Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-08 / 57. szám

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA s XXXVI. ért. Sí. szám Ára: 1,40 Ft 1981. március 8. vasárnap Ketten a kitüntetettek közül t. «Mal Fél évtized mérlege Hosszúhegyen á. oldal Képzőművészetünk átrendeződése S. oldal V. • . . • ' ■ , ' X*/,! ... . y-',y TAVASZ A HATÁRBAN Még sok a szántanivaló SZEPTEMBERBEN Szociográfusok országos találkozója • A kerekegyházi Kossuth Szakszövetkezetben a nagyüzemi ültetvény támberendezését állítják (el a tagok, gödröt ásnak az oszlopoknak. Ha a következő két-három hét­ben verőfényes, száraz marad az időjárás, akkor március végéig Bács-Kiskun megyében befejezhe­tik az ősszel, télen elmaradt talaj­művelést, és idejében elvégezhetik a mentesített szik- és homoktalaj tavaszi szántását is. Ez a terület több mint 110 ezer hektár, de nap­ról napra csökken, hiszen kedve­ző időjárás esetén szikkad a talaj felszíne, és folytatni lehet a mun­kákat. A megye állami gazdasági és szövetkezeti dolgozóinak szakmai felkészültsége, a nagyüzemek többségének műszaki feltétele olyan, hogy teljesíthető ez a kö­vetelmény. A Kiskőrösi Állami Gazdaságnak — az üzemi ültetvé­nyeken, gyepterületeken kívül. — ezer hektár szántója van. Az őszi munkára tervezett szántón — 65 hektár kivételével — még a múlt évben befejezték a a szántást. Az elmaradt kisebb területet pedig azóta szántották fel a gazdaság traktoristái. A Kiskőrösi Állami Gazdaság tabdi kerületében működik két mezőgazdasági nagyüzem és a ga­bonaipar sertéstenyésztő, -hizlaló közös vállalatának szakosított ser­téstelepe. Ennek szennyvizével már évek óta a nagyüzemi ültet­vényeket öntözik Kiskőrösön és környékén. A traktoristák az idénynek megfelelő talaj munkán, kívül, a szennyvízöntözésre kije­lölt szőlők sorközeit is előkészí­tették. Alkalmas gépekkel mély barázdákat húztak, ahová majd a tápanyagban gazdag, szerves anya­got juttatják. A Kiskunhalasi Állámi Gazda­ságban szintén kihasználják a kedvező időt a tél végi talajmun­kára, növényvédelemre, tápanyag­pótlásra. Ennek az üzemnek az ál­lattenyésztő telepén is nagy meny- nyiségű szerves anyag keletkezik, amelyet összegyűjtenek, szaksze­rűen kezelnek, s ősszel, télen be­dolgoznak a talajba. Hasznos ipód- szer ez, hiszen nemcsak tápanyag­gal, hanem szerves anyaggal is gazdagítja az alacsony humusz­tartalmú homoktalajt, amelyben a növény számára felvehető állapot­ban, tovább megmaradhat a kü­lönféle műtrágyák hatóanyaga. Kecskemét—Solt között, az 52-es számú főútvonal mentén, Fülöp- szállás közelében csordultig tele a- Kígyósok és a Dunavölgyi Főcsa­torna medre. Összefüggő nagy te­rületeken áll a legelőn, helyenként a szántón is a víz, amelyet legfel­jebb a napsugár párologtathat el, hiszen a csatorna aligha tudja be­fogadni. A keceli, a hartai, a du- natetétleni határban sok helyen hullámzik víz a gabonaföldeken és a legelőkön. Körös-körül meg­kezdett szántások, barázdasorok bizonyítják, hogy a traktorosok már próbálkoztak a talaj művelés­sel, a termőföld magas nedvesség- tartalma miatt azonban abba kel­lett hagyniok a munkát. A duna- pataji Üj Elet és Petőfi Termelő- szövetkezet traktoristái is sokat fáradoztak az elmúlt hetekben, hónapokban, s a nehéz körülmé­nyek ellenére igen eredményesen végezték a talaj hiúnkat. A Petőfi Tsz földjén már nem maradt szán­tanivaló. Szabadszállás, Solt, Dunavecse szövetkezetei, valamint a szomszé­dos állami gazdaság traktoristái, amit lehetett, ősszel felszántották. A dunavecsei Béke Tsz szakmun­kásai még tavaly az első hó után elvégezték a mélyszántást. Né­hány szomszédos szövetkezetben pedig most folytatják, amit ősz­szel, télen a kedvezőtlen időjárás miatt abbahagytak. Több