Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-02 / 78. szám
«1 1981. április 2. • PETŐFI NÉPE • 5 Édes anyanyelvűnk A konzervgyáriak sikere a filmes vetélkedőn eredetéről Készülnek az országos versenyre Az anyanyelv hete eredményességéhez magam is szeretnék hozzájárulni azzál, hogy a teljesség igénye nélkill, rövidesen és vázlatosan érzékeltessem: a magyar nyelv immár több, mint egy év-■, ezrede milyen csodálatosan tisztán megőrizte finnugor jellegét. Ismeretes ugyanis, hogy nyelvünk a .finnugor nyelvek nagy családjába tartozik. A finnugor népek az Európa és Ázsia határán húzódó Ural hegységtől nyugatra fekvő hatalmas területen éltek. Ezért jelölik összefoglaló névvel uráli nyelv-, illetve népcsaládnak. Mindezt bizonyítja az Ural hegyvonulat neve is, amely a vogul-Ur: hegy, magaslat és Alá: felső rész, tető, fedél összetétele. Az időszámításunk előtti VII. században aztán egy eddig ismeretlen nép, amelyet a leletekről Ananynotáknak neveztek el, keletről áttört az Uralon és az uráli népeket menekülésre kény- szerftette. Egyik részük északra, a másik pedig — köztük a magyarok is — délre vándorolt. Ebben az időben telepedtek meg őseink. — más finnugor törzsekkel együtt — a Volga, Káma és az Ural 'által határolt őshazában. Egyéb adatok mellett a földrajzi elnevezések is támpontot nyújtanak ennek bizonyítására. A Káma ugyanis votják nyelven .folyót jelent. A Volga pedig a cseremisz (a Mari ASZSZK népének nyelve) Volgada: világos szóból ered. Ebből származtatják nyelvészeink a magyar világos, világ fogalmakat is. De. kenyér szavunk is szinte teljesen megegyezik a mai Udmurt ASZSZK területén élő finnugor eredetű nép, a votják kenér, kenir kifejezéseivel, azzal az eltéréssel, hogy ezek jelentése eredetileg dara, darakása, derce volt. A vogul és az osztják hűl szóról is könnyen ráismerni a mi hal szavunkra. A finnugor népek' a halfajták közül úgy látszik, a keszeget ismerték legjobban, mert ezt őrizte meg nyelvünk is a legtisztább alakban a vogul keseg, kasi, kasu szavak alapján. Ha a vogul lund, a cseremisz ' lude és az észt Und szavakat olvassuk, könnyen rájöhetünk lúd sz&Yufil£n eíedéíéifé. De az'seih kétségéig hogyá^szovjetuhtóbéli' Gorkij városától északra fekvő Linda község ne've finnugor . (lívj eredetű és jelentése: lúd. A Karéi—Finn SZSZK-ban található Lindozero pedig Lúdtavat jelent. De a Lett SZSZK-bell Lud- za is ide sorolható. Nyilvánvaló, hogy a ló szavunk a legősibb finnugor eredetű szókincsünk közé tartozik. Megegyezik a vogul ló, lu és az osztják luh szavakkal. Gorkijtól nyugatra az Okába torkolló Luh nevű folyó és a partján fekvő hasonló elnevezésű falu is innen kaphatta nevét. A magyar „ló” finnugor megfelelőivel együtt az ugorkori lótartás egyik . fontos nyelvi emléke. A vad szavunkhoz mindössze annyi kiegészítés szükséges, hogy ugor, illetve finnugor kori jelentése erdő lehetett. A Gorkijtól délre levő Vad falucska feltehetőleg innen kapta nevét. De valószínűleg használták már az általunk ismert értelemben is, mert az innen nem túl messzire délnyugatra kanyargó Moksa egyik mellékfolyóját is Vadnak nevezik. Amikor leírjuk, vagy azt halljuk. hogy Kovácsné, Nagyné stb., nem is gondolunk arra. hogy a né a vogul és az osztják nyelvben nőt jelent, és a mi szdvunk is ebből ered. Vagy amikor azt mondjuk: nejem, szintén