiket, s a harmadik ne­gyed elején 7—1 arányban veze­tett a ceglédi csapat. IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG: Kecskeméti SC—Miskolci VSC 15—4 (3—0, 5—1, 5—0, 2—3) KSC: Fáy — Benda (1), Vas­vári, Horváth (1), Hegedűs Zs. (5), Csillag (3), Nagy I. (5). Csere: Nagy O., Marton, Hrabia, Gálik. SERDÜLÖBAJNOKSAG: Kecskeméti SC—Bp. Tipográfia 7—4 (3—1, 1—0, 0—1, 3—2) KSC: Erdélyi — Király, Nagy- pál (2). Berki (1), Bodnár Z., Ta­si (2), Máriás (lj. Csere: Pap (lj Edző: Mészáros János. KÉZILABDA NB II. Idegenben győzött a Országos ifjúsági és serdülőbajnokság Régi és általános tapasztalat, hogy a pihenés tiszta levegőn, szép környezetben, a szabadban, jobban frissít, mint zárt helyen, esetleg rossz levegőn, lárma kö­zepette. Naponta 20—30 perces séta még akkor is kellemes, ha munkahelyiünkre menve, vagy a munkahelyünkről jövet kerítünk rá sort. Még inkább, ha a szabad környezetben tehetjük. Nézzük csak miért! A városlakó emberek már régen elveszítették közvetlen kapcsolatukat a termé­szettel. Életük, munkájuk a zárt falak között folyik és alig-alig vannak friss levegőn. Ez minde­nekelőtt azzal jár, hogy a lég­áramlás nem tornáztatja, a hi­deg-meleg váltakozása nem edzi ereiket. Kevés Ibolyántúli sugár­zás éri őket, nemcsak azért, mert keveset vannak napon, hanem mert a szobák, műhelyek, irodák ablakai elnyelik az ilyen sugara­kat, sőt a városok felett porból a különféle égéstermékekből össze­álló ködfátyol telepszik meg. ami visszafogja, megszűri a sugarakat A városban kevés a szabad föld­talaj és növényzet, nincs, ami tá­rolja és állandóan párologtassa az esővizet, ezért a levegő több­nyire száraz. A házak között a széljárás is kisebb mint a sza­badiban. Ezért az átlagos hőmér­séklet is magasabb. A városok­nak — ez is köztudott — többnyi­re rossz a levegője, erről bárki meggyőződhet, ha vidéken vagy erdőben jár. És nem azért, mint­ha nem lenne benne elég oxigén. A vizsgálatok kimutatták, hogy a városi levegő is éppúgy 21 százalék oxigént tartalmaz, mint a legfrisebb erdei levegő. Viszont az utóbbihoz képest, sok benne a por, a szénsav, a torokkaparó kénessav, metángáz, szénmonoxid. Ha netán rossz a közérzetünk, fáj a fejiünk, ezt gyakran a rossz levegő okozza. A szabad, tiszta környezetben tett séta egyszerre jelenti a szük­séges mozgást, a jó levegőt, és a levegő edző hatását, ugyanak­kor pihenést, szellemileg is fel­frissít, üdít, kivonja az embert az otthon, a műhely, az iroda és általában a mindennapi élet „lé­lektani terhelése7’ alól. Erre a legalkalmasabb a hétvégi pi­henés, egy, másfél napja, amikor kisebb-nagyobb túrákat, kirándu­lásokat tehetünk. A természetjárás elsősorban azoknak való, akik kevés fizikai munkát végeznek, izmaik nincse­nek eléggé foglalkoztatva és éppen ezért kívánják a mozgást. A ta­pasztalt természetjárók ugyan­akkor arra is figyelmeztetnek, hogy a hétvégi kirándulásnak nem lehet rohanás a célja, a mi­nél nagyobb út megtétele! Csak akkor üdít a természetjárás, ha nem fáraszt, ha közben van időnk a természet