Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-23 / 94. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évi. 94. szám Ára: 1,40 Ft 1981. április 23. csütörtök Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága A megyei pártbizottság 1981, április 22-én Romány Pál elvtársnak, az MSZMP Közppnti Bizottsága tagjának, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárának elnökleté­vel kibővített ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Juhász György, a Központi Bizottság párt- és tömegszerve­zetek osztálya káderalosztályának vezetője. A tanácskozáson a testület tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi és járási pártbizottságok első titká­rai, titkárai, a jelentősebb megyei intézmények vezetői, több nagyüzem és nagyközség pártbizottságának titkára. A megyei pártbizottság meghallgatta és elfogadta: 1. Romány Pál elvtárs előterjesztésében a Központi Bi­zottság 1981. március 26-i üléséről szóló, a nemzetközi, va­lamint a belpolitikai élet időszerű kérdéseivel foglalkozó tájékoztatót, 2. Katanics Sándor elvtársnak, a pártbizottság titkárának előterjesztésében a pártbizottság középtávú káderutánpótlási cs képzési terve végrehajtásának tapasztalatairól szóló je­lentést, s az 1981—1985. évi feladatokra tett javaslatot, 3. a végrehajtó bizottság munkájáról szóló tájékoztatót, majd állást foglalt hatáskörébe tartozó személyi kérdések­ben. EZERKÉTSZÁZ FELNŐTT TANULÓ Érettségizők a dolgozók iskolájában Kecskeméten összesen ezerkétszázan tanulnak a dolgozók iskolájának különböző tagozatain. Közülük ezren járnak kö­zépiskolába — gimnáziumba és a szakmunkások hároméves szakközépiskolájába —, kétszázan pedig az általános iskolá­ban gyarapítják tudásukat. A felnőttoktatás nagyon is idő­szerű kérdéseiről, jelenlegi helyzetéről, várható változásairól, illetve a kívánalmairól beszélgettünk a napokban Búzás Já­nossal, az intézmény igazgatójával. Elmondta egyebek között, hogy a dolgozók általános iskolájában bevált a két évvel ezelőtt kísér­leti jelleggel megkezdett, úgyne­vezett blokkosított oktatás.. En­nek lényege, hogy a hetedik— nyolcadik osztályosoknak nem kell egyszerre hat-hét tantárgy­ból készülniök, hanem csak ket- tőből-háromból, s azután folytat­hatják tovább a részvizsgákat. Ez nagy könnyebbséget jelent a munka melletti tanulóknak. Je­lenleg egyébként csaknem szá­zan készülnek a nyolcadik osztály befejezésére. A MÁV-nál kihelye­zett általános iskolai levelező ta­gozat, a Zománcipari Műveknél pedig úgynevezett százhatván órás üzemi iskola működik. Az utóbbinak a tanulói két osztályt végeznek el egy év alatt. A két középiskolai típusban ■kétszázhetvenen készülnek az 'érettségi vizsgára. Közülük száz­tízen a gimnáziumi, százhatvanan pedig a szakközépiskolai végbi­zonyítványt próbálják megszerez­ni. A szakmunkások szakközép- iskolájában százhuszonnégyen érettségiznek, hogy magasabban képzett szakemberek legyenek. Harminchatan fejezik be a nyom­da-, cipő- és faipari szakközép- iskolát. Ok ugyancsak érettségi­zett szakemberek lesznek. Az írás­beli érettségi vizsgát egyébként június 1—5-e között, a szóbelit pedig június 11—27-e között bo­nyolítják majd le. Kihelyezett kö­zépiskolai osztályok is működnek e tanévben: a rendőrségnél gim­náziumi, a kórházban és a Fém­munkás Vállalat gyárában pedig szakmunkások szakközépiskolai tanulócsoportjaiban képezik ma­gukat tovább a felnőttek. Ez a jelenlegi helyzet, mondot­ta Búzás János, majd nyomban hozzáfűzte, hogy a következő tan­évre már most fogadják azoknak a jelentkezését, akik a dolgozók iskolájában szeretnének tovább­tanulni. A jelentkezési határidő: június tizenötödike. Ennek a be­tartása azért is nagyon fontos, mert az eredményesebb oktatás érdekében fokozatosan a dolgozók iskolájában is