Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-06 / 55. szám
1981. március «. • PETŐFI NEPE BÁCS-KISKUN MEGYEI MŰEMLÉKEK A kalocsai székesegyház A? I. István által alapított püspökség jelentőségét közvetettén érsek szavunk is bizonyítja. A magyar egyházat megtervező kalocsai püspök, majd érsek Anasztáz-Asrik nevmjől alakult ki. Áwmagyar királyság eső évtizedeiben épített (vagy elkezdett,) kisméretű templomról csak Henszlmann Imre művelődéstörténeti jelentőségű múlt századi ásatásából tudunk. (Iratanyagát Kőhegyi Mihály és Kozák Károly közölie.) „Tűz által veszett el". Elszenesedett romjain emelték a második, gyönyörű, a mostaninál nagyobb székesegyházat. Padlószintje egy méterről mélyebben feküdt Mayerhoffer András tervei szerint a XVIII. század közepe táján készült harmadik érseki temploménál. Mojzer Miklós derítette lei, hogy a kecskeméti piarista és vele egyidőben épített kalocsai nagytemplom a nevezett mester tehetségét dicséri. így írja le a Művészeti Lexikon a. székesegyházat: „Kéttornyos, magas középrizaltos homlokzatán oszlopos, erkélyes kapuzat. Tágas hajóját kétoldalt kápolnák bővítik, szentélye szokatlanul hosszú. Ez utóbbi külső falában helyezték el Martinas Ravesu kőfaragó 12. századi sírkövét.” A barokk stílus előszeretettel alkalmazta a felületek megbontására, megmozgatására a rizalitokat, a homlokzat teljes magasságában végigfutó kiemelkedő falsíkokat. Elő- és visszatigratásokkal tagolták az épület felfogásuk szerint legfontosabb részét, mint ez jól érzékelhető a Szabadság téri székesegyházon. H. N. (Pásztor Zoltán (elvétele) Egy délután a bajai úttörőházban Ladányi Mihály: / Torkomban sóhajokkal HA EGY KÖLTÖ évtizedekig I rendre kimondja a hétköznapi igazságokat — mégha ezt a vers- I írás magas szintjén is te9Zi — I arra a pályatársak, a műitészek, I s nem egyszer > a hivatalos iroda- I lompolitika képviselői is köny- I nyen rásütik, hogy az illető az I iiodalom fenegyereke. Ezt a címet I — vagy inkább rangot — Ladá- I nyi Mihály kapta meg nálunk jó I néhány ’ esztendővel ezelőtt. 0 azonban fütyül az effajta minősítésre,., mért őt a vers és a verset értő közönség érdekli elsősorban. I Az a kétségtelenül nem kisszámú tömeg, amely szereti, várja, olvassa — mert érti verseit. EÜ'h^C&Zéethetőség azonban* ná-^" la hértV' aZonos -a lírai * lapállyal, a k&lheíygy'Oj terhén nyel, ameg-t" áporodottsággal. Ellenkezőleg. Verséi alapján akár kétszáz év múlva is megmondható lesz, hogy szerzőjük a huszadik század második felében alkotott;. Ladányi korszerű, de nem abban az értelemben, mipt némelyek, akik gyötrelmes szómágiával, a SEMMI bravúros ragozásával kábítják az olvasót, versnek kiáltva ki a gondolat és érzelem nélküli klapanciákat, szóburjánzásokat. S ezen az alapon természetesen költőnek önmagukat. szép szót itt — mint minden jó költőnél — a tisztaságot, a lehetőség szerinti tömörítést jelenti. A címadó versben például így ír: .. szorongva vándoroltam szerelemtől szerelemig, mintha fenyőerdőben járnék, ágyékok gyantaillatát szívtaim magamba .. Felnőtt emberhez, a huszadik század emberéhez méltó költészet ez. Azoké, akik tisztában vannak értelmi, érzelmi világukkal, azt vállalják, bevallják. Akik ismerik vágyaikat, kudarcaikat, ösztöneiket, s nem szégyenük azokat. Akiket nem gáncsol, nem aláz meg előítélet, túlvilági hit, érzelmi gát- , lás. Akikben — mint a költőben — ~ tih1 'V&n ^ is"ritísztáigía, tudják: . az ‘'.cáiíflián'“ afirrá' alkalmas," hogy fölismerjék korábbi tévedéseiket, botlásaikat. Ha ilyen emberek olvassák Ladányi verseit, akkor nem a fenegyereket, hanem az igazi költőt látjáJE: „A nappalok már besároztak, szelíd háziállatként tollászkodom a gazdasági lét tócsáiban... Nedves a szél, szerelemtől szaglik a föld, barkaág veri homlokom, s mintha a tenger nyalt volna képen, sós lé csurog a számba...” olvashatjuk a Tavaszi napló című verseben. LADÁNYI KORSZERŰSÉGE, egyéni hangja mással össze nem téveszthető versépítésében, szó- használatában, jelzőiben és hasonlataiban mutatkozik meg. Azt is mondhatnánk, hogy korszerűsége egyszerű. S ezzel ő is tisztában van. Tudja azt is, hogy szándékát,’' verseit, félreértve, pontosabbat! meg nem értve elmarasztalhatják. Ha ez egyáltalán izgatja a költőt, csupán azért, mert tudja: elmarasztalása igazságtalan /olt, és az lenne ezután is. Mostani, immár tizenharmadik letétének fülszövegében a követezőt mondja: „A spekulációval éli világban most milyen ipari édősisakot tegyek a fejemre, ogy a megkövéztetés félelme élkül elmondhassam anyanyelemen: az ég kék?... Elképzel- ető-e az egyszerű emberek egyterű dolgainak egyszerű szabikkal való megfogalmazása? — érdezi az olvasónak szánt szögben — önmagától. A választ a or kom ban sóhajokkal című költ lapjain megtaláljuk. Eszerint iiidez nemcsak eképzelhető, de egvalósítható. Ladányi megválója. Méghozzá úgy, hogy ezáltal ihlet hőfokát, a gondolat őszin- iégét nem vonhatjuk kétségbe, tiszteletet ébreszt bennünk a elvi érzékenység, a kifejezé- c pontossága, a jelzők találata, ;zerűsége, a tetten ért igazsá- c, az. „egyszerű emberek egy- rű dolgainak” kertelés nélküli noncfása — a vers. Ladányi irt' jó költő, ezért van olvasódra, ezért vannak rajongói és ;yei is. s ÍERT TISZTÁN és szépen kelni, csak a tehetség védelmen lehet: „Ma könnyben állt ét, s a tücskök valami szomo- énekéltek” — kezűi a Három levél közül a harmadikat, s tön így folytatja: „Rád gondol- , Rousseau, szent csöimöröd- ,. s vitatható illúziónkra a (Tórák századában...” A szép és a gondolat. Ez jellemzi ányi verseit. £s ha szép szóról élünk nem romantizáló nosz- ára gondolunk, mert Ladá- 31 ez áll a legmesszebb. A NEM KÉTSÉGES, hogy Ladányi is tisztában van önmaga értékeivel. Mert csak ilyen költő teheti meg, hogy iróniával, gúnynyal szóljon a sznobokról, a szenvelgőkről, az „udvari zenészekről”. Mostani kötetében az Irodalomóra című rész tartalmazza az ilyen verseket. Egy kezdőnek címzett versében például így szól: _|„... ne májusi madárdalban für ödve csiviteld el, mi dolgod itt a mában ...” Aztán a Dicshimnusz címűben így ír: „Ah, milyen gazdag a dögunalom műveitekben, udvari zenészek!” Nos, ezeknek az udvari zenészeknek míves, ám érzelemben, gondolatban sivár költészetéről mond összefoglaló ítéletet Epigramma című ötsorosa: „Christopher Caudwell szerint a kommunizmusban nem lesz költészet. A költészet mai állapotát tekintve igen közel lehetünk a kommunizmushoz”.., Epigrammáját természetesen éppen saját költészete cáfolja. Külön tanul- mányt-iehetne írni például Gyere vissza című verséről. De a leghosszabb és legokosabb tanulmány is sokkal kevesebb lenne, mint ez a három strófa, ez a huszonnégy sor.... A KÖTET „FÜLÉN” egy fényképet lát az olvasó. Ladányi Mihály egy oszlophoz bújva fölnéz a táblára: zsákutca a felirat, és rajta a nemzetközileg ismert jelzés, a visszaforduló nyíl. Lehet, hogy mégis kétkedik költészete értékeben, hasznában és erőjében? Lehet, hogy azt gondolja, alig van értelme a versírásnak? Vagy csupán az olvasót akarja a termékeny kétkedéssel beoltani? Ki tudja? De nem is ez a lényeg, mert újabb kötetét elolvasva az embernek nincs kétsége arról, hogy szó sem lehet itt zsákutcáról. Inkább sugárút ez, amely világos, tiszta és emberekkel — azok gondjaival örömeivel, vágyaival — népes. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Pályázat a Bartók- évfbrdulóra A Művelődési Minisztérium pályázatot hirdet az óvodák, az általános Iskolák, a zeneiskolák, a középiskolák és a diákotthonok pedagógusai részére, Bartók Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére. A pályázati témakörök megválasztása azt a célt szolgálja, hogy az évforduló kapcsán gyűjtsék össze az alsó- és középfokú nevelési-oktatási Intézményekben dolgozó pedagógusok tapasztalatait az ének-zenei nevelésről, korszerű, új formákat ismerjenek meg a művészeti nevelés e fontos területéről. Témakörök: — A lakóhely népi ének-se- nel hagyományainak ápolása az óvodában, általános Iskolában, zeneiskolában. — Módszerek és eredmények az Iskolai énekkari tevékenység népszerűsítésében, színvonalának emelésében, Bartók Béla gyermekkari müveinek megszólaltatásában. — Bartók Béla művészetének leien tősége a tanulók zenei nevelésében. — Hogyan hozhatjuk közel Bartók művészetét a diákokhoz? A pályázaton eredeti, még nem publikált dolgozattal lehet részt venni. Terjedelme legfeljebb húsz gépelt oldal legyen. A jeligés, két példányban beküldendő pályamunkát a Művelődési Minisztérium Közoktatási Főosztályára — 1884 Budapest, Pf. 1. — keU eljuttatni 1181. szeptember l-ig. A pályázó nevét, munkahelyét, elmét a jeligével ellátott zárt borítékban keU mellékelni. A bíráló bizottság a dolgozatokra 3—8000 forintos dijakat adhat. Az eredményhirdetés és díjkiosztás 1181. novemberében lesz. Most, az esővel, havas esővel beköszöntő tavasz napjaiban, kicsit körülményes a bajai pajtásoknak a Petőfi-szigeti - úttörő- házba eljutniuk. Az új híd építési munkálatai is nehezítik a közlekedést. Szerencsére azonban mindez nem zavarja a szakkörre, tanfolyamra, továbbképzésre, könyvtárba járó gyerekeket! Jönnek szorgalmasan, mert azt tehetik ebben a szép, modem épületben, amihez kedvük van*, ami érdekli őket. — Szakköreink egy részét hoztuk magunkkal a régi házból, a többit a pajtások kívánságai szerint hívtuk életre — mondja Czifra Mária, az úttörőház munkatársa. — Ma milyen „új" szakkör tagjai gyülekeznek? — Például a tűzzománcosok, a vízi-úttörők és a kertész szakkör tagjai. Nézzünk körül! A kisdobos tűzzománc-készitők szobájának egyik oldala üveg, tökéletesen világos van, így dolgoznak dr. Havadi-Nagy Andrásuk Kukomcs Rózsa rajztanárfestőművész irányításával. Fémlapokra motívumokat festenek, ezt a tanárnő a kemencében megszárítja. Ekkor jön a munka második része: hegyes fémtárggyal belekarcolják a rajzot, üveggyönggyel, zúzalékkal szórják a felületet. A kemencében való további égetésnél csodálatos új színek olvadnak össze, fényes vi- rágkompozíciókká, érdekes arcokká. A tagok között van a másodikos Nagy Jenőke, akit mindig családja éppen ráérő tagja hoz a szakkörre, Blandl Borika és Erika, akik még soha nem hiányoztak. A földszinti tárlóban, ahol a legsikerültebb alkotásokat őrzik, láthatom Schoblocher Irén és Oláh Erzsiké munkáit. A tűzzománc-szakkör ezen a napon vendégül látta a kertészszakkör tagjait, Németi Sándor szaktanár vezetésével érkeztek az itt folyó munkát megnézni, ök, tizenketten, a virágokkal, növényekkel való közelebbi „barátságot” tűzték ki célul. Járják az erdőket, megbeszélik a környezetvédelmi észrevételeiket, de jut ‘Mejük virágkötészetre, különféle kompozíciók készítésére is.