Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-16 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 89. szám Ára: 1,40 Ft 1981. április 16. csütörtök AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kádár János fogadta Józef Czyreket Kádár János, az MSZMP KB első titkára tegnap fogadta Józef Czyreket, a LEMP KB tagját, a Lengyel Népköztársaság külügy­miniszterét, aki kedden és szerdán hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A Külügyminisztériumban tegnap 'befejeződtek ,Puja Frigyes és Józef Czyrek tárgyalásai, melyek befejeztével aláírták a két ország öt évre szóló kulturális és tudományos együttműködési munkatervét. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. Józef Czyrek hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Ma összeül az országgyűlés Ma délelőtt 11 órakor a Parla­mentiben összeül az országgyűlés. A Minisztertanács a tavaszi ülés­szakra két napirendet ajánlott. Az egyik az államigazgatási eljá­rás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény módosításá­ról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat; a másik a Magyar Nemzeti Bank V. ötéves tervidő­szaki tevékenységéről szóló tájé­koztató. A megyei , képviselőcsoportok, továbbá az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi, valamint terv- és költségvetési bizottságai előzetesen már megvitatták, a vá­lasztó,polgárok észrevételeivel egybevetették a javasolt napirend­hez kapcsolódó tájékoztatókat. A műhelymunka eredményeiként, tanulságos eszmecserék és módo­sító javaslatok születtek. Har­mincnál több indítvány szolgálta a törvénymódosítás további fi­nomítását, csiszolását. Az utóbbi napokban a plenáris ülésszak elé kerülő pragrafusok sorába a ja­vaslatoknak mintegy a fele már beépült. A többit a végrehajtási utasítás kimunkálásakor haszno­sítják. De nemcsak ezek a változtatá­sok jelzik a széles körű, közös munka eredményét. Az utóbbi évek közmegelégedést kiváltó gya­korlatához híven a jogalkotók ezúttal is társadalmi vitára bo­csátották a törvénymódosítási el­képzeléseket. A Hazafias Népfront szervezte fórumokon a tervezet­ről közvetlenül is véleményt mondhattak az állampolgárok. A másik várható napirend, a Magyar Nemzeti Bank tevékeny­ségéről szóló beszámoló is mind- annyiunk ügyéről tájékodat, köz­vetve vagy közvetlenül valameny- nyiünket érint. Hogy mást ne em­lítsünk: a beruházások finanszí­rozásának, avagy a nemzetközi pénzügyi munkának a sikere meg­határozó szereppel bír a népgazda­ság helyzetére — s ezen keresz­tül — a lakossági jövedelmek, az ellátás alakulására is. (MTI) A települések fejlesztéséért 3. oldal öt nap munkával 4. oldal Mit terveznek a megye múzeumai 1985-ig ? 5. oldal Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meg­tárgyalta és elfogadta a Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának beszámolóját a tanácsi szervek tevékenységéről, a munkásosztály hely­zetének javítására hozott párt- és kormányhatá­rozatok helyi végrehajtásáról. A végrehajtó bi­zottság feladatául szabta, hogy a következő terv­időszakban fordítson még nagyobb figyelmet a települések arányos fejlesztésére, az életkörül­mények javítását segítő vállalati és lakossági tár­sadalmi hozzájárulás összehangolására, a tanácsi munka fejlesztésére. Felhívta a minisztériumok és a főhatóságok vezetőit, hogy e feladatok megoldá­sához nyújtsanak hathatós segítséget a megyének. A kormány jelentést hallgatott meg az ötnapos munkahét bevezetésének előkészületeiről, és a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatait figyelembe véve határozott a további tennivalók­ról. (MTI) HATÉKONYABBAN, GAZDASÁGOSABBAN Tanácskozás az öntözésről A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium öntö­zési