bevezetik az új dokumentumokat, s ez a körül­mény fokozott feladatokat ró az iskolára is. Az új tanév elejétől, 1981. szeptember elsejétől először a szakmunkások szakközépiskolá­jában, majd 1982 szeptemberétől a gimnáziumban is megváltozik az oktatási forma. Ennek lénye­ge az, hogy a levelező oktatáson való gyakorlati részvétel egysége­sen kétnapos, az estin pedig há­romnapos lesz. Ez év őszén a szakmunkások szakközépiskolá­jában, a jövő év szeptemberében pedig a dolgozók gimnáziumában vezetik be a fakultatív — a szabadon választott tantárgyi — oktatást. Az első évben, alapozó jelleggel, magyart és matematikát tanulnak, azután — ki-ki az ér­deklődésének megfelelően — föld­rajzot, biológiát és egyéb tantár­gyat választhat magának. — Meg kell jegyezni annak fontosságát, mondotta befejezésül az igazgató, hogy az üzemek — márcsak a saját érdekükben is, mérjék fel és jelezzék a kihelye­zett osztályok szervezésének a le­hetőségét. A felnőttoktatás sok­féle formájára egyébként jellem­ző, hogy annak sem kell elveszí­tenie a kedvét, akinek a levele­zési forma nem a legmegfelelőbb: ők ugyanis magánvizsgára előké­szítő tanfolyamon vehetnek részt. R. M. Koszorúzási ünnepségek Lenin születésének évfordulóján Vlagyimir Iljics Lenin születé­sének 111. évfordulója alkalmá­ból tegnap világszerte koszorúzá­si ünnepségeken emlékeztek meg a szovjet állam megalapítójáról. Moszkvában a Vörös téren százez­rek keresték fel a forradalom ve­zérének mauzóleumát. A központi ünnepséget, amelyen részt vettek az SZKP és a szovjet, állam veze­tői is, szerdán délután tartották a Kreml kongresszusi palotájá­ban, ahol Konsztantyin Csernyen- ko, a politikai bizottság tagja mondott beszédet. Budapesten, a Dózsa György úti Felvonulási téren levő Lenin- szc.bomál tartottak koszorúzási ünnepséget. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és budapesti bizottsága nevében Nemes Dezső, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazga­tója, és Király Andrásné. az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára koszorúztak. A Miniszter- tanács koszorúját Trethon Ferenc, munkaügyi miniszter és Veress Péter külkereskedelmi miniszter helyezte el. A Szovjetunió budapesti nagy- követségének nevében Vlagyimir J’avlov nagykövet, és Ivan Zsu- kov tanácsos koszorúzott. Bács-Kiskun megyében, Kecs­keméten a Lenin-szobornál ren­dezték meg a hagyományos em­lékünnepséget. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után a 880-as számú Trencsényi József úttörőcsapat új kisdobosai és út­törői esküt tettek. Ezt követően megkoszorúzták a Lenin-szobrot. A megyei pártbizottság nevében Katanics Sándor, a pártbizottság titkára, és Horváth Ignác, a kecs­keméti járási pártbizottság első titkára, a városi pártbizottság ne­vében Fekete László és Németh Ferenc, a pártbizottság titkárai, a megyei tanács képviseletében Major Imre elnökhelyettes és Szabó Attila pártbizottsági titkár, a városi tanács nevében pedig Mező Mihály elnök és Fischer István elnökhelyettes helyezte el a kegyelet és hála koszorúját. Meg­koszorúzták a szobrot a társadal­mi és tömegszervezetek, a Magyar Néphadsereg és az ideiglenesen hazánkban állomásozó déli had­seregcsoport képviselői is. A Lenin-emlékünnepség az In- ternacionálé hangjaival ért véget. 