Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-16 / 89. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 89. szám Ára: 1,40 Ft 1981. április 16. csütörtök AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kádár János fogadta Józef Czyreket Kádár János, az MSZMP KB első titkára tegnap fogadta Józef Czyreket, a LEMP KB tagját, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterét, aki kedden és szerdán hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A Külügyminisztériumban tegnap 'befejeződtek ,Puja Frigyes és Józef Czyrek tárgyalásai, melyek befejeztével aláírták a két ország öt évre szóló kulturális és tudományos együttműködési munkatervét. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. Józef Czyrek hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Ma összeül az országgyűlés Ma délelőtt 11 órakor a Parlamentiben összeül az országgyűlés. A Minisztertanács a tavaszi ülésszakra két napirendet ajánlott. Az egyik az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat; a másik a Magyar Nemzeti Bank V. ötéves tervidőszaki tevékenységéről szóló tájékoztató. A megyei , képviselőcsoportok, továbbá az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint terv- és költségvetési bizottságai előzetesen már megvitatták, a választó,polgárok észrevételeivel egybevetették a javasolt napirendhez kapcsolódó tájékoztatókat. A műhelymunka eredményeiként, tanulságos eszmecserék és módosító javaslatok születtek. Harmincnál több indítvány szolgálta a törvénymódosítás további finomítását, csiszolását. Az utóbbi napokban a plenáris ülésszak elé kerülő pragrafusok sorába a javaslatoknak mintegy a fele már beépült. A többit a végrehajtási utasítás kimunkálásakor hasznosítják. De nemcsak ezek a változtatások jelzik a széles körű, közös munka eredményét. Az utóbbi évek közmegelégedést kiváltó gyakorlatához híven a jogalkotók ezúttal is társadalmi vitára bocsátották a törvénymódosítási elképzeléseket. A Hazafias Népfront szervezte fórumokon a tervezetről közvetlenül is véleményt mondhattak az állampolgárok. A másik várható napirend, a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről szóló beszámoló is mind- annyiunk ügyéről tájékodat, közvetve vagy közvetlenül valameny- nyiünket érint. Hogy mást ne említsünk: a beruházások finanszírozásának, avagy a nemzetközi pénzügyi munkának a sikere meghatározó szereppel bír a népgazdaság helyzetére — s ezen keresztül — a lakossági jövedelmek, az ellátás alakulására is. (MTI) A települések fejlesztéséért 3. oldal öt nap munkával 4. oldal Mit terveznek a megye múzeumai 1985-ig ? 5. oldal Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának beszámolóját a tanácsi szervek tevékenységéről, a munkásosztály helyzetének javítására hozott párt- és kormányhatározatok helyi végrehajtásáról. A végrehajtó bizottság feladatául szabta, hogy a következő tervidőszakban fordítson még nagyobb figyelmet a települések arányos fejlesztésére, az életkörülmények javítását segítő vállalati és lakossági társadalmi hozzájárulás összehangolására, a tanácsi munka fejlesztésére. Felhívta a minisztériumok és a főhatóságok vezetőit, hogy e feladatok megoldásához nyújtsanak hathatós segítséget a megyének. A kormány jelentést hallgatott meg az ötnapos munkahét bevezetésének előkészületeiről, és a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatait figyelembe véve határozott a további tennivalókról. (MTI) HATÉKONYABBAN, GAZDASÁGOSABBAN Tanácskozás az öntözésről A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium öntözési szolgálata, a megyei tanács szakosztálya, valamint több érintett intézmény