Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

2 • PETŐFI NfiPE • 1981. március 28.

KÖZLEMÉNY

a Magyar Szocialista Központi Bizottságának 1981.

Munkáspárt március 26-i üléséről

Az Elnöki Tanács ülése

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácáa pénteken ülést tartott. Az-Elnöki Tanács határozatot hozott a hazánk felszabadulása 36. évfordulójának alkalmából adományozandó kitüntetésekről. A gazdasági építésben, a kulturális területen és az állami munkában szerzett érdemek, továbbá a haza fegyveres védelmének biztosításában és a közrend fenntartásában tanúsított helytállás elismeréseként 2025-en részesülnek kitüntetésben. Az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és választásáról döntött, és egyéb folyamatban lévő ügyekben határozatokat hozott. (MTI)

(Folytatás az 1. oldalról.)

A Központi Bizottság meghallgatta a tájékoztatást Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának és Stanislaw Ka- nia elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának budapesti találkozójáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar nép aggodalommal figyeli a Lengyelországban kialakult bonyolult és súlyos helyzetet, amely veszélyezteti a lengyel nép. vívmányait, a szocialista rendszer alapintézményeit. tártunk, népünk bízik abban, hogy a kommunisták, a szocializmus lengyel hívei, az igaz lengyel hazafiak elég erővel rendelkeznek ahhoz, hogy legyőzzék az ellenséges és anarchikus erők egyre nyíltabb támadását, biztosítsák a rend helyreállítását, a szocialista irányú kibontakozást.

Pártkapcsolatainkat mélyítette Ausztria Kommunista Pártja elnökének, valamint az Egyesült Államok Kommunista Pártja főtitkárának hazánkban tett látogatása, küldöttségünk részvétele az osztrák, az izraeli és a mexikói testvérpárt . kongresszusán, pártküldöttségünk tárgyalása Finnországban és Svédországban.

Az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő erőkkel vállalt szolidaritásunk és együttműködési készségünk jutott kifejezésre azokon a tárgyalásokon,

amelyeket hazánkban folytattunk a Jemeni Népi Demokratikus

Köztársaság, a Szíriái Arab Üj- jászületés Szocialista Pártja és az Algériai Nemzeti Felszabadítá- si Front képviselőivel, valamint Nicaragua párt- és állami küldöttségével.

Jól szolgálta a két ország kapcsolatainak fejlesztését az Iraki Köztársaság kormányküldöttségének magyarországi látogatása.

©

A Központi Bizottság hangsúlyozta annak szükséges- -jö ,.,-$égét, hogy g§ lglkozón olyan megállapodások szülessenek, amelyek a'Helsinkiben megkezdett folyamat megőrzését és továbbvitelét szolgálják. A Magyar Népköztársaság abban érdekelt, hogy a 35 részt vevő állam képviselői az európai biztonság és együttműködés erődítését ténylegesen előmozdító javaslatokat fogadjanak el. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonít annak, hogy mielőbb összehívják az európai katonai enyhüléssel, a leszereléssel, a bizalomerősítő intézkedések kidolgozásával foglalkozó konferenciát.

A Magyar Népköztársaság a helsinki záróokmányban foglalt elvek és ajánlások szellemében építi kapcsolatait a tőkés országokkal. A jövőben is arra törekszik, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös érdekek alapján bővítse a politikai kapcsolatokat, az együttműködést gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más területeken.

Q,

A Központi Bizottság áttekintette belpolitikai életünk időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy a XII. kongresszus értékelése ma is érvényes: hazánkban a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott, a párt és a tömegek viszonyát a kölcsönös bizalom jellemzi.. Mindez kedvező feltételeket biztosít a szocialista építőmunkához, a párt és a kormány nemzetközi tevékenységéhez.