gazdaság a munkával elmaradt szövetkeze­teknek segít. Kecskeméten, Mély- kúton, Kiskőrös környékén, vala­mint Szabadszálláson és Kunszent- miklós környékén van erre jó pél­da, ahol a gazdaságok közös ér­deknek tartják a kölcsönös segít­ségnyújtást. K. A. A napokban az illetékes közre­működő szervek közösen elhatá­rozták, hogy ismételten megren­dezik Kecskeméten a szociográfus írók országos találkozóját. Ebből az alkalomból felkerestük dr. Ma­jor Imrét, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettesét, s arra kértük, hogy tájékoztasson ben­nünket az idei tanácskozás soka­kat érintő kérdéseiről. A tőle ka­pott információk alapján igyek­szünk képet adni olvasóinknak az ezzel kapcsolatos előkészületek­ről és törekvésekről. A szociográfiai találkozóra el­ső ízben 1971-ben került sor, a Kecskeméten megjelenő Forrás című folyóirat kezdeményezésé­re. A kezdeti sikeren felbuzdul­va határozták el akkor a szerve­zők, hogy bizonyos időközönként ismételten megrendezik a tanács­kozást. így került sor hasonló esz­mecserére ugyancsak Kecskemé­ten 1974-ben, majd pedig 1976- ban. Ez utóbbinak a középpont­jában Erdei Ferenc életművének megvitatása állott. Kezdettől fogva alapvetően ket­tős célja volt a megrendezett or­szágos találkozóknak. Egyrészt mai valóságunknak a szociográ­fiai eszközökkel való feltárása, il­letve ennek legcélravezetőbb módszereinek a kutatása, más­részt a helyi irodalmi-szellemi élet ilyen módon történő gazdagí­tása. Az ország minden részéből ide érkezett s aktívan közremű­ködött írók, szociográfusok együt­tes ténykedése azt bizonyította, hogy a tanácskozásoknak jelen­tős szerepük van irodalmi közvé­leményük alakításában, a közön­ség figyelmének a mai valóságra való fokozott ráirányításában. A rendezők — a Magyar írók Szövetsége és annak Duna—Tisza- közi csoportja, a Bács-Kiskun me­gyei Tanács, a TIT megyei szer­vezete és a Forrás szerkesztősége — úgy határoztak, hogy a soron következő — immár negyedik — találkozót ez év őszén, pontosab­ban szeptember közepén rende­zik meg, ugyancsak Kecskemé­ten, a Tudomány és Technika Há­zában. Ezúttal „A településfej­lesztés és az urbanizáció kérdé­sei a Magyarország felfedezése sorozat köteteiben, illetve a 70-es évek szociográfiai írásaiban” lesz a témája a tanácskozásnak, amelynek az előkészületi munká­latai már elkezdődtek. A referá­tum, illetve a korreferátumok megtartására ismert, tekintélyes szociográfusokat, írókat és szer­kesztőket kértek fel. A szervezők és az érdeklődő irodalombarátok többek között azt is várják a kétnapos találkozótól,. hogy hozzájárul majd a Forrás szociográfiai jellegének erősíté­séhez. Az előző tanácskozások ta­pasztalatai alapján erre joggal lehet számítani. V. M. f A szakosított telepen összegyűjtött, megérlelt szerves trágyát dolgozzák be a talajba a Kiskőrösi Állami Gazdaság ültetvényén. Megfontolt, körültekintő ter­vező munka folyik egy ideje a vállalatoknál. Most dolgozzák ki a VI. ötéves tervre szóló ter­melési és fejlesztési terveikét. Könnyen elintézhetnénk a kér­dést azzal, hogy végül is 1968 óta a vállalatok önállóak, az­óta maguk szabják meg célki­tűzéseiket. Csakhogy most, a divatos közhellyel élve — az állandóan változó gazdasági helyzetben, bonyolultabb kö­rülmények között — sokkal nehezebb a tervezés. Korábban megszokott volt Bács-Kiskun megyében, hogy az ipari üzemek minden év­ben 5—10 százalékkal, sőt vol­tak gyárak, gyáregységek, ame­lyek ennél is magasabb mér­tékben növelték termelésüket. Ha pedig nem, hát nem is becsülték sokra a stagnáló üze­met. Napjainkra azonban lé­nyegesen megváltoztak a fej­lesztés szempontjai, s főleg a lehetőségek. Továbbra is cél­kitűzés ugyan Bács-Kiskun megyében az