Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMF BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 58. szám Ára: 1,40 Ft 1981. március 10. kedd Faluvégi Lajos a Szovjetunióba utazott Faluvégi Lajosnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével hétfőn küldöttség uta­zott a Szovjetunióba, a KGST ter­vezési együttműködési bizottság XXV. ülésére. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. * Faluvégi Lajos hétfőn Moszk­vában találkozott Nyikolaj Baj- bakovval, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökhelyettesével, az állami tervbizottság elnökével. Tolmácsolta neki az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya szí­vélyes üdvözletét és jókívánságait hetvenedik születésnapja alkal­mából. Faluvégi Lajos és Nyikolaj Baj- bakov megbeszélést folytatott a magyar—szovjet gazdasági együtt­működés időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Szűrös Mátyás, moszkvai ma­gyar nagykövet. (MTI) Mf LEGYEN A GYEREKBŐL? A pályaválasztás gondjai megyénkben Hogyan választ pályát ma egy tizennégy-tizenhat éves fiatal? Kik és milyen módon befolyásol­ják élete legfontosabb döntésé­ben? Szükséges-e a jó értelemben vett pedagógiai manipuláció? Korszerű-e a szakmai kérdéssel kapcsolatos iskolastruktúránk? Ilyen és hasonló témákról szól­tak a szakemberek a munkahelyi és iskolai pályaválasztási felelő­sök nemrég megtartott konzultá­cióján. A tapasztalatokat, a me­gyei pályaválasztási tanácsadó intézetben történt beszélgetés alapján írtuk le. Az intézetek munkája ma már szélesebb, sokrétűbb, mint évek­kel ezelőtt. A konzultáció után megfogalmazott gondok azonban jelzik: a pályaválasztás ma is igen nehéz, többféle érdek ösz- szeegyeztetését kívánó feladat, Ezeknek a kereszttüzében él ma a szakmát választó fiatal. Félő, hogy a népgazdasági érdek, a munkahelyek kínálta lehetőségek, az iskola és a szülő kívánalmai között leginkább a pályaválasztó fiatal akarata tűnik el, s így ká­rosodhat a személyisége. A munkahelyi felvételek bizo­nyítják, hogy a legtöbb vállalat, üzem, gyár szívesebben alkalmaz szakmunkásképző intézetekben, s ott is csak bizonyos szakmában végzett fiatalokat. Az általános iskolákból a szü­lők kívánságára leggyakrabban a Kecskeméti 607-es Szakmunkás- képző Intézet autószerelő, és a 623-as intézmény elektronikai műszerész szakára küldik a nyolc osztályt végzettek jelentkezési lapjait. Népszerű még a kiskun­félegyházi gépészeti szakközép- iskola esztergályos és szerkezet­lakatos osztálya. Szakmunkásképzési célú szak- középiskolákba ma viszonylag kevesebb fiatal jelentkezik. Va­jon mi ennek az oka? Valószínű­leg a szakmunkásképzőkénél hosszabb tanulmányi idő, a szak­mai képzés kevésbé gyakorlatias jellege, valamint az, hogy ezek­ben a középiskolákban több olyan szakmát oktatnak, melyre jelenleg nincs bejelentett vál­lalati igény. A termelésben he­lyenként gyorsabb a szakmai pro­filváltozás, mint amit az iskolák követni tudnak. Hasonló okok miatt csökkent a beiskolázás a ba­jai vízügyi szakközépiskola építő­gépszerelő, a kalocsai mezőgaz­dasági szakközépiskola állattartó telepi gépész, a kiskunhalasi ha­sonló intézmény növénytermesz­tő, a kiskőrösi kertészeti szak- középiskola szőlő- és gyümölcs- termesztő szakaira. A mezőgazdasági jellegű üze­mek igényfelmérési és bejelenté­si gyakorlata a leginkább egyol­dalú. Valószínűleg azért, mert nem tájékozódnak kellőképpen, hogy honnan, milyen szakokról lehet várni a fiatalokat, s hová kell1 elősegíteni beiskolázásukat. A pályaválasztási megbízottak­nak tehát több és mélyebb in­formációval kell rendelkezniük. Erre van lehetőségük, mert tájé­kozódhatnak az országos és a me­gyei pályaválasztási intézetek legkülönbözőbb kiadványaiból, ugyanakkor a félévenként szer­vezett konzultációkon mindent megtudhatnak a legújabb tovább­tanulási lehetőségekről. A ta­pasztalat azonban az, hogy pon­tosan azok a munkahelyi pálya- választási felelősök hiányoznak ezekről a tanácskozásokról, akik