O Belpolitikai életünk középpontjában a XII. kongresz- szus határozatainak végrehajtása áll. A kongresszust követően. olyan fontos eseményekre került sor, mint az országgyűlési és tanácsi választások, a kormány ötéves munkaprogramjának jóváhagyása az országgyűlésben, a VI. ötéves terv kidolgozása, széles körű társadalmi vitája és elfogadása, a szakszervezetek, valamint a Hazafias Népfront kongresz- szusa.

Nagy hazai és nemzetközi figyelem kísérte a Magyar Szak- szervezetek múlt év decemberében tartott XXIV. kongresszusát. Ezen egyértelműen kifejezésre jutott, hogy a szakszervezeti mozgalom betölti hivatását, és társa- dalmi rendszerünk fontos' intézménye. Ä szocializmus ügye melletti "élkötelezettsíégéér 'és a törí- vényeköen biztosított jogaival élve eleget tesz kettős feladatának: segíti a szocialista építőmunkát, és képviseli tagságának érdekeit. A kongresszus a szervezett dolgozók véleményének hangot adva

állást foglalt a párt irányvonala mellett, és igazolta pártunk szak- szervezeti politikájának helyességét. A Magyar Szocialista Munkáspárt a jövőben is nagy figyelmet fordít az önállóan tevékenykedő szakszervezetekre, épít munkájukra.

A Hazafias Népfrontnak a közelmúltban megtartott VII, kongresszusa a szocialista nemzeti egység jegyében zajlott le, és bizonyította, hogy a párt szövetségi politikája jó feltételeket teremt a társadalom alkotó erőinek összefogására. A Központi Bizottság nagyra értékeli párton kívüli szövetségeseink hozzájárulását nemzeti ' céljaink eléréséhez. A kongresszuson is» megmutatkozott politikai egység nagy történelmi vívmányunk, amelyet a továbbiakban is politikánk következetes folytatásával, a tömegek meggyőzésével kívánunk erősíteni. A Hazafias Népfront mozgalomnak a jövőben is fontos szerepe lesz a szocialista demokrácia fejlesztésében, a szocialista hazafiság és nemzeti egység erősítésében.

O Belpolitikai életünk kiegyensúlyozottságának alapvető tényezője, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, népünk túlnyomó többsége a párt vezetésével sikeresen dolgozik a szocializmus építésének feladatain. A magyar közvélemény ' reálisan értékeli helyzetünket. Megérti és támogatja, hogy a következő években, a nehezebb külső és belső feltételek között a fő feladat az elért eredmények megszilárdítása, és a későbbi gyorsabb fejlődés feltételeinek megteremtése. A feszült nemzetközi viszonyok, a hazai építőmunka nehezebb feltételei miatt van aggodalom is, de népünket bizalommal tölti el, hogy látja munkájának értelmét, társadalmi-politikai céljainkat, a célokhoz vezető utat, és azt is tudja, hogy nincs egyedül, vannak barátai, szövetségesei.

Hazánkban a munkásosztály, a dolgozó nép1 hatalma: szilárd. Ezt tudva sem szabad megfeledkezni arról, hogy 'él lens égéi nk soha nem mondanak le szocializmusellenes céljaikról, aknamunkájukról. A jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor a hidegháborús - hangok erősödnek, az antikommunista propaganda fokozódik, gyakoribbak az ilyen próbálkozások. A szocializmus minden ellenségének tudnia kell, hiú remény az, hogy bárki is megrendítheti a magyar népnek a szocializmusba vetett bizalmát, a párt és a nép egységét.

O

A szocialista rendszer erősítésének alapvető feltétele nemzeti programunk valóra váltása, a gazdasági és kulturális építőmunka feladatainak jó megoldása. További erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a népgazdaságunkban az utóbbi években kibontakozott kedvező folyamatok tartóssá váljanak. Különleges ‘ jelentősége van a tudományos-technikai eredmények, a találmányok, újítások gyors, gyakorlati alkalmazásának, az anyag- és energiatakarékosságnak, a jó munka nagyobb megbecsülésének, a hasznos kezdeményezések felkarolásának, a felelősséget vállaló, a fegyelmezett munkát megkövetelő vezetők támogatásának.