9 Katanics Sándor (jobbra) és Horváth Ignác elhelyezik a megyei párt- bizottság koszorúját. (Méhesi Éva felvétele) Nyugatnémet visszautasítás az USA hidegháborús szólamaira BONN A kormányzó Német Szociálde­mokrata Párt szerdán szokatla­nul éles hangú nyilatkozatban utasította vissza a Reagan ameri­kai elnök közvetlen környezeté­ből származó hidegháborús, erő­fitogtató kijelentéseket, és az eu­rópai szövetségesekkel szemben támasztott követeléseket. Az SPD sajtószolgálatában Pe­ter Glotz, a párt országos ügyve­zetője „alig minősíthetőnek” ne­vezi Richard Pipes amerikai nem­zetbiztonsági szakértőnek „az enyhülési politika haláláról” szó­ló fejtegetését. Ugyancsak hatá­rozottan elutasítja Middendorf nemzetbiztonsági tanácsadónak azt a követelését, hogy az NSZK csökkentse szociális kiadásait, és a felszabaduló összegeket fordít­sa újabb fegyverek vásárlására. „Nem hagyjuk a társadalmi szol­gáltatásokat és a fegyverkezési kiadásokat egymás ellen kiját­szani” — hangoztatja a szociál­demokrata vezető, majd hozzáfű­zi: „Két világháború után torkig vagyunk a politikát pótló erőfi­togtató szólamokkal, akár az NSZK-ban, akár az Egyesült Ál­lamokban hangzanak is el.” Glotz rámutat, hogy az ilyes­fajta hidegháborús kijelentések csak növelik az Amerika-ellenes hangulatot, amely egyre erőtelje­sebb a Német Szövetségi Köz­társaságban. „Számunkra elfogad­hatatlan, ha valaki katonai fö­lényre törekszik” — hangzik az SPD ügyvezetőjének állásfoglalá­sa. (MTI) KOMOLY KÁROKKAL SZÁMOLHATUNK Tarolt a tavaszi fagy Bizonyos, hogy Bács megye szőlősgazdái még évek múltán is szomorúan gondolnak az idei húsvéthétfőre, hisz a hajnali lehűlés komoly károkat okozott a kertek nagy ré­szében. Először április 4-én hajnalban ész­lelték néhány helyütt, hogy megcsipkedte a fagy a diófákat. Április 15- és 16-án is nul­la fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála a fagyzugos helyeken. Április 20-án aztán, húsvéthétfőn nemcsak a megye északi ré­szén mértek mínusz 4—5 fokot, hanem na­gyon lehűlt a levegő a kecskeméti járás tel­jes területén, sőt Halas és Kiskőrös környé­ke sem volt fagymentes. Az első telexbeje­lentések értékelése szerint több mint 20 ezer hektáron kell számolnunk a szőlőben és a gyümölcsösben komoly károsodással. hektár lucerna is, sajnos, ez utób­bi takarmánynövény nem szere­pel a fagykárkockázati listán. Az első értékelő bejelentések szerint az egyik leginkább káro­sodott terület Izsák környéke. Az állami gazdaságban a 749 hektár szőlő, a 209 hektár téli alma, a 20 hektár meggy és a 29 hektár őszibarack tenmőrügyeinek 80 százaléka elpusztult. Tarolt a hajnali hideg a helvé- ciai Petőfi Tsz 126 hektár kajszi­jában, és 80 hektár szőlőjében is. Hasonlóképpen a lászlófalvi Egyetértés Tsz-hez, ahonnan 180 hektár szőlőre, 29 hektár almára, és 22 hektár kajszira érkezett kár- bejelentés. A .kecskeméti Kossuth Tsz 76 hektár szőlősében is sokkal ki­sebb termés lesz, mint amire szá­mítottak. Veszteség érte a kecske­méti Egyesült Szakszövetkezet tagjait is, 52 hektár szőlőben nem, vagy csak alig lesz termés. Az Állami Biztosító járási fiók­jának tájékoztatása szerint hét végére mindenhonnan (megérkez­nek a jelzések, ahol pusztított a fagy. A kárbecslők folyamatosan mérik fel a területet, s várhatóan egy hónap múlva tudjuk bizto­san. hogy hány millió forint ér­tékű termés pusztult el április 2C-ra virradóra. Sz. P. M. A Szikrai Állami Gazdaságban 562 hektár szőlő termőrügyének zöme vált életképtelenné. Pusz­tított a fagy a 360 hektár téli al­másban és a 124 hektár ősziba­rackosban is. Nem úszta meg a lehűlést a 27 hektáros meggy sem. A Helvéciái Állami Gazdaság 260 hektár szőlőjéből és 442 hek­tár almásából is érkeztek kárbe­jelentések. A Városföldi Állami Gazdaság gyümölcsöskertjei is megszen­vedték a húsvéthétfői hideget. A 456 hektár alma, a 22 hektár szil­va, a 16 hektár dió és a 181 hek­tár szőlő nagy része elfagyott. Sőt. károsodást szenvedett a 150 • Virágzó gyümölcsfák. A felvétel még a múlt héten készült. (Opauszky László felvétele) Ma kezdődik, s immár ti- zenharmadszor rendezik meg Bács-Kiskun megyeben — a műszaki hónapot. Szűke bb ha­zánk különböző nép gazdasági ágaiban több mint kilencezer értelmiségi dolgozik. Már ha­gyományos, hogy évente