Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-08 / 57. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA s XXXVI. ért. Sí. szám Ára: 1,40 Ft 1981. március 8. vasárnap Ketten a kitüntetettek közül t. «Mal Fél évtized mérlege Hosszúhegyen á. oldal Képzőművészetünk átrendeződése S. oldal V. • . . • ' ■ , ' X*/,! ... . y-',y TAVASZ A HATÁRBAN Még sok a szántanivaló SZEPTEMBERBEN Szociográfusok országos találkozója • A kerekegyházi Kossuth Szakszövetkezetben a nagyüzemi ültetvény támberendezését állítják (el a tagok, gödröt ásnak az oszlopoknak. Ha a következő két-három hétben verőfényes, száraz marad az időjárás, akkor március végéig Bács-Kiskun megyében befejezhetik az ősszel, télen elmaradt talajművelést, és idejében elvégezhetik a mentesített szik- és homoktalaj tavaszi szántását is. Ez a terület több mint 110 ezer hektár, de napról napra csökken, hiszen kedvező időjárás esetén szikkad a talaj felszíne, és folytatni lehet a munkákat. A megye állami gazdasági és szövetkezeti dolgozóinak szakmai felkészültsége, a nagyüzemek többségének műszaki feltétele olyan, hogy teljesíthető ez a követelmény. A Kiskőrösi Állami Gazdaságnak — az üzemi ültetvényeken, gyepterületeken kívül. — ezer hektár szántója van. Az őszi munkára tervezett szántón — 65 hektár kivételével — még a múlt évben befejezték a a szántást. Az elmaradt kisebb területet pedig azóta szántották fel a gazdaság traktoristái. A Kiskőrösi Állami Gazdaság tabdi kerületében működik két mezőgazdasági nagyüzem és a gabonaipar sertéstenyésztő, -hizlaló közös vállalatának szakosított sertéstelepe. Ennek szennyvizével már évek óta a nagyüzemi ültetvényeket öntözik Kiskőrösön és környékén. A traktoristák az idénynek megfelelő talaj munkán, kívül, a szennyvízöntözésre kijelölt szőlők sorközeit is előkészítették. Alkalmas gépekkel mély barázdákat húztak, ahová majd a tápanyagban gazdag, szerves anyagot juttatják. A Kiskunhalasi Állámi Gazdaságban szintén kihasználják a kedvező időt a tél végi talajmunkára, növényvédelemre, tápanyagpótlásra. Ennek az üzemnek az állattenyésztő telepén is nagy meny- nyiségű szerves anyag keletkezik, amelyet összegyűjtenek, szakszerűen kezelnek, s ősszel, télen bedolgoznak a talajba. Hasznos ipód- szer ez, hiszen nemcsak tápanyaggal, hanem szerves anyaggal is gazdagítja az alacsony humusztartalmú homoktalajt, amelyben a növény számára felvehető állapotban, tovább megmaradhat a különféle műtrágyák hatóanyaga. Kecskemét—Solt között, az 52-es számú főútvonal mentén, Fülöp- szállás közelében csordultig tele a- Kígyósok és a Dunavölgyi Főcsatorna medre. Összefüggő nagy területeken áll a legelőn, helyenként a szántón is a víz, amelyet legfeljebb a napsugár párologtathat el, hiszen a csatorna aligha tudja befogadni. A keceli, a hartai, a du- natetétleni határban sok helyen hullámzik víz a gabonaföldeken és a legelőkön. Körös-körül megkezdett szántások, barázdasorok bizonyítják, hogy a traktorosok már próbálkoztak a talaj műveléssel, a termőföld magas nedvesség- tartalma miatt azonban abba kellett hagyniok a munkát. A duna- pataji Üj Elet és Petőfi Termelő- szövetkezet traktoristái is sokat fáradoztak az elmúlt hetekben, hónapokban, s a nehéz körülmények ellenére igen eredményesen végezték a talaj hiúnkat. A Petőfi Tsz földjén már nem maradt szántanivaló. Szabadszállás, Solt, Dunavecse szövetkezetei, valamint a szomszédos állami gazdaság traktoristái, amit lehetett, ősszel felszántották. A dunavecsei Béke Tsz szakmunkásai még tavaly az első hó után elvégezték a mélyszántást. Néhány szomszédos szövetkezetben pedig most folytatják, amit őszszel, télen a kedvezőtlen időjárás