a legkevesebb információval ren­delkeznek. Az üzemeknek legfel­jebb fele küldi el megbízottait. Más a helyzet az általános is­kolákkal. Bár a ' pályaválasztási felelősök és az osztályfőnökök többsége tájékozódik a lehetősé­gekről, de nem ismerik eléggé a gyakorlat oldaláról a különböző szakmák követelményeit. Pedig ezeket az ismereteket összhang­ba kellene hozni minden egyes tanuló személyiségével, és felkel­teni az érdeklődést a legmegfe­lelőbb pálya iránt. A szakmák megismertetésében, megszerette­tésében óriási szerepük lenne a gyárakban, üzemekben működő pályaválasztási szakköröknek. Ehhez azonban a munkahelyek és az iskolák között még jobb együttműködésre van szükség. Ám ne hagyjuk figyelmen kívül a harmadik, ugyancsak fontos szempontot, a népgazdaság igé­nyeit, kívánalmait. A .pedagógiai­pszichológiai vizsgálatok ered­ményei arra utalnak, hogy min­den átlagos intelligencia- és tu­dásszinttel rendelkező diák húsz­harmincféle pálya, szakma elsa­játítására alkalmas. Es itt kér­dezhetjük: megengedhető-e vala­miféle egészséges pedagógiai ma­nipuláció? Nemcsak hogy meg­engedhető, de szükséges is. En­nek ellenére gyakran előfordul, hogy a megfelelő iskolai pálya- irányításnak ellenáll a szülők akarata. Sokan az úgynevezett presztízspályákra küldik szíve­sen gyermekeiket. Érdemes szólni még azokról a szakmákról, melyekben megyénk területén egyre több fiatalt kí­vánnak foglalkoztatni az elkö­vetkező négy-öt évben. így pél­dául az olajbányász és az élelmi­szeripari szakmákban. Képzésük jelenleg csak megyénkén kívüli intézményekben folyik, pedig va­lamely kis gimnázium ilyen jel­legű szakközépiskolává alakításá­val segíthetnénk a gondokon ... P. E. A szocialista állam történel­mi feladata és kötelessége, hogy az emberi alapérdekek következetes érvényesülésének feltételeit megteremtse, s fo­kozatosan alapvető állampol­gári joggá tegye. A procesz- szus nincs minden nehézség nélkül. Az emberi jogok gyors változáson mentek keresztül az elmúlt néhány évtizedben, mi­közben magával a fogalommal, annak a szocializmus viszo­nyai közötti érvényesülésének elemzésével tudományosan alig, inkább propagandisztiku- san foglalkoztunk. A munkához való jog ese­tében például ma már nem egyszerűen valamely munka­helyhez, kereseti lehetőséghez való jogról kell beszélnünk, hanem az egyén képességének, képzettségének, munkabírásá­nak megfelelő munkakör be­töltésének jogáról is. Ez azon­ban csak a kezdet. Egyre in­kább elvárják az emberek, hogy a munka érdekes, szép és alkotó is legyen. Igényeik vannak a munka- és a mun­kakörülmények humanizáltsá- gára, az üzem rendjére, tiszta­ságára, a munka- és egészség- védelemre, a magas fokú szer­vezettségre, az üzemi szintű társadalmi juttatásokra, az üzem ügyeibe való beleszólás­ra, a hatékony munkavállalói érdekvédelemre. Ezek az igé­nyek reálisak, megvalósíthatók. A munkához való jog tartal- mának gyors bővülésével nem bírjuk az iramot. Annyi pén­zünk egyelőre nincs. Ha ép­pen valakinek ez szúr szemet, a fejünkhöz is vághatja. Csak azt felelhetjük neki, hogy majd igyekszünk. Köszönjük a bíráló megjegyzéseket. És elmondjuk neki, hogy az élet, a szocialis­ta valóság milyen szédítő ma­gasra emelte a lécet. Itt van például a létbiztonság, az alap­vető létfeltételekhez való jog. Az a követelmény, hogy önhi­báján kívül senki ne éljen nyomorban. Mindenkinek le­gyen rendes lakása, tiszta le­vegője, egészséges ivóvize, vil­lanyvilágítása. Legyen kultu­rált a tömegközlekedés, kielé­gítő a bolthálózat, folyamatos az áruellátás. Aztán itt van az állampolgá­ri egyenjogúság. Ez hagyomá­nyosan magában foglalja a ne­mek, fajok, felekezetek, nem­zetiségek stb. közötti egyenjo­gúságot, a törvény előtti egyen­lőséget, az aktív és passzív vá­lasztójogot. Ma már azonban beleértjük a munkajogi egyen­lőséget, a mindenkinek egyfor­mán megadott egzisztenciális és jövedelmi biztonságot, sőt: az előbbrejutási, érvényesülési le­hetőségek egyenlőségét is. Min­denkinek egyenlő