Növekvő fontossága van az emberi, a tudati tényezőknek. A szocializmus építésének előttünk álló feladatai megkívánják, hogy nagyobb figyelmet összpontosítsunk az ideológiai, politikái kérdésekre, a kulturális nevelésre, az emberi kapcsolatokra, a szocialista erkölcs és életmód fejlesztésére.

A pártszervezetek fordítsanak egyaránt nagy figyelmet a gazdasági és a kulturális építőmunka feladataira. Erősítsék a szemléleti és cselekvési' egységet a pártban és a közvéleményben, mélyítsék el azt a meggyőződést, hogy további előrehaladásunk, népünk felemelkedése elsősorbah saját munkánk eredményességétől függ.

OAz előttünk álló időszakban is az a legfontosabb feladatunk, hogy megőrizzük és erősítsük a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalmat. Ennek továbbra is nélkülözhetetlen feltétele a nyílt beszéd, az őszinte szó. a szavak és a tettek egysége. - * Belpolitikái"' jfetádatjüftk megoldásában bátran támaszkodhatunk aí)áiiturfkíÍ8?Éí, ti éhünknek a szocializmus építésében szerzett történelmi tapasztalataira. Népünk vívmányait megőrizzük, a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásával tovább gyarapítjuk. (MTI)

KÖZÉP-AMERIKA — HÉJA-ROHAM ÉSZAKRÓL

A beavatkozás bástyái

V Térkép Közép-Amerikáról, (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

(II.) A Eeagan-kormányzat Salvador! kalandja azért veszélyesés kockázatos,, mert az új amerikai vezetés katonai* próbatételt és sikert akar kikényszeríteni egy olyan környezetben, ahol jóformán minden országban forradalomra érett a helyzet. Ahol az országok közös vonása (a demokratikus Costa Rica kivételével) a földesúri-katonai oligarcha önkényuralma, a túlnyomórészt írástudatlan paraszti többség szörnyű nyomora, a munkanélküliség és a magas csecsemőhalandóság. Egyszerűen kifejezve: olyan államok ezek, ahol elkerülhetetlennek látszik az összecsapás a könyörtelen gazdagok szűk rétege és a kisemmizettek tömegei között. Az amerikai kormány alapvető tévedése tehát az, hogy az itteni feszültséget „külső erők beaavatkozásának” tulajdonítja, és nem hajlandó tudomásul venni a forradalmi helyzet szigorúan belső társadalmi-gazdasági összetevőit. (Sőt: azokat a józanabb amerikai politikusokat és szakértőket, akik erre a tényre felhívják a kormány figyelmét, szinte brutálisan távolítják el hivatalukból. Ez történt White volt Salvadort nagykövettel, akit az új kormány visszahívott állomáshelyéről, s aki a kongresszus vizsgálóbizottsága előtt keserű szuvakkal ostorozta a Reagan- knmánvzat vakságát és téves értékítéletét.)

Guatemala és Honduras

Az új washingtoni hatalom katonai húzásai azonban — bármilyen veszélyesek is — nem változtathatnak a tényeken. Az amerikai kormány katonai szakértői arra gondoltak, hogy Salvador két szomszédját, Guatemalát és Kondurast lehet majd felhasználni egy esetleges katonai beavatkozás eszközeként a Salvadort népi mozgalom letörésére. Ebben az elgondolásban annyi logika van, hogy mindkét országot katonai kormány uralja, amely a nicaraguai' eseményeket is nehezen viselte el, és az ellenzéki erők salvadori sikere esetén létében érezné magát fenyegetve.

Az amerikai terv fő gyengesége az, hogy ezeknek a katonai kormányoknak a helyzete elvben nem különbözik az ingadozó salvadori junta pozíciójától — még akkor sem, ha hatalmuk pillanatnyilag a terror „hatékonysága*' folytán szilárdnak tűnik. Guatemalában Romeo Lucas Garcia tábornok diktatúrája uralkodik. (E diktátor szerint Carter voltaképpen „kommunis- tabarát politikus” volt, olyany- nyira, hogy a tábornok a volt amerikai elnököt egy ízben „Fidel Carter” néven emlegette.) A guatemalai. katonai diktátor hatalmát húszezres, igen jól felszerelt hadsereg őrzi. Ennek a tevékenységét egy méltatlanul „nemzeti felszabadítási mozgalom” névre keresztelt fasiszta különítmény támogatja. Ez fegyveres rohamosztagokat tart fenn, amelyek a diktátor megbízásából a legszennyesebb feladatokra vállalkoznak. Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala.

Guatemalában két rendkívül erős forradalmi mozgalom működik, Az egyik a „Szegények Gerilla Hadserege” (EGP). A másik a „Felfegyverzett Néo Forradalmi Szervezete” (ORPA). Mindkét szervezetben jelentős szerepet játszanak a haladó értelmiségiek, s mindkettőnek óriási tömegbázisa van az indián paraszti lakosság körében, amely Guatemala hétimillós lakosságának végletekig kizsákmányolt öt- . venöt százalékát alkotja. Guatemala felhasználása Salvador ellen tehát nagyon kockázatos vállalkozás lenne. Az ellenkezőjét is ered mén vezhetné annak, amire Washington számít. A salvadori ellenzék eltiorása helyett a fegyveres felszabadító harc kirobbanásához vezethet Guatemalában.

A térségben a másik, csaknem ennyire komoly veszélygóc Honduras. Itt is katonai kormányzat van hatalmon, Policarpo Paz C-arcia tábornok vezetésével, A katonai kormány helyzete itt annyival könnyebb, hogy kisebb a földéhség, és alacsonyabb a lakosság száma. A gazdasági helyzet ennélfogva valamivel kedvezőbb, bár tavaly lényeges visz- szaesés következett be. A gazdaságnövekedés megállt, a rendszer ingatagságát érzékelő helyi és külföldi tőke gyakorlatilag abbahagyta beruházási tevékenységét. Honduras esetében mindenesetre több az esély a katonai önkény- uralom fenntartására, mint Salvadorban ' vagy Guatemalában. De csak akkor, ha Washington a különböző erők közötti politikai tárgyalások módszerét, és nem a katonai kalandok útját választja.

Washingtoni dilemmák

Amennyiben továbbra is a washingtoni héják vonala marad az uralkodó, akik Salvador körül katonai megoldást akarnak kipro- vckálni, akkor, ez nemcsak a máris végsőkig feszült guaetema- lai helyzetet lobbanthatja lángra, hanem a viszonylag nyugodtabb Hondurasra is átdobhatja a fegyveres ellenállás tüzét. Washington magatartása március végén még nem kristályosodott ki véglegesen. A Reagan-kormányzaton belül is vannak erők, amelyek a jelenlegi körülmények között a Salvadort katonai megoldás ki- provokálását túlságosan veszélyesnek tartják. Az uralkodó irányzat azonban egyelőre a héjáké. A salvadori katonai junta felfegyverzése, á guatemalai és a hondurasi katonai önkényuralom csapatainak egy közvetett beavatkozásra történő előkészítése tovább folytatódik.

E kockázatos kalandra- készülve azonban (és ez a jövő szempontjából döntő lehet) Washingtonnak nemcsak azzal kell számolnia, hogy lángba borulhatnak a mexikói határtól délre, egészen Costa Ricáig és Pánamáig terjedő közép-amerikai térség országai. Egy másik, ennél nagyobb kockázat az, hogy súlyos válság bontakozhat ki ' az Egyesült Államok és Mexikó, valamint az Egyesült Államok és Venezuela kapcsolatában is. Egy ilyen válság pedig már az egész nyugati féltekét, s ezen belül az Egyesült Államok olajellátását is fenyegetné. —I —e.

(Következik: A renitens Mexikó és Venezuela.)