- A szakkör a pályaválasztást is segíti, Péter Mária az itt szerzett ismeretek alapján döntött: a helyi kertészeti szakközépiskolában tanul tovább! A könyvtár előtt kapott helyet a tévéfoci. Nagyszerűen szórakoznak vele a központi iskola úttörői: Mizsei György, Kulisics Attila és Marosán István. A könyvtárban — bár nem túl tágas — több mint négyezer kötet várja a pajtásokat. Meg Tenubel Tibor főiskolai hallgató, aki szives szóval segít válogatni az újdonságok között. Így igazodik el gyorsan a könyvtárba érkező ötödikes, Szilaski Izabella is, aki új olvasnivalóért érkezett. A könyvtárból nyílik a kisdobosok meseszobája, telis-tele játékkal, babával, mackóval, mesekönyvvel. Ottjártunkkor két tanítóképző főiskolás: Gyenge Éva és Horváczy Veronika fogadta őket. Ezen a délutánon gyülekeztek a vízi-úttörők is, tizenegyen. Szabó Boldizsárné, a kis csapat vezetője, az elmúlt hónapok során vízi-KiRESZ-t, vízijártasságot és életmentést oktatott nekik. Azt pedig valamennyien tudják, hogy mire vízre szállhatnak, akkorra csónakjuk is lesz: ajándékba kapják a Bajai Mezőgazdasági Kombinát „Március 15.” szocialista brigádjának tagjaitól. A szárazon tanultakat nyilvánvalóan valamennyien hasznosítani szeretnék. A rajtitkárképzőre huszonnégyen érkeztek, hogy Hargitai Katalin csapatvezető útmutatásai alapján megismerjék a csapat e fontos tisztségviselőjének munkáját. Miután a foglalkozásokat végiglátogattuk, a tenyérnyi igazgatói irodában Czifra Máriától kérdezzük: milyen szakkörre járnak még szívesen a bajai pajtások? — A látottakon kívül nagy az érdeklődés nyelvtanfolyamaink iránt. Az angol nyelvtanfolyamot EleJci Istvánná és. Gaszner Istvánná, a németet Algeier Magdolna vezeti. Kedvelt a Weinträger Éva irányította kerámiaszakkör is. Sokan jelentkeztek az óvodáskorúaknak szervezett művészi tornára, ahol Molnár Hajnalka foglalkozik a kicsinyekkel. Minden hónapban általában tíz napig nyitva tartó kiállítást rendezünk. Legutóbb a megyénkben élő Nagy Péter népi fafaragó és Skorutyák János kékfestő iparművész munkásságát ismerhették meg az idelátogatók. Az úttörőház soron következő terveiről szeretnénk végezetül hallani valamit Fodor Lászlóné igazgatónőtől. — Márciusban Bartók Bélára emlékezünk, művei tükrében. Lesz úttörőtörténeti vetélkedőnk, és rendhagyó irodalomóránk, Édes hazám, fogadj szívedbe — címmel Vogt Károly és Vörös Eszter színművészek szereplésével. Tervezzük a Szegeden megjelenő Kincskereső szerkesztőivel való találkozást, és rendezünk egy nagyszabású sportvetélkedőt, Mozog a család címmel. Fontosnak ítéljük a negyedikesek úttörőéletre és a nyolcadikosok KISZ-életre való felkészítését is, ezért a következő hetekben ezzel sokat foglalkozunk. Természetesen nem szünetel a Világjárók klubjának előadássorozata sem, mert ezeket a vetített képekkel színesített előadásokat nagyon szeretik a pajtások — és hogy mennyit tanulnak belőle, arról a földrajz szakos pedagógusok tudnának igazán beszélni ... Továbbra