Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám

1981. március 10. • PETŐFI N£PE • S

KIÁLLÍTÁSOK A HUNYADIVÁROSBAN, KECSKEMÉTEN

így is lehet, így érdemes

Jó a híre a hunyadivárosi általános iskolában rendezett kiállításoknak. Méltán.

Tudják, mit akarnak. Elsősorban a Bács- Ktskunban élő művészeket mutatják be a diákoknak és a szépen fejlődő új városrész lakóinak. Idővel jellemző összképpé kerekedik a rendezvénysorozat. A látogatók összehasonlíthatják a kiállított alkotásokat, eldönthetik, hogy melyik stílust kedvelik inkább. A folyamatosság új szempontokkal, új élményekkel ajándékozza meg mindazokat, akik megtekintik a hunyadivárosi tárlatot.

Tudatosan készítik elő a kiállításokat. Megbeszélik a művészszel, hogy mely művei mutatnak a legjobban az adott térben.

Közhely, annyiszor leírták, elmondták, elpanaszolták, elsirták:

megoldatlan hazánkban a vizuális (a látványon alapuló) képzés. Az emberek többsége söHasem hallott a képzőművészet ábécéjéről, kép. télén a legegyszerűbb szövegek „elolvasására”. Az ilyen irányú

A szülőföld vonzásában

Nemrégiben legnagyobb élő költőnk, Illyés Gyula vallott meg- indítóan szép szavakkal a szülőföldjéről, emlékezetes gyönyörű mondatokkal. S mindarról, ami ezzel a témával szorosan összefügg. Mélységesen elgondolkoztató volt mindaz, amit a riporter kérdéseire válaszolva elmondott. S egy másik közeli élmény: egy újságíró—olvasó találkozón valaki azt feszegette, hogy mi is az a szülőföld, mi az úgynevezett szü-~ kebb haza; mert ez úgymond őt' mostanában nagyon foglalkoztatja. Az ország egyik vezető szellemi embere és egy — ahogyan mondani szokás — „átlag" olvasó beszélt ugyanarról a dologról, a számára nagyon is lényeges kérdésről. S nagyon is hasonló indíttatással. Ez is jól mutatja, hogy megnőtt az érdeklődés az emberek körében a származás, az eredet, a hovatartozás iránt. Mert egyre többen kezdik felismerni, hogy a valahova-tartozás igenis fontos, lényeges dolog, s hogy ez a kérdés egyáltalán nem mellőzhető. Ebből adódik például, hogy napjainkban oly sok külföldön élő hazánkfia döbben rá arra: az ö élete ma is egykori szűkebb hazájához, szülőföldjéhez kötődik, s elválaszthatatlan attól. Levelek rádiós és tévés nyilatkozatok tömege bizonyítja: mennyire igaz ez a kijelentés, ez az állítás.

Amikor az említett újságíró—olvasó találkozón — Bácsalmáson — elhangzott a kérdés, hogy mi is hát az a szűkebb haza, a szülőföld, én is elgondolkoztam; s bevallom, nem is volt olyan könnyű a válasz. így utólag persze könnyebb: a hosszas töprengés végül is meghozta az eredményt, ha az mégoly vérszegénynek is tűnhet.

A szűke bb haza alatt én azt értem, amekkora területet naponta képzeletben át tudok fogni. Ügy is mondhatnám: átölelni, életem szei vés részévé tenni. Pontosabban szólva szűke bb haza lehet egy falu, egy járás vagy valamely tájegység, országrész. S a szülőföld? Az nagyjából ugyanaz. Azzal a különbséggel, hogy ahol huzamosabb ideig él valaki, s azt a helységet, földrajzi területet szereti, rajong érte, az akkor is lehet szűkebb haza a számára, ha nem ott született.

Mit jelent mindez valójában? KAzt, hogy az úgynevezett szűkebb haza nem ellentétes fogalom a szülőfölddel. „Édestestvére" annak. Ez viszont azt jelenti, hogy egyformán kell. hogy éljen és elevenen hasson bennünk mindennapi cselekedeteink, munkálkodásunk és további érlelődé- sünk, szellemi-lelki gazdagodásunk során.

Éppen ezért mindig elkedvetlenít, amikor azt látom, tapasztalom, hogy a megnövekedett, tömeges érdeklődés mellett vannak még olyanok, akiknek közömbös ez a kérdés. Akik szem elől tévesztették egykori szűkebb hazájukat, szülőföldjüket, ahol emberré formálódtak. Aki eveket tölt el úgy például, hogy gyermek- s ifjúkora színhelyére még csak futólagos látogatásra sem megy, az bizony hűtlen lett szülőföldjéhez.

S ezért jórészt önmagához is.

V. M. .

esztétikai nevelésnek nincs Kodály Zoltánja, senki sem hirdette meg: legyen a képzőművészet mindenkié

A látványkultúra javítását szolgáló kezdeményezések minden elismerést megérdemelnek. Ezért köszöntjük örömmel az iskolai galériákat, különösen az olyan jól szervezettet, mint ezt a kecskemétit. Rendezői tisztlban vannak azzal, munkájuk a képek, szobrok, fafaragások „kiállítása” után kezdődik. A hunyadivárosi tanintézetbe mindig meghívják a kiállító művészt, hogy a tanárokkal, diákokkal közösen elemezzék a látottakat. A szaktanárok is módot találnak a tárlat és a tananyag összekapcsolására.

Előbbre tartana a magyar közművelődés és a magyar sport, ha következetesebben épített volna a közoktatásban felhalmozódott helyzeti és szellemi energiákra. A hunyadivárosi általános iskola felismerve különösen fontos feladatát — a környéken nincs művelődési ház —, ezáltal is segíti a szülők, a környékbeliek kulturális tájékozódását.

Legutóbb Sőreg Dénes fafaragásai vonzottak sok érdeklődőt, igazolva, hogy jó úton jár ez a tanintézet. Pásztor Zoltán felvételei a tárlat megnyitásán készültek.

H. N.

Bartók szellemi arculatát felmutatni

Január s-án Beszélgetés i

a New

York-i Carnegie Hallban Bartók- és Dohnányi-művekből álló koncerttel megkezdődött a Bartók- centenárium külföldi rendezvényeinek sorozata. Az ENSZ — elsősorban az UNESCO — kezdeményezésére emlékrendezvények zajlanak le az idén világszerte. A Magyarországon megalakult Bartók Emlékbizottság Külügyi Albizottságánál pedig 29 ország jelezte: megünnepli a jubileumot; mindenüvé magyar előadóművé-, székét, tudósokat hívtak meg. Emlékbizottság alakült a Szovjetunióban is a száz esztendeje született zeneköltő méltó megünneplésére; márciusban nagyszabású koncert, Bartók-emlék- kiállítás, szobrának felavatása. A Melogyija Hanglemezkiadó számos művét adja ki, a szovjet rádió és televízió több műsort szentel munkásságának. Szófiában is lezajlott az eseménysor első estje: a Gyermekeknek című ciklus, és a Második vonósnégyes hangzott el. Mint egy rádióriportból értesülhettünk — még Honoluluban is Bartók emlékének áldoz az ottani szimfonikus zenekar.

Idehaza a múlt év derekán megalakult a Bartók Emlékbizottság. Az Emlékbizottság Tájékoztatási és Propaganda Albizottságának vezetője dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese.

— Századunk legnagyobb magyar zenei géniusza napjainkban már világnagyság, akinek alkotó egyénisége, tudományos tevékenysége, hitvallása, emberi tisztasága — szellemi arculatának egésze: a zenét értő, szerető világ példaképe. Ezt a sokrétű arcát kell felmutatnunk, oly módon, hogy maradandó emléket hagyr. Kiss Kálmánnal

jón a legkülönbözőbb korú, érdeklődési körű emberek sokaságában.

— Kérem, vázolja mindenekelőtt szűkebb pátriájának, a rádiónak részvételét a centenáriumi programban.

— Ónálló rádiós és tévés műsorok mellett számos nyilvános koncert közvetítésével, programok rögzítésével kapcsolódunk az eseménysorba. Az egész évre szóló program annyira átfogó, gazdag, hogy részletezését meg sem kísérlem. Két csúcspontja lesz: Bartók születésnapján, március

25-én, és szeptember 26-án, halálának 35. évfordulóján. A rádió bevezetőként sugározza az „Így láttam Bartókot” című sorozatot, amelyet ifj. Bartók Béla nyitott meg. Hatalmas közönség- siker a Somfai László zenetudós és Kócsis Zoltán zongoraművész Bartókot értelmező, a tévé nyilvánossága előtt lezajló, elemző dialógusa. A Kossuth-adó januártól decemberig 26 alkalommal sugározza a Népdalgyűjtőúton Bartók nyomában című sorozatot. Tíz műsorban hallhatják Bartók összes zongorafelvétele- it, októbertől december végéig, s ugyancsak az év végén közvetítjük Szabolcsi Bence professzor hatrészes előadását. Miért szeretem Bartókot? E kérdésre az első válaszoló Ferencsik János volt, majd Doráti Antal, Yehudi Menuhin, Mihály András, Solti György, Pierre Boulez, Leonard Bernstein, Ránki Dezső, Jevge- nyij Nyeszterenko, Witold Lutos- lawski s a Bartók Vonósnégyes tagjai fejtik ki a zeneköltőhöz fűződő kapcsolatuk titkait. Sorra kerülnek Bartók-művek legszebb felvételei, női, és gyermekkórusművei, kamara- és szimfonikus zenéje, zenekari művei, zongoraszólói, Bartók emberiművészi értékének sajátosságait tárják elénk tizenkét részes dokumentumműsorunk fejezetei. Februárban nyolc alkalommal jelentkezett a harmadik műsorban a Dupla, vagy semmi; szintén népszerű-népszerűsítő program a Kocsis Zoltán szerkesztette Gyermekeknek sorozat is.

— A március 25-i eseményekről is ejtsen néhány szót.

— Március 18-án avatják * fel Bartók utolsó hazájabeli otthonában, a II. Csalán utca 29-ben — ahol 1932-től 1940-ig élt — a Bartók Emlékházat, és Varga Imre Bartók-szobrát. A többszintes villában rekonstruálják a zeneköltő egykori dolgozószobáját, itt kapnak helyet felbecsülhetetlen értékű kéziratai, könyvtára, maga-gyűjtötte népi hangszerei, használati tárgyai; a nyolcvanszemélyes koncertteremben pedig Bartók-kamarazenei, ifjúsági és közművelődési előadásokat tartanak a jövőben. Somogyi József Bartók-szobrát 25-én avatják fel a budai Bartók Béla úton. Az ünnepi hangversenyen, a Zene- akadémián Ferencsik János vezényli a Magyar Állami Hangversenyzenekart; a szólisták: Kocsis Zoltán és Ránki Dezső. A műsort természetesen közvetíti a rádió és a televízió.

— Az egyéb programokról is szeretnénk informálni az olvasókat.

— Talán valamit arról, hogy milyen széles spektrumú az a program, amely ezt az esztendőt átfogja — s hogy mennyire mindent felölelő a bartóki életmű. Ezernél többen jelentkeztek a

nemhivatásos fiatalokat toborzó

— s a Kulturális Minisztérium, a Magyar Rádió és Televízió, valamint a KISZ által meghirdetett

— nemhivatásos Országos Népdaléneklési Versenyre. Június végére tervezi a Hajdú-Bihar megyei Tanács — hazai és külföldi, meghívott énekkarok részvételével — a kétnapos Bartók Kórusfesztivált. Szeptemberben „Pro Musica” nemzetközi rádiós műsorverseny színhelye lesz a stúdió, e hó végén tartják meg a Nemzetközi Bartók Szimpoziont is a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének rendezésében, a budai Vár kongresszusi központjában. Az előadó- gárda fele külföldi, a cél pedig a Bartók-életmű gondozásának, interpretálásának eredményei s a további kutatások és egyéb feladatok jövőbeni meghatározása.

— Végül egy személyes kérdés: szereti ön Bartókot?

— Bartók népzene-feldolgozásain nőttem föl — és eljutottam oda, hogy a nehéznek tartott művei állnak szívemhez legközelebb; legkedveltebbek a Szonáta két zongorára és ütőhangszerre, és a Zene húros- és ütőhangszerekre és cselesztára. Kedvelem az ilyen koordináló munkát is.

A felsorolhatatlanul sok és sokféle megemlékezés fókusza: a március 25-i születésnapi rendezvények, az októberi zenei világhét, a júniusi debreceni Bartók Kórusfesztivál, a Pécsi Nyár, s a szeptemberben induló Liszt— Bartók Nemzetközi Zongoraverseny lesz (amelyre 400 érdeklődő jelentkezett a világ minden tájáról). Mindez híven tükrözi azt a tényt, hogy az emigrációba kényszerült magyar géniusz végre igazán hazatalált. P. G.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Esti egyetemi felvételre

Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága pályázatot hirdet Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemi felvételre az 1981/82- es tanévre.

1. A HÁROMÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZATON az első évben filozófiát, a második* évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetet tanulnak a hallgatók. A három év sikeres befejezése középfokú politikai képzettségnek számít. A felsőfokú oktatási intézmények nappali, esti, illetve levelező tagozatán e végbizonyítvánnyal rendelkező kérésére felmentés adható: filozófia, politikai gazdaságtan, tudományos szocializmus és magyar munkásmozgalom története tantárgyból.

Felvehetők: a helyi vezetők, akiknek a középfokú politikai végzettség megszerzését a pártszervek, tömegszervezetek, illetve állami szervek előírták és azzal még nem rendelkeznek, a káderfejlesztési tervekben középszintű munkakör betöltésére számba vettek, a párt- és tömegszervezetek oktatásában működő propagandisták és utánpótlásként tervbe vett propagandistajelöltek, akik érettségizettek, vagy ennél magasabb iskolai végzettségük van — 5 hónapos pártiskolával, 1 vagy 2 éves marxizmus— leninizmus esti középfokú iskolával, vagy ennek megfelelő politikai tájékozottsággal rendelkeznek — más iskolának nem hallgatói, és tanulmányaik folytatását munkahelyük és az orvos engedélyezi, s akik sikeres felvételi vizsgát tesznek.

Tandíj: évi 170 Ft.

A hároméves tagozat I. évfolyamai Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Baján, Kalocsán, Kiskőrösön és Kunszentrmklóson indulnak. A hallgatók hetenként egyszer háromórás kötelező foglalkozáson vesznek részt, negyedévenként beszámolót* félévkor kollokviumot, az év, végén szigorlatot tesznek.

2. A SZAKOSÍTÓ TAGOZATON 2 éven keresztül a marxizmus—leninizmus egy-egy szakágát tanulmányozzák a hallgatók. A harmadik évben a szaktárgyhoz kapcsolódó speciális kérdéseket dolgoznak fel. A vizsgák sikeres letétele felsőfokú politikai képzettségnek számít. Az adott tárgyból felsőfokú oktatási intézmények nappali, esti, illetőleg levelező tagozatán államvizsga letételére jogosít.

Az 1981/82-es tanévben a következő szakok indulnak: filozófia (Kecskeméten) — politikai gazdaságtan (Kecskeméten és Kiskunhalason) — nemzetközi munkásmozgalom története (Kecskeméten).

Felvehetők: a káderképzésben foglalkoztatott, illetve tervbe vett propagandisták, olyan felsőfokú politikai iskolai végzettséggel még nem rendelkező vezetők, akiknek annak megszerzését a párt-, tömegszervezetek és állami szervek előírták, a káderfejlesztési tervben felsőszintű munkakör betöltésére alkalmasnak minősített párttagok és pár- tonkívüliek, illetve olyan értelmiségiek és társadalmi aktívák, akik felsőfokú képzését a párt- bizottságok szükségesnek tartják, — elvégezték az esti egyetem hároméves tagozatát, vagy ennek megfelelő előképzettséggel * rendelkeznek (például egyetemen vagy főiskolán államvizsgáztak marxizmusból) — más iskolának nem hallgatói, és tanulmányaik folytatását engedélyező munkahelyi és orvosi igazolásuk van — sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj: évi 250,— Ft.

3. EGYÉVES KIEGÉSZÍTŐ TAGOZAT indul a következő szakokon: filozófia (Kecskeméten) — magyar munkásmozgalom 'története (Kecskeméten és Baján).

A kiegészítő szakokon felvehetők azok, akik a marxizmus egyegy ágazatából a kétéves szakosítón sikeres államvizsgát tettek.

A hallgatók egy éven át tanulmányozzák a választott szakágazatot, és tanulmányaik befejezésével államvizsgát tesznek.

Tandíj: évi 250,— Ft

A szakosító és kiegészítő tagozatra vidéki hallgatók is jelentkezhetnek, ha a rendszeres beutazást meg tudják oldani. A szakosító és kiegészítő tagozaton heti három óra kötelező foglalkozást tartunk.

4. SPECIÁLIS TANFOLYAMOK indulnak párt-, állami, gazdasági, tömegszervezeti vezetők, .propagandisták részére, továbbképzés céljából. Kétéves speciális tanfolyamokat a következő témakörben indítunk: Nemzetközi politika (Kecskeméten).

— Művelődéspolitika (Kalocsán). Egyéves speciális tanfolyamok indulnak a következő témakörökben : A pártoktatás pedagógiája (Baján) — Gazdaságpolitika (Kecskeméten és Kiskunfélegyházán) — Művelődéspolitika (Kecskeméten) — Etika (Kecskeméten) — Szocialista állam fejlődése és működése (Kiskunfélegyházán) — Pártélet és párt- irányítás (Baján és Kiskunhalason) — Tömegpolitikai munka elvei és módszerei (Kiskunhalason) — Valláskritika (Kiskőrösön) — Ifjúságpolitika (Baján),

— Vezetési ismeretek (Kecskeméten). Othónapos speciális tanfolyam: A politikai pedagógia alapjai (Kalocsán és Baján).

A speciális tanfolyamok az adott témakörökhöz kapcsolódó kérdéseket tárgyalják, figyelemmel a legújabb kutatási eredményekre. A hallgatók félévenként és a tanfolyam befejeztével vizsgát tesznek, amelyről az Oktatási Igazgatóság bizonyítványt ad.

Felvehetők: akiknek e formákon történő továbbképzését a pártbizottságok szükségesnek tartják — akiknek munkaköre vagy társadalmi megbízatása kapcsolatos a speciális tanfolyamok témakörével, — akik az esti egyetem hároméves általános, . vagy kétéves szakosító tagozatát elvégezték, vagy ennek megfelelő ideológiai képzettséggel rendelkeznek.

. A jelentkezők felvételi beszélgetésen kötelesek megjelenni. A speciális tanfolyamok a jelzett helyeken működnek. A foglalkozások itt is kötelezőek (hetenként 3 óra).

Az esti egyetem törvényes elismerését, valamint a hallgatók kedvezményeit (tanulmányi szabadság, végzettség elismerése stb.) a fenti tagozatokon a Minisztertanács és egyes szakminiszterek rendeletéi, valamint különböző kormányszervek állásfoglalásai biztosítják.

A JELENTKEZÉS az esti egyetem valamennyi tagozatára a járási, városi pártbizottságok propaganda és művelődési osztályain, vagy az Oktatási Igazgatóság tanulmányi hivatalában beszerezhető „Jelentkezési lap”- on történik. A kitöltött és megfelelő javaslatokkal ellátott jelentkezési lapokat 1981. április 10-ig a kibocsátó járási, városi pártbizottságok propaganda és művelődési osztályához, vagy az Oktatási Igazgatóság címére (6000 Kecskemét, Ady E. u. 18.) kell eljuttatni. A jelentkezési laphoz mellékelni kell 2 db megcímzett válaszborítékot, bélyeggel. Az április 10-e után érkezett jelentkezéseket nem veszik figyelembe.

A felvételi vizsgák május végén, illetve június első felében lesznek, pontos helyükről, idejükről, valamint a felvételi vizsgakérdésekről a tanulmányi hivatal külön értesíti a jelentkezőket. A felvételi bizottság döntését július 15-ig küldik el a jelentkezőknek. Az érdeklődőknek részletes felvilágosítást nyújtanak a fenti szervek. Valamennyi oktatási formára pártonkivüliek is jelentkezhetnek.

Negyvenezer műemlék az NDK-ban

Műemlékek — várak, kastélyok, patríciusházak, középkori városmagok épületei — egész sorára terjed ki a műemlékvédelem a Német Demokratikus Köztársaságban. A védett építészeti értékek mellett számos műszaki jellegű épület, tárgy is szerepel, így múltszázadbeli műhelyek, szélmalmok, kerekeshajók, bányák stb.

A műemlékek felkutatása és gondozásba vétele nem lezárt folyamat. Most készül ennek alapján az újabb műemléklista, amely

mintegy 40 000 objektumot foglal magában.

A hivatásos műemlékvédők mellett minden járásban társadalmi munkaközösségek segítik ezt a jelentős munkát A berlini munkaközösség eredményes tevékenységét bizonyítja többek között a 250 éves helyőrségi temető ápolása, a Güstrow-kastély diákpincéjének a stílusos megépítése. Drezdai társaik* a történelmi kapuk megóvását és szakszerű helyreállítását vállalták.