Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-13 / 61. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 13. Az önállóság színe és visszája HÁZUNK TÁJA • Egyik vendéglátóipari vál­lalatunk] vezetője panaszolta nemrégiben: a szerződéses, bérle­ti rendszernek sok előnye mel­lett hátránya is van. Nevezetesen az, hogy a vállalat igazgatója jó­val kevesebb önállósággal ren­delkezik, mint a bérbeadott presszó, étterem, ételbár vezetője. lA furcsa kontraszt elgondolkoz­tató, még akkor is, ha vállalata­ink többségére nem ez, hanem ennek ellenkezője a jellemző. Vagyis: amíg a nagyvállalatok felnőtték módjára önállóan dön­tenek arról, hogy miből és meny­nyit gyártsanak, mire és hogyan költsék el fejlesztési és részese­dési alapjaikat, miként alakítsák át termékszerkezetüket, addig a nagyvállalaton belül a gyárak kö­zött gyakorta az önállótlanságnak lehetünk tanúi. A „kerítésen belül” változatla­nul dívik még az ómechanizmus, gyakori a kötelező utasítás, az elő­írás. A nagyvállalat már felnőtt, de benne a gyár és a gyáregység korlátolt lehetőségű és felelősségű .kisgyermek” maradt. Felesleges lenne hosszan ecsetelni az önál- lótlanság, az utasításös rendszer hátrányait. Több mint egy évtize­de, hogy ezzel kapcsolatban ran­gos szakemberek tudományos és népszerű értekezéseiben, dolgo­zataiban napvilágot láttak az — azóta vállalati szinten nagyrészt gyakorlattá érlelődött — érvek. Elég legyen annyi, hogy az utasí­tás alig-alig apellál az érdekelt­ségre, alig ösztönzi a gazdálkodót az önálló, újszerű, pénzt fiadzó kezdeményezésre. Az utasítás a végrehajtásra, és nem az éssze­rűséget, takarékosságot maximá­lisan figyelembe vevő gondolko­dásra sarkall. A régi mechanizmust idézi az is, hogy a vállalaton belül néhol a teljesítménytől, a gazdaságossá­gi mutatóktól függetlenül, egyen­lőségjelet tesznek gyár és gyár közé. Ideológia is könnyen ta- láltatik: a vállalatnak egyaránt szüksége van a Z-ben és az E- ben működő gyárak teljesítmé­nyére: kapjanak hát azonos mér­tékű béremelést. Hogy az egyik gyárban csak 80, a másikban 98 százalékos az első osztályú ter­mékek aránya? Hogy az egyik he­lyen ötödével több anyagot, ener­giát, munkaidőt használnak fel a termék előállításához? A „közös alap” elve összemossa a különösé, geket És milyen nagy visszahúzó erő ez az összemosás! Nemrégiben va­lahol lelkesedéssel fogadták az egyik vidéki gyár dolgozói a tár­ca döntését, amelynek értelmé­ben leválasztják őket az anyavál­lalat testéről. Örömük oka: a kö­vetkező esztendőtől már nyere­ségrészesedést, nagyobb béreme­lést várnak. Eddig ugyanis hiába volt a kirakatba kívánkozó telje­sítmény és a hasonló minősítést érdemlő exportgazdaságossági mutató, a gyári nyereségből év­végi részesedés csak nem akaro- dott lenni: a pénzt elvitték a veszteséges részlegek. Kétségtelen, akadnak úgyneve­zett vertikális vállalatok, ahol az egyik gyár az alapanyagot dol­gozza fel, a másik a közbenső ter­mékeket, az alkatrészeket, a rész­egységeket gyártja, a harmadik az összeszereléssel foglalkozik, míg a a negyediknek „csak” az a dolga, hogy karbantartsa a vál­lalat gépeit, .esetleg maga is gyárt­son berendezéseket. • Az alapanyaggyártás álta­lában kevésbé nyereséges, mint az összeszerelés. De a szerelő- üzem nem nélkülözheti az előző termelési folyamatokat, a többi gyár munkáját. Az egyik nem nél­külözheti az előző termelési fo­lyamatokat, a több gyár munká­ját. Az egyik nem nélkülözi. a másikat. X Mindez persze nem ok arra, hogy a gyárak egyforma nyere­séghez jussanak. A Papíripari Vállalatnál a teljesítmény alap­ján osztják fel az érdekeltségi alapokat. Tavaly például hat és kilenc százalék között mozogtak a gyári bérfejlesztési mutatók. Az elsők közt volt a budafoki, a dunaújvárosi, és a nyíregyházi papírgyár. Igaz, ennél a vállalat­nál is központosítják a fejlesztési alapot, de szétosztásáról nem az egyenlősdd, vagy a szűkén értel­mezett központi akarat szerint döntenek. Pályázatot kémek a gyáraktól, és a fejlesztési elkép­zeléseket „vizsgáztatják”, zsüriz- tetik. • A pozitív példák listájára kívánkozik az Üvegipari Művek két esztendővel ezelőtti érdekelt­ségi rendszere. Ez a rendszer je­lenleg is érvényben van, csupán érvényesülni nem tudott: az ál­lammal szemben befizetési köte­lezettségek 1979. év végi megvál­tozása miatt. Ezért -indokolt a „két évvel ezelőtti” kitétel. Ak­koriban a részlegek annyi része­sedést kaDtak. amennyit érde­meltek. Volt úgy, hogy miközben az orosházi gyárban hat, az — azóta már önállóvá lett — ajkai­ban harminc napot fizettek. Számos példát lehetne felhozni az ösztönző vállalati belső érde­keltségre. Mindez azonban nem feledtetheti azokat a hátrányo­kat, azokat az elmaradt szellemi és fizikai teljesítményeket, ame­lyek az utasításos módszerek számlájára írandók. M. P. Hogyan alkalmazkodik az új körülményekhez az ÉPFA Vállalat halasi gyára? Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyára ablakkészítésre szakosodott az elmúlt években. Erre az esztendőre 190 ezer darab termék előállítását vették terv­be. Akkor még nem számítottak rá, hogy az idén kisebb lesz a kereslet gyártmányaikra, az állami lakásépítés ütemének lassulása miatt. így állott elő az a helyzet, hogy jelenleg az éves kapacitásnak mintegy 40 százaléka nincs még lekötve megrendeléssel. t A BNV-n is bemutatott bukó. nyíló ablakok. # Az alsó képen: egyelőre zavar­talan üteinben termelnek a gyár. ban. — A mostani helyzet előzmé­nye az, hogy 1980-ra a TÜZÉP- vállalatok 1 millió ablakot kér­tek az ÉPFA-tól, de cégünk ka­pacitás htján csak 860 ezer da­rab szállítására vállalkozott — egészíti ki ismereteimet Pilz Gyula, a halasi gyár főmérnöke. — Ezért 150 ezer ablakot im­portból szereztek be a forgalma­zók. A menet közbeni változások miatt ezek nagy része -tavaly év végén .ott hevert a TÜZÉP-tele- peken, az utolsó negyedévben felgyülemlett hazai gyártmányok­kal együtt. Ez volt az oka, hogy a keres­kedelmi partnerek az eredetileg tervezett 900 ezer darab helyett 1981-re csak 680 ezer ablakot ren­deltek az ÉPFA-tól. Ez a háttere a jelenlegi helyzetünknek. A vállalattal közösep keressük a kiutat. ’ ’ ‘ % — Hogyan? — Igyekszünk rugalmasak len­ni. Tavaly még csak előzetes megrendelésekre termeltünk. Most több ablaktipusból egy bizonyos nagyságú készletet tar­tunk, azzal a céllal, hogy a befutó igényeket azonnal kielégíthes­sük. Űj felfogásunkat tükrözi, hogy az eddigi szériatermeléssel szem­ben az idén egyedi ablakokat, sőt ajtókat is készítünk a meg­kezdett épületfelújításokhoz. A KUNIÉP Vállalat például a városi étterem rendbehozásához kért a régi ablakokkal méretben és ki­vitelben megegyező új nyílászá­rókat, s boltíves bejárati ajtóka't. — Arra törekszünk, hogy a ma­gánerős építkezéseknél minél jobban megfeleljenek termé­keink — kapcsolódik be Rábel Imre értékesítési csoportvezető. — Ennek érdekében fejlesztjük gyártmányainkat. A BNV-n is bemutattuk már két új fajta bu­kó-nyíló ablakunkat. Megkezdtük a zsaluszárnyak kísérleti gyártá­sát. Vállalati célkitűzés a termé­keink minőségének javítása. Mi Halason eddig a nagy ép gyor­san kielégítendő kereslet miatt csak harmadosztályú ablakokat bocsátottunk ki. Az idén már első- és másodosztályúakat is előállítunk, nagyobb munkará­fordítással, és ezek arányának növelésére törekszünk. — A gondok ellenére bízunk benne, hogy a kapacitásunkat az idén is ki tudjuk majd használ­ni, és az év végére teljesítjük a tervünket —■ veszi vissza a szót a főmérnök. A. T. S. • A készleteket nem tudják fedett színben elhelyezni. Várják a vevők et. (Pásztor Zoltán felvételei) Megkezdődött a munka a kertekben • Hamarosan megkezdődik a nyitás és a metszés, ebben a szarkási kettős hasznosítású kertben is. A kemény, hideg tél után úgy tűnik, március közepére megeny­hült az időjárás. Beköszöntött a tavasz. A kiskertek megelevened­nek, megkezdődik az idei termés érdekében a imunka. A GYÜMÖLCSÖS KERTEK­BEN, főleg az erdő mellett tete­mes kárt okoztak a vadak. A fa­gyos idő behajtotta az őzeket, nyulakat a kertekbe, és lerágták a fiatal csemeték kérgét. A gya­korlott kertészek azonban tudnak segíteni ezen a fa pusztulását oko­zó bajon'/ Ha azonos fajú és faj­tájú gyümölcsfáról egészséges vesszőket vágunk le, és ezek mindkét végét lapos metszfelület- tel illesztjük a rágás két oldalán a fa egészséges kéregrészéhez, ak­kor évek múltán a fa törzse meg­vastagszik és átvészeli a vadkárt. Ügyeljünk arra, hogy az egész­séges kéregrészen legalább 20—30 milliméter hosszúságban illesz­kedjen a kéreg alá a vessző. Ha a talajfagy felengedett, és már nem dermedt rögökkel kell a faültetéskor birkóznunk, meg­kezdhetjük a tavaszi telepítést. Arra azonban fokozottan kell fi­gyelni, hogy ilyenkor sokkal ala­posabban kell beiszapolni a cse­metét. Ez azért szükséges, mert többek között előfordulhat az is, hogy a vermeléskor a csemete erősen kiszáradt. Ebben az eset­ben ültetés előtt néhány nappal áztassuk a csemetét „tetőtől tal­pig” jó néhány órán át. Az ültetéskor jó eredményt érünk el, ha a gödörből kiásott feltalajt összekeverjük egy vödör- nyi szerves trágyával, és ehhez hozzáadunk 20—25 dekagramm vegyes műtrágyát. Jó,s hogy ha egy-két maréknyi foszfor műtrá­gyát szórunk az egy méter mély gödör aljára, hiszen ide foszfort leültetni már aligha lesz módunk. A SZŐLŐ is jócskán ad már munkát. Bács-Kiskunban, ahogy a homoktalajokon, hamarabb me­legszik fel az ültetvények földje. Ezért korábban kezdhetjük a nyi­tást is. A télen elpusztult tőkéket döntéssel vagy bújtással pótolhat­juk. A nemrégiben telepített sző­lőskertben ideje elkezdeni a har- matgyökerezést. A talajfelszín kö­zelében levő harmatgyökerek ha megerősödnek, a talp- és az oldal­gyökerek rovására, akkor a nemes • rész elrúghatja az alanyt. Ha pe­dig a nemes saját gyökerű lesz, a filoxéra hamar végez vele. A szőlőben is készülhetünk a telepítéshez. Még a homokon is- érvényes, hogy legalább 50—70 centiméter mélyen forgatott, jól trágyázott talajba ültessünk. A ZÖLDSÉGESKERT is bőven ad munkát ilyenkor. Egyre-más- ra kerül fel a fólia a csillogó aluminiumvázakra. Ha fóliahú­záshoz kezdünk, ezt a munkát csak napsütésben végezzük, mert ilyenkor könnyebb a vázra „eről­tetni” a műanyagot. A fűtetlen sátorban elvetett hó­napos retek talaját tartsuk állan­dóan nedvesen. A szabadföldi ültetésre hely­re vethetjük a paradicsomot, ha a hőmérséklet éjszaka sem süly- lyed tíz fok alá. Ugyancsak ültet­hetjük az edzett fpjessaláta-pa- lántákat, és a kelkáposzta-palán­tákat is. Vethetjük a sóskát, hi­szen magja nem sokkal a fagy­pont fölött már csírázik. Meg­kezdhetjük a karalábé kiülteté­sét is, sekélyen ültessük, hogy a gumók ne érintkezzenek a talaj­jal, mert ott nem színezódnek. A karalábé közé nagyobb dughagy- mákat ültethetünk zöldhagymá­nak. A DlSZKERTBEN is elérkezett a metszés ideje. Elsősorban az el­öregedett cserjék és sövények szo­rulnak erre a munkára. Ifjításkor távolítsuk el tőből a gyönge vesz- szőket, és az idős ágrészeket. A díszfák, díszbokrok közül azok szorulnak leginkább metszésre, amelyeket a közelmúltban egy-két éve ültettünk. Az oltványok vadhajtásait tőből távolítsuk el. Az elsűrűsödött vesszőket ritkítva, a bokor belse­jét is fény éri. Ezt tartsuk szem előtt, ha a kúszócserjéket metsz- szük. A NÖVÉNYVÉDELEM is meg­kezdődik. A kéregkaparásra, a kártevők elleni utolsó mechanikai védekezésre most van lehetőség. A bogyós gyümölcsűeket vessző­foltosság, gubacsszúnyog, karcsú- díszbogár károsítja. A fertőzött vesszőket tőből távolítsuk el. A köszméte- és a ribiszkeboErok ka­liforniai pajzstetűvel rétegesen fertőzött termőrészeit is érdemes eltávolítani. Itt a tél végi lemosó permete­zés ideje. Az almás termésűeket 2 százalékos Novendával perme­tezzük. A rügypattanáskor viszon- már csak téli hígítású mészkén- levet, illetve 5 százalékos Neo- polt használhatunk, nehogy per­zselést, rügykárosodást okozzon. TMTD, illetve Ortocid porcsá- vázóval védekezhetünk egy héttel a magvetés előtt, a palántadőlés kórokozói ellen. Egy négyzetmé­terre 30—60 grammot, illetve 20— 30 grammot keverjünk a magtaka­ró földhöz. Vigyázzunk azonban arra, hogy a szerek közvetlenül ne jussanak a vetőmagra, mert hiányos kelést okozhatnak. a ■- t c*- pís Az üzemorvos felelőssége Rendkívül sok munka­idő-kiesést okoz az úgy­nevezett há­romnapos táp­pénz, amely­nek kifizeté­se a vállalatot terheli. Már beszélgeté­sünk kezde­tén erről pa­naszkodott dr. Raffai Sára, a Volán 9. szá- f mű Vállalat mellékállás- , ban foglalkoz­tatott üzemorvosa. — Az üzemorvosnak, sajnos, nincs táppénzbe véteti joga, ezért a hétvégi és a hét eleji „bete­ge” kiszűrése rendkívül nehéz. Már javasoltam, hogy egyes nagyüzemeknél, ahol lehetőség van főállású üzemorvos foglal­koztatására, adják meg a táp­pénzbe vételi jogot. Ilyen módon csökkenne a kiesett munkanapok száma, ugyanis az üzemorvos jól ismeri betegeit. A doktornő nyolc éve végzi feladatát a dolgozók elégedett­ségétől kísérve. A heti 15 órás rendelés keretében ellátja a fel­vételeknél az alkalmassági orvosi vizsgálatokat, folyamatosan vég­zi a gépjárművezetők időszakos orvosi vizsgálatát, s a jelentke­ző dolgozókat megvizsgálja, ke­zeli, gondozza. Rendkívül nagy felelősség hárul az üzemorvosra, aki sűrűn ellenőrzi az egészség­re ártalmas munkakörben dolgo­zók — fényezők, akkumulátor­kezelők — egészségügyi helyze­tét, elvégzi az időszakos és (’utó- vizsgálatokat. — A vállalat dolgozói sajnos nem mentesek az egyébként is előforduló betegségektől. Sok a szívbeteg, a hypertóniás, az ideg- rendszeri károsodás. Itt van aztán a volánbetegség: a gépkocsiveze­tők zöme neurotikus, gyomorbe­teg, vagy valamifajta mozgás- szervi betegségben, lumbágóban, vagy térdizületi bántalmaklban szenved. Az üzemorvosnak nem-, csajt az a feladata, hogy a beteg­ségét megállapítsa, de felhívja ezek megelőzésére is a figyelmet. A rendszeres étkezésre, a stressz­hatások elkerülésére, és termé­szetesen az időjárási frontérzé­kenységre. Legtöbbször felajánl­juk a segítséget is, azaz a reha­bilitációt. Általában két-három munkahelyet jelölünk meg, s ha a beteg elfogadja, más beosztást kap. őszintén szólva ez volna az igazi, de sajnos, nem így van. A legtöbb már-már rokkant gép­kocsivezető akkor V jelentkezik más munkaikörbe, amikor már az orvosnak kell beavatkoznia. Ez bizonyos fokig érthető, hiszen az emberek többet akarnak keres­ni, de eközben elfelejtkeznek az egészségükről. A tizenöt órás rendelési idő nem sok, különösen, ha figye­lembe vesszük, hogy a napi for­galom 20—25 beteget jelent. Emellett a kecskeméti telephe­lyen kívül alkalmassági vizsgá­latra idejárnak be Kiskunfélegy­házáról és Kiskunhalasról. — ;Nem tartom feszítettnek a munkámat, ugyanis a vállalat ve­zetői, de maguk a dolgozók is segítséget nyújtanak feladatom teljesítéséhez. Akadnak itt is olyanok, akik sűrűn meglátogat­nak, de ezeket jól ismerem, akár­csak „betegségüket”. Dr. Raffai Sára, aki főállásban egyébként .bőrgyógyász főorvos, nemcsak közvetlen orvosi teen­dőket lát el, de aktívan kiveszi .részét az egészségügyi felvilágo­sító, megelőző tevékenységből is. Mástól tudom, hogy a vállalati Vöröskereszt társadalmi elnöke, rendszeresen részt vesz az egész­ségügyi és biztonsági szemléken, ahol kritikus szemmel fedi fel a hibákat, és szabja meg a felada­tokat. Alkalmanként a hajnali órákbaő végzi el a munkaképes­ség! állapotot ellenőrző vizsgála­tot és a fáradtságvizsgálatot. A testületi üléseken beszámol, vé­leményt és javaslatot mond az üzemegészségügy helyzetéről, a munka javításáról. Évenként ő vezeti és vizsgáztatja le az első­segélynyújtó tanfolyamok hall­gatóit, de jut még ideje ezentúl arra is, hogy a szocialista brigá­dok vetélkedőjén a munkavéde­lemmel is foglalkozzék. — Nem vitás, fáradságos, sok­rétű az üzemorvos munkája, de tenni a dolgozó emberekért, meg­előzni a bajt, a betegséget, úgy érzem igazi orvosi feladat. Ehhez már nem lehet mit hoz­zátenni. Gémes Gábor A pálmonostori Keleti Fény Mg. Tsz eladásra kínál: Szemeskukoricát (szárított) Zöldborsó silót , Rétiszénát (sziki) Búzaszalmát (kisbálás) Ár megegyezés szerint Si Elszállítás történhet a vevő, vagy az eladó tsz járművével.00 /'

Next

/
Thumbnails
Contents