szépségeiben gyönyör­ködni, a természet életét megfi­gyelni, mert csak így tudunk iga­zán kikapcsolódni a hétköznapok gondjailbóL s még valamit: a pihenők azért is szükségesek, mi­vel járás köbben is megtörtén­het, hogy a szervezet nem tud elegendő oxigént felvenni és benne oxigén nélkül mennek vég­be a vegyi átalakulások. A pi­henők arra valók, hogy szerveze­tünk pótolja az oxigénhiányt is, a bomlási termékeket eltávolítsa és az „energiaraktárait” feltöltse. A hosszú téli szünet után elein­te bágyaszt a friss levegő, a sza­badiban tartózkodás. Ez a „fá­radtság” azonban „jólesik” és kitűnő éjszakai alvást eredmé­nyez. Ha nem ez történik és nyugtalanul alszunk, akkor a kel­leténél több és erősebb inger zú­dult egyszerre szervezetünkre. — Alighanem az történt, hogy „tü­relmetlenek” voltunk és a téli hó­napok mulasztásait egyszerre sze­rettük volna pótolni. A rendsze­resség, s folyamatosság és a fo­kozatosság a természetjárásnál is hasznos. Sétára, mozgásra ne csak hét végén szakítsunk időt hanem naponta. Ha öt—tíz per­cet tornászunk nyitott ablak mel­lett, ha 20—30 perces naponkénti sétára is jut idő, nemcsak a min­dennapi munka lesz könnyebb, hanem szervezetünk is edzettebb, teherbíróbb lesz. Még akkor is, ha szeszélye­sen változó tavaszi időjárás a szokottnál is nagyobb „terhelési próbának” veti alá szervezetün­ket. Tavasztól - őszig, Kirándulás ősztől - tavaszig hátizsákkal Mindig divatos, praktikus, és jól hordható a kötött mellény. A divatvál­tás, az előrejelzések csupán a fonal - megválasztásra, a nyakkivágásra, a derék-csípő közötti hosszra tesznek utalást. Nos nézzük a „legújabb**, több évre előre megkomponált mellényke titkait: vegyünk 40 dkg Firenze fonalat (legdivatosabb, és legjobban kihasznál­ható színek: acélkék, drapp), 3-as, 3,5-es körkötőtűt. patentminta- 1. sor: i sima, 1 fordított váltakozásával dolgozunk, 2. és minden további sor az előző sor si­ma szemeire sima, a fordított szemeire fordított szemeket kötünk. Alapminta: 1 sor: 3 sima, 1 fordított, 2. sor: 1 si­ma, 1 fordított, 3 sima. x-tói ismételni. A sor végén 1 fordított, l sima. E 2 sor ismétlődik. Körbekötés esetén: 2. sor: (folyamatosan a munka színén dolgozunk) 1 fordított. 1 sima, 3 for­dított, x-tól ismételni. A sor végén 1 sima, 1 fordított. Szempróba: IS szem x 22 sor = 10 cm. MUNKAMENET: a munkát a derék­részen, 3-as kötőtűvel, 176 szemre kezd­jük, körbehaladó sorokkal, patentmin­tával 6 cm magas kezdőrészt kötünk. .A kővetkező sortól, 3,5-es kötőtűvel, körbehaladó sorokkal, alapmintával dolgozunk tovább. Kezdéstől számított 42 cm elérése után, megjelöljük az elejeközéppontot, és e jelzés felett, 6 szemet simán, lustakötéssel kötünk, 3 cm magasságig (l sor sima. 1 sor for­dított). Ezután elválasztjuk középen, és mindkét oldalon sima szemeket kö­tünk. Az oldalszéleken, mintás résztől számított 37 cm elérése után, a kar alatti részen (mindkét oldalon azonos magasságban, a középrészen) 24 szem­mel lustakötés-mintás szélrészt kö­tünk. 3 cm elérése után középen lefo­gyasztunk 