iparnak az or­szágos átlagnál gyorsabb fej­lődése, s erre a tartalékaink meg is vannak. Csakhogy az új helyzetben nem az üzem termelő kapacitása, hanem értékesítési lehetőségei . dön­tik el a tervezést. A 'vállalati tervezés több szakaszban történik. Először a koncepció készül el. A meny­nyiben ez megfelelő és össze­hangolható a népgazdasági el­képzelésekkel, akkor kerülhet sor a végleges tervek kidolgo­zására. Az első szakaszon már túljutottunk, s a konkrét ter­vezést végzik a vállalatok. A tapasztalatok szerint célkitűzé­seik megfogalmazásakor szá­molnak ugyan a változó körül­ményekkel, törekvéseik azon­ban még nem eléggé megala­pozottak. Mindez abból fakad, hogy nem rendelkeznek kellő piaci tapasztalattal. Éppen ezért — különösen a megyei vállalatiknak — job­ban kell élni azokkal a lehető­ségekkel, amelyek tif elemei a tervezésnek. Ilyen többek kö­zött a nyitott tervezés, aminek a lényege, hogy bizonyos ese­tekre nyitva hagyja a döntési lehetőségeket. A megyei pártbizottság múlt heti ülésén az előadó a válla­lati 1 tervkészítéssel kapcso­latban megállapította, hogy folytatni kell a tervcélok meg­alapozását. Ahol nem készí­tették el az elmúlt időszak gazdasági tevékenységének elemzését, szükséges ennek pót­lása, és az abból levonható ta­pasztalatokat fel kell használ­ni a vállalati tervek kialakí­tásánál. A tervezés természetesén magában foglalja a fejlesztési célokat, a termeléshez szüksé­ges munkaerőt és' bérfelhasz­nálást. A pártbizottsági ülésen hangsúlyt kapott, hogy mind­ezt a hatékonysági követelmé­nyeknek megfelelően kell meg­fogalmazni. A belső erőforrá­sok feltárása, a gazdálkodás hatékonyságának növelése ér­dekében elengedhetetlenül fontos a meglévő álló- és for­góeszközök jobb kihasználása, az anyaggal, energiával való takarékosság és munkaerővel való ésszerű gazdálkodás. Bács-Kiskun megye iparának (bár néhány gyár az év eleji iparátszervezéssel önállóvá vált) továbbra is sajátossága a gyáregységi rendszer. A terve­zés pedig az önálló vállalatok feladata. Ez ugyan nem zárja ki a lehetőségiét annak, hogy a gyárak, gyáregységek kollek­tívái is részt vegyenek a ter­vek kialakításában. Csak az a kérdés, mennyire veszik figye­lembe a vállalatoknál a gyá­rakból érkező javaslatokat. Vannak ugyanis olyan megyei gyárak, amelyek el vannak egyelőre látva — vállalati uta­sításra — megrendeléssel, csak nem éppen olyan termékekre, mint amilyenek előállítására felkészültek. Sokszor előfordul, hogy a gyár szorosabb kap­csolatban van a megrendelő­vel, mint a vállalat, amelynek a végén már nem is a rende­lés, hanem csak a számlázás adminisztrációját kell elvé­gezni. Végül is a dolgok rend­be jönnek, az ilyesmi azon­ban zavarja a tervezést. A tervezés egyébként nem azzal végződik, hogy a célokat a vállalat gazdasági, kereske­delmi, műszaki szakemberei ki­dolgozzák. Illetékesek ebben a vállalathoz tartozó gyárak dol­gozói is. Közérthetően kell is­mertetni, s megtárgyalni velük a tervet és annak indoklását. Részben azért, .mert az üzemi demokráciának ez elengedhe­tetlen követelménye, azután pedig a hasznos észrevételek, javaslatok csak javíthatnak a terven. N. O. (Méhes! Éva (elvétele) Javul a kereskedelmi ellátás Kiskunhalason és körzetében »­Régi igazság, eladni csak azt le­het, amit megtermeltünk. Kis­kunhalason járva ari/ól érdeklőd- ' tünk: abból, amit megtermelünk jut-e elegendő a halasi üzletek­be, a kereskedelem megteszi-e aim tőle telik, kielégíti-e aI város és a vonzáskörzetben található közsé­gek lakosságának igényeit. Mivel a járás és a város nem választ­ható el egymástól, a kérdést mindkét (helyen feltettük. KISKUNHALASON az V. ötéves tervidőszakban a TÜZÉP-minta­bolt, a' baromrfibolt és a könyves­bolt