Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-02 / 78. szám

«1 1981. április 2. • PETŐFI NÉPE • 5 Édes anyanyelvűnk A konzervgyáriak sikere a filmes vetélkedőn eredetéről Készülnek az országos versenyre Az anyanyelv hete eredményes­ségéhez magam is szeretnék hoz­zájárulni azzál, hogy a teljesség igénye nélkill, rövidesen és váz­latosan érzékeltessem: a magyar nyelv immár több, mint egy év-■, ezrede milyen csodálatosan tisz­tán megőrizte finnugor jellegét. Ismeretes ugyanis, hogy nyel­vünk a .finnugor nyelvek nagy családjába tartozik. A finnugor népek az Európa és Ázsia hatá­rán húzódó Ural hegységtől nyugatra fekvő hatalmas terüle­ten éltek. Ezért jelölik összefog­laló névvel uráli nyelv-, il­letve népcsaládnak. Mindezt bizonyítja az Ural hegyvonulat neve is, amely a vo­gul-Ur: hegy, magaslat és Alá: felső rész, tető, fedél összetétele. Az időszámításunk előtti VII. században aztán egy eddig is­meretlen nép, amelyet a leletek­ről Ananynotáknak neveztek el, keletről áttört az Uralon és az uráli népeket menekülésre kény- szerftette. Egyik részük északra, a másik pedig — köztük a ma­gyarok is — délre vándorolt. Eb­ben az időben telepedtek meg őseink. — más finnugor törzsek­kel együtt — a Volga, Káma és az Ural 'által határolt őshazában. Egyéb adatok mellett a földraj­zi elnevezések is támpontot nyújtanak ennek bizonyítására. A Káma ugyanis votják nyelven .folyót jelent. A Volga pedig a cseremisz (a Mari ASZSZK né­pének nyelve) Volgada: világos szóból ered. Ebből származtatják nyelvészeink a magyar világos, világ fogalmakat is. De. kenyér szavunk is szinte teljesen megegyezik a mai Ud­murt ASZSZK területén élő finnugor eredetű nép, a votják kenér, kenir kifejezéseivel, azzal az eltéréssel, hogy ezek jelentése eredetileg dara, darakása, derce volt. A vogul és az osztják hűl szó­ról is könnyen ráismerni a mi hal szavunkra. A finnugor né­pek' a halfajták közül úgy lát­szik, a keszeget ismerték legjob­ban, mert ezt őrizte meg nyel­vünk is a legtisztább alakban a vogul keseg, kasi, kasu szavak alapján. Ha a vogul lund, a cseremisz ' lude és az észt Und szavakat ol­vassuk, könnyen rájöhetünk lúd sz&Yufil£n eíedéíéifé. De az'seih kétségéig hogyá^szovjetuhtóbéli' Gorkij városától északra fekvő Linda község ne've finnugor . (lívj eredetű és jelentése: lúd. A Karéi—Finn SZSZK-ban találha­tó Lindozero pedig Lúdtavat je­lent. De a Lett SZSZK-bell Lud- za is ide sorolható. Nyilvánvaló, hogy a ló szavunk a legősibb finnugor eredetű szó­kincsünk közé tartozik. Megegye­zik a vogul ló, lu és az osztják luh szavakkal. Gorkijtól nyugat­ra az Okába torkolló Luh nevű folyó és a partján fekvő hason­ló elnevezésű falu is innen kap­hatta nevét. A magyar „ló” finn­ugor megfelelőivel együtt az ugorkori lótartás egyik . fontos nyelvi emléke. A vad szavunkhoz mindössze annyi kiegészítés szükséges, hogy ugor, illetve finnugor kori je­lentése erdő lehetett. A Gorkij­tól délre levő Vad falucska fel­tehetőleg innen kapta nevét. De valószínűleg használták már az általunk ismert értelemben is, mert az innen nem túl messzire délnyugatra kanyargó Moksa egyik mellékfolyóját is Vadnak nevezik. Amikor leírjuk, vagy azt hall­juk. hogy Kovácsné, Nagyné stb., nem is gondolunk arra. hogy a né a vogul és az osztják nyelv­ben nőt jelent, és a mi szdvunk is ebből ered. Vagy amikor azt mondjuk: nejem, szintén nem