Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-10 / 58. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMF BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 58. szám Ára: 1,40 Ft 1981. március 10. kedd Faluvégi Lajos a Szovjetunióba utazott Faluvégi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével hétfőn küldöttség utazott a Szovjetunióba, a KGST tervezési együttműködési bizottság XXV. ülésére. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. * Faluvégi Lajos hétfőn Moszkvában találkozott Nyikolaj Baj- bakovval, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesével, az állami tervbizottság elnökével. Tolmácsolta neki az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya szívélyes üdvözletét és jókívánságait hetvenedik születésnapja alkalmából. Faluvégi Lajos és Nyikolaj Baj- bakov megbeszélést folytatott a magyar—szovjet gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Szűrös Mátyás, moszkvai magyar nagykövet. (MTI) Mf LEGYEN A GYEREKBŐL? A pályaválasztás gondjai megyénkben Hogyan választ pályát ma egy tizennégy-tizenhat éves fiatal? Kik és milyen módon befolyásolják élete legfontosabb döntésében? Szükséges-e a jó értelemben vett pedagógiai manipuláció? Korszerű-e a szakmai kérdéssel kapcsolatos iskolastruktúránk? Ilyen és hasonló témákról szóltak a szakemberek a munkahelyi és iskolai pályaválasztási felelősök nemrég megtartott konzultációján. A tapasztalatokat, a megyei pályaválasztási tanácsadó intézetben történt beszélgetés alapján írtuk le. Az intézetek munkája ma már szélesebb, sokrétűbb, mint évekkel ezelőtt. A konzultáció után megfogalmazott gondok azonban jelzik: a pályaválasztás ma is igen nehéz, többféle érdek ösz- szeegyeztetését kívánó feladat, Ezeknek a kereszttüzében él ma a szakmát választó fiatal. Félő, hogy a népgazdasági érdek, a munkahelyek kínálta lehetőségek, az iskola és a szülő kívánalmai között leginkább a pályaválasztó fiatal akarata tűnik el, s így károsodhat a személyisége. A munkahelyi felvételek bizonyítják, hogy a legtöbb vállalat, üzem, gyár szívesebben alkalmaz szakmunkásképző intézetekben, s ott is csak bizonyos szakmában végzett fiatalokat. Az általános iskolákból a szülők kívánságára leggyakrabban a Kecskeméti 607-es Szakmunkás- képző Intézet autószerelő, és a 623-as intézmény elektronikai műszerész szakára küldik a nyolc osztályt végzettek jelentkezési lapjait. Népszerű még a kiskunfélegyházi gépészeti szakközép- iskola esztergályos és szerkezetlakatos osztálya. Szakmunkásképzési célú szak- középiskolákba ma viszonylag kevesebb fiatal jelentkezik. Vajon mi ennek az oka? Valószínűleg a szakmunkásképzőkénél hosszabb tanulmányi idő, a szakmai képzés kevésbé gyakorlatias jellege, valamint az, hogy ezekben a középiskolákban több olyan szakmát oktatnak, melyre jelenleg nincs bejelentett vállalati igény. A termelésben helyenként gyorsabb a szakmai profilváltozás, mint amit az iskolák követni tudnak. Hasonló okok miatt csökkent a beiskolázás a bajai vízügyi szakközépiskola építőgépszerelő, a kalocsai mezőgazdasági szakközépiskola állattartó telepi gépész, a kiskunhalasi hasonló intézmény növénytermesztő, a kiskőrösi kertészeti szak- középiskola szőlő- és gyümölcs- termesztő szakaira. A mezőgazdasági jellegű üzemek igényfelmérési és bejelentési gyakorlata a leginkább egyoldalú. Valószínűleg azért, mert nem tájékozódnak kellőképpen, hogy honnan, milyen szakokról lehet várni a fiatalokat, s hová kell1 elősegíteni beiskolázásukat. A pályaválasztási megbízottaknak tehát több és mélyebb információval kell rendelkezniük. Erre van lehetőségük, mert tájékozódhatnak az országos és a megyei pályaválasztási intézetek legkülönbözőbb kiadványaiból, ugyanakkor a félévenként szervezett konzultációkon mindent megtudhatnak a legújabb továbbtanulási lehetőségekről. A tapasztalat azonban az, hogy pontosan azok a munkahelyi pálya- választási felelősök hiányoznak ezekről