joga és le­hetősége legyen a tanulásra,' 1 a szakkévzettség megszerzésé­re, továbbképzésre, átképzésre, szakmaváltásra. Bizony még nem tartunk ott, hogy ezek az emberi joaok maradéktalanul érvényesülje­nek. Nem elég, ha 4 falun, ta­nyán élő ember tudja, hogy gyermekének ugyanolyan jogai vannak, mint a városi gyer­meknek. Szükség van arra is, hogy a tanyaközpontban, a já­rási székhelyen legyen megfe­lelő iskola, kollégium, és le­gyen iskolabusz. Nem elég, ha tudjuk, hogy jogunk van in­gyenes és egyenlő egészségügyi ellátásra. Az is kell, hogy a falunak ne csak állatorvosa legyen, hanem emberorvosa is; legyen szülésznője, jó ivóvize; a kórházban legyen, elég ágy és személyzet. A jó tanítóhoz, orvoshoz, levegőhöz és ivóvíz­hez való jog legalább olyan fontos, mint a szavazati jog: Készek vagyunk az emberi jogok fogalmának tisztázásá­hoz hozzájárulni, esetleg helyszíni bemutatót tartani. De csak azoknak, akik a témához elfogultság nélkül közelednek, akik Tudomásul veszik, hogy az emberi jogok tartalmi bő­vítése sokkal nehezebb, mint formai bővítése. Az alapvető emberi jogok ér­vényesítése drága dolog, ha a feltételteremtés elvén nyug­szik. Mondják is nyugaton, hogy a szocializmus egy kicsit drága rendszer. Valóban, nem olcsó. Az alapvető emberi jo­gok tárgyi feltételeinek meg­teremtése és anyagi érvényesí­tése területén sokat megspórol­ni nem tudunk. A megtakarí­tás, reális lehetőségei minde­nekelőtt a termelés, a gazdál­kodás területén találhatók. Nem romolhatnak a foglalkoz­tatási, létbiztonsági, oktatási, egészségügyi feltételek. Legyen ez ideológai ellenfeleink szá­mára tiszteletreméltó gondolat. Tartalékok az üzem- és munkaszervezésben (Pásztor Zoltán felvételei) • Az alsó kép: a közös gazdaság keltetőüzemében. • A termelőszövetkezet baromfi telepe és a takarmánytárolók. A VI. ötéves tervünk elkészítésénél gon­dosan mérlegeltük az előző tervidőszak ta­pasztalatai alapján lehetőségeinket és úgy igyekeztünk a beruházásokat rangsorolni, hogy termelőeszközeinket eredményesebben hasznosítsuk. Nálunk, a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezetben az üzemi szervezet és termelési szerkezet elősegítette a gazdálkodás folyamatos fejlesztését. Növénytermesztési terveinket évről évre növekedő mértékben túlteljesítettük, ami az elmúlt időszak gyak­ran változó, és emelkedő mértékű nyereség­elvonó szabályozói miatt nem volt könnyű feladat. A pecsenyecsirke-nevefés tervezett mennyiségét például nem teljesítettük, az anyagi érdekeltség időközben történt csök­kenése miatt. Viszont a termelési mutatókat — az átmeneti visszaesések ellenére — túl­teljesítettük öt év átlagában. A korszerű gépesítéssel a nö­vénytermesztés munkáskéz-igé­nyét jelentősen csökkentettük, és a felszabaduló erőket az állatte­nyésztésbe csoportosítottuk át. Ugyanis a IV. ötéves terv idő­szaka alatt jelentősen beruház­tunk a baromfiágazatba. A mennyiségi növekedés az elmúlt ötéves tervidőszaka alatt a mi­nőségben jelentkezett. Az elmúlt fél évtizedet a mér­sékeltebb fejlődés jellemezte. Előtérbe kerültek a korszerűsé­get elősegítő beruházások, a szo­ciális létesítmények bővítése, a szilárd burkolatú üzemi utak és a különböző régi létesítmények mo­dernizálása. Jelenlegi ötéves tervünk célja, hogy a hosszú távra megalapozott termelési szerkezetet finomítjuk, és a változó körülményekhez iga­zítjuk, a népgazdasági igények­nek megfelelően. Olyan termelé­si és fejlesztési programot kezd­tünk, hogy a beruházásokkal op­timális üzemméreteket érjünk el, a termelési ágak egymásra épü­lése a helyi adottságok legjobb kihasználását tegye lehetővé. Változatlan áron számítva a:s üze­mi termelési érték 40 millió fo­rinttal emelkedik a tavalyi tény­hez viszonyítva. A szövetkezeti eredményünket 26 millióra ter­vezzük, és 51 millió fonni; jöve­delmet szeretnénk elérni. A növénytermesztésben a ho­zamok mérsékelt emelkedésével számolunk. A két fő növénynél, a búzánál és a kukoricánál évi 0,5 százalék növekedéssel