nem jut eszünkbe, hogy milyen magyarosan fejeztük ki magunkat. A mell szavunk is finnugor eredetű. A vogul meul és a votják mii szóval azonos értelmű. A lő, lövök igét is ismerték finnugor őseink; csak másképpen ejtették. A vogulok: laji, lőj, lij. a cseremiszek pedig lüjem- nek Valószínűleg ezekből a szavakból erednek az észtországi Lijva. Lejzi városkák nevei is. „Kis lak áll a nagy Duna mentében” Petőfi szavait megtoldom azzal, hogy Kislak áll a magas Kaukázus mentében is, mert a Kaszpi-tenger nvugati partján a mai Azerbajdzsán SZSZK területén, a Szevan-tótól északra található a Kislak nevű község. Ennek első szótagja a török jövevényszó ugyan, de a lak, lakás kétségtelenül finnugor eredetű. Az említett Kislak minden bizonnyal a Kaukázuson átkelt és ott letelepedett szavárd magyarok emlékét őrzi. Magyar János A Kecskeméti KonzervgyáriJSágvá- ri Endre KISZ-alapszervezetének öt fiatalja, diákf és értelmiségi csapatokat megelőzve nyerte meg b KISZ Központi Bizottság által tavaly meghirdetett Film és Ifjúság vetélkedő megyei versenyét. Ezekben a napokban már a szolnoki országos döntőn bizonyítják tudásukat. Lédecziné Mester Judittal, Csókás Ferenccel, Aág Miklóssal, Terjéki Katalinnal és Taskó Lászlóval a megyei versenyt követően ültünk össze egy rövid beszélgetésre: foglalják össze az elmúlt hat hét történetét... ÉRTÉKES ALBUM Elöljáróban érdemes róluk el- 9 mondani néhány dolgot, melyek önmagukért beszélnek: 9 Az öt fiatalból négy szakmun- kás, közülük három érettségizett. : Egy fiatalember most jár a dolgozók gimnáziumába. A csapat- , tagok többsége évek óta három műszakban dolgozik. Hármóju-, kát várja a munka után otthon a család... Tavaly októberben alakult a csapatunk — emlékszik a kezdetre Csókás Ferenc. — Sikeresen túlestünk a vállalati versenyen, majd a kecskeméti városi előselejtezőn. Itt. a pontszámaink alapján a hatodikak lettünk, ’ éppenhogy csak tovább jutottunk. Ekkor határoztuk el, hogy most .már komolyan vesszük a felkészülést. És valóban. Filmes szakembert is majdnem megszégyenítő olvasottságra. tájékozottságra tesznek szert néhány hét alatt. Az alapszakirodalom egyebek között a Filmlexikon, valamint „A film- ” történet alapjai” és a „Lumier . árnyékában” című tanulmányok. A megyei könyvtárban kijegyzetelik a Fimvilág és a Filmkritika című foyóiratok elmúlt tiz-tizenöt évfolyamának legfontosabb cikkeit. Szorgalmasan járnak a Filmtudományi Intézet Banos József népművelő által vezetett klubrendezvényeire, a felkészüléshez tőle kapják a legtöbb se- - gítséget. — Felosztottuk egymás között _ a feladatokat. — folytatja a be- szégetést Lédecziné. — Én például a filmtörténet kiemelkedő egyéniségeivel, színészeivel, rendezőivel foglalkoztam. A szovjet filmművészettel Terjéki Kati, a világ legkülönbözőbb filmes irányzataival Aág Miklós, az államosított magyar filmgyártás történetével Taskó László, a filmtechnika mesterségbeli tudomá, nyával pedig. Csókás.. Feri. Aág Miklós veszi át a szót? — Ez így nagyon' könnyűnek és logikusnak látszik. Mégis, kezdetben akkora keveredés volt a fejemben, hogy erről jobb nem is beszélni. It van például az én te- | rületem. Még a filmes szakírók is - különbözőképpen foglalkoznak a dolgokkal. Egészen másként tárgyal egy-egy filmirányzatot mondjuk Nemeskürty, Nemes Károly, vagy Gyertyán Ervin. Ma ’• már persze tudom, mert hosszú munkával kitapasztaltam, hogy kik a szakma legkomolyabb képviselői... Mint kiderült szükségük is volt' Jobbra: Lédecziné Mester Judit Lenn: Csókás Ferenc. 