Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-06 / 55. szám

1981. március «. • PETŐFI NEPE BÁCS-KISKUN MEGYEI MŰEMLÉKEK A kalocsai székesegyház A? I. István által alapított püspökség jelentőségét köz­vetettén érsek szavunk is bizonyítja. A magyar egyházat megtervező kalocsai püspök, majd érsek Anasztáz-Asrik nevmjől alakult ki. Áwmagyar királyság eső évtizedeiben épített (vagy el­kezdett,) kisméretű templomról csak Henszlmann Imre művelődéstörténeti jelentőségű múlt századi ásatásából tudunk. (Iratanyagát Kőhegyi Mihály és Kozák Károly közölie.) „Tűz által veszett el". Elszenesedett romjain emelték a második, gyönyörű, a mostaninál nagyobb szé­kesegyházat. Padlószintje egy méterről mélyebben feküdt Mayerhoffer András tervei szerint a XVIII. század kö­zepe táján készült harmadik érseki temploménál. Mojzer Miklós derítette lei, hogy a kecskeméti piarista és vele egyidőben épített kalocsai nagytemplom a nevezett mes­ter tehetségét dicséri. így írja le a Művészeti Lexikon a. székesegyházat: „Kéttornyos, magas középrizaltos homlokzatán oszlopos, erkélyes kapuzat. Tágas hajóját kétoldalt kápolnák bő­vítik, szentélye szokatlanul hosszú. Ez utóbbi külső falá­ban helyezték el Martinas Ravesu kőfaragó 12. századi sírkövét.” A barokk stílus előszeretettel alkalmazta a felületek megbontására, megmozgatására a rizalitokat, a homlok­zat teljes magasságában végigfutó kiemelkedő falsíkokat. Elő- és visszatigratásokkal tagolták az épület felfogásuk szerint legfontosabb részét, mint ez jól érzékelhető a Szabadság téri székesegyházon. H. N. (Pásztor Zoltán (elvétele) Egy délután a bajai úttörőházban Ladányi Mihály: / Torkomban sóhajokkal HA EGY KÖLTÖ évtizedekig I rendre kimondja a hétköznapi igazságokat — mégha ezt a vers- I írás magas szintjén is te9Zi — I arra a pályatársak, a műitészek, I s nem egyszer > a hivatalos iroda- I lompolitika képviselői is köny- I nyen rásütik, hogy az illető az I iiodalom fenegyereke. Ezt a címet I — vagy inkább rangot — Ladá- I nyi Mihály kapta meg nálunk jó I néhány ’ esztendővel ezelőtt. 0 azonban fütyül az effajta minősí­tésre,., mért őt a vers és a verset értő közönség érdekli elsősorban. I Az a kétségtelenül nem kisszámú tömeg, amely szereti, várja, ol­vassa — mert érti verseit. EÜ'h^C&Zéethetőség azonban* ná-^" la hértV' aZonos -a lírai * lapállyal, a k&lheíygy'Oj terhén nyel, ameg-t" áporodottsággal. Ellenkezőleg. Verséi alapján akár kétszáz év múlva is megmondható lesz, hogy szerzőjük a huszadik század má­sodik felében alkotott;. Ladányi korszerű, de nem abban az érte­lemben, mipt némelyek, akik gyötrelmes szómágiával, a SEM­MI bravúros ragozásával kábítják az olvasót, versnek kiáltva ki a gondolat és érzelem nélküli kla­panciákat, szóburjánzásokat. S ezen az alapon természetesen köl­tőnek önmagukat. szép szót itt — mint minden jó költőnél — a tisztaságot, a lehe­tőség szerinti tömörítést jelenti. A címadó versben például így ír: .. szorongva vándoroltam szerelemtől szerelemig, mintha fenyőerdőben járnék, ágyékok gyantaillatát szívtaim magam­ba .. Felnőtt emberhez, a huszadik század emberéhez méltó költészet ez. Azoké, akik tisztában vannak értelmi, érzelmi világukkal, azt vállalják, bevallják. Akik ismerik vágyaikat, kudarcaikat, ösztönei­ket, s nem szégyenük azokat. Aki­ket nem gáncsol, nem aláz meg előítélet, túlvilági hit, érzelmi gát- , lás. Akikben — mint a költőben — ~ tih1 'V&n ^ is"ritísztáigía, tudják: . az ‘'.cáiíflián'“ afirrá' alkalmas," hogy fölismerjék korábbi tévedéseiket, botlásaikat. Ha ilyen emberek ol­vassák Ladányi verseit, akkor nem a fenegyereket, hanem az igazi költőt látjáJE: „A nappalok már besároztak, szelíd háziállat­ként tollászkodom a gazdasági lét tócsáiban... Nedves a szél, sze­relemtől szaglik a föld, barkaág veri homlokom, s mintha a ten­ger nyalt volna képen, sós lé csu­rog a számba...” olvashatjuk a Tavaszi napló című verseben. LADÁNYI KORSZERŰSÉGE, egyéni hangja mással össze nem téveszthető versépítésében, szó- használatában, jelzőiben és ha­sonlataiban mutatkozik meg. Azt is mondhatnánk, hogy korszerű­sége egyszerű. S ezzel ő is tisztá­ban van. Tudja azt is, hogy szán­dékát,’' verseit, félreértve, ponto­sabbat! meg nem értve elmarasz­talhatják. Ha ez egyáltalán izgat­ja a költőt, csupán azért, mert tudja: elmarasztalása igazságtalan /olt, és az lenne ezután is. Mostani, immár tizenharmadik letétének fülszövegében a követ­ezőt mondja: „A spekulációval éli világban most milyen ipari édősisakot tegyek a fejemre, ogy a megkövéztetés félelme élkül elmondhassam anyanyel­emen: az ég kék?... Elképzel- ető-e az egyszerű emberek egy­terű dolgainak egyszerű sza­bikkal való megfogalmazása? — érdezi az olvasónak szánt szö­gben — önmagától. A választ a or kom ban sóhajokkal című kö­lt lapjain megtaláljuk. Eszerint iiidez nemcsak eképzelhető, de egvalósítható. Ladányi megváló­ja. Méghozzá úgy, hogy ezáltal ihlet hőfokát, a gondolat őszin- iégét nem vonhatjuk kétségbe, tiszteletet ébreszt bennünk a elvi érzékenység, a kifejezé- c pontossága, a jelzők találata, ;zerűsége, a tetten ért igazsá- c, az. „egyszerű emberek egy- rű dolgainak” kertelés nélküli noncfása — a vers. Ladányi irt' jó költő, ezért van olvasó­dra, ezért vannak rajongói és ;yei is. s ÍERT TISZTÁN és szépen kelni, csak a tehetség védel­men lehet: „Ma könnyben állt ét, s a tücskök valami szomo- énekéltek” — kezűi a Három levél közül a harmadikat, s tön így folytatja: „Rád gondol- , Rousseau, szent csöimöröd- ,. s vitatható illúziónkra a (Tórák századában...” A szép és a gondolat. Ez jellemzi ányi verseit. £s ha szép szóról élünk nem romantizáló nosz- ára gondolunk, mert Ladá- 31 ez áll a legmesszebb. A NEM KÉTSÉGES, hogy Ladá­nyi is tisztában van önmaga ér­tékeivel. Mert csak ilyen költő teheti meg, hogy iróniával, gúny­nyal szóljon a sznobokról, a szen­velgőkről, az „udvari zenészek­ről”. Mostani kötetében az Iroda­lomóra című rész tartalmazza az ilyen verseket. Egy kezdőnek cím­zett versében például így szól: _|„... ne májusi madárdalban fü­r ödve csiviteld el, mi dolgod itt a mában ...” Aztán a Dicshimnusz címűben így ír: „Ah, milyen gaz­dag a dögunalom műveitekben, udvari zenészek!” Nos, ezeknek az udvari zenészeknek míves, ám érzelemben, gondolatban sivár költészetéről mond összefoglaló ítéletet Epigramma című ötsoro­sa: „Christopher Caudwell szerint a kommunizmusban nem lesz köl­tészet. A költészet mai állapotát tekintve igen közel lehetünk a kommunizmushoz”.., Epigram­máját természetesen éppen saját költészete cáfolja. Külön tanul- mányt-iehetne írni például Gyere vissza című verséről. De a leg­hosszabb és legokosabb tanul­mány is sokkal kevesebb lenne, mint ez a három strófa, ez a hu­szonnégy sor.... A KÖTET „FÜLÉN” egy fény­képet lát az olvasó. Ladányi Mi­hály egy oszlophoz bújva fölnéz a táblára: zsákutca a felirat, és rajta a nemzetközileg ismert jel­zés, a visszaforduló nyíl. Lehet, hogy mégis kétkedik költészete értékeben, hasznában és erőjé­ben? Lehet, hogy azt gondolja, alig van értelme a versírásnak? Vagy csupán az olvasót akarja a termékeny kétkedéssel beoltani? Ki tudja? De nem is ez a lényeg, mert újabb kötetét elolvasva az embernek nincs kétsége arról, hogy szó sem lehet itt zsákutcá­ról. Inkább sugárút ez, amely vi­lágos, tiszta és emberekkel — azok gondjaival örömeivel, vá­gyaival — népes. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Pályázat a Bartók- évfbrdulóra A Művelődési Minisztérium pályázatot hirdet az óvodák, az általános Iskolák, a zene­iskolák, a középiskolák és a diákotthonok pedagógusai ré­szére, Bartók Béla születésé­nek 100. évfordulója tisztele­tére. A pályázati témakörök megválasztása azt a célt szol­gálja, hogy az évforduló kap­csán gyűjtsék össze az alsó- és középfokú nevelési-oktatási Intézményekben dolgozó pe­dagógusok tapasztalatait az ének-zenei nevelésről, korsze­rű, új formákat ismerjenek meg a művészeti nevelés e fon­tos területéről. Témakörök: — A lakóhely népi ének-se- nel hagyományainak ápolása az óvodában, általános Iskolá­ban, zeneiskolában. — Módszerek és eredmények az Iskolai énekkari tevékeny­ség népszerűsítésében, szín­vonalának emelésében, Bartók Béla gyermekkari müveinek megszólaltatásában. — Bartók Béla művészeté­nek leien tősége a tanulók ze­nei nevelésében. — Hogyan hozhatjuk közel Bartók művészetét a diákok­hoz? A pályázaton eredeti, még nem publikált dolgozattal le­het részt venni. Terjedelme legfeljebb húsz gépelt oldal le­gyen. A jeligés, két példány­ban beküldendő pályamunkát a Művelődési Minisztérium Közoktatási Főosztályára — 1884 Budapest, Pf. 1. — keU el­juttatni 1181. szeptember l-ig. A pályázó nevét, munkahelyét, elmét a jeligével ellátott zárt borítékban keU mellékelni. A bíráló bizottság a dolgo­zatokra 3—8000 forintos dija­kat adhat. Az eredményhirde­tés és díjkiosztás 1181. novem­berében lesz. Most, az esővel, havas esővel beköszöntő tavasz napjaiban, ki­csit körülményes a bajai pajtá­soknak a Petőfi-szigeti - úttörő- házba eljutniuk. Az új híd épí­tési munkálatai is nehezítik a közlekedést. Szerencsére azonban mindez nem zavarja a szakkör­re, tanfolyamra, továbbképzésre, könyvtárba járó gyerekeket! Jön­nek szorgalmasan, mert azt tehe­tik ebben a szép, modem épület­ben, amihez kedvük van*, ami ér­dekli őket. — Szakköreink egy részét hoz­tuk magunkkal a régi házból, a többit a pajtások kívánságai sze­rint hívtuk életre — mondja Czifra Mária, az úttörőház mun­katársa. — Ma milyen „új" szakkör tagjai gyülekeznek? — Például a tűzzománcosok, a vízi-úttörők és a kertész szakkör tagjai. Nézzünk körül! A kisdobos tűzzománc-készitők szobájának egyik oldala üveg, tö­kéletesen világos van, így dol­goznak dr. Havadi-Nagy András­uk Kukomcs Rózsa rajztanár­festőművész irányításával. Fém­lapokra motívumokat festenek, ezt a tanárnő a kemencében meg­szárítja. Ekkor jön a munka má­sodik része: hegyes fémtárggyal belekarcolják a rajzot, üveg­gyönggyel, zúzalékkal szórják a felületet. A kemencében való to­vábbi égetésnél csodálatos új szí­nek olvadnak össze, fényes vi- rágkompozíciókká, érdekes ar­cokká. A tagok között van a má­sodikos Nagy Jenőke, akit mindig családja éppen ráérő tagja hoz a szakkörre, Blandl Borika és Erika, akik még soha nem hiá­nyoztak. A földszinti tárlóban, ahol a legsikerültebb alkotásokat őrzik, láthatom Schoblocher Irén és Oláh Erzsiké munkáit. A tűzzománc-szakkör ezen a napon vendégül látta a kertész­szakkör tagjait, Németi Sándor szaktanár vezetésével érkeztek az itt folyó munkát megnézni, ök, tizenketten, a virágokkal, növé­nyekkel való közelebbi „barátsá­got” tűzték ki célul. Járják az erdőket, megbeszélik a környe­zetvédelmi észrevételeiket, de jut ‘Mejük virágkötészetre, különféle kompozíciók készítésére is.