Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-29 / 75. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 75. szám Ára: 1,40 Ft 1981. március 29. vasárnap Húsz év a testvériség jegyében 3. oldal rrír r liz ev — száz lakás s. »km Pártalapszervezeteink életéből L oldal Megfiatalodik a kádgyár 4. oldal Tóth Kálmán emlékezete *. ow«i Milyen is a rögbi? 7. oldal Országos készülődés a felszabadulás ünnepére Legnagyobb nemzeti ünnepünk április 4., felszabadulásunk 36. évfordulójának megünneplésére készül az ország. Nagygyűléseken baráti találkozókon, a felszabadító harcokban elesett hősök sírjánál, emlékműveinél koszorúzásokon emlékezik az ország népe újkori történelmünk kiemelkedő dátumára, s a szocialista építőmunka eredményeire. Április 3-án ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonják az Állami Zászlót az Országház előtt a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az Állami Zászlónál 4-én délben zenés őrségváltás lesz. A felszabadulásunk dátumához kapcsolódó megemlékezések már napokkal előbb megkezdődnek. Március 30-án Kiváló és Érdemes művész címeket, továbbá a sajtó munkatársainak Rózsa Fe- renc-díjakat adnak át a Parlamentben. A pesti Vigadó épületében ugyancsak hétfőn irodalmi és művészeti díjakat nyújtanak át az ünnepségen. Április 3-án az Országház kupolacsarnokában állami kitüntetéseket adnak át a termelőmunkában, a tudomány, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás és az oktatás területén elért kimagasló eredményekért. A rádióban 3-án, pénteken, a Kossuth-adón 17 óra 35 perckor, a televízióban pedig 19 óra 15 perckor hangzik el Havasi Ferencnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ünnepi köszöntője. Este díszünnepséget rendeznek az Erkel Színházban. Április 4-én este az Elnöki Tanács ünnepi fogadást ad a Parlamentben. A meghívottak között* lesznek a politikai, az állami, a társadalmi élet képviselői, üzemek, vállalatok, intézmények kiváló dolgozói. Az ünnepi megemlékezések kegyeletes aktusai: tiszteletadás a hazánk felszabadításáért elesett hősök, köztük a szabadságunkért életét áldozó 300 ezer szovjet katona emléke előtt. Április 3-án az Elnöki Tanács, az MSZMP Központi Bizottsága, a Miniszter- tanács, a társadalmi és a tömegszervezetek, a fegyveres testületek és a fővárosi dolgozók képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet, valamint a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Április 1-én elhelyezik a kegyelet koszorúit a rákosligeti temetőben a román hősök síremlékeinél. Ko- szorúzási ünnepség lesz a solymári angol katonai temetőiben az angol, az ausztrál, a lengyel, a kanadai és az új-zélandi katonák emlékművénél, továbbá a Budaörsi úton, a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák emlékművénél. Ugyanezen a napon tartják a megemlékezést a harkányi bolgár hősi emlékműnél, valamint Beremen- den a jugoszláv katonai temetőben. (MTI) < SZOLNOKNÁL TETŐZIK A TISZA ÁRHULLÁMA 6400-an dolgoznak a gátakon A Duna vízgyűjtőjét hűvösebb, viszonylag alacsonyabb nedvességtartalmú légtömeg árasztotta el. Hatására folytatódik az apadás a Körösök vízrendszerében, apad a Bodrog és a Maros is. A Dunán pénteken kialakult kisebb árhullám csupán pár centiméteres vízszintemelkedést eredményezett. A Tisza felső, Záhony feletti szakasza igen enyhén árad. Alatta végig apad a folyó, jóllehet az árhullám csúcsa még Kisköre és Szolnok között van. Pénteken 80 folyóméteres nyílást robbantottak az alpári nyárigát alsó szakaszán, így csaknem 100 millió köbméter víz jutott a gát mögé. Ennek hatására a Tisza Szolnok alatti szakaszán apadás következett be, amely Szegednél is érezteti hatását. A védvonalak egyes szakaszain a csurgások, szivárgások és a hullámverések ellen védekeznek, és a megrongálódott töltéskoronák helyreállításán dolgoznak. A mályvádi szükségtározóból folytatták a víz visszavezetését a Fekete-Körösbe. Az árvízvédelmi készültségben lévő védvonalak hossza 1412 kilométer. Harmadfokú a készültség a Tiszán, Polgártól a déli országhatárig és a Fekete-Körös balpartján, továbbá a Hortobágy- Berettyó csatorna felső szakaszán, összesen 759 kilométer hosz- szúságban. Másodfokú készültséget tartanak fent összesen 437 kilométeres védvonalon. Az árvízvédelmi munkákban szombaton 6400-an vettek részt, 800 szállítójárművel és 200 munkagéppel. A vízfelőli munkákat 80 vízijármű segítette. A