NAPI KOMMENTÁR

Kék-piros színben

Pártütés? Alighanem több annál. A nyugat-európai pártok históriájában gyakran találkozunk olyan jelenséggel, hogy egy frakció különválik, ám az esetek többségében hosszabb-rövidebb idő után a nagy reményekkel zászlót bontott pártocska eltűnik a politikai porondról.

Angliában most — legalábbis az első jelek erre utalnak — jelentősebb pártalapítás tanúi lehetünk. A brit munkáspártból kilépett jobboldali csoport — amely négy egykori miniszter köré tömörül — azzal a nemtitkolt céllal alakult át szociáldemokrata párttá, hogy elhódítja a konzervatívoktól a kormányhatalmat. Az SDP kék-piros zászlócskái máris sokfelé ott lengenek a brit városokban, s bár erejüket egyelőre nehéz pontosan fölbecsülni, bizonyos mértékig már önmagában az is figyelemreméltó, hogy hivatalos megalakulásuk előtt harmincezer önkéntes jelentkezőt tartottak nyilván. Programjuk még kevéssé ismert, elképzeléseik mégis kedvező visszhangra s.zámíthatnak a kétpárti „váltógazdaságba” beleunt választók körében. Különösen nagy veszélyt jelenthetnek a torykra és a munkáspártiakra nézve akkor, ha sikerül kihárcolniok a választási reformot. Arányos választási rendszerben ugyanis mint balközép jellegű — valójában

centrista — erő eséllyel léphetnének föl a kormányalakítás tényezői között is.

Anglia mai gazdasági bajai közepette nem lesz nehéz programot találniok. Máris síkraszálltak a magánvállalkozások elsőbbsége mellett, s azt hirdetik, hogy az állam tevékenysége a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítésére kell, hogy korlátozódjék. Külpolitikai irányvonaluk tulajdonképpen semmi új elemet nem tartalmaz: feltétlen elkötelezettséget hirdetnek a NATO-val és a Közös Piaccal, s egyelőre még azokat a halvány különbségtételeket sem lehet kiolvasni megnyilatkozásaikból, amelyek a két nagy brit pártot a világpolitikában elválasztják egymástól.

Nem nehéz megjósolni, hogy az SDP jövője attól függ, mennyire lesz képes rugalmasan reagálni a konzervatív kormány belpolitikai manővereire. Angliát ma minden korábbinál súlyosabb gazdasági gondok emésztik. Kétségtelen, hogy ezekből nem könnyű kilábalni. Ha David Owen, Roy Jenkins és az új pártba tömörült társaik el tudják hitetni a közvéleménnyel, hogy hatásosabb orvosságot találtak a nemzetgazdaság talpraállítá- sára ellenfeleiknél, akkor a sziget- ország politikai palettáján alapos eltolódást idézhetnek elő.

Gy. D.

I

Véget ért a sztrájk — folytatják a tárgyalásokat

VARSÓ

Lengyelországban pénteken délben befejeződött a Szolidaritás.által meghirdetett négyórás Országos figyelmeztető sztrájk. A -dafsói rádió délt^krórrikájansae- rint mindenütt megkezdődött a munka, a városokban megindult a tömegközlekedés. A közvélemény nagy érdeklődéssel várja a kormány és a Szolidaritás képviselőinek újabb megbeszéléseit.

— Varsóban pénteken folytatták megbeszéléseiket a lengyel kormány és a Szolidaritás szak- szervezeti szövetség képviselői. A kormány képviselőinek élén

Mieczyslaw Rakowski szakszervezeti ügyekben illetékes miniszterelnök-helyettes áll, a Szolidaritás küldöttségét Lech Walesa, a Szolidaritás szakszervezet országos egyeztető bizottságának elnöke vezeti. MTI)

*

„Győzzön az értelem és a fe- lelősségtudat!” címmel közöl

szerkesztőségi cikket a Lengyel- országban uralkodó feszült helyzetről a hadsereg lapja, a Zolnierz Wolnosci.