9 Terjéki Katalin. Aág Miklós. (Straszer András felvételei) 1 Taskó László. ilyen alapos tájékozottságra. Egymás,. szavába .vágva, sorolják a több mint tizenhárom órás. ma- rathonivá vált megyei verseny nehéz feladatait: — Két film összehasonlító elemzése, propaganda terv-készítés. információs játék, forgató- könyvirás, emellett öt nagy játékfilmelemzés céljából történő megtekintése ... • Már az első napon huszonhárom ponttal vezettek, maguk mögött hagyva egyebek között a Bányai Júlia Gimnázium, a Kiskőrösi pedagógus KlSZ-alapszer- vezet, a kalocsai I. István Gimnázium csapatát. Ám rögvest hozzá is teszik: a sikerben nagy része volt a különböző vállalatoknál dolgozó, önkéntes, jelentkezőkből alakút háttércsapatnak. A városi és a megyei versenyen ők is oldottak meg feladatokat, pontjaikat azonban a konzervgyáriak kapták. — Hogy birta ezt a hat hetet a család? — kérdez vissza Lédecziné. — Nagy izgalomban velünk érezve, szurkolva. Csak jót mondhatok a kollégákról is Hasonlóképpen a vállalatvezetésről, hiszen most kaptunk néhány nap jutalomszabadságot is. így remélhetőleg még jobban fel tudunk készülni az országos vetélkedőre ... Végül is mi a haszna ennek a több hétig tartó, kemény munkát. és .kitartást igénylő vetélkedőnek a megyei KISZ-bizottság ötnapos NDK jutálomútján kívül? < Talán maga a tudás, vagy a film- élmény? Taskó László afféle kínos mosollyal int nemet: a mai magyar filmeket még mindig nem kedveli ... Az eredményt talán Terjéki Kati fogalmazza meg a legjobban: — Ha nem is nyerünk az országos versenyen, ezentúl filmes szemmel, mondhatni, szakavatottan nézzük majd a világ filmművészetének valamennyi alkotását. P. E. A tanyakérdés irodalma Harminckilenc megyei — köztük néhány máshonnét ide kötő- . dó — művész egy-egy zsűrizett grafikai alkotását sokszorosításra fogadta el a Megyei Művelődési Központ. Mindegyikből 100—100 db. számozott példányt készítenek, s a belőlük összeállított mappákat megküldik minden megyei művelődési háznak, s kis- galériának. A Sümegi György előszavával ellátott „kisgyűjte- meny" minden bizonnyal hasonló ötlet megvalósítására készteti a megajándékozottakat is. A művészek „honoráriuma” egy-egy mappa lesz. A fennmaradó mintegy 30 darabot önköltségi áron értékesíti a központ. Az anyagból majd országszerte vándorkiállításokat rendeznek. Képünkön Hegedűs László (jobbról) és Ba- lanyi Károly grafikusművészek az első szitanyomatokat ellenőrzik. (Pásztor Zoltán felvétele) Nyári hangversenyprogram Elkészült az idei Martonvásári Beethoven Hangversenyek programja. Június 20-án, július 4-én. valamint augusztus 14-én, 15-én rendeznek koncertet az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézetének parkjában levő szigeten. A Magyar Állami Hangverseny Zenekart az évadnyitó hangversenyen június 20-án Uri Mayer kanadai karmester vezényli, A Fidelió- nyjtány, a G-dúr románc, az F-dúr románc és a C-dúr mise hahgzik fel Kiss András hegedű- művész, valamint a Magyar Állami Operaház énekművészei és a Budapesti Kórus közreműködésével Július 4-én Ali Rahbari iráni karnagy vezényletével, és Lantos István zongoraművész közreműködésével a Coriolan-nyitányt. a c-moll zongoraversenyt, valamint a III. Eroica szimfóniát tolmácsolja a Magyar Állami Hangverseny Zenekar. Az évad zárókoncertjét Gerard Oskamp, holland vendégművész vezényletével, és Stefan Ruha, romániai hegedű- művész közreműködésével a Pro- metheus-nyitányt a D-dúr hegedűversenyt, valamint az V. szimfóniát hallhatja majd a közönség. 