szolgálata, a megyei tanács szakosztálya, valamint több érintett intézmény kezdeményezésére, tegnap Kecs­keméten megyei öntözési tanácskozást tartottak a Tudo­mány és Technika Házában. Az eseményen jelen voltak a témával foglalkozó szakemberek és a mezőgazdasági nagy­üzemek képviselői. Szűrszabó Dénes, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának helyettes ve­zetője bevezetőjében elmondta, hogy jelenleg Bács-Kiskunban 36 ezer hektárnyi területet tudnak öntözni, ennek a területnek mint­egy fele felszín alatti vezetékek­ből kapja a vizet. Általában a mesterséges csapadékellátás lehe­tőségeinek csak mintegy 60 szá­zalékát használják ki a mezőgaz­dasági nagyiüzemek. Az elmúlt esztendőben még ennél is rosz- szabb volt az arány, mintegy 45 százalék. Az utóbbi években szá­mos öntözőberendezést felújítot­tak, korszerűsítettek. Harminc- három üzem tervezett kapacitás- bővítést, de az állami támogatás csökkenése miatt ezeknek az el­képzeléseknek csak egy része va­lósult meg. Valamivel több mint 6 ezer hektárnyi területet rendez­tek be további öntözésre. Csök­kentette az érdeklődést a vízdí­jak, valamint az energiaköltségek emelkedése. Az üzemek jelenleg jóformán egyáltalán nem tervez­nek bővítést. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium öntözési szol-, gálatának osztályvezetője, Szabó Zoltán az elmúlt évi öntözési ta­pasztalatokat és az idei elképze­léseket ismertette. Elmondta töb­bek között, hogy a tavalyi janu­ár 1-től érvényes vízdíjrendelet alapján végrehajtott vízjogi en­gedély felülvizsgálata során a mű­szakilag elavult, hordozható, esőz- tető berendezéseket leírták, eze­ket lényegében csak mint leltári eszközöket tartották nyilván, de öntözésre csak csökkentett mér­tékben, vagy egyáltalán nem vol­tak alkalmasak. így a statiszti­kai adatok szerinti öntözhető te­rület több volt, mint a valóság­ban. A vízjogi engedélyek visz- szavonása országosan 27 száza­lékkal, a megyében pedig 20 szá­zalékkal csökkentette a nyilván­tartott területet, s reálisabbá vált a kép a mesterséges vízellátás helyzetéről. Országszerte nincs érdeklődés az öntözőberendezések iránt. Bács-Kiskun megyében például tavaly alig félmillió forint érté­kű forgalmat bonyolított le a me­gyei AGROKER. Az előző esz­tendőkben 12-től 21,5 millió fo­rint volt az eladott gépek értéke. Mindebből következik, hogy ke­resni kell az öntözés hatékonysá­gának lehetőségeit. A költségek emelkedése és az állami támoga­tás megvonása ugyanis vissza­tartja az üzemeket a fejlesztéstől. A továbbiakban hangsúlyozta: nem mindegy, mit öntözünk. Fő­ként zöldségféléket, kertészeti növényeket és olyan kultúrákat kell, amelyek meghálálják a mes­terséges csapadékot. Az idén először bemutatják a napelemekkel működő vízszivaty- tyút, ami az energiatakarékosság egyik lehetősége. Egyébként is ke­resik az öntözés olcsóbb módjait. Ezt követően több kutatóinté­zet szakembere ismertette az ön­tözéses termesztés, eredményeik A kísérletek egyértelműen sikeresek voltak. A hozzászólások során Bencze Kázmér, az Alsó-dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság osztályvezetője elmondta, hogy az V. ötéves terv során 35 millió forint értékű víz­hasznosítási beruházás valósult meg a megyében. Szó volt arról is: a hosszan tartó tavaszi szárazság szüksé­gessé teszi, hogy minél több üzem hozzákezdjen az esőztető beren­dezések működtetéséhez. A fajszi öntözőfürt területén megkezdték az öntözést, hasonlóképpen a dus- noki Munkás—Paraszt Termelő- szövetkezetben is. K, S, Élelmiszer- és takarmánygyártás a megyei gabonaiparban • Jól karbantartott gépekkel nagyobb teljesítményre képes a kecskeméti gazdasági malom. (Pásztor Zoltán felvétele.) A Bács-Kiskun megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Válla­lat megyeszerte működő körzeti üzemeiben, s a vállalati központ­ban dolgozó szocialista brigádok vezetői tanácskoztak szerdán Kecskeméten. Az élelmiszer- és takarmánygyártás, a terményke­reskedelem múlt évi gazdasági eredményét elemezték Valastyán Mihály igazgatóhelyettes előzetes tájékoztatója alapján. Megvitatták a vállalat idei teendőit, különös­képpen a nyári betakarítási idény előkészületeit. Elemezték a mun­kaversenyt, s értékelték a mun­kabrigádok vállalásainak teljesí­tését. Ez utóbbihoz Kiss Györgyné osztályvezető írásos előterjeszté­se volt a segédeszköz. A múlt esztendőben hatvanhat munkahrigád tevékenykedett a megyei gabonaiparban. Közülük ötvennyolc brigádnak sikerült teljesítenie felajánlását, és mind­azokat a kötelezettségeket, ame­lyek a szocialista brigád cím meg­szerzésének a feltételei. Mivel üzemi baleset, fegyelmi, vagy más olyan cselekmény ezekben a brigádokban nem történt, a szo­cialista brigádvezetők értekezle­te a vállalati javaslatot támogat­ta. A szerdai tanácskozáson érté­kelték a vállalat kiváló brigádja cím elnyerésére benyújtott pályá­zatokat is. Ot olyan munkacso­port pályázott, amelyik előzete­sen megszerezte az aranyérmes szocialista brigád címet. A mun­kahelyi közösségek ötéves kiemel­kedő tevékenysége alapján a já­noshalmi üzem Május 1. brigád­ját, valamint a vállalat központi tmk-üzemének Kossuth Lajos brigádját találták leginkább ér­demesnek erre a megtisztelő ki­tüntetésre, az ezzel járó anyagi, erkölcsi elismerésre. A jánoshalmi malom Május 1. komplex brigádja a múlt évben 9 százalékkal több terményt őrölt a tervezettnél. Túlteljesítésük 5,3 milliós termelési többlethez jut­tatta a megyei vállalatot. Mun­kahelyük nyereségét növelték a liszt választéki összetételének ja­vításával, a TL—50-es, igen ke­resett tésztaliszt nagyobb arányú őrlésével. Munkahelyükön olyan újítást dolgoztak ki, amellyel emelhették a malom berendezé­seinek teljesítményét. Az átalakí­tást, szerelést saját maguk végez­ték minden külső segítség nélkül. Az elmúlt évben csupán négy hó­napig dolgoztak az újítással, de 621 tonnával több terményt őröl­tek. Üjításuk eredménye teljessé­gében a VI. ötéves tervben érté­kelhető. A kecskeméti tmk-üzem Kos­suth Lajos szocialista brigádja mindössze nyolctagú, de öten kö­zülük már eddig is Kiváló Dolgozó kitüntetés birtokosai. Az elmúlt öt évben a brigád a vállalat mal­maiban, takarmánykeverőiben a szakszerű karbantartással úgy csökkentette le a tervezett mun­ka idejét, hogy az üzemek emel­hették a gabonaőrlő és tápgyár­tó berendezés teljesítményét. Mű­szakkiesés a rövidebb karbantar­tás miatt nem fordult elő. A Kos­suth brigád részt vett a kalocsai Maxgit-malom részleges felújítá­sában, előkeverőt szerelt fel a bácsbokodi tápgyártóban. A leg­nagyobb feladatot a malmok zsá­kolóinak az átalakítása jelentette. 1976-ban ugyanis a megyében át­tértek a liszt 50 kilogrammos cso­magolására az őrlőüzemekben, ami a zsákolók munkáját köny- nyítette meg. A kecskeméti kar­bantartó brigád segítségével ala­kították át a tiszakécskei malmot rozs őrlésére, s közreműködtek a Kossuth brigád tagjai a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Válla­lat őrlőüzemének felújításában, az új berendezések felszerelésében is. A szerdai tanácskozáson a szo­cialista brigádvezetők egyöntetű­en támogatták a jánoshalmi és a kecskeméti két munkacsoportot, hogy megkapja a vállalat kiváló brigádja kitüntetést K. A. A cél: a közúti balesetek megelőzése 9 A tanácskozás résztvevői. (Tóth Sánur^niuielei.) Szerdán délelőtt a megyei ta­nács tanácskozótermében rendez­te meg a megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács ez évi plenáris ülését. Az elnökségben helyet fog­lalt dr. Babinyecz Ferenc, a me­gyei pártbizottság osztályvezető­helyettese, dr. Fehér Géza rendőr ezredes, megyei főkapitány. Szán­tó János és Bencze Csabáné, az OKBT részéről, és Kisné Csányi Anikó, a Magyar Üttörőszövétség megyei elnöke. Dr. Árvay Árpád, a megyei tanács vb-titkára meg­nyitóját követően dr. Tóth Antal rendőr alezredes, az MKBT ügy­vezető elnöke számolt be a me­gye közlekedésbiztonsági helyzeté­ről. Az előadó elmondta, hogy a megyében az elmúlt öt év alatt a gépjárművek száma 105 ezerről 133 ezerre növekedett. A terme­lés mezőgazdasági jellegéből kö­vetkezően sok lassú jármű veszi igénybe az utakat, s ezek tovább lassítják az amúgy is telített út­vonalak forgalmát. A baleseti ve­szélyhelyzet kialakulásában to­vábbra is jelentős szerepet ját­szik a kerékpárok, segédmotoros kerékpárok és a fogatolt jármű­vek nagy száma. Az elmúlt évek­ben nőtt a gépjárművezetői enge­déllyel rendelkezők száma, míg or­szágosan minden személygépko­csira 1,6, addig a megyében 2,7 vezetői engedély jut. Az útvona­lak javítása és szélesítése, vala­mint a különböző forgalomirányí­tó berendezések elhelyezése, a közút, vasút kereszteződések biz­tosítása javította a közlekedés- biztonság helyzetét éppen úgy, mint azok a gyalogos övezetek, amelyek a megyeszékhelyen, Kis­kunhalason és Kiskunfélegyházán kialakultak. A megye közlekedésbiztonsági helyzetének értékeltekor kitűnt, hogy 1978 óta emelkedett a halá­los balesetek száma, amelynek arányát sikerült bizonyos mérté­kig visszaszorítani, ám az elmúlt évben még mindig 130 halálos szerencsétlenség történt, amely­nek során száznegyvenen vesz­tették életüket. A baleseti okokat elemezve megállapította, hogy változatlanul fennáll a relatív gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, az előzés és a kanya­rodás szabályainak megszegése. A legtöbb balesetet a személygépko­csik, a motorkerékpárosok és a kerékpárosok okozzák, de fokoza­tosan romlik a gyalogosok közle­kedési fegyelme is. Az ittas veze­tés még mindig gondja a megyé­nek, hiszen a balesetet okozók Aközött arányuk 22,7 százalékra növekedett. Az előádó hangsúlyozta, hogy az állami és társadalmi tevékeny­ség a balesetek megelőzésében helyes volt, a sokirányú intéz­kedés kedvezően hatott a bizton­ságra. Javult a rendőrség forga­lomirányító, ellenőrző munkája, és intézkedési készsége. Az el­múlt évben több mint 15 ezer szabálysértési feljelentést, tettek, s majdnem 53 ezer személyt bír­ságoltak meg a helyszínen. A be­vont két és fél ezer vezetői en­gedély több mint 60 százalékát ittas vezetés miatt kellett elvenni. A továbbiakban a közlekedési ne­velésről, a közlekedésbiztonsági tanácsok munkájáról, majd a me­gyei KBT szakbizottságainak mű­ködéséről szólt. Az éves tenniva­lókat a következőkben határozta meg: meg kell előzni a gyermek­baleseteket, javítani kell a gya­logosok és járművezetők kapcso­latát. Biztosítani kell azt a köz­szellemet, amely elejét veszi az ittas járművezetésnek. A rokkan, tak nemzetközi évével kapcsola­tosan hangsúlyozta, hogy állandó, fokozott figyelmet kell szentelni a mozgássérülteknek. A hozzászólásokat követően át­nyújtották a járási közlekedés- biztonsági tanácsok versenyében elért dijakat Az első helyezést s az ezzel járó vándorserleget a kecskeméti városi és járási KBT testületé nyerte el. A második helyet a kalocsai, a harmadik helyet pedig a kiskőrösi városi és járási KBT szerezte meg. Kiváló Társadalmi Munkáért érmet ka­pott Gréczi János,' Hajdú Béláné, Hambalkó Ferenc, Ifsa Ernő, Kö­rösi Tibor, Molnár Sándor, Sát­rán Józsefné, Várszegi Gyula. Négyen tárgyjutalomban, négyen pedig pénzjutalomban részesül­tek. G. G. 0 Dr. Tóth Antal rendőr alezredes beszámolóját tartja.

Next

/
Thumbnails
Contents