kezdeményezésére, tegnap Kecskeméten megyei öntözési tanácskozást tartottak a Tudomány és Technika Házában. Az eseményen jelen voltak a témával foglalkozó szakemberek és a mezőgazdasági nagyüzemek képviselői. Szűrszabó Dénes, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője bevezetőjében elmondta, hogy jelenleg Bács-Kiskunban 36 ezer hektárnyi területet tudnak öntözni, ennek a területnek mintegy fele felszín alatti vezetékekből kapja a vizet. Általában a mesterséges csapadékellátás lehetőségeinek csak mintegy 60 százalékát használják ki a mezőgazdasági nagyiüzemek. Az elmúlt esztendőben még ennél is rosz- szabb volt az arány, mintegy 45 százalék. Az utóbbi években számos öntözőberendezést felújítottak, korszerűsítettek. Harminc- három üzem tervezett kapacitás- bővítést, de az állami támogatás csökkenése miatt ezeknek az elképzeléseknek csak egy része valósult meg. Valamivel több mint 6 ezer hektárnyi területet rendeztek be további öntözésre. Csökkentette az érdeklődést a vízdíjak, valamint az energiaköltségek emelkedése. Az üzemek jelenleg jóformán egyáltalán nem terveznek bővítést. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium öntözési szol-, gálatának osztályvezetője, Szabó Zoltán az elmúlt évi öntözési tapasztalatokat és az idei elképzeléseket ismertette. Elmondta többek között, hogy a tavalyi január 1-től érvényes vízdíjrendelet alapján végrehajtott vízjogi engedély felülvizsgálata során a műszakilag elavult, hordozható, esőz- tető berendezéseket leírták, ezeket lényegében csak mint leltári eszközöket tartották nyilván, de öntözésre csak csökkentett mértékben, vagy egyáltalán nem voltak alkalmasak. így a statisztikai adatok szerinti öntözhető terület több volt, mint a valóságban. A vízjogi engedélyek visz- szavonása országosan 27 százalékkal, a megyében pedig 20 százalékkal csökkentette a nyilvántartott területet, s reálisabbá vált a kép a mesterséges vízellátás helyzetéről. Országszerte nincs érdeklődés az öntözőberendezések iránt. Bács-Kiskun megyében például tavaly alig félmillió forint értékű forgalmat bonyolított le a megyei AGROKER. Az előző esztendőkben 12-től 21,5 millió forint volt az eladott gépek értéke. Mindebből következik, hogy keresni kell az öntözés hatékonyságának lehetőségeit. A költségek emelkedése és az állami támogatás megvonása ugyanis visszatartja az üzemeket a fejlesztéstől. A továbbiakban hangsúlyozta: nem mindegy, mit öntözünk. Főként zöldségféléket, kertészeti növényeket és olyan kultúrákat kell, amelyek meghálálják a mesterséges csapadékot. Az idén először bemutatják a napelemekkel működő vízszivaty- tyút, ami az energiatakarékosság egyik lehetősége. Egyébként is keresik az öntözés olcsóbb módjait. Ezt követően több kutatóintézet szakembere ismertette az öntözéses termesztés, eredményeik A kísérletek egyértelműen sikeresek voltak. A hozzászólások során Bencze Kázmér, az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője elmondta, hogy az V. ötéves terv során 35 millió forint értékű vízhasznosítási beruházás valósult meg a megyében. Szó volt arról is: a hosszan tartó tavaszi szárazság szükségessé teszi, hogy minél több üzem hozzákezdjen az esőztető berendezések működtetéséhez. A fajszi öntözőfürt területén megkezdték az öntözést, hasonlóképpen a dus- noki Munkás—Paraszt Termelő- szövetkezetben is. K, S, Élelmiszer- és takarmánygyártás a megyei gabonaiparban • Jól karbantartott gépekkel nagyobb teljesítményre képes a kecskeméti gazdasági malom. (Pásztor Zoltán felvétele.) A Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat megyeszerte működő körzeti üzemeiben, s a vállalati