Az ország fölött ismét egy végzetes sztrájk veszélye függ — írja a lap. — Olyan sztrájké, amelyet semmiféle gazdasági motívumok nem indokolnak, amelynek titkos indítékai mindenekelőtt és kizárólag politikai törekvések és indulatok.

Lehet, hogy a megegyezés mostani lehetősége az utolsó esély. Ezt egyikünk sem becsülheti le, ha még megőriztünk valamennyi józan észt és felelősségtudatot. Ideje, hogy a nép, a haza életbevágóan fontos érdekei nevében tompítsuk a helyi vitákat és' ellenszenveket, hogy a közjó ügye felülkerekedjék a részérdekeken és törekvéseken.

Ideje megálljt parancsolni annak a módszernek, hagy országos tűzvészt szítanak olyan tűzfészkekből, amelyeket csírájukban el lehetne fojtani. Ideje megálljt parancsolni azoknak a cselek mények- neki amelyeknek célja a hatalmi apparátus felmorzsolása, amelyek bomlasztják az alkotmányos képviseleti és végrehajtó szervek működését, rombolják a nép szocialista életének alapjait.

A belső zűrzavar kárt okoz államunk jóhírének, aláássa nemzetközi tekintélyünket, ezzel megnehezíti, sőt megakadályozza, hogy megteremtsük más országokkal a számunkra most oly nélkülözhetetlen együttműködést

— folytatja a Zolnierz Wolnosci.

— Ez különösen fontos most, amikor nehéz pénzügyi-gazdasági tárgyalásokat folytatunk külföldi partnereinkkel. És fontos amiatt is, hogy jelentős segítséget kapunk a szocialista országoktól, amelyek elvárhatják, hogy elsősorban mi magunk gondoskodjunk magunkról. Jelentősége van ennek a Varsói Szerződés tagállamai — szövetségeseink — hadseregeinek országunk területén folyó törzsvezetési gyakorlatával kapcsolatban is. A benne részt vevő katonák, akik felelősségteljes feladatokat látnak el a szocialista közösség határai védelmének érdekében, joggal várhatják el. hogy a gyakorlatok hátországában nyugalom uralkodjék.

Minden amellett szól, hogy határozottan fel kell lépni a zűrzavart keltő, feszültséget szító cse- lékmények ellen. A rendnek, a társadalmi és a termelési fegyelemnek kell a káosz fölé kerekednie, ha nem akarunk olyan szélsőséges helyzetbe kerülni, amelyből nehéz megtalálni a kivezető utat — írja a hadsereg lapja. (MTI)

A bolgár gazdaság eredményei, céljai

A BKP XII. kongresszusa irányelveinek másfél hónapos össznépi vitájában sok szó esett gazdasági kérdésekről. A hozzászólók rámutattak, hogy a XI. pártkongresszus óta eltelt öt esztendő rendkívül fontos időszaknak bizonyult a fejlett szocialista társadalom .felépítését célzó pártprogram ^valóra váltásában. A hatékonyság és a minőség javításának jelszavával jelzett VII. ötéves tervet sikeresen végrehajtották. Jó eredményeket értek el a termelőerők, a tudomány, a kultúra és az oktatás fejlesztésében.

Bulgáriában a nemzeti jövedelem az elmúlt ötéves tervidőszakban mintegy 24 milliárd levával

növekedett. Ennek fo forrása a munka termelékenységének évente átlagosan 6,1 százalékos emelkedése volt. öt év alatt 31 milliárd levát fordítottak beruházásokra. Az állóalapok értéke 1980. végére elérte a 77 milliárd levát.

Az ipari, termelés 35 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 12 százalékkal növekedett 1976— 1980 között. Megkétszereződött a külkereskedelmi árucsereforgalom. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 12 százalékkal növekedett. A VI. ötéves tervidőszakhoz képest 100 ezerrel több, 352 ezer új lakás épült fel. 1976—1980 között a mezőgazdaság és az oktatás kivételével fokozatosan áttér- tak az Ötnapos munkahétre. (MTI)