14 szemet. A pántrész mind­két oldalszélén 5—5 szemet (eleje, háta, karkivágás) folyamatosan lustakötéssel kötünk. A hátrész középrészén, kez­déstől számított 63 cm elérése után, az eleje-nyakkivágáshoz hasonlóan, 6 szemmel lustakötéses pántrészt kez­dünk, majd 3 cm elérése után ketté­választunk, és a hátrész munkadarab­ját ezután két külön vállrész darab­ban folytatjuk. Kezdéstől számított 71 cm elérése után. minden befejező ré­szen azonos szemszámunk van, és azo­nos magasság. A vállszélen, az össze­illő széleket egymás mögé illesztjük, és a munka színén, szemet-szembe öl­téssel összedolgozzuk, kb. 60 cm hosz- szú szálat hagyva, a fonalat elvágjuk, merkelőtübe füzünk. A tűvel beszú­runk a hátoldal, vállszéléhez eső első szemébe, és a szálra húzzuk, a tűvel beszúrunk az eleje vállszéi 1., 2, sze­mébe, és a szálra húzzuk. A fonalat szembőségnek megfelelően meghúzzuk. A tűvel beszúrunk a már levett hát­oldal l. szemébe, a hátoldal kötőtűről levesszük a soron következő első sze­met. A fonalat összehúzzuk, szembősé- güre igazítjuk. Ezzel a technikával igen szép, egyenletes, vastagság nél­küli összedolgozást, összevarrást ké­szíthetünk. P. V. Egyre többen indulnak el tú­rázni; gyalogosan, kerékpárral — hátizsákkal. A hátizsák csomago­lásánál nagy körültekintéssel jár­junk el. A jó csomagolt bőrönd­nél is fontosabb az ügyesen, át­gondoltan felszerelt hátizsák. A fontosnak ítélt tárgyakat szépen sorban rakjuk, és ne csak össze­vissza dobáljuk be a hátizsákba, mert ez a hanyagság a későbbiek során bosszulja meg magát. Igen jó megoldás, ha a hátizsák alapja kemény kartonlap. Így ez jó tartást biztosít a benne lévő holmiknak. Célszerű — hosszabb túráknál, ha két kartonlap közé csomagoljuk a fehérneműt — és ez lesz a hátizsák alapja. Feltétlenül vigyünk magunkkal az útra gyógyszert. Megszokott gyógyszereinktől soha ne váljunk meg. Szükséges egy kis elsősegély- nyújtó felszerelés, varrókészlet, toalettholmi, összecsukható ivó­pohár, zsebkés, konzerv-, üvegnyi­tó. A zsákban az oldalrészekben helyezzük el az élelmiszereket. Sok és felesleges elemózsiát ne cipeljünk, hisz nagyon sok büfé, utasellátó, élelmiszer- és gyü­mölcsárusító hely van minden­felé. Amennyiben térképet, tájo­lót is viszünk, akkor ezeket ne a hátizsákba, hanem külön víz­hatlan tokba helyezzük el. Spárgaszezon A spárga szezonja májustól jú­nius végéig tart. A spárga na­gyon egészséges és vitamindús étel. Kevés a kal'óriatartalma. A- és C-vitamin-tartalma elősegíti a vese működését. SPÁRGA KACSÁVAL Hozzávalók 4 személynek: 2 kis kacsa, 1 kg spárga, 5 dkg vaj, fű­szerek, másfél dl tejszín. A kacsát kívül és belül fűsze­rezzük, 25 percig grillsütőben megsütjük, közben folyékony vaj­jal bekenjük. A spárgát vízben megfőzzük, leszűrjük és tejszín­nel leöntjük. A kacsa mellé tálaljuk. MAI MŰSOR TELEVÍZIÓ 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. 8.05: Iskolatévé. Korok művé­szete. A reneszánsz Magyaror­szágon 8.50: Fizikai kísérletek. A felüle­ti feszültség (ism.) 