központban dolgozó szocialista brigádok vezetői tanácskoztak szerdán Kecskeméten. Az élelmiszer- és takarmánygyártás, a terménykereskedelem múlt évi gazdasági eredményét elemezték Valastyán Mihály igazgatóhelyettes előzetes tájékoztatója alapján. Megvitatták a vállalat idei teendőit, különösképpen a nyári betakarítási idény előkészületeit. Elemezték a munkaversenyt, s értékelték a munkabrigádok vállalásainak teljesítését. Ez utóbbihoz Kiss Györgyné osztályvezető írásos előterjesztése volt a segédeszköz. A múlt esztendőben hatvanhat munkahrigád tevékenykedett a megyei gabonaiparban. Közülük ötvennyolc brigádnak sikerült teljesítenie felajánlását, és mindazokat a kötelezettségeket, amelyek a szocialista brigád cím megszerzésének a feltételei. Mivel üzemi baleset, fegyelmi, vagy más olyan cselekmény ezekben a brigádokban nem történt, a szocialista brigádvezetők értekezlete a vállalati javaslatot támogatta. A szerdai tanácskozáson értékelték a vállalat kiváló brigádja cím elnyerésére benyújtott pályázatokat is. Ot olyan munkacsoport pályázott, amelyik előzetesen megszerezte az aranyérmes szocialista brigád címet. A munkahelyi közösségek ötéves kiemelkedő tevékenysége alapján a jánoshalmi üzem Május 1. brigádját, valamint a vállalat központi tmk-üzemének Kossuth Lajos brigádját találták leginkább érdemesnek erre a megtisztelő kitüntetésre, az ezzel járó anyagi, erkölcsi elismerésre. A jánoshalmi malom Május 1. komplex brigádja a múlt évben 9 százalékkal több terményt őrölt a tervezettnél. Túlteljesítésük 5,3 milliós termelési többlethez juttatta a megyei vállalatot. Munkahelyük nyereségét növelték a liszt választéki összetételének javításával, a TL—50-es, igen keresett tésztaliszt nagyobb arányú őrlésével. Munkahelyükön olyan újítást dolgoztak ki, amellyel emelhették a malom berendezéseinek teljesítményét. Az átalakítást, szerelést saját maguk végezték minden külső segítség nélkül. Az elmúlt évben csupán négy hónapig dolgoztak az újítással, de 621 tonnával több terményt őröltek. Üjításuk eredménye teljességében a VI. ötéves tervben értékelhető. A kecskeméti tmk-üzem Kossuth Lajos szocialista brigádja mindössze nyolctagú, de öten közülük már eddig is Kiváló Dolgozó kitüntetés birtokosai. Az elmúlt öt évben a brigád a vállalat malmaiban, takarmánykeverőiben a szakszerű karbantartással úgy csökkentette le a tervezett munka idejét, hogy az üzemek emelhették a gabonaőrlő és tápgyártó berendezés teljesítményét. Műszakkiesés a rövidebb karbantartás miatt nem fordult elő. A Kossuth brigád részt vett a kalocsai Maxgit-malom részleges felújításában, előkeverőt szerelt fel a bácsbokodi tápgyártóban. A legnagyobb feladatot a malmok zsákolóinak az átalakítása jelentette. 1976-ban ugyanis a megyében áttértek a liszt 50 kilogrammos csomagolására az őrlőüzemekben, ami a zsákolók munkáját köny- nyítette meg. A kecskeméti karbantartó brigád segítségével alakították át a tiszakécskei malmot rozs őrlésére, s közreműködtek a Kossuth brigád tagjai a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat őrlőüzemének felújításában, az új berendezések felszerelésében is. A szerdai tanácskozáson a szocialista brigádvezetők egyöntetűen támogatták a jánoshalmi és a kecskeméti két munkacsoportot, hogy megkapja a vállalat kiváló brigádja kitüntetést K. A. A cél: a közúti balesetek megelőzése 9 A tanácskozás résztvevői. (Tóth Sánur^niuielei.) Szerdán délelőtt a megyei tanács tanácskozótermében rendezte meg a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács ez évi plenáris ülését. Az elnökségben helyet foglalt dr. Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese, dr. Fehér Géza rendőr ezredes, megyei főkapitány. Szántó János és Bencze Csabáné, az OKBT részéről, és Kisné Csányi Anikó, a Magyar Üttörőszövétség megyei elnöke. Dr. Árvay Árpád, a megyei tanács vb-titkára megnyitóját követően dr. Tóth Antal rendőr alezredes, az MKBT ügyvezető elnöke számolt be a megye közlekedésbiztonsági helyzetéről. Az előadó elmondta, hogy a megyében az elmúlt öt év alatt a gépjárművek száma 105 ezerről 133 ezerre növekedett. A termelés mezőgazdasági jellegéből következően sok lassú jármű veszi igénybe az utakat, s ezek tovább lassítják az amúgy is telített útvonalak forgalmát. A baleseti veszélyhelyzet kialakulásában továbbra is jelentős szerepet játszik a kerékpárok, segédmotoros kerékpárok és a fogatolt járművek nagy száma. Az elmúlt években nőtt a gépjárművezetői engedéllyel rendelkezők száma, míg országosan minden személygépkocsira 1,6, addig a megyében 2,7 vezetői engedély jut. Az útvonalak javítása és szélesítése, valamint a különböző forgalomirányító berendezések elhelyezése, a közút, vasút kereszteződések biztosítása javította a közlekedés- biztonság helyzetét éppen úgy, mint azok a gyalogos övezetek, amelyek a megyeszékhelyen, Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán kialakultak. A megye közlekedésbiztonsági helyzetének értékeltekor kitűnt, hogy 1978 óta emelkedett a halálos balesetek száma, amelynek arányát sikerült bizonyos mértékig visszaszorítani, ám az elmúlt évben még mindig 130 halálos szerencsétlenség történt, amelynek során száznegyvenen vesztették életüket. A baleseti okokat elemezve megállapította, hogy változatlanul fennáll a relatív gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, az előzés és a kanyarodás szabályainak megszegése. A legtöbb balesetet a személygépkocsik, a motorkerékpárosok és a kerékpárosok okozzák, de fokozatosan romlik a gyalogosok közlekedési fegyelme is. Az ittas vezetés még mindig gondja a megyének, hiszen a balesetet okozók Aközött arányuk 22,7 százalékra növekedett. Az előádó hangsúlyozta, hogy az állami és társadalmi tevékenység a balesetek megelőzésében helyes volt, a sokirányú intézkedés kedvezően hatott a biztonságra. Javult a rendőrség forgalomirányító, ellenőrző munkája, és intézkedési készsége. Az elmúlt évben több mint 15 ezer szabálysértési feljelentést, tettek, s majdnem 53 ezer személyt bírságoltak meg a helyszínen. A bevont két és fél ezer vezetői engedély több mint 60 százalékát ittas vezetés miatt kellett elvenni. A továbbiakban a közlekedési nevelésről, a közlekedésbiztonsági tanácsok munkájáról, majd a megyei KBT szakbizottságainak működéséről szólt. Az éves tennivalókat a következőkben határozta meg: meg kell előzni a gyermekbaleseteket, javítani kell a gyalogosok és járművezetők kapcsolatát. Biztosítani kell azt a közszellemet, amely elejét veszi az ittas járművezetésnek. A rokkan, tak nemzetközi évével kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy állandó, fokozott figyelmet kell szentelni a mozgássérülteknek. A hozzászólásokat követően átnyújtották a járási közlekedés- biztonsági tanácsok versenyében elért dijakat Az első helyezést s az ezzel járó vándorserleget a kecskeméti városi és járási KBT testületé nyerte el. A második helyet a kalocsai, a harmadik helyet pedig a kiskőrösi városi és járási KBT szerezte meg. Kiváló Társadalmi Munkáért érmet kapott Gréczi János,' Hajdú Béláné, Hambalkó Ferenc, Ifsa Ernő, Körösi Tibor, Molnár Sándor, Sátrán Józsefné, Várszegi Gyula. Négyen tárgyjutalomban, négyen pedig pénzjutalomban részesültek. G. G. 0 Dr. Tóth Antal rendőr alezredes beszámolóját tartja.