mellett a legfontosabb keres­kedelmi létesítmény a Kiskunha­lasi ÁFÉSZ 1300 négyzetméteres Park áruháza volt — tájékozta­tott Várnai Iván, a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osz­tályának vezetője. Az ABC, amely az élelmiszereken kívül napi cik­keket is árusít, nemcsak a keres­kedelmi egységek alapterületét nö­velte, hanem elhelyezkedése ré­vén, az új lakótelepek ellátását is cpegoldotta. A városi élelmiszerboltok gaz­dája ugyancsak a helyi áfész. S bár konkurencia nincs, a tapasz­talat az, hogy a szövetkezet min­dent megtesz a folyamatos, jó színvonalú árukínálat megterem­téséért. Az alapvető élelmiszerek­kel nem is volt. semmi gond, az ünnepek előtti választékra sem lehet panasz. A tőkehús teljes egészében az áfész vágóhídi áról kerül ki, s a fejlesztés után, ja­nuártól a töltelékáru is a halasi üzemből, halasi ízesítéssel érkezik a boltokba. A vevők időnként keveslik az alföldi, a burgonyás és a rozs­kenyeret, elégedettek viszont a baromfifeldolgozó vállalat csirke- boltjával, ahol mindig friss, elő­hűtött baromfi kapható. Az üzletek vásárolhatnak a ház­táji termelőktől friss zöldséget, gyümölcsöt, de a ZÖLDÉRT vál­lalat megjelenésétől további ja­vulást várnak, elsősorban na­gyobb választékot a primőrökből. Kevesebb fejlesztés, több kor­szerűsítés — ez volt a jellemző az elmúlt időszakban az iparcikk­üzletekre. A BIK és a BRK kö­zös áruházában, valamint a vá­rosközpontban található — meg­lehetősen kevés számú — szak­boltban vehettek ruhát, divatcik­ket, rádiót, hűtőgépet a halasiak. A VI. ötéves terv során már élén- kebb fejlődés várható. A város­központ átépítésekor az új épüle­tek földszintjén üzleteket, első­sorban szakboltokat alakítanak ki. A Jósika utcában lesz a jár­műalkatrész-bolt, ide kerül a pa­pírbolt, az üveg-porcelán, üdét, valamint az OFOTEBW-nak egy egysége. A Kossuth utcában új háztartási- és illatszerboltot, léte­sítenek. A vegyes iparcikkekről elmond­ható: a kínálat olyan, mint má­sutt, többféle termék gyakran csak a hiánylistán szerepéi. A bútorellátás viszont eddig egyértelműen rossznak ítélhető Kiskunhalason. Ezen javít majd az épülő ezer négyzetméter alap- területű lakberendezési áruház, s a tárolási gondokat megoldja a tervbe vett bútorraktár. A HALASI JÁRÁS húsz közsé­gében tevékenykedő hét áfész 289 egysége a 9200 négyzetméter alap­területen csaknem egymilliárd 300 millió forintot forgalmazott tavaly — sorolta az adatokért Ga­ras Mihály, a járási hivatal fő- munkatársa. Az alapvető élelmi­szerekből elfogadható színvonalú volt az ellátás, problémát, első­sorban a tejtermékeknél a kiske­reskedelemnek jutó szavatossági idő be nem tartása, és a déligyü­mölcsök, minősége okozott. Még a legkisebb faluban is megtalálható az élelmiszerbolt, legtöbbjében ott a hűtőpult is, így a mirelit áruk, húsfélék sem hiányoznak az üzletekből. A nagyobb településeken meg­található a vegyesiparcikk-üzlet, de a napi árukon kívül jobbára kerékpárt, -tűzhelyet tartanak, té­vét, hűtőgépet csak mutatóba. A tapasztalat szerint a nagyobb ér­tékű, tartós fogyasztási cikkeket szívesebben vásárolják ott, ahol nagyobb a választék: Kiskunhala­son, Baján, Bácsalmáson. Hasonló a helyzet a ruházati cikkekkel és a divatáruval is. Termény bolt viszont valameny- nyi községben működik. Néhol 1 több is. Ez a kisárutermelőknek mondhatni létszükséglet, tavaly 6592 vagon táptakarmányt vásá­rolt a járási lakosság. A községbeli vendéglőkkel vi­szont nem nagyon lehet dicseked­ni. Számuk több, színvonaluk ala­csonyabb a szükségesnél. S ha meleg ételt nem is árusít mind­egyik, az a cél, hogy valami ha­rapnivaló még a negyedosztályú egységekben is állandóan kapható legyen. V. T. /

Next

/
Thumbnails
Contents