egy­szer a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége tagegyesületeinek ren­dezvénysorozatain adnak szá­mot arról, hogyan kívánnak hozzájárulni a megye továb­bi fejlődéséhez. A műszaki hónap keretében elhangzó előadások, s az azo­kat követő viták nem öncé­lúak. Az elmúlt évek során sokszor segítették elő haszno­san a gazdaságpolitikai gondok megoldását, vagy irányították a figyelmet a műszaki színvo­nal emelésének nemcsak fon­tosságára, hanem lehetőségei­re is. Voltak esztendők, ami­kor csupán egy-egy szűke bb problémakör megvitatására szorítkoztak a rendezvények. Azok mélyreható elemzé­se boncolgatása is igen eredményesnek bizonyult. Bár­miről is volt azonban szó, magas színvonalon készültek fel az előadók, úgyszintén a korreferensek, s ez fekeltette az ország tudományos körei­nek érdeklődését. Ennek tud­ható be, hogy neves szakte­kintélyek is szívesen vállal­koztak az itt tartott MTESZ- rendezvényeken való részvé­telre. Ezúttal is ennek lehetünk majd tanúi. A XVI. Bács-Kis­kun megyei műszaki hónap megnyitásán nem kisebb te­kintélyű tudós, mint dr. Pál Lénárd akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára tart előadást „A tudo­mány és műszaki haladás sze­repe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában’’ címmel. Is­mét körünkben üdvözölhetjük, mint előadót, Nyers Rezsőt, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet igazgatóját. Bekapcso­lódik a rendezvénysorozatba Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Jó néhányon az egyetemi ka­tedrákról, vezérigazgatói szék­ből, tudományos intézetekből jönnek el, s a záróülést is dr. Juhász Ádám ipari miniszté­riumi államtitkár vezeti le. Elmondhatjuk, hogy április 23-a és május 22-e között az eddig tartott leggazdagabb programú műszaki hónapra kerül sor. Rövid négy hét alatt 65 rendezvényt bonyolítanak le. Ugyanakkor a műszaki ér­telmiségnek sokkal szélesebb köre kapcsolódhat be a tudo­mányos szintű munkába, hi­szen ezúttal nemcsak a megye városaiban, hanem a közsé­geiben — többek között János­halmán, Bácsalmáson, Kun- fehértón, Izsákon stb. helye­ken — is tartanak előadáso­kat, tanácskozásokat, bemuta­tókat. Növeli a ma kezdődő mű­szaki hónap értékét, hogy idő­pontja a VI. ötéves terv ele­jére esik. Mint ismeretes, Bács-Kiskun középtávú tervét a párt- és tanácsi szervek ké­résére még a múlt év végén a MTESZ megyei szervezete is megtárgyalta, és ajánlásokat fűzött hozzá. Az elkövetkező hetek rendezvényein pedig már megvalósításának hogyan­járól hallgat majd előadáso­kat, s folytat építő jellegű vitát a megye műszaki és gaz­dasági értelmisége. A gazda­ságpolitika és a műszaki hala­dás ugyanis korunkban ezer­nyi szállal kapcsolódik egy­máshoz. Sokszor válik szük­ségessé, hogy a műszaki fej­lődés feltételeit jól megfon­tolt gazdaságpolitikai döntések alapján, jelentős anyagi áldo­zatok árán kell megteremteni. A tudomány és a technika rendkívül felgyorsult fejlődé­sének időszakát éljük. Ahhoz, ■ hogy ezzel lépést tarthassunk, életünkhöz megfelelően kultu­rált körülményeket teremthes­sünk, vagyis megvalósítsuk a párt és a kormány egész né­pünk által elfogadott célkitű­zéseit, a tudomány eszközeivel, eredményeivel kell hatnunk a termelésre. A műszaki hónap­ra a megyei MTESZ-szervezet 23 tudományos tagegyesülete dolgozott ki széles körű prog­ramot. Ezek a népgazdaság valamennyi ágát '■— az ipart, az építőipart, a mezőgazdasá­got, a közlekedést — átfogják, hogy a szellem erejével fel­színre hozzák a tudásban rej­lő hatalmas tartalékainkat. A megye közvéleményének fi­gyelme most egy hónapon át a műszaki, gazdasági értelmi­ség felé fordüL Kívánjuk mi is. hogy nagyszabású tanácsko­zásuk kimagasló eredmények forrása legyen. N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents