Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-06 / 55. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: változóan felhős Idő. Néhány helyen hózáporral. A többfelé erői északnyugati, északi szél lassan mérséklődik. Hajnalban és reggel helyenként köd. a leg* alacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában mínusz 2, mínusz 7 fok között, gzéivédett, hóval borított helyen mínusz 10 fok közelében. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 3, 8 fok között. ' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. ^évf. 55. szám Ára: 1,40 Ft 1981. március 6. péntek Hazaérkezett Moszkvából a Kádár János vezette magyar pártküldöttség AZ 1981—85-ÖS ÉVEKRE Bács-Kiskun megye gazdasági és területfejlesztési irányelvei Jóváhagyta az MSZMP megyei bizottsága 1981. március 4-én Mint arról hírt adtunk, az MSZMP megyei bizottsága 1981. március 4-én ülést tartott, amelyen jóváhagyta Bács-Kiskun megye 1981—1985. évekre szóló gazdaság- és területfejlesztési irányelveit. Felkérte a megyei tanácsot és a tervkészítésre kötelezett intézményeket, vállalatokat, szövetkezeteket, hogy ezek figyelembevételével készítsék el öt évre szóló fejlesztési tervüket. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a megyei pártbizottság által jóváhagyott irányelveket. Az irányelvek bevezető része hangsúlyozza, hogy az V. ötéves terv időszakában lényegesen bővültek, korszerűsödtek Bács-Kiskun megyében a szocialista gazdaság anyagi-műszaki alapjai, nőtt az életszínvonal, javultak az életkörülmények. A szakmunkások száma elérte a 45 ezret, a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek száma hétezerrel nőtt. A tervidőszak második felében a gazdasági feltételek a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak, emiatt a fejlődés üteme mérséklődött, de továbbra is meghaladta az országos átlagot. A termelő ágazatok fejlődése, a lakosság életkörülményeinek javítása a tervezettet megközelítően alakult. A termelésnövekedés alapvetően a termelékenység emelkedéséből származott. Mind jobban érvényesült a szelektivitás, folytatódott a termelés koncentrációja. A megye ipara a tervidőszakban számottevően növelte termelését. Ez azonban nem volt egyenletes, 1979—1980-ban ugyanis lényegesen csökkent, ily módon a tervezett évi 7—7,5 százalékos iparitermelés-bővüléssel szemben csak mintegy évi 5 százalékos növekedés valósult meg. A megye iparában együtt van jelen a korszerű és a korszerűtlen. Az elmúlt évek tapasztalatai viszont azt igazolják, hogy még a gyenge eszközállománnyal rendelkező melléküzem- ágakban is lehet az igényekhez rugalmasan igazodva jövedelmező termelést folytatni. Tovább bővült — és országos jelentőségűvé vált — a megyében a szénhidrogén-bányászat. Fejlődött a mezőgazdasági és élelmiszeripari berendezések gyártása és exportja a MEZŐGÉP Vállalatnál. Oj termékeivel a gépipar progresszív képviselője lett a Kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek, az MMG Automatika Művek Vezérléstechni. kai Gyára, a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára. A könnyűipari egységek termelése — főleg a nyomda és a kötöttárugyártás — alkalmazkodott a kereslethez. Az építőipar — a megyei és a vállalati intézkedések hatására — a tervezett 50 százaléknál is nagyobb mértékben növelte termelését, s ez lehetővé tette a kapacitáshiány mérséklését. Ebben jelentős szerepe volt a csaknem 350 millió forintos állami — jórészt tanácsi — támogatásnak. A megye mezőgazdaságának termelése — amely fontos szerepet játszik az ország lakosságának ellátásában is — jobban igazodott az üzemi és természeti adottságokhoz. Termelésének növekedése nem volt ugyan egyenletes, összességében azonban a tervezettnek megfelelően alakult. A nagyüzemek alkalmassá váltak a hatékony gazdálkodást feltételező, korszerű technológiák és technikák befogadására, üzemeltetésére, a tudomány, és a termelés élenjáró eredményeinek felhasználására, továbbfejlesztésére. A nagyüzemek — a helyes gazdaságpoliti(Folytatás a 3. oldalon) ÖSSZEFOGÁS A TALAJMUNKA GYORSABB ELVÉGZÉSÉRE Belvíz nehezíti a szántást • A sükösdi Május 1. Tsz-ben a vízgazdálkodási társulat segít a csatorna építésében. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Moszkvából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresz- szusán. A küldöttség tagja volt: Lázár György, a Politikai Bizptt- ság tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Berecz János, a KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és Szűrös Mátyás, a KB tagja, a Magyar Népköztársaság szovjetunióbeli nagykjjvete. 