Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-07 / 56. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 1 VÁLTOZÓ IDŐ, VÁLTOZÓ TÁRSADALOM m s. —■«——- _ ■■ Családok, háztartások “0“,8,nM mecyei műemlék™ Az 1980. évi népszámlálás adatai szerint az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett a háztartások száma, de csökkent azok átlagos nagysága. Míg 1970-ben országosan száz háztartásban 295 személy élt, a múlt év januárjában ez a szám 280 volt. Tovább vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy a fővárosban ez a szám a legalacsonyabb, itt száz háztartásban mindössze 242 személy él, a megyék közül Csongrád megyében 265, a legmagasabb pedig Szabolcs-Szatmár megyében, ahol 317 személy él száz háztartásban. Mi az oka ennek a „létszám- csökkenésnek"? Az egyik, hogy az elmúlt évtizedben erőteljesen nőtt az egyszemélyes háztartások száma. Jelenleg 720 ezer ember él egyedül, akiknek mintegy kétharmada nő, és 70 százalékuk az idősebb korosztályhoz tartozik. Az egyszemélyes háztartások száma Budapesten a. legmagasabb. A másik ok, hogy az elmúlt évtizedben csökkent a két és több családból álló háztartások száma, ami azt mutatja, hogy a lakás- helyzet fokozatos javulásával a 'korábbinál kevesebb családban kényszerül több generáció közös háztartásban élni. Egyébként a több családot egyesítő háztartások száma és aránya a községekben a legmagasabb, számuk azonban az elmúlt évtizedben ott is csökkent. Ha a háztartások összetételét a keresők szerint vizsgáljuk, a legszembetűnőbb, hogy jelentősen és folyamatosan növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyekben csak nyugdíjasok élnek. Jelenlég a 3 millió 718 ezer háztartás egynegyede aktív kereső nélküli. Ugyanakkor a háztartások több mint egyharmadában két kereső van. Más összefüggésben vizsgálva, a száz háztartásra jutó keresők száma tíz év alatt átlagosan 143- ról 134-re csökkent. Ez a szám Zala és Fejér megyében a legmagasabb, itt száz háztartásban 148, illetve 146 kereső van, míg Békés megyében a legalacsonyabb; 125 fő. A népszámlálás adatai azt mutatják, hogy hazánkban több évtizede folyamatosan csökken az átlagos családnagyság. Jelenleg a családoknak több mint egyhar- mada gyermek nélkül él. A családok összetételének alakulását szemlélteti az alábi táblázat: Az összes család Család össze tétel: százaléka 1970-ben 1980-ban Házaspár gyermek nélkül 33,7 34,9 Házaspár gyermekkel 56,1 54.0 Apa gyermekkel 1,3 1,7 Anya gyermekkel 8,9 9,4 A családösszetétel alakulását a gyermekszületések alakulása mellett az is befolyásolja, hogy az életkor meghosszabbodásával, a gyermek önállóvá keresővé válásával és korai házasságkötésével egyre több idősebb házaspár maradt velük együtt élő gyermek nélkül. Az adatok ugyanakkor azt bizonyítják, hogy az ideálisnak tekintett háromgyermekes családtípus még nem vált általánossá, sőt az elmúlt évtizedben a három- és többgyermekes család, az összes családoknak mindössze 3 százaléka. A községekben ez az arány 8 százalék. A családok gyermekszám szerinti összetétele megyénként jelentősen eltérő. A száz családra jutó gyermekek száma Szabolcs- Szatmár megyében átlagosan 127, Veszprémben 120, míg Csongrád és Heves megyékben mindössze 97. Baranya és Heves megyében a legtöbb az „egyke”, az itt élő családok 35 százalékában egy gyermek van. A három és több gyermekkel élő családok aránya kiugróan magas Szabolcs-Szatmár megyében, 12 százalék, míg a nagy családok aránya Somogy megyében