a tanácskozásokról, akik a legkevesebb információval rendelkeznek. Az üzemeknek legfeljebb fele küldi el megbízottait. Más a helyzet az általános iskolákkal. Bár a ' pályaválasztási felelősök és az osztályfőnökök többsége tájékozódik a lehetőségekről, de nem ismerik eléggé a gyakorlat oldaláról a különböző szakmák követelményeit. Pedig ezeket az ismereteket összhangba kellene hozni minden egyes tanuló személyiségével, és felkelteni az érdeklődést a legmegfelelőbb pálya iránt. A szakmák megismertetésében, megszerettetésében óriási szerepük lenne a gyárakban, üzemekben működő pályaválasztási szakköröknek. Ehhez azonban a munkahelyek és az iskolák között még jobb együttműködésre van szükség. Ám ne hagyjuk figyelmen kívül a harmadik, ugyancsak fontos szempontot, a népgazdaság igényeit, kívánalmait. A .pedagógiaipszichológiai vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy minden átlagos intelligencia- és tudásszinttel rendelkező diák húszharmincféle pálya, szakma elsajátítására alkalmas. Es itt kérdezhetjük: megengedhető-e valamiféle egészséges pedagógiai manipuláció? Nemcsak hogy megengedhető, de szükséges is. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy a megfelelő iskolai pálya- irányításnak ellenáll a szülők akarata. Sokan az úgynevezett presztízspályákra küldik szívesen gyermekeiket. Érdemes szólni még azokról a szakmákról, melyekben megyénk területén egyre több fiatalt kívánnak foglalkoztatni az elkövetkező négy-öt évben. így például az olajbányász és az élelmiszeripari szakmákban. Képzésük jelenleg csak megyénkén kívüli intézményekben folyik, pedig valamely kis gimnázium ilyen jellegű szakközépiskolává alakításával segíthetnénk a gondokon ... P. E. A szocialista állam történelmi feladata és kötelessége, hogy az emberi alapérdekek következetes érvényesülésének feltételeit megteremtse, s fokozatosan alapvető állampolgári joggá tegye. A procesz- szus nincs minden nehézség nélkül. Az emberi jogok gyors változáson mentek keresztül az elmúlt néhány évtizedben, miközben magával a fogalommal, annak a szocializmus viszonyai közötti érvényesülésének elemzésével tudományosan alig, inkább propagandisztiku- san foglalkoztunk. A munkához való jog esetében például ma már nem egyszerűen valamely munkahelyhez, kereseti lehetőséghez való jogról kell beszélnünk, hanem az egyén képességének, képzettségének, munkabírásának megfelelő munkakör betöltésének jogáról is. Ez azonban csak a kezdet. Egyre inkább elvárják az emberek, hogy a munka érdekes, szép és alkotó is legyen. Igényeik vannak a munka- és a munkakörülmények humanizáltsá- gára, az üzem rendjére, tisztaságára, a munka- és egészség- védelemre, a magas fokú szervezettségre, az üzemi szintű társadalmi juttatásokra, az üzem ügyeibe való beleszólásra, a hatékony munkavállalói érdekvédelemre. Ezek az igények reálisak, megvalósíthatók. A munkához való jog tartal- mának gyors bővülésével nem bírjuk az iramot. Annyi pénzünk egyelőre nincs. Ha éppen valakinek ez szúr szemet, a fejünkhöz is vághatja. Csak azt felelhetjük neki, hogy majd igyekszünk. Köszönjük a bíráló megjegyzéseket. És elmondjuk neki, hogy az élet, a szocialista valóság milyen szédítő magasra emelte a lécet. Itt van például a létbiztonság, az alapvető létfeltételekhez való jog. Az a követelmény, hogy önhibáján kívül senki ne éljen nyomorban. Mindenkinek legyen rendes lakása, tiszta levegője, egészséges ivóvize, villanyvilágítása. Legyen kulturált a tömegközlekedés, kielégítő a bolthálózat, folyamatos az áruellátás. Aztán itt van az állampolgári egyenjogúság. Ez hagyományosan magában foglalja a nemek, fajok, felekezetek, nemzetiségek stb. közötti egyenjogúságot, a törvény előtti egyenlőséget, az aktív és passzív választójogot. Ma már azonban beleértjük a munkajogi egyenlőséget, a mindenkinek egyformán megadott egzisztenciális és jövedelmi biztonságot, sőt: az előbbrejutási, érvényesülési lehetőségek