Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-11 / 59. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: időnként felszakadozó felhőzet. Elszórtan kisebb eső, zápor. Több helyen megélénkülő, helyenként megerősödő délnyugati, nyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—8, legmagasabb nappali hőmérséklet: 11—16 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKüN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 59 szám Ára: 1,40 Ft 1981. március 11. szerda ORSZÁGOS TAPASZTALATCSERE Számítógépek a mezőgazdaságban Tegnap az ország különböző részeiből 26 állami gazdaság és mezőgazdasági kombinát, valamint a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat 12 megyei számítóközpontjának vezetői, szakemberei találkoztak Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. Az előzményekhez tartozik, hogy a' számítógépes készletgazdálkodást a Bács-Kiskun megyei állami gazdaságok kezdeményezték és fejlesztették ki leginkább. Ezért az Állami Gazdaságok Országos Központja amikor a mezőgazdasági számítógépes adatfeldolgozás rendszerének összefogására létrehozta az AGSZUt-COOP-ot, a rendszergazdai teendők ellátását a Kecs- kemét-szikrai Állami Gazdaságra bízta. Ugyanakkor a SZÜV a kecskeméti számítóközpontjára ruházta országosan a számítás- technika mezőgazdasági alkalmazásának rendszergazdai feladatait. A Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében ösz- szegyűlt szakemberek tanácskozását dr. Király László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság gyors fejlődése, technikai bázisának nagyarányú növekedése mind bonyolultabb feladatokat hárít a vezetésre. Ilyen körülmények között a számítástechnika alkalmazása ma már elkerülhetetlen. Egyes gazdaságok idejében felismerték a számítógépes adatfeldolgozás jelentőségét, s megkezdték alkalmazását. Ezek azonban egymástól elszigetelten, a maguk által kifejlesztett rendszer alapján dolgoztak. Ezért volt helyes az AGSZLR-COOP létrehozása, amely olyan rendszer kidolgozását tűzi célul, hogy az minden nagy gazdaságban alkalmazható legyen. Erre vonatkozóan sok tapasztalat halmozódott fel az elmúlt négy év alatt, s a tapasztalatokat kicserélhetik egymás között a szakemberek. A megnyitót követően Gergely Istvánnak, az Állami Gazdaságok Országos Központja főosztályvezetőjének vitavezetésével megkezdődött a tanácskozás, az egységes állami gazdasági számítógépes készletgazdálkodási rendszerről. Elsőként Jakab Sándor, a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság közgazdasági igazgató- helyettese tartott előadást a készletgazdálkodási alrendszer kialakításáról és a továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról. Nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott még a témához kapcsolódva szakmája területére vonatkoztatva Pancza János, a gazdaság főkertésze, Sósné Kapitány Mária, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság állattenyésztési ágazatvezetője, dr. Fórján Ferenc, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát főenergetikusa, Csillag Sándor, a Szamosmenti Állami Tangazdaság főosztályvezetője, dr. Monostori Ernő, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezető üzemgazdásza. Az előadásokat tartalmas vita követte. A felszólalók állást foglaltak abban, hogy a számítógépes készletgazdálkodási rendszert tovább kell fejleszteni, valamint újabb rendszereket kidolgozni a gazdálkodás többi területeire. N. O. Hasznos együttműködés Az őszi csúcsforgalom végrehajtásának értékelése A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a MÁV Szegedi Igazgatósága és a Volán 9. számú Vállalata — mint arról korábban már hírt adtunk — a múlt év szeptemberében együttműködési és munkaprogramot készített az őszi szállítási feladatok sikeres megoldására. A napokban Princz László, az SZMT titkára, Megyik Ferenc, a MÁV Szegedi Igazgatóságának helyettes vezetője, és Rigó lstván,i a Volán 9. számú Vállalat igazgatója közösen értékelték a munkaprogram teljesítését. Az SZMT — a népgazdasági érdekeket figyelembe véve — kiemelt politikai feladatának tartotta a célok megvalósítását. Ennek érdekében mozgósította a megye vállalati, üzemi szakszervezeti bizottságait, ösztönözte és befolyásolta a vasúti, közúti szállítási és rakodási tevékenységet. A titkárság vezetői körében értékelte az időarányos végrehajtást, míg a közgazdasági osztály folyamatosan tájékozódott a szállításokról, biztosította az együttműködést a MÁV—Volán és a vállalatok szak- • szervezeti bizottságai között. Á munkavédelmi osztály a rakodás, a szállítás biztonsági követelményeinek . megteremtése érdekében célellenőrzéseket végzett, és szükség szerint intézkedett. A MÁV Szegedi Igazgatósága ebben az időszakban 5 millió '836 ezer tonna árut szállított el, s az áruforgalom mintegy fele Bács- Kiskun megyében jelentkezett. Megállapították, hogy a fuvaroztatók rakodási készsége nem az. elvárások szerint történt. A munkaszüneti és hét végi rakodások, az éjszakai kirakási munkák a megelőző időszakhoz viszonyítva javultak. Talán ennek is köszönhető, hogy az egy kocsira jutó kocsiálláspénz 3,6 százalékkal csökkent. A MÁV szoros kapcsolatban állt az SZMT-vel, s időben jelezte, melyek azok a vállalatok, amelyek kifogásolhatóan rakodnak, vagy késedelmesen kezelik a kocsikat. Az információk gyors cseréje, a jó együttműködés meghozta az eredményt. Az elmúlt év utolsó négy hónapjában a vasútállomások a Volán részére 296 ezer tonna árut kezeltek, amely az előző év azonos időszakához viszonyítva 33 százalékos csökkenés. A Volán jól szervezte meg a hét végi rakodásokat, sőt kommunista műszakok beiktatásával segítette az eredményes együttműködését. Ki-, emelkedő munkát végeztek a MÁV—Volán komplex brigádok és a szocialista brigádok. A Volán teherforgalmi és kereskedelmi osztálya hasonlóképpen a MÁV-hoz, jelezte a késlekedő vállalatokat, ezenkívül egységrakomány-képzést ajánlott fel a költségkímélés és a vasúti kocsifordulók érdekében. összességében — állapították meg a szerződő félek — az SZMT támogatása hatékonyabbá tette a megye áruszállítási igényeinek kielégítését a közlekedéspolitikai koncepció megvalósítását. Az eddigi tapasztalatok figyelembevételével a munkakapcsolat további szélesítése mellett, a VI. ötéves terv időszakára középtávú együttműködési tervet kötnek. A feladatokat éves munkaprogramban rögzítik. G. G. vMStr tli rw. •3ív Lassan ébred a határ, a mezőgazdaságban dolgozók megkezdték a tavaszi hajrát. Itt-ott már megindultak a vetőgépek is és egyre több helyről jelzik, hogy befejezték a gabona fejtrágyázását. Három Kecskemét környéki gazdaságból arra kértünk és kaptunk választ, hogy melyek azok a teendők, amelyek leginkább foglalkoztatják az ott dolgozókat. Városföldi Dózsa Tsz Fenyvesi Jenő, a közös gazdaság elnöke arról tájékoztatott bennünket, hogy befejezték az 1190 hektár őszi kalászos fejtrágyázását. Már most nagy apparátussal készülnek a kukorica vetésére. A legnagyobb feladatot a tárcsázás, a simi- tózás és a vegyszerezés adja. A talaj hőmérséklete még nem éri el a 4 fokot, de kedvező időjárás esetén számolni lehet azzal, hogy jövő hónap közepén megkezdik a hidegérzékeny kukorica vetését is. A 168 hektáros szőlő metszését most végzik az ott dolgozók A hosszú, hideg tél nyomán itt is károsodtak a termőrügyek, de ennek ellenére bíznak abban, hogy a tervezett szőlőmennyiséget szüretelhetik majd az őszön. Feladatuk még, hogy a 800 magyartarka szarvasmarha számára előkészítsék a rétet. A húshasznú állatokat várhatóan április végén, május elején hajtják ki. Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz A termelőszövetkezetben a szokásos kora. tavaszi munkák mellett foglalkoznak vetéssel is. A héten indulnak azok a gépek, amelyek 100 hektáron magágyba helyezik a fehérjetartalomban rendkívül gazdag lóbabot. A bor9 A dunavecsei Béke Tsz-ben az őszibarackos metszése ad munkát. (Méhesi Éva felvétele) bási kerületben az almafák metszése ad munkát, és közel IS hektáron megkezdték a korábban telepített ribizli pótlását is. A réteken, legelőkön fogasolás folyik, hogy minél több zöldtömeget nyerhessenek majd kora nyártól őszig. Kecskeméti Alföld Szakszövetkezet A kisgazdaság 1650 hektár összterületéből 111 hektár a szőlő. Negyvenöt hektáron rekonstrukciót hajtanak végre. Minden harmadik sort kivágnak, és erősítik a tá miberendezést is. Gondoskodnak a talajerő-utánpótlásról, hektáronként közel egy tonna vegyes műtrágyát szórnak ki, mintegy kiegészítéseként a korábban szétterített 500 mázsa szerves trágyának. Ügyelnek arra, hogy a műtrágya minél jobban hasznosuljon, ezért 40 centi mélyen egy speciális berendezés segítségével bedolgozzák a talajba, így előbb eljut a gyökerekhez az életet jelentő nitrogén. A szőlőterület 80 százalékán már befejezték a metszést. Sajnos, fagykáruk is van, a kövidinka kevésbé, a kadarka jó része elhagyott. Vetik az árpát is a gazdaságban, még 30 hektár van hátra, ahol földbe kell rakni a magot. A napokban kezdték meg a naposliba kihelyezését, 10 ezer darab kis szárnyasból nyolc hét múlva már tömés ife érett állat lesz. A kihelyezéssel együtt megkezdték a májra hizlalt libák begyűjtését, márciusban összesen 3500 darabot adtak át a kecskeméti baromfifeldolgozó vállalatnak. Sz. P. M. BŐSÉG GONDOKKAL Tovább javul az építkezők anyagellátása Kedvezőbbre fordult az építőanyag-kereskedelem helyzete, javult kínálata, már most, a szezon kezdetén mindenféle építőanyag a vásárlók rendelkezésére áll — tájékoztatták a Belkereskedelmi Minisztériumban az MTI munkatársát. A tervezett 31 ezer családi házon kívül több ezer társasház építéséhez, valamint a tatarozást fenntartási, felújítási / munkákhoz szükséges építőanyagok — födémszerkezeti anyagok is — elegendő mennyiségben állnak rendelkezésre. így például vasbeton gerendából a múlt évi 5.3 millió helyett 6 millió folyóméter, a korszerű könnyűszerkezetes Fért gerendából 423 ezer helyett 500 ezer folyóméter szállítására kötöttek megállapodást a termelőkkel, melyek az idén azbesztcement-termékekből, nyílászáró szerkezetekből, parkettából, falazóanyagokból többet is ajánlottak az igényeltnél. A tetőfedő cserép, a mészhidrát, s a padlóburkolólap viszont nem ígérkezik elegendőnek — a hiányt palával, darabos mésszel, illetve importáruval igyekeznek pótolni. Az építőanyag-kereskedelem a jó kínálati helyzetet kihasználva igényesebb a termelőkkel. Megszigorítják az áruátvételt, például csak kiváló minőségű ajtóra, ablakra tartanak igényit. Palából is csak akkor vásárolnak többet, ha az ipar bővíti választékát, s új formákat, színeket kínál. Az árubőség mégsem ígér zavartalan ellátást. Változatlan gond ugyanis, hogy sem az ipar, sem a külkereskedelem nem tartja a szerződésben kikötött negyedévi, s főleg nem a havi szállítási ütemet. Az üzemek termelése sem folyamatos. Előfordul például, hogy egy-egy fajta ajtót, ablakot egy évben csak kétszer gyártanak, így időnként hiányos a kínálat. A sok falazóanyagon belül változatlanul kevés a kisméretű tégla. Legutóbb Sopronban — egy országos szakmai találkozón 40-féle bejárati ajtót mutattak be a kereskedelemnek, mely harmincat választott ki közülük, de csak 15-nek a gyártására vállalkoztak az érintett üzemek. Az országban jelenleg 850 telepen árusítanak építőanyagot, de nem mindenütt kínálják a teljes választékot. Ezért kezdték meg az úgynevezett bázistelepek kialakítását — Érden, Egerben, Siófokon, Siklóson, Vácott, Dombóváron már van, Szolnokon most épül ilyen. (MTI) Nagyobb gondot a minőségre Egy tanácskozás tapasztalatai Több fórumon elhangzik, hogy az utóbbi időben javult ugyan a táptakarmány-ellátás, de ma sem megfelelő a választék és a minőség. A bírálatok hatására a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat elhatározta, hogy partnereivel együtt számbaveszi a gyártásban és a forgalmazásban jelentkező hibákat. Ezért tanácskozásra hívta össze a táptakarmány keverésével foglalkozó gazdaságokat, az állattenyésztési felügyelőség, az állategészségügy képviselőit. A cél az volt, hogy minden érintett intézmény, termelőüzem szakembere mondja el a véleményét erről a témáról. 9 A Kiskőrösi Állami Gazdaság tabdi takarmányüzemében készült tápot a megyei gabonaipar forgalmazza. (Straszer András felvétele) A keveréktakarmányok iránti igények évről évre jelentősen, növekednek, ezek kielégítése a gabonaiparon kívül más gyártó üzemek feladata. Az összesítések szerint mintegy 750 ezer tonna keveréktakarmányt gyártottak az elmúlt esztendőben. Ebben szerepel csaknem 500 ezer tonnával a mezőgazdasági üzemek saját készítménye, a gabonaipar gyártása, valamint a társvállalatoktól érkezett mennyiség. A tanácskozáson szó volt arról is, hogy a gyártás nem elég korszerű. Elégtelen a tárolótér, a világpiac hatásából eredően gondok vannak a fehérje alapanyagellátással. Mivel az összetétel nagy százalékban a mezőgazda- sági termelésből ered, így a takarmány minőségét az időjárás, az agrotechnika, illetve a fajtatulajdonságok is számottevően befolyásolják. Az ipar jelenleg több mint 200 recept alapján gyártja a keveréktakarmányokat. Nem biztos, hogy jó, ha ennyiféle recept van. Szó volt a tanácskozáson, hogy helyes lenne ezt is ésszerűsíteni és egységesíteni. Bár itt is közrejátszik az, hogy különböző minőségűek a hazai, illetve az importalapanyagok, ezért alternatív megoldásokra kényszerül az ipar. Említették, hogy a lucernalisztek, a különböző rostpótlók, valamint a Martfűi Növényolajgyár .belépése óta jelentkező napraforgódara miatt kénytelenek a receptúrák körét bővíteni. Mivel az állattartás legfontosabb költségtényezője a takarmány, a mezőgazdasági partnerek az ezzel foglalkozó intézetek bevonásával maguk is végeznek vizsgálatokat. Részben saját eljárások bevezetése végett, másrészt, hogy ellenőrizzék az ipar tápjainak a minőségét. A tanácskozás azért is volt tanulságos, mert megállapították, hogy mennyire fontos az alapanyag szerepe. Csak jó minőségű komponensekből lehet megfelelő keveréket összeállítani. Már a termelésnél törekedni kell arra, hogy fertőzésmentes anyagot adjanak az iparnak. A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat fejlesztési terveiben szerepel, hogy a lehetőségekhez mérten növelje a gyártó kapacitást. Bácsbokodon ez év április végére megtörténik a rekonstrukció, és az itteni gyártási mennyiség óránként tíz tonnára növekszik. Az előkeverő- üzem építésével javul a gyártott tápok béltartalma, egyöntetűbb lesz az áru, kulturáltabbá, biztonságosabbá válik a kiszolgálás. Korszerűsítik a kunszentmiklósi keverőüzemet is. Az ezzel kapcsolatos építkezések ez év júliusában kezdődnek, mintegy 15 millió forint költséggel. Megindul egy ötezer tonna árut befogadó csarnok építése Soltvadkerten, amellyel elsősorban az import alapanyag tárolását kívánják megoldani. A legnagyobb üzem Kecskeméten létesül, az itteni konoentrá tűm gyár előreláthatóan a jövő év első felében kezdi meg a termelést. Az ipar két termelőszövetkezettel — a bócsai Petőfivel és a kiskunmajsai Jonathánnal — garanciális tápforgalmazási együttműködést kötött. Belépett a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat által kezdeményezett pecsenyecsirke-tenyésztő társaságba, valamint a bócsai Petőfi, a rémi Dózsa, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat együttműködésébe. Ez is azt a törekvést jelzi, hogy igyekszik elegendő, jó minőségű takarmánnyal ellátni a tenyésztőket. A kistermelők segítésére is tettek intézkedéseket. Újabb szolgáltatást jelent, hogy április 1- től bevezetik a konténeres szállításnál a száz kilogrammonkénti húsz forintos árengedményt. Szervezik a házhoz szállítást is. Ez azt jelenti, hogy önköltségi áron juttatják a háztáji termelőknek a keverőüzemben vásárolt, 300 kilogrammot meghaladó mennyiségű árut. Több takarmányboltban ömlesztett tápkiszolgálás történik. A tanácskozáson a gabonaipar sok bírálatot kapott, elsősorban készítményeinek béltartalma miatt Fontos tehát, hogy a jövőben a minőséggel még többet törődjenek.; Jobban ellenőrizzék az összetételnél használt alapanyagokat is, mert sok esetben már ezeknél jelentkeznek a gondok. K. S. Tavaszi munkák a földeken
