Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-07 / 56. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYSESÜLJETEK! Zárszámadó közgyűlések az ipari szövetkezetekben Bács-Kiskun megye ipari szövetkezeteiben is megkezdődtek a mérlegzáró közgyűlések. E hónap végéig 47 szövetkezet tagsága vet számot elmúlt évben végzett munkája eredményeivel, egyben áttekinti azt is, hogyan teljesítette V. ötéves tervét. Az elmúlt néhány napban öt„ tegnap kilenc ipari szövetkezetben tartották meg a közgyűlést. A kecskeméti Épület-1 karbantartó-' és Szolgál-1 tató Ipari Szövetkezet tagsága már az V. ötéves tervidőszakban épült új székházában hallgatta meg a vezetőség beszámolóját. Nus- ser Elemér elnök arról adhatott számot, hogy a szövetkezet sikeres évet zárt. Hangsúlyozta azonban, hogy az elmúlt öt év alatt jelentősen fejlődött az ÉPSZISZ. ugyanakkor a termelés hatékonysága is a tervezettnek megfelelően javult. Az V. ötéves terv idején mintegy 30 millió forintot fordítottak beruházásokra. A szövetkezet termelési értéke ez idő alatt 54,5 százalékkal, évente átlagosan 9.1 százalékkal nőtt. Ezen belül az építőipari termelési érték növekedési üteme évente elérte a 11,7 százalékot. Nagy gondot fordítottak a lakáskarbantartási tevékenység fokozására. Tavaly például ezen a területen az előirányzott 10 millió forinttal szemben, 13,7 millió forint értékű munkát végeztek el. öt évvel ezelőtt aránylag /alacsony volt a szövetkezet dolgozóinak jövedelme. Az elért eredmények lehetővé tették, hogy a bérszínvonalat öt év alatt 51 százalékkal növelhessék. Az elnök ezután szólt a nagyobb építőipari vállalatokkal és a kisiparosokkal való együttműködésről, az új árpádvárosi és széchenyivárosi szolgáltató létesítmények tevékenységéről, s a lakásépítési szolgáltató iroda megnyitásáról. Az utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy a későbbiek során eszköz- és gépkölcsönzéssel is segíteni kívánják a lakást magánerőből építőket. A szövetkezet a VI. ötéves terv időszakában évente 4,5 százalékkal növeli majd termelését, ezen belül épületkarbantartó, fenntartó tevékenységét évi 12 százalékos ütemben bővíti. • Az alakulásának 30. esztendejébe lépő Kecskeméti Fémipari Szövetkezet nem utolsósorban az alumínium árváltozása miatt sok gonddal küzdött a múlt évben. A gondos piackutatás, a termékszerkezet-átalakítás segítséget nyújtott nekik ahhoz, hogy elérjék a 231 millió forintos árbevételt. Tavaly például megkezdték az ipari létrák gyártását és az év végéig az osztrák megrendelőnek mintegy 4 millió forint értékűt szállítottak. E termékük sikerét különben mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy egy NSZK-céggel szerződést kötve vállalták 1984-ig 7,5 millió márka értékű ipari létra gyártását. Ez a nagyértékű megállapodás jelentős mértékben meghatározza idei feladataikat. A hamarosan elkészülő 2200 négyzetméteres létragyártó műhelycsarnokban old• Tőkés exportra készülnek az ipari létrák a Kecskeméti Fémipari Szövetkezetben. (Pásztor Zoltán felvétele) ják meg a sorozatgyártást és a második negyedév végén megkezdik a szerződés teljesítését. A múlt évi eredmények, gondok, valamint az idei feladatoka részletes ismertetése után Sándor József elnök öt dolgozónak a Szövetkezet Kiváló Dolgozója, Lantos Ferencnének pedig a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést nyújtotta át. Kara Sándor és Baranyi László 25 éves munkaviszonyuk elismeréséül arnygyűrűt vettek át. • A kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet is jó