egyenlőségét is. Mindenkinek egyenlő joga és lehetősége legyen a tanulásra,' 1 a szakkévzettség megszerzésére, továbbképzésre, átképzésre, szakmaváltásra. Bizony még nem tartunk ott, hogy ezek az emberi joaok maradéktalanul érvényesüljenek. Nem elég, ha 4 falun, tanyán élő ember tudja, hogy gyermekének ugyanolyan jogai vannak, mint a városi gyermeknek. Szükség van arra is, hogy a tanyaközpontban, a járási székhelyen legyen megfelelő iskola, kollégium, és legyen iskolabusz. Nem elég, ha tudjuk, hogy jogunk van ingyenes és egyenlő egészségügyi ellátásra. Az is kell, hogy a falunak ne csak állatorvosa legyen, hanem emberorvosa is; legyen szülésznője, jó ivóvize; a kórházban legyen, elég ágy és személyzet. A jó tanítóhoz, orvoshoz, levegőhöz és ivóvízhez való jog legalább olyan fontos, mint a szavazati jog: Készek vagyunk az emberi jogok fogalmának tisztázásához hozzájárulni, esetleg helyszíni bemutatót tartani. De csak azoknak, akik a témához elfogultság nélkül közelednek, akik Tudomásul veszik, hogy az emberi jogok tartalmi bővítése sokkal nehezebb, mint formai bővítése. Az alapvető emberi jogok érvényesítése drága dolog, ha a feltételteremtés elvén nyugszik. Mondják is nyugaton, hogy a szocializmus egy kicsit drága rendszer. Valóban, nem olcsó. Az alapvető emberi jogok tárgyi feltételeinek megteremtése és anyagi érvényesítése területén sokat megspórolni nem tudunk. A megtakarítás, reális lehetőségei mindenekelőtt a termelés, a gazdálkodás területén találhatók. Nem romolhatnak a foglalkoztatási, létbiztonsági, oktatási, egészségügyi feltételek. Legyen ez ideológai ellenfeleink számára tiszteletreméltó gondolat. Tartalékok az üzem- és munkaszervezésben (Pásztor Zoltán felvételei) • Az alsó kép: a közös gazdaság keltetőüzemében. • A termelőszövetkezet baromfi telepe és a takarmánytárolók. A VI. ötéves tervünk elkészítésénél gondosan mérlegeltük az előző tervidőszak tapasztalatai alapján lehetőségeinket és úgy igyekeztünk a beruházásokat rangsorolni, hogy termelőeszközeinket eredményesebben hasznosítsuk. Nálunk, a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezetben az üzemi szervezet és termelési szerkezet elősegítette a gazdálkodás folyamatos fejlesztését. Növénytermesztési terveinket évről évre növekedő mértékben túlteljesítettük, ami az elmúlt időszak gyakran változó, és emelkedő mértékű nyereségelvonó szabályozói miatt nem volt könnyű feladat. A pecsenyecsirke-nevefés tervezett mennyiségét például nem teljesítettük, az anyagi érdekeltség időközben történt csökkenése miatt. Viszont a termelési mutatókat — az átmeneti visszaesések ellenére — túlteljesítettük öt év átlagában. A korszerű gépesítéssel a növénytermesztés munkáskéz-igényét jelentősen csökkentettük, és a felszabaduló erőket az állattenyésztésbe csoportosítottuk át. Ugyanis a IV. ötéves terv időszaka alatt jelentősen beruháztunk a baromfiágazatba. A mennyiségi növekedés az elmúlt ötéves tervidőszaka alatt a minőségben jelentkezett. Az elmúlt fél évtizedet a mérsékeltebb fejlődés jellemezte. Előtérbe kerültek a korszerűséget elősegítő beruházások, a szociális létesítmények bővítése, a szilárd burkolatú üzemi utak és a különböző régi létesítmények modernizálása. Jelenlegi ötéves tervünk célja, hogy a hosszú távra megalapozott termelési szerkezetet finomítjuk, és a változó körülményekhez igazítjuk, a népgazdasági igényeknek megfelelően. Olyan termelési és fejlesztési programot kezdtünk, hogy a beruházásokkal optimális üzemméreteket érjünk el, a termelési ágak egymásra épülése a helyi adottságok legjobb kihasználását tegye lehetővé. Változatlan áron számítva a:s üzemi termelési érték 40 millió forinttal emelkedik a tavalyi tényhez viszonyítva. A szövetkezeti eredményünket 26 millióra tervezzük, és 51 millió fonni; jövedelmet szeretnénk elérni. A növénytermesztésben a hozamok mérsékelt emelkedésével számolunk. A két fő növénynél, a búzánál és a kukoricánál