jut eszünkbe, hogy milyen ma­gyarosan fejeztük ki magunkat. A mell szavunk is finnugor eredetű. A vogul meul és a vot­ják mii szóval azonos értelmű. A lő, lövök igét is ismerték finnugor őseink; csak máskép­pen ejtették. A vogulok: laji, lőj, lij. a cseremiszek pedig lüjem- nek Valószínűleg ezekből a sza­vakból erednek az észtországi Lijva. Lejzi városkák nevei is. „Kis lak áll a nagy Duna men­tében” Petőfi szavait megtoldom azzal, hogy Kislak áll a magas Kaukázus mentében is, mert a Kaszpi-tenger nvugati partján a mai Azerbajdzsán SZSZK terü­letén, a Szevan-tótól északra ta­lálható a Kislak nevű község. Ennek első szótagja a török jö­vevényszó ugyan, de a lak, lakás kétségtelenül finnugor eredetű. Az említett Kislak minden bi­zonnyal a Kaukázuson átkelt és ott letelepedett szavárd magya­rok emlékét őrzi. Magyar János A Kecskeméti KonzervgyáriJSágvá- ri Endre KISZ-alapszervezetének öt fiatalja, diákf és értelmiségi csapa­tokat megelőzve nyerte meg b KISZ Központi Bizottság által tavaly meg­hirdetett Film és Ifjúság vetélkedő megyei versenyét. Ezekben a napok­ban már a szolnoki országos döntőn bizonyítják tudásukat. Lédecziné Mester Judittal, Csókás Ferenccel, Aág Miklóssal, Terjéki Katalinnal és Taskó Lászlóval a megyei versenyt követően ültünk össze egy rövid be­szélgetésre: foglalják össze az elmúlt hat hét történetét... ÉRTÉKES ALBUM Elöljáróban érdemes róluk el- 9 mondani néhány dolgot, melyek önmagukért beszélnek: 9 Az öt fiatalból négy szakmun- kás, közülük három érettségizett. : Egy fiatalember most jár a dol­gozók gimnáziumába. A csapat- , tagok többsége évek óta három műszakban dolgozik. Hármóju-, kát várja a munka után otthon a család... Tavaly októberben alakult a csapatunk — emlékszik a kezdet­re Csókás Ferenc. — Sikeresen túlestünk a vállalati versenyen, majd a kecskeméti városi elő­selejtezőn. Itt. a pontszámaink alapján a hatodikak lettünk, ’ éppenhogy csak tovább jutot­tunk. Ekkor határoztuk el, hogy most .már komolyan vesszük a felkészülést. És valóban. Filmes szakembert is majdnem megszégyenítő olva­sottságra. tájékozottságra tesznek szert néhány hét alatt. Az alap­szakirodalom egyebek között a Filmlexikon, valamint „A film- ” történet alapjai” és a „Lumier . árnyékában” című tanulmányok. A megyei könyvtárban kijegyze­telik a Fimvilág és a Filmkritika című foyóiratok elmúlt tiz-tizenöt évfolyamának legfontosabb cik­keit. Szorgalmasan járnak a Filmtudományi Intézet Banos Jó­zsef népművelő által vezetett klubrendezvényeire, a felkészü­léshez tőle kapják a legtöbb se- - gítséget. — Felosztottuk egymás között _ a feladatokat. — folytatja a be- szégetést Lédecziné. — Én pél­dául a filmtörténet kiemelkedő egyéniségeivel, színészeivel, ren­dezőivel foglalkoztam. A szovjet filmművészettel Terjéki Kati, a világ legkülönbözőbb filmes irányzataival Aág Miklós, az ál­lamosított magyar filmgyártás történetével Taskó László, a film­technika mesterségbeli tudomá­, nyával pedig. Csókás.. Feri. Aág Miklós veszi át a szót? — Ez így nagyon' könnyűnek és logikusnak látszik. Mégis, kez­detben akkora keveredés volt a fejemben, hogy erről jobb nem is beszélni. It van például az én te- | rületem. Még a filmes szakírók is - különbözőképpen foglalkoznak a dolgokkal. Egészen másként tárgyal egy-egy filmirányzatot mondjuk Nemeskürty, Nemes Károly, vagy Gyertyán Ervin. Ma ’• már persze tudom, mert hosszú munkával kitapasztaltam, hogy kik a szakma legkomolyabb képviselői... Mint kiderült szükségük is volt' Jobbra: Lédecziné Mester Judit Lenn: Csókás Ferenc. 