eredményekkel zárta a múlt évet. A tervezett 59 millió forintos árbevétellel szemben élérték a 73 millió forintot, exportra pedig 30 millió helyett 44 millió forint értékű terméket szállítottak. Különösen számottevő a tőkés exportjuk növekedése: az előző évi 3,5 millió forinttal szemben 12 millió forintot kaptak tőkés államok megrendelőitől. A múlt év azért is jelentős a szövetkezet életében, mert megkezdődött egy nagyszabású fejlesztési program végrehajtása. Ennek eredményeként már megkezdődött az üzempróba az új, korszerű festőműhelyben, befejezéshez közeledik a levegőhálózat kiépítése, amely lehetőséget teremt a pneumatikus kisgépek használatára. Daraboló olló, présgép, számos új szerszám teszi termelékenyebbé és könnyebbé a munkát. A beruházás az idén is folytatódik, az év végéig 8 millió forintot fordítanak a termelés fejlesztésére. A tagság elégedetten vette tudomásul, hogy a tervezett 8 millió helyett 13,8 millió forint lett a nyereség és nyereségrészesedésként mintegy 12 napi keresetnek megfelelő összeget fizethetnek ki a dolgozók részére. N. O.—O. L. a munkS- Kitüntetések a nemzetközi gazdálkodás nőnap alkalmából Tóth Ferenc, az MTI parlamenti tudósítója jelenti: Magyarországon már jó ideje gyakorlatilag teljes körű a foglalkoztatottság. Ma — a holnapot és a távolabbi jövőt tervezve — alig lehet számolni a munkaerő számának növekedésével ezért különösen nagy jelentősége a munkaidő teljesebb kihasználásának, a jobb munkaszervezésnek, a hathatósabb létszám- és munkaerőgazdálkodásnak. Ennek gyakorlati útjait-módjait vázolta fel — a foglalkoztatáspolitikai céljairól, s a munkaerő-gazdálkodás további feladatairól adott tájékoztatójában — Trethon Ferenc munkaügyi miniszter az országgyűlés ipari bizottságának pénteken a Parlamentben megtartott ülésén. Gorjanc Ignác, a bizottság elnöke vezette a képviselői tanácskozást, amelyen részt vett Cservenka Fe- rencné, az országgyűlés alelnö- ke is. Trethon Ferenc elmondta egyebek között, hogy az utóbbi években lényegesen mérséklődött — egyre inkább a javuló munkaszervezésnek köszönhetően — a munkaerő-kereslet. Ahhoz, hogy a korábban tapasztalt feszültségek ne éledjenek újra. széles körben tudatosítani kell: a munkaerőgazdálkodás ne az igények után kullogjon, hanem — miként a gyógyításban a megelőzés — előre gondoskodjék arról, hogy a várható munkahelyi feladatokhoz meglegyen a kellő létszámú és képzettségű szellemi és fizikai dolgozó. A munkaerőmozgás mértékét és irányát gazdasági céljainkhoz kell igazítani. Ennek egyik módja a münkaerő átcsoportosítása, például a termelő területekről — ahol olykor fölösleg van — a szo- gállató ágazatokba. A gondolatcserében hangsúlyozták. gazdaságpolitikánk egészének tmábbra is egyik meghatározó eleme és változatlan követelménye a munkaerő teljes és hatékony foglalkoztatása. Valameny- nyi munkahelyi felvételnél mesz- szemenően figyelemmel kell lenni a dolgozó képzettségére, képességeire, személyes terveire, egyéni és családi körülményeire is. Egy másik témakörben bíráló szó érte. hogy olykor egészen egyszerű beosztások. feladatkörök betöltéséhez felsőfokú végzettséget követelnek, elherdálva így egyes emberek másutt sokkal inkább kamatoztatható. a közösség érdekét is sokkal jobban szolgáló különleges ismereteit, magas fokú tudását. (MTI) Március 8. — nemzetközi nőnap. A dátum és az esemény évtizedek óta elválaszthatatlanul összefonódott egymással. Ezen a napon a világ minden haladó országában a dolgozó nőket ünnepük. Országszerte nálunk is megemlékeztek