évi 0,5 százalék növekedéssel számolunk. Ennek forrása az agrotechnika javítása. Az állattenyésztésben továbbra is a baromfiágazat a legfontosabb. A törzsbaromfi-tenyésztés és a keltető rekonstrukciójával egyidőben növeljük a leadott pe- csenyecsirjce-mennyiségét. Alkalmazzuk az energiatakarékosabb technológiát, összesen é-vente 3 millió csirkét értékesítünk. Tartalékaink vannak a juhászati ágazatban is. A termőföld hatékonyabb hasznosítása érdekében a jelenlegi kétezres anyajuh-létszámot 4 ezerre emeljük. A következő fél évtizedben 145 millió forintot fordítunk fejlesztésre. Ebből kiemelkedik a 39 milliós gépi, a 20 milliós keltető- üzemi beruházás. Huszonegymillióba kerül a gázbevezetés, amely olcsóbbá teszi az energiafelhasználást, 14 milliót fordítunk pe- csenyecsirke-férőhelyek bővítésére, és 6 milliót a juhászatra. Kiugró eredményekre nem számítunk, de megvan a lehetőségünk a termelési mutatók javítására, elsősorban az üzem- és munkaszervezésben vannak tartalékaink. Az új középtávú terv tagságunk jobb megélhetését célozza. Érdemes dolgozni érte, mert megtalálja számítását idős és fiatal egyaránt. Megvalósítására biztosíték tagjaink szorgalma és hozzáértő munkája. Bátyai József elnök • Öt év alatt kétszeresére növelik a juhállományt. Közművelődési és képzőművészeti táborok Hol vagyunk már attól az időszaktól, amikor azon keseregtünk, hogy a közművelődésben holtszezon a nyár. Évről évre sok — s ami a legfontosabb: mind több színvonalas — rendezvény között válogathatunk nyaranként is, bármerre járunk az országban, a megyében. Most sem kell attól tartanunk, hogy kultúrínségben szenvedünk majd a nyáron. Városokban, nagy- és kisközségekben egyaránt igényes rendezvényekre készülnek a művelődési szervek, intézmények, júliusban, augusztusban, szeptemberben is. Bács-Kiskun megye nyári kulturális életéhez immár hagyományosan hozzátartoznak az olyan Rendezvények is, amelyeket nem közvetlenül a nagyközönség számára szerveznek, de amelyek végül is a művelődés ügyét szolgálják. Ilyenek egyebek között az úgynevezett közművelődési szaktáborok. E gyűjtőszó nem fedi pontosan a program tartalmi lényegét, mivel a találkozók, egy része kép- _ zőművészeti jellegű. Megyeszerte f tíz ilyen nyári tábort szerveznek az idén június végétől augusztus végéig a megyei és a helyi szervek Hajós háromnak is színhelye lesz egyidejűleg. Itt negyedszer nyit majd képzőművészeti alkotótábort a művelődési ház, a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság és a Gemenci Állami Erdő- és Vádgazdaság támogatásával. Á táborlakók munkáiból — mint eddig is minden évben — kiállítást rendeznek majd, először Hajóson, azután másutt is a megyében. A községben egyidejűleg kezdődik az a közművelődési táborozás, amelyen a Szegedi József Attila Tudományegyetem hallgatóinak egy csoportja vesz részt. Az egyetemisták a község és a környék életével, közművelődésével ismerkednek. A harmadik hajósi táborban úttörők .'sajátítják majd el a szövő mesterséget.'. , A nemzetiségi hagyományok ápolását szolgálja a szlovák nyelvű olvasótábor, amelyet a kiskőrösi városi KISZ-bizottság, a könyvtár és a művelődési központ rendez a soltvadkerti Petőfi-tónál, július első felében. Ugyanebben a hónapban Szalkszentmártonban táncos, Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban pedig honismereti tábor nyílik. Tiszakécske nagyközség július tizenöttől egy hónapon át ad otthont ismételten a hagyományos — immár ötödik — Tisza-parti Képzőművészeti Alkotótelepnek. Áz ott készülő műveket ugyancsak kiállításon mutatják be. Augusztusban további három tábor nyitását tervezik. Nagybaracskára fotóművészeti alkotótáborba hívják majd meg a megye amatőr fotósait. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága Baján közművelődési (zenei, olvasó, képzőművészed) nyári tábort szervez A sort a bajai Rudnay Gyula Képzőművészeti Kör tagjainak kárá- szi táborozása zárja majd be. R. M.