Tiszántúl területén az elmúlt három napon nem volt eső, így a kedvező időjárás és az erőteljes szivattyúzás hatására csökkent a belvízzel borított terület. Jelenleg 80 ezer hektárt borít belvíz, ebből 13 ezer hektár a vetésterület. A legnagyobb elöntések Szabolcs megye északi részén és Hajdú-Bihar megyében vannak. A főcsatornák mindenütt zavartalanul fogadják a belvizeket. A 240 szivattyútelep és hordozható szivattyú másodpercenként 270 köbméter vizet emel át a csatornákba. (MTI) t A tiszaalpári gátrobbantás után megtelt a szükségtározó. (Straszer András felvétele) ÁR ERDŐTELEPÍTÉS ünnep 0 Verőfényes napokon egyre többen keresik fel a városi parkerdőket. A Pest megyei Örkényben március 20-án nyitották meg a fásítási hónapot. Az országos ünnepséget április 20-ig tartó megyei rendezvények, erdősítő, faültető, parképítő, környezetszépítő akciók követik. 1981 a hatodik ötéves terv kezdő esztendeje. Az idén és a következő években Magyarországon 50 ezer hektáron kell erdősíteni, fát ültetni. Társadalmi összefogásra van szükség ennek a nagy feladatnak a végrehajtásához. Ezért a faültető akciók szervezésében a helyi tanácsok együttműködnek a népfrontbizottságokkal, az iskolák úttörőcsapataival, a városi, falusi KISZ-szervezetekkel. A kecskeméti erdőfelügyelőség több megyére kiterjedő körzetében úgyszintén fásítási ünnepségeket tartanak. Április 8-án Orosházán, a Békés megyeit, 10- én Szegeden, a Csongrád megyeit, 16-án Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyeit. Ez alkalommal ösz- szegezik az V. ötéves terv erdősítési programjának eredményeit, megjutalmazva azokat, akik ebben a munkában a legtöbbet fáradoztak. Mert valóban országos jelentősége van annak, hogy Bács-Kiskun megyében 1950-től napjainkig, megközelítőleg 60 ezer hektár erdősítés történt, nem számítva ebbe az állami és szövetkezeti kezelésben lévő, már kitermelt erdők felújítását, pótlását. A megyében ötéves tervenként átlagosan- 8—10 ezer hektárt erdősítettek. 1971-től 1980 végéig — kevés híján — 23 ezer hektáron telepítettek erdőt. Számos faluban, városban létesítettek ezenkívül társadalmi összefogással emlékparkot, ligetet, üzemi költséggel és állami támogatással a lakótelepek, gyárak, gazdaságok majorjai köré védőerdőket, facsoportokat. Bács-Kiskun faültetési, erdősítési törekvéseit a megye határain kívül is elismerik. Nem véletlen az, hogy a Homokhátság fásítását, erdőinek gyarapodását olyan jelentős ösz- szegekkel támogatta és támogatja jelenleg is az állam. Az V. ötéves tervben elültetett 9500 hektár erdő telepítési költsége — mintegy két és fél ezer hektár kivételével — a célcsoportos állami beruházási keretből származott. Az országos szervek természetesen figyelemmel kísérik, hogy Bács-Kiskun kietlen területeinek erdősítésére, a települések kömyezetszépítő fásítására nyújtott tekintélyes anyagi támogatással miként sáfárkodik a megye. Óvja-e, kellően gondozza-e a város, a falu, az ipari vagy a mezőgazdasági üzem, a lakosság az egész közösség vagyonának számító erdőt, fásított területet. Az esztelen károsítás, er- dőpusztítás azzal a következménnyel jár, hogy korlátlanul uralkodik a szél, a homokvihar a városok, falvak fölött. Lakótelepek sötétednek el a porfelhőben, emberek százai, ezrei betegednek meg, vagy szenvednek légzőszervi bántalmakban. Az oktalan fairtás miatt a megye, a város eleshet az erdőtelepítésre, fásításra nyújtott állami támogatástól is. Kinek lehet ez az érdeke napjainkban, amikor megcsappantak a beruházások anyagi erőforrásai? A közjóléti és üzemi erdőtelepítések, fásítások, parkerdők, ligetek elég költséges beruházások. A ma élő és a jövőbeni nemzedékek életét, környezetét teszik szebbé, jobbá. Légtisztító, oxigéntermelő szerepükre napjainkban még inkább szükség van, mint bármikor korábban. A növekvő gépjárműforgalom, a gyárak, ipartelepek füstje, gáza indokolja ezt. Az emberek pedig szeretnének szabad idejükben szép környezetben pihenni, élvezni a jó levegőt, amelyet az erdők, ligetek árasztanak maguk körül. Becsüljük meg azt az erdőt, zöldövezetet, ami van. Papírkosárba hát azzal a tervvel, amelyik a Kecs- kemét-széchenyivárosi parkerdő újabb 8 hektárjának a kiirtásával tudja elképzelni a tereprendezéssel kapcsolatos feladatot. Van erre jobb megoldás is. Olyan, amelyik a valamikor 54 hektáros parkerdő megmaradt területének csorbítása nélkül képes azt végrehajtani. Kétségtelen, hogy 9 és fél ezer hektár új erdő több mint 8 hektár régi. Ezt és a többi 8 hektárokat megóvni azonban erkölcsi kötelessége mindazoknak, akiknek döntési joguk van Kecskeméten és másutt Bács-Kiskun megyében. Az áprilisi fásítási an- kéton az újabb kiirtott erdőkkel kár lenne „dicsekedni”. K. A. Világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gazdasági vezetés színvonalának emelésére. Napjainkban a rátermettségnek magasszintű tudással kell párosulnia. A vezetés ma már tudomány, amelynek elsajátítására iskolákat létesítenek, vezérigazgatók, igazgatók, magas beosztású vezetők járnak tanfolyamokra, hogy el ne maradjanak a kor követelményeitől. Vezetéstudományi társaságok alakultak, s a korszerű vezetésnek könyvtárnyi irodalma van már. A szocialista gazdálkodás keretei között — főleg az ex- tenzív fejlesztés időszakában — még nem állítottak a mai mércével mérhető 'követelményeket a vezetőkkel szemben. I A döntő szempont például az iparfejlesztésnél a lakosság foglalkoztatottságának megoldása volt, s a vezető beosztáshoz elegendőinek találták a jó szervezőkészséget, a megfelelő emberi magatartást. Így volt ez Bács-Kiskun megyében is, és ha most utólag értékeljük az extenziv fejlődés időszakát, igen sikeresnek tekinthetjük azt. Helyesnek bizonyult, hogy az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején a tanácsok, a kisüzemek egész I sorát hozták létre, mert azóta azok döntő többsége korszerű nagyüzemmé fejlődött. Az első vezetői garnitúra nagy része — amely annakidején megtette a magáét — ma már nyugdíjból szemléli a gazdasági életet. A mostaniaknak viszont sokkal bonyolultabb a dolguk. A szocialista gazdálkodás keretei ugyanis kitágultak, a mai vezetők már szemtől-szembe találják magukat a világpiaccal, s annak gyors változásaival, amelyhez alkalmazkodniuk is kell. A megyei pártbizottság idei, márciusi ülése megállapította, hogy Bács-Kiskun gazdasága az V. ötéves tervidőszakban, a nehéz körülmények ellenére is a tervezett irányban fejlődött. Anélkül, hogy részleteznénk az eredményeket, hozzátehetjük, hogy mindezt nem érhettük volna el a vezetés színvonalának emelkedése nélkül. A VI. ötéves tervben — bár nem tűzünk •látványos célokat magunk elé — méginkább szükség lesz erre. A legfőbb feladat: elért eredményeink, s az életszínvonal megőrzése, a gazdasági egyensúly — elsősorban a külgazdasági egyensúly — javítása, az intenzív fejlődés gyorsítása, a verseny- képesség növelése, a változó körülményekhez való rugalmas igazodás — hangsúlyozták a megyei pártbizottság ülésén. Az említett feladatokat állandóan növekvő színvonalú gazdasági vezetéssel lehet végrehajtani. Természetesen továbbra is fontos vezetői jellemvonások: a rátermettség, a megfelelő emberi magatartás, ezeket azonban párosítani kell mindazokkal az eszközökkel és módszerekkel, amelyekkel eredményt lehet produkálni. Mert végül is a gazdasági vezetés színvonalának egyedüli mércéje az elért eredmény. Korunk gazdasági vezetői sokféle eszközt vehetnék igénybe irányító munkájukhoz. A legfontosabb ezek közül az információ, Kellő gazdasági tájékozottság nélkül ma már nem lehet vezetni. Nem véletlen az sem, hogy a döntés- előkészítéshez, ellenőrzéshez egyre szélesebb körben alkalmaznak számítógépeket. Am a vezetőnek is el kell jutni arra a szintre, hogy ezt igényelje. Megnyugtató, hogy a megyében egyre több vállalat kapcsolódik be a számítógépes információrendszer kiépítésébe. Az sem mindegy, milyenek a vezetés módszerei. A csak önmagában bízó, vagy a gyámkodó, illetve a parancsolgató vezetők kora lejárt. Egyre bővül azoknak a vállalatoknak a köre, ahol vezetői munka- csoportok jönnek létre. Nem arról van szó, hogy ezzel az igazgató felelőssége megszűnik, hanem szélesebb körűvé válik a döntéselőkészítés, az ellenőrzés, a tapasztalatokat is többen vitatják meg. Növekszik a vállalaton belül minden szinten a vezetők önállósága, egyben felelőssége is. Természetesen továbbra is a legfontosabb vezetési módszer, •hogy a dolgozókat bevonják a különböző vállalati fórumokon a tervek előkészítésébe, megvitatásába, ezen keresztül a célok megvalósításába. Ez ugyan nem új módszer, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, finomítása, azonban a jövőben is az alkotó és kezdeményezőkészség kiapadhatatlan forrása. \ N. O. • Fasorral ékesített major Kunfehértón. az állami gazdaságban.