is lesz nyelvi vetélkedő, cserebere-klüb, táncház, játszóház. £s lesz olyan előadás, vetélkedő vagy kiállítás is, amit a kisdobosok és úttörők kívánságai alapján rendezünk. S. K. Rejtvényfejtőknek Az elmúlt héten közölt rejtvény helyes megfejtőse: gyanta — fenyőfa. A helyes megfejtést beküldők lí&züi könyvjutalmat nyertek: Vass Tamás, Úszód: Iván Sarolta, Jánoshalma; Ze- nlderics Michelté, Gara; Héjjas Gábor. Kecskemét; Kabos Zoltán. Soltszentlm- re: Fodo* Ferdinand, Csólyospálos; Tóth Sándor, Baja; Pintér Julianna, Fülöpháza: Doktor Szimonetta, Kiskunfélegyháza; Stiblár Attila, Kiskőrös. Tájékoztató után - vizsgák előtt JEGYZETEK AZ ÚJ FÖLVÉTELIRŐL Gál Farkas Idejében készülni a felvételi vizsgákra: fél siker. A másik fele ott dől el, ahol az írásbelit, majd a szóbelit teszik a főiskolára vagy egyetemre pályázó fiatalok. Először a kérdésekkel és az előre lepecsételt fehér papírokkal, aztán a kérdező és értékelő bizottságokkal ülnek szemben. Közben nyirkossá válik a tenyér, vibrál a tekintet. A pszichológusok azt ajánlják, hogy a legjobb formát kell ekkorra időzíteni. Könnyen beszélnek, ők már túl vannak a felvételin, amely — elég nagy szóródásokkal a színművészeti és a mezőgazdasági hivatások között — megszűri a továbbtanulásra jelentkezőket. Annál megnyugtatóbb, minél igazságosabban teszi a dolgát. I t • Es mit ajánl a Művelődési Minisztérium? A hét elején tartott sajtótájékoztatón az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák rendszerének módosításáról volt szó- A változásokat hosszú szakmai viták előzték meg. Ezek felszínre' hozták azokat a hiányosságokat, amelyek intézkedéseket követelnek. A bevezetésüket az új oktatási-nevelési tervek alapján először végzők érettségijének éve határozza meg. Ez a szakmunkás- képzést folytató szakközépiskolákban, valamint a kohó-, öntőipari, a vízépítési és vízgazdálkodási, a víz- és szennyvíztechnoló- giai és az egészségügyi szakokon: 1982, a gimnáziumokban és a többi szakközépiskolában: 1983. Bajok vannak például a közép- iskolások általános műveltségével, kifejezési képességeikkel és készségükkel. A jelenlegi pontszámítási mód ugyanis arra készteti a felsőoktatási intézménybe jelentkezőket, hogy elsősorban a felvételi eredménybe számító tárgyak tanulásával foglalkozzanak. A túl korai és túlzott szakosodás viszont hátrányokkal jár, s a rossz tanulási irányultság a személyiségre is károsan hat: egyoldalúságot, illetve bizonyos fokú igénytelenséget okoz az eddigi tapasztalatok szerint. Ugyancsak a korszerűsítést indokolja az a furcsa tény, hogy az ötvenöt százalékot kitevő szakközépiskolások alig több mint húsz százalékban képviseltetik magukat a felsőoktatási intézményekben továbbtanulók között. S nem azért, mert csupán ennyien adják be a jelentkezési lapjukat, hanem eleve kisebb esélyekkel indulnák. Ez a helyzet változtatásra szorul: jobban elő kell segíteni a szakirányú továbbtanulásukat azokon a főiskolákon és egyetemeken, amelyeknek megfelel az elvégzett szakközép- iskola jellege. Végül, figyelembe kell venni, hogy a középiskolákban 1978-tól, illetve 1979-től új nevelési és oktatási tervek alapján dolgoznak. Számolni kell az új vonásokkal. A többi között azzal, hogy megalapozottabbá teszik a pályaválasztást a gimnáziumi fakultatív tárgyak és a nagyobb óraszámuk. A felvételi rendszernek viszont tartalmában és követelményében egyaránt szorosan kell