1979 KÖNYVHETÉN jelent meg Szenti Tibor: A tanya című kö-. tete. Szerzője. évek óta résztvevője a néprajzi gyűjtőmozgalomnak. Elsősorban Hódmezővásárhely paraszti társadalmának történetével foglalkozik, kiemelten a hódmezővásárhelyi tanyák népének életéveL Családtörténeti emlékekkel gazdagított, adatok sokaságát felsorakoztató könyve egyszerre elégítette ki az olvasmányosság és a hiteles dokumentum iránti igényeket. Főként a ta-» nya és az ember kapcsolatát vizs- ' gálja; sorsok, életutak és a tele- * pülésforma részletes bemutatá-: sával. Munkájában tartózkodóan háttérbe szorul a szerzői ítélet, teret hagyva a történeti folyama-;; tok, az etnográfiai tények és a , szociográfiai látleletek írói szubjektumon átszűrt megfogalmazásának. Sajátos. írásmű, egyfajta köztes állapot a szépirodalom és - a tudományos aiialízis között. A ~ tanyakérdés múltját, jelenét, jö-’ vőjét illetően olyan kérdéseket': vet fel, melyek megválaszolása a szaktudományok feladata. A magyar társadalomtudományok legjobb művelői mindenkor1 nagy érdeklődéssel és felelősség-, gél fordultak a tanyakérdés felé.^ Történeti, néprajzi és szépírói« előzmények után elsőként Erdei ' Ferenc: Magyar tanyák című 1942-ben megjelent könyvében ad közre teljes értékű, alapvető ősz- '; szefoglalást a tanyakérdésről. Sőt, a kötet a tanyarendszer gazdasági, társadalmi. és történeti értékelése alapján a tanyapolitika lehetséges útját is megfogalmazta. ' Erdei Ferencnek megadatott,, hogy a megváltozott politikai s társadalmi-gazdasági viszonyok' feltételei és adottságai közepette- a tanyakérdés kutatását tovább folytassa, és tanyapolitikánk egyik meghatározó egyéniségévé váljék. A probléma ugyanis napjainkig, illetve napjainkban is folytonos társadalmi valóság. A tanya olyan eleme a magyar valóságnak, mely a történelmi, társadalmi, gazdasági kérdéseken túl szociális, kulturális és egészségügyi vonatkozásokat is felvet. A külterületi lakosság, a tanyán élők számának fokozatos csökkenése ellenére még ma is félmilliói körül van azok száma, akiknek életében a „tanyakérdés” nem elmélet, hanem mindennapi realitás, gyakorlat. A tanyakérdés, a tanyapolitika újraértékelésének szükségessége az 1970-es évek első felében több tanácskozást eredményezett. Nem véletlen, hogy Kecskemét adott helyet 1972-ben annak a tanácskozásnak, melyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága rendezett Bács-Kiskun megyében ugyanis a lakosság csaknem 30 százaléka élt tanyákon. A LEZAJLOTT társadalmi-politikai változások ellenére tudo- . másul kellett venni, hogy a ta- . nya mint gazdálkodási, települési forma sokkal elevenebbnek és sokkal maradandóbbnak bizonyult, mint azt 1945 után többen ; gondolták. Sőt a tanyatípusoknak új formái is keletkeztek. (Á tanácskozás anyaga egyébként Mi lesz a tanyákkal? címen kötetben is megjelent.) Kecskeméten egyetértettek abban, hogy a tanya a körülményekkel változva, de tartósan része marad a belátható