azokról a lányokról, asszonyokról, akik a férfiakkal vállvetve helytállnak a termelő munkában, s vállalják, teljesítik a családban még többségükben mindig rájuk háruló feladatokat. A legkiválóbban dolgozó nőket március 8-án, a társadalmi megbecsülés jeleként évről évre megjutalmazzák. A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a szocialista társadalmi rend építésében, a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javításában kifejtett, kimagasló tevékenységük elismeréseként kitüntetéseket adományozott, amelyeket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adott át. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést vehette át tegnap a Parlamentben Kollár Jól zsefné, a bácsalmási Petőfi Tsz párttitkára, ezüst fokozatot kapott Acs Eszter, a kecskeméti Törekvés Tsz kertészeti brigádvezetője, Faragó István, a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság párttitkára. bronz fokozatban részesült Becsi Jánosné aki a kiskőrösi konzervgyár konzervipari szakmunkása, Dujmov Péterné, a megyei tanács főelőadója, Gál Ká- rolyné, az MSZMP bajai Városi Bizottságának nőreferense, és Sósmezei Menyhértné, a Kalocsai Asztalos-, Építő- és Elektromos Szövetkezet betanított munkása. Bács-Kiskun megyében is számos vállalatnál, intézménynél került sor nőnapi megemlékezésre. Tegnap Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban a Bács- Kiskun megyei Tanács nődolgozóit köszöntötték. József Attila: Oda című versének elhangzása után Szabó Attila, az apparátusi pártbizottság titkára üdvözölte a résztvevőket, majd dr. Major Imre tanácselnök-helyettes mondott ünnepi beszédet. Megemlékezéséből az alábbiakat idézzük: — A ma már igen szép hagyományokkal és jelentős eredményekkel rendelkező nőmozgalom, mint annyi más haladó jellegű hagyományunk, a nemzetközi munkásmozgalommal együtt szü- letett,. kapott elméleti megalapozást, s vált annak elválaszthatatlan részévé. Az emancipáció megvalósítása történelmi feladat, s mint ilyen, jelentős időt vesz igénybe. • Besze Veronika átveszi a kitüntetést. Általában már nem jelent hátrányos helyzetet nőnek lenni. De a fejlődés újabb gondokat és feladatokat is felszínre hozott. Ám a nők jogainak, lehetőségeinek kibővítését soha nem tekinthetjük a férfiak kegyének, nagylelkűségük egyik megnyilvánulási formájának. Amikor a lányokat, asszonyokat köszöntőm, egyúttal vitázom Ciceróval, aki azt mondta: „Asz- szonyok nélkül a férfiak istenekhez lennének hasonlatosak.” A mai férfiak számára már nem szükséges, hogy az isteneket kövessék, annál kívánatosabb, hogy az asszonyaikhoz legyenek hasonlatosak. Ezt követően dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja adott át kitüntetéseket. A művelődési miniszter Szocialista kultúráért kitüntetést adományozott Besze Veronikának, a nyárlőrinci községi könyvtár tiszteletdíjas könyvtárosának, Dénes Józsefnénak, a harkakötötnyi községi könyvtár részfoglalkozású könyvtárosának, Krebs Gyuláné- nak, a soltvadkerti általános iskola tanárának és Liliom Mátyásáénak, a tompái filmszínház üzemvezetőjének. A művelődési miniszter által adományozott Kiváló Munkáért kitüntetést kaptak: Dobránovits Klára, a jánoshalmi filmszínház pénztárosa, Havas Endréné, a kecskeméti Katona József Múzeum ügyintézője, Ladányi Károlyné, a kecskeméti Katona József Színház jegypénztárosa, Nagy Istvánná, a Megyei Művelődési Központ takarítónője, Papdi Jánosné, a kecskeméti Katona József Színház hivatalsegédje, Ponyeczky Istvánná, a Megyei Moziüzemi Vállalat raktárosa és