miatt abbahagytak. Több gazdaság a munkával elmaradt szövetkezeteknek segít. Kecskeméten, Mély- kúton, Kiskőrös környékén, valamint Szabadszálláson és Kunszent- miklós környékén van erre jó példa, ahol a gazdaságok közös érdeknek tartják a kölcsönös segítségnyújtást. K. A. A napokban az illetékes közreműködő szervek közösen elhatározták, hogy ismételten megrendezik Kecskeméten a szociográfus írók országos találkozóját. Ebből az alkalomból felkerestük dr. Major Imrét, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettesét, s arra kértük, hogy tájékoztasson bennünket az idei tanácskozás sokakat érintő kérdéseiről. A tőle kapott információk alapján igyekszünk képet adni olvasóinknak az ezzel kapcsolatos előkészületekről és törekvésekről. A szociográfiai találkozóra első ízben 1971-ben került sor, a Kecskeméten megjelenő Forrás című folyóirat kezdeményezésére. A kezdeti sikeren felbuzdulva határozták el akkor a szervezők, hogy bizonyos időközönként ismételten megrendezik a tanácskozást. így került sor hasonló eszmecserére ugyancsak Kecskeméten 1974-ben, majd pedig 1976- ban. Ez utóbbinak a középpontjában Erdei Ferenc életművének megvitatása állott. Kezdettől fogva alapvetően kettős célja volt a megrendezett országos találkozóknak. Egyrészt mai valóságunknak a szociográfiai eszközökkel való feltárása, illetve ennek legcélravezetőbb módszereinek a kutatása, másrészt a helyi irodalmi-szellemi élet ilyen módon történő gazdagítása. Az ország minden részéből ide érkezett s aktívan közreműködött írók, szociográfusok együttes ténykedése azt bizonyította, hogy a tanácskozásoknak jelentős szerepük van irodalmi közvéleményük alakításában, a közönség figyelmének a mai valóságra való fokozott ráirányításában. A rendezők — a Magyar írók Szövetsége és annak Duna—Tisza- közi csoportja, a Bács-Kiskun megyei Tanács, a TIT megyei szervezete és a Forrás szerkesztősége — úgy határoztak, hogy a soron következő — immár negyedik — találkozót ez év őszén, pontosabban szeptember közepén rendezik meg, ugyancsak Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. Ezúttal „A településfejlesztés és az urbanizáció kérdései a Magyarország felfedezése sorozat köteteiben, illetve a 70-es évek szociográfiai írásaiban” lesz a témája a tanácskozásnak, amelynek az előkészületi munkálatai már elkezdődtek. A referátum, illetve a korreferátumok megtartására ismert, tekintélyes szociográfusokat, írókat és szerkesztőket kértek fel. A szervezők és az érdeklődő irodalombarátok többek között azt is várják a kétnapos találkozótól,. hogy hozzájárul majd a Forrás szociográfiai jellegének erősítéséhez. Az előző tanácskozások tapasztalatai alapján erre joggal lehet számítani. V. M. f A szakosított telepen összegyűjtött, megérlelt szerves trágyát dolgozzák be a talajba a Kiskőrösi Állami Gazdaság ültetvényén. Megfontolt, körültekintő tervező munka folyik egy ideje a vállalatoknál. Most dolgozzák ki a VI. ötéves tervre szóló termelési és fejlesztési terveikét. Könnyen elintézhetnénk a kérdést azzal, hogy végül is 1968 óta a vállalatok önállóak, azóta maguk szabják meg célkitűzéseiket. Csakhogy most, a divatos közhellyel élve — az állandóan változó gazdasági helyzetben, bonyolultabb körülmények között — sokkal nehezebb a tervezés. Korábban megszokott volt Bács-Kiskun megyében, hogy az ipari üzemek minden évben 5—10 százalékkal, sőt voltak gyárak, gyáregységek, amelyek ennél is magasabb mértékben növelték termelésüket. Ha pedig nem, hát nem is becsülték sokra a stagnáló üzemet. Napjainkra azonban lényegesen megváltoztak a fejlesztés szempontjai, s főleg a lehetőségek. Továbbra is célkitűzés ugyan