9 Terjéki Katalin. Aág Miklós. (Straszer András felvételei) 1 Taskó László. ilyen alapos tájékozottságra. Egy­más,. szavába .vágva, sorolják a több mint tizenhárom órás. ma- rathonivá vált megyei verseny nehéz feladatait: — Két film összehasonlító elemzése, propaganda terv-készí­tés. információs játék, forgató- könyvirás, emellett öt nagy játék­filmelemzés céljából történő meg­tekintése ... • Már az első napon huszonhá­rom ponttal vezettek, maguk mö­gött hagyva egyebek között a Bá­nyai Júlia Gimnázium, a Kiskő­rösi pedagógus KlSZ-alapszer- vezet, a kalocsai I. István Gim­názium csapatát. Ám rögvest hoz­zá is teszik: a sikerben nagy része volt a különböző vállala­toknál dolgozó, önkéntes, jelent­kezőkből alakút háttércsapatnak. A városi és a megyei versenyen ők is oldottak meg feladatokat, pontjaikat azonban a konzervgyá­riak kapták. — Hogy birta ezt a hat hetet a család? — kérdez vissza Léde­cziné. — Nagy izgalomban ve­lünk érezve, szurkolva. Csak jót mondhatok a kollégákról is Hasonlóképpen a vállalatve­zetésről, hiszen most kaptunk né­hány nap jutalomszabadságot is. így remélhetőleg még jobban fel tudunk készülni az országos ve­télkedőre ... Végül is mi a haszna ennek a több hétig tartó, kemény mun­kát. és .kitartást igénylő vetélke­dőnek a megyei KISZ-bizottság ötnapos NDK jutálomútján kívül? < Talán maga a tudás, vagy a film- élmény? Taskó László afféle kínos mo­sollyal int nemet: a mai magyar filmeket még mindig nem ked­veli ... Az eredményt talán Terjéki Kati fogalmazza meg a legjob­ban: — Ha nem is nyerünk az or­szágos versenyen, ezentúl filmes szemmel, mondhatni, szakavatot­tan nézzük majd a világ filmmű­vészetének valamennyi alkotását. P. E. A tanyakérdés irodalma Harminckilenc megyei — köz­tük néhány máshonnét ide kötő- . dó — művész egy-egy zsűrizett grafikai alkotását sokszorosításra fogadta el a Megyei Művelődési Központ. Mindegyikből 100—100 db. számozott példányt készíte­nek, s a belőlük összeállított mappákat megküldik minden me­gyei művelődési háznak, s kis- galériának. A Sümegi György előszavával ellátott „kisgyűjte- meny" minden bizonnyal hasonló ötlet megvalósítására készteti a megajándékozottakat is. A mű­vészek „honoráriuma” egy-egy mappa lesz. A fennmaradó mint­egy 30 darabot önköltségi áron értékesíti a központ. Az anyagból majd országszerte vándorkiállí­tásokat rendeznek. Képünkön Hegedűs László (jobbról) és Ba- lanyi Károly grafikusművészek az első szitanyomatokat ellenőrzik. (Pásztor Zoltán felvétele) Nyári hangversenyprogram Elkészült az idei Martonvásári Beethoven Hangversenyek prog­ramja. Június 20-án, július 4-én. valamint augusztus 14-én, 15-én rendeznek koncertet az MTA Me­zőgazdasági Kutató Intézetének parkjában levő szigeten. A Ma­gyar Állami Hangverseny Zene­kart az évadnyitó hangversenyen június 20-án Uri Mayer kanadai karmester vezényli, A Fidelió- nyjtány, a G-dúr románc, az F-dúr románc és a C-dúr mise hahgzik fel Kiss András hegedű- művész, valamint a Magyar Ál­lami Operaház énekművészei és a Budapesti Kórus közreműködé­sével Július 4-én Ali Rahbari iráni karnagy vezényletével, és Lantos István zongoraművész közremű­ködésével a Coriolan-nyitányt. a c-moll zongoraversenyt, vala­mint a III. Eroica szimfóniát tol­mácsolja a Magyar Állami Hang­verseny Zenekar. Az évad záró­koncertjét Gerard Oskamp, hol­land vendégművész vezényletével, és Stefan Ruha, romániai hegedű- művész közreműködésével a Pro- metheus-nyitányt a D-dúr hege­dűversenyt, valamint az V. szim­fóniát hallhatja majd a közönség. 