magyar valóságnak, és ennek értelmében fogalmazta meg ajánlásait is. Egy másik jelentős „tanyás megye” székhelye, Szolnok fogadta a Magyar Néprajzi Társaság 1974. évi vándorgyűlését, amelyen önálló szekció foglalkozott a tanyák kérdésével. A konferencia jellegéből adódóan itt nagyobb szerepet kapott a tanyarendszer történeti alakulásának és változatainak kérdése, valamint a magyar tanyarendszer párhuzamainak áttekintése, de e konferencia sem kerülhette meg a mai tanyarendszer állapotának és prob-' lémáinak megvitatását. (A vándorgyűlés anyaga ugyancsak megjelent nyomtatásban.) AZ EMLÍTETT tanácskozások azonban nem elégíthették ki eléggé a társadalom szélesebb érdeklődését. A tanyakérdés elevensége, más tömegkommunikációs tájékoztatások (rádió, tv) sikere meggyőzhette a kiadókat, hogy a tárgykörben érdemes a kockázatot vállalni. Szerencsésen erre a korszakra tevődik az Akadémiai Kiadó vállalkozása, Erdei Ferenc Összegyűjtött Műveinek kiadása, melynek során a Magyar ta-| nyák című kötetének hasonmás kiadása látott napvilágot 1976- ban, Kulcsár Kálmán: A magyar tanya ma és holnap című utószavával, illetve kiegészítésével. Az érdeklődők 1980-ban két újabb izgalmas és rangos kötetet vehettek kezükbe. Elsőként egy olyan könyvről essék szó, mely tudománytörténeti, kultúrtörténeti különlegesség. Szerzője, dr. A. N. J. Den Hollander professzor, aki az 1930-as években végzett kutatásokat Magyarországon, az Alföldön. Eredményeit 1947-ben tette közzé holland nyelven, s most ezt a kötetet olvashatjuk magyar kiadásban Az Alföld települései és lakói címmel. Kuriózum e mű a történelmi, szociológiai, néprajzi munkák sorában — azok egyfajta ötvözete —, mert nyugat-európai ember nem írt még ilyen szakavatottan és éleslátással hazánk e sajátos jellegű tájegységéről. Romány Pál előszavából azt is megtudhatja az. olvasó, hogy a szerző a legutóbbi időkig kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel, melynek ékes bizonyítéka, hogy a hivatkozott szolnoki vándorgyűlésen előadást is tartott. Természetesen a holland profesz- szor vizsgálódásai nem lehettek mindenre kiterjedőek, és kutatásainak mélysége is változó'. Szemlélete előtt rejtve maradhatott több jelenség. Észrevétele, következtetései azonban tanulságosak mindenki számára, aki a magyar tanyák múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozik. A magyar tanyarendszer kutatásának korszerű, a legújabb eredményeit összefoglaló tanulmánykötete Pölöskei Ferenc és Szabad György szerkesztésében A magyar tanyarendszer múltja címmel megjelent kötet. Mit is nyújt a kötet? Nagy ívű könyvészeti tájékozódást, „tanya” szavunk szótörténetét; a tanya- rendszer történeti előzményeit, alakulástörténetét és tipológiáját; a tanyasi életmód sajátosságainak vizsgálatát. Különleges történelmi analógia kínálkozik a tanulmányokban vizsgált középkori tanyakorlátozási és a legújabb- kori tanyakorlátozási és a leg- újabbkori tanyaelsorvasztási törekvések kudarca között; valamint összevetés egy 19. századi régi és egy 1974-es mai tanya leíró elemzése ürügyén. A MAGYAR tanyarendszer múltja című tanulmánykötet használhatóságát, az érdeklődő olvasók további tájékozódását jól szolgálja a kötet végén található összesített irodalom, mely a tanyakérdés jelenleg feltehetően legteljesebb bibliográfiája is egyben. G. I.