- A szakkör a pályaválasztást is se­gíti, Péter Mária az itt szerzett ismeretek alapján döntött: a he­lyi kertészeti szakközépiskolában tanul tovább! A könyvtár előtt kapott helyet a tévéfoci. Nagyszerűen szóra­koznak vele a központi iskola út­törői: Mizsei György, Kulisics Attila és Marosán István. A könyvtárban — bár nem túl tá­gas — több mint négyezer kötet várja a pajtásokat. Meg Tenubel Tibor főiskolai hallgató, aki szi­ves szóval segít válogatni az új­donságok között. Így igazodik el gyorsan a könyvtárba érkező ötö­dikes, Szilaski Izabella is, aki új olvasnivalóért érkezett. A könyvtárból nyílik a kisdo­bosok meseszobája, telis-tele já­tékkal, babával, mackóval, mese­könyvvel. Ottjártunkkor két ta­nítóképző főiskolás: Gyenge Éva és Horváczy Veronika fogadta őket. Ezen a délutánon gyülekeztek a vízi-úttörők is, tizenegyen. Sza­bó Boldizsárné, a kis csapat ve­zetője, az elmúlt hónapok során vízi-KiRESZ-t, vízijártasságot és életmentést oktatott nekik. Azt pedig valamennyien tudják, hogy mire vízre szállhatnak, akkorra csónakjuk is lesz: ajándékba kap­ják a Bajai Mezőgazdasági Kom­binát „Március 15.” szocialista brigádjának tagjaitól. A szárazon tanultakat nyilvánvalóan vala­mennyien hasznosítani szeretnék. A rajtitkárképzőre huszonné­gyen érkeztek, hogy Hargitai Ka­talin csapatvezető útmutatásai alapján megismerjék a csapat e fontos tisztségviselőjének mun­káját. Miután a foglalkozásokat vé­giglátogattuk, a tenyérnyi igaz­gatói irodában Czifra Máriától kérdezzük: milyen szakkörre jár­nak még szívesen a bajai pajtá­sok? — A látottakon kívül nagy az érdeklődés nyelvtanfolyamaink iránt. Az angol nyelvtanfolyamot EleJci Istvánná és. Gaszner Ist­vánná, a németet Algeier Mag­dolna vezeti. Kedvelt a Wein­träger Éva irányította kerámia­szakkör is. Sokan jelentkeztek az óvodáskorúaknak szervezett mű­vészi tornára, ahol Molnár Haj­nalka foglalkozik a kicsinyekkel. Minden hónapban általában tíz napig nyitva tartó kiállítást ren­dezünk. Legutóbb a megyénkben élő Nagy Péter népi fafaragó és Skorutyák János kékfestő ipar­művész munkásságát ismerhették meg az idelátogatók. Az úttörőház soron következő terveiről szeretnénk végezetül hallani valamit Fodor Lászlóné igazgatónőtől. — Márciusban Bartók Bélára emlékezünk, művei tükrében. Lesz úttörőtörténeti vetélkedőnk, és rendhagyó irodalomóránk, Édes hazám, fogadj szívedbe — címmel Vogt Károly és Vörös Eszter színművészek szereplésé­vel. Tervezzük a Szegeden meg­jelenő Kincskereső szerkesztőivel való találkozást, és rendezünk egy nagyszabású sportvetélkedőt, Mo­zog a család címmel. Fontosnak ítéljük a negyedike­sek úttörőéletre és a nyolcadiko­sok KISZ-életre való felkészíté­sét is, ezért a következő hetekben ezzel sokat foglalkozunk. Termé­szetesen nem szünetel a Világ­járók klubjának előadássorozata sem, mert ezeket a vetített ké­pekkel színesített előadásokat na­gyon szeretik a pajtások — és hogy mennyit tanulnak belőle, arról a földrajz szakos pedagógu­sok tudnának igazán beszélni ... Továbbra is lesz nyelvi