mindössze 5 százalék. Gy. Z. A Kiskun kapitányság mi asszonyaink válláról vettünk le gondot, amikor az iskola mellé 80 gyereket befogadó napközit építtettünk; — Ügy látom, át is tértünk a „valamit —■ valamiért" témakörre — „szólok ki” jegyzetemből. Faragó elvtárs rábólint, de nem engedi magát kizökkenteni. — Legbüszkébb azért a gyógyszertárunkra vagyok. Mennyit kellett azérí személyesen is kilincselni, kérni, érvelni — megyétől minisztériumig —, amíg engedélyt kaptunk, hogy saját pénzünkből tető alá hozzuk. Évtizedes vágya volt ez Nyárlőrincnek, hogy ne kelljen 18 kilométerre, Kecskemétre beutazni orvosságért. Fontos, hogy már megvan, s az első, ami üzemi kezdeményezésre épült. Ötszázötvenezer forintba került — a városföldi Dózsa Tsz is hozzájárult 150 ezerrel —, és a mi építőbrigádunk négy hónap alatt elkészült vele. Hogy milyen nagy szükség van rá, mutatja a tervezettnél kétszeresen nagyobb forgalom ... Dr. Lakosné Pápai Magdolna a patikus... Azt már tudják, hogy 3 éve főállású üzemi orvosunk van, dr. Borsodi Mária. Birodalma mellett van a fogorvosi rendelő, ahol dr. Kiss Emőke várja a pácienseket... Most jövök rá — nevet Faragó | István —, hogy az egészségügy is csupa női kezekben van ... Nem is vettem észre, annyira „eldugva*’ jegyezte meg a párttitkár, hogy az elmondottak —, s mennyi volna még a higiénikus környezettől az emberek, háromműszakos nők, háztól házig bu- szoztatásáig, 6 saját járművel — a nőpolitika utóbbi 2—3 évi eredményei. Tóth István A XV. században széttöredezett a hagyományos kun nemzetségi szervezet. Létrejöttek a területi ön- kormányzat szerepét betöltő székek. 1456-ban Halasszéken határozták el különféle anyagi és egyéb ellentéteik elsimítására, eldöntésére székkapitány választását Mária Terézia korában helyezték át a halasi széket, abban bízva, hogy az újjátelepült Félegyháza katolikus lakossága kevésbé nehezíti az abszolutista politika érvényesítését. 1753-ban költözött át a kunkapitány az akkor még földszintes székházba. A hamarosan mezővárossá nyilvánított Kiskunfélegyházán a XVIII. század utolsó évtizedeiben emeletet húztak a kapitányságra, majd udvarán sietve börtönt is építtettek. A Vörös Hadsereg útja 9. számú ház 1867-ig adott helyet a kunkapitánynak. Kiegyensúlyozott, nyugodt céltudatosság jellemzi a korában már csak. méretei és funkciója miatt is tekintélyes középületet. A tükörmélyítésekkel tagolt homlokzat, a szerény megjelenésű ablaksor és ezek kapcsolata a copf stílust idézi. . A sok-sok háború, a belső viszályok után Mária Terézia hosszú uralkodása alatt kibontakozó nyugodt, ésszerű korszak hív kifejeződése a csak ba. rokkos hangulatú bejáratánál díszített műemlék. A szerkezeti formáit, rendjét nyíltan vállaló — és így a barokkot a klasszicizmussal összekötő copf, azaz füzéres, fonatos, vonalas díszítésű stílus — hajdani Kiskun kapitányság, immár nyolcvanegy esztendeje múzeum. Az udvarán emelt 9 ablakos szárnyában országos hírű börtöngyűjteményt helyeztek el. H. N. (Pásztor Zoltán felvétele) Belülről kell jönnie Előre is megkövetem a Kecske- mét-szikrai Állami Gazdaság igazgatóját, Magyar Ferencet, s a kiváló nagyüzem összes férfi dolgozóját —, de ezúttal kizárólag n ő szaktársaikról szól a riport. Biztosra veszem, hogy nőnapi előzetes tiszteletadásként ehhez szívesen hozzájárulnák. Na, hogy mégsem lesz egészen „férfimentes” ez a képekkel is illusztrált írás, hiszen a nyárlőrinci üzem asszonyairól, lányairól Faragó István párttitkár mondja el, amit szíve szerint fontosnak tart. Szavának nemcsak az ad fedezetet, hogy mint funkcionárius — mondjuk úgy — „hivatalból” is tevékenykedik a párt nőpolitikái határozatának itteni megvalósításán, hanem a gazdaságban — eddigi egyetlen munkahelyén — eltöltött 23 esztendeje is. Akár Helvécián, akár itt — hiszen az átszervezések mozgással jártak — tapasztalatok alapján győződött meg a nők munkájának, emberi tulajdonságainak értékéről. Beszélgetésünk során furcsa kérdést szegeztem a párttitkárnak. — Nőpolitikái határozat nélkül is ennyi mindent tettek volna a nők helyzetének megkönnyítéséért? — Ezen — így imég nem gondolkoztam — kapta mosolyogva kezét a homlokához, de pár pillanat múlva vége is volt a töprengésnek. Sőt — mintha azt ákarta volna kifejezni a következő mozdulat, hogy ezen nincs mit meditálni. Mutatóujját arra a bizonyos „baloldali” pontra tette Faragó elvtárs, és már válaszolt is. — A nők megbecsülésének innen belülről kell jönnie, határozatok nélkül is. Faragó István ifjú gépésztechnikusként több mint egy évtizeden át üzemeltető mérnöki beosztásban tevékenykedett. 1968 óta párttitkár, 1977-ben lett függetlenített. Itt, a nyárlőrinci üzemben 3 éve munkálkodik. Kecskeméten laknak, felesége a városban dolgozik. — Család? — Két lányunk van — csillan fel a szeme, s tréfásan hozzáteszi —, teljes a nőuralom odahaza. — A gyerekek többször szerepeltek már a Petőfi Népében. Éva úszó, Boglárka meg, hog^y is mondjam ... „gyakorló” újságíró. Van valami stúdiójuk az iskolában. — No és itt,'Nyárlőrincen hány szaktársnővel törődik, titkár elvtárs? Ezután már különböző nyilvántartások is besegítenek a helyzetkép kialakításába. Tavaly 1100 körüli volt a gazdaság dolgozóinak összlétszáma, amiből a nőké 450 körüli. Közülük közel 30— 30-an a borpalackozó-, illetve gyümölcslésoron, a többiek — s • Faragó István párttitkár a gyógyszertár vezetőjével, dr. Lakosné Pápai Magdolnával. • Laboratóriumi rend, tisztaság a gyümölcslésoron. jó részük — a zöldségtermesztésben, szőlőben, faiskolában, adminisztrációban, üzemi konyhán szorgoskodnak. — Nagyon fontos munkaterület a nőké — erősíti a párttitkár. — A gazdaság nyereségének döntő többsége a gyümöcslé- és borpalackozó vonalon képződik. Ennek érzékeltetéséül két számadat: az összes üzemi termelési érték 717 millió forint, ebből a bruttó nyereség 59,3 millió, s mint előbb szó volt róla, ennek zömét ezek az ágazatok produkálják. Harminc szocialista brigádja van az állami gazdaságnak, s ebből a 3 legjobb — nőké: a Szabó- né Benkő Margit vezette „Olym- pos” a juice — gyümölcslé — üzemben, a palackozók „Május 1.” brigádja Gál Sándorné vezetésével, és Mihályi Kálmánné irányítása alatt a zöldségtermesztő „Lenin” brigád. (Ide azért lopjuk be gyorsan, hogy hasonló jó hírnevű férfibrigád is van, a többszörösen szocialista címet érdemelt „Csonka János” brigád.) Termelési érték, forintnyereség, ennyi meg ennyi szocialista brigád — mindezek együtt is minőséget tükröznek. De hogy a fantáziának is adjunC valamit... Hörpintsenek képzeletben velem együtt abból az othello üdítő italból, amellyel engem is megkínált a párttitkár. Már maga a csomagolás, a formás, gusztusos palac- kocska olyan ínycsiklandozó látványt nyújtott mélybordó színű tartalmával, hogy amikor aromád ja, zamata bűvölte érzékszerveimet, egyetértettem az arabokkal/ ök különösen imádják, s viszik tőlünk, mint a cukrot. De még ez. Hanem előttünk Amerika készített nekik othello juice-t. Gondolhatják, mennyire szeretik ezt az italt az arabok, ha akkora távolságból is megérte nekik az importja. S itt volt ügyes a „Szikra”. „Ilyet mi is tudunk csinálni, ha nem jobbat” — győzte meg a forgalmazó partnert, "konkrét” othel- lolével. Ha sok múlik rajtuk, vajon érvényesíthetik-e tudásukat vezető posztokon? Brigádvezetöket már említettünk. Szeidl Mátyásné kertész üzemmérnök, nőfelelős, Váczi Pálné a gyümölcsléüzem vezetője, osztály- és üzemvezető-helyettesi beosztásban több nő dolgozik, a miniszteri kiváló dolgozó kitüntetés tulajdonosa, dr. Miklós Györgyné, a nőbizottság vezetője, ott vannak a nők a szakszervezeti bizottságban is. S ha a kitüntetéseknél tartottunk; tavaly november 7-re kapott miniszteri kiváló jelvényt Holló Jánosné, Fazekas Sándorné. 1979-ben kilenc, a múlt évben hat nő lett vállalati kiváló dolgozó, ugyanakkor tizenhármán, illetve tizenegyen kaptak 1000—1000 forint pénzjutalmat. A helyi tanácstagok mellett találjuk Ferró Jánosnét, aki a nyár- lőrincieket és lászlófalviakat képviseli a megyei tanácsban. A gyümölcsléüzem fizikai dolgozója, két gyermek anyja. — Egyre több fiatalasszony személyi okmányaiba kerülnek gyermeknevek, hiszen általában öt- venöten-hatvanan gyesen vannak. Ezért is voltunk rajta, hogy Nyár- lőrincen, a gazdaság és a Dózsa Téesz anyagi eszközeiből felépítsük a 100 személyes óvodát... A • A tetszetős csomagolás — (él siker. Erre Is sokat adnak a palack« zóban. (Tóth Sándor felvételei) AZ OLVASÓ VÉLEMÉNYE Jó lenne meglátni... Megyénk műemlékeiről többet tudni nemcsak szép dolog, de nekünk, Bács megyeieknek úgy érzem illő is. Ma, ebben a száguldó, autós világban nemigen állnak meg az emberek egy-egy figyelemreméltó műemlékünknél, mondván: mi is lehet érdekes ezen a „sivár homokvidéken’’ — ma már inkább „aranyhomok’’. Pedig van. Ezt fogja nekünk bemutatni a meginduló új sorozat a Petőfi Népében, amit valószínű sokan mások is szívesen olvasnak. Sőt bizonyára lesznek olyanok, akik felkeresik ezeket a helyeket a valóságban is. Jó azt tudni, hol élünk, milyen az a szűkebb terület — még ha Bács megye az ország legnagyobb megyéje is —, ahol több-kevesebb időt eltöltünk, s vannak, akik itt születtek és itt halnak meg. Jő volna, ha a műemlékek felsorolásánál meg- tudnánk, hogyan lehet odajutni autón, vasúton. Már a bevezetőben feltűnt, annak ellenére, hogy Kecskemét térségében nemigen voltak uradalmak, és most Pálmonostorán ilyen uradalmi épületekben van a tsz-központ. Látható a képen egy nagy magtár, ami más vidéken gyakoribb, de túlnyomórészt elhanyagoltak. Annak idején jogos volt a nép dühe az uradalmi bánásmódra, de az épületek egy kis felújítással nagyon jó szolgálatot tehettek volna a szövetkezeti gazdálkodásnak. Hiszen nincs hol tárolni, szárítani a gabonát, a tengerit, pedig ezeknek a régi magtáraknak a /elhasználásával, éppen úgy, mint a kisgazdaságokban a szétrombolt górékkal, sok energiát lehetett volna megtakarítani. Igaz, egy kicsit több munkával. Nemkülönben a soltszent- imrei csonkatorony léte is figyelemreméltó. Az a merész gondolatom támadt, milyen jó lenne, ha a megyeszékhelyről, s ahol tehetik, más helyről is túrát szerveznének hétvégeken (nemsokára jön a minden szombati szabad idő). Meg lehetne tekinteni a csonkatorony mellett a solti „élő" rádiótornyot is, és a Pető- fi-emlékhelyeket. Hasonlóan egyéb, kevésbé ismert műemlékeket. Várjuk a megye további műemlékeinek ismertetését. Üdvözlettel Bálint István Akadémia krt. 32—34. VI, 18. I