számolunk. Ennek forrása az agrotechnika javítása. Az állattenyésztésben tovább­ra is a baromfiágazat a legfonto­sabb. A törzsbaromfi-tenyésztés és a keltető rekonstrukciójával egyidőben növeljük a leadott pe- csenyecsirjce-mennyiségét. Alkal­mazzuk az energiatakarékosabb technológiát, összesen é-vente 3 millió csirkét értékesítünk. Tartalékaink vannak a juhá­szati ágazatban is. A termőföld hatékonyabb hasznosítása érde­kében a jelenlegi kétezres anya­juh-létszámot 4 ezerre emeljük. A következő fél évtizedben 145 millió forintot fordítunk fejlesz­tésre. Ebből kiemelkedik a 39 milliós gépi, a 20 milliós keltető- üzemi beruházás. Huszonegymil­lióba kerül a gázbevezetés, amely olcsóbbá teszi az energiafelhasz­nálást, 14 milliót fordítunk pe- csenyecsirke-férőhelyek bővíté­sére, és 6 milliót a juhászatra. Kiugró eredményekre nem szá­mítunk, de megvan a lehetősé­günk a termelési mutatók javítá­sára, elsősorban az üzem- és munkaszervezésben vannak tar­talékaink. Az új középtávú terv tagságunk jobb megélhetését célozza. Ér­demes dolgozni érte, mert meg­találja számítását idős és fiatal egyaránt. Megvalósítására bizto­síték tagjaink szorgalma és hoz­záértő munkája. Bátyai József elnök • Öt év alatt kétszeresére növelik a juhállományt. Közművelődési és képzőművészeti táborok Hol vagyunk már attól az idő­szaktól, amikor azon keseregtünk, hogy a közművelődésben holtsze­zon a nyár. Évről évre sok — s ami a legfontosabb: mind több színvonalas — rendezvény között válogathatunk nyaranként is, bár­merre járunk az országban, a me­gyében. Most sem kell attól tartanunk, hogy kultúrínségben szenvedünk majd a nyáron. Városokban, nagy- és kisközségekben egyaránt igé­nyes rendezvényekre készülnek a művelődési szervek, intézmények, júliusban, augusztusban, szeptem­berben is. Bács-Kiskun megye nyári kulturális életéhez immár hagyományosan hozzátartoznak az olyan Rendezvények is, ame­lyeket nem közvetlenül a nagykö­zönség számára szerveznek, de amelyek végül is a művelődés ügyét szolgálják. Ilyenek egyebek között az úgy­nevezett közművelődési szaktá­borok. E gyűjtőszó nem fedi ponto­san a program tartalmi lényegét, mivel a találkozók, egy része kép- _ zőművészeti jellegű. Megyeszerte f tíz ilyen nyári tábort szerveznek az idén június végétől augusztus végéig a megyei és a helyi szervek Hajós háromnak is színhelye lesz egyidejűleg. Itt negyedszer nyit majd képzőművészeti alkotó­tábort a művelődési ház, a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság és a Gemenci Állami Erdő- és Vád­gazdaság támogatásával. Á tábor­lakók munkáiból — mint eddig is minden évben — kiállítást ren­deznek majd, először Hajóson, azután másutt is a megyében. A községben egyidejűleg kezdődik az a közművelődési táborozás, ame­lyen a Szegedi József Attila Tu­dományegyetem hallgatóinak egy csoportja vesz részt. Az egye­temisták a község és a környék életével, közművelődésével ismer­kednek. A harmadik hajósi tábor­ban úttörők .'sajátítják majd el a szövő mesterséget.'. , A nemzetiségi hagyományok ápolását szolgálja a szlovák nyel­vű olvasótábor, amelyet a kiskő­rösi városi KISZ-bizottság, a könyvtár és a művelődési központ rendez a soltvadkerti Petőfi-tónál, július első felében. Ugyanebben a hónapban Szalkszentmártonban táncos, Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban pedig hon­ismereti tábor nyílik. Tiszakécske nagyközség július tizenöttől egy hónapon át ad ott­hont ismételten a hagyományos — immár ötödik — Tisza-parti Képzőművészeti Alkotótelepnek. Áz ott készülő műveket ugyancsak kiállításon mutatják be. Augusz­tusban további három tábor nyi­tását tervezik. Nagybaracskára fotóművészeti alkotótáborba hív­ják majd meg a megye amatőr fotósait. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága Baján közmű­velődési (zenei, olvasó, képzőmű­vészed) nyári tábort szervez A sort a bajai Rudnay Gyula Kép­zőművészeti Kör tagjainak kárá- szi táborozása zárja majd be. R. M.

Next

/
Thumbnails
Contents