vetélkedő, cserebere-klüb, táncház, játszó­ház. £s lesz olyan előadás, vetélke­dő vagy kiállítás is, amit a kis­dobosok és úttörők kívánságai alapján rendezünk. S. K. Rejtvényfejtőknek Az elmúlt héten közölt rejtvény he­lyes megfejtőse: gyanta — fenyőfa. A helyes megfejtést beküldők lí&züi könyvjutalmat nyertek: Vass Tamás, Úszód: Iván Sarolta, Jánoshalma; Ze- nlderics Michelté, Gara; Héjjas Gábor. Kecskemét; Kabos Zoltán. Soltszentlm- re: Fodo* Ferdinand, Csólyospálos; Tóth Sándor, Baja; Pintér Julianna, Fülöpháza: Doktor Szimonetta, Kis­kunfélegyháza; Stiblár Attila, Kiskő­rös. Tájékoztató után - vizsgák előtt JEGYZETEK AZ ÚJ FÖLVÉTELIRŐL Gál Farkas Idejében készülni a felvételi vizsgákra: fél siker. A másik fele ott dől el, ahol az írásbelit, majd a szóbelit teszik a főiskolára vagy egyetemre pályázó fiatalok. Elő­ször a kérdésekkel és az előre lepecsételt fehér papírokkal, az­tán a kérdező és értékelő bizott­ságokkal ülnek szemben. Közben nyirkossá válik a tenyér, vibrál a tekintet. A pszichológusok azt ajánlják, hogy a legjobb formát kell ek­korra időzíteni. Könnyen beszél­nek, ők már túl vannak a fel­vételin, amely — elég nagy szó­ródásokkal a színművészeti és a mezőgazdasági hivatások között — megszűri a továbbtanulásra jelentkezőket. Annál megnyugta­tóbb, minél igazságosabban teszi a dolgát. I t • Es mit ajánl a Művelődési Mi­nisztérium? A hét elején tartott sajtótájékoztatón az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák rend­szerének módosításáról volt szó- A változásokat hosszú szakmai vi­ták előzték meg. Ezek felszínre' hozták azokat a hiányosságokat, amelyek intézkedéseket követel­nek. A bevezetésüket az új okta­tási-nevelési tervek alapján elő­ször végzők érettségijének éve határozza meg. Ez a szakmunkás- képzést folytató szakközépisko­lákban, valamint a kohó-, öntő­ipari, a vízépítési és vízgazdálko­dási, a víz- és szennyvíztechnoló- giai és az egészségügyi szakokon: 1982, a gimnáziumokban és a töb­bi szakközépiskolában: 1983. Bajok vannak például a közép- iskolások általános műveltségével, kifejezési képességeikkel és kész­ségükkel. A jelenlegi pontszámí­tási mód ugyanis arra készteti a felsőoktatási intézménybe jelent­kezőket, hogy elsősorban a felvé­teli eredménybe számító tárgyak tanulásával foglalkozzanak. A túl korai és túlzott szakosodás vi­szont hátrányokkal jár, s a rossz tanulási irányultság a személyi­ségre is károsan hat: egyoldalú­ságot, illetve bizonyos fokú igény­telenséget okoz az eddigi tapasz­talatok szerint. Ugyancsak a korszerűsítést in­dokolja az a furcsa tény, hogy az ötvenöt százalékot kitevő szakközépiskolások alig több mint húsz százalékban képviseltetik magukat a felsőoktatási intéz­ményekben továbbtanulók kö­zött. S nem azért, mert csupán ennyien adják be a jelentkezési lapjukat, hanem eleve kisebb esélyekkel indulnák. Ez a helyzet változtatásra szorul: jobban elő kell segíteni a szakirányú tovább­tanulásukat azokon a főiskolákon és egyetemeken, amelyeknek megfelel az elvégzett szakközép- iskola jellege. Végül, figyelembe kell venni, hogy a középiskolákban 1978-tól, illetve 1979-től új nevelési és ok­tatási tervek alapján dolgoznak. Számolni kell az új vonásokkal. A többi között azzal, hogy meg­alapozottabbá teszik a pályavá­lasztást a gimnáziumi fakultatív tárgyak és a nagyobb óraszámuk. A felvételi rendszernek viszont tartalmában és követelményében egyaránt szorosan kell igazodnia az oktatáshoz és