1 A pártküldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent: A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Marjai József miniszterelnök-helyettes beszámolóját a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság, valamint a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság ülésszakáról. Ugyancsak tudomásul vette Faluvégi Lajos miniszterelnökhelyettes beszámolóját prágai és pozsonyi útjáról. Elfogadta Borbánd i János miniszterelnök-helyettes jelentését a magyar—vietnami, a magyar—laoszi, a magyar—kambodzsai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottságok ülésszakáról. A kormány elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1980. évi népgazdasági terv teljesítésének tapasztalatairól, s megszabta az irányitó szervek további feladatait az eredményesebb és kiegyensúlyozottabb fejlődés elősegítésére. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, valamint Horváth István belügyminiszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai és Varga István, a K£ osztályvezető-helyettese. Jelen volt Valerij Muszatov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) A Minisztertanács jóváhagyta a Gazdasági Bizottság tájékoztatóját a VI: ötéves terv hulladék- és másodnyersanyag-hasznosítási programjáról. A program azt irányozza elő, hogy 1985-re a másodlagos anyagfelhasználás megkétszereződjék, s értékben közelítse meg az évi 12 milliárd forintot. A feladatok megoldására az' érdekelt szervek részletes intézkedési tervet dolgoznak ki. A kormány elfogadta a veszteséges, alaphiányos vállalatok helyzetének rendezésére vonatkozó jogszabályokat. Az új szabályozás növeli a vállalatok lehetőségeit, hogy elsősorban saját erejükből, indokolt esetben az illetékes bank segítségével pótolják átmeneti hiányaikat. Ahol tartósak a veszteségek, ott külön eljárás — szanálás — keretében kell megállapítani a felelősséget és átszervezni a termelést. A Minisztertanács határozott a Kiváló és Érdemes Művész kitüntető címek ez évi adományozásáról. (MTI) Exp ortt érmék ünk marad-e a paradicsom? 4. oldal Úttörőélet 5. oldal Magyar felszólalás a Namíbia-vitában Az ENSZ-közgyűlés teljes ülésén a namíbiai kérdés vitájában felszólalt Racz Pál nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-kép- viselője. Utalt arra, hogy a dél-afrikai fajüldöző rezsim azért meri halogatni a namíbiai ügy rendezését, mivel' az urániumára, és más nyersanyagaira igényt tartó nyugati hatalmak támogatását élvezi. Ezzel magyarázható a kérdés megoldására összehívott genfi konferencia kudarca is. Kormányunk álláspontja szerint Namíbiáért az Egyesült Nemzetek tartozik közvetlen felelősséggel, és bármiféle rendezésnek az ENSZ keretei között kell végbement. A Délnyugat-afrikai Népi Szervezet a namíbiai nép egyetlen jogos képviselője és Namíbia igazi függetlensége kizárólag e szervezet — a SWAPO — közvetlen és teljes részvételével jöhet csak létre. A magyar ENSZ-képviselő javasolta, hogy a közgyűlés követelje valamennyi dél-afrikai katonai és közigazgatási hatóság feltétel nélküli visszavonását Namíbiából, hívja fel a tagországokat a Dél-Afrikával való mindenfajta együttműködés megszüntetésére, kérje a Biztonsági Tanács összehívását a Dél-Afrika elleni büntető intézkedések elrendelésére. (MTI) Március elsején beköszöntött ugyan a meteorológiai tavasz, a tel azonban nem adta meg magát. A szokásosnál jóval hűvösebb az idő. A havazással vegyes esőzés megyeszerte még inkább megnehezítette a talajmunkát. A mélyebben fekvő területeken összegyűlt a csapadékvíz, amelyet a téli fagytól teljesen még ki sem engedett talaj nem tudott befogadni. Ahol erre lehetőség kínálkozik, állami gazdaságig szövetkezeti és vízgazdálkodási társulati dolgozók szorgoskodnak. Csatornákat húznak. hogy valamiképpen elvezessék a most még feleslegesnek mutatkozó vizet a szántóról, gyepről. A sükösdi Május 1. Tsz-nek a Bajai Vízgazdálkodási Társulat segít ebben. Földgépével ideiglenes árkot mélyít. Kecel, Oregcsertő határában szintén összefüggő táblákat borit a víz. Mivel az általános vízrendezési tervnek korábban elhatározott feladatait anyagi eszközök hiányában csak részben sikerült elvégezni ebben a térségben, az erősen felázott talajra huzamosabb ideig gépekkel rá sem lehetett menni. Az öregcsertői Petőfi Tsz-nek jelentős szántanivalója maradt el ősszel, amelyet szorgos munkával tavasszal igyekszik