igazodnia az oktatáshoz és az iskolatípusok eltérő képzési célkitűzéseihez. A középiskola előkészít a fölvételire — de nem csak arra —, a fölvételi követelmények pedig visz- szahatnak a középiskolai tanulmányokra. t * • A módositások elsősorban a fel- készültség mérését teszik majd alaposabbá. A gimnáziumi érettségizetteknél a felvételi eredménybe számítanak valamennyi felsőoktatási intézményben a magyar nyelv és irodalom (nemzetiségi gimnáziumokban a nemzetiségi nyelv és irodalom), matematika, történelem, idegen nyelv, fizika és választhatóan a biológia, vagy kémia, vagy földrajz, vagy a másik idegen nyelv tanulásának utolsó két esztendejében szerzett alaptantervi év végi érdemjegyek. Vagyis az eddigi kettő helyett hat tantárgy válik fontossá. A dolgozók gimnáziumában érettségizőknél: a magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, kémia, fizika és biológia. A szakközépiskolákból jelentkezők esetében a felsorolás első három tantárgya azonos a gimnáziumi tanulókéval, a többit a szakközépiskolai képzés irányá- ' tói függően külön jegyzék határozza meg. Ha .minden jeles, hatvan pontot vihet magával a pályázó a felsőoktatási intézmény felvételijére. S ha ott minden a legjobban sikerül: ugyanennyit szerezhet. Ennek érdekében mind a szóbeli, mind az írásbeli — általában két középiskolai tantárgyról van szó — eredményességét 0—15 pont között értékelik. Az érettségi ugyan előfeltétele a felsőfokú továbbtanulásnak, de épp a részletezőbb és a fejlődésre is kiváncsi mérlegelés miatt a két év érdemjegyeit veszik alapul. Ezt a vizsgát továbbra is lényegessé teszik — presztízse mel. lett — a társadalmi hagyományok, a külföldhöz fűződő megállapodások és számos munkakör betöltési követelményei, A jövőben egyébként bővül a közös 'Írásbeli érettségi-felvételik köre: 1982-ben a matematika, fizika, biológia mellett kémiából is „közös” vizsgát lehet tenni. A dolgozatokat külön minősítik a középiskolában honos ötfokozatú , osztályzatnak megfelelően, és értékelik a felvételi 0—15 pontos határai között is. Mérsékeli az esélykülönbségeket, hogy azok a szakközépiskolások, akik a szakmai képzésük irányával megegyező felsőoktatási intézménybe jelentkeznek, az egyik kijelölt felvételi tárgy helyett meghatározott szakmai elméleti tárgyat választhatnak majd az írásbelin és szóbelin. További ésszerű kedvezmény, hogy ilyen esetekben nemcsak a szakirányú főiskolákra, hanem egyetemekre is bejuthatnak az összevont érettségi-felvételi vizsgák után. Mindent egybevetve változatlanul fennmarad a négyes követelmény. Az elbírálás a felkészültség, tehetség, rátermettség és magatartás értékelésére irányul. Az utóbbi három vizsgálatának megbízhatóságán van mit tökéletesíteni, s a javuló módszereknek idővel meg kell jelenniük a felvételi rendszerben. A felkészültség iránti igények szélesedése viszont sok mindent maga után vonhat, de tanulási, oktatási könnyebbségeket aligha. A pedagógusoknak tovább kell keresni annak a módját, hogy pótolják a települési viszonyokból és családi helyzetből adódható esélyhátrányokat. A szorgalmas diákoknak pedig nem árt, ha még többet tanulnak, s a tehetségesek az eddiginél szorgalmasabbak is lesznek. Ami ezzel kapcsolatban a túlterhelést illeti, be kell érnünk — úgy tűnik — a válasszal: ha valaki valamit nagyon akar, akkor nem jelent számára túlterhelést az, hogy megfeleljen a várakozásnak. Halász Ferenc ♦