az iskolatípusok eltérő képzési célkitűzéseihez. A középiskola előkészít a fölvételi­re — de nem csak arra —, a föl­vételi követelmények pedig visz- szahatnak a középiskolai tanul­mányokra. t * • A módositások elsősorban a fel- készültség mérését teszik majd alaposabbá. A gimnáziumi érett­ségizetteknél a felvételi ered­ménybe számítanak valamennyi felsőoktatási intézményben a ma­gyar nyelv és irodalom (nemzeti­ségi gimnáziumokban a nemzeti­ségi nyelv és irodalom), matema­tika, történelem, idegen nyelv, fizika és választhatóan a bioló­gia, vagy kémia, vagy földrajz, vagy a másik idegen nyelv tanu­lásának utolsó két esztendejében szerzett alaptantervi év végi ér­demjegyek. Vagyis az eddigi ket­tő helyett hat tantárgy válik fon­tossá. A dolgozók gimnáziumában érettségizőknél: a magyar nyelv és irodalom, matematika, törté­nelem, kémia, fizika és biológia. A szakközépiskolákból jelent­kezők esetében a felsorolás első három tantárgya azonos a gim­náziumi tanulókéval, a többit a szakközépiskolai képzés irányá- ' tói függően külön jegyzék hatá­rozza meg. Ha .minden jeles, hatvan pon­tot vihet magával a pályázó a felsőoktatási intézmény felvételi­jére. S ha ott minden a legjob­ban sikerül: ugyanennyit szerez­het. Ennek érdekében mind a szóbeli, mind az írásbeli — álta­lában két középiskolai tantárgy­ról van szó — eredményességét 0—15 pont között értékelik. Az érettségi ugyan előfeltétele a felsőfokú továbbtanulásnak, de épp a részletezőbb és a fejlődésre is kiváncsi mérlegelés miatt a két év érdemjegyeit veszik ala­pul. Ezt a vizsgát továbbra is lé­nyegessé teszik — presztízse mel. lett — a társadalmi hagyományok, a külföldhöz fűződő megállapodá­sok és számos munkakör betöl­tési követelményei, A jövőben egyébként bővül a közös 'Írásbeli érettségi-felvételik köre: 1982-ben a matematika, fi­zika, biológia mellett kémiából is „közös” vizsgát lehet tenni. A dolgozatokat külön minősítik a középiskolában honos ötfokozatú , osztályzatnak megfelelően, és ér­tékelik a felvételi 0—15 pontos határai között is. Mérsékeli az esélykülönbsége­ket, hogy azok a szakközépiskolá­sok, akik a szakmai képzésük irá­nyával megegyező felsőoktatási intézménybe jelentkeznek, az egyik kijelölt felvételi tárgy he­lyett meghatározott szakmai el­méleti tárgyat választhatnak majd az írásbelin és szóbelin. To­vábbi ésszerű kedvezmény, hogy ilyen esetekben nemcsak a szak­irányú főiskolákra, hanem egye­temekre is bejuthatnak az össze­vont érettségi-felvételi vizsgák után. Mindent egybevetve változat­lanul fennmarad a négyes köve­telmény. Az elbírálás a felké­szültség, tehetség, rátermettség és magatartás értékelésére irányul. Az utóbbi három vizsgálatának megbízhatóságán van mit tökéle­tesíteni, s a javuló módszereknek idővel meg kell jelenniük a fel­vételi rendszerben. A felkészült­ség iránti igények szélesedése vi­szont sok mindent maga után vonhat, de tanulási, oktatási könnyebbségeket aligha. A pedagógusoknak tovább kell keresni annak a módját, hogy pótolják a települési viszonyok­ból és családi helyzetből adódható esélyhátrányokat. A szorgalmas diákoknak pedig nem árt, ha még többet tanulnak, s a tehetségesek az eddiginél szorgalmasabbak is lesznek. Ami ezzel kapcsolatban a túlterhelést illeti, be kell ér­nünk — úgy tűnik — a válasszal: ha valaki valamit nagyon akar, akkor nem jelent számára túl­terhelést az, hogy megfeleljen a várakozásnak. Halász Ferenc ♦

Next

/
Thumbnails
Contents