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 1. oszt.) Mi lesz belőle? Sz 10.05: Élővilág (ált. isk. 7. oszt.) A természet naperőművei. Sz 11.05: Fizika (ált. isk. 6. oszt.) Hő­tágulás 11.35: KAMERA (középiskolá­soknak). A filmek fajtái 14.30: Iskolatévé. Környezetisme­ret (ism.) Sz 14.50: Fizika (ism.) 15.20: Élővilág (ism.) Sz 15.45: Hírek 15.50: Gólyavári esték. Az értel­miség változó szerepe. II. rész (ism.) Sz 16.40: A fény hegyei. Olasz do­kumentumfilm VI/5. rész: A Hold folyói. Sz 17.10: A bábu. Magyarul beszélő lengyel filmsorozat IX/9. rész: A lélek fáradtsága (ism.) Sz 18.00: Tévébörze 18.10: Pedagógusok fóruma. Be­szélgetés az iskoláról: a közép­iskola jelene és jövője 19.00: Reklám 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó. Sz 20.00: KiISiFILMiBK A NAGYVI­LÁGBÓL. Sealand — egy ál­lam a tengerben. NSZK rövid­film. Sz 20.45: Tájak, népek, piacok. Báli. •NSZK rövidfilm. Sz , 21.10: TELESPORT — Labdarú­gó Kupanap 21.35: Fiatalok órája. Sz 22.35: Tv-híradó 3. Sz 2. MŰSOR 20.01: Várospódium. Közvetítés Bajáról. A Szegedi Körzeti Stú­dió műsora 20.30: DÓMJÁN EDIT-sorozat. A csodálatos vargáné. Tévéjáték Federico Garcio Lorca színmű­véből (ism.) 21.40: Tv-híradó. Sz 22.00: Reklám 22.05: Szemle. Társadalomtudo­mányi Körkép. A társadalmi beilleszkedés zavarai KOSSUTH: 8.27: Paer: A karmester: Egyíelvoná- sos opera 8.54: Nótacsokor 9.44: Zenevár 10.05: Diákfélóra 10.35: Schiff András zongorázik 11.05: Negyedóra 3/4 ütemben 11.20: Amikor a vízszennyezés már bűncselekmény 11.40: A Balogh család. Veres Péter regénye folytatásokban. VI. rész 12.35: Asztalitenisz VB 12.48: Ezt láttam Túrán 13.03: Zenemúzeum 13.48: Mátka-tál 14.29: Szabadpolc 15.10: Strauss-dalok 15.28: Csiribiri 16.05: A leányőrző. Kisfaludy Károly vigjátéka rádióra alkalmazva 16.45: Operaáriák 17.07: Kallódók. Incze Zsuzsa riportja 17.37: Rádiószínház 19.15: Asztalitenisz VB 19.30: A 6-os számú kórterem 20.33: Magyar operaénekesek 21.30: Kerekasztal-beszélgetés 22.15: Asztalitenisz VB 22.25: Választás, váltás, változás 22.35: Zenekari muzsika 0.10: Táncdalok. PETŐFI: 8.05: Kórusművek 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Napközben 12.33: Népek zenéjéből 13.25: Látószög 13.30: Április 14.00: Válogatás az elmúlt tizenöt év műsoraiból 16.00: Mindenki iskolája 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Húszas stúdió 18.33: Hétvégi Panoráma 19.55: Slágerlista 20.33: Szociológiai figyelő 21.08: Kabarécsütörtök 22.08: A tegnap slágereiből 23.15: Népdalok, néptáncok 3. MŰSOR: 9.00: Iskolarádió 9.30: Károlyi Pál: Aucasln és Nicolete — oratórium 10.48: Régi magyar táncok 11.05: Kamaramuzsika 12.24: Operaáriák 13.07: A progresszív beat híres előadói 13.48: Zenekari muzsika 15.10: Ruszalka. Részletek Dvorzsák operájából 16.00: Zenei Lexikon 16.20: Concertino Praga *80 17.04: Popzene sztereóban 18.20: Bartók-művek előadási problé* máiról n. rész 19.05: Nem tudom a leckét! , 19.35: Mahler: IX. szimfónia 21.05: Heinrich Heine versei 21.09: Kamarazene í v | V

Next

/
Thumbnails
Contents