1979 KÖNYVHETÉN jelent meg Szenti Tibor: A tanya című kö-. tete. Szerzője. évek óta résztve­vője a néprajzi gyűjtőmozgalom­nak. Elsősorban Hódmezővásár­hely paraszti társadalmának tör­ténetével foglalkozik, kiemelten a hódmezővásárhelyi tanyák népé­nek életéveL Családtörténeti em­lékekkel gazdagított, adatok so­kaságát felsorakoztató könyve egyszerre elégítette ki az olvas­mányosság és a hiteles dokumen­tum iránti igényeket. Főként a ta-» nya és az ember kapcsolatát vizs- ' gálja; sorsok, életutak és a tele- * pülésforma részletes bemutatá-: sával. Munkájában tartózkodóan háttérbe szorul a szerzői ítélet, teret hagyva a történeti folyama-;; tok, az etnográfiai tények és a , szociográfiai látleletek írói szub­jektumon átszűrt megfogalmazá­sának. Sajátos. írásmű, egyfajta köztes állapot a szépirodalom és - a tudományos aiialízis között. A ~ tanyakérdés múltját, jelenét, jö-’ vőjét illetően olyan kérdéseket': vet fel, melyek megválaszolása a szaktudományok feladata. A magyar társadalomtudomá­nyok legjobb művelői mindenkor1 nagy érdeklődéssel és felelősség-, gél fordultak a tanyakérdés felé.^ Történeti, néprajzi és szépírói« előzmények után elsőként Erdei ' Ferenc: Magyar tanyák című 1942-ben megjelent könyvében ad közre teljes értékű, alapvető ősz- '; szefoglalást a tanyakérdésről. Sőt, a kötet a tanyarendszer gazdasá­gi, társadalmi. és történeti érté­kelése alapján a tanyapolitika le­hetséges útját is megfogalmazta. ' Erdei Ferencnek megadatott,, hogy a megváltozott politikai s társadalmi-gazdasági viszonyok' feltételei és adottságai közepette- a tanyakérdés kutatását tovább folytassa, és tanyapolitikánk egyik meghatározó egyéniségévé váljék. A probléma ugyanis nap­jainkig, illetve napjainkban is folytonos társadalmi valóság. A tanya olyan eleme a magyar va­lóságnak, mely a történelmi, tár­sadalmi, gazdasági kérdéseken túl szociális, kulturális és egész­ségügyi vonatkozásokat is felvet. A külterületi lakosság, a tanyán élők számának fokozatos csökke­nése ellenére még ma is félmilliói körül van azok száma, akiknek életében a „tanyakérdés” nem el­mélet, hanem mindennapi reali­tás, gyakorlat. A tanyakérdés, a tanyapolitika újraértékelésének szükségessége az 1970-es évek első felében több tanácskozást eredményezett. Nem véletlen, hogy Kecskemét adott helyet 1972-ben annak a tanács­kozásnak, melyet a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága ren­dezett Bács-Kiskun megyében ugyanis a lakosság csaknem 30 százaléka élt tanyákon. A LEZAJLOTT társadalmi-po­litikai változások ellenére tudo- . másul kellett venni, hogy a ta- . nya mint gazdálkodási, települési forma sokkal elevenebbnek és sokkal maradandóbbnak bizo­nyult, mint azt 1945 után többen ; gondolták. Sőt a tanyatípusoknak új formái is keletkeztek. (Á ta­nácskozás anyaga egyébként Mi lesz a tanyákkal? címen kötetben is megjelent.) Kecskeméten egyet­értettek abban, hogy a tanya a körülményekkel változva, de tar­tósan része marad a belátható magyar valóságnak, és ennek ér­telmében