Bács-Kiskun megyében az iparnak az országos átlagnál gyorsabb fejlődése, s erre a tartalékaink meg is vannak. Csakhogy az új helyzetben nem az üzem termelő kapacitása, hanem értékesítési lehetőségei . döntik el a tervezést. A 'vállalati tervezés több szakaszban történik. Először a koncepció készül el. A menynyiben ez megfelelő és összehangolható a népgazdasági elképzelésekkel, akkor kerülhet sor a végleges tervek kidolgozására. Az első szakaszon már túljutottunk, s a konkrét tervezést végzik a vállalatok. A tapasztalatok szerint célkitűzéseik megfogalmazásakor számolnak ugyan a változó körülményekkel, törekvéseik azonban még nem eléggé megalapozottak. Mindez abból fakad, hogy nem rendelkeznek kellő piaci tapasztalattal. Éppen ezért — különösen a megyei vállalatiknak — jobban kell élni azokkal a lehetőségekkel, amelyek tif elemei a tervezésnek. Ilyen többek között a nyitott tervezés, aminek a lényege, hogy bizonyos esetekre nyitva hagyja a döntési lehetőségeket. A megyei pártbizottság múlt heti ülésén az előadó a vállalati 1 tervkészítéssel kapcsolatban megállapította, hogy folytatni kell a tervcélok megalapozását. Ahol nem készítették el az elmúlt időszak gazdasági tevékenységének elemzését, szükséges ennek pótlása, és az abból levonható tapasztalatokat fel kell használni a vállalati tervek kialakításánál. A tervezés természetesén magában foglalja a fejlesztési célokat, a termeléshez szükséges munkaerőt és' bérfelhasználást. A pártbizottsági ülésen hangsúlyt kapott, hogy mindezt a hatékonysági követelményeknek megfelelően kell megfogalmazni. A belső erőforrások feltárása, a gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlenül fontos a meglévő álló- és forgóeszközök jobb kihasználása, az anyaggal, energiával való takarékosság és munkaerővel való ésszerű gazdálkodás. Bács-Kiskun megye iparának (bár néhány gyár az év eleji iparátszervezéssel önállóvá vált) továbbra is sajátossága a gyáregységi rendszer. A tervezés pedig az önálló vállalatok feladata. Ez ugyan nem zárja ki a lehetőségiét annak, hogy a gyárak, gyáregységek kollektívái is részt vegyenek a tervek kialakításában. Csak az a kérdés, mennyire veszik figyelembe a vállalatoknál a gyárakból érkező javaslatokat. Vannak ugyanis olyan megyei gyárak, amelyek el vannak egyelőre látva — vállalati utasításra — megrendeléssel, csak nem éppen olyan termékekre, mint amilyenek előállítására felkészültek. Sokszor előfordul, hogy a gyár szorosabb kapcsolatban van a megrendelővel, mint a vállalat, amelynek a végén már nem is a rendelés, hanem csak a számlázás adminisztrációját kell elvégezni. Végül is a dolgok rendbe jönnek, az ilyesmi azonban zavarja a tervezést. A tervezés egyébként nem azzal végződik, hogy a célokat a vállalat gazdasági, kereskedelmi, műszaki szakemberei kidolgozzák. Illetékesek ebben a vállalathoz tartozó gyárak dolgozói is. Közérthetően kell ismertetni, s megtárgyalni velük a tervet és annak indoklását. Részben azért, .mert az üzemi demokráciának ez elengedhetetlen követelménye, azután pedig a hasznos észrevételek, javaslatok csak javíthatnak a terven. N. O. (Méhes! Éva (elvétele) Javul a kereskedelmi ellátás Kiskunhalason és körzetében »Régi igazság, eladni csak azt lehet, amit megtermeltünk. Kiskunhalason járva ari/ól érdeklőd- ' tünk: abból, amit megtermelünk jut-e elegendő a halasi üzletekbe, a kereskedelem megteszi-e aim tőle telik, kielégíti-e aI város és a vonzáskörzetben található községek lakosságának igényeit. Mivel a járás és a város nem választható el egymástól, a kérdést mindkét (helyen feltettük. KISKUNHALASON az V. ötéves tervidőszakban a TÜZÉP-mintabolt, a' baromrfibolt