pótolni. A nehéz talajon azonban lassan haladnak a szántással a szövetkezet traktoristái. Kecskeméten a Kossuth Tsz és a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet együttműködik a taiajmunkában. Ennek eredménye, hogy a tavaszi vetésű növények 590 hektáros magágyának több mint a felét már előkészítet- ték_a Kossuth Tsz földjén. A Magyar—Szovjet Barátság Termelő- szövetkezetben pedig február végére megmunkálták az előirányzott területet. A fülöpszállási Vörös Csillag Tsz-nek decemberben még 1300 hektár szántatlan földje volt. napjainkra ennek 60 százalékát megmunkálták, de milyen áron. A T—150-es univerzális erőgépet Sz—100-as lánctalpas traktorral kellett vontatni. A fülöpszállási határban gyakori a belvíz. Az idén is elborította a Vörös Csillag Tsz-nek csaknem félezer hektárját. Megyeszerte sok gazdaságban hasonló a helyzet. Szerencsésebbek azok a szövetkezetek, amelyek a korábbi években többet költhettek a műszaki fejlesztésre, gépek vásárlására, a különféle munkafolyamatok korszerűsítésére. A dunavecsei Béke Tsz a kalocsai járásban az elsők között jóval korábban elvégezte az őszi mélyszántást, mert megvolt a műszaki háttere, s jól felkészült traktoristái minden alkalmas félnapot kihasználtak, amikor szántani lehetett. A tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz-ben a nagyüzemi közös művelésű területen az időarányos munkát elvégezték. Ugyanilyen gonddal és felelősséggel végzik a háztáji földek talajmunkáját is. Szerves része a nagyüzemnek a háztáji ágazat. A szövetkezet egész közösségének érdeke, hogy a háztáji is jól teremjen. K. A. A Minisztertanács ülése Régebben történt: ismerősöm idős rokonánál voltunk látogatóban. Akkor is tél volt, a kályhában ropogott a tűz, s észrevettem, hogy a kályha mellett megtépett, s még ép könyvek hevernek. Felütöttem az egyiknek a boritóját, és meglepetve láttam a belső címtábláján a múlt századi kiadás dátumát. Kiderült, hogy volt még sok ilyen könyv a hátsó fészerben. Kaptam néhányat: így kerültek házi könyvtáramba legelőször régi könyvek. Ezek azóta szaporodtak valamelyest, de bebizonyosodott, hogy nem tartozom a következetes, az igazi gyűjtök táborába. Az évek során volt alkalmam meggyőződni arról, hogy sokan foglalkoznak, nálam sokkal eredményesebben, különféle művek gyűjtésével. Csak azoknak a magán-mü- gyújteményeknek az értéke felbecsülhetetlen, amelyet Bács-Kiskun megyében láttam. S még mennyit nem láttam, nem láthattam! Ki tudná megmondani; hány ilyen kisebb-nagyobb gyűjtemény van megyeszerte? Természetesen nemcsak könyvekre gondolok, hiszen a műgyűjtemények többfélék. Sokan a képzőművészeti alkotásokért, • mások a népművészeti emlékekért rajonganak, s minden áldozatra készek azért, hogy egy-egy tárgyat megszerezzenek. A legtöbben saját kedvtelésből — ha úgy tetszik hobbiból — teszik ezt, s távol áll tőlük a műkereskedésnek még a gondolata is. Sok családi otthonban valóságos kis könyvmúzeum, képtár, vagy éppen népművészeti tárlat látványa tárulkozik a látogató elé. Barátokon vagy jó- ismerősöfcön kívül azonban aligha látják ezeket. Nagy kár, mert sok gyűjtemény érdemes lenne a kiállításra, élményt jelentene a nagyközönség számára. Tudom, a gyűjtők, legalábbis a többségük, féltve őrzik kincseiket, s a legritkább esetben ajánlják fel azokat önszántukból kiállításra a közművelődési szerveknek, azok pedig nem nyújtják be az ilyen igényeiket a műgyűjtőknek. De ne törjünk pálcát felettük. Már csak azért se, mert az utóbbi időben ellenkező esetekről is egyre többet hallani. Más alkalommal leírtam már, de mert»ide kívánkozik, isimét megemlítem a kiskun- majsai példát. A nagyközségben, más jellegű magángyűjtemények mellett, van egy értékes, nagy nevű festők alkotásait felsorakoztató képzőmű vészeti gyűjtemény is. Az országban másutt már láthatta a közönség, Bács-Kiskunban még a mai napig sem. Nem figyelt fel rá senki. A közeljövőben viszont á településen létesülő múzeum időszaki kiállításán bemutatják majd ezeket a műveket is. Egy másik friss példa: Kiskőrös állandó jellegű — a közelmúltban megnyílt — helytörténeti kiállításán kölcsön anyagként szerepelnek helyi gyűjtők népművészetinéprajzi / tárgyai is. Szívesen adták át ezeket, hogy igazi közösségi értékük legyen. Tennék ezt bizonyára mások, másutt is. A kezdeményezésen múlik, meg egy kis jószándékon. R. M. • Az öregcsertöi határban naponta három-négy hektárnál többet egy géppel alig tudnak felszántani. Óriási rögöket szakít fel az eke.