Szalai Péterné, a kecskeméti Katona József Múzeum takarítónője. A tanács kiváló dolgozója kitüntetésben részesült Horváth Zsuzsanna, a kecskeméti Városi Tanács főelőadója, dr. Huszár Gergelyné, a bajai Városi Tanács ügyviteli alkalmazottja és Nasz- vadi Mária, Űjsolt községi Tanács vb-titkára. Tizenöten ' jutalmat kaptak. * A Kiskunfélegyházi Cipőgyárban is köszöntötték az üzem lányait, asszonyait. A nőnapi megemlékezésen részt vett Bujdosó Imre, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja. V. T. A gépek mellett is megállják a helyüket A nőknek mondhatjuk, hogy szépek, csinosak, kedvesek, s ennek örülnek. De tapasztalatom szerint annak sem örülnek kevésbé, ha elismerjük, hogy képesek munkában olyan teljesítményekre, mint a férfiak. Nos, ez nem bók, az élet tanúsítja. Társadalmi, gazdasági fejlődé, sünk utóbbi évtizedeiben a legkülönfélébb munkahelyeket hódították meg a lányok és az asszonyok. Egyikük-másikuk az „erősebb nem” tagjaival egy sorban dolgozik és férfimód megállja a helyét. (A. T. S.) AZ ESZTERGÁLYOS Karcsú fiatalasszony , Szilágyi Zoltánná, a MEZŐGÉP Vállalat kecskeméti gyárának betanított esztergályosa. Most éppen talajművelő gépekhez készít alkatrészeket. — Ez kifejezetten férfimunka — mosolyog Szilágyiné. — De én megszerettem, mert a háromezer, háromezer-négyszáz forint nem rossz női keresetnek. Teljesítménybérben dolgozunk. Egyenlő munkáért egyenlő bért kapunk. És vannak férfiak, akik nem keresnek annyit, mint én. Már nyolcadik éve esztergálok ugyanezzel a géppel. A 24 éves munkásnőt a nőnap alkalmából Kiváló Dolgozó címmel tüntetik ki. Nem ez lesz az első elismerés, amit kiérdemelt. A HEGESZTŐ A BÁCSÉP házgyárának csarnok-óriása. Csőkör András, a vasszerelő üzem művezetője így mutatja be Tar Jánosnét: — A legjobb dolgozók egyike itt, ő csinálja a legtöbb létrát. A ■ munkaidejét százszázalékosan kihasználja. Szorgalmas, jól alkalmazkodó tagja a kollektívának. Tarné kétpontos hegesztőgéppel armatúrákhoz használt létrákat készít betonacélból. A munkájában talán az a legnehezebb, hogy végig állnia kell. Az asszony Ti- szaalpárról jár be a házgyárba, két műszakban. Reggelente négykor kel és fél hatra ér vele munkahelyére a vállalati autóbusz. Ma körülbelül négyszáztíz létrát hegeszt össze. a fémmunkás Betanított munkásnő Krenács Ottóné is, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában. Tizennyolc éve dolgozik a darabolóüzemben. Most éppen laposvas-alkat-. részeken csípést végeztet masinájával. — Lyukasztani, hajlítani, meg más műveleteket is lehet csinálni ezzel a géppel — mondja. — Nehéz a munkája? — Akad könnyebb feladat is, meg nehezebb is. Megszoktam már és jól érzem itt magam. A lényeg az, hogy szorgalmasan dolgozzon az ember, akárhol is keresi a kenyerét. Krenács Ottónét jó munkájáért a nőnap alkalmából Kiváló Dolgozó címmel jutalmazza a gyár. A DARUKEZELŐ Szemüveges, törékeny asszonyka áll a hatalmas fürdőkád-öntőforma mellett. Annak mozgását gombnyomással vezérli. — Formaösszerakó vagyok — mondja munkaköréről. — Ezen a görgősoron, innen mennek a formák az öntéshez. Egyszerre kell figyelnem előre, hátra és fölfelé. Egy műszakban kettőszáz formát rakok össze és indítok útjára. Két- percenkét egyet. Szőke József né nyolv éve dolgozik a kecskeméti fürdőkádgyárban. Közben három gyereket nevelt, s három műszakban járt munkába. — A vállalat érdeke azt kívánta, hát vállaltam a három mű-,- szakot. — Szókéné így gondolko-*" dik. Szeretik és megbecsülik értej1 a munkahelyén. (Tóth Sándor felvételei)