és a könyvesbolt mellett a legfontosabb kereskedelmi létesítmény a Kiskunhalasi ÁFÉSZ 1300 négyzetméteres Park áruháza volt — tájékoztatott Várnai Iván, a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának vezetője. Az ABC, amely az élelmiszereken kívül napi cikkeket is árusít, nemcsak a kereskedelmi egységek alapterületét növelte, hanem elhelyezkedése révén, az új lakótelepek ellátását is cpegoldotta. A városi élelmiszerboltok gazdája ugyancsak a helyi áfész. S bár konkurencia nincs, a tapasztalat az, hogy a szövetkezet mindent megtesz a folyamatos, jó színvonalú árukínálat megteremtéséért. Az alapvető élelmiszerekkel nem is volt. semmi gond, az ünnepek előtti választékra sem lehet panasz. A tőkehús teljes egészében az áfész vágóhídi áról kerül ki, s a fejlesztés után, januártól a töltelékáru is a halasi üzemből, halasi ízesítéssel érkezik a boltokba. A vevők időnként keveslik az alföldi, a burgonyás és a rozskenyeret, elégedettek viszont a baromfifeldolgozó vállalat csirke- boltjával, ahol mindig friss, előhűtött baromfi kapható. Az üzletek vásárolhatnak a háztáji termelőktől friss zöldséget, gyümölcsöt, de a ZÖLDÉRT vállalat megjelenésétől további javulást várnak, elsősorban nagyobb választékot a primőrökből. Kevesebb fejlesztés, több korszerűsítés — ez volt a jellemző az elmúlt időszakban az iparcikküzletekre. A BIK és a BRK közös áruházában, valamint a városközpontban található — meglehetősen kevés számú — szakboltban vehettek ruhát, divatcikket, rádiót, hűtőgépet a halasiak. A VI. ötéves terv során már élén- kebb fejlődés várható. A városközpont átépítésekor az új épületek földszintjén üzleteket, elsősorban szakboltokat alakítanak ki. A Jósika utcában lesz a járműalkatrész-bolt, ide kerül a papírbolt, az üveg-porcelán, üdét, valamint az OFOTEBW-nak egy egysége. A Kossuth utcában új háztartási- és illatszerboltot, létesítenek. A vegyes iparcikkekről elmondható: a kínálat olyan, mint másutt, többféle termék gyakran csak a hiánylistán szerepéi. A bútorellátás viszont eddig egyértelműen rossznak ítélhető Kiskunhalason. Ezen javít majd az épülő ezer négyzetméter alap- területű lakberendezési áruház, s a tárolási gondokat megoldja a tervbe vett bútorraktár. A HALASI JÁRÁS húsz községében tevékenykedő hét áfész 289 egysége a 9200 négyzetméter alapterületen csaknem egymilliárd 300 millió forintot forgalmazott tavaly — sorolta az adatokért Garas Mihály, a járási hivatal fő- munkatársa. Az alapvető élelmiszerekből elfogadható színvonalú volt az ellátás, problémát, elsősorban a tejtermékeknél a kiskereskedelemnek jutó szavatossági idő be nem tartása, és a déligyümölcsök, minősége okozott. Még a legkisebb faluban is megtalálható az élelmiszerbolt, legtöbbjében ott a hűtőpult is, így a mirelit áruk, húsfélék sem hiányoznak az üzletekből. A nagyobb településeken megtalálható a vegyesiparcikk-üzlet, de a napi árukon kívül jobbára kerékpárt, -tűzhelyet tartanak, tévét, hűtőgépet csak mutatóba. A tapasztalat szerint a nagyobb értékű, tartós fogyasztási cikkeket szívesebben vásárolják ott, ahol nagyobb a választék: Kiskunhalason, Baján, Bácsalmáson. Hasonló a helyzet a ruházati cikkekkel és a divatáruval is. Termény bolt viszont valameny- nyi községben működik. Néhol 1 több is. Ez a kisárutermelőknek mondhatni létszükséglet, tavaly 6592 vagon táptakarmányt vásárolt a járási lakosság. A községbeli vendéglőkkel viszont nem nagyon lehet dicsekedni. Számuk több, színvonaluk alacsonyabb a szükségesnél. S ha meleg ételt nem is árusít mindegyik, az a cél, hogy valami harapnivaló még a negyedosztályú egységekben is állandóan kapható legyen. V. T. /