fogalmazta meg aján­lásait is. Egy másik jelentős „tanyás me­gye” székhelye, Szolnok fogadta a Magyar Néprajzi Társaság 1974. évi vándorgyűlését, amelyen önálló szekció foglalkozott a ta­nyák kérdésével. A konferencia jellegéből adódóan itt nagyobb szerepet kapott a tanyarendszer történeti alakulásának és válto­zatainak kérdése, valamint a ma­gyar tanyarendszer párhuzamai­nak áttekintése, de e konferencia sem kerülhette meg a mai ta­nyarendszer állapotának és prob-' lémáinak megvitatását. (A ván­dorgyűlés anyaga ugyancsak megjelent nyomtatásban.) AZ EMLÍTETT tanácskozások azonban nem elégíthették ki elég­gé a társadalom szélesebb érdek­lődését. A tanyakérdés elevensé­ge, más tömegkommunikációs tá­jékoztatások (rádió, tv) sikere meggyőzhette a kiadókat, hogy a tárgykörben érdemes a kockáza­tot vállalni. Szerencsésen erre a korszakra tevődik az Akadémiai Kiadó vállalkozása, Erdei Ferenc Összegyűjtött Műveinek kiadá­sa, melynek során a Magyar ta-| nyák című kötetének hasonmás kiadása látott napvilágot 1976- ban, Kulcsár Kálmán: A magyar tanya ma és holnap című utósza­vával, illetve kiegészítésével. Az érdeklődők 1980-ban két újabb izgalmas és rangos kötetet vehettek kezükbe. Elsőként egy olyan könyvről essék szó, mely tudománytörténe­ti, kultúrtörténeti különlegesség. Szerzője, dr. A. N. J. Den Hol­lander professzor, aki az 1930-as években végzett kutatásokat Ma­gyarországon, az Alföldön. Ered­ményeit 1947-ben tette közzé holland nyelven, s most ezt a kötetet olvashatjuk magyar ki­adásban Az Alföld települései és lakói címmel. Kuriózum e mű a történelmi, szociológiai, néprajzi munkák sorában — azok egyfajta ötvözete —, mert nyugat-európai ember nem írt még ilyen szak­avatottan és éleslátással hazánk e sajátos jellegű tájegységéről. Romány Pál előszavából azt is megtudhatja az. olvasó, hogy a szerző a legutóbbi időkig kapcso­latot tart a magyar tudományos élettel, melynek ékes bizonyítéka, hogy a hivatkozott szolnoki ván­dorgyűlésen előadást is tartott. Természetesen a holland profesz- szor vizsgálódásai nem lehettek mindenre kiterjedőek, és kutatá­sainak mélysége is változó'. Szem­lélete előtt rejtve maradhatott több jelenség. Észrevétele, követ­keztetései azonban tanulságosak mindenki számára, aki a magyar tanyák múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozik. A magyar tanyarendszer kuta­tásának korszerű, a legújabb eredményeit összefoglaló tanul­mánykötete Pölöskei Ferenc és Szabad György szerkesztésében A magyar tanyarendszer múltja címmel megjelent kötet. Mit is nyújt a kötet? Nagy ívű könyvészeti tájékozódást, „tanya” szavunk szótörténetét; a tanya- rendszer történeti előzményeit, alakulástörténetét és tipológiáját; a tanyasi életmód sajátosságainak vizsgálatát. Különleges történel­mi analógia kínálkozik a tanul­mányokban vizsgált középkori tanyakorlátozási és a legújabb- kori tanyakorlátozási és a leg- újabbkori tanyaelsorvasztási tö­rekvések kudarca között; vala­mint összevetés egy 19. századi régi és egy 1974-es mai tanya le­író elemzése ürügyén. A MAGYAR tanyarendszer múltja című tanulmánykötet használhatóságát, az érdeklődő olvasók további tájékozódását jól szolgálja a kötet végén található összesített irodalom, mely a ta­nyakérdés